[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

esmas+ (esimene) első; (peamine) fő ♦ esmassünnitus med első szülés; esmasülesanne elsődleges feladat

fa <f'a f'a f'a[d -, f'a[de f'a[sid 26 s> muus (neljanda alusheli silpnimetus) F ♦ fa-diees fisz; fa-minoor f-moll

fii <f'ii f'ii f'ii[d -, f'ii[de f'ii[sid 26 s> fi

filler <s> f, fillér

hein <h'ein heina h'eina h'eina, hein[te_&_h'eina[de h'eina[sid_&_h'ein/u 23_&_22? s> (kasvav) fű; (kuivatatud) széna ♦ hõre hein gyér fű; kidur hein satnya fű; paks hein vastag fű; kuiv hein száraz széna; värske hein friss széna; aasahein réti széna; kultuurhein termesztett fű; luhahein ártéri fű; metsahein erdei széna; presshein préselt széna; segahein vegyes széna; kaks hangutäit heinu két villa széna; sületäis heinu egy nyaláb széna; heina kaarutama megforgatja a szénát; heina niitma szénát kaszál; heina kokku panema szénát gyűjt; heina kuhja panema kazalba rakja a szénát; heina saadu panema boglyába rakja a szémát; heina tegema szénát kaszál; heinale minema kaszálni megy; heinal olema szénát gyűjt, szénázik
■LS: heina+ ♦ heinaaeg szénagyűjtés, szénakaszálás ideje; heinahoidla szénaraktár; heinakaaruti põll szénaforgató; heinakoorem egy szekér széna; heinakoristus szénabetakarítás; heinakuivati põll szénaszárító; heinakõrs szénaszál; heinaküün csűr, szénapajta; heinalõhn szénaillat; heinapalavik med szénaláz; heinapall egy köteg szalma; heinapebred szénamurva; heinapõld kaszáló; heinasaad boglya; heinategemine, heinategu szénagyűjtés

inimene <inimene inimese inimes[t inimes[se, inimes[te inimes/i 12 s> ember, lélek, fő; (isik, isiksus) személy; (elanik) lakos ♦ korralik inimene becsületes ember, rendes ember; kade inimene irigy ember; kuldne inimene aranyember; kohusetruu inimene lekiismeretes ember; heatahtlik inimene jóindulatú ember; pikk inimene magas ember; jõukas inimene jómódú/tehetős ember; kohalikud inimesed a helyi emberek; kirjandusinimene irodalmár; kunstiinimene művész; lihtinimene átlagember; linnainimene városi; lumeinimene jeti; maainimene falusi; mõistuseinimene racionális ember; nüüdisinimene kortárs; omakandiinimene helybeli; perekonnainimene családos; seltskonnainimene társasági ember; teoinimene aktív/cselekvő ember; ürginimene ősember; viis inimest öt ember; käputäis inimesi egy maroknyi ember; mõni üksik inimene egyesek; inimese igakülgne areng az ember sokoldalú fejlődése; inimeste seltsis v keskel társaságban; inimeste hulka tulema emberek közé megy; ta väldib inimesi kerüli az embereket; oma inimeste eest ta seisab kiáll az embereiért; teda ei peetud inimeseks nem vették emberszámba; ta ei saa inimestega läbi nem jön ki az emberekkel; väljak on inimesi täis a tér tele van emberekkel; on alles inimesed! hlv micsoda emberek!; inimene mõtleb, jumal juhib/juhatab ember tervez, isten végez; inimene on inimesele hunt ember embernek farkasa

