[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aaker <'aaker 'aakri 'aakri[t -, 'aakri[te 'aakre[id 02 s> (pindalaühik) angol hold (acre) ♦ kahesaja aakri suurune tubakaväli kétszáz holdas dohányültetvény

ahmima <'ahmi[ma 'ahmi[da ahmi[b ahmi[tud 28 v> behajít, felzabál, felfal, fal ♦ õhku ahmima fuldoklik, levegő után kapkod, piheg

alammäär <+m'äär määra m'äära m'äära, m'äära[de m'äära[sid_&_m'äär/i 22 s> minimum, alsó határ ♦ palga alammäär minimálbér; vanuse alammäär alsó korhatár

ametikoht <+k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s> állás, tiszt, pozíció, hely, beosztás ♦ vaba ametikoht megüresedett állás; koosseisuline ametikoht státus; kõrgel ametikohal magas állásban; ametikohale kandideerima állásra pályázik; ametikohta välja kuulutama meghirdeti az állást

ase1 <ase aseme ase[t -, aseme[te aseme[id 04 s>
1. (magamiskoht) fekvőhely, fekhely ♦ pehme ase puha fekvőhely; kõva ase kemény fekvőhely; aset tegema fekvőhelyet készít, megágyaz; põrandale aset tegema fekvőhelyet készít a földön
2. (asupaik, jälg) hely ♦ eluase lakhatás; tulease a tűz helye

asi <asi asja 'asja 'asja, 'asja[de 'asja[sid_&_'asj/u 24 s>
1. (ese, aine, materjal, teos) tárgy, mű, holmi ♦ väärtasi értéktárgy; see polnud suurem asi ez nem volt túl jó; mis asi see on? mi fán terem?; pakib oma seitse asja ja lahkub (fel/össze)szedi a sátorfáját
2. (asjatoimetus, lugu, olukord, nähtus) ügy, dolog ♦ eraasi magánügy; kriminaalasi jur bűnügy; maitseasi gusztus dolga, ízlés dolga; pisiasi apró dolog; rahaasjad pénzügyek; milles asi seisab v on? miről van szó?; see ei puutu asjasse nem tartozik a dologhoz; mis asjus te tulite? milyen ügyben jött?; asi on üsna räbal v sant rázós dolog; ta tunneb asja érti a dolgát; see pole sinu asi kõnek ez nem tartozik rád; mis see minu asi on kõnek ez nem tartozik rám; asjade käik a dolgok menete; end teiste asjadesse segama beleavatkozik mások dolgába; tegele oma asjadega! törődj a magad dolgával!; asjad on halvasti rosszul áll a dolog; asju ajama v õiendama ügyeket intéz; asjad selgeks rääkima tisztázza a dolgot; asja eest, teist taga fölöslegesen, hiába; tuleme tagasi asja juurde térjünk vissza a dologra; asugem asja juurde! lássuk a medvét!, térjünk egyenesen a tárgyra!; mul on sinu juurde asja mondanivalóm van számodra; sellest ei saa asja ebből nem lesz semmi; asi on naljast kaugel nincs mese
3. kõnek (loomulike vajaduste õiendamise kohta) dolog ♦ asjal käima elvégzi a dolgát/szükségét

asjakäik <+k'äik käigu k'äiku k'äiku, k'äiku[de k'äiku[sid_&_k'äik/e 22 s> a dolog menete

asuala <+ala ala ala -, ala[de ala[sid_&_al/u 17 s> (asumisala) előfordulási hely/terület, lakóterület

esikoht <+k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s> első hely, elsőbbség, prioritás ♦ esikohale tulema első helyet megszerez; tervishoius tuleb ennetavad meetmed seada esikohale az egészségügyben prioritást kell biztosítani a megelőző intézkedéseknek

esilinastama <+linasta[ma linasta[da linasta[b linasta[tud 27 v> a film ősbemutatóját tart

esilinastus <+linastus linastuse linastus[t linastus[se, linastus[te linastus/i 11 s> a film ősbemutatója

esine1 <esine esise esis[t -, esis[te esise[id 10 adj, s> s (ees asetsev ala v paik) vmi előtti hely ♦ peahoone esine oli rahvast tulvil egyetem előtti tér tele volt emberekkel

eskapism <eskap'ism eskapismi eskap'ismi eskap'ismi, eskap'ismi[de eskap'ismi[sid_&_eskap'ism/e 22 s> valóságtól való elszakadás, eszképizmus

et <'et konj>
1. (üldistab, väljendab viisi ja tagajärge) hogy ♦ tore, et sa tuled de jó, hogy eljössz; vaata, et sa ei kahetse vigyázz, nehogy megbánd; vabandust, et ma segan elnézést a zavarásért
2. (väljendab otstarvet) hogy ♦ tulime siia, et teid aidata mi idejöttünk, hogy segítsünk nektek
3. (väljendab põhjust) mivel, mert ♦ et meil raha kaasas ei olnud, jäi raamat ostmata mivel nem volt nálunk pénz, nem vettük meg a könyvet; ütlesin seda sellepärast, et mul oli õigus azért mondtam ezt, mert igazam volt

hallo <hallo interj>, ka halloo haló

hapukurgihooaeg <s> uborkaszezon, uccse, holt idény

hei <h'ei interj> hé, halló ♦ hei, pidage kinni! Halló! Álljon meg!

hold <s> hold

häbiväärt <+v'äärt adj, adv> szégyellni való

hädavaevalt <+vaevalt adv> alig, éppen hogy ♦ jõudsin hädavaevalt rongile éppen hogy elértem a vonatot

ikestama <ikesta[ma ikesta[da ikesta[b ikesta[tud 27 v>
1. (veolooma ikkesse panema) leigáz, igába fog/hajt
2. (orjastama) rabság ♦ ikestatud rahvas leigázott népek

inimolemus <s> vkinek az emberi volta

istekoht <+k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s>
1. férőhely, ülőhely, ülés, hely ♦ iste- ja seisukohad ülő- és állóhelyek; bussis on 32 istekohta 32 férőhelyes busz; kõik istekohad olid täis minden ülés foglalt volt
2. (istmik) ülep, fenék

