[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

astuma <'astu[ma 'astu[da astu[b astu[tud 28 v>
1. (mõne sammu võrra liikuma, sammuma, kõndima) ballag, rálép, rááll, lépked, lépdel, lép, hág, bocsátkozik, belép ♦ rongi astuma vontara száll; {kelle} jala peale astuma vkinek a lábára lép; naela otsa astuma belelép egy szögbe; avalikkuse ette astuma a nyilvánosság elé lép; kodu poole astuma hazafelé sétál; palun astuge edasi! tessék befáradni!; pori sisse astuma sárba lép; astu üks samm vasakule, kaks paremale! egyet lépj balra, kettőt jobbra!; pika sammuga astuma hosszúkat lép; altari ette astuma oltár elé lép; kellelegi konnasilma peale astuma vkinek a tyúkszemére lép
2. (tegevust alustama, mille juurde asuma, organisatsiooni liikmeks hakkama) lép ♦ võitlusse astuma harcra kel; ametisse astuma hivatalba lép; kirjavahetusse astuma levelezésbe lép; jõusse astuma életbe/érvénybe lép; abiellu v abielusse astuma házasságra lép; seltsi liikmeks astuma az egyesület tagjai közé lép; ülikooli astuma egyetemre beiratkozik, egyetemre jelentkezik; tegevusse astuma akcióba lép
3. piltl (saabuma, tulema, jõudma) lép ♦ uude aastasse astuma átlép/átlépked az új évbe

asuma <asu[ma asu[da asu[b asu[tud 27 v>
1. (olema, asetsema) fekszik, elterül, elhelyezkedik ♦ linn asub jõekaldal a város a folyó partján fekszik; kus sellel joonisel asub Ungari? hol helyezkedik el ezen az ábrán Magyarország?; maja asub ühes väikses orus a ház egy apró völgyben terül el
2. (aset võtma, end sisse seadma) berendezkedik; (kuhu elama minema) letelepedik ♦ positsioonile asuma felfejlődik; ta asus kaitsele védelemre rendezkedett be; asusime järjekorda sorba álltunk; elama asuma letelepedik
3. (tegema hakkama, tegevust alustama) nekifog, lát ♦ tööle asuma elszerződik, leszerződik; asugem asja juurde! lássuk a medvét!; nad asusid teele útra indultak; minekule asuma indul

hakkama <h'akka[ma haka[ta h'akka[b haka[tud 29 v>
1. (ka impersonaalselt) (alustama) belekezd, szegődik, megy, lesz, lát, kezd, kel, felcsapható, felcsap, eredendő, ered, elmegy ♦ hakkas laulma énekelni kezdett; hakkab kahutama fagyni kezd; hakkab valgeks minema virrad, világosodik; on aeg tööle hakata ideje munkához látni; ma hakkan nüüd minema indulok; hakkas vihma sadama esni kezdett; kõik hakkab sellest, et ... minden ott kezdődik, hogy...; koosolek hakkab kell kolm az értekezlet háromkor kezdődik; tal hakkas halb rosszul lett; pea hakkas valutama elkezdett fájni a feje; meil hakkas häbi szégyelltük magunkat; mul hakkas hirm félni kezdtem; haigel hakkab parem a beteg jobban lett; vend hakkab autojuhiks a bátyám / az öcsém gépkocsivezető lesz
2. (mõjuma) ♦ hea sõna tema peale ei hakka nem fog rajta a jó szó; hele valgus hakkab silmadele az erős fény bántja a szemem; külm hakkas sõrmedesse megcsípte a hideg az ujjaimat; suits hakkas ninna megcsapott a füst; vein hakkas pähe a bor a fejembe szállt
3. (teistele kanduma) átragad, megfertőz ♦ ema ärevus hakkas lastessegi az anya idegessége átragadt a gyerekekre is; tema elurõõm hakkas minussegi megfertőzött életörömével
4. (kinni võtma v haarama) belekap, odakap, bekap ♦ koer hakkas hammastega püksisäärde a kutya belekapott a nadrág szárába; leek hakkas kuiva puusse a láng belekapott a száraz fába; kala hakkas õnge a hal bekapta a csalit; puder on põhja hakanud odakapott a kása
5. kõnek (sobima) jól áll ♦ roosa värv hakkab sulle jól áll neked a rózsaszín; see soeng mulle ei hakka nem áll jól nekem ez a frizura

