[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

altar <'altar 'altari 'altari[t -, 'altari[te 'altare[id 02 s> oltár ♦ ohvrialtar oltáráldozat; tiibaltar szárnyas oltár; isamaa altar a haza oltára; kedagi altari ette viima oltár elé visz vkit, oltárhoz vezet vkit
■LS: altari+ ♦ altarimaal oltárkép; altariruum kórus, szentély

astuma <'astu[ma 'astu[da astu[b astu[tud 28 v>
1. (mõne sammu võrra liikuma, sammuma, kõndima) ballag, rálép, rááll, lépked, lépdel, lép, hág, bocsátkozik, belép ♦ rongi astuma vontara száll; {kelle} jala peale astuma vkinek a lábára lép; naela otsa astuma belelép egy szögbe; avalikkuse ette astuma a nyilvánosság elé lép; kodu poole astuma hazafelé sétál; palun astuge edasi! tessék befáradni!; pori sisse astuma sárba lép; astu üks samm vasakule, kaks paremale! egyet lépj balra, kettőt jobbra!; pika sammuga astuma hosszúkat lép; altari ette astuma oltár elé lép; kellelegi konnasilma peale astuma vkinek a tyúkszemére lép
2. (tegevust alustama, mille juurde asuma, organisatsiooni liikmeks hakkama) lép ♦ võitlusse astuma harcra kel; ametisse astuma hivatalba lép; kirjavahetusse astuma levelezésbe lép; jõusse astuma életbe/érvénybe lép; abiellu v abielusse astuma házasságra lép; seltsi liikmeks astuma az egyesület tagjai közé lép; ülikooli astuma egyetemre beiratkozik, egyetemre jelentkezik; tegevusse astuma akcióba lép
3. piltl (saabuma, tulema, jõudma) lép ♦ uude aastasse astuma átlép/átlépked az új évbe

avalikkus <aval'ikkus aval'ikkuse aval'ikkus[t aval'ikkus[se, aval'ikkus[te aval'ikkus/i_&_aval'ikkuse[id 11_&_09 s>
1. nyilvánosság
2. (üldsus) nyilvánosság, nagyközönség ♦ kirjandusavalikkus irodalmi nyilvánosság; avalikkuse esindajad a nyilvánosság képviselői; avalikkuse ette tooma nyilvánosságra hoz vmit; avalikkuse ette a nyilvánosság elé

determineerima <determin'eeri[ma determin'eeri[da determineeri[b determineeri[tud 28 v> (piiristama, tingima, põhjustama, ette ära määrama); loog (ahendama) determinál, meghatároz

dikteerima <dikt'eeri[ma dikt'eeri[da dikteeri[b dikteeri[tud 28 v>
1. (ette ütlema) diktál, tollba mond vmit
2. piltl (ette kirjutama, käskima) diktál, parancsol

eenduma <'eendu[ma 'eendu[da 'eendu[b 'eendu[tud 27 v> (ette v välja ulatuma) előreáll, kiugrik, kiáll, előugrik, előrevet, előreugrik

ees <'ees adv, postp> vt ka ette, eest
1. adv (eespool) előtt, elöl ♦ ta seisis päris ees ő egészen elöl állt
2. adv (esiküljele kinnitatud, esiküljel) ♦ tal on prillid ees rajta van a szemüvege
3. adv (takistamas, tüliks) vkinek az útjában (van) ♦ sa oled mul igal pool ees mindenhol az utamban vagy; puu oli tee peal ees az úton egy kidőlt fa van
4. adv (ajaliselt tulemas, teoksil, arengult eespool, õigest ajast ette jõudnud) vmihez képest előrébb van, vminél korábban ♦ mis sul täna õhtul ees on? mit tervezel mai estére?; ta on oma ajast ees megelőzi saját korát; ta on oma arengus eakaaslastest ees előrébb tart a fejlődésben a kortársaihoz képest; kell on viis minutit ees az óra öt percet siet
5. postp [gen] (eespool) előtt ♦ maja ees a ház előtt; peegli ees a tükör előtt; ta sammus minu ees előttem ment
■LS: ees+ ♦ eesaju anat előagy; eeshammas metszőfog; eesiste első ülés; eesjäse zool elülső láb; eeskäsi (kaardimäng) az osztó; eeskäelöök (tennis) tenyeres; eesvokaal keel magas magánhangzó; eesõu előudvar

eesriie <+riie r'iide riie[t -, riie[te r'iide[id 06 s>
1. függöny
2. teater függöny ♦ eesriiet ette tõmbama v alla laskma leereszti a függönyt; eesriie avaneb felmegy a függöny

eest <'eest adv, postp> vt ka ees, ette
1. adv (eestpoolt, esiküljelt) elöl; elől, elülről, -ért
2. adv (ära, küljest ära, eemale) ♦ eest ära! félre az útból!, utat!
3. postp [gen] (eestpoolt, esiküljelt) ♦ eest lahtikäiv särk elöl nyitott ing
4. postp [gen] (ära, küljest ära, eemale) vmi elől, -ból/-ből ♦ tule akna eest ära gyere el az ablak elől / ablakból
5. postp [gen] (kelle-mille asemel, kellega-millega võrdselt) helyett ♦ mine minu eest menjél helyettem; toode räägib ise enda eest a termék magáért beszél; töötab kahe eest kettő helyett dolgozik
6. postp [gen] (varem, teatud aeg tagasi) vmennyi idővel ezelőtt ♦ viie aasta eest öt évvel ezelőtt
7. postp [gen] (mille väärtuses, mille vastu, mille tasuks, vastutasuks) -ért ♦ viie euro eest öt euróért; miljonite eest raamatuid könyvek milliókért; aitäh sulle abi eest köszönöm a segítségedet
8. postp [gen] (kelle-mille kasuks, poolt, kelle-mille suhtes vastutav, kelle-mille suhtes hoolitsev) vmiért/vkiért ♦ palvetama kellegi eest imádkozik vkiért; arst võitleb haige elu eest az orvos harcol a beteg életéért; tema vastutab tekitatud kahju eest ő felel az okozott kárért

ennetama <enneta[ma enneta[da enneta[b enneta[tud 27 v> (enne, ette, mööda jõudma) megelőz, elhárít ♦ kuritegusid ennetama bűncselekményeket megelőz

esinema <esine[ma esine[da esine[b esine[tud 27 v>
1. (avalikult esitama v ette kandma) előad, fellép, szerepel ♦ ettekandega esinema előadást tart; kõnega esinema beszédet mond; ettepanekuga esinema javaslatot tesz; raadios esinema rádióban szerepel; avalikkuse ees esinema nyilvánosság előtt szerepel; avaldusega esinema nyilatkozatot tesz; laval esinema színpadon lép fel; kohtus tunnistajana esinema tanúként megjelenni a bíróságon; esines luuletusega előadott egy verset
2. (leiduma, ette tulema) előfordul, megjelenik ♦ sama motiiv esineb mitme kirjaniku teoses ugyanaz a motívum jelenik meg több író munkájában

esitama <esita[ma esita[da esita[b esita[tud 27 v>
1. (väljendama) kifejez, kinyilvánít ♦ protesti esitama megóv, ellenvéleményt jelent be, bejelenti tiltakozását; küsimust esitama kérdést feltesz
2. (otsustamiseks v kontrollimiseks ette näitama) bemutat, megmutat; (midagi kirjalikku üle v sisse andma) benyújt ♦ isikutunnistust esitama bemutatja a személyi igazolványát; süüdistust esitama vádat emel; kaebust esitama reklamál, panaszt emel/tesz, előadja a panaszát; avaldust esitama kérvényt bead
3. (edutamiseks vms ette panema) javasol, állít ♦ kedagi esimeheks esitama elnöknek javasol vkit; kandidaate esitama jelölteket állít
4. (kuulajas-, vaatajaskonnale esinema) előad ♦ tantsu esitama táncot eljár; luuletust esitama verset előad

ette <'ette adv, postp> vt ka ees, eest
1. postp (ettepoole) elé, előre ♦ istuda peegli ette leül a tükör elé; udus ei näe enda ette a ködben az orráig sem lát; kardinaid ette tõmbama behúzza a függönyt; kohtu ette sattuma bíróság elé kerül
2. adv előre, elébe, elő ♦ ette sirutama előretart, előrenyújt; ette valmistama előkészít; ette kuulutama megjósol; ette tänama előre megköszön; ette heitma szemre hány; ette kujutama elképzel; ette lugema felolvas; ette nägema előre lát; ette tulema előfordul; bussis ette istuma előre ül a buszon; vaatas ette ja taha előre és hátra nézett; tuleb tuttav ette ismerősnek tűnik; hobuseid ette panema befogja a lovakat

ette astuma (ettepoole) előáll, előrelép; (teele takistuseks) útba áll

ette heitma szemrehány, szemére vet, kifogásol ♦ kellelegi midagi ette heitma vkinek szemére vet vmit

