[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

denaturaat <denatur'aat denaturaadi denatur'aati denatur'aati, denatur'aati[de denatur'aati[sid_&_denatur'aat/e 22 s> (denatureeritud aine, eriti piiritus) denaturált szesz

ekstra1 <'ekstra adv, adj> kõnek
1. adv (eriti, eriliselt) extra, különösen, rendkívül ♦ ekstra kange kohv rendkívül erős káve
2. adj (eraldi, omaette, spetsiaalne) külön

eriti <eriti adv> különösen, rendkívül, pláne ♦ eriti palju különösen sok; see kleit on õhuke, eriti sellise külmaga ez a ruha vékony, pláne ilyen hidegben; eriti ohtlikud töötingimused különösen veszélyes munkakörülmények

esmajoones <+joones adv>
1. (eriti, peamiselt) főképp
2. (kõigepealt) elsősorban

esmaklassiline <+klassiline klassilise klassilis[t klassilis[se, klassilis[te klassilis/i 12 adj> (eriti v väga hea) elsőrangú, első osztályú, príma

hoogsalt <h'oogsalt adv>, ka hoogsasti lendületesen, hevesen, gyorsan ♦ hoogsalt v hoogsasti sammuma lendületesen jár; hoogsalt seletama hevesen magyaráz; eriti hoogsalt on arenenud tööstus az ipar különösen gyorsan fejlődött

hästi <h'ästi adv>
1. jó, szép, rendjén, jól ♦ väga hästi nagyon jó; üsna hästi elég jól; hästi töötama jól dolgozik; õunad maitsevad hästi jóízű az alma; hästi sisustatud korter szépen berendezett lakás; kõik lõppes hästi minden jól végződött; tegid hästi, et siia tulid jól tetted, hogy ide jöttél; täitsin ülesande nii hästi-halvasti kui sain a legjobb tudásom szerint végeztem ezt a feladatot; ta saab kõigiga hästi läbi mindenkivel jól kijön; ela[ge] hästi! minden jót; mu käsi käib hästi jól megy
2. (eitusega) (kuigivõrd, päriselt, eriti) különösen, igazán ♦ ma ei tahtnud seda hästi uskuda nem akrtam hinni a fülemnek; ma ei saa teist hästi aru nem értem jól; seal talle hästi ei meeldinud nem igazán tetszett neki ott; sa pole teda ilmaski hästi sallinud sohasem kedvelted
3. (väga, õige, kangesti) nagyon ♦ hästi ilusad asjad nagyon szép dolgok; hästi odav riie nagyon olcsó szövet; hästi palju lilli nagyon sok virág; tulin koju hästi hilja nagyon későn jöttem haza; hästi vähese jutuga inimene nem túl beszédes ember; olen oma ametiga hästi rahul nagyon elégedett vagyok a szakmámmal
4. (tubli!, hea küll!, olgu!) rendben ♦ hästi, hakkame siis minema! rendben, akkor induljunk!; hästi, olgu nii! rendben, legyen így

iseäranis <+äranis adv>
1. (eriti, eeskätt, ennekõike) különösen, pláne ♦ iseäranis meeldis meile meri különösen tetszett nekünk a tenger; olin seda keelt varem õppinud, iseäranis nooremas eas ezt a nyelvet tanultam korábban, különösen fiatalabb koromban
2. (väga) nagyon, rendkívül ♦ iseäranis julge inimene nagyon bátor ember; iseäranis huvitav nähtus nagyon érdekes jelenség; iseäranis meeldiv nagyon kellemes; iseäranis tabav võrdlus rendkívül találó hasonlat

isuäratav <+äratav äratava äratava[t -, äratava[te äratava[id 02 adj> ínycsiklandó, étvágygerjesztő ♦ isuäratav hommikueine ínycsiklandó reggeli; isuäratav lõhn étvágygerjesztő illat; isuäratav roog ínycsiklandó étel; see töö pole just eriti isuäratav ez amunka nem fogamra való, nem smakkol nekem ez a munka