hakkama saama átvészel, művel, megvan, meglesz, helytáll, győz, elvan, elboldogul, elbír, boldogul

helisema <helise[ma helise[da helise[b helise[tud 27 v> csendül, zeng, szól, peng, megcsörren, csilingel, cseng; (helisema hakkama) csengeni kezd ♦ kirikukellad hakkasid helisema megkondultak a harangok; telefon helises megszólalt a telefon; uksekell heliseb csengetnek, szól a csengő; äratuskell heliseb cseng az ébresztőóra; mets helises linnulaulust az erdő zengett a madárdaltól; ta hääles helises nukrus szomorúság csengett a hangjában; kõrvus heliseb tuttav viis ismerős dallam cseng a fülemben; helisev hääl csengő hang; helisev laul zengő dal

hullus <h'ullus h'ulluse h'ullus[t h'ullus[se, h'ullus[te h'ullus/i_&_h'ulluse[id 11_&_09 s>
1. (hullumeelsus) bolondéria, őrület, bolondság; (mõistuse kaotus) őrültség; (maania) mánia ♦ joomahullus med delirium tremens, fehér láz; suurushullus med megalománia; usuhullus vallási őrület/téboly
2. (meeletus, pöörasus) őrültség ♦ armastan teda hulluseni megőrülök érte; ei tea, mis hullusega ta veel hakkama saab ki tudja, milyen őrültséget tesz

idanema <idane[ma idane[da idane[b idane[tud 27 v>
1. csírázik, kel, fogan ♦ idanematud seemned csírátlan magok; kartulid on läinud idanema kicsírázott oa burgonya/krumpli
2. piltl (arenema hakkama, tärkama) sarjad, csírázik ♦ tema peas hakkas üks mõte idanema egy gondolat kezd csírázni a fejében
■LS: idanemis+ ♦ idanemisenergia bot csírzási energia; idanemisprotsent põll csírázási százalék; idanemisprotsess csírázási folyamat; idanemistemperatuur bot csírázási hőmérséklet

imekombel <+k'ombel adv> csodálatosan, csodálatos módon ♦ mehed jäid imekombel ellu a férfiak csodálatos módon életben maradtak; imekombel saime ülesandega hakkama csodálatos módon sikerült a feladat

iseoma <+oma pron> saját ♦ iseoma kõrvadega kuulsin a saját fülemmel hallottam; ta sai hakkama iseoma teadmistega saját tudása elég volt a helytálláshoz. Vt ka oma, omaenese

itkema <'itke[ma 'itke[da itke[b itke[tud 28 v>
1. murd (nutma) sír ♦ südant tühjaks itkema kisírja magát
2. folkl (itku laulma) sirató ♦ surnut itkema halottsirató; itkema hakkama siratni kezd

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

jooma <j'oo[ma j'uu[a j'oo[b j'oo[dud, j'õ[i joo[ge juu[akse 38 v> inni, részegeskedik, piál, megiszik, iszik; (teatud hulka) meginni; (janu v isu täis, end täis) szomját oltja; (peale) ráiszik; (vähehaaval) iszogat, kortyol; (veidi, mõnda aega) iszogat; (napsitama) iszogat; (pummeldama hakkama) ivászatba fog; (end põhja) leissza magát; (end paljaks) elissza mindenét ♦ vett jooma vizet iszik; istusime teed jooma leültünk teát inni; jõin suurte sõõmudega nagy kortyokkal ittam; maa joob ahnelt karastavat vett a föld mohón issza a frissítő vizet; jooksin veel tassi kohvi meginnék még egy csésze kávét; jõi klaasi põhjani fenékig kiittam a poharat; jõi otse ämbri servast a vödörből ivott; jõi end purju leittam magam; anna mulle juua adj innom; andis lapsele piima juua tejet adott inni a gyereknek; anna hobustele juua adj a lovaknak inni; sõin putru ja jõin piima peale kását ettem és tejet ittam rá; jõime sünnipäevalapse terviseks ittunk a születésnapos egészségére; joodi sinasõprust pertut ittak; ta mees joob kõvasti a férje nagyon iszik; ta kukkus jooma inni kezdett; ta aina joob egyre csak iszik; ta jõi end põhja leitta magát; ta jõi end puupaljaks mindenét elitta; end maani täis jooma a sárga földig leissza magát; maani täis jooma (jól) felönt a garatra; joob nagu veovoorimees/siga iszik, mint a csap/gödény/kefekötő