ette kandma
1. (avalikult esitama) előad ♦ luuletust ette kandma verset előad
2. (kõrgemalseisvale instantsile teatama) jelent; (esitama) terjeszt
3. (serveerima) felszolgál

ette kavatsema előretervez, szándékozik

ette kirjutama
1. (eeskujuks, näiteks kirjutama) előír, megír
2. (määrama, nõudmisi esitama) meghatároz

ette kujutama képzel, elképzel, gondol ♦ kas sa suudad seda ette kujutada? el tudod ezt képzelni?; sa oled visam, kui ma ette kujutasin kitartóbb vagy, mint gondoltam; püüan ette kujutada, kuidas kõik oli el tudom képzelni hogy történt mindez; kujuta ette, ta jättis tulemata! képzeld el, nem is jött

ette kuulutama megjósol, jósol, huhog

ette lugema felolvas, elmond

ette nägema
1. (ettepoole nägema) előre lát ♦ udu tõttu ei näe kaugele ette köd miatt nem lehet messzire látni
2. ([ette] aimama, oletama, arvama) megjósol ♦ ilmatark nägi ette varast kevadet korai tavaszt jósolt az időjós
3. ([õigusakti kohta:] sätestama, ette kirjutama, kindlaks määrama) előír

ette panema (ettepanekut tegema) javasol, proponál, indítványoz ♦ pani meile ette kinno minna azt javasolta, hogy menjünk el moziba

ette ruttama
1. (kellestki v millestki ettepoole) előresiet
2. (tulevikku) előresiet

ette teatama (eelnevalt teatama) előzetesen értesít, előzetesen bejelent ♦ ette teatamata előzetes bejelentés nélkül

ette tellima
1. (raamatute vms eeltellimust vormistama) előfizet ♦ ettetellitavad ajakirjad előfizethető folyóiratok
2. (kinni panema, reserveerima) előrendel, előre rendel, előzetesen rendel, foglal ♦ restoranis on võimalik laudu ette tellida az étteremben lehet asztalt foglalni

ettetellimine <+t'ellimine t'ellimise t'ellimis[t t'ellimis[se, t'ellimis[te t'ellimis/i 12 s> előrendelés; (ajakirjanduse, raamatute) előfizetés
■LS: ette+tellimis+ ♦ ettetellimissüsteem foglalási rendszer

ette vaatama
1. (ettepoole vaatama) előrenéz, előretekint
2. (ettevaatlik, tähelepanelik olema) vigyáz, óvakodik ♦ vaata ette, siin on trepp! vigyázz, itt a lépcső!

ette valmistama
1. (mingi ülesande täitmiseks hädavajalikke eeltöid sooritama) előkészít ♦ seaduseelnõu on juba ette valmistatud a jogszabálytervezetet már elkészítették; haige valmistati operatsiooniks ette a beteget előkészítették a műtétre; kellegi/millegi jaoks pinda ette valmistama vki/vmi számára előkészíti a talajt
2. (välja õpetama, koolitama) felkészít ♦ kergejõustik valmistab lapsi kõigeks ette az atlétika mindenre felkészíti a gyerekeket

ettevalmistus <+valmistus valmistuse valmistus[t valmistus[se, valmistus[te valmistus/i 11 s> előkészítés, előkészület, felkészítés, képesítés ♦ lennu ettevalmistus a repülés előkészítése; ettevalmistusi tegema előkészületeket tesz; ettevalmistused ärasõiduks az utazás előkészületei
■LS: ette+valmistus+ ♦ ettevalmistusaeg előkészítési idő, felkészülési idő; ettevalmistuskursused előkészítő tanfolyam, felkészítő kurzusok; ettevalmistustöö előkészítő munka

ettevõtja <+v'õtja v'õtja v'õtja[t -, v'õtja[te v'õtja[id 01 s> vállalkozó ♦ eraettevõtja magánvállalkozó, magánszereplő; suurettevõtja nagyvállalkozó; väikeettevõtja kisvállalkozó
■LS: ette+võtja+ ♦ ettevõtjatulu maj vállalkozói jövedelem

ette võtma elővesz, vállalkozik, kezd

ette ütlema súg

fakt <f'akt fakti f'akti f'akti, f'akti[de f'akti[sid_&_f'akt/e 22 s> (tõsiasi, tõik) tény, (VAN) faktum ♦ usaldusväärne fakt megbízható tény; veenvad faktid meggyőző tények; kõnekad faktid beszédes tények; vaieldamatu fakt vitathatatlan tény; fakte esitama előadja a tényeket; fakte moonutama elferdíti a tényeket; ta on seatud fakti ette kész tények elé állították; on selgunud uusi fakte új tények kerültek elő
■LS: fakti+ ♦ faktipäring info ténykeresés

frankeerima <frank'eeri[ma frank'eeri[da frankeeri[b frankeeri[tud 28 v> (saatekulu ette maksma, postisaadetist märgistama v postimaksu tasumist tõendava märgisega varustama) bérmentesít, frankíroz ♦ kirju frankeerima leveleket bérmentesít

graafik <graafik graafiku graafiku[t -, graafiku[te graafiku[id 02 s>
1. (joondiagramm, ajaplaan) grafikon, grafikus ♦ töögraafik munkaidő-beosztás; töö kulgeb graafiku järgi a munka a terv szerint folyik; graafikust ette jõudma gyorsabban halad a tervnél
2. (graafikat viljelev kunstnik) grafikus

haak <h'aak haagi h'aaki h'aaki, h'aaki[de h'aaki[sid_&_h'aak/e 22 s>
1. (uksel, riietusesemel) akasztó, kampó, kapocs; (uksel) ajtó akasztó, ajtókampó ♦ pani ukse haaki beakasztotta az ajtót; õmblen seelikule haagi ette kapcsot varrok a szoknyára; kõik haagid ja nööbid on kinni minden kapocs és gomb zárva van
2. sport (poksis) horog; (korvpallis) csel ♦ paremhaak jobb horog; vasakhaak bal horog; vastase haaki pareerima elhárította az ellenfele horgát; korvpallur proovis haaki a kosárlabdázó cselezni próbált
3. piltl (ringiminek, ring, kõrvalepõige) kerülőút, vargabetű ♦ ta läks teist teed ja tegi suure haagi sisse másik úton ment és nagy kerülőt tett; jänes teeb haake a nyúl vargabetűt csinál
4. piltl, kõnek (kaval tagamõte, konks) csel, ravasz ötlet
5. (hobuseraual) köröm, sarok (sarkas és körmös patkó)

haakima <h'aaki[ma h'aaki[da haagi[b haagi[tud 28 v> (külge, järele) felzárkozik; (kokku) összeakaszt; (juurde, lisaks) hozzákapcsol; (end) kapaszkodik ♦ poisid haakisid kelgu reele järele a fiúk a szán után kötötték a szánkót; vedur haagiti rongile ette a mozdonyt a vonat elé kapcsolták; traktori järele oli haagitud kultivaator a traktor mögé kultivátor volt akasztva; ta haakis sõrmed kramplikult varrukasse ujjait görcsösen a ruha ujjába akasztotta; tüdruk haakis end poisi käsivarde a lány belekarolt a fiúba; lapsed haakisid end meile sappa kõnek a gyerekek a nyomunkba szegődtek

hurjutama <hurjuta[ma hurjuta[da hurjuta[b hurjuta[tud 27 v>
1. (näägutama, ette heitma) szid, dorgál, korhol; (häbistades noomima) leckéztet ♦ ema hurjutas poega az anya megdorgálta a fiát; mind hurjutati saamatuse pärast megszidtak ügyetlenségemért
2. (eemale peletama) elzavar, elkerget ♦ hurjutas koera eemale elkergette a kutyát

höör <h'öör hööri h'ööri h'ööri, h'ööri[de h'ööri[sid_&_h'öör/e 22 s> sport forgás ♦ höör ette forgás előre; höör taha forgás hátra

idutama <iduta[ma iduta[da iduta[b iduta[tud 27 v>
1. (idusid ära murdma) csírátlanít ♦ kartuleid idutama burgonyát csírátlanít
2. põll (bakterväetistega ette valmistama) beolt

igasugune <+sugune suguse sugus[t -, sugus[te suguse[id 10 adj, s>
1. adj (kõiksugune) mindenféle, minden rendű és rangú, többféle, szedett-vedett, mindennemű; (kõik, iga) mind ♦ igasugune abi mindennemű segítség; igasugused kaubad mindenféle áru; igasugused mõtted mindenféle gondolatok; igasugune kaasabi bárilyen segítség; väljaspool igasugust kahtlust minden kétségen kívül; see ületab juba igasuguse piiri túlmegy minden határon; lõpetas minuga igasuguse vahekorra minden kapcsolatot megszakított velem
2. s bármi ♦ elus tuleb igasugust ette az életben bármi történhet

jalgu <j'algu adv, postp> vt ka jalus2, jalust
1. adv (jalgade ette, alla, ümber) lábaihoz; (tülinaks) láb alatt van ♦ poisil vajusid püksid jooksmisega jalgu a fiú nadrágja lecsúszott futás közben; kaotas mütsi rahva jalgu elvesztette sapkáját a tömegben; eest ära, ärge jalgu jääge el az útból, ne lábatlankodjanak itt; mis ta läheb sinna teistele jalgu miért megy oda lábatlankodni; sügistöödega jäädi talvele jalgu nem érkezték befejezni az őszi munkákat a tél beállta előtt
2. postp [gen] (mõjupiirkonda) hatásterület ♦ siin võime sattuda sõja jalgu itt a háború forgatagába keveredhetünk; seal jääme sündmuste jalgu ott az események forgatagába keveredünk