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

jalgapidi <+pidi adv> lábbal, a lábánál fogva ♦ vajusin jalgapidi läbi jää beszakadt a jég a lábam alatt; rebane jäi jalgapidi lõksu a róka a lábánál fogva csapdába esett

jalgpall <+p'all palli p'alli p'alli, p'alli[de p'alli[sid_&_p'all/e 22 s>
1. (mäng) labdarúgás, foci, futball ♦ jalgpalli mängima focizik, futballozik; poisid tagusid õues jalgpalli a fiúk az udvaron fociztak/rúgták a labdát; lähen jalgpalli vaatama focimeccsre/futballmérkőzésre megyek
2. (pall) futball-labda, focilabda ♦ talle kingiti jalgpall focilabdát ajándékoztak neki
■LS: jalg+palli+ ♦ jalgpallifanaatik labdarúgás fanatikus; jalgpalliföderatsioon labdarúgó-szövetség; jalgpallihaige focibolond; jalgpalliharrastus hobbi foci; jalgpallihooaeg labdarúgó idény; jalgpallikarikavõistlused labdarúgó kupa; jalgpalliklubi futballklub; jalgpallikohtunik futballbíró; jalgpalliliit labdarúgó-egyesület; jalgpallimaa labdarúgó ország; jalgpallimaavõistlus nemzetközi labdarúgó-mérkőzés; jalgpallimatš labdarúgó-mérkőzés, futballmeccs, focimeccs; jalgpallimeeskond futballcsapat, labdarúgó-csapat; jalgpallimeistrivõistlused labdarúgó-bajnokság, futballbajnokság; jalgpallimäng mérkőzés; jalgpallimängija labdarúgó, futballjátékos; jalgpallireportaaž labdarúgó-mérkőzés közvetítés; jalgpallisaapad futballcipő; jalgpallisärk dressz; jalgpallitreener futballedző; jalgpallitšempion labdarúgó bajnok; jalgpalliturniir labdarúgó verseny, futball verseny; jalgpallivõistlus futballmérkőzés, labdarúgó-mérkőzés, focimeccs; jalgpalliväljak labdarúgópálya, futballpálya, focipálya; jalgpallivärav labdarúgókapu, fztballkapu

jalgupidi <+pidi adv>, ka jalgu pidi (jalgadega) lábbal; (jalgadest, jalgade kaudu) a lábánál fogva ♦ ronis jalgupidi toolile felmászott a székre; jäi jalgupidi nööridesse kinni beakadt a lába a kötelekbe; vajusin jalgupidi lumme belesüppedt a lábam a hóba; [looma] lihakeha riputati jalgupidi v jalgu pidi üles az állat testét a lábánál fogva felakasztották

jalka <s> foci

jumalatõsi <+tõsi t'õe t'õ[tt t'õ[tte, tõ[te tõs/i 15 s>, ka jumala tõsi való igaz ♦ kõik, mis ta rääkis, oli jumala tõsi v jumalatõsi való igaz volt minden, amit mondott

juurdesõit <+s'õit sõidu s'õitu s'õitu, s'õitu[de s'õitu[sid_&_s'õit/e 22 s> járművel való megközelítés

järvakas <järvakas järvaka järvaka[t -, järvaka[te järvaka[id 02 s> Järva megyéből való

jäätis <j'äätis j'äätise j'äätis[t j'äätis[se, j'äätis[te j'äätis/i_&_j'äätise[id 11_&_09 s> fagyi, jégkrém, fagylalt ♦ koorejäätis tejszínes fagylalt; šokolaadijäätis csokoládé fagyklalt; vahvlijäätis fagylalttölcsér; jäätist limpsima fagylaltot nyal
■LS: jäätise+ ♦ jäätisekokteil fagylaltkotél; jäätiselusikas fagylaltos kanál; jäätisemüüja fagylaltárus, fagylaltos

jäätuma <j'äätu[ma j'äätu[da j'äätu[b j'äätu[tud 27 v> (jääga kattuma, jääks muutuma) beáll, jegesedik, felfagy, fagy, eljegesedik; (veekogude kohta) befagy ♦ jõgi on jäätunud [kinni] befagyott a folyó; jäätunud kõnnitee a járda jéggel borított; vesi jäätub null temperatuuril a víz nulla fokon fagy

kadestamisväärne <+v'äärne v'äärse v'äärse[t -, v'äärse[te v'äärse[id 02 adj> irigylésre méltó, irigyelni való

kadestusväärne <+v'äärne v'äärse v'äärse[t -, v'äärse[te v'äärse[id 02 adj> irigylésre méltó, irigyelni való ♦ kadestusväärne mälu irigyelni való memória; kadestusväärne elustandard irigylésre méltó életszínvonal

kadunuke <s> boldogult, elhunyt, holt, megboldogult

kaeluskotkas <s> fakó keselyű

kahanema <kahane[ma kahane[da kahane[b kahane[tud 27 v> apad, zsugorodik, csökken, fogy; (kuu kohta) megfogyatkozik a hold ♦ toidutagavarad kahanevad päevadega a készletek napról napra jobban zsugorodnak; kahanev kuu (a) fogyó hold; kahanev funktsioon mat csökkenő funkció

kahkjas <k'ahkjas k'ahkja k'ahkja[t -, k'ahkja[te k'ahkja[id 02 adj> seszínű, fakó, halvány ♦ kahkjas nägu fakó arc; kahkjas taevas seszínű ég; kahkjas valgus halvány fény; kahkjad juuksed fakó haj
■LS: kahkjas+ ♦ kahkjashall fakószürke; kahkjaskollane fakósárga; kahkjasroheline fakózöld

kahu <kahu kahu kahu -, kahu[de kahu[sid 17 s> (kerge külm) könnyű fagy

kalme <kalme k'alme kalme[t -, kalme[te k'alme[id 06 s> arheol sírhalom, temetkezési hely
■LS: kalme+ ♦ kalmeleid arheol sírlelet

kirikuküla <+küla küla küla k'ülla, küla[de küla[sid 17 s> templomos falu

kirvesilm <+s'ilm silma s'ilma s'ilma, s'ilma[de s'ilma[sid_&_s'ilm/i 22 s> a fejsze foka

kišlakk <kišl'akk kišlaki kišl'akki kišl'akki, kišl'akki[de kišl'akki[sid_&_kišl'akk/e 22 s> (tadžiki v usbeki küla) falu

kohalik <kohal'ik kohaliku kohal'ikku kohal'ikku, kohalik/e_&_kohal'ikku[de kohal'ikk/e_&_kohal'ikku[sid 25 adj> helybeli, lokális, helyi; (siinne) itteni ♦ kohalik aeg helyi idő, helyi időszámítás; kohalik ajaleht helyi (napi)lap/újság; kohalik elanik helybeli lakos, környékbeli, idevalósi; kohalik eripära helyi jelenség; kohalik komme helyi hagyomány; kohalik liiklus helyi közlekedés; kohalik maks helyi adó; kohalikud olud helyi körülmények; kohalik omavalitsus helyi önkormányzat; kohalik rahvas helyi lakosság; kohalik rong regionális vonat, helyi érdekű vasút (HÉV); kohalik kõne helyi beszélgetés; kohalik tasand a helyi szint; kohalik tee helyi út; kohalik tuimastus med helyi érzéstelenítés; kohalikud valimised helyi választások; kohalik võim helyi hatóság

