[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ampsama <'ampsa[ma ampsa[ta 'ampsa[b ampsa[tud 29 v> kõnek (ampsti suuga v suhu haarama) bekap

haarama <h'aara[ma haara[ta h'aara[b haara[tud 29 v>
1. (kätte v kinni võtma) elkap, ragad, elkap, nyúlkál, nyúl, megszáll, megragad, megfog, leköt, lecsap, kiterjed, odakap, kaparint, kap, felölel, felkap, elönt, elővesz, előránt, elkap, elfog ♦ koer haaras kondi a kutya megragadta a csontot; ta haaras püssi puskát ragadott; haarasin käest kinni megfogtam/elkaptam a kezét; haige haaras käega rinnust kinni a beteg a mellkasához kapott; ta haaras käterätiku ja läks ujuma felkapott egy törölközőt, és elment úszni; haaras võimu enda kätte magához ragadta a hatalmat; haaras raamatu käest ära kikapta kezéből a könyvet; haarasin tal käe alt kinni megragadta a karját; lained haarasid paadi a hullámok elragadták a csónakot; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; õlekõrrest (kinni) haarama szalmaszálba kapaszkodik; uppuja haarab kasvõi õlekõrrest a fuldokló a szalmaszálba is belekapaszkodik; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után
2. (oma valdusse v võimusesse võtma) elfog, eluralkodik, elborít ♦ leegid haarasid kogu maja a lángok az egész házat elborították; teda haaras hirm elfogta a félelem / eluralkodott rajta a félelem / megszállta a félelem; mind haarasid kahtlused elfogott a gyanakvás; taati haaras viha az öreget elöntötte a harag; kirest haaratud elragadta a szenvedély; kaasa haarama magával ragad
3. (kütkestama, köitma) elragadó, magával ragadó ♦ töö haaras mind magával ragadott a munka; olime haaratud sügismetsa ilust magával ragadott minket az őszi táj szépsége; haarav muusika magával ragadó zene; haarav vaatepilt magával ragadó látvány / elragadó látvány

hakkama <h'akka[ma haka[ta h'akka[b haka[tud 29 v>
1. (ka impersonaalselt) (alustama) belekezd, szegődik, megy, lesz, lát, kezd, kel, felcsapható, felcsap, eredendő, ered, elmegy ♦ hakkas laulma énekelni kezdett; hakkab kahutama fagyni kezd; hakkab valgeks minema virrad, világosodik; on aeg tööle hakata ideje munkához látni; ma hakkan nüüd minema indulok; hakkas vihma sadama esni kezdett; kõik hakkab sellest, et ... minden ott kezdődik, hogy...; koosolek hakkab kell kolm az értekezlet háromkor kezdődik; tal hakkas halb rosszul lett; pea hakkas valutama elkezdett fájni a feje; meil hakkas häbi szégyelltük magunkat; mul hakkas hirm félni kezdtem; haigel hakkab parem a beteg jobban lett; vend hakkab autojuhiks a bátyám / az öcsém gépkocsivezető lesz
2. (mõjuma) ♦ hea sõna tema peale ei hakka nem fog rajta a jó szó; hele valgus hakkab silmadele az erős fény bántja a szemem; külm hakkas sõrmedesse megcsípte a hideg az ujjaimat; suits hakkas ninna megcsapott a füst; vein hakkas pähe a bor a fejembe szállt
3. (teistele kanduma) átragad, megfertőz ♦ ema ärevus hakkas lastessegi az anya idegessége átragadt a gyerekekre is; tema elurõõm hakkas minussegi megfertőzött életörömével
4. (kinni võtma v haarama) belekap, odakap, bekap ♦ koer hakkas hammastega püksisäärde a kutya belekapott a nadrág szárába; leek hakkas kuiva puusse a láng belekapott a száraz fába; kala hakkas õnge a hal bekapta a csalit; puder on põhja hakanud odakapott a kása
5. kõnek (sobima) jól áll ♦ roosa värv hakkab sulle jól áll neked a rózsaszín; see soeng mulle ei hakka nem áll jól nekem ez a frizura