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

järk <j'ärk järgu j'ärku j'ärku, j'ärku[de j'ärku[sid_&_j'ärk/e 22 s>
1. (väärtuse v tähtsuse aste, kategooria) stádium, fokozat, rend ♦ küpsusjärk az érettség foka; vanusejärk korosztály; esimese järgu hotell elsőrendű szálloda; kolmanda järgu söökla harmadrendű menza; teise järgu tähtsusega asi másodrendű dolog
2. (piiratud osa, lõik) szakasz ♦ tee viimane järk az út utolsó szakasza; loe meile ette üks järk oma uuest romaanist olvass fel nekünk egy szakaszt az új regényedből
3. (ajajärk, periood, arengu- v teostusaste) időszak, szakasz ♦ elujärk életkor, életkörülmény; ettevalmistusjärk előkészítési szakasz
4. mat fokozat
5. sõj fokozat ♦ esimese järgu kapten első rangú kapitány

kaelaside <+side sideme side[t -, sideme[te sideme[id 04 s> nyakkendő ♦ kaelasidet kandma nyakkendőt visel; kaelasidet kaela v ette panema megköti a nyakkendőt; kaelasidet kohendama leigazítja a nyakkendőt; kaelasidet siduma megköti a nyakkendőt

kallutama <kalluta[ma kalluta[da kalluta[b kalluta[tud 27 v> billent, hajlít, dönt ♦ pead küljele kallutama fejét oldalt billenti; pead ette kallutama előrehajol; lained kallutavad paati a csónak imbolyog a hullámzásban; kaalukaussi kellegi kasuks kallutama vki javára billenti a mérleget

kallutus <kallutus kallutuse kallutus[t kallutus[se, kallutus[te kallutus/i 11 s> billentés ♦ kallutus ette sport előrehajolás; kallutus taha sport hátrahajolás

kangastuma <kangastu[ma kangastu[da kangastu[b kangastu[tud 27 v>
1. (miraažina paistma) feldereng
2. piltl (kujutlusse kerkima) eszébe jut ♦ silme ette kangastus tulevik maga előtt látja a jövőjét

kardin <kardin kardina kardina[t -, kardina[te kardina[id 02 s> függöny ♦ aknakardin ablakfüggöny; dušikardin zuhanyfüggöny; kardinaid [akna eest] kõrvale tõmbama v lükkama félrehúzza a függönyt; kardinaid [akna] ette tõmbama behúzza a függönyt
■LS: kardina+ ♦ kardinariie függönyanyag

kell <k'ell kella k'ella k'ella, k'ella[de k'ella[sid_&_k'ell/i 22 s>
1. (kõlisti) harang ♦ jalgrattakell bicikli/kerékpár csengő; kirikukell harang; koolikell iskola harangja; tuukrikell mer búvárharang; kella lööma kongatja a harangot; kirikute kellad helisevad v löövad szólnak a harangok
2. (kellahelin) csengő ♦ alarmikell, hädakell, häirekell vészcsengő; tormikell viharcsengő; uksekell (ajtó)csengő; kell heliseb szól a csengő; keegi annab ukse taga kella valaki becsenget; midagi (suure) kella külge panema dobra üt/ver vmit; nagydobra ver vmit; suure kella külge sattuma a világ szájára kerül
3. (ajanäitaja) óra ♦ elektrikell villanyóra; käokell kakukkos óra; kuldkell aranyóra; kvartskell kvarcóra; käekell karóra; lauakell asztali óra; liivakell homokóra; malekell sakkóra; pendelkell ingaóra; taskukell zsebóra; tornikell toronyóra; seinakell falióra; äratuskell ébresztőóra; kella vedru az óra rugója; kella osuti az óra mutatója; kella pendel az óra ingája; kell käib jár az óra; kell tiksub ketyeg az óra; kell seisab v ei käi áll az óra; kell käib ette az óra siet; kell jääb taha, kell on järel késik az óra; kell lõi kaheksa az óra nyolcat ütött; kell on maha käinud az óra lejár; kella üles keerama felhúzza az órát
4. (kellaaeg) óra, idő ♦ mis v [kui]palju kell on? hány óra van?, mennyi az idő?; mis kellani? meddig?; kell on täpselt 3 pontosan három óra van; kell on veerand viis negyed öt van; kell on kolmveerand viis háromnegyed öt van; kell on pool viis fél öt van; kell on viis minutit üle nelja v viie peal négy óra elmúlt öt perccel; kell on viie [minuti] pärast viis öt perc múlva lesz öt; kell üks päeval délután egy órakor; kell neli öösel éjjel négy órakor; kell viis hommikul hajnalban öt órakor; kell läheneb kuuele nemsokára hat lesz; pärast kella kaheksat nyolc óra után; kella seitsme paiku hét óra tájt; kella ühest kaheni egytől kettőig; mis kellast mis kellani on kauplus avatud? mettől meddig van nyitva a bolt?; mis kell see juhtus? hánykor történt az?; kella kolme ja nelja vahel három és négy között; kell on juba palju már késő van; ootan sind juba kella kuuest peale már hat óta várlak
5. (pl) muus (löökpill) harang
■LS: kella+ ♦ kellahelin harangszó, harangzúgás; kellalöök óraütés; kellanupp csengőgomb; kellakapsel óratok; kellaklaas óraüveg; kellamehhanism óraszerkezet; kellaosuti óramutató; kellaparandus órajavítás; kellarihm óraszíj; kellatasku órazseb; kellavedru órarugó

kinni panema
1. (sulgema) becsuk, bezár, lezár ♦ pane aken kinni! csukd be az ablakot!; kohvrit kinni panema lezárja a koffert; pane pintsakunööbid kinni! gombold be a kiskabátodat!; pood pannakse kell seitse kinni hétkor csuk a bolt; kaevandus pandi kinni a bányát bezárták
2. (peatama, seisma panema) kikapcsol ♦ pane telekas kinni¤ kapcsold ki a tévét!
3. (sulgema, vabadust piirama) elzár, lezár ♦ ööseks paneme kanad kinni éjszakára elzárjuk a tyúkokat; teetööde tõttu pandi tänav kinni javítás miatt az utat lezárták
4. (ette tellima, broneerima) foglal ♦ laud on kinni pandud le van foglalva az asztal; (vastuvõtu)aega kinni panema lefoglalja az időpontot
5. kõnek (ära sööma v jooma) megeszik, meiszik ♦ pani pudeli veini kinni megitta az egész üveget

kleepima <kl'eepi[ma kl'eepi[da kleebi[b kleebi[tud 28 v>
1. (liimima) ragaszt; (peale, külge) ráragaszt; (sisse) beleragaszt ♦ marki ümbrikule kleepima bélyeget ragaszt a borítékra; plangule kuulutust kleepima plakátot ragaszt a falra; laps kleepis endale vuntsid ette a gyerek bajuszt ragasztott magának; pilte albumisse kleepima képeket ragaszt az albumba; liim kleebib hästi jól fog az enyv; see hüüdnimi jäi talle nagu kleebituna külge rajta ragadt a gúnynév
2. kõnek (kleepuma) ragad, tapad ♦ pori kleepis mu kingade külge a sár a cipőmre ragadt; ta käed kleebivad ragad a keze

kohtuotsus <+otsus otsuse otsus[t -, otsus[te otsuse[id 09 s> jur (kriminaalasjas) ítélet, bírósági végzés ♦ kohtuotsuse tegemine ítélethozatal; kohtuotsuse täitmine ítélet végrehajtása; kohtuotsust ette lugema kihirdeti az ítéletet; kohtuotsuse peale edasi kaebama fellebbez az ítélet ellen

korraldama <korralda[ma korralda[da korralda[b korralda[tud 27 v>
1. (ette valmistama ja läbi viima) (meg)szervez, rendez ♦ konverentsi korraldama konferenciát szervez
2. (joonde, korda ajama) elintéz
3. (korrastama, korda seadma) rendezget, elrendez ♦ oma asju korraldama elrendezi a dolgait
4. (korraldusi andma, määrama) rendelkezik, intézkedik

korraline <korraline korralise korralis[t korralis[se, korralis[te korralis/i 12 adj>
1. (kindla korra järgi ette nähtud) rendes ♦ korraline istung rendes ülés
2. (püsiva ametikohaga) rendes ♦ korraline professor rendes egyetemi tanár

kuhjuma <k'uhju[ma k'uhju[da k'uhju[b k'uhju[tud 27 v>
1. (hunnikusse kogunema) halmozódik, tornyosul, tornyosodik, (fel)torlódik, rárakódik, felgyűlik ♦ tuppa oli kuhjunud suur hunnik prügi ja kola szobában nagy halom szemét és limlom gyűlt fel; raha kuhjub kaardimängijate ette tornyosodik a pénz a kártyázók előtt; mu lauale on kuhjunud lugemata raamatuid olvasatlan könyvek tornyosodnak az asztalomon
2. (suurel hulgal kogunema) összejön ♦ kuu lõpuks kuhjus mitmeid võlgu a hónap végére sok adósság jött össze

kujutlema <kujutle[ma kujutle[da kujutle[b kujutle[tud 27 v> (ette kujutama) képzel, elképzel ♦ kujutlen, kui ilus seal praegu on el tudom képzelni, milyen szép most ott; kedagi nooremana kujutlema fiatalabbnak képzel vkit; kujutle vaid, ta ei tulnudki! képzeld el, nem is jött!