kohamuistend <+muistend muistendi muistendi[t -, muistendi[te muistende[id 02 s> folkl a hely legendája

kohane <kohane kohase kohas[t -, kohas[te kohase[id 10 adj>
1. (sobiv, sobilik) megfelelő, alkalmas, való, illő; (sünnis) illendő ♦ lastele kohased filmid gyermekek számára alkalmas filmek; kohane käitumine illendő magatartás
2. (kellele-millele vastav) megfelelő ♦ eakohane életkornak megfelelő

koht <k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s>
1. (piirkond, maaala, paik, asukoht) hely ♦ avalik koht nyilvános hely, közterület; koha peal a helyszínen; kuriteokoht tetthely, tettleges; maakoht vidék; matmiskoht temetési hely; parkimiskoht parkolóhely; pesitsuskoht költőhely; puhkekoht pihenőhely, üdülőhely; sihtkoht célpont; sündmuskoht helyszín, színtér, színhely; sünnikoht szülőhely; õnnetuskoht a baleset helyszíne, a baleset színhelye; ülekäigukoht átkelőhely; mees omal kohal legény a talpán/gáton; ember a talpán
2. (paik istumiseks, viibimiseks, eseme, keha vms kitsam piirkond, millegi osa, lõik, katkend) hely ♦ aukoht díszhely; haiglakoht kórházi férőhely; magamiskoht alvóhely, fekhely; seisukoht álláspont
3. (ameti-, teenistus-, töökoht) állás; (vaba töökoht) szabad munkahely; (tähtis, vastutusrikas amet) felelős állás ♦ põhikoht főállás; õpetajakoht tanári állás
4. (asend, seisund, positsioon) hely, pozíció ♦ liidrikoht vezető szerep; esimese koha pärast võitlema harcol az első helyért
5. (maa ja majapidamine) gazdaság ♦ väike koht kis tanya
■LS: koht+ ♦ kohtvalgustus helyi világítás; kohtvõrk helyi hálózat

kohtvõrk <s> hálózati hely

koli <koli koli koli -, koli[de koli[sid 17 s> (vana kraam) lom, salabakter; (asjad, kraam) holmi ♦ pööning on täis vana koli a padlás tele van ócska salabakterrel

komps <k'omps kompsu k'ompsu k'ompsu, k'ompsu[de k'ompsu[sid_&_k'omps/e 22 s>
1. (seotud pamp) batyu, motyó, köteg; (riidesse sõlmitud) bugyor
2. (pl) (vähesed asjad, vähene kraam) holmi ♦ pane oma kompsud kokku ja mine! szedd össze a holmidat és indulj!

kontimööda <+m'ööda adv> (jõukohane) kedvére való ♦ päris kontimööda töö kedvére való munka

kord1 <k'ord adv>
1. (ükskord, kunagi, millalgi minevikus) egyszer, valamikor ♦ ka meie olime kord noored valamikor mi is fiatalok voltunk
2. (märgib olukordade vaheldumist) hol ♦ kord nii, kord naa hol így, hol úgy; kord siin, kord seal hol itt, hol ott; sadas kord lund, kord vihma hol havazott, hol esett az eső

kotitäis <s> egy zsákra való

kraam <kr'aam kraami kr'aami kr'aami, kr'aami[de kr'aami[sid_&_kr'aam/e 22 s>
1. (igasugused esemed, asjad) holmi, cucc, limlom, cokmok, vacak, kacat ♦ odav kraam olcsó holmi; riidekraam ruhacuccok; miks meil nii palju kraami on? mi ez a sok kacat?
2. (toiduained, söödav) kaja; (joodav) pia

kuidas <kuidas adv> hogy, hogyan, ahogy ♦ kuidas elate? hogy vagytok?; kuidas läheb? mi újság?; kuidas käsi käib? hogy vág a bajusz?; tee, kuidas tahad tégy, ahogy akarsz; kuidas su nimi on? hogy hívnak?; kuidas palun? tessék?; kuidas sa julged nii öelda? hogy mondhatsz ilyet?; kuidas võtta ahogy vesszük

kuigi <k'uigi adv, konj>
1. adv (eitusega) (mitte eriti) bár, habár, ámbár ♦ mitte kuigi suur nem is olyan nagy; õunad pole kuigi kallid az alma nem is túl drága; ta tuli tööle, kuigi on haige bejött dolgozni, bár beteg; lähen tööle, kuigi ma ei tunne end hästi ámbár nem jól érzem magam, mégis elmegyek dolgozni
2. konj (olgugi et, ehkki, ehk küll) noha, annak ellenére, hogy ♦ ma ei söönud, kuigi mul oli nälg én nem ettem, noha éhes voltam; ta vastab, kuigi keegi ei küsinud válaszol, bár senki nem kérdezte

kus <k'us adv>
1. (küsiv-siduv sõna) hol, merre, ahol ♦ kus sa elad? hol/merre laksz?; kus sa käisid? hol jártál?; kus sa lähed? kõnek merre mész?; seal, kus sündisin ott, ahol születtem; kus tahes bárhol
2. (siduv ajasõna: millal) amikor ♦ tuleb aeg, kus sa seda kahetsed eljön az idő, amikor megbánod

kuu <k'uu k'uu k'uu[d -, k'uu[de_&_kuu[de k'uu[sid_&_k'u[id 26 s>
1. (taevakeha) hold ♦ kahvatu kuu a sápadt hold; kahanev kuu (a) fogyó hold; täiskuu holdtölte, telihold; kuu esimene veerand az első hold negyede; Kuu faas astr holdfázis; Kuu kraatrid astr holdkráterek; kuu tõuseb feljön/felkel a hold; kuu loojub lemegy/lenyugszik a hold; kuu piilub pilve vahelt kikukucskál a hold a felhők közül; käi v keri v mine v sõida kuu peale! kõnek eredj a pokolba!
2. (ajavahemik) hónap, hó ♦ kalendrikuu hó, hónap; kuu algul v alguses hónap elején; kuu keskel hónap közepén; sel kuul ebben a hónapban; tuleval kuul jövő hónap; kuust kuusse hónapról hónapra; kuu aja jooksul egy hónap alatt; kaks korda kuus kétszer havonta; kuu aja eest, kuu aega tagasi egy hónapja
■LS: kuu+ (taevakehaga seotud) ♦ kuuaasta astr holdév, holdesztendő; kuukalender astr holdnaptár, lunáris naptár; kuuketas holdtányér; kuukiir holdsugár; kuukivi geol holdkő; kuurakett holdrakéta; kuusirp holdsarló, a hold sarlója; kuuvalgus holdfény, holdvilág; kuuvarjutus holdfogyatkozás; kuuveerand a hold negyede
kuu+ (ajaga seotud) ♦ kuuaruanne havi zárás; kuupalk havibér, havi fizetés; kuupilet havibérlet; kuusissetulek havi kereset; kuuteenistus havi kereset; kuu[töö]tasu havi jövedelem; kuuüür havi bérleti díj, havibér

