[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

haihtuma <h'aihtu[ma h'aihtu[da h'aihtu[b h'aihtu[tud 27 v> (lenduma) elpárolog, elillan; (hajuma) szertefoszlik, eloszlik ♦ lõhn haihtus elszállt az illata; eeter haihtub kergesti az éter könnyen elillan; udu haihtus elszállt a köd; nende unistused haihtusid szertefoszlottak az álmaik; pinge haihtus hetkega a feszültség egy pillanat alatt szertefoszlott; veiniuim haihtus peast a borgőz elszállt a fejéből; õhku haihtuma kámforrá válik

hajuma <haju[ma haju[da haju[b haju[tud 27 v> eloszlik, szétoszlik, megoszlik ♦ udu hajus a köd eloszlott; pilved hajuvad eloszlanak a felhők; suits hajus a füst eloszlott; minu mure hajus elszállt a gondom; ebameeldiv mulje hajus vähehaaval a kellemetlen benyomás lassan oszlott el; rahvahulk hajus kiiresti a tömeg gyorsan szétoszlott; tähelepanu hajub megoszlik a figyelem

lahtuma <l'ahtu[ma l'ahtu[da l'ahtu[b l'ahtu[tud 27 v>
1. (ära hingama) megposhad ♦ lahtunud vein állott bor
2. (hajuma, haihtuma) kihűl ♦ viha lahtus elcsitult a harag; tunded lahtuvad az érzelmek kihűlnek

pudenema <pudene[ma pudene[da pudene[b pudene[tud 27 v>
1. (langema, varisema, [maha] kukkuma) lehull, leesik ♦ marjad pudenevad põõsalt lehullanak a bogyók a bokorról; taevast hakkab pudenema vihmapiisku esőcseppek kezdenek hullani az égből
2. (koost lagunema, murenema) morzsolódik ♦ kivi pudeneb liivaks a kő homokká morzsolódik
3. (hajuma, ükshaaval minema) szétmegy, lemorzsolódik