[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

hieroglüüf <hierogl'üüf hieroglüüfi hierogl'üüfi hierogl'üüfi, hierogl'üüfi[de hierogl'üüfi[sid_&_hierogl'üüf/e 22 s> keel (piltkirja märk) hieroglifa ♦ egiptuse hieroglüüfid egyiptomi hieroglifák; mis hieroglüüfid need sul on? miféle hieroglifák ezek?
■LS: hieroglüüf+ ♦ hieroglüüfkiri hieroglif írás

hind <h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> ár, ellenérték ♦ soodne hind jutányos ár; hulgihind nagykereskedői ár; jaehind bolti ár, fogyasztói ár; kokkuleppehind egyezményes ár; kokkuostuhind felvásárlási ár; maailmaturuhind világpiaci ár; omahind önköltségi ár; sõiduhind menetdíj; turuhind piaci ár; pileti hind jegyár; hindade tõstmine áremelés; elu hinnaga élete árán; hinnalt jõukohane megfizethető; need vaasid on ühe ja sama hinnaga v ühessamas hinnas ezek a vázák ugyanannyiba kerülnek; hinnad kerkivad emelkednek az árak; hinnad kõiguvad ingadoznak az árak; hinnad langevad csökkennek az árak, zuhannak az árak, esnek az árak; hinda alandama csökkenti az árat; hinda alla laskma enged az árból; hinda tõstma árat emel; hinda kõrgele ajama felsrófolja az árát; hinda alla lööma leveri az árat; hinda määrama felértékel; hinda üles kruvima felveri az árat; ostsin maja odava hinnaga potom áron vettem a házat; oleme hinnas kokku leppinud megegyeztünk az árban; maksin oma eksimuse eest kallist hinda drágán megfizettem a hibámért; igal minutil on kulla hind minden perc drága; ma ei taha seda mitte mingi hinna eest se testem, se lelkem nem kívánja; mitte mingi hinna eest, ei ilmaski a világért sem // a világ minden kincséért sem
■LS: hinna+ ♦ hinnaamet árhivatal; hinnakujundus maj árképzés; hinnakäärid maj árolló; hinnalangus árcsökkenés, áresés; hinnalipik árcédula; hinnapoliitika maj árpolitika; hinnatõus áremelés, áremelkedés; hinnavahe árkülönbség

iseloom <+l'oom loomu l'oomu l'oomu, l'oomu[de l'oomu[sid_&_l'oom/e 22 s> (inimese karakter, millegi põhiolemus v laad) természet, karakter, jellem, jelleg, egyéniség; (loomus) természet; (loomus, olemus) jellem ♦ elurõõmus iseloom vidám jellem; hea iseloom jó jellem/természet; järsk iseloom hirtelen természet; kinnine iseloom zárkózott természet; pehme iseloom lágyszívű; rahulik iseloom nyugodt természet; raske iseloom nehéz természet; äge iseloom lobbanékony/heves természet; äkiline iseloom hirtelen természet; kaitseiseloom védekező jelleg; üldiseloom általános jelleg; iseloomu impulsiivsus a karakter impulzivitása; iseloomu tasakaalukus a jellem kiegyensúlyozottsága; iseloomude erinevus a jellemek különbözősége; iseloomude sobimatus összeférhetetlen jellemek; iseloomult erinevad inimesed különböző természetű emberek; iseloomult nõrk inimene gyenge jellemű ember, gyenge jellem; nähtuse kohalik iseloom a jelenség helyi jellege; artikli ründav iseloom a cikk támadó jellege; ta oli lõbusa iseloomuga vidám természetű volt; poiss on kindla iseloomuga a fiú határozott jellemű; iseloom on välja kujunenud kialakult a jellem; nende iseloomud ei sobinud nem illett össze a jellemük; iseloomu näitama megmutatja jellemét; tal on iseloomu van gerince; kahjuks ei ole tal iseloomu sajnos nincs benne jellem; oma iseloomult on ta sõbralik természeténél fogva barátságos, barátságos természetű; selline on juba inimese iseloom az ember természete már csak ilyen; need on sarnase iseloomuga nähtused ezek hasonló jellegű jeenségek; palk sõltub töö iseloomust a fizetés a munka jellegétől függ
■LS: ise+loomu+ ♦ iseloomujoon jellemvonás; iseloomukindlus gerinc, jellemszilárdság; iseloomuomadused jellembeli tulajdonságok