kuulev <s> halló

kuulja <s> halló

kõhualune <+alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 adj, s> s (looma, linnu kõhupiirkond) has alsó része

kõlbav <s> való

kõnealune <+alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 adj, s> (kõne all olev) illető, a szóban forgó, kérdéses ♦ kõnealune isik a szóban forgó személy

kärekülm <+k'ülm külma k'ülma k'ülma, k'ülma[de k'ülma[sid_&_k'ülm/i 22 adj> kemény fagy

küla <küla küla küla k'ülla, küla[de küla[sid 17 s>
1. (maa-asula) falu ♦ hajaküla szórványfalu; kolkaküla sárfészek, félreeső falu, eldugott falu
2. (selle elanikud) falu
3. (hrl sisekohakäänetes) (koht, kus võõrusel käiakse) vendégség, -nál/-nél ♦ ta käis mul eile külas nálam járt tegnap; tule mulle vahel külla! gyere el hozzám néha; külla minema látogatóba megy; külas olema (kellegi pool) látogatóban van (vkinél)
■LS: küla+ ♦ külaelanik falubeli, falusi; külaelu falusi élet; külakalmistu falusi temető; külakogukond aj faluközösség; külakool aj falusi iskola; külalaps falusi gyerek; külarahvas a falvak népe; külavanem falusi bíró

külatark <s> a falu esze

külm <k'ülm külma k'ülma k'ülma, k'ülma[de k'ülma[sid_&_k'ülm/i 22 adj, s>
1. adj (madala temperatuuriga); piltl (tundetu, ükskõikne, mõistuspärane) hideg ♦ külm tuul hideg szél; külm vesi hideg víz; külm naeratus fagyos mosoly; külm vastuvõtt hideg fogadtatás; ilm läheb külmaks hidegszik az idő; mul on külm fázom; ei sooja ega külma se hideg, se meleg; tal pole sellest sooja ega külma meg se kottyan neki; külm kui hundilaudas farkasordító hideg van; külma arvet tegema angolosan távozik; miski tabab kedagi külma dušina vmi hideg zuhanyként ér(int) vkit
2. adj (külmalt söödav v joodav) hideg ♦ külmad joogid hideg italok; külm laud hideg konyha; külmad suupisted hidegtál; külm tee hideg tea
3. s (madal temperatuur) hideg; (pakane) fagy; (pikem külmaperiood) fagyás ♦ talvekülm téli fagy; öökülm éjszakai fagy; mitu kraadi külma täna on? hány fok hideg van ma?; ilm läheb külmale hidegre fordul az idő; ma ei tunne külma nem fázom
■LS: külm+ ♦ külmkuivatamine kok fagyasztva szárítás, liofilizálás; külmlaud kok svédasztal, hidegkonyha; külmrelv sõj vágó‐ és szúrófegyver; külmroog kok hidegtál
külma+ ♦ külmakahjustus fagykár; külmakartlik (1) (taim) fagyot nem tűrő; (2) (inimene) fázékony, fagyos; külmakindel fagyálló, fagytűrő; külmakraadid mínuszfokok; külmakühm pingó; külmalaine meteor hideghullám; külmaoht fagyveszély; külmatundlik fagyérzékeny, hidegérzékeny; külmatunne hidegérzet; külmaõrn fagyos

külmama <k'ülma[ma külma[ta k'ülma[b külma[tud 29 v> (külmuma) befagy, megfagy, fagy ♦ jõgi külmas kinni befagyott a folyó; laevad külmasid sadamas jäässe a kikötőben befagytak a hajók; surnuks külmama halálra fagy

külmetama <külmeta[ma külmeta[da külmeta[b külmeta[tud 27 v>
1. (külma tundma) fagyoskodik, fázik; (külma saama) megfázik, megfagy, meghűl ♦ mu käed külmetavad fázik a kezem; külmetas ja jäi haigeks megfázott és megbetegedett
2. (külmuma) fagy

külmuma <k'ülmu[ma k'ülmu[da k'ülmu[b k'ülmu[tud 27 v> (külma tõttu hukkuma, jäätuma) fagy, megfagy, befagy; (külmast kahjustuma) megfagy ♦ üks kodutu külmus surnuks halálra fagyott egy hajléktalan; elavhõbe külmub 39 kraadi juures a higany –39 foknál fagy; vesi külmub jääks a víz jéggé fagy; jõgi on kohati põhjani külmunud helyenként fenékig fagyott a folyó vize; lumetormis külmus ta kõrv ära a hóviharban megfagyott a füle
■LS: külmumis+ ♦ külmumisoht a fagyás veszélye; külmumispunkt füüs fagypont; külmumissurm fagyhalál; külmumissügavus a fagyás mélysége

levila <levila levila levila[t -, levila[te levila[id 01 s> előfordulási hely

linane <linane linase linas[t -, linas[te linase[id 10 adj> (linakiust) len; (sellisest riidest) lenvászon(ból való) ♦ linane riie vászon; linane voodipesu lenvászon ágynemű

lokaalne <lok'aalne lok'aalse lok'aalse[t -, lok'aalse[te lok'aalse[id 02 adj> (paikne, kohalik) helyi ♦ lokaalne tuimastus med helyi érzéstelenítés; lokaalne külmravi helyi hidegkezelés
■LS: lokaal+ ♦ lokaalanesteesia med helyi érzéstelenítés

lähi+
1. közel ♦ lähiminevik közelmúlt; lähitulevik közeljövő; lähivõitlus sõj közelharc; lähivõte közelkép, közeli felvétel; lähiümbrus környék, közvetlen környezet
2. (linnalähedane, kohalik) helyi ♦ lähibuss helyi busz; lähirong HÉV, helyi érdekű vasút

maakoht <+k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s>
1. (paik[kond] maal) falu, vidék
2. (hrl inessiivis) kõnek (maa vastandina linnale) vidék

maakolgas <+kolgas k'olka kolgas[t -, kolgas[te k'olka[id 07 s> (kolgas) isten háta mögötti hely, porfészek ♦ ta elab kusagil maakolkas valahol isten háta mögött lakik

