[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

?! Küsitud kujul või valitud artikli osast otsitut ei leitud, kasutan laiendatud otsingut.
Leitud 34 artiklit

harv <h'arv harva h'arva h'arva, h'arva[de h'arva[sid_&_h'arv/u 22 adj>
1. (hõre) gyér, ritkás, ritka ♦ harv habe ritka szakáll, gyér szakáll; harvad hambad ritka fogak; harvad juuksed ritka haj, gyér haj; harv kamm ritka fogú fésű; harv riie ritka vászon; harv mets ritkás erdő; harv sõel ritka szita; harv taimestik ritka növényzet; harvade pulkadega reha ritka fogú gereblye
2. (mittesage, harva esinev) ritka ♦ harvad kohtumised ritka találkozások; harv nähtus ritka jelenség; harvadel juhtudel ritka esetekben
3. (üksik, mõningas) ritka ♦ hakkas langema harvu vihmapiisku ritka esőcseppek kezdtek esni

harvenema <harvene[ma harvene[da harvene[b harvene[tud 27 v> (hõrenema) megritkul, ritkul, gyérül; (vähem sagedaseks muutuma) ritkul ♦ mets harvenes iga sammuga az erdő minden lépéssel egyre ritbább lett; meie read on harvenenud egyre gyérülnek a soraink; harvene! sport, sõj ritkulj!

hõre <hõre hõreda hõreda[t -, hõreda[te hõreda[id 02 adj>
1. gyér, ritka, ritkás ♦ hõre habe gyér szakáll; hõredad juuksed ritka haj; hõre kamm bontófésű; hõre külv ritka vetés; hõre mets ritka erdő; hõre riie ritka szövet; hõre sõel ritka rosta; hõre taimkate gyér nyövényzet; kõrgmäestiku hõre õhk a magaslati ritka levegő; hõreda võraga puu ritka lombkoronájú fa; hõreda liiklusega tänav alacsony forgalmú utca; hõredamaks minema ritkul; hõredamaks tegema ritkít, megritkít; saalist kostis hõredat plaksutamist gyenge taps hallatszott a teremből; meie read jäävad iga aastaga hõredamaks soraink minden évvel egyre ritkábbak
2. piltl (vähepakkuv, pinnapealne) felszínes ♦ hõre kirjutis felszínes iromány
■LS: hõreda+ ♦ hõredahambuline ritkafogú; hõredajuukseline ritkahajú; hõredakoeline riie ritkaszövésű anyag

hõrenema <hõrene[ma hõrene[da hõrene[b hõrene[tud 27 v> felszakadozik, ritkul, megritkul, gyérül ♦ kõrguses õhk hõreneb a magasban ritkul a levegő; mets hõrenes megritkult az erdő; juuksed on hõrenenud megritkult a haja; udu hõreneb felszakadozik a köd; pimedus hakkas hõrenema oszlik a sötétség

jõudus <j'õudus j'õudsa j'õudsa[t -, j'õudsa[te j'õudsa[id 02 adj> (kiiresti ja hästi edenev) halad, sikeres, gyors ♦ jõudus areng gyors fejlődés; jõudus töö gyors munka; jõudsa kasvuga taim gyorsan növő növény; jõudsal sammul astuma szaporán lép

kastma <k'ast[ma k'ast[a kasta[b kaste[tud, k'ast[is k'ast[ke 34 v>
1. (meg)öntöz, (meg)locsol ♦ aeda kastma a kertet öntözi; lilli kastma megöntözi a virágokat; muru kastma megöntözi a gyepet; suvel kastetakse linnatänavaid nyáron öntözik a városi utcákat
2. (märjaks tegema) márt; (märjaks tegemiseks vedeliku sisse panema) márt ♦ sulge tindipotti kastma tintatartóba mártja a tollat; jalgu vette kastma lábát a vízbe mártja
3. (tainast sõtkuma) gyúr, kigyúr ♦ tainast kastma tésztát gyúr
■LS: kastmis+ ♦ kastmisauto locsolókocsi, öntözőkocsi; kastmisvesi öntözővíz; kastmisvoolik öntözőcső