isik <isik isiku isiku[t -, isiku[te isiku[id 02 s>
1. (üksik inimene) személy, személyiség, fő, elem, egyén ♦ ajalooline isik történelmi személyiség; kahtlane isik gyanús személy; kuulus isik híresség, híres ember; mõjukas isik befolyásos személy; tähtis isik fontos személy; füüsiline isik jur természetes személy, fizikai személy; juriidiline isik jur jogi személy, közület; puutumatu isik jur sérthetetlen személy; süüdiolev isik bűnös; ebasoovitav isik pol nemkívánatos személy, nemkívánatos személy; ametiisik hivatalos személy, hatósági közeg; eraisik, tsiviilisik civil; üksikisik magánszemély; mõlemast soost isikud mindkét nemű személyek; isikut tõendav dokument személyi igazolvány; president ja temaga kaasas olevad ametlikud isikud az elnök és az őt kísérő hivatalos személyek; isiku kindlakstegemine személy azonosítása; isikut kindlaks tegema azonosítja a személyt; isikut tõendama igazolja személyét
2. (isiksus) személy ♦ arsti isik az orvos személye; olulist osa kasvatuses etendab kasvataja isik a nevelésben jelentős szerepet játszik a nevelő személye
3. keel (pööre) személy ♦ esimene isik első/második/harmadik személy; mitmuse kolmandas isikus többes szám harmadik személy
■LS: isiku+ ♦ isikuandmed személyi adatok; isikuasesõnad keel személynévmások; isikukirjeldus jur személyleírás; isikukonto maj személyi számla; isikukultus személyi kultusz

juhtmõte <+mõte m'õtte mõte[t -, mõte[te m'õtte[id 06 s> (põhimõte) vezérelv; (peamine v põhjapanev seisukoht) fő álláspont; (põhisäte) fő rendelet ♦ elu juhtmõte az élet vezérelve; tema tegevuse juhtmõte cselekedeteinek vezérelve

keema <k'ee[ma k'ee[da k'ee[b k'ee[dud, k'ee[s kee[ge k'ee[dakse 37 v>
1. (vedeliku kohta) fő, forr ♦ liha keeb pajas a fazékban fő a hús; liha on pehmeks keenud puhára főtt a hús; pada keeb forr a fazék; pesu keeb tasasel tulel lassú tűzön fő a ruha mosáskor; keev vesi forró víz
2. piltl (tegevusest, liikumisest kihama, pulbitsema, mäslema) forr, pezseg ♦ elu keeb meie ümber pezseg körülöttünk az élet; veri keeb tal forr a vére; ta kees juba vihast v viha pärast már forrt a haragtól
■LS: keemis+ ♦ keemispunkt füüs forráspont; keemissoojus füüs forráshő; keemistemperatuur füüs forráspont

kurt <k'urt kurdi k'urti k'urti, k'urti[de k'urti[sid_&_k'urt/e 22 adj, s>
1. adj (kuulmisvõimetu) süket; (halvasti kuulev) hallássérült ♦ teisest kõrvast kurt fél fülére süket; teeb, nagu oleks kurt süketnek tetteti magát; kurtidele kõrvadele rääkima (hiába) koptatja a száját/nyelvét, süket füleknek beszél
2. s (kuulmisvõimetu inimene) süket; (halvasti kuulev inimene) süket fül

kõrv <k'õrv kõrva k'õrva k'õrva, k'õrva[de k'õrva[sid_&_k'õrv/u 22 s>
1. (kuulmiselund) fül ♦ peast eemale hoidvad kõrvad elálló fül; keskkõrv anat középfül; sisekõrv anat belsőfül; väliskõrv anat külsőfül; kõrv valutab féj a füle; kõrv jookseb mäda, kõrvast tuleb mäda folyik a füle; ta on ühest kõrvast kurt fél fülére süket, egyik fülére megsüketült; kõrvad lähevad lukku bedugul a füle; kõrvu teritama hegyezi a fülét; kellelegi kõrva sosistama vkinek a fülébe súg; andma kellelegi mööda kõrvu ad vkinek egy fülest; ta ei usu oma kõrvu nem hisz a fülének; olen üks suur kõrv csupa fül vagyok; kõrvust mööda laskma elengedi a füle mellett; poole kõrvaga kuulma fél füllel hallgat; kõrva taha panema eszébe vés; kõrvus kohiseb zúg a füle; ka seintel on kõrvad piltl a falnak is füle van; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; ühest kõrvast sisse, teisest välja az egyik fülén be(megy), a másikon ki; kellessegi kõrvuni armunud (olema) fülig szerelmes vkibe; kõrvuni punastama füle tövéig elpirul; kurtidele kõrvadele rääkima (hiába) koptatja a száját/nyelvét, süket fülekre talál; miski riivas ta kõrva megüti vmi a fülét; kellelegi kärbest kõrva panema bolhát ültet vkinek a fülébe; kõrvuni võlgadesse sattuma fülig eladósodik
2. (kuulmine) fül ♦ tal on hea[d] terav[ad] kõrv[ad] jó füle van
3. (sang, käepide) fül ♦ kruusi kõrv a bögre füle
4. (peakatte osa) fül, fülvédő ♦ mütsi kõrvad a sapka füle
■LS: kõrva+ ♦ kõrvaarst fülorvos; kõrvahaigus fülbetegség; kõrvalest anat fülkagyló; kõrvamärk põll füljelző; kõrvanibu anat fülcimpa; kõrvapõletik med fülgyulladás; kõrvatilgad fülcsepp; kõrvat[r]opp füldugó; kõrvavaik füsiol fülzsír