kummarduma <kummardu[ma kummardu[da kummardu[b kummardu[tud 27 v> (kummargile laskuma) (le)hajol, meghajlik ♦ kummarduge ette, palun hajoljon előre, kérem; kummardus voodi kohale az ágy fölé hajolt

linnuke[ne] dem <linnuke_&_linnukene linnukese linnukes[t linnukes[se, linnukes[te linnukes/i 12 s>
1. madárka
2. hellitl (kullake) madárkám
3. hlv (kergemeelne tüdruk v naine) prostituált, éjszakai pillangó
4. kõnek (v-märk) pipa ♦ kohalolijate nimede ette tehti linnuke[ne] pipát tettek a jelenlevők neve elé

lugema <luge[ma luge[da l'oe[b l'oe[tud 28 v>
1. (teksti) (el)olvas; (aeg-ajalt, vähehaaval) olvasgat ♦ raamatut lugema könyvet olvas, elolvassa a könyvet; palvet lugema áldást mond, elmond egy imát, elmondja az imát; lapsed õpivad lugema a gyerekek megtanulnak olvasni; loeb valjusti v kõvasti kellelegi ette felolvas vkinek; ridade vahelt lugema a sorok között olvas; raskelt loetav nehezen olvasható; kellegi mõtteid lugema olvas vkinek a gondolataiban; kellelegi sõnu peale lugema vkinek vmit a fejére olvas
2. (märke, märgisüsteeme lahti mõtestama) olvas ♦ nooti lugema kottát olvas
3. (loendama) (meg)számol, (meg)számlál ♦ loe kolmeni ja tegutse! számolj háromig, és vágj bele!; loeb raha pénzt számol; tibusid loetakse sügisel ne igyunk előre a medve bőrére; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit
4. (arvesse minema, arvestamisele kuuluma) számít ♦ hüpe loeb az ugrás számít; mida see luges? miért számított ez?
5. (arvel olema) ♦ see ei loe se nem oszt, se nem szoroz; tema päevad on loetud meg vannak számlálva a napjai

maksma <m'aks[ma m'aks[ta maksa[b m'aks[tud, m'aks[is m'aks[ke 32 v>
1. (mille eest mida tasuma) fizet, megfizet, fizet ♦ sularahas maksma készpénzzel fizet; kaardiga maksma kártyával fizet; ette maksma előre fizet; tagasi maksma visszafizet; üüri maksma lakbért fizet; võlga maksma megfizeti a tartozást; kilost kaks eurot maksma kilónként két eurót fizet; töö eest maksma fizet a munkáért; kätte maksma megbosszul; võlg on maksmata az adósság nincs kifizetve; maksmata arve kifizetetlen/kiegyenlítetlen számla; millegi eest oma eluga maksma az életével fizet vmiért; selle eest sa veel maksad! ezért még megfizetsz!; maksku mis maksab ha addig élek is, kerül, amibe kerül; millelegi peale maksma megadja vminek az árát; millegi eest kallist kooliraha maksma megfizeti a drága tandíjat vmiért
2. (ostmisel, müümisel mingit hinda omama, mida väärt olema) kerül ♦ raamat maksab kaksteist eurot a könyv tizenkét euróba kerül; mis tomatid maksavad? mennyibe kerül a paradicsom?; kallist hinda maksma sokba kerül; see ei maksa midagi nem kerül semmibe; (see) maksab terve varanduse egy vagyonba kerül; see läheb sulle kalliks maksma ez még sokba fog kerülni neked
3. (mõtet olema, tasuma, pruukima) megéri, érdemes ♦ ei maksa rutata nem éri meg sietni; seda filmi maksab vaadata ezt a filmet érdemes megnézni
4. (kehtima, jõus olema) érvényes; (hakkama) életbe lép; (panema) életbe léptet ♦ millal uus seadus maksma hakkab? mikor lép életbe az új törvény?

manama <mana[ma mana[da mana[b mana[tud 27 v>
1. folkl (sõnadega, lausudes nõiduma) átkozódik, elvarázsol; (vaimusilma ette äratama, esile kutsuma) megidéz ♦ ta võib tuult esile manada megidézheti a szelet; manas näole tõsise ilme komoly arcot vágott
2. (kiruma, vanduma) átkoz, szid ♦ manab ebaõnne átkozza a balszerencséjét

mask <m'ask maski m'aski m'aski, m'aski[de m'aski[sid_&_m'ask/e 22 s> álarc, maszk ♦ gaasimask gázálarc; iluravimask pakolás, maszk; kaitsemask védőálarc; kirurgimask sebészeti maszk; teatrimask színházi álarc; vehklemismask vívómaszk; paneb maski ette felteszi/felveszi az álarcát; võtab maski [näo] eest leveti az álarcát; kelleltki maski maha rebima letépi az álarcát vkiről; mask on langenud lehullott az álarc
■LS: maski+ ♦ maskiball álarcosbál, jelmezbál; maskipidu álarcosbál

mõtlematu <m'õtlematu m'õtlematu m'õtlematu[t -, m'õtlematu[te m'õtlematu[id 01 adj> (ette mõtlemata tegutsev, järelemõtlematu, kaalumatu) meggondolatlan ♦ mõtlematu tegu meggondolatlan cselekedet

märkima <m'ärki[ma m'ärki[da märgi[b märgi[tud 28 v>
1. (tähistamiseks märki tegema v panema) (meg)jelöl; (ära, ette) megjegyez; (tähistama) kitűz ♦ tuleb märkida meg kell jegyezni; majad on märgitud numbritega a házakat számokkal jelölték meg
2. (tähiseks olema, tähendama, tähistama) megjelöl
3. (nentima, mainima) (meg)említ, megjegyez ♦ peab märkima, et ... meg kell jegyezni, hogy ...
4. kõnek (hüüatusena väljendab imestust, üllatust v kinnitust) mond

määrama <m'äära[ma määra[ta m'äära[b määra[tud 29 v>
1. (seaduse v õigusakti kohta: ette kirjutama, sätestama) meghatároz, előír
2. (kindlaks tegema, määratlema) meghatároz

naaksuma <n'aaksu[ma n'aaksu[da naaksu[b naaksu[tud 28 v> kõnek, ka naakuma
1. (peale käima, norima, nuruma) kunyorál, kunyerál, koldul, kérlel ♦ poiss naaksub kommiraha a fiú pénzt kunyorál édességre; seni naaksub, kuni saab oma tahtmise addig kunyerál, míg eléri, amit akar; tule juba, kaua ma pean sind naaksuma! gyere már, meddig kérleljelek!
2. (tüütavalt korrutades ette heitma) zsörtölődik ♦ naine muudkui naaksub mehe kallal mahajoodud raha pärast az asszony egyre csak zsörtölődik a férjével az elivott pénz miatt

naerunägu <+nägu n'äo nägu n'äkku, nägu[de nägu[sid 18 s> mosolygó arc ♦ tal on alati naerunägu ees ő mindig mosolyog; ära mornitse, tee naerunägu ette ne morogj, mosolyogj; taat vaatab naerunäol v naerunäoga noorte tralli a nagyapa mosolyogva figyeli a fiatalok mulatozását

narta <narta narta narta[t -, narta[de narta[sid 16 s> ([koerte v põtrade veetav] kerge saan) szán, szánkó ♦ koerad rakendati narta ette a kutyákat a szán elé fogták; kütt veab enda järel nartat a vadász szánt húz maga után

nautima <n'auti[ma n'auti[da naudi[b naudi[tud 28 v> élvez, kéjeleg, gyönyörködik ♦ elumõnusid nautima élvezi az élet örömeit; jõin nautides kohvi élvezettel ittam a kávét; naudib juba ette eelseisvat reisi már előre élvezi az utazást; olen võinud nautida ta külalislahkust élvezhettem a vedégszeretetét