just <j'ust adv, interj>
1. (nüüdsama, äsja) az előbb, most, imént, éppen ♦ jõudsin just koju most értem haza; päike oli just tõusnud éppen felkelt a nap; tahtsin just välja minna éppen ki akartam menni; olin just magama jäämas éppen kezdtem elaludni; keetsin just endale kohvi éppen most főztem magamnak kávét
2. (nimelt) csak, pláne; (täpselt) pont, pontosan ♦ just praegu éppen most; just niisugune pont ilyen; ootasime just sind pont téged vártunk; just täna on mul aega pont ma van időm; just nii éppígy, pont így/úgy, csak úgy, pontosan, persze, igenis, éppúgy; et siin palav oleks, seda just ei saa öelda azt éppen nem mondhatnánk, hogy itt meleg van; just nii palju kui vaja pontosan annyi, amennyi kell, pont/éppen annyi, amennyi szükséges; käed on külmad just nagu jäätükid éppen olyan hidegek a kezei, mint a jég; just nagu oleks tema mintha ő lenne; just nagu peast pühitud mintha kitörölték volna a fejemből
3. (juhtumisi, tingimusel) véletlenül, feltéve, hacsak, ha ♦ teen, kui just aega on megcsinálom, ha lesz időm; eks ma tule, kui just kutsutakse jövök, ha hívnak
4. (eriti, päris) különösen, éppen ♦ pole just kerge töö nem éppen könnyű munka; tööd pole just palju, aga ... nincsen különösebben sok munka, de

jõle2 <jõle adv> kõnek (väga, eriti) nagyon, szörnyen, rettenetesen ♦ jõle tige szörnyen mérges; jõle valus nagyon fáj; jõle raske ülesanne rettenetesen nehéz feladat; mul on jõle vähe aega borzasztóan kevés időm van; kõht on jõle tühi szörnyen éhes vagyok

jäle2 <jäle adv> kõnek (eriti, väga) szörnyű, borzasztó, rettentő, félelmetes ♦ jäle sügav järv rettentő mély tó; aeg möödus jäle kiiresti borzasztóan gyorsan telt az idő

kaif <k'aif kaifi k'aifi k'aifi, k'aifi[de k'aifi[sid_&_k'aif/e 22 s> kõnek (mõnutunne, eriti narkootikumist saadava seisundi kohta) élvezet

kaitsevärv <+v'ärv värvi v'ärvi v'ärvi, v'ärvi[de v'ärvi[sid_&_v'ärv/e 22 s> (eriti sõjaväeriietuses) védőszín

kamber <k'amber k'ambri k'ambri[t -, k'ambri[te k'ambre[id 02 s>
1. (tuba, eriti taluelamus) szoba ♦ eeskamber elülső szoba; katusekamber padlásszoba; nurgakamber sarki szoba; magamiskamber hálókamra; puhaskamber tiszta szoba; pööningukamber padlásszoba; tagakamber hátsó szoba
2. (eriotstarbeline ruum) kamra ♦ gaasikamber gázkamra; kuivatuskamber keem, puidut szárítókamra; külm[utus]kamber fagyasztókamra; lüüsikamber hüdr zsilipkamra; hauakamber sírkamra; piinakamber kínzókamra; üksikkamber magánzárka