hammas <hammas h'amba hammas[t -, hammas[te h'amba[id 07 s>
1. (inimesel, loomal) fog ♦ haige hammas beteg fog, rossz fog; alumine hammas alsó fog; esihammas frontfog; jäävhammas maradó fog; kunsthammas műfog; lõikehammas metszőfog; piimahammas tejfog; purihammas őrlőfog; kõnek zápfog; silmahammas szemfog; tagahammas, tagumine hammas hátsó fog; tarkushammas bölcsességfog; ülahammas, ülemine hammas felső fog; hammas pakitseb v tuikab fáj a foga; hammas valutab fáj a foga; hammas tuli suust ära kiesett a(z egyik) foga; hammas on lahti v logiseb meglazul egy fog; lapsel tulevad hambad fogzik a baba; hambale krooni panema korona felhelyezése a fogra; hambaid pesema fogat mos; hammast plommima v plombeerima betömi a fogat; hammast puurima fogat fúr; hammast suretama kiöli a fogideget; hammast välja tõmbama fogat kihúz; hambaid krigistama csikorgatja a fogát; läbi hammaste sisistama a foga között (beszél); hambaid torkima a fogát piszkálja; hammaste eest hoolitsema ápolja a fogát; hammastega kinni haarama fogaival megragad; koer ajas hambad irevile a kutya vicsorog; hambad on kirsisöömisest hellad a meggy elvásolta a fogam; taat võttis piibu hambust az öreg kivette szájából a pipát; mul on hambas auk lyukas a fogam; mul oli hammas verel just selle järele éppen erre fájt a fogam; hammas on verel kellegi/millegi järele fáj/vásik a foga vkire/vmire; hambaid näitama kimutatja a foga fehér(j)ét; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; ihub hammast kellegi/millegi peale feni a fogát vkire/vmire; millegi peale hammast ihuma vásik a foga vmire; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; hammas hamba vastu szeget szeggel; küünte-hammastega kinni hoidma foggal-körömmel védekezik; hambaid varna panema beadja a kulcsot
2. tehn (sael, hammasrattal) fog ♦ saehammas fűrészfog; sael on teravad hambad a fűrész fogai élesek; hammasratta hambad on kulunud elkoptak a fogaskerék fogai
■LS: hamba+ ♦ hambajuur anat foggyökér; hambakaar anat fogsor; hambakaaries med fogszuvasodás; hambakael anat fognyak; hambakivi med fogkő; hambakivi eemaldama eltávolítja a fogkövet; hambakaitsed sport fogvédő; hambakroon anat fogkorona; hambaniit fogselyem; hambaork fogpiszkáló, fogvájó; hambaplomm fogtömés; hambakliinik fogászat; hambapulber fogpor; hambapõletik med foggyulladás; hambasäsi anat fogbél; hambatehnik fogász, fogtechnikus; hambatsement anat, med fogcement; hambavaap anat fogzománc; hambavahetus fogváltás
hammas+ ♦ hammasajam tehn hajtómű; hammashäälik keel dentális hang; hammaskett tehn fogas hajtólánc; hammasraudtee tehn fogaskerekű vasút; hammassidur tehn fogaskuplung; hammasvaalalised zool (Odontoceti) fogascetek; hammasvõll tehn fogastengely

härg <h'ärg härja h'ärga h'ärga, h'ärga[de h'ärga[sid_&_h'ärg/i 22 s> (kastreeritud pull) ökör, bika; (pull) bika ♦ möirgav härg bőgő ökör; kabuhärg, kohihärg ökör; nuumhärg hizlalt ökör; tapahärg vágómarha; veohärg igás ökör; härga ikkesse panema járomba fogja az ökröt; tugev kui härg erős, mint a bika, erős, mint a bivaly; töötab kui härg dolgozik, mint a bivaly; nagu punane rätik härjale olyan, mint bikának a vörös posztó; vörös posztó vkinek a szemében; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; terve kui härg egészséges, mint a makk; venib nagu härja ila nyúlik, mint a rétestészta; häda ajab härja kaevu szükség törvényt bont; nagy úr a muszáj
■LS: härja+ ♦ härjaajaja ökörhajcsár, ökörhajtó; härjakael piltl bikanyak; härjakari ökörgulya; härjakultus bika-kultusz; härjaliha ökörhús; härjanahk ökörbőr; härjapraad ökörsült; härjarakend ökörfogat