niru <niru niru niru -, niru[de niru[sid 17 adj, s> kõnek
1. adj (kehv, vilets) rongy, vacak; (näru, kulunud) kopott, szegényes, ócska; (inimese, looma kehalise seisundi kohta: kõhetu, kõhn) sovány, szikár, vézna; (kidur: ka taimede kohta) gyenge, satnya, ványadt, csenevész; (jõuetu) gyenge, erőtlen; (inimese iseloomu, käitumise kohta: halb, sant, närune) hitvány, rossz, aljas; (inimese võimete, suutlikkuse kohta: vilets, nõrk) hitvány, gyenge ♦ niru riietus kopott/szegényes ruházat; nirud põllud silány füldek; niru palk vacak fizetés; niru ilm cudar idő(járás); niru toit silány étel; nirumat ülemust on raske ette kujutada rosszabb főnököt elképzelni is nehéz
2. s (kõhn, kiitsakas inimene) vézna, sovány; (kõhn loom) sovány, girhes; (halb, sant, närune inimene) gazember; (võimetu inimene) tehetlen, gyenge, erőtlen, képtelen ♦ hobuseniru gebe; kleidiniru rongy; lehmaniru girhes tehén; ära osta täikalt nirusid ja närusid ne vegyél a bolhapiacon mindenféle rongyot

nuhk <n'uhk nuhi n'uhki n'uhki, n'uhki[de n'uhki[sid_&_n'uhk/e 22 s> hlv (salaja jälgija, informeerija) besúgó, tégla, spicli ♦ julgeolekuteenistuse nuhk kém; nuhid jälgivad teisitimõtlejaid a besúgók figyelik a másként gondolkodókat; ta on nuhk, räägib direktorile ette besúgó, mindent elmond az igazgatónak; mul on nuhid sabas nyomomban vannak a kémek

nuhkima <n'uhki[ma n'uhki[da nuhi[b nuhi[tud 28 v>
1. (nuusutama, nuuskima) fürkész, szimatol, szaglász(ik), ólálkodik, kiles; (nuuskides, lõhna ajades otsima) szimatol ♦ koerad nuhivad teineteist a kutyák egymást szaglásszák
2. (salaja v sorides, uurides otsima) keresgél, kutat; (välja, üles) felkutat ♦ keegi on käinud kapi kallal nuhkimas valaki kutatott a szekrényben; nuhib mööda nurki minden sarkot végigkutat; peitsin šokolaadi ära, aga lapsed nuhkisid selle välja v üles eldugtam a csokoládét, de a gyerekek megkeresték
3. (nuhina tegutsema, peale passima, luurama) kémkedik, figyel; (välja) kiles ♦ nuhib ning kannab direktorile ette, mis töölised omavahel räägivad kémkedik, és mindent elmond az igazgatónak, amit a munkások egymás között beszélnek; mis sa nuhid mu järele mit kémkedsz utánam; mine nuhi välja, kas kõik on ära läinud menj, lesd ki, hogy mindenki elment-e

nurkne1 <n'urkne n'urkse n'urkse[t -, n'urkse[te n'urkse[id 02 adj> (nurka moodustav, nurga all asetsev) szög ♦ tõstke jalad ette nurksesse asendisse emelje fel szög alatt a lábát előre

nuumama <n'uuma[ma nuuma[ta n'uuma[b nuuma[tud 29 v>
1. põll felhizlal, töm, meghizlal, hizlal, feltáplál ♦ sigu nuumama disznót hizlal; loomad nuumatakse lihavaks ja viiakse tapamajja az állatokat felhizlalják, és elviszik a vágóhídra; põrsas nuumati jõulupraeks karácsonyi sültnek hizlalták a malacot
2. kõnek (inimese kohta: liiga rikkalikult toitma) túltáplál; (liiga palju sööma) zabál; (liigsöömisega endale kõhtu ette v rasva peale kasvatama) meghízik ♦ lapsi ei tohi liialt nuumata a gyerekeket nem szabad túltáplálni; nuumab ennast vahukoorega tejszínnel hizlalja magát; on ennast paksuks v rasva nuumanud dagadtra ette magát

nõudma <n'õud[ma n'õud[a nõua[b n'õu[tud, n'õud[is n'õud[ke 34 v>
1. (soovi, tahtmist [kategooriliselt] esitama) felszólít, vonz, vindikál, megkövetel, megkíván, megkér, követel, kíván, kiált, feltételez; kõnek (ilmumist kohustavalt kutsuma) követel, kikér; kõnek (tahtma, lootma, ootama) elvár ♦ poiss nõuab isalt raha a fiú pénzt kér/követel az apjától; lastelt nõutakse sõnakuulmist a gyerekektől elvárják, hogy szót fogadjanak; sind nõutakse telefoni juurde téged kérnek a telefonhoz
2. kõnek (tungivalt, pealekäivalt) követel; (kauba v teenuse eest) kér ♦ mis sa nõuad, ma ei tea sulle rohkemat rääkida mit kérlelsz, nem tudok neked többet mondani; kui palju v mis sa maja eest nõudsid? mennyit kértél a házért?; nõuab soolast hinda v hingehinda borsos árat kér; see on väga nõutav toode nagy a kereslet erre a termékre, erre a termékre nagy az igény
3. (tungivalt, vältimatult vajama) kell, szükséges; (eeldama, ette nägema, vajalikuks pidama) elvár, szükségesnek tart ♦ maja nõuab remonti tatarozni kell a házat; haigus nõuab ravi kezelni kell a betegséget; arstikutse nõuab kõrgharidust az orvosi hivatáshoz felsőfokú végzettség szükséges; see töö nõuab täpsust ez a munka pontosságot igényel; linnas elamine nõuab palju raha a városi élethez sok pénz kell; nõudis vaeva, et end püsti hoida nagy erőfeszítésbe igényelt, hogy állva maradjon

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

näitama <n'äita[ma näida[ta n'äita[b näida[tud 29 v>
1. mutat, vetít, rámutat, pergetett, perget, példáz, mutogat, vall, megmutat, kimutat, jelez, feltüntet, érzékeltet; (kontrollimiseks esitama, ette näitama) bemutat ♦ näitab sõbrale fotosid fényképeket mutat a barátjának; näitab oma oste megmutatja amit vásárolt; näita ennast! mutasd magad!; näitasin kontrolörile sõidukaarti megmutattam az ellenőrnek a bérletem; giid näitab turistidele linna az idegenvezető megmutatja a várost a turistáknak; telerist näidati filmi filmet mutattak a televízióban; näita, kuidas seda sõlme tehakse mutasd meg, hogy kell ezt a csomót kötni; nagu kogemused näitavad, ei saa teda usaldada a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem lehet benne megbízni; näitas mulle trääsa fügét mutatott; kellegi peale näpuga näitama ujjal mut(og)at vkire; hambaid näitama kimutatja a foga fehér(j)ét; küüsi näitama mutogatja/megmutatja (az) oroszlánkörmeit
2. (asukohta, suunda osutama) mutat ♦ näitas käega kagu suunas v kagusse délkelet felé mutatott a kezével; näita kaardilt Gröönimaad mutasd mega térképen Grönlandot; läksin näidatud suunas a mutatott irányba mentem
3. (näitu näitama) mutat ♦ kell näitab aega az óra mutatja az időt; kellaosutid näitasid südaööd az óramutatók éjfélt mutattak; mis v kui palju sinu kell näitab? mennyit mutat az órád?; kui palju elektriarvesti näitab? mennyit mutat a villanyóra?
4. (välja paista laskma, ilmutama) mutat ♦ näita, mis sa suudad v võid mutasd, mit tudsz/mire vagy képes; näitas ennast heast küljest jó oldaláról mutatta magát; (oma) häid külgi näitama a jó oldalát mutatja; talle meeldib teistele oma jõudu näidata szereti fitogtatni az erejét mások előtt
5. ([dokumendis] fikseerima) feltüntet ♦ igal toimikul näidatakse selle alustamise ja lõpetamise aeg minden dosszién feltüntetik megnyitásának és lezárásának idejét; tehtud oli vähem kui aruannetes näidatud kevesebbet végeztek, mint a jelentésben feltüntettek
6. kõnek ([ähvardades] õpetust andma) mutat ♦ [küll] ma sulle näitan majd én megmutatom neked

näägutama <nääguta[ma nääguta[da nääguta[b nääguta[tud 27 v> (hurjutama) zsörtölődik, zsémbeskedik; (ette heitma) szemére hány, szemére vet; (narritama) ugrat, tréfál, heccel, rászed; (nääksuma) felhánytorgat ♦ mis sa tema kallal v teda v temast näägutad miért zsörtölődsz vele folyton; ära takka järgi nääguta utólag ne hánytorgasd fel

nööp <n'ööp nööbi n'ööpi n'ööpi, n'ööpi[de n'ööpi[sid_&_n'ööp/e 22 s> gomb ♦ mantlinööp kabátgomb; pärlmutternööp, pärlmutrist nööp gyöngyház gomb; kannaga nööp füles gomb; mantli nööp on eest ära tulnud leszakadt a kabát gombja; õmble nööp ette varrd fel a gombot; tee nööbid lahti gombolkozz ki; pane nööbid kinni gombolkozz be; pani kõik mantli nööbid kinni begombolta a kabát minden gomját; vajutas uksekella nööbile kõnek megnyomta az ajtócsengő gombját
■LS: nööbi+ ♦ nööbiaas gomblyuk; nööbivabrik gombgyár