kippuma <k'ippu[ma k'ippu[da kipu[b kipu[tud 28 v>
1. (tikkuma, tükkima) igyekszik; (kellegi juurde, sõbraks, külla) törekszik ♦ koju kippuma haza igyekszik; kõrgele kippuma felfelé törekszik; {kelle juurde} ta kipub mulle külla mindenáron ide akar jönni; {kelle} elu kallale kippuma megtámad vkit, rátámad vkire; need sindrid kipuvad toitja kätt hammustama ezek a dögök hajlamosak beleharapni a kézbe, amelyik eteti őket; jalgrattaturistid ei kipu reisima riikidesse, mida nad peavad ohtlikuks a kerékpáros turisták ritkábban mennek olyan országokba, amelyeket nem tartanak biztonságosnak; need vestlused kipuvad kiiresti kalduma veidrale pinnale az ilyen beszélgetések gyorsan fura irányba szoktak terelődni
2. (kalduma) hajlamos csinálni ♦ päev kipub õhtusse esteledik; ta kipub teisi kamandama hajlamos parancsolgatni másoknak; naer kipub peale rá akar jönni a nevetés; ta kipub muretsema hajlamos ok nélkül aggódni

kisendama <kisenda[ma kisenda[da kisenda[b kisenda[tud 27 v>
1. (karjuma) ordít, sikolt, kiált, sikít; (röövlindude kohta) vijjog ♦ kajakad kisendavad tormi eel a sirályok vijjognak a vihar beállta előtt; ta kisendas hirmust sikított az ijedtségtől; ära kisenda mu peale! ne kiálts rám!
2. piltl (hädasti vajama v nõudma, teraval kujul ilmnema) kiált ♦ need värvid kisendavad ezek a színek kiáltanak; abi järele kisendama segítségért kiált; kisendav vaesus a kiáltó szegénység; kisendav ülekohus az égbe kiáltó igaztalanság

kujutama <kujuta[ma kujuta[da kujuta[b kujuta[tud 27 v>
1. (konkreetsel kujul esitama) ábrázol, képzel, jelent ♦ mida see maal kujutab? mit ábrázol a festmény?; Austria vapil on kujutatud ühepeaga must kotkas Ausztria címere egy fekete, egyfejű sast ábrázol; romaan kujutab elu ilu a regény az élet szépségét ábrázolja; meetmed kujutavad endast riigiabi intézkedések az állami támogatást képeznek; need materjalid kujutavad endast ohtu inimese tervisele ezek az anyagok kockázatot jelentenek az emberi egészségre; kujutav geomeetria ábrázoló geometria/mértan; kujutav kunst képzőművészet
2. (olema, moodustama) képzel, van ♦ mida ta endast kujutab? piltl mit képzel magáról?