kahmama <k'ahma[ma kahma[ta k'ahma[b kahma[tud 29 v> (haarama) elkap, megragad ♦ {keda} kaenlasse kahmama az ölébe kap; ta kahmas minust kinni megragadott; kahmas mul raamatu käest elkapta a könyvet a kezemből

kinni hakkama (kinni võtma v haarama) megfog, belekapaszkodik; (kinni jääma, takerduma) beleakad ♦ laps hakkas ema käest kinni a gyerek megfogta az édesanyja kezét

krahmama <kr'ahma[ma krahma[ta kr'ahma[b krahma[tud 29 v> (äkki, järsku haarama) felkap, megragad, elragad, markol; (endale) megfog; (kellegi käest v eest) harácsol ♦ kellegi juustest kinni krahmama vkinek a hajába markol; sülle krahmama az ölébe kap

krapsama <kr'apsa[ma krapsa[ta kr'apsa[b krapsa[tud 29 v>
1. (haarama, krahmama) felkap, megragad ♦ krapsas mul käest kinni megragadta a kezemet
2. (üles v püsti kargama) felkap, felpattan ♦ krapsas jalgratta selga felkapott a kerékpárra

käsi <käsi k'äe k'ä[tt k'ä[tte, kä[te käsi 15 s> kéz ♦ parem käsi jobb, jobb kéz; vasak käsi bal kéz; paljad käed puszta/meztelen kéz; osavad käed ügyes kéz; virgad käed fürge kéz; kunstkäsi műkéz; kätt andma kezet ad; kätt ulatama kezet nyújt vkinek; kätt suruma [tervitamisel] kezet fog; kätt rusikasse suruma v pigistama ökölbe szorul a keze; kindaid kätte panema kesztyűt (fel)húz; käe alt kinni, käevangus kart karba öltve; käsi raudu panema megbilincsel; käed risti rinnal karba tett kézzel; pead kätele toetama fejét kezébe támasztja; käed eemale! el a kezekkel!; poiss on nüüd heades kätes a fiú most jó kézben van; jätab kellelegi vabad käed szabad kezet ad vkinek; kuidas käsi käib? hogy vág a bajusz?; kedagi kättpidi juhtima kézen/kezénél fogva vezet vkit; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után; käed rüpes ölbe tett kézzel; käsi laiutama széttárja a kezét; (kellegi) käe all kéz alatt; tema käsi on mängus benne van a keze a dologban; käsi peseb kätt kéz kezet mos; käsi pikal tasu ootama marokra fog // tartja a markát; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek; pesen oma käed puhtaks mosom kezeimet; tühjade kätega jääma se pénz, se posztó; tühjade kätega lahkuma üres kézzel távozik; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit
■LS: käe+ ♦ käeliigutus kézmozdulat; käelint karszalag; käepuudutus a kéz érintése; käeselg kézfej, a kéz háta; käeside karszalag; käesurumine [tervitamisel] kézfogás; käesuudlus kézcsók; käeviibe kézmozdulat, taglejtés
käsi+ ♦ käsigranaat kézigránát; käsikivi etn kézimalom; käsiladu trük kézi szedés; käsimüügiravim (apteegis) nem vényköteles gyógyszer; käsipagas kézipoggyász; käsipidur kézifék, rögzítőfék; käsiprits kézifecskendő; käsipuur amerikáner, kézi fúrógép; käsirelv kézifegyver; käsisaag kézifűrész, rókafarkú fűrész
käte+ ♦ kätekreem kézkrém; käteosavus kézügyesség
kätel+ ♦ kätelkõnd sport kézenjárás; kätelseis sport tótágas, kézenállás

köitma <k'öit[ma k'öit[a köida[b köide[tud, k'öit[is k'öit[ke 34 v>
1. (siduma) köt, fűz; (millegi külge) kötöz ♦ köidab hobuse lasila külge a lovat a kerítéshez kötözi; meid köidavad ühised huvid minket közös érdekek fűznek össze
2. trük (raamatut) beköt, befűz
3. piltl (haarama, kaasa kiskuma) vonz; (kütkestama, paeluma) lenyűgöz, lebilincsel ♦ tähelepanu köitma érdeklődését felkelti

kütkestama <kütkesta[ma kütkesta[da kütkesta[b kütkesta[tud 27 v> (tähelepanu köitma) elbájol, elbűvöl, lebilincsel, rabul ejt; (haarama) megragad; (võluma, paeluma) lenyűgöz ♦ muusika ei kütkestanud teda a zene nem ragadta meg