kindel <k'indel k'indla k'indla[t -, k'indla[te k'indla[id 02 adj>
1. (kandev, kõva, tugev, vastupidav) szilárd; (turvaline, ohutu, usaldusväärne) biztos ♦ kindel alus v põhi szilárd alap; Euroopa on kindel koht, seda eriti kriisi ajal Európa biztos menedék, különösen válság idején
2. (püsiv, muutumatu, vankumatu, vääramatu) határozott, szilárd ♦ kindel kavatsus határozott szándék; kindel sõprus szilárd barátság
3. (ilmne, vaieldamatu, selge) megbízható; (veendunud) bizonyos, biztos ♦ kindlad andmed megbízható adatok; kindel juhtimine megbízható irányítás; kindel kõneviis keel kijelentő mód, jelentő mód; olen kindel selles, et bizonyos vagyok benne, hogy
4. (mittejuhuslik) meghatározott; (määratud) rögzített ♦ kindel elukoht állandó lakhely; kindel kuupalk rögzített havi fizetés, meghatározott fizetés; kindel tähtaeg rögzített határidő; kindlaks määratud kuupäeval meghatározott napon; kindlal kellaajal meghatározott órában
5. (liitsõna järelosa) (mingi välismõju eest kaitstud, sellele vastupidav) álló ♦ see on haiguskindel ellenáll a betegségeknek; helikindel hangszigetelt; kuulikindel golyóálló; kuumakindel, kuumuskindel hőálló; külmakindel fagyálló, hidegtűrő, fagytűrő; löögikindel ütésálló; põuakindel aszályálló; tulekindel tűzálló; veekindel vízálló, vízzáró; õhukindel légmentes, légzáró

kostitama <kostita[ma kostita[da kostita[b kostita[tud 27 v> (võõrustama) megvendégel, vendégül lát, (meg)traktál; (joogipoolist, eriti viina ja veini pakkuma) kínál ♦ perenaine kostitas meid õhtusöögiga a háziasszony megtraktált bennünket jó vacsorával; kedagi hea ja paremaga kostitama a tyúkkal, kaláccsal tart vkit

kuidagi <kuidagi adv>
1. (just nagu, otsekui, mingil määral) valahogy ♦ nad käituvad kuidagi eriti kummaliselt valahogy olyan furcsán viselkednek
2. (mingil kombel, moel v viisil) valahogy(an), valamiképp(en) ♦ tahaksin teda kuidagi aidata szeretnék valahogyan segíteni neki
3. (eitusega) (mitte mingil kombel, mitte mingil juhul, üldse mitte) sehogy(an), semmiképp(en) ♦ ma ei suuda seda [mitte] kuidagi mõista ezt sehogy sem értem

kuigi <k'uigi adv, konj>
1. adv (eitusega) (mitte eriti) bár, habár, ámbár ♦ mitte kuigi suur nem is olyan nagy; õunad pole kuigi kallid az alma nem is túl drága; ta tuli tööle, kuigi on haige bejött dolgozni, bár beteg; lähen tööle, kuigi ma ei tunne end hästi ámbár nem jól érzem magam, mégis elmegyek dolgozni
2. konj (olgugi et, ehkki, ehk küll) noha, annak ellenére, hogy ♦ ma ei söönud, kuigi mul oli nälg én nem ettem, noha éhes voltam; ta vastab, kuigi keegi ei küsinud válaszol, bár senki nem kérdezte

leivakõrvane <+kõrvane kõrvase kõrvas[t -, kõrvas[te kõrvase[id 10 s> (leiva kõrvale söödav toiduaine, eriti liha jms) rávaló, hozzávaló

maailmaklass <+kl'ass klassi kl'assi kl'assi, kl'assi[de kl'assi[sid_&_kl'ass/e 22 s> (eriti kõrgetasemelise, maailma tipptasemel oleva kohta) világklasszis

maias <maias m'aia maias[t -, maias[te m'aia[id 07 adj> (söödava, joodava, eriti magusa järele); piltl (raha, hüvede, lõbustuste vm järele) nyalánk, torkos ♦ see laps on maias nyalánk az a gyerek

mitte1 <m'itte adv>
1. (rõhutab, intensiivistab eitust) nem, sem ♦ hoopis mitte egyáltalán nem; mitte midagi semmi(t); mitte keegi senki; mitte mingil juhul semmi esetre sem; mitte üks põrm semennyire sem; mitte ainult ..., vaid ka ... nemcsak ..., hanem ... is
2. (jaatavas kontekstis väljendab eitust) nem ♦ miks mitte miért ne; mitte eriti nem nagyon; muidugi mitte dehogy, persze hogy nem; vist mitte talán nem; mitte ilmaski soha; mitte suitsetada! tilos a dohányzás!