mis <m'is mille mi[da -, mille[l_&_m'i[l mille[lt_&_m'i[lt; pl m'is, mille_&_mille[de, mi[da 00 pron>
1. (substantiivselt otsese küsimuse algul) mi ♦ mis [on] lahti? mi a helyzet?; mis uut v uudist? mi újság?; mis v mida teha? mit kell tenni?; mis need seal laual on? mik ezek ott az asztalon?; milleks sa raha vajad? mire kell pénz neked?
2. (adjektiivselt täpsustusküsimuses) (missugune samalaadsete seast?, missugune?, milline?) milyen ♦ mis keeli te räägite? milyen nyelven beszél?; mis kell rong saabub? mikor érkezik a vonat?; mis ajast mis ajani kiirteekleebis kehtib? mettől meddig érvényes az autópálya matrica?
3. (põhjusküsimuses: miks?, mispärast?) miért ♦ mis sa nutad? miért sírsz?
4. (määraküsimuses: kui palju?, kui vana?) mennyi ♦ mis see raamat maksab? mennyibe kerül ez a könyv?; mis kell on? hány óra van?, mennyi az idő?; mis ta vanus võib olla? hány éves lehet?
5. (lause lõpus küsimusena: kas on nii?, eks ole [nii]?) ugye
6. (adjektiivselt retoorilistes hüüd- ja küsilausetes) micsoda ♦ oi, mis üllatus! micsoda meglepetés!

nurgakivi <+kivi kivi kivi k'ivvi, kivi[de kivi[sid_&_kiv/e 17 s> ehit (palkehitise nurga all olev kivi) alapkő, talpkő, sarokkő, sarkkő; (sokli esimene kivi) alapkő; piltl (miski millelegi aluseks olev) sarokkő ♦ need kivid sobivad aida nurgakivideks ezek a kövek megfelelnek a pajta sarokköveinek; endise maja nurgakivid on veel säilinud a hajdani ház sarokkövei fennmaradtak; hiljuti pandi pidulikult nurgakivi uuele teatrihoonele a közelmúltban ünnepélyesen lefektették az új színházépület sarokkövét

nägu <nägu n'äo nägu n'äkku, nägu[de nägu[sid 18 s>
1. arc, ábrázat, orca, kép, fizimiska, arculat; (looma pea esikülg) pofa ♦ meeldiv nägu kedves arc; kortsus v kipras v krimpsus nägu ráncos arc; näo poolest v näolt kena tüdruk szép arcú lány; läks v lahvatas näost v üle näo punaseks elpirult; ta punetab v õhetab v lõkendab näost pirul az arca; nägu läks laia naeru täis széles mosoly ült ki az arcára; nägu venis pettumusest pikaks megnyúlt az ábrazata / az arca / a képe / az orra; oled sellel fotol võõra näoga olyan idegen vagy ezen a képen; pööra nägu kõrvale v ära fordítsd el az arcod; tunnen v tean teda vaid näo järgi csak látásból ismerem; kõik nad on ühte nägu mind egyformák; ta on näost surmkahvatu olyan (az arca), mint a lárva; kellelegi näkku valetama vkinek a szemébe hazudik; kellelegi näkku naerma vkinek a szeme közé nevet
2. (näoilme) arckifejezés; (grimass) grimasz ♦ hapu nägu savanyú ábrázat; haput nägu tegema mosolyog, mint a vadalma, savanyú képet vág; pettunud nägu csalódott arc; ta nägu läks v tõmbus pilve elborult az arca, elkomorult; seletab midagi tähtsa näoga fontoskodó arccal magyaráz valamit; jäi mulle lolli näoga otsa vahtima bamba arccal rámbámult; näost näha, et ta valetab lerí az arcáról, hogy hazudik; näis, mis[suguse] näo ta teeb meglátjuk, milyen arcot vág; teeb näo, nagu poleks küsimust kuulnudki úgy tesz, mintha nem hallotta volna a kérdést
3. kõnek, hlv (inimene) arc ♦ igasuguseid kahtlasi nägusid liigub ringi mindenféle gyanús arcok mozognak erre; seal on uusi nägusid, keda ma veel ei tunne új arcok is voltak, akiket még nem ismerek; lunis igalt tuttavalt näolt raha minden ismerőstől pénzt kunyerált
4. piltl (ilme, pale) arculat, arc, kép ♦ ajalehe poliitiline nägu a lap politikai arculata; linna nägu on tundmatuseni muutunud a város arculata a felismerhetetlenségig megváltozott; need majad on ühte v sama nägu ezek a házak mind egyformák; asi paistab seda nägu, et oleme siin ülearused úgy tűnik, feleslegesek vagyunk itt; alatusel on palju nägusid az aljasságnak sok arca van; ta käis tundides ainult nägu näitamas piltl pofafürdőért járt az órákra; vaatab ohtudele näkku piltl nézz szembe a veszéllyel; ma ei salli sind, ära tule näolegi piltl ki nem állhatlak, ide ne told a képed
■LS: näo+ ♦ näojooned arcvonások; näojume arcszín; näokate álarc; näokreem arckrém; näokuju arc forma; näolihas anat arcizom; näomassaaž arcmasszázs; näonahk arcbőr; näonärv anat arcideg; näopiim arctej; näovesi arcvíz