omapead <+p'ead adv>, ka omapäi
1. (omal volil, nõu v luba küsimata) saját szakállára; (iseseisvalt) függetlenül, önállóan, egyedül ♦ ega ta seda omapead teinud, teised soovitasid nem magától csinálta, hanem mások tanácsára; ei oska omapead midagi ette võtta önállóan/egyedül semmit sem tud csinálni; omapäi toimima a maga feje után megy/cselekszik
2. (järelevalveta, enda hooleks jäetuna) egyedül ♦ poiss kasvas omapead a fiú egyedül nőtt; lapsed jäid omapead koju a gyerekek egyedül maradtak otthon; sündmused lasti omapead areneda szabadjára engedték az eseményeket
3. (omaette, eraldatult) magában, egyedül ♦ ta on harjunud omapead olema hozzászokott az egyedülléthez; istub nukralt omapead bánatosan magában ül; noored asusid omapead elama a fiatalok önálló életet kezdtek

otsaette <+'ette adv>, ka otsa ette, vt ka otsaees, otsaeest (otsmikule, otsa ette) homlokára ♦ laksas käega otsaette a homlokára csapott

otsustamatus <otsustamatus otsustamatuse otsustamatus[t otsustamatus[se, otsustamatus[te otsustamatus/i_&_otsustamatuse[id 11_&_09? s> (otsuse v otsustusvõime puudumine) döntésképtelenség, határozatlanság ♦ oma otsustamatuses ei suutnud ta midagi ette võtta határozatlanságában nem tudott tenni semmit

pakkuma <p'akku[ma p'akku[da paku[b paku[tud 28 v>
1. (ettepanekut tegema, et keegi võtaks midagi vastu v ostaks) (fel)kínál, (fel)ajánl ♦ abi pakkuma felajánlja a segítségét; kaupa pakkuma árut kínál
2. (toidu, joogi kohta: andma, ulatama, ette tõstma) (meg)kínál ♦ külalistele kohvi pakkuma kávéval kínálja a vendégeket; mida ma võin teile pakkuda? mivel kínálhatom?; kas sa pakuks suitsu? megkínálnál egy cigarettávál
3. (ulatama, sirutama) nyújt ♦ kätt pakkuma kellelegi kezet nyújt vkinek
4. (esitama, esile tooma) kínál ♦ ta pakub lepitust békejobbot nyújt vkinek
5. (võimaldama) nyújt ♦ võimalust pakkuma alkalmat nyújt; lõbu pakkuma szórakoztat; see kirjutis pakub mulle huvi ez a cikk érdekel

paljastama <paljasta[ma paljasta[da paljasta[b paljasta[tud 27 v>
1. (paljaks võtma, jätma v tegema) láthatóvá tesz, leleplez ♦ käsivarsi paljastama lemezteleníti a karját; paljastab mõõga kirántja a kardját
2. (avalikkuse ette, päevavalgele tooma) leleplez, felfed ♦ vandenõu paljastama összeesküvést leleplez; pettust paljastama csalást leleplez; teadmatust paljastama elárulja a tudatlanságát

peale passima
1. (varitsema) kiles
2. (ette vaatama, tähele panema) vigyáz

pind2 <p'ind pinna p'inda p'inda, p'inda[de p'inda[sid_&_p'ind/u 22 s>
1. (pealmine kiht) felület, felszín ♦ sile pind egyenletes felület, sima felület; krobeline pind szemcsés felület; pealispind külső felület; veepind vízfelület, vízszint; maakera pind a föld felszíne; allveelaev tõusis pinnale a tengeralattjáró a felszínre emelkedett; pinnalt päästja felszíni mentő
2. (pinnas, alus, põhi, jalgealune) talaj ♦ kõva pind kemény felület; viljakas pind termékeny talaj; viljakasse pinda langema kedvező talajra talál; Eestimaa pinnal Észtország földjén; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kellegi/millegi jaoks pinda ette valmistama vki/vmi számára előkészíti a talajt
3. (pindala) felület, terület ♦ kasulik pind hasznos felület; põrandapind alapterület; tootmispind termőterület
4. piltl (see, millel miski rajaneb, millele miski tugineb) tér ♦ vastuolud tekkisid maailmavaatelisel pinnal nézeteltérések keletkeztek ideológiai síkon
■LS: pind+ ♦ pindpinevus füüs felületi feszültség; pindstruktuur keel felszíni szerkezet
pinna+ ♦ pinnakaredus tehn felületi érdesség; pinnakiht felső réteg; pinnamõõt területmérték; pinnatöötlus felületi kezelés

pirtsutama <pirtsuta[ma pirtsuta[da pirtsuta[b pirtsuta[tud 27 v> (tujutsema) durcáskodik, kényeskedik, finnyáskodik, duzzog ♦ söö ära, mis sulle ette on tõstetud, ära pirtsuta! edd meg, amit eléd tettek, ne kényeskedj!

pomisema <pomise[ma pomise[da pomise[b pomise[tud 27 v> (pobisema) motyog, dünnyög ♦ pomiseb midagi enda ette az orra alatt dünnyög

prepareerima <prepar'eeri[ma prepar'eeri[da prepareeri[b prepareeri[tud 28 v> (preparaati valmistama, ette valmistama) preparál

põll <p'õll põlle p'õlle p'õlle, p'õlle[de p'õlle[sid_&_p'õll/i 22 s>
1. (riietusese) kötény ♦ köögipõll konyhai kötény; nahkpõll bőrkötény; seob v paneb endale põlle ette kötényt köt (maga elé)
2. (kaitsev v varjav kate) védőkötény ♦ poripõll sárfogó

päevane <päevane päevase päevas[t -, päevas[te päevase[id 10 adj>
1. (päevaajaga seotud, hrl vastandatuna öisele, õhtusele) nappali ♦ päevane osakond nappali tagozat; tere päevast! jó napot (kívánok)!, adj(on) isten (jó napot)!, fogadj isten!
2. (ööpäeva jooksul saadud, tehtud, kulutatud, ööpäeva peale ette nähtud) napi
3. (liitsõna järelosana) (ööpäeva v teatud arv ööpäevi kestev v kestnud) napos, napi ♦ kahepäevane kétnapos; kolmepäevane háromnapos; ühepäevane egynapos
4. (ööpäev vana) egynapos ♦ päevane laps egynapos gyerek

päevateekond <+t'eek'ond t'eekonna t'eek'onda t'eek'onda, t'eek'onda[de t'eek'onda[sid_&_t'eek'ond/i 22 s>, ka päevatee (päevas läbitav vahemaa v ette võetav rännak) egynapi út ♦ lähim asula on siit mitme päevateekonna v päevatee kaugusel a legközelebbi falu egy napra van innen

pärl <p'ärl p'ärli p'ärli[t -, p'ärli[te p'ärle[id 02 s> (kogumina, ainena) gyöngy; (üksik tera) gyöngyszem; kõnek (keena) gyöngysor ♦ valge pärl fehér gyöngy; higipärl izzadságcsepp; kastepärl harmatcsepp; klaaspärl üveggyöngy; puupärl fagyöngy; tehispärl mesterséges gyöngy; pärleid püüdma gyöngyöt halászik; maailmakirjanduse pärl a világirodalom gyöngyszeme; pärleid sigade ette loopima piltl gyöngyöt szór a disznók elé
■LS: pärli+ ♦ pärlikee gyöngysor, gyöngyfüzér; pärlipüüdja gyöngyhalász

pääsema <p'ääse[ma p'ääse[da pääse[b pääse[tud 28 v>
1. (ohtlikust, raskest olukorrast eemale jõudma) kijut, kiszabadul, kikerül, megúszik; (vabanema) (el)szabadul; (kellest-millest tülikast, ebameeldivast lahti saama) megszabadul; (midagi vältida v millestki hoiduda õnnestuma) megmenekül ♦ tal õnnestus uppuvalt laevalt pääseda nekik sikerült a süllyedő hajóról megmenekülni; trahviga pääsema bírsággal megússza; lind pääses puurist a madár kiszabadult a kalitkából; vanglast pääsema kiszabadul a börtönből; oma saatuse eest v saatusest ei pääse keegi senki nem kerüli el a sorsát; pääses terve nahaga piltl megúszta ép bőrrel
2. (takistavaid olukordi ületades kuhugi jõudma) eljut, bejut, bekerül ♦ pääses lõpuks koju végül hazájutott; ülikooli pääsema bekerül az egyetemre; lahti pääsema millestki megszabadul vmitől; uudis pääses avalikkuse ette a hír a nyílvánosság elé került; autoga on majale võimatu ligi pääseda autóval lehetetlen eljutni a házhoz; eesti sportlane ei pääsenud finaali az észt sportoló nem jutott be a döntőbe
3. sikerül, tud ♦ ma ei pääse töö juurest tulema nem tudok eljönni a munkából; tal ei õnnestunud võimule pääseda neki nem sikerült a hatalomra jutnia; pääseb põgenema sikerül elmenekülnie