kiir+3 gyors ♦ kiirbuss gyorsjárat; kiirfoto gyorsfotó; kiirkiri gyorsírás; kiirlaev gyorshajó; kiirkuller gyorsfutár; kiirlift gyorslift; kiirlugemine gyorsolvasás; kiirmale sport gyorssakk; kiirmarss sõj erőltetett menet; kiirmeetod gyorsmódszer; kiirpost gyorsposta; kiirpuhastus gyorstisztítás; kiirrong gyorsvonat, gyors; kiirrännak sõj erőltetett menet, gyorsított menet; kiirsaadetis gyorspostai küldemény; kiirtee autópálya; kiirtempo rohamtempó; kiirvaade gyorsnézet

kiire <kiire k'iire kiire[t -, kiire[te k'iire[id 06 adj, s; k'iire k'iire k'iire[t -, k'iire[te k'iire[id 01 adj, s>
1. adj (ruttu, hoogsalt kulgev) gyors ♦ kiire jooks gyors futás; kiire areng gyors fejlődés; kiire löök gyors ütés; kiire rütm gyors ritmus; kiire kasv gyors növés
2. adj (kärmas, nobe) sebes, fürge ♦ kiire perenaine szorgos háziasszony; kiire hobune sebes paripa; kiire taibuga poiss fürge észjárású fiú; poisil on kiired jalad a fiúnak gyors lába van; kiire nagu püssikuul/kahurikuul mintha puskából lőtték volna ki
3. adj (pakiline) sürgős ♦ kiire töö sürgős munka; kiire ärasõit sürgős elutazás; kiire asi sürgős dolog; asjaga on kiire körmére ég a dolog, sürgős a dolog; mul on väga kiire nagyon sietek
4. s (rutt) sürgős ♦ sellega pole kiiret ez nem sürgős, nem sietős a dolog; mul ei ole kuskile kiiret nem sietek sehova

kiirkuivatus <+kuivatus kuivatuse kuivatus[t kuivatus[se, kuivatus[te kuivatus/i 11 s> gyors szárítás

kiirkõne <+kõne kõne kõne[t k'õnne, kõne[de kõne[sid 16 s>
1. (kiire kõnelemine) gyors beszéd
2. (kaugekõne) távbeszéd

kiirrong <+r'ong rongi r'ongi r'ongi, r'ongi[de r'ongi[sid_&_r'ong/e 22 s> gyorsvonat, gyors, nagysebességű vonat

kortsutama <kortsuta[ma kortsuta[da kortsuta[b kortsuta[tud 27 v> (riiet) gyűr, összeráncol, összegyűr, redőz, ráncol ♦ paberit kokku kortsutama összegyűri a papírt; kulmu kortsutama összevonja a szemöldökét; otsmikku kortsutama ráncolja a homlokát

käbe <käbe käbeda käbeda[t -, käbeda[te käbeda[id 02 adj> (tragi, kärmas) fürge, gyors ♦ käbedal sammul fürge léptekkel

kärme <kärme k'ärme kärme[t -, kärme[te k'ärme[id 06 adj; k'ärme k'ärme k'ärme[t -, k'ärme[te k'ärme[id 01 adj> (nobe, väle) fürge, gyors ♦ kärmed hobused fürge lovak; kärmed liigutused fürge mozgások

mudima <mudi[ma mudi[da mudi[b mudi[tud 27 v> (kergelt pigistama v muljuma) gyúr, dögönyöz; (käkerdama) gyömöszöl

mätsima <m'ätsi[ma m'ätsi[da mätsi[b mätsi[tud 28 v> (vormides) gyúr; (kokku) nyomkodik