magaja <magaja magaja magaja[t -, magaja[te magaja[id 01 s, adj> s alvó

magav <magav magava magava[t -, magava[te magava[id 02 adj> alvó

minevikumeenutus <s> a múltra való emlékezés

mõeldud <s> szánt, való

müür <m'üür müüri m'üüri m'üüri, m'üüri[de m'üüri[sid_&_m'üür/e 22 s> (kivist v betoonist sein ehitise osana, piiridena, tõkkena); piltl (piirava, ääristava kohta, vahesein inimsuhetes) fal ♦ kivimüür kőfal; linnamüür városfal; tugimüür gyámfal, támfal; tulemüür tűzfal; Hiina müür a kínai nagy fal; müüri laduma falat rak, falaz

naaberküla <+küla küla küla k'ülla, küla[de küla[sid 17 s> a szomszéd falu

naistetualett <+tual'ett tualeti tual'etti tual'etti, tual'etti[de tual'etti[sid_&_tual'ett/e 22 s> női mosdó

narkosõltuvus <s> drogfüggőség, kábítószer-függőség, a drogoktól való függőség

neelama <n'eela[ma neela[ta n'eela[b neela[tud 29 v>
1. beiszik, nyel, iszik, felszippant, fal, eszik, elnyel ♦ toitu neelama lenyeli az ételt; mul on valus neelata fájdalmas a nyelés, fájdalmat okoz a nyelés; näri peeneks, ära tervelt neela rágd apróra, ne nyeld le egyben; laps neelas nööbi alla a gyerek lenyelte a gombot; jõudsin kiiruga paar võileiba neelata gyorsan bekaptam pár szendvicset; poiss loeb palju, lausa neelab raamatuid sokat olvas a fiú, szinte falja a könyveket; ta pidi kõik solvangud alla neelama minden sértést le kellet nyelnie; sööta alla neelama bekapja a horgot; ta oleks nagu teiba alla neelanud mintha karót nyelt volna; oleks justkui aiateiba alla neelanud mintha nyársat nyelt volna; kibedat/mõru pilli alla neelama lenyeli a keserű pirulát; solvangut alla neelama sértést zsebre vág
2. piltl (endasse valguda, vajuda laskma, endasse haarama v kiskuma) elnyel; (hääle, heli kohta) elfojt, tompít; (tule, leekide kohta) elfojt ♦ lained neelasid paadi a hullámok elnyelték a csónakot; kuiv maa neelas ahnelt vihmavett a száraz föld mohón nyelte a vizet; tuli neelas aplalt õlgkatust a tűz mohón falta a szalmatetőt; luksuslik elu neelab raha a luxus élet nyeli a pénzt
■LS: neelamis+ (neelulihastega seotud) ♦ neelamishäire med nyelészavar; neelamisliigutus füsiol nyelési mozgás; neelamistakistus med nyelési nehézségek
neelamis+ füüs ♦ neelamisvõime füüs abszorbeálóképesség

nii-öelda <+'öelda adv>, ka nii-ütelda (kui nii võib öelda v väljenduda, nõnda-öelda) hogy úgy mondjam ♦ mul on sinuga üks omavaheline nii-öelda v nii-ütelda neljasilmajutt ajada beszédem van veled, hogy úgy mondjam négyszemközti dolog

nokkapidi <+pidi adv>, ka nokka pidi
1. (mütsi kohta: nokast) a simléderénél fogva ♦ hoiab mütsi nokkapidi v nokka pidi peos a sapkát simléderénél fogva tartja a kezében
2. (linnu kohta: nokaga) a csőrénél fogva ♦ vares jäi nokkapidi tõrvatud katusele kinni a varjú a csőrénél fogva odaragadt a szurkos tetőre
3. piltl (ninapidi) együtt ♦ naised said nokkapidi kokku ja laterdavad a nők összejöttek és cseverésztek

noolima <n'ooli[ma n'ooli[da nooli[b nooli[tud 28 v>
1. (lakkuma, limpsima) nyal, nyalogat, nyaldos; (ära, tühjaks) kinyal; (loomade kohta: ennast) nyalogat ♦ lehm noolib vasikat a tehén nyalogatja a borját; koer noolib oma haavu a kutya nyalogtaja a sebét; kass noolis põrandalt piima ära a macska felnyalta a padlóról a tejet; noolib leiva pealt või ära lenyalgja a kenyérről a lekvárt; laps noolis sõrmed puhtaks a gyerek tisztára nyalogatta ujjait; lained noolivad rannakive a hullámok nyaldossák a partmenti köveket; leegid noolivad juba katust a tűz lángjai már a tetőt nyaldossák
2. ([passides, varitsedes] kätte saada püüdma) les; (himustama, ihkama) feni rá a fogát, kíván, sóvárog, vágyik ♦ rebane noolib kanu a róka a tyúkokat lesi, a róka feni a fogát a tyúkokra; igaüks noolib kergemat tööd mindenki könnyebb munkára feni a fogát; vanamees noolib noori naisi fiatal nők után sóvárog az öreg
3. (nagu nool liikuma) száguld ♦ pääsukesed noolivad laudauksest sisse ja välja a fecskék ki-be röpködnek az ólajtón; autod noolivad nagu süstikud edasi ja tagasi az autók oda-vissza szágoldanak, mint a vetélő

noorkuu <+k'uu k'uu k'uu[d -, k'uu[de_&_kuu[de k'uu[sid_&_k'u[id 26 s>
1. astr (Kuu faas, kus Kuu pole kogu ööpäeva jooksul Maal nähtav) újhold
2. (paremale pööratud kumerusega poolringina nähtav Kuu faas) fogyó hold ♦ see juhtus noorkuu ajal újhold idején történt; ainult noorkuu ajal istutati puid fákat csak újhold idején ültettek

nurkapidi <+pidi adv>
1. (nurgast kinni [hoides]) a sarkánál fogva ♦ tõmbas raamatu nurkapidi riiulist välja a sarkánál fogva kihúzta a könyvet a polcról
2. (nurgaga kuskil kinni, vastas v vastu, sees v sisse) sarok ♦ puukuur on ehitatud nurkapidi aida otsa a pajta végében sarokra van építve a fáskamra; nende krunt ulatub nurkapidi meie heinamaasse a telkük sarka a kaszálónkba ér; olen selle probleemiga nurkapidi kokku puutunud piltl már találkoztam ezzel a problémával

nõelasilm <+s'ilm silma s'ilma s'ilma, s'ilma[de s'ilma[sid_&_s'ilm/i 22 s> a tű foka ♦ piklik nõelasilm hosszúkás tűfok; ümar nõelasilm kerek tűfok; torkas niidi nõelasilmast läbi átdugta a cérnát a tű fokán

näppupidi <+pidi adv>, ka näppu pidi az ujjánál fogva ♦ jäi näppupidi v näppu pidi ukse vahele az ujjánál fogva beszorult az ajtóba; lapsed tahavad näppupidi iga asja kallal olla a gyerekek mindenütt ott akarnak lenni