ott <'ott oti 'otti 'otti, 'otti[de 'otti[sid_&_'ott/e 22 s> medve ♦ metsaott medve; need on vana oti jäljed ezek az öreg medve nyomai

paar <p'aar paari p'aari p'aari, p'aari[de p'aari[sid_&_p'aar/e 22 pron, s>
1. s (kaks kokkukuuluvat ühesugust v ühelaadilist eset v olendit) pár, egy-két ♦ kindapaar, paar kindaid egy pár kesztyű; suusapaar, paar suuski egy pár sí; paar säravaid silmi csillogó szempár; need sokid on eri paarist ezek a zoknik különböző párból valók; töötati paaridena v paarides v paaris párban dolgoztak; tüdrukud jalutasid paaridena a lányok párban sétáltak; võtke paaridesse! alkossatok párokat!; nad on paras paar, paar parajaid hlv egyik kutya, másik eb, egyik tizenkilenc, másik egy híján húsz
2. s (kaks eri sugupoolde kuuluvat inimest v looma, tantsupaar) pár ♦ armastajapaar szerelmespár; vanapaar idős pár; armunute paar szerelmespár; vanale paarile pakuti istet helyel kínálták az idős párt; nad on nagu loodud paar mintha egymásnak lennének teremtve; kured elavad paaridena a darvak párban élnek; põrandal keerlesid tantsivad paarid táncospárok keringtek a parketten
3. pron (mõni) pár, egypár ♦ paar pakki võid pár csomag vajat; paari kilomeetri kaugusel pár kilométerre; helistas paar korda v paaril korral párszor csengetett/telefonált; jäi paariks päevaks pár napig maradt; ajame paar sõna juttu beszélgessünk pár szót; vend on minust paar aastat vanem a bátyám pár évvel idősebb nálam; ärasõiduni on jäänud paar tundi az utazásig pár óra maradt; lähen paariks-kolmeks nädalaks maale két-három hétre vidékre utazom
■LS: paari+ ♦ paarikilomeetrine párkilométeres; paarikilone párkilós; paarikraadine párfokos; paarimeetrine párméteres; paariminuti[li]ne párperces; paaritonnine pártonnás; paaritunni[li]ne párórás

paljalt <p'aljalt adv>
1. (alasti) meztelenül; (naturaalselt, lisanditeta) magában; (lahjendamata) tisztán ♦ võtab paljalt päikest meztelenül napozik; sööb pohli paljalt magában eszi a vörösáfonyát
2. kõnek (ainult, üksnes, vaid) csupán ♦ need on paljalt sõnad ezek csupán szavak

palsam <p'alsam p'alsami p'alsami[t -, p'alsami[te p'alsame[id 02 s> (vaikudest ja eeterlikest õlidest koosnev puumahl, ravimtaimedest valmistatud lõhnav salv, tinktuur vm); piltl (kosutus, lohutus) balzsam, gyógyír ♦ Kanada palsam kanadai balzsam; juuksepalsam hajbalzsam; need sõnad on palsam ta hingele ezek a szavak balzsam a szívének
■LS: palsami+ ♦ palsaminulg bot (Abies balsamea) balzsamfenyő, balzsamos jegenyefenyő; palsamipappel bot (Populus balsamifera) balzsamos nyár; palsamipuu balzsamfa