limpsama <l'impsa[ma limpsa[ta l'impsa[b limpsa[tud 29 v> (keelega korra üle tõmbama, suhu haarama) megnyal ♦ koer limpsas üle peremehe käe a kutya megnyalta gazdája kezét; millegi järele keelt limpsama mind a tíz ujját megnyalhatja vmi után

nabima <nabi[ma nabi[da nabi[b nabi[tud 27 v>
1. (korduvalt napsama, haarama) elkap; (ära) megragad ♦ lambad nabivad noort rohtu a bárányok kapkodják a friss füvet; nabis lapse sülle ölbe kapta a gyereket; varas nabib sul rahakoti taskust a tolvaj elcseni a pénztárcádat a zsebedből
2. (sõrmede, käte nobedasti liikudes midagi tegema) fürgén jár ♦ kuduja sõrmed nabivad sukavarraste ümber gyorsan járnak a tűk a kötő ujjai között

napsama <n'apsa[ma napsa[ta n'apsa[b napsa[tud 29 v>
1. ([küljest, pealt, otsast] haarama) elkapkod, lecsíp ♦ laps napsab põõsast marju a gyerek bogyókat csipked a bokorról; napsas varnast mütsi lekapta a fogasról a sapkát; napsas raha laualt elkapta az asztalról a pénzt; kass napsas hiire kinni a macska elkapta/elcsípte az egeret; litter napsati nina alt ära elkapták az orra elől a korongot
2. (kergelt lööma) meglegyint ♦ napsab hobust ohjadega vastu külgi meglegyintette a ló oldalát a gyeplővel
3. piltl (teravalt, salvavalt ütlema, torkama) visszavág ♦ napsas mulle, et seda ta iialgi andeks ei anna visszavágott nekem, hogy ezt sosem bocsátja meg

neelama <n'eela[ma neela[ta n'eela[b neela[tud 29 v>
1. beiszik, nyel, iszik, felszippant, fal, eszik, elnyel ♦ toitu neelama lenyeli az ételt; mul on valus neelata fájdalmas a nyelés, fájdalmat okoz a nyelés; näri peeneks, ära tervelt neela rágd apróra, ne nyeld le egyben; laps neelas nööbi alla a gyerek lenyelte a gombot; jõudsin kiiruga paar võileiba neelata gyorsan bekaptam pár szendvicset; poiss loeb palju, lausa neelab raamatuid sokat olvas a fiú, szinte falja a könyveket; ta pidi kõik solvangud alla neelama minden sértést le kellet nyelnie; sööta alla neelama bekapja a horgot; ta oleks nagu teiba alla neelanud mintha karót nyelt volna; oleks justkui aiateiba alla neelanud mintha nyársat nyelt volna; kibedat/mõru pilli alla neelama lenyeli a keserű pirulát; solvangut alla neelama sértést zsebre vág
2. piltl (endasse valguda, vajuda laskma, endasse haarama v kiskuma) elnyel; (hääle, heli kohta) elfojt, tompít; (tule, leekide kohta) elfojt ♦ lained neelasid paadi a hullámok elnyelték a csónakot; kuiv maa neelas ahnelt vihmavett a száraz föld mohón nyelte a vizet; tuli neelas aplalt õlgkatust a tűz mohón falta a szalmatetőt; luksuslik elu neelab raha a luxus élet nyeli a pénzt
■LS: neelamis+ (neelulihastega seotud) ♦ neelamishäire med nyelészavar; neelamisliigutus füsiol nyelési mozgás; neelamistakistus med nyelési nehézségek
neelamis+ füüs ♦ neelamisvõime füüs abszorbeálóképesség

nilpsama <n'ilpsa[ma nilpsa[ta n'ilpsa[b nilpsa[tud 29 v> (limpsama) nyal; (keelega tõmmates) nyal; (keelega haarama) nyelvével elkap ♦ koer nilpsab peremehe kätt a kutya nyalogatja a gazdája kezét; poiss nilpsas keelega üle huulte a fiú körbenyalta a száját; nilpsas [keelega] moosi taldrikult ära lenyalta a tányérról a lekvárt; konn nilpsab õhust sääski a béka a levegőben kapja el a szúnyogokat; tulekeeled juba nilpsavad katust a lángnyelvek már a tetőt nyaldossák