kõrvatagune <+tagune taguse tagus[t -, tagus[te taguse[id 10 s> fültő, fül hátsó része ♦ tal on kõrvatagused veel märjad még nem nőtt be a feje lágya

kõrvutu <kõrvutu kõrvutu kõrvutu[t -, kõrvutu[te kõrvutu[id 01 adj> fületlen, fül nélküli

lehtpuu <+p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s> lombfa, lombhullató fa

liimpuit <+p'uit puidu p'uitu p'uitu, p'uitu[de p'uitu[sid_&_p'uit/e 22 s> réteg-ragasztott fa

loomapoeg <s> fi, kicsiny, kölyök

magistraal <magistr'aal magistraali magistr'aali magistr'aali, magistr'aali[de magistr'aali[sid_&_magistr'aal/e 22 s>
1. (suurtee, pealiin, peasoon) fő útvonal
2. kõnek (magistraalkraav) lefolyó, csatorna

mets <m'ets metsa m'etsa m'etsa, m'etsa[de m'etsa[sid_&_m'ets/i 22 s>
1. (maastiku osa ja taimekooslus) erdő ♦ tihe v paks mets sűrű erdő; hõre mets ritkás erdő; kaitsemets védőerdő; kasemets nyírfaerdő; kuusemets fenyőerdő; kõrgmets, kõrgetüveline mets mets szálerdő; leht[puu]mets lombos erdő; okas[puu]mets tűlevelű erdő; parkmets parkerdő, parkett; segamets vegyes erdő; tammemets tölgyerdő; vihmamets esőerdő; ürgmets őserdő, vadon; mine metsa! piltl eredj a pokolba!; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt
2. (metsapuude, metsamaterjali, puidu kohta) fa
■LS: metsa+ ♦ metsaistutamine, metsaistutus erdőtelepítés; metsakahjur mets erdei kártevő; metsakaitse erdővédelem; metsakasutus erdőhasznosítás; metsakasvatus erdőgazdálkodás; metsakorraldus mets erdőrendezés; metsalagendik erdei tisztás; metsalill vadvirág; metsamaa erdőállomány; metsamassiiv erdőség; metsamaterjal faanyag; metsaomand erdőtulajdon; metsapark parkerdő, parkett; metsaraie, metsaraiumine erdőirtás, fakivágás, erdővágás; metsariba erdősáv; metsasaadus erdei/erdészeti termék; metsaseadus jur erdészeti törvény; metsaserv az erdő szegélye; metsatee földút, erdei út; metsatehnik erdész; metsatulekahju erdőégés, erdőtűz; metsatöötlemine famegmunkálás; metsaökoloogia erdőökológia; metsaühistu erdőszövetkezet

muru <muru muru muru -, muru[de muru[sid 17 s> (maad kattev madal tihe rohi) fű, pázsit, gyep ♦ muru pügama füvet nyír
■LS: muru+ ♦ murulapp gyep; murumätas gyeptégla; muruplats (looduslik) pázsit; muruseeme fűmag; muruvaip piltl gyepszőnyeg; muruväljak füves pálya, gyeptér

narkootikum <narkootikum narkootikumi narkootikumi narkootikumi, narkootikumi[de narkootikum/e 19 s>
1. med (narkoosiks kasutatav) altatószer, érzéstelenítő
2. (narkomaaniat tekitav) kábítószer, drog, fű ♦ narkootikumid kábítószerek
■LS: narkootikumi+ ♦ narkootikumisõltlane kábítószerfüggő; narkootikumiuim kábítószeres kábulat