puhas <puhas p'uhta puhas[t -, puhas[te p'uhta[id 07 adj, s>
1. adj (määrdumata, mustuseta) tiszta ♦ puhas käterätik tiszta törölköző; puhas vesi tiszta víz; puhtaks pesema tisztára mos; pesen oma käed puhtaks lemosom a kezem; igaüks pühkigu oma ukseesine puhtaks mindenki a maga portája előtt söpörjön; piinlikult puhas tiszta, mint a patyolat
2. adj (aus, siiras, laitmatu) tiszta ♦ puhta südamega tiszta szívvel; puhas südametunnistus tiszta lelkiismeret; räägib su puhtaks kertelés nélkül kimond
3. adj (lisanditeta, segamata, sajaprotsendiline) tiszta ♦ puhas kuld tiszta arany; puhas piiritus finomszesz; puhast tõugu v tõupuhas täkk telivér csődör/mén; puhast sorti v sordipuhas seeme fajtatiszta vetőmag; puhas kunst öncélú művészet; tehniliselt puhas magneesiumhüdroksiid technikai tisztaságú magnézium-hidroxid
4. adj (täielik, ehtne, päris, selge, pelk) tiszta, puszta ♦ puhas juhus, et nii läks tiszta véletlen volt, hogy így történt; puhtaks kirjutama letisztáz; see on puhas pettus ez tiszta csalás; poiss räägib puhast tõtt a fiú tiszta igazat mond; kaks päeva oli siin puhas põrgu ezek tiszta szerencsejátékok; puhta kullana võtma készpénznek vesz
■LS: puhas+ ♦ puhaskaal tiszta/nettó súly; puhaskultuur põll, biol tiszta kultúra; puhastuba tiszta szoba; puhastulu maj tiszta bevétel
puhta+ ♦ puhtatõuline telivér; puhtaveeline tiszta vizű

puhtalt <p'uhtalt adv>
1. (mittemäärdunult, veatult) tisztán ♦ need on puhtalt õnnemängud ezek tiszta szerencsejátékok; kell kõlab puhtalt tisztán cseng a harang; puhtalt rahaline kahju tisztán vagyoni kár; tema tuleb igast olukorrast [omadega] puhtalt välja minden helyzetből tisztán jön ki
2. kõnek (maksud, kulud mahaarvatult, netos) készpénzben, adómentesen ♦ tasu on 100 eurot tunnis puhtalt kätte a fizetés 100 euró óránként készpénzben

pärinema <pärine[ma pärine[da pärine[b pärine[tud 27 v> (pärit olema, põlvnema) származik; (asjade, nähtuste jm kohta) ered ♦ ta suguvõsa pärineb Riiast családja Rigából származik; need tooted pärinevad usaldusväärselt tootjalt ezek a termékek megbízható gyártótól erednek; see sõna pärineb kreeka keelest ez a szó a görögből származik

rämps <r'ämps rämpsu r'ämpsu r'ämpsu, r'ämpsu[de r'ämpsu[sid_&_r'ämps/e 22 s, adj>
1. (praht, prügi, risu) szemét, ringy-rongy; (tarbetu koli) limlom, ócskaság ♦ rämps viidi prügimäele a szemetet a szeméttelepre vitték
2. kõnek (miski väärtusetu v tühine, tühi-tähi) kacat, szemét ♦ need pole kunstiteosed, vaid rämps! ezek nem műalkotások, hanem szemét!
3. kõnek, hlv (halbade, kahtlaste vms inimeste kohta) söpredék ♦ rahvarämps szedett-vedett népség
4. kõnek (kehv, vilets) szar ♦ rämps film szar film