juubeldama <juubelda[ma juubelda[da juubelda[b juubelda[tud 27 v>
1. (hõiskama, rõõmutsema) lelkendez, ujjong; (hakkama) ujjongani kezd ♦ publik juubeldas ujjongott a közönség; ta süda lausa juubeldas rõõmust szinte repesett a szíve örömében; juubeldav rahvahulk ujjongó tömeg; juubeldavad hurraahüüded ujjongó hurrázás
2. kõnek (pühitsema, tähistama) ünnepelni ♦ sellist kokkusaamist tuleks veidi juubeldada egy ilyen találkozót meg kellene ünnepelni

jõnksatama <jõnksata[ma jõnksata[da jõnksata[b jõnksata[tud 27 v> (korraks jõnksu tegema) rándul; (jõnksuga liikuma hakkama) meglök ♦ mehe kõrisõlm jõnksatas a férfi ádámcsutkája megrándult; süda jõnksatas suurest rõõmust megremegett a szívem a nagy örömtől; auto jõnksatas paigast az autó egy hirtelen rándulással elindult; rattad jõnksatasid veerema a kerekek megrándultak és guruni kezdtek; traktor jõnksatas seisma a traktor megrándult és megállt

jõustuma <j'õustu[ma j'õustu[da j'õustu[b j'õustu[tud 27 v> jur (seadusjõusse astuma, kehtima hakkama) életbe lép, jogerőre emelkedik, hatályba lép, érvénybe lép ♦ seadus jõustub 1. juunist v 1. juunil a törvény június 1-től lép hatályba; leping on jõustunud a szerződés érvénybe lépett

kehtima <k'ehti[ma k'ehti[da k'ehti[b k'ehti[tud 27 v> érvényben van ♦ kehtima hakkama érvénybe lép, hatályba lép; kehtima panema {mida} érvénybe léptet vmit; pilet on kehtiv kolm päeva három napra érvényes jegy

kiinduma <k'iindu[ma k'iindu[da k'iindu[b k'iindu[tud 27 v>
1. (tähelepanu kinnitama) irányul, fordul
2. (armastama hakkama) kötődik, ragaszkodik, vonzódik ♦ sõpradesse kiinduma ragaszkodik a barátaihoz; ega sa tüdrukusse kiindunud pole? nem estél bele a lányba, ugye?; ta on sügavalt kiindunud oma töösse erősen kötődött a munkájához; ta on kiindunud tüdrukusse beleszeretett a lányba

kinni hakkama (kinni võtma v haarama) megfog, belekapaszkodik; (kinni jääma, takerduma) beleakad ♦ laps hakkas ema käest kinni a gyerek megfogta az édesanyja kezét

koerustükk <+t'ükk tüki t'ükki t'ükki, t'ükki[de t'ükki[sid_&_t'ükk/e 22 s> csíny ♦ ta sai koerustükiga hakkama csínyt követett el

lahti minema
1. (suletud seisust avatud seisu minema, avanema) (ki)nyílik, kitárul, kifakad ♦ uks läks lahti kitárult az ajtó; pojengid on lahti minemas nyílnak a bazsarózsák; paise läks lahti kifakadt a kelés; püss läks lahti elsült a fegyver
2. (algama, hakkama, valla pääsema, puhkema) beindul, megkezdődik ♦ sõda läks lahti kitört a háború

