[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ainus <ainus 'ainsa ainus[t_&_'ainsa[t -, 'ainsa[te 'ainsa[id 05_&_03 adj, s>
1. adj egyetlen ♦ ainus soov egyetlen kívánság; mu ainus sõber egyetlen barátom; ainus erinevus egyetlen különbség
2. s egyetlen

diferents <difer'ents diferentsi difer'entsi difer'entsi, difer'entsi[de difer'entsi[sid_&_difer'ents/e 22 s> (vahe, erinevus) differencia

erinevus <erinevus erinevuse erinevus[t erinevus[se, erinevus[te erinevus/i_&_erinevuse[id 11_&_09? s> különbség, eltérés ♦ nende kahe vahel on väga selge erinevus a kettő között igen nyilvánvaló a különbség; olulised erinevused jelentős eltérések; vaadete erinevus a nézeteknek az eltérése; selle erinevusega, et azzal az eltéréssel, hogy; kahes tekstis on erinevusi eltérések vannak a két szövegben

ilmne <'ilmne 'ilmse 'ilmse[t -, 'ilmse[te 'ilmse[id 02 adj> evidens, nyilvánvaló, tagadhatatlan, szemléletes, tagadhatatlan, félreérthetetlen ♦ ilmne erinevus nyilvánvaló különbség; ilmne hoolimatus nyilvánvaló gondatlanság; ilmne kasu nyilvánvaló haszon; ilmne kavatsus tagadhatatlan szándék; ilmne tõend szemléletes bizonyíték; ilmne vale nyilvánvaló hazugság; on ilmne nyilvánvaló; ilmse mõnuga tagadhatatlan élvezettel; ilmse huviga tagadhatatlan érdeklődéssel; süütõendid on ilmsed nyilvánvaló bizonyítékok

iseloom <+l'oom loomu l'oomu l'oomu, l'oomu[de l'oomu[sid_&_l'oom/e 22 s> (inimese karakter, millegi põhiolemus v laad) természet, karakter, jellem, jelleg, egyéniség; (loomus) természet; (loomus, olemus) jellem ♦ elurõõmus iseloom vidám jellem; hea iseloom jó jellem/természet; järsk iseloom hirtelen természet; kinnine iseloom zárkózott természet; pehme iseloom lágyszívű; rahulik iseloom nyugodt természet; raske iseloom nehéz természet; äge iseloom lobbanékony/heves természet; äkiline iseloom hirtelen természet; kaitseiseloom védekező jelleg; üldiseloom általános jelleg; iseloomu impulsiivsus a karakter impulzivitása; iseloomu tasakaalukus a jellem kiegyensúlyozottsága; iseloomude erinevus a jellemek különbözősége; iseloomude sobimatus összeférhetetlen jellemek; iseloomult erinevad inimesed különböző természetű emberek; iseloomult nõrk inimene gyenge jellemű ember, gyenge jellem; nähtuse kohalik iseloom a jelenség helyi jellege; artikli ründav iseloom a cikk támadó jellege; ta oli lõbusa iseloomuga vidám természetű volt; poiss on kindla iseloomuga a fiú határozott jellemű; iseloom on välja kujunenud kialakult a jellem; nende iseloomud ei sobinud nem illett össze a jellemük; iseloomu näitama megmutatja jellemét; tal on iseloomu van gerince; kahjuks ei ole tal iseloomu sajnos nincs benne jellem; oma iseloomult on ta sõbralik természeténél fogva barátságos, barátságos természetű; selline on juba inimese iseloom az ember természete már csak ilyen; need on sarnase iseloomuga nähtused ezek hasonló jellegű jeenségek; palk sõltub töö iseloomust a fizetés a munka jellegétől függ
■LS: ise+loomu+ ♦ iseloomujoon jellemvonás; iseloomukindlus gerinc, jellemszilárdság; iseloomuomadused jellembeli tulajdonságok

kontrast <kontr'ast kontrasti kontr'asti kontr'asti, kontr'asti[de kontr'asti[sid_&_kontr'ast/e 22 s> (suur erinevus, vastandlikkus) kontraszt, ellentét ♦ värvide kontrast a színek kontrasztja; terav kontrast éles ellentét; valguse ja pimeduse kontrast kontraszt a világosság és a sötétség között

lõhe1 <lõhe lõhe lõhe[t -, lõhe[de lõhe[sid 16 s>
1. (pragu) szakadék; (kivimis, puus, maapinnas) hasadék, hasadás ♦ jäälõhe rianás; kaljulõhe sziklahasadék
2. piltl (lahknevus, lahutav erinevus) szakadék ♦ põlvkondadevaheline lõhe nemzedékek közti szakadék

põhimõtteline <+m'õtteline m'õttelise m'õttelis[t m'õttelis[se, m'õttelis[te m'õttelis/i 12 adj> (põhimõttekindel, põhimõtetesse puutuv) elvi ♦ põhimõtteline küsimus elvi kérdés; põhimõtteline seisukohtade erinevus elvi nézetkülönbség

seisnema <s'eisne[ma s'eisne[da s'eisne[b s'eisne[tud 27 v> áll, van ♦ erinevus seisneb selles, et ... a különbség abban van, hogy ...

vahe1 <vahe vahe vahe[t -, vahe[de vahe[sid 16 s>
1. (erinevus) különbség ♦ ajavahe időeltolódás; hinnavahe árkülönbség, árkülönbözet; ainult selle vahega, et ... az egyetlen különbség az, hogy ...; sellel pole vahet egyre megy, nem számít; vahet tegema megkülönböztet, különbséget tesz
2. (vahemaa) távolság ♦ meie vahet võis olla mõni samm egy pár lépés volt köztünk; käib arstide vahet különböző orvosokhoz jár
3. (vahemik) rés ♦ seina ja kapi vahel oli väike vahe a fal és a szekrény között volt egy kis rés
4. mat (lahutamistehte tulemus) különbség ♦ kahe arvu vahe két szám közötti különbség
■LS: vahe+ ♦ vaheaju anat köztiagy; vahearuanne időközi jelentés, közbenső mérleg; vaheaste köztes lépés; vahefiniš sport részhajrá; vahekaugus távolság; vahekohus választottbíróság, választottbírói testület; vahekäik folyosó