mürk+2 (eriti, väga; intensiivselt) méreg ♦ mürkkange méregerős; mürkkibe méregkeserű; mürkroheline méregzöld

naaskel <n'aaskel n'aaskli n'aaskli[t -, n'aaskli[te n'aaskle[id 02 s, adj>
1. s (aukude torkimiseks) ár ♦ sadulsepa naaskel szíjgyártó ár; naaskliga auku tegema lyukat fúr az árral; hüppab nagu naaskliga torgatult püsti felugrik, mint akit árral szúrtak meg, felugrik, mint akit bolha/darázs csípett
2. s piltl (terane, tragi inimene, eriti laps) értelmes ♦ poisinaaskel értelmes fiú
3. adj (terane, tragi) eszes ♦ naaskel poiss eszes fiú

nii <n'ii adv>
1. (sedamoodi, selliselt) így, úgy, olyan, ilyen, ily, amúgy, ennyire, ekképp(en), annyira ♦ ah nii! vagy úgy!; nii ja naa így meg amúgy, így is, úgy is; las olla nii hadd legyen így; nii räägitakse azt beszélik; kas tõesti oli nii? valóban így volt?; või nii [on lugu]! vagy úgy!; ja nii edasi satöbbi, (é)s a többi, s a többi, és így tovább, stb.; jooksime nii, kuidas jalad võtsid futottunk, ahogy a lábunk bírta; hästi, olgu nii! rendben, legyen így!
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) ilyen, olyan, ennyi, annyi ♦ kuhu sa nii vara lähed? hová mész ilyen korán?; miks tädi nii vana on? miért olyan idős/öreg a néni?; mul pole nii palju raha nincs ennyi pénzem, nincs ilyen sok pénzem; igaüks sai nii mitu õuna, kui tahtis mindenki annyi almát kapott, amennyit akart; ta on nii üksik ja nii õnnetu (ő) olyan magányos, és olyan boldogtalan; ega ma seda tõsiselt mõelnud, rohkem nii nalja pärast [ütlesin] nem gondoltam én ezt komolyan, csak úgy, viccből mondtam; kus sa olid nii kaua? hol voltál ilyen sokáig?
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ kaks poissi, nii üksteist-kaksteist aastat vanad két fiú, olyan tíz-tizenkét éves forma; jään veel nii paariks nädalaks maale még úgy pár hétig vidéken maradok; saame kokku nii kella viie paiku találkozzunk, úgy öt óta tájt
4. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) már ♦ nagu ta tuli, nii mina läksin amint megérkezett, már mentem is; nagu Paul pikali heitis, nii ta ka magas ahogy Pál lefeküdt, már aludt is; nii kui koitis, asuti teele amint megvirradt, már útnak is indultak
5. (ühendsidesõnade osana) olyan, ilyen, addig ♦ tee kõik nii hästi kui võimalik csinálj mindent olyan jól, ahogy lehet; ootame siin, nii kaua kui vihm üle jääb addig várunk itt, míg eláll az eső; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; ta polnud nii palju vihane, kui palju nördinud nem volt olyan mérges, mint amilyen sértődött; püüan aidata, nii palju kui võimalik megpróbálok segíteni, amennyit csak lehet; peab nii mitu korda ütlema, kui mitu korda vaja annyiszor kell mondani, ahányszor szükséges