lõkendama <lõkenda[ma lõkenda[da lõkenda[b lõkenda[tud 27 v> (leegitsema) ég, lángol; (lõkendama hakkama) izzik ♦ tuli lõkendab kaminas a tűz lángol a kandallóban; põsed v palged lõkendavad häbist lángol az arca a szégyentől; nägu lõkendab vihast haragtól izzik az arca

läbi ajama
1. (läbi masina ajama) áthajt ♦ piima läbi ajama fölözi a tejet
2. (läbi sõitma) áthajt
3. (läbi pistma) átszúr, átlyukaszt
4. (toime tulema, hakkama saama) (el)boldogul

lööma <l'öö[ma l'üü[a l'öö[b l'öö[dud, l'õ[i löö[ge lüü[akse 38 v>
1. (lööki andma, löökidega mingisse seisundisse viima, kuhugi suunama) (meg)üt, (meg)ver, ráüt, ráver, rácsap, (oda)csap, odavág ♦ rusikaga lööma öklöz, ököllel üt; haamriga lööma kalapácsol, kalapál; näkku lööma pofon/arcul üt; klaase kokku lööma koccint; pead ära lööma millegi vastu beveri a fejét vmibe; lõi palli väravasse bevágta a labdát a kapuba, kapura szúrta a labdát; kedagi pähe lööma fejbe vág vkit; kõhtu lööma kedagi gyomorszájon vág vkit; naela seina lööma beveri a szöget a falba; välku lööma villámlik; välk lõi puusse belecsapott a villám a fába; katki lööma eltör; lõi hambad leiva sisse beleharapott a kenyérbe; noaga lööma kedagi megszúr vkit késsel; pitsatit paberile lööma ráüti a pecsétet a papírra; käsi kokku lööma összecsapja a kezét; risti lööma keresztre feszít; vastu lööma visszaüt; rüütliks lööma lovaggá üt; süda lööb dobog a szív; akent sisse lööma beveri az ablakot; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek
2. (heli tekitades) üt ♦ trummi lööma dobol, veri a dobot; kella lööma harangoz, meghúzza a harangot; kell lõi kuus hatot ütött az óra
3. (paiskuma) ♦ lained löövad randa a hullámok a partot csapkodják
4. piltl (purustavat hoopi andma, purustama) megdönt; (võitma, võitu saavutama) legyőz, megdönt ♦ vaenlast lööma legyőzi az ellenfelét; lüüa saama vereséget szenved; rekordit lööma megdönti a rekordot
5. (otsustavalt, energiliselt midagi tegema, keha v kehaosa asendi järsu muutmise kohta) csap ♦ ust kinni lööma becsapja/bevágja az ajtót; läikima lööma kifényesít; rusikaga vastu lauda lööma az asztalra csap
6. (midagi hoogsalt tegema) ♦ aega surnuks lööma agyon üti az időt; suuri laineid lööma nagy hullámokat ver; raha laiaks lööma nyakára hág a pénznek
7. (mingisse seisundisse viima, hakkama) ♦ kartma lööma megrémül; araks lööma fél/tart vmitől; kampa lööma kõnek bekapcsolódik vmibe; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok

maksma <m'aks[ma m'aks[ta maksa[b m'aks[tud, m'aks[is m'aks[ke 32 v>
1. (mille eest mida tasuma) fizet, megfizet, fizet ♦ sularahas maksma készpénzzel fizet; kaardiga maksma kártyával fizet; ette maksma előre fizet; tagasi maksma visszafizet; üüri maksma lakbért fizet; võlga maksma megfizeti a tartozást; kilost kaks eurot maksma kilónként két eurót fizet; töö eest maksma fizet a munkáért; kätte maksma megbosszul; võlg on maksmata az adósság nincs kifizetve; maksmata arve kifizetetlen/kiegyenlítetlen számla; millegi eest oma eluga maksma az életével fizet vmiért; selle eest sa veel maksad! ezért még megfizetsz!; maksku mis maksab ha addig élek is, kerül, amibe kerül; millelegi peale maksma megadja vminek az árát; millegi eest kallist kooliraha maksma megfizeti a drága tandíjat vmiért
2. (ostmisel, müümisel mingit hinda omama, mida väärt olema) kerül ♦ raamat maksab kaksteist eurot a könyv tizenkét euróba kerül; mis tomatid maksavad? mennyibe kerül a paradicsom?; kallist hinda maksma sokba kerül; see ei maksa midagi nem kerül semmibe; (see) maksab terve varanduse egy vagyonba kerül; see läheb sulle kalliks maksma ez még sokba fog kerülni neked
3. (mõtet olema, tasuma, pruukima) megéri, érdemes ♦ ei maksa rutata nem éri meg sietni; seda filmi maksab vaadata ezt a filmet érdemes megnézni
4. (kehtima, jõus olema) érvényes; (hakkama) életbe lép; (panema) életbe léptet ♦ millal uus seadus maksma hakkab? mikor lép életbe az új törvény?

minema <mine[ma m'inn[a lähe[b lähe[me_&_läh[me m'in[dud, l'äk[s läks[in min[ge mine minn[akse läi[nud 36 v>
1. megy ♦ kuhu sa lähed? hová mész?; ma pean minema el kell mennem; koju minema hazamegy; magama minema aludni megy; välja minema kimegy; ära minema elmegy; kas lähme jala või bussiga? busszal vagy gyalog megyünk?; tuppa minema bemegy a szobába; koju minema hazamegy; rong on juba läinud a vonat már elment; üle tänava minema átmegy az utcán; pankrotti minema csődbe megy; luhta/nurja minema félresikerül; tal läheb halvasti rosszul megy neki; ettepanek läheb läbi átmegy a javaslat; eksam läks hästi jól ment a vizsga
2. (hakkama) (el)kezd ♦ läheb kuueaastasena kooli hatévesen megy iskolába; mehele minema férjhez megy; mis teed siin? mit művelsz itt?
3. (piltlik) (el)megy, odavész, (el)telik ♦ hing oli välja minemas majdnem odaveszett; korter läks kaubaks elkel a lakás; aeg läheb ruttu gyorsan megy az idő; suvi läks ruttu gyorsan eltelt a nyár; ta löödi töölt minema kidobták az állásából; näidend läheb suure menuga a darab nagy sikert arat
4. (seisundit, olekut, asendit muutma, senisest erinevaks muutuma) megváltozik, válik ♦ lahku minema elválik; maha minema leszáll; peale minema felszáll, beszáll; taevas läheb pilve beborul az ég; raha on läinud elfogyott a pénz; hulluks minema megbolondul; raisku minema tönkremegy; endast välja minema kikel magából; kijön a sodrából; ta läks õnge bevette a maszlagot; ma lähen kohe hulluks kõnek megüti a guta; ma pole lolliks läinud nem ettem meszet; vihast lõhki minema majd megpukkad/pukkadozik a méregtől; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
5. (sujuma, edenema) megy ♦ kuidas sul läheb? hogy vagy?; kui kõik läheb hästi ha minden jól megy; kahju, et nõnda läks sajnálom, hogy így alakult; läheb nagu lepase reega úgy megy, mint a karikacsapás/parancsolat
6. (sobima, kõlbama, sünnis olema) áll, megy ♦ see kübar läheb sulle hästi jól áll rajtad ez a kalap; see pole viisakas, see lihtsalt ei lähe ez nem udvarias, ez csak nem megy
7. (mahtuma, mõõtmetelt sobima) rámegy, be(le)fér ♦ kleit ei lähe selga nem megy rá a ruha; katlasse läheb kümme liitrit vett a fazékba tíz liter víz fér
8. (ostetav, nõutav, menukas olema) megy ♦ see kaup ei lähe nem megy ez az árú

mustama <m'usta[ma musta[ta m'usta[b musta[tud 29 v>
1. (mustendama) feketül; (hakkama) feketedik ♦ murelid mustavad puu otsas a meggy feketül a fákon
2. (mustaks, räpaseks tegema näit tahmaga) piszkít
3. piltl (laimama, teotama) befeketít, pocskondiáz ♦ kellegi nime mustama befeketíti vkinek a nevét