n-ö úgymond, hogy úgy mondjam

oherdi <oherdi oherdi oherdi[t -, oherdi[te oherde[id 01 s> (lusikpuur) kézi fúró, cigányfúró, kanálfúró ♦ oherdiga puurima kézi fúróval fúr; süda valutab, nagu oherdiga puurib úgy fáj a szívem, mintha tőrt forgatnának benne

olümpiaküla <+küla küla küla k'ülla, küla[de küla[sid 17 s> olimpiai falu

otsapidi <+pidi adv>, ka otsa pidi
1. (otsaga) a végénél fogva ♦ lööb vaia otsapidi v otsa pidi maasse a végénél fogva a földbe veri a cölöpöt; heinaaeg on juba otsapidi käes már itt van a kaszálás ideje
2. (mingil määral) bizonyos mértékig, valamelyest, némiképp, valamennyire; (osaliselt) részben ♦ olen selle asjaga otsapidi tuttav valamelyest ismerem ezt a dolgot; ilmaennustus hakkab otsapidi täide minema az időjárás előrejelzés kezd részben valóra válni

pahemale <pahemale adv> vt ka pahemal, pahemalt balra, bal felé

pahemalt <pahemalt adv> vt ka pahemale, pahemal balról, bal felől

paik1 <p'aik paiga p'aika p'aika, p'aika[de p'aika[sid_&_p'aik/u 22 s>
1. (piirkond, maa-ala, koht) hely; (maakoht) helység ♦ kohtumispaik találkahely, találkozóhely; laagripaik táborhely; sündmuspaik színhely, tettleges, tetthely; sünnipaik szülőhely; tegevuspaik színhely, színtér; varitsuspaik les; rändab paigast paika v ühest paigast teise egyik helyről a másikra vándorol
2. (kindel koht istumiseks, viibimiseks, eseme, keha vms kitsam piirkond, millegi osa, lõik) hely ♦ istepaik ülőhely; lamamispaik fekvőhely
3. (ameti-, töö-, teenistuskoht, tegutsemiskoht, ametiala) hely
4. (ainsuse kohakäänetes adverbilaadselt: kohal, kohale, kohalt) hely

paikkond <p'aikk'ond p'aikkonna p'aikk'onda p'aikk'onda, p'aikk'onda[de p'aikk'onda[sid_&_p'aikk'ond/i 22 s> (ala, piirkond, [maa]koht, kant) hely, vidék, helység

paikne <p'aikne p'aikse p'aikse[t -, p'aikse[te p'aikse[id 02 adj>
1. (ühel kohal asuv v elav) helyi
2. (lokaalne) helyi ♦ paikne tuimastus helyi érzéstelenítés

pakane <pakane pakase pakas[t -, pakas[te pakase[id 10 s, adj>
1. s fagy ♦ miinus kolmkümmend kraadi pakast mínusz harminc fok; pakane kõveneb erősödik a fagy; pakane annab järele enyhül a fagy
2. adj ([väga] külm) nagyon hideg
■LS: pakase+ ♦ pakaseilm fagyos idő

pistma <p'ist[ma p'ist[a pista[b piste[tud, p'ist[is p'ist[ke 34 v>
1. (teravaotsalise esemega torkama) (meg)szúr, döf; (hammustama, nõelama) mar
2. (valusööstu kohta) nyilallik ♦ mul pistab tihti südames sokszor olyat nyilallik a szívembe, gyakran szúr a szívem; ristluudes pistis belenyilallott a keresztcsontomba
3. (toppima, suruma) tesz, rak ♦ pistab käe taskusse zsebébe teszi a kezét; pistab sõrmuse sõrme gyűrűt az újjára húz; pistab raha taskusse a zsebre teszi a pénzt; pistab pea ukse vahelt sisse bedugja a fejét az ajtón; kätt herilasepessa pistma darázsfészekbe nyúl
4. kõnek (isukalt sööma) (fel)fal, zabal ♦ lapsed olid kõik kommid korraga nahka pistnud a gyerekek minden cukrot egyszerre felfaltak
5. kõnek (kuhugi tormama) elviharzik ♦ poiss pistis joostes koolimaja poole a fiú elviharzott az iskola felé; haaras mütsi ja pistis toast välja megragadta a sapkáját és kiviharzott a szobából
6. kõnek (äkki midagi tegema hakkama) elkezd ♦ pistab jooksu, et veel bussile jõuda futni kezd, hogy még elérje a buszt; laps pistis karjuma a gyerek elkezdett ordítani; pistis jälle jooma elkezdett újra inni

plass <pl'ass plassi pl'assi pl'assi, pl'assi[de pl'assi[sid_&_pl'ass/e 22 adj> kõnek
1. (kahvatu) fakó, halvány
2. (piinlik) ciki, kínos

plats1 <pl'ats platsi pl'atsi pl'atsi, pl'atsi[de pl'atsi[sid_&_pl'ats/e 22 s>
1. (väljak) tér; (spordi-) pálya ♦ jaamaesine plats a pályaudvar előtti tér; spordiplats sportpálya; tenniseplats tenniszpálya; Raekoja plats Városházai tér
2. (maa-ala) tér ♦ turuplats piactér
3. (asukoht, toimumispaik) hely ♦ esimesed on juba platsis az elsők már itt vannak

plombiir <plomb'iir plombiiri plomb'iiri plomb'iiri, plomb'iiri[de plomb'iiri[sid_&_plomb'iir/e 22 s> tejszínes fagyi, plombir

poolis <+poolis poolise poolis[t -, poolis[te poolise[id 09 s (liitsõna järelosa)> (vihjab sellele, et tegemist on millegagi, mis kuulub täiendsõnaga mainitu alla) való ♦ joogipoolis innivaló; söögipoolis ennivaló

praevorst <s> hurka, sült kolbász, sült kolbász, sütni való kolbász

prügila <prügila prügila prügila[t -, prügila[te prügila[id 01 s> szemétlerakó, hulladéklerakó hely/telep

puine <p'uine p'uise p'uis[t -, p'uis[te p'uise[id 10 adj>
1. (puust tehtud, puune) fás, fából való, fa-
2. piltl (jäik, kohmakas) merev; (tuim, tundetu) kemény; (väljendusvaene) száraz ♦ puine liha kemény hús; puine ettekanne száraz előadás

puuhobune <s> faló

puuvillane <+villane villase villas[t -, villas[te villase[id 10 adj> pamut(ból való) ♦ puuvillane niit pamutcérna

päralt <päralt postp [gen]>
1. (kelle jaoks v kasutada, kelle oma, kellele kuuluv, kelle käes) vhová/vkinek tartozó, való ♦ see tuba on meie päralt ez a szoba a miénk; julgete päralt on võit piltl aki mer, az nyer
2. (vandumis- ja kirumisvormelites) ♦ kirevase v kuradi v pagana v põrgu v pärgli v tulise päralt a fenébe!