nobe <nobe nobeda nobeda[t -, nobeda[te nobeda[id 02 adj> (kärme, väle) fürge, serény, gyors ♦ nobe perenaine serény gazdasszony; nobedad käed serény kezek; nobeda sulega kirjamees fórge tollú író; tal on nobedad jalad gyorsak a lábai; näputööd tegema v näputöös on ta minust nobedam gyorsabb a kézimunkában, mint én; neiu oli nobe kui nirk a lány fürge volt, mint a nyúl; mees astus nobeda sammuga v nobedal sammul a férfi gyors léptekkel ment; heitis mulle nobeda pilgu gyors pillantást vetett rám

nõrk <n'õrk nõrga n'õrka n'õrka, n'õrka[de n'õrka[sid_&_n'õrk/u 22 adj, s>
1. adj gyenge, híg, hervadt, halvány, gyér, lanyha, gyarló, elhaló; (mitte tugev, kõva, kindel v vastupidav) gyenge; (jõu poolest) gyenge, erőtlen; (intensiivsuselt, tõhususelt) enyhe; (kehv, vilets, ebarahuldav) silány, satnya ♦ nõrk jää gyenge jég; nõrgad taimed satnya növények; nõrk mälu rossz memória; nõrgad kopsud gyenge tüdő; nõrk tuul gyenge szél; nõrk öökülm enyhe éjszakai fagyás; nõrk lahus híg oldat; nõrk hääl elhaló hang; nõrk valu enyhe fájdalom; nõrk lootus halvány remény; nõrk ujuja rossz úszó; nõrk õpilane gyenge tanuló; nõrk valgus gyér fény; jäi nii nõrgaks, et ei jõudnud käiagi úgy legyengült, hogy járni sem bírt; mees oli viina ja naiste vastu nõrk a férfinak a pálinka és a nők a gyengéje; keedist keedetakse nõrgal tulel a lekvárt lassú tűzön főzik; olen nõrk ärimees csapnivaló üzletember vagyok
2. s (hinne 1, mitterahuldav hinne) elégtelen

obadus1 <obadus obaduse obadus[t obadus[se, obadus[te obadus/i 11 s> (metallist aas) gyűrű, karika, fül ♦ raudobadus vaskarika; ukseobadus ajtókarika; lukk ripub obaduses a lakat a karikán függ/lóg

oinas <oinas 'oina oinas[t -, oinas[te 'oina[id 07 s>
1. ürü, kos ♦ nudi oinas buga kos; nuumoinas hizlalt kos; kangekaelne nagu oinas konok, mint a kos; loll nagu oinas okos, mint a tavalyi kos; igal oinal oma mihklipäev ennek még meglesz a böjtje, jön/lesz még (a) kutyára dér
2. sõj, aj (müüripurustamismasin) kos

purre <purre p'urde purre[t -, purre[te p'urde[id 06 s> (kitsas kerge sild jalgsi üleminekuks) palló, bürü ♦ kitsas purre keskeny palló

ringikujuline <+kujuline kujulise kujulis[t kujulis[se, kujulis[te kujulis/i 12 adj> kör alakú, körkörös, gyűrű alakú

rõngas <rõngas r'õnga rõngas[t -, rõngas[te r'õnga[id 07 s>
1. (ese v kujund) gyűrű, karika ♦ kaevurõngad a kút gyűrűi; olümpiarõngad olimpiai karikák; päästerõngas mentőöv; ujumisrõngas úszógumi, úszóöv; metallrõngas, metallist rõngas vaskarika; Saturni rõngad a Szaturnusz gyűrűi; rõngas lindude märgistamiseks lábgyűrű a madarak megjelölésére; suitsurõngas füstkarika; võtmerõngas kulcskarika; pulli ninas on rõngas karika van a bika orrában
2. (pl) sport (vahend iluvõimlemises) tornakarika; (vahend riistvõimlemises) tornagyűrű ♦ rõngastel võimlema gyűrűn tornázik
3. (sisekohakäänetes: rõngana kõveras[se], krussi[s], kenus[se]) ♦ kass tõmbas end rõngasse a macska összegömbölyödött