näpsama <n'äpsa[ma näpsa[ta n'äpsa[b näpsa[tud 29 v> (haarama, napsama) elkap; (lüües, nähvates) csap, legyint; (teravalt öeldes, nähvates) visszavág, replikáz ♦ pääsukesed näpsavad lennult putukaid a fecskék röptükben kapják el a bogarakat; näpsas mul nina alt hea töökoha ära elcsípte az orrom elől a jó munkát; esikoha näpsas noor sportlane az első helyet egy fiatal sportoló csípte el; näpsas hobust v hobusele piitsaga v hobusele piitsa meglegyintette a lovat az ostorral; näpsas mulle, et see polevat minu asi visszavágott nekem, hogy ez nem az én dolgom, azt replikázta, hogy ez nem az én dolgom

omastama <omasta[ma omasta[da omasta[b omasta[tud 27 v>
1. (omaks tegema) elidegenít, kisajátít, eltulajdonít, elsajátít; (enda valdusse haarama) birtokba vesz; (vägivaldselt) magához ragad, elfoglal; (oma taskusse pistma) zsebre tesz ♦ maad omastama elfoglalja a földet; omastas pettusega suure rahasumma csalással nagy pénzösszegre tett szert
2. biol felvesz ♦ taim omastab mullast vett a növény felszívja a talajból a vizet; kala omastab inimorganism väga kergesti a halat az emberi szervezet könnyen megemészti

paeluma <p'aelu[ma p'aelu[da p'aelu[b p'aelu[tud 27 v> (köitma) leköt, megfog, vonz; (kaasa kiskuma, haarama, ligi tõmbama) rabul ejt, lenyűgöz; (võluma, hurmama) elbájol, elbűvöl ♦ Lapimaa paelub matkajaid Lappföld rabul ejti az utazókat; meri on mind alati paelunud a tenger mindig is lenyűgözött; see peaks paljusid ostjaid paeluma rengeteg vevőt fognak vonzani

pudel <pudel pudeli pudeli[t -, pudeli[te pudele[id 02 s>
1. üveg, palack; (lame) zsebflaska, laposüveg ♦ pooleliitrine pudel félliteres üveg; pudel veini egy üveg bor; klaaspudel, klaasist pudel üvegpalack; lutipudel cumisüveg; lõhnaõlipudel illatszeres üvegcse; rohupudel fiola; õllepudel sörösüveg; teeb v keerab pudeli lahti kibontja az üveget; jõi terve pudeli ära megivott egy üveggel; otse pudelist jooma egyenest az üvegből iszik; ta ei püsi/seisa pudeliski paigal piltl zabszem van a fenekében
2. kõnek, piltl (alkoholipudel, selle sisuks olev alkohoolne jook) butélia, flaska ♦ teine pudel ei istunud enam a második flaska már nem esett jól; sageli pudeli järele haarama piltl az üveghez nyúl; pudeli põhja vaatama piltl az üveg fenekére néz
pudeli+ ♦ pudelikael üvegnyak; pudelikork üveg dugója, kupak; pudelikorv rekesz; pudeliõlu palackos sör, üveges sör, palackozott sör

rapsama <r'apsa[ma rapsa[ta r'apsa[b rapsa[tud 29 v> (järsku ja energiliselt haarama) beránt, elkap

relv <r'elv relva r'elva r'elva, r'elva[de r'elva[sid_&_r'elv/i 22 s>
1. fegyver ♦ aatomirelv atomfegyver; jahirelv vadászfegyver; käsirelv kézifegyver; külmrelv vágó‐ és szúrófegyver; laskerelv lőfegyver; tulirelv tűzfegyver; tuumarelv atomfegyver; relva kandma fegyvert hordoz; relva haarama fegyvert ragad; relva laadima megtölti a fegyvert
2. piltl (vahend, abinõu millegi saavutamiseks) fegyver ♦ keel on võimas relv gonosz fegyver a nyelv
■LS: relva+ ♦ relvajõud fegyveres erők; relvakandja fegyverhordozó, fegyvernök; relvakaubandus fegyverkereskedelem; relvaladu fegyverraktár; relvaliik fegyvernem; relvaluba fegyvertartási engedély; relvarahu fegyverszünet, tűzszünet; relvasepp fegyverkovács; relvatööstus hadiipar; relvavend bajtárs, fegyvertárs; relvavendlus bajtársiasság, fegyverbarátság