pärit <pärit adv> (osutab sellele, kus on kelle kodupaik, kellest keegi põlvneb) születésű, való ♦ kust sa pärit oled? hova való(si) vagy?; ta on pärit Tartust Tartuból való; kust see info pärit on? honnan származik ez az információ?

pärivoolu <+v'oolu adv> (allavoolu, pärivett) a folyás irányában, az ár mentében, a sodrás irányában ♦ pärivoolu ujuma úszik az árral

rakkes <r'akkes adv, adj> vt ka rakkesse, rakkest
1. (ees, rakmetes) be van fogva
2. (hõivatud, koormatud) be van fogva ♦ on tööga rakkes tele van munkával

ruum <r'uum ruumi r'uumi r'uumi, r'uumi[de r'uumi[sid_&_r'uum/e 22 s>
1. (see kolmemõõtmeline ja lõputu, kus kõik eksisteeriv paikneb ja toimub) tér ♦ avalik ruum közterület; kolmemõõtmeline ruum háromdimenziós tér; meetriline ruum metrikus tér; maailmaruum (világ)űr; õhuruum légtér
2. (hoone, ehitise, sõiduki vms sisemus v selle osa) helyiség, terem ♦ abiruum háztartási helyiség; klassiruum tanterem, osztályterem; kõrvalruum mellékhelyiség; masinaruum gépház, gépterem; puhkeruum pihenőhelyiség; tööruum munkahelyiség
3. (mahtumiseks piisav v vajalik vaba koht) hely ♦ siin ei ole ruumi itt kevés a hely; kapp võtab toas palju ruumi a szekrény sok helyet foglal a szobában; siin on vaba ruumi laialt itt bőven van szabad hely
4. kõnek (ruumimeeter) köbméter ♦ kaks ruumi puid két köbméter fa
ruumi+ ♦ ruuminurk térszög; ruumitaju térérzék

sein <s'ein seina s'eina s'eina, sein[te_&_s'eina[de s'eina[sid_&_s'ein/u 23_&_22? s> fal ♦ valgendatud seinad fehérre meszelt fal; kaljusein sziklafal; kivisein kőfal; majasein, maja sein a ház fala; maal ripub seinal a festmény a falon függ; maosein gyomorfal; tellissein, tellistest sein téglafal; naela seina lööma szöget ver a falba; seinale kinnitama felszerel a falra; nelja seina vahel négy fal között; räägi nagu seintele a falnak beszél; kedagi vastu seina suruma piltl falhoz szorít vkit; ka seintel on kõrvad piltl a falnak is füle van; peaga vastu seina jooksma piltl fejjel megy a falnak; ei ole hea kuradit seinale maalida piltl nem jó az ördögöt a falra festeni
■LS: seina+ ♦ seinakalender falinaptár; seinakapp faliszekrény; seinakate (1) falburkolat; (2) falvédő; seinakell falióra; seinakontakt konnektor; seinaleht faliújság; seinalüliti fali kapcsoló; seinamaaling falfestmény; seinapalgid falgerendák; seinaronimine falmászás; seinatelefon fali telefon; seinavaip faliszőnyeg; seinavalgusti falilámpa

seinakontakt <+kont'akt kontakti kont'akti kont'akti, kont'akti[de kont'akti[sid_&_kont'akt/e 22 s> konnektor, fali csatlakozó

selleaegne <+'aegne 'aegse 'aegse[t -, 'aegse[te 'aegse[id 02 adj> abból az időből való

sihtkoht <+k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s> célállomás, rendeltetési hely

skp folyó hó -n

sobima <sobi[ma sobi[da sobi[b sobi[tud 27 v>
1. (millekski kõlbama, kohane, paras, vastuvõetav olema) megfelel, való vminek/vmire, alkalmas vmire; (sünnis olema) illik ♦ see kreem sobib kuivale näonahale ez az arckrém száraz bőrre való; ta sobib õpetajaks ő tanárnak való; see ettepanek ei sobi meile ez a javaslat nem felel meg nekünk; võti ei sobinud lukuauku a kulcs nem illik a zárba; mul ei sobi keelduda nekem nem illik nemet mondanom
2. (omavahel kooskõlas olema, klappima, kokku sobima) illik, megy, passzol; (läbi saama) kijön ♦ müts sobib salliga a sapka megy/illik a sálhoz; see kleit sobib sulle ez a ruha illik neked; me sobime naabritega kijövünk a szomszédainkkal; talle sobivad pastelsed toonid neki a pasztell színek illenek; kala juurde v kalaga sobib majoneesikaste a halhoz megy a majonéz öntet, a halhoz jó a majonéz öntet; nende iseloomud ei sobi az ő természetük nem illik egymáshoz, a jellemük nem passzol egymáshoz

surnu <s'urnu s'urnu s'urnu[t -, s'urnu[te s'urnu[id 01 s> (surnud inimene, koolnu) halott, holt; (laip) hulla ♦ elavad ja surnud elevenek és holtak; elusalt või surnult élve vagy halva; surnuks kuulutama holttá nyilvánít; surnuks näljutama halálra éheztet; surnuks piinama halálra kínoz; surnuks vaikima agyonhallgat; end surnuks vihastama halálra idegeskedi magát; surnuist üles tõusma feltámad a halottak közül; aega surnuks lööma agyon üti az időt; kedagi surnuks rääkima lyukat beszél vkinek a hasába
■LS: surnu+ ♦ surnuhaud sír; surnuitk siralom; surnukahvatu, surnukarva[line] halálsápadt; surnukamber hullaház; surnukirst koporsó; surnukuur hullaház; surnulava ravatalozó; surnuvanker halottaskocsi

surnud <s'urnud s'urnu s'urnu[t -, s'urnu[te s'urnu[id 02 adj (eestäiendina indekl)>
1. (elamast lakanud, hukkunud) halott, holt, elhunyt; (loomade kohta) elpusztult, döglött ♦ ei elusalt ega surnust peast v surnuna se élve, se halva; surnud kotkas döglött sas
2. (eluavaldusteta, elutu, tühi, vaikne) elhalt; (liikumatu, muutumatu, vahelduseta) holt ♦ surnud hammas elhalt fog; surnud puu kiszáradt fa; surnud ring ördögi kör
3. (toimimast lakanud, kasutu, rakenduseta) holt ♦ surnud keel holt nyelv

sünnikoht <+k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s> szülőhely, születési hely

taaraautomaat <s> üvegvisszaváltó hely

talvekülm <+k'ülm külma k'ülma k'ülma, k'ülma[de k'ülma[sid_&_k'ülm/i 22 adj, s> (talvine külmus) téli fagy