rakendama <rakenda[ma rakenda[da rakenda[b rakenda[tud 27 v>
1. (rakmeisse panema) befog; (ette) járomba állít ♦ rakendab hobuse vankri ette befog lovat a szekér elé
2. (kasutusele võtma) alkalmaz ♦ praktikasse/ellu rakendama gyakorlatban alkalmaz; seadust rakendama alkalmazza a törvényt; mitmed ettepanekud rakendati ka kohe ellu sok javaslatot rögtön életbe léptettek

rakkesse <r'akkesse adv> vt ka rakkes, rakkest (veoloomade kohta: rakendatuna ette, rakmetesse, töö, tegevusega kõvasti seotuks) befog ♦ paneb hobuse rakkesse befog lovat

ratsutama <ratsuta[ma ratsuta[da ratsuta[b ratsuta[tud 27 v>
1. (ratsa sõitma) lovagol ♦ hobusel v hobuse seljas ratsutama (lovon) lovagol; galoppi ratsutama vágtázik; ta käib hommikuti ratsutamas reggelenként lovagolni jár; ette ratsutama elébe vágtat; laps ratsutab isa kukil a gyerek az apja nyakán lovagol; nõiad ratsutavad luual a boszorkányok a seprűnyélen lovagolnak
2. piltl (kihutama) vágtat

reglement <reglem'ent reglemendi reglem'enti reglem'enti, reglem'enti[de reglem'enti[sid_&_reglem'ent/e 22 s> ügyrend ♦ reglemendi järgi, reglement näeb ette, et... az ügyrend előírja, hogy...

rinnak <rinnak rinnaku rinnaku[t -, rinnaku[te rinnaku[id 02 s>
1. (mäenõlv) lejtő; (kõrgendik, ette v kõrgemale ulatuv osa) rézsü
2. anat (rinnaluu) szegycsont

rist1 <r'ist risti r'isti r'isti, r'isti[de r'isti[sid_&_r'ist/e 22 s>
1. (lõikuvatest sirgjoontest moodustatud kujund v märk, samakujuline ese) kereszt ♦ hauarist sírkereszt; Andrease rist andráskereszt; Georgi rist Szent György-kereszt; Punane Rist Vöröskereszt; risti ette lööma keresztet vet; risti lööma kedagi keresztre feszít vkit; kuhugi risti tegema felírjuk (korommal / fekete krétával) a kéménybe!
2. (ristumiskoht, ristmik) kereszteződés
3. (kaardimast risti) treff
4. piltl (raskused, mured, häda, nuhtlus) kereszt ♦ igaüks kannab oma risti mindenkinek megvan a maga keresztje; elu pole muud kui rist ja viletsus nehéz a keresztje
■LS: risti+ (kujundiga seotud)
risti+ (kristlusega seotud) ♦ ristikirik kereszt alaprajzú templom; ristirahvas kereszténység; ristisurm kereszthalál; ristisõda keresztes háború, keresztes hadjárat
risti+ (ristimisega seotud) ♦ ristiema keresztanya; ristiisa keresztapa; ristilaps keresztgyer(m)ek; ristinimi keresztnév; ristipoeg keresztfiú; ristitütar keresztlány; ristivanemad keresztszülők
risti+ (kaardimastiga seotud)

ruttama <r'utta[ma ruta[ta r'utta[b ruta[tud 29 v>
1. siet ♦ ruttas koju hazasietett; sündmustest ette rutates megelőzve az eseményeket; perenaine ruttas külalistele vastu a háziasszony a vendégek elé sietett
2. piltl (kaduma, lendama) rohan ♦ aastad aina ruttavad rohannak az évek

salto <salto salto salto[t -, salto[de salto[sid 16 s> sport (akrobaatiline hüpe) szaltó ♦ salto taha hátra szaltó; salto ette paigalt előre szaltó helyből; saltot viskama/tegema szaltózik

seadma <s'ead[ma s'ead[a s'ea[b s'ea[tud, s'ead[is s'ead[ke 34 v>
1. (kuhugi v mingisse asendisse panema, asetama) helyez, tesz ♦ seadis toolid seina äärde ritta sorba helyezte a székeket a fal mellé; seadis kõik asjad oma kohale mindent a helyére tett; perenaine seab taldrikuid lauale a háziasszony a tányérokat az asztalra teszi; ritta seadma sorba állít; ta seati fakti ette a tények elé állították; latti kõrgele asetama/seadma magasra teszi a mércét
2. feldolgoz, átír; hangszerel ♦ näidendit lavale seadma a színdarabot színpadra viszi; helilooja seadis paar rahvalaulu orkestrile a zeneszerző népdalokat dolgozott fel zenekarra
3. (millekski valmistuma) (el)készül, készülődik ♦ külalised seavad lahkuma a vendégek távozni készülnek; sea end valmis, tulen sulle kümne minuti pärast järele! készülj el, tíz perc múlva jövök érted; seab pilli häälde felhangolja a hangszert; seab sajule v vihmale v sadama esőre áll az idő

siduma <sidu[ma sidu[da s'eo[b s'eo[tud 28 v>
1. (köitma, ühendama) (meg)kötöz, összefűz; (külge) megköt; (ümber, kinni) pólyáz; (ette, ümber, peale) ráköt ♦ seob viinamarja toe külge a szőlőt a karóhoz kötözi; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit
2. ([haava] sidemega katma, sidet tegema) beköt ♦ haava siduma beköti a sebet
3. (ühendama, liitma) összeköt ♦ kahte linnaosa seob mitu silda a két városrészt több híd köti össze; siduvad asesõnad vonatkozó névmások
■LS: sidumis+ med ♦ sidumistarbed kötszerek; sidumistuba kötöző
sidumis+ (köitmis-, kinnitus-) ♦ sidumismaterjal kötszer; sidumisnöör fűzőzsinór

siga <siga s'ea siga -, siga[de siga[sid_&_sig/u 18 s> disznó, sertés ♦ nuumsiga hízó; rasvasiga zsírsertés; sigu pidama disznót tenyészt, sertést tart; sigu nuumama disznót hizlal; siga tapma v veristama disznót vág/öl; ta on [lakku] täis nagu siga részeg, mint a disznó; joob kui siga/veovoorimees iszik, mint a kefekötő; täis kui tina/siga/tarakan/tatt részeg, mint a csap / a disznó / az ágyú / a tök; karjub nagu siga aia vahel ordít, mint a fába szorult féreg; úgy ordít, mint a fába szorult féreg; ruigab nagu siga aia vahel ordít, mintha nyúznák; röögib nagu siga aia vahel üvölt, mint a sakál / mint a fába szorult féreg; pärleid sigade ette heitma/viskama disznók elé gyöngyöt szór; istub talle nagu sea selga sadul úgy áll rajta, mint tehénen a gatya; ta teab asjast sama palju kui siga pühapäevasest päevast úgy/annyit ért hozzá, mint tyúk az ábécéhez
■LS: sea+ ♦ seafarm disznóhizlalda; seakarjus disznópásztor, kondás, kanász; seakatk sertéspestis; seakoot sertéscomb; seakõrne tepertő; seapekk disznóháj; seapraad disznósült, sertéssült; seapõrsas malac; searasv sertészsír; searibi sertésoldalas; searokk moslék; seasulg disznóól; seasöök sertéstakarmány; seasööt sertéseledel; seasült sertéskocsonya; seatemp disznóság, kitolás

sulg2 <s'ulg sulu s'ulgu s'ulgu, s'ulgu[de s'ulgu[sid_&_s'ulg/e 22 s>
1. (kinniolek, sulgus, ummik) lezárás ♦ teesulg útlezárás
2. (tõke, pais) duzzasztó, torlasz ♦ jääsulg jégtorlasz; jõele pandi sulg ette a folyón duzzasztót építettek
3. (aedik) ól ♦ seasulg disznóól
4. (hrl pl) (kirjavahemärk) zárójel ♦ looksulud, loogelised sulud kapcsos zárójel; noolsulud csúcsos zárójel; sulgudes zárójelben; sulge avama feloldja a zárójelet; {mida} sulgudesse panema zárójelbe tesz; sulgudes olgu öeldud, et ... zárójelben megjegyzem, hogy...
■LS: sulg+ (suletud)
sulg+ sport

sätestama <sätesta[ma sätesta[da sätesta[b sätesta[tud 27 v> jur (normdokumendiga kindlaks määrama, ette kirjutama) előír ♦ seadusega sätestatud korras a törvény által előírt módon

süüdistama <süüdista[ma süüdista[da süüdista[b süüdista[tud 27 v>
1. (süüks panema, halba ette heitma) vádol, okol, hibáztat ♦ keda võime selles süüdistada? kit okolhatunk ezért?; süüdistab arsti patsiendi haiguses az orvost hibáztatja a páciense betegségéért; ära süüdista kõiges iseennast! ne hibáztasd magad mindenért!
2. jur (kuriteos süüdlaseks väitma) vádol ♦ süüalust süüdistatakse kolmes erinevas murdvarguses a terheltet három különböző betöréses lopással vádolják