sõrmus <sõrmus sõrmuse sõrmus[t -, sõrmus[te sõrmuse[id 09 s> gyűrű ♦ kalliskiviga sõrmus drágaköves gyűrű; briljantsõrmus briliánsgyűrű; hõbesõrmus, hõbedast sõrmus ezüst gyűrű; sõrmust kandma gyűrűt hord

sõtkuma <s'õtku[ma s'õtku[da sõtku[b sõtku[tud 28 v>
1. (tallama, trampima) tapos ♦ ärge sõtkuge kinga kontsa viltu ne tapossa szét a cipő sarkát; hobused sõtkusid niitmist ootava heina maha a lovak taposták le a levágásra váró füvet
2. (tainast vms massi) gyúr ♦ tainast sõtkuma tésztát gyúr

tehas <tehas tehase tehas[t -, tehas[te tehase[id 09 s> gyár, üzem ♦ keemiatehas vegyi gyár; konservitehas konzervgyár; uraani rikastamise tehas urándúsító üzem; sõjatehas hadiüzem; tellisetehas téglagyár; õlletehas sörgyár, sörfőzde
■LS: tehase+ ♦ tehasehoone gyárépület; tehasemärk a gyár jegye; tehaseomanik gyártulajdonos; tehasesöökla üzemi konyha; tehasetööline gyári munkás

tehasehind <s> gyári ár

tootma <t'oot[ma t'oot[a tooda[b toode[tud, t'oot[is t'oot[ke 34 v> termel, gyárt, előállít; (inimese vaimse loova tegevuse kohta) alkot ♦ energiat tootma energiát termel; piima tootma tejet termel; põlevkivist toodetakse gaasi a gázt olajpalából állítják elő; müügiks tootma eladásra termel; ta on tootval tööl termelőmunkát végez; insuliini tootma inzulint termel; kahjumit tootma veszteséget termel; filme tootma filmeket gyárt

totakas <totakas totaka totaka[t -, totaka[te totaka[id 02 adj, s>
1. adj (inimese kohta: rumal, napakas) ostoba, hülye, gyüge
2. adj (eseme, nähtuse, olukorra kohta: arutult veider, rumal, jabur, tobe) muris ♦ totakas müts muris sapka; totakad naljad ostoba viccek

tropp1 <tr'opp tropi tr'oppi tr'oppi, tr'oppi[de tr'oppi[sid_&_tr'opp/e 22 s>
1. (salk, salkkond, hulk) csapat, rakás ♦ tropp uudishimulikke seisis uksel az ajtóban egy csapat kíváncsiskodó állt; tropp lapsi egy rakás gyerek
2. (väike kokkusurutud nutsak midagi, topp) dugó ♦ kõrvatropid füldugó
3. kõnek (jobu) hülye, gyüge

vabrik <vabrik vabriku vabriku[t -, vabriku[te vabriku[id 02 s> gyár ♦ linnuvabrik baromfifarm; mööblivabrik bútorgyár; viinavabrik szeszgyár; õllevabrik sörgyár; õmblusvabrik ruhagyár
■LS: vabriku+ ♦ vabrikuhoone gyáriépület; vabrikukorsten gyárkémény; vabrikupood gyári bolt, mintabolt; vabrikutoode gyári termék, gyártmány; vabrikutootmine gyári előállítás; vabrikutöö (töö vabrikus) gyári munka; vabrikutööline gyári munkás; vabrikuvile (gyári) sziréna; vabrikuvärav gyárkapu

valmistama <valmista[ma valmista[da valmista[b valmista[tud 27 v>
1. készít, csinál, gyárt ♦ mööblit valmistama bútorokat készít; õhtusööki valmistama vacsorát készít
2. (esile kutsuma, põhjustama, tekitama) okoz ♦ rõõmu valmistama örömet szerez; kellelegi pettumust valmistama csalodást okoz vkinek