mustendama <mustenda[ma mustenda[da mustenda[b mustenda[tud 27 v> (musta värvi olema, mustana paistma) feketéllik; (hakkama) feketedik

mässama <m'ässa[ma mässa[ta m'ässa[b mässa[tud 29 v>
1. (mässu tõstma, mässust osa võtma) felkel, lázad; (hakkama) fellázad
2. (tormitsema, möllama) dühöng; (veekogu kohta) tombol ♦ meri mässab tombol a tenger
3. (rähklema, askeldama, sekeldama) küzd, vesződik ♦ mässasin mitu tundi jalgratta kallal, enne kui ta korda sain több órát küzdöttem a biciklivel, mire sikerült

naerma <n'aer[ma n'aer[da naera[b n'aer[dud, n'aer[is n'aer[ge 33 v>
1. kacag, nevet, mulat, mosolyog; (hakkama) felnevet; (vaikselt, itsitades) kuncog; (kõvasti, müristades) vihog; (laginal, lõkerdades) kacag; (ajama, panema) nevettet ♦ kaasakiskuvalt naerma magával ragadóan nevet; naerab heameelest nevet örömében; naersime pisarateni v nii et silmad märjad v nii et vesi silmas kicsordult a könnyünk a nevetéstől; mis siin naerda on? mi olyan nevetséges?; kes pärast naerab, naerab paremini (a) végén csattan az ostor; az nevet igazán, aki utoljára nevet; pihku naerma markába nevet; kellelegi näkku naerma vkinek a szeme közé nevet
2. (pilkama, naeruks panema) kinevet ♦ keegi ei taha, et tema üle v teda naerdaks senki sem akarja, hogy kinevessék; ära naera teise äpardust ne nevess mások kudarcán

nakkama <n'akka[ma naka[ta n'akka[b naka[tud 29 v> (haiguse kohta: külge hakkama) ragad, fertőz ♦ leetrid nakkasid paljudesse lastesse v paljudele lastele a kanyaró sok gyerekre rárgadt; temasse v temale ei nakka ükski tõbi ő nem kap el egyetlen betegséget sem; hirm nakkas kõigisse v kõigile a félelem mindenkit megfertőzőtt; nakkav haigus fertőző betegség

narrus <n'arrus n'arruse n'arrus[t n'arrus[se, n'arrus[te n'arrus/i_&_n'arruse[id 11_&_09 s> (miski narr) butaság, ostobaság, képtelenség ♦ narrusi tegema butaságot csinál; mis narrusi sa räägid micsoda ostobaságokat/képtelenségeket beszélsz; jäta juba need narrused hagyd már ezeket az osobaságokat; ta on jälle narrusega hakkama saanud megint valami butaságot csinált

nurjatus <nurjatus nurjatuse nurjatus[t nurjatus[se, nurjatus[te nurjatus/i 11 s> (nurjatu käitumine) elvetemültség; (nurjatu tegu) galádság, aljasság, becstelenség, komiszság ♦ teeb nurjatusi galádságokat művel; ta on võimeline nurjatusteks, ta võib nurjatusi teha, ta võib nurjatustega hakkama saada aljasságokra is képes

näkkama <n'äkka[ma näka[ta n'äkka[b näka[tud 29 v>
1. (õnge hakkama) kap ♦ hommikul näkkab [kala] hästi reggelente jó a kapás; forell ei näkka ilma vihmaussita nem akad horogra a lazac giliszta nélkül
2. kõnek (õnnestuma, vedama) szerencse ♦ mul näkkas eksamil piletiga szerencsém volt a tétellel a vizsgán; meil näkkas ilmadega szerencsénk volt az időjrással; otsin sobivat tööd, aga ei näkka kuskilt megfelelő munkát keresek, de nincs szerencsém