nõnda <nõnda adv>
1. (nii, sedamoodi, selliselt) így, úgy; (kinnitavalt, möönvalt) ezért, így ♦ seda tehakse nõnda ezt úgy csinálják; rääkis nõnda, et jäin uskuma úgy beszélt, hogy hittem neki; seleta nõnda, kuidas asi oli úgy magyarázd, ahogy volt; nõnda olen ma alati teinud mindig így csináltam; kas nõnda tohib? hát szabad így?; või nõnda on lood! hát így álla dolog!; ja nõnda edasi és így tovább, s a többi, stb.
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) olyan ♦ tuul on nõnda tugev, et ... olyan erős a szél, hogy...; võta nõnda palju, kui tahad annyit vegyél, amennyit akarsz; nõnda kaugele ma ei näe nem megyek olyan messzire; elavad nõnda hästi, et rõõm näha olyan jól élnek, hogy öröm nézni
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ ta võis kaaluda nõnda paarkümmend naela olyan húsz font körül lehet a súlya; sinna on nõnda kaks kilomeetrit úgy két kilométerre lehet
4. (selle tulemusel, seetõttu) így ♦ raha polnud ja nõnda tulingi jala nem volt pénzem, így gyalog jöttem
5. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) azonnal ♦ nagu jääle astusin, nõnda libisesin ahogy a jégre léptem, azonnal elcsúsztam

ohtlik <'ohtl'ik 'ohtliku 'ohtl'ikku 'ohtl'ikku, 'ohtlik/e_&_'ohtl'ikku[de 'ohtl'ikk/e_&_'ohtl'ikku[sid 25 adj> vészes, veszélyes, veszedelmes, merész; (riskiga seotud) kockázatos ♦ ohtlik inimene veszélyes ember; ohtlik reis veszélyes/kockázatos utazás; ohtlik haigus veszélyes betegség; eriti ohtlik kurjategija különösen veszélyes bűnöző; ohtlik samm kockázatos/merész lépés; avariiohtlik balesetveszélyes; eluohtlik életveszélyes; nakkusohtlik fertőzésveszélyes; plahvatusohtlik robbanékony; terviseohtlik egészségre ártalmas; ühiskonnaohtlik közveszélyes; tervisele ohtlik veszélyes az egészségre; siia jääda on ohtlik veszélyes itt maradni

pidžin <pidžin pidžini pidžini[t -, pidžini[te pidžine[id 02 s> (segakeel, eriti inglise ja kohaliku keele segu) pidzsin nyelv

raevukas <raevukas raevuka raevuka[t -, raevuka[te raevuka[id 02 adj>
1. (raevus olev, raevu väljendav v sisaldav) ádáz, bősz, felbőszült, dühödt, dühöngő, dühös, eszement, őrült ♦ raevukas mees dühöngő férfi; vaidlejate raevukad näod a vitázök dühös arca
2. (intensiivsuselt eriti äge, metsik, pöörane) tomboló, háborgó, vad, heves ♦ raevukad lained háborgó hullámok; raevukas torm tomboló vihar

rafineeritud <rafineeritud rafineeritu rafineeritu[t -, rafineeritu[te rafineeritu[id 02 adj (eestäiendina indekl)>
1. (oma laadilt, olemuselt eriti peen, hõrk) kifinomult ♦ rafineeritud kombed kifinomult szokások; rafineeritud maitse kifinomult ízlés
2. (ülimalt kaval ja osav) rafinált, rafkós, dörzsölt ♦ see mees oli rafineeritud suli az a férfi rafinált szélhámos volt

rahmeldama <rahmelda[ma rahmelda[da rahmelda[b rahmelda[tud 27 v> (askeldades kõvasti töötama, rühmama) sürgölődik, serénykedik; (eriti kõvasti rühmama) keményen dolgozik, gürcöl, robotol, kidolgozza a lelkét/belét

roll <r'oll rolli r'olli r'olli, r'olli[de r'olli[sid_&_r'oll/e 22 s>
1. (osa [eriti näitlejal]) szerep ♦ juhtiv roll vezető szerep; väike roll kis szerep; draamaroll drámai szerep; filmiroll filmszerep; kõrvalroll mellékszerep; nimiroll címszerep; pearoll főszerep; võtmeroll kulcsszerep
2. piltl (tegevus, osakaal, [osa]tähtsus) szerep ♦ juhtroll vezérszerep; mesilaste roll lillede tolmeldamises a méhek szerepe a virág beporzásában; minulgi oli oma roll selles, et... nekem is volt szerepem abban, hogy...; mängis ajaloolist rolli betöltötte történelmi szerepét; teatud rolli mängima/etendama bizonyos szerepet játszik
■LS: rolli+ ♦ rollimäng szerepjáték; rolliteadvus szereptudás