tanum <tanum tanuma tanuma[t -, tanuma[te tanuma[id 02 s> (külatänav) a falu főutcája

teadupärast <+pärast adv> (teatavasti, nagu teada) ahogy tudjuk, tudjuk, hogy..., a közvélemény szemében

tegelikkus <tegel'ikkus tegel'ikkuse tegel'ikkus[t tegel'ikkus[se, tegel'ikkus[te tegel'ikkus/i_&_tegel'ikkuse[id 11_&_09 s> (reaalsus, tõelisus, tõsielu) valóság, való ♦ objektiivne tegelikkus objektív valóság; unistus ja tegelikkus álom és valóság; tegelikkust peegeldama híven tükrözi a valóságot; tegelikkuseks saama valósággá/valóságra válik

tegevuskoht <+k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s> működési hely, telephely

tehtud <s> beérkezett, befut, erőszakolt, készült, mesterkélt, való, való

tervis <t'ervis t'ervise t'ervis[t -, t'ervis[te t'ervise[id_&_t'ervis/i 11_&_09 s; tervis tervise tervis[t -, tervis[te tervise[id 09 s>
1. egészség ♦ kehaline tervis testi egészség; vaimne tervis lelki egészség; tervist kahjustav töö egészségkárosító munka; tervisest õhetama v pakatama duzzad az egészségtől; hoolitse oma tervise eest! vigyázz az egészségedre!; pane pärlid kaela ja kanna terviseks! vedd fel a gyöngyöket, és viseld egészséggel!
2. (tervitus) üdvözlet ♦ vii talle minu poolt palju tervisi! add át az üdvözletemet neki
3. (tervitussõna) szia(sztok), üdvözlet, heló ♦ no tervist! üdvözlet!
4. (millegi tähistamisel, kellegi austamisel: kellegi v millegi auks, hüvanguks) egészség ♦ teie terviseks! (kedves) egészségetekre!; Teie terviseks! (kedves) egészségére!; sinu terviseks! (kedves) egészségedre!
■LS: tervise+ ♦ tervisehäire egészségügyi rendellenesség; tervisejooks kocogás; tervisekaitse egészségvédelem; tervisekasvatus egészségnevelés, egészségügyi felvilágosítás; tervisekindlustus társadalombiztosítás, egészségbiztosítás; tervisekindlustussüsteem társadalombiztosítási rendszer; tervisekontroll orvosi vizsgálat; tervisenaps üdvözlő kupica pálinka; terviserike egészségügyi zavar; terviserisk egészségügyi kockázat; tervisevesi gyógyvíz; tervisevõimlemine svédtorna; terviseõpetus egészségtan

tervist <tervist interj> szia(sztok), üdvözlet, heló

tsau <s> hel(l)ó, szia, szia, sziasztok

tuhkur1 <t'uhkur t'uhkru t'uhkru[t -, t'uhkru[te t'uhkru[id 02 adj, s>
1. adj (tuhakarva) hamuszürke; (hobuse kohta) fakó
2. s (tuhakarva hobune) fakó ló

tuhm <t'uhm tuhmi t'uhmi t'uhmi, t'uhmi[de t'uhmi[sid_&_t'uhm/e 22 adj>
1. (läiketu, säratu, matt, inimese kohta: ilmetu, hall, valgusallika v valguse kohta: vähe valgust andev, vähese helendusega, vähevalgustatud) homályos, tompa, fakó; (heli, hääle kohta: kõlatu, mitte eriti selgesti kuuldav) zöngétlen ♦ tuhm peegel homályos tükör; taskulambi tuhm valgus a zseblámpa tompa fénye
2. (meelte, aistingute, vaimsete võimete kohta: tönts, nüri, tuim) tompa ♦ tuhm valu tompa fájdalom; ta silmad v nägemine on tuhmiks jäänud elhomályosult a látása
■LS: tuhm+ ♦ tuhmvalge piszkosfehér

tõsi <tõsi t'õe t'õ[tt t'õ[tte, tõ[te tõsi 15 s>
1. igaz, való ♦ purutõsi, sulatõsi, surmtõsi a színtiszta igazság, szent/való igaz; kas ta räägib tõtt või valetab? az igazat mondja, vagy hazudik?; tõeks saama megvalósul; miski osutub tõeks valóra válik vmi, valónak bizonyul vmi; tõtt öelda, see ei puutu minusse az igazat megvallva, ez nem az én dolgom
2. (tõesti, tõepoolest) igaz ♦ mis tõsi, see tõsi igaz, ami igaz; kas ta tõega tuleb? vajon tényleg eljön?
■LS: tõsi+ ♦ tõsielu valóság; tõsielufilm dokumentumfilm

uinuv <s> alvó

vaevu <vaevu adv> alig, éppen hogy ♦ suuri vaevu nagy nehezen; ma vaevu mäletan, mis juhtus tol õhtul alig emlékszem, mi történt aznap este; suudan seda vaevu uskuda alig tudom elhinni; mahtusime vaevu lavale ära éppen hogy elfértünk a padon; ta hääl oli vaevu kuuldav a hangja alig volt hallható

viimistlema <viimistle[ma viimistle[da viimistle[b viimistle[tud 27 v> (pinda, materjali töödeldes) átfésül, az utolsó simításokat végzi vmin, tökéletesít, palléroz, fúr-farag, eldolgoz

viimsepäevakohus <s> végítélet, az utolsó ítélet

vint1 <v'int vindi v'inti v'inti, v'inti[de v'inti[sid_&_v'int/e 22 s> (keere) fals, pinty, faltörő ♦ vinti üle keerama túlfeszíti a húrt

vint2 <v'int vindi v'inti v'inti, v'inti[de v'inti[sid_&_v'int/e 22 s> fals, pinty, faltörő

vutt1 <v'utt interj, adv; v'utt vuti v'utti v'utti, v'utti[de v'utti[sid_&_v'utt/e 22 s> interj; adv (vudinal jooksmise heli) foci

vutt2 <v'utt vuti v'utti v'utti, v'utti[de v'utti[sid_&_v'utt/e 22 s> (põldvutt) foci

vutt3 <v'utt vuti v'utti v'utti, v'utti[de v'utti[sid_&_v'utt/e 22 s> kõnek (jalgpall) foci

õgima <õgi[ma õgi[da õgi[b õgi[tud 27 v>
1. (aplalt, ahnelt sööma) bezabál, két pofára zabál/eszik, nagy kanállal eszik, zabál, felzabál, felfal, falatozik, fal
2. piltl (asjade, olukordade kohta: kahjustama, vähemaks kulutama, hävitama) ♦ kedagi silmadega õgima majd felfal vkit a szemével