nimisõna <+sõna sõna sõna s'õnna, sõna[de sõna[sid_&_sõn/u 17 s> keel fn., főnév ♦ nimisõnade käänamine a főnevek ragozása

obadus1 <obadus obaduse obadus[t obadus[se, obadus[te obadus/i 11 s> (metallist aas) gyűrű, karika, fül ♦ raudobadus vaskarika; ukseobadus ajtókarika; lukk ripub obaduses a lakat a karikán függ/lóg

okaspuu <+p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s> tűlevelű fa
■LS: okas+puu+ ♦ okaspuuliik tűlevelű; okaspuumets tűlevelű erdő; okaspuuvaik fenyőgyanta

pea2 <p'ea p'ea p'ea[d pä[he, p'ea[de p'ä[id 26 s>
1. (inimese, looma keha osa) fej ♦ ümar pea kerek fej; suur pea nagy fej; linalakk pea szőke fej; punase peaga naine vörös hajú nő; värvitud peaga festett hajú; palja peaga hajadonfőtt; kaine v targa v selge peaga józan fejjel; purjus peaga részegen; mu pea valutab fáj a fejem; pead kummardama fejet hajt; pead langetama meghajt, lesüti a fejét, lehorgasztja a fejét, lecsüggeszti a fejét; kellelgi pead segi ajama megszédít/elszédít vkit; pead noogutama bólint; tal on kaabu peas kalap van a fejéén; pead murdma töri az agyát; nagu peata kana olyan, mint a kerge birka; peaga vastu seina jooksma fejjel megy a falnak; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; pead kaotama elveszti a fejét; kellelgi üle pea kasvama a fejére nő vkinek; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok; midagi pea peale pöörama a feje tetejére állít vmit; kõike pea peale pöörama mindent a feje tetejére állít; kellelegi midagi pähe taguma a fejébe ver vkinek vmit; mulle ei mahu pähe nem fér a fejembe; (kellegi) pea suitseb fő vkinek a feje; pead norgu laskma lógatja a fejét; päid (nõupidamiseks) kokku panema összedugják a fejüket; millegi kallal/üle pead murdma töri a fejét vmin; tormab nagu peata kana rohangál/szaladgál, mint a fejetlen csirke; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; pead liiva alla peitma homokba dugja a fejét; pistab pea liiva alla nagu jaanalind homokba dugja a fejét, mint a strucc; varga peas põleb müts akinek vaj van a fején, ne menjen a napra; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá
2. piltl (psüühiliste protsesside ja tunnete asupaigana) fej ♦ peaga poiss tehetséges fiú; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója; mulle tuli mõte pähe eszembe jutott egy gondolat; pähe tuupima bemagol; mu pea ei jaga nem értem; pähe õppima kívülről megtanul; arvutab peast fejben számol, fejszámol; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; tal on juba mõistus pähe tulnud benőtt már a feje lágya; ta pea lõikab jól forog az esze; peast põrunud a feje lágyára esett
3. piltl (juht, valitseja, eestvedaja, pea- v ninamees) fő ♦ riigipea államfő
4. (miski pead meenutav) fej
5. (sisekohakäänetes rõhutab millegi pea juurde v külge kuulumist) ♦ (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; kellelgi tõusevad juuksed peas püsti vkinek minden haja szála az égnek áll/mered
6. kõnek (elatiivis seisundi märkimiseks) ♦ noorest peast fiatal/ifjú éveiben, kölyök koromban; pimedast peast vaktában
■LS: pea+ ♦ peaehe fejdísz; peahaav fejseb; peahari hajkefe; peakapsas fejes káposzta; pealiigutus fejmozdulat; peanahk fejbőr; peanikutus, peanoogutus fejbiccentés, főhajtás, fejbólintó, fejbólintás; pearinglus szédülés, szédülési roham; pearaputus fejcsóválás; pearätik, pearätt fejkendő; peasalat fejes saláta; peatugi fejtámla; peavangutus fejcsóválás; peavigastus fejsérülés