taha <taha adv, postp [gen]> vt ka taga, tagant
1. adv (tahapoole, tagaossa, tagaküljele) hátra, hátulra ♦ pimedas ei olnud ette ega taha midagi näha sötétben semmit sem lehetett látni, se előre, se hátra; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek
2. postp [gen] (kelle-mille suhtes tahapoole) mögé ♦ ta istus minu taha mögém ült; mine maja taha ja too redel! menj a ház mögé, hozd a létrát!; noorus rivistub tema seljataha mögéje sorakozik az ifjúság; pani sigareti kõrva taha cigarettát a füle mögé dugta; laev kadus silmapiiri taha a hajó eltűnt a horizonton; kuu läks pilve taha felhő mögé bújt a hold

tahtmatult <t'ahtmatult adv> (tahtmisest sõltumatult) akaratlanul; (ette kavatsemata, mitte meelega) nem szándékosan, szándéktalanul ♦ ütles tahtmatult, et szándéktalanul mondta azt, hogy; kedagi tahtmatult solvama akaratlanul megsért vkit; tahtmatult öeldud solvang akaratlanul kimondott sértés

tahvel <t'ahvel t'ahvli t'ahvli[t -, t'ahvli[te t'ahvle[id 02 s>
1. (puidust plaat) falemez; (muust materjalist) tábla ♦ kivitahvel kőtábla; šokolaaditahvel egy tábla csokoládé; vineertahvel furnérlemez
2. (seinal rippuv alus info edastamiseks) tábla ♦ autahvel dicsőségtábla; kuulutustahvel hirdetési tábla; memoriaaltahvel, mälestustahvel emléktábla; nimetahvel címtábla; reklaamtahvel reklámtábla
3. (klassi- v koolitahvel) tábla ♦ tahvlile kirjutama felír a táblára; pühib lapiga tahvli puhtaks letörli a táblát; õpilane kutsutakse tahvli ette v juurde a tanulót kihívják a táblához
■LS: tahvel+ ♦ tahvelklaas táblaüveg

tirima <tiri[ma tiri[da tiri[b tiri[tud 27 v>
1. (tugevasti tõmbama, sikutama, kiskuma, rebima) húz, behúz, kihúz, meghúz, cibál ♦ hobune tirib vankrit a ló húzza a szekeret; tirib saapad jalast lehúzza a csizmát a lábáról; kedagi juustest tirima meghúzza vkinek a haját; tirisime paadi kaldale kihúztuk a csónakot a partra
2. (midagi rasket vedama, tassima) hurcol, cipel; (lohistama) vonszol ♦ tirisime paadi kaldale kihúztuk a csónakot a partra
3. (kedagi [hrl sundides] endaga kaasa viima) rángat, cibál, vonszol ♦ tirisid kahekesi last õpetaja ette ketten cibálták a gyereket a tanító elé; tiris ka oma sõbra ballile kaasa a barátját is magával vonszolta a bálba

täis2 <t'äis täie t'äi[t t'äi[de, täi[te t'äis[i 14 adj, s>
1. adj (kogu, terve, täielik, väljendab millegi suurt intensiivsust, hoogsust) egész ♦ täiest kõrist röökima/karjuma kikiabálja a tüdejét, torka szakadtából ordít; pidu on täies hoos a buli teljes lendületben van, javában áll a buli; töö käib täie hooga javában folyik a munka; täie auruga töötama teljes gőzzel dolgozik
2. s (midagi täitev, kuhugi mahtuv kogus) -nyi ♦ klaasitäis vett pohárnyi víz; sületäis puid ölnyi tüzifa; terve bussitäis lapsi egy egész busznyi gyerek; potitäis putru egy fazéknyi kása
3. s (väljendab millegi täisväärtuslikkust, maksimaalsust) teljes ♦ täishinda maksma teljes árat fizet; toetan sind täiega teljes mértékben támogatlak; päev läks täie ette a nap igazán jól sikerült; pidukleit käib veel täie eest az ünneplőruha még elfogadható
■LS: täie+ ♦ täiearuline épelméjű; täievoliline meghatalmazott; täieõiguslik teljes jogú
täis+ ♦ täisarv egész szám; täisarvuline teljes létszámú; täisautomaat teljes automata; täisedu teljes siker; täisinimene nagykorú; täiskarsklane teljes absztinens; täiskiirus teljes sebesség; täiskiilutud túlzsúfolt; täiskogu teljes ülés; täiskuu telihold; täislinane tiszta len; täismaja telt ház; täismees felnőtt ember; täisminevik perfektum; täisnimi teljes név; täisnurk derékszög; täispension teljes nyugdíj; täispiim teljes tej; täispikk teljes hosszúságú; täispilet teljes árú jegy; täispööre körfordulat, pálfordulás; täissaal telt ház; täissiid tiszta selyem; täissuitsuvortst füstölt kolbász; täistabamus telitalálat; täisteraleib teljes kiőrlésű kenyér; täisvarjutus teljes fogyatkozás; täisvillane tiszta gyapjú; täisväärtuslik teljes értékű

vaatama <v'aata[ma vaada[ta v'aata[b vaada[tud 29 v>
1. (oma pilku kellele v millele suunama, silmadega jälgima) (meg)néz ♦ telekat vaatama televiziót néz; filmi vaatama megnézi a filmet; vaatasin kella megnéztem az órát; vaatab ennast peeglist tükörben nézi magát; peeglisse vaatama tükörbe néz; paremale vaat! sõj jobbra nézz!; kellegi peale kõõrdi vaatama ferde szemmel néz vkire; vaata kui ilus! nézd, milyen szép!; vaatan, et kevad on kohe käes úgy nézem, már nemsokára itt a tavasz; korteri aknad vaatavad aeda a lakás ablakai a kertre néznek; tulevikku vaatama a jövőbe néz; sügavalt klaasi põhja vaatama (mélyen) a pohár fenekére néz
2. (kedagi külastama) meglátogat ♦ läks haiglasse ema vaatama elment a kórházba meglátogatni az anyját; tulge meid vaatama! gyertek el hozzánk!, látogassatok meg bennünket!
3. (kellegi järele valvama, millegi eest hoolt kandma) figyel, vigyáz ♦ vaata lapse järele! vigyázz a gyerekre!; ta vaatab, et siin kõik korras oleks ügyel arra, hogy minden rendben legyen; vaata ette! vigyázz magadra!
4. (otsima, leidma, hankima) néz, keres ♦ vaatab [endale] sobivat korterit megfelelő lakást keres; vaatab [endale] uut töökohta új állás után néz
5. (tulevikus toimuvaga ühenduses: aru pidama, järele kuulama, kaaluma, otsustama) (meg)lát ♦ vaatame, mis teha annab majd meglátjuk, mit lehet tenni
6. kõnek (imperatiivi vormid adverbi- v interjektsioonilaadselt: tähelepanu juhtides, seletades, kinnitades) néz ♦ vaadake, armas proua, mul on oma põhimõtted nézze, kedves hölgyem, nekem elveim annak; vaata, ära praegu tema juurde mine nézd, most ne menj el hozzá; vaata, kui häbematu! no nézd, milyen szemtelen!
7. (koos sidesõnaga „et“: vaat et, peaaegu, äärepealt) majdnem ♦ sadas vaata et õhtuni välja majdnem estig esett az eső

viskama <v'iska[ma visa[ta v'iska[b visa[tud 29 v>
1. (lennutama, heitma) becsap, vet, vág, rávet, odavet, odavág, odadob, odacsap, megdob, levág, lehajít, lebasz, kivet, hozzávág, hány, hajít, hajigál, elvet, dobál, dob, bevet ♦ viska see mõte peast! piltl hagyj fel a gondolattal!; võta üks ja viska teist borda´ban szőtték őket; pärleid sigade ette heitma/viskama disznók elé gyöngyöt szór; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönti; ta viskab varsti vedru välja nem sokáig húzza; see visaku esimene kivi, kes... az vesse rá/vkire az első követ, aki...; see on siit kiviviske kaugusel / kiviga visata egy köpés(nyi)re van innen; see on maha visatud raha ez kidobott pénz
2. (mingisse asendisse laskuma, heitma) ♦ viskab sussid püsti földobja a talpát

äraarvamatu <+'arvamatu 'arvamatu 'arvamatu[t -, 'arvamatu[te 'arvamatu[id 01 adj>
1. (selline, mida on raske ära arvata v ette näha) átláthatatlan, kifürkészhetetlen ♦ äraarvamatu käitumine kiszámíthatatlan viselkedés; Jumala teed on äraarvamatud Isten útjai kifürkészhetetlenek
2. (väga suur, arvamatu) hatalmas, elképzelhetetlenül sok, elképesztően sok ♦ äraarvamatu hulk sõdalasi elképesztően sok harcos