sarv <s'arv sarve s'arve s'arve, s'arve[de s'arve[sid_&_s'arv/i 22 s>
1. (loomal) agancs, szarv ♦ sarvi ajama agancsát hullatja; jahimaja seinu kaunistasid hiigelsuured sarved a vadászlak falát hatalmas agancsok díszítették; ta jutul pole saba ega sarvi beszédének nincs se sava se borsa; ei saba ega sarvi se füle, se farka; koos saba ja sarvedega piltl szőröstül-bőröstül; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; kellelegi (pildistamisel) sarvi tegema szamárfület mutat vkinek; mehele sarvi tegema rhvk felszarvazza a férjét; sarvi pähe saama rhvk szarvakat visel/hord; sarvi maha jooksma rhvk letöri a szarvát; meest sõnast, härga sarvist piltl madarat tolláról, embert barátjáról
2. (sarvest v sarve meenutav ese) kürt ♦ jahisarv vadászkürt; joogisarv szaru; sarve puhuma kürtöt fúj; sarvest jooma szaruból iszik
3. muus kürt
■LS: sarv+ ♦ sarvaine szaru; sarvkamm szarufésű; sarvkiht szaruhártya; sarvloomad szarvasfélék
sarve+ ♦ sarvesai kifli

sulg1 <s'ulg sule s'ulge s'ulge, s'ulge[de s'ulge[sid_&_s'ulg/i 22 s>
1. (linnul) toll ♦ kirjud suled tarka toll; jaanalinnusulg strucctoll; tiivasulg szárnytoll; udusulg pehelytoll; ehib end võõraste sulgedega idegen tollakkal ékeskedik
2. (endisaegne kirjutusvahend, selline joonestus- v joonistusvahend) toll ♦ hanesulg lúdtoll
3. piltl (sümboliseerib kirjutamist, kirjanduslikku tööd [ka selle laadi silmas pidades]) toll ♦ ajakirjaniku terav sulg az újságíró éles tolla; sulge haarama tollat ragad a kezébe
■LS: sule+ (linnusulgedega seotud) ♦ sulepadi tollas párna; suletekk dunyha, tollpaplan
sule+ (linnu kohta)
sule+ (kirjutusvahendiga seotud)
sule+ (kirjandusliku tööga seotud) ♦ sulesepp fűzfapoéta, tollforgató
sulg+ (sulgedega seotud; sulgedest tehtud; sulgedega täidetud) ♦ sulgtekk, sulgvaip pehelypaplan
sulg+ bot

tabama <taba[ma taba[da taba[b taba[tud 27 v>
1. (viskest, löögist pihta minema) (el)talál, elkap ♦ kuul tabas märki a golyó célba talált; naelapea pihta tabama fején találja a szöget
2. (kinni püüdma, kinni haarama) fog; (kätte saama) rajtakap; (järele jõudma) utolér; (ootamatult, teolt) tetten ér vkit ♦ ta tabati otse teolt tetten érték; juht tabati rooli tagant purjuspäi a sofőrt ittasan fogták a volánnál; tabasin end mõttelt, et ... azon a gondolaton kaptam magam, hogy...
3. ([ootamatult, kahjustavalt] osaks langema, osaks saama) (el)ér, sújt ♦ küla tabas üleujutus a falut árvíz sújtotta; välk tabas puud villám csapott a fába; teda tabas ebaõnn szerencsétlenség érte; miski tabab kedagi külma dušina vmi hideg zuhanyként ér(int) vkit