pea+3 (peamine) fő ♦ peaaltar főoltár; peaassamblee közgyűlés; peadirektor főigazgató; peadirigent főkarmester; peaeesmärk a fő cél; peaesindaja fő képviselő; peaettevõtja fővállalkozó; peahoone főépület; peakangelane főhős; peakirik katedrális; peakirurg fősebész; peakonsul pol főkonzul; peakontor főiroda, székhely; pealause keel főmondat; pealiin fő vonal; pealööv ehit főhajó; pealüliti főkapcsoló; peaosa főszerep; peaosatäitja főszereplő; peapiiskop relig főpüspök, érsek; peapostkontor főposta; peaprokurör jur legfőbb ügyész, főügyész; pearaamatupidaja maj főkönyvelő; pearõhk (1) (põhi-) fő hangsúly; (2) keel főhangsúly; peasekretär főtitkár; peasissepääs főbejárat; peatoimetaja főszerkesztő; peatunnistaja koronatanú; peatänav főutca; peauks főkapu; peavastutus fő felelősség; peavõit főnyeremény; peaväljak főtér; peavärav díszkapu, főporta, főkapu; peavärvus főszín

peaasi <+asi asja 'asja 'asja, 'asja[de 'asja[sid_&_'asj/u 24 s> (peamine, põhiline, kõige olulisem asi) fő(dolog)

peamine <p'eamine p'eamise p'eamis[t p'eamis[se, p'eamis[te p'eamis/i_&_p'eamise[id 12_&_10? adj> fő, elsődleges; (tähtsaim) fölérendelt; (keskne) központi ♦ peamine klient fő ügyfél

puidukoorem <s> egy fuvar fa

puine <p'uine p'uise p'uis[t -, p'uis[te p'uise[id 10 adj>
1. (puust tehtud, puune) fás, fából való, fa-
2. piltl (jäik, kohmakas) merev; (tuim, tundetu) kemény; (väljendusvaene) száraz ♦ puine liha kemény hús; puine ettekanne száraz előadás

puit <p'uit puidu p'uitu p'uitu, p'uitu[de p'uitu[sid_&_p'uit/e 22 s>
1. (puu ainena) fa ♦ lülipuit bélfa; tüvepuit törzsfa
2. (langetatud puu kui materjal) fa ♦ haavapuit nyárfa; okaspuit fenyőfa; paberipuit cellulózfa; ümarpuit gömbfa
■LS: puidu+ ♦ puidukiri erezet; puiduliik fafajta; puidusüsi faszén; puidutõrv fakátrány; puidutööstus faipar
puit+ ♦ puitehitis faépület; puitmaterjal faanyag; puittaim félcserje; puittarind faszerkezet; puitvill fagyapot

puitaken <+aken 'akna aken[t -, aken[de 'akna[id 08 s> fa ablak

puu <p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s>
1. (taim) fa ♦ pirnipuu körtefa; tammepuu tölgyfa; õunapuu almafa; puu kroon v võra a fa koronája; teeääred on puudega palistatud fával ültették be az utak mentét; puu ajab lehti v läheb lehte v lehtib a fa lombosodik; puud on juba lehte läinud kizöldültek már a fák; puu langetab v varistab lehti a fa lehullatja levelét; lind istub puu otsas a madár ül a fán; puud kasvasid tänavu ilusti a fák az idén szépen termettek; see puu kandis tänavu esimest korda ez a fa az idén hozott először gyümölcsöt; puu otsa ronima felmászik a fára; raputab puu otsast pirne [alla] lerázza a fáról a körtét; ei näe puude tagant/taga metsa piltl nem látja a fától az erdőt
2. (materjal, puit) fa ♦ toores puu nyers fa; puust tehtud mööbel fából készült bútor; puust lusikas fából készült kanál; ta on puupaljas piltl nincs egy fittyingje sem; vale puu all haukuma piltl alaptalanul kritizál; ta on teisest/kõvast puust tehtud piltl más/kemény fából faragták / van faragva; teeme puust ja punaseks! piltl induljunk el a kályhától!; seisab nagu puujumal piltl áll, mint egy faszent
3. (pl) (küttematerjal) fa ♦ puid lõhkuma felhasogat, fát hasogat, fát hasít; puid raiuma fát vág; puid saagima fát fűrészel
■LS: puu+ (taime kohta) ♦ puuharu a fa elágazása; puujuur fagyökér; puuhooldus fagondozás; puukoor fakéreg; puukroon fakorona; puulatv facsúcs, tető; puuliik fafajta; puuoks faág; puusüsi faszén; puutõrv fakátrány; puutüvi fatörzs, a fa törzse
puu+ (puitmaterjalist) ♦ puuehitis faépítmény; puugaas fagáz; puuhobu[ne] fából készült ló; puukirik fatemplom; puuklots fa építőkocka; puumaja faház; puunõu faedény; puupõrand fapadló; puupuhkpill fafúvós hangszer; puusild fahíd
puu+ (küttematerjaliga seotud) ♦ puuhoov fatelep; puukuur fáskamra; puulõhkumine favágás; puupliit fatüzelésű tűzhely; puuriit farakás; puuvirn máglya