rõhutatult <rõhutatult adv> (eriti, iseäranis) nyomatékosan, kiemelten, hangsúlyozottan, határozottan

salm1 <s'alm salme s'alme s'alme, s'alme[de s'alme[sid_&_s'alm/i 22 s> murd (väike väin, eriti kahe saare vahel) tengerszoros

sent1 <s'ent sendi s'enti s'enti, s'enti[de s'enti[sid_&_s'ent/e 22 s>
1. (rahaühik, münt) cent ♦ viis krooni kakskümmend senti öt korona húsz cent
2. kõnek (raha, eriti väiksem summa) fillér, krajcár ♦ see pole sentigi väärt nem ér egy krajcárt sem; viimse sendini az utolsó fillérig

sädelev <sädelev sädeleva sädeleva[t -, sädeleva[te sädeleva[id 02 adj>
1. (helendav, helkiv, sätendav, särav) csillogó, villogó, ragyogó, tündöklő ♦ sädelev diskopall villogó diszkólámpa; päikeses sädelev veepind a napfényben csillogó vízfelület; sädelev kehapuuder csillámló testpúder; näkineiu sädelev pisar egy szirén tündöklő könnycseppje; nakatab kõiki oma sädeleva elurõõmuga mindenkire átragad a ragyogó életöröme
2. (eriti silmapaistev, hiilgav, imetlust äratav) tündöklő, sziporkázó ♦ sädelev isiksus sziporkázó személyiség; selline sädelev vestlus mily sziporkázó beszélgetés; sädelev anne tündöklő tehetség

talent1 <tal'ent talendi tal'enti tal'enti, tal'enti[de tal'enti[sid_&_tal'ent/e 22 s>
1. (eriti suur [vaimu]anne, andekus) tehetség ♦ näitlejatalent színészi tehetség
2. (silmapaistvalt andekas inimene) tehetség

toimetama <toimeta[ma toimeta[da toimeta[b toimeta[tud 27 v>
1. (talitama, askeldama) tevékenykedik; (tegevuses olema) művel; kõnek (kellegi [eriti loomade] eest hoolitsema, talitama) szorgoskodik ♦ mulle meeldib köögis toimetada szeretek a konyhában tevékenykedni
2. (tegema, sooritama, toime panema, korraldama, teostama) (el)intéz ♦ mul on veel üht-teist toimetada még van egy-két elintéznivalóm
3. (viima) visz, (el)juttat; (vedama) (el)szállít; (saatma, lähetama) küld ♦ {mida kellele} kätte/edasi toimetama kézbesít, továbbít; kannatanu toimetati haiglasse a sérültet kórházba szállították; toimetab auto teenindusse szervizbe viszi az autót; kedagi vanglasse toimetama börtönbe juttat vkit; kohtumäärus toimetatakse pooltele kätte a végzést kézbesítik a felek részére
4. (väljaande teksti avaldamiseks viimistlema, redigeerima) szerkeszt, sajtó alá rendez ♦ sõnaraamatut toimetama szótárt szerkeszt

tuhm <t'uhm tuhmi t'uhmi t'uhmi, t'uhmi[de t'uhmi[sid_&_t'uhm/e 22 adj>
1. (läiketu, säratu, matt, inimese kohta: ilmetu, hall, valgusallika v valguse kohta: vähe valgust andev, vähese helendusega, vähevalgustatud) homályos, tompa, fakó; (heli, hääle kohta: kõlatu, mitte eriti selgesti kuuldav) zöngétlen ♦ tuhm peegel homályos tükör; taskulambi tuhm valgus a zseblámpa tompa fénye
2. (meelte, aistingute, vaimsete võimete kohta: tönts, nüri, tuim) tompa ♦ tuhm valu tompa fájdalom; ta silmad v nägemine on tuhmiks jäänud elhomályosult a látása
■LS: tuhm+ ♦ tuhmvalge piszkosfehér