tõmbama <t'õmba[ma tõmma[ta t'õmba[b tõmma[tud 29 v>
1. húz; (kuskilt välja, esile võtma v kiskuma) kihúz ♦ joont tõmbama vonalat húz; tõmbab teki üle pea a fülére húzza a takarót; tõmbab paadi kaldale partra húzza a csónakot; tõmbab ukse kinni behúzza az ajtót; tõmbab kõhu sisse behúzza a hasát; tõmbab hädapidurit meghúzza a vészféket; kedagi juustest tõmbama meghúzza vkinek a haját; tõmbab hamba välja kihúzza a fogat; tõmbab vetsus vett lehúzza a vécét; tõmbab kaardipakist kaardi kihúz egy kártyát a pakliból; kedagi käisest tõmbama meghúzza vkinek a ruhaujját; tõmbab suvilasse elektri sisse bevezeti az áramot a nyaralóba; tikku tõmbama gyúfát meggyújt
2. (rütmiliselt tõmmates midagi tegema) húz ♦ tõmbab aerudega húzza az evezőt; tõmbab tšaardašit mängida csárdást húz
3. (selga, kätte, jalga, pähe panema) felhúz, felvesz; (seljast, käest, jalast, peast võtma) lehúz ♦ tõmbab kindad kätte felhúzza a kesztyűt; tõmbab sokid jalga felhúzza a zoknit a lábára; tõmbab saapad jalast lehúzza a csizmát a lábáról
4. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) húz, húzódik ♦ ilm tõmbab pilve beborul; tõmba end koomale, ma istun sinu kõrvale! húzódj egy kicsit arrébb, leülök melléd!; tõmbab kulmu[d] kipra v kortsu összeráncolja a szemöldökét; kõuts tõmbas küüru selga macska felgörbítette a hátát; vana foto on kollaseks tõmmanud a régi fotó besárgult; taevas on selgemaks tõmmanud kiderült az ég; tõmbab paar õlut sisse felhajt két sört; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra, leissza magát
5. (sissehingamise kohta) (be)szív, elszív ♦ tõmbab kopsud õhku täis teleszívja a tüdejét levegővel; hinge tõmbama lélegzik; tõmbab ühe suitsu elszív egy cigarettát; ta tõmbab piipu pipázik; mina ei tõmba nem dohányzom
6. (tuuletõmbuse v õhu liikumise kohta) huzata van ♦ ahi tõmbab halvasti rossz huzata van a kemencének; siin tõmbab itt huzat van
7. (mingisse kooslusse, tegevusse kaasa haarama, tähelepanu, huvi äratama) magához vonz ♦ magnet tõmbab rauda [külge] a mágnes magához vonzza a vasat; üritus tõmbab publikut az esemény vonzza a közönséget; mind tõmbab mere äärde engem vonz a tenger
8. (hoogsalt liikuma hakkama, põrutama, kihutama) elhúz ♦ tõmbame Ameerikasse! húzzunk el Amerikába!; tõmba uttu v lesta v minema! húzz el!
9. kõnek (varastama) ellop; (petma, tüssama, alt tõmbama) becsap, rászed ♦ bussis tõmmati mul rahakott ära ellopták a pénztárcámat a buszon; haneks tõmbama átdob, mint szart a palánkon

võtma <v'õt[ma v'õtt[a võta[b v'õe[tud, v'õtt[is v'õt[ke 35 v>
1. (enda kätte v kättesaadavusse) ejt, ölt, vesz, szed, odavesz, kicsíp, fog, elvesz, elfoglal ♦ võta üks ja viska teist bordában szőtték őket; selle peale võid mürki võtta arra mérget vehetsz; kedagi oma tiiva alla võtma szárnya alá vesz vkit
2. (midagi endale haarama, võimaldama) ♦ midagi oma hingele võtma lelkére vesz vmit; midagi südamesse võtma mellre szív vmit; kedagi/midagi endale koormaks kaela võtma a nyakába vesz vkit/vmit; kelleltki leiba ära võtma szájától elvonja a falatot

õlekõrs <+k'õrs kõrre k'õr[t k'õr[de, kõr[te k'õrs[i 14 s> szalmaszál ♦ uppuja haarab kasvõi õlekõrrest a fuldokló a szalmaszálba is belekapaszkodik; õlekõrrest (kinni) haarama szalmaszálba kapaszkodik

äsama <äsa[ma äsa[da äsa[b äsa[tud 27 v>
1. (äigama, virutama) üt, csap, behúz ♦ keegi äsas talle kuklasse v mööda kukalt v vastu kukalt valaki nyakon csapta/teremtette/vágta
2. (haarama) (fel)kap ♦ äsas vaadi sülle ölbe kapta a hordót

üle võtma (midagi v kedagi oma valdusse võtma v haarama) átvállal, átvesz