rüpp <r'üpp rüpe r'üppe r'üppe, r'üppe[de r'üppe[sid_&_r'üpp/i 22 s>
1. (hrl ainsuse sisekohakäänetes: [naise] süli) öl ♦ istub käed rüpes ölbe tett kézzel ül; ta ei istu käed rüpes nem tétlenkedik
2. piltl (süli, põu, sisemus, hõlm) öl, kebel ♦ pimeda metsa rüpes a sötét erdő kebelében; puhkab looduse pehmes rüpes megpihen a természet lágy ölén; lainete rüpes a hullámok ölelésében; need asjad on ammu unustuse v igaviku rüppe vajunud ezek a dolgok régen feledésbe merültek
3. (üsk, emaihu) öl

see <s'ee selle se[da -, selle[sse_&_s'e[sse selle[s_&_s'e[s selle[st_&_s'e[st selle[le selle[l_&_s'e[l selle[lt_&_s'e[lt selle[ks_&_s'e[ks selle[ni selle[na selle[ta selle[ga; pl n'ee[d, nen[de, n'e[id, nen[desse_&_n'e[isse 00 pron> (substantiivselt viitab ümbritsevale reaalsusele) ez, az, e ♦ see on minu poeg ez az én fiam; kes need on? kik ezek?; mina töötan selle laua taga e mögött az asztal mögött dolgozom; kas sa tead midagi sellest? tudsz valamit róla?; seda ja teist ezt is, azt is; võidab see, kes jõuab esimesena finišisse az nyer, aki elsőként ér a célba; kiirustasin, aga sellest hoolimata jäin bussist maha siettem, de annak ellenére lekéstem a buszt; sel aastal (az) idén, abban az évben; sel juhul abban az esetben; sel päeval azon a napon; mis selle tüdruku nimi on? mi annak a lánynak a neve?; too on see kuulus laulja az az a híres énekes; selle asemel ahelyett; peale selle azonkívül; mida varem, seda parem piltl minél előbb, annál jobb

siristama <sirista[ma sirista[da sirista[b sirista[tud 27 v>
1. (putukate, lindude kohta: sirinat tekitades häälitsema) ciripel, csiripel, csicsereg ♦ pääsukesed siristavad päikesepaistes a napsütésben fecskék csicseregnek
2. piltl (kiiresti ja rõõmsalt rääkima, laulma vms) csipog, csicsereg ♦ küll tüdruk suudavad palju siristada sokat tudnak csicseregni ezek a kislányok
3. kõnek (kusema) levizel

taanduma <t'aandu[ma t'aandu[da t'aandu[b t'aandu[tud 27 v>
1. (tahapoole liikuma, taganema) visszavonul, visszalép, hátrál ♦ taandus paar sammu hátrált néhány lépést; armee taandus itta a hadsereg kelet felé vonult vissza; tulvavesi on taandunud az árvíz levonult
2. (nõrgenema, järele andma [ja kaduma]) csökken, megszűnik, enyhül ♦ paistetus taandub a duzzadás lohad/apad; hirm taandus a félelem csökkent; enamasti need tunded taanduvad ezek az érzések többnyire alábbhagynak; pakane taandub enyhül a fagy
3. (kõrvale tõmbuma) félrehúzódik, visszavonul; (loobuma, lahti ütlema) visszalép ♦ tõenäoliselt taandub ta oma varasemast nõudmisest valószínűleg visszalép korábbi követelésétől; poliitikast taanduma visszavonul a politikától

tihedalt <tihedalt adv>, ka tihedasti
1. (väga lähestikku, külg külje kõrval) sűrűn ♦ tihedalt asustatud piirkond sűrűn lakott vidék; neli tihedalt täis kirjutatud lehekülge négy sűrűn teleírt oldal; saal oli rahvast tihedalt täis a terem zsúfolásig tele volt emberekkel
2. (tihti, sageli) sűrűn, gyakran ♦ pilgutab tihedalt silmi sűrűn pislog
3. (tugevasti, kindlalt ühendatuna) szorosan ♦ tihedalt sulguv kaas szorosan záródó fedő; need sündmused on omavahel tihedalt seotud ezek az események szorosan összefüggenek egymással