põhiline <põhiline põhilise põhilis[t põhilis[se, põhilis[te põhilis/i 12 adj> (peamine, olulisim, tähtsaim, valdav, domineeriv) alapvető, fő ♦ põhilised küsimused alapvető kérdések

põhitunnus <+tunnus tunnuse tunnus[t -, tunnus[te tunnuse[id 09 s> alapjellemző, alapvető/fő jellemző, alapvető jellegzetesség

rohi <rohi rohu r'ohtu r'ohtu, r'ohtu[de r'ohtu[sid_&_r'oht/e 24 s>
1. (heintaimede üldnimetus, rohttaimede maapealsed osad) fű ♦ kõrge v pikk rohi magas fű; noor v värske rohi friss fű; rohi haljendab zöldell a fű
2. kõnek (ravim, arstirohi) orvosság, gyógyszer ♦ kibe rohi keserű orvosság; maarohi gyógyfű; nohurohi nátha elleni gyógyszer; unerohi altató; rohtu võtma orvosságot szed; soe sool on hea rohi kõrvavalu vastu a meleg só jó orvosság a fülfájásról; rohi hakkab mõjuma a gyógyszer hatni kezd
■LS: rohu+ (taimedega seotud) ♦ rohulible fűszál; rohusööja fűevő
rohu+ (ravimitega seoses) ♦ rohukaup gyógyszeráru; rohukauplus, rohupood gyógyszertár; rohupudel fiola; rohutäht recept

rohtuma <r'ohtu[ma r'ohtu[da r'ohtu[b r'ohtu[tud 27 v> (rohtu kasvama) benövi a fű, fűvel benő ♦ jalgrada rohtub az ösvényt benövi a fű; õu on rohtu kasvanud az udvar benőtt a fűvel; mälestused ei rohtu emlékek nem halványulnak el

sang <s'ang sanga s'anga s'anga, s'anga[de s'anga[sid_&_s'ang/u 22 s> fogó, fül ♦ ämbrisang, ämbri sang vödör füle; kuldsete sangadega prillid aranykeretes szemüveg; sangapidi fülenél fogva

sisekõrv <+k'õrv kõrva k'õrva k'õrva, k'õrva[de k'õrva[sid_&_k'õrv/u 22 s> belső fül

tähtsaim <t'ähtsaim t'ähtsaima t'ähtsaima[t -, t'ähtsaima[te t'ähtsaima[id 02 adj> fő

unearter <+'arter 'arteri 'arteri[t -, 'arteri[te 'artere[id 02 s> anat közös fejverőér, fő nyaki ütőér

vanem+2 <vanem vanema vanema[t -, vanema[te vanema[id 02 adj> fő ♦ vaneminspektor főfelügyelő; vanemleitnant főhadnagy; vanemohvitser sõj főtiszt; vanemseersant törzsőrmester; vanemteadur tudományos főmunkatárs; vanemveebel főtörzsőrmester; vanemõde főnővér; vanemõpetaja adjunktus

väärispuu <s> nemes fa

ü ['üü] <'üü 'üü 'üü[d -, 'üü[de 'üü[sid 26 s>, ka Ü (täht) ü ♦ väike ü kis ü; suur ü nagy ü

ürt <'ürt ürdi 'ürti 'ürti, 'ürti[de 'ürti[sid_&_'ürt/e 22 s> farm (ravimtaime maapealne osa) fű, gyógynövény, fűszernövény