oletama <oleta[ma oleta[da oleta[b oleta[tud 27 v> feltesz, vélekedik, tesz, saccol, felvesz, feltételez; (aimama, ennustama) megérez ♦ oletame, et teil on õigus tegyük fel, hogy igazatok van; oletame, et ta ei saa hakkama tegyük fel, nem jársz sikerrel; oletagem, et koosolek lõpeb kell viis tegyük fel, hogy az értekezlet ötkor befejeződik; arstid oletavad tal kopsupõletikku az orvosok tüdőgyulladást feltételeznek nála; oletatav põhjus a feltételezhető ok; oletatav kasum a várható haszon

ots <'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s>
1. (tipmine osa) vég, hegy; (otsak) vég; (terav ots) csúcs; (millegi pea) fej ♦ keeleots nyelvhegy; kepiots botvég; noaots késhegy; nooleots nyílhegy; mõõga terav ots a kard hegyes vége
2. (eseme lühem v väiksema pindalaga külg) csúcs, vég ♦ liniku otstes olid narmad a terítő sarkain rojtok voltak; istus pingi otsas a pad végére ült; peremehe koht on laua otsas a házigazda helye az asztalfőn van; sissekäik on maja otsas a bejárat a ház végében van
3. (algus) kezdet; (eesosa) eleje ♦ esimene ots az eleje; otsast lõpuni elejétől a végéig; otsast peale hakkama v alustama belekezd, elkezd
4. (algus ja/või lõpposa, ainult lõpp[osa]) vég ♦ tänavaots, tänava ots utcavég, az utca vége; järjekorra ots a sor vége; sõlmis lõnga katkenud otsad kokku összecsomózta az elszakadt fonalvégeket; naiste tööl ei ole otsa a nők munkájának se vége, se hossza; ülekohtule peab ots tulema az igazságtalanságnak véget kell vetni; tema järel läheksin kas või maailma otsa elmennék utána a világ végére is
5. (surm) halál, vég; (hukk) végzet; (elu lõpp) vég ♦ tahtis endale v oma elule otsa [peale] teha véget akart vetni az életének; tundis, et ots on lähedal éreztem, hogy közel a vég; viimasel otsal v viimases otsas oli ta halvatud élete vége felé lebénult; tema ots oli hirmus halála szörnyű volt; mu vana läpakas andis eile lõplikult otsad kõnek a régi laptopom tegnap végleg beadta a kulcsot
6. (teekond) út ♦ laev jõudis pikalt otsalt tagasi a hajó vissza ért a hosszú útról
7. mer (laeva kinnitusköis) hajókötél ♦ kinnitusots tartókötél
8. (otsmik, laup) homlok ♦ kõrge ots magas homlok; otsa ees a homlokán; higi tuli otsale a verejték kiült a homlokára
9. kõnek (teenistus, töö[võimalus]) alkalmi munka; (eraots) magánmunka, különmunka ♦ käib sadamas juhuslikke otsi tegemas alkalmi munkákat végez a kikötőben; juhata mulle üks tasuv ots adj egy jól fizető alkalmi munka tippet
10. kõnek (paljust, suurt hulka rõhutavates väljendites) ♦ kus nende õunte ots tänavu! rengeteg az alma az idén!; kus selle häbi ots! rettentő szégyen; ei otsa ega äärt se vége, se hossza; ei ole otsa ega äärt se szeri, se száma
■LS: otsa+ ♦ otsaviil orom, oromzat

peale hakkama (alustama) elkezd, nekivág, nekilát, hozzáfog, nekiáll

perutama <peruta[ma peruta[da peruta[b peruta[tud 27 v>
1. (hobuse kohta) rúgkapál, megvadul
2. piltl (inimese kohta: tormakas, keevaline olema) rúgkapál; (vastu hakkama, vastu tõrkuma) makacskodik

pihta <p'ihta postp, adv> vt ka pihtas
1. postp [gen] (millegi-kellegi vastu, suunas, sihis) -ra/-re, -on/-en/-ön ♦ koputab ukse pihta kopog az ajtón; kellelegi nina pihta andma orrára koppint vkinek; tabas naelapea pihta fején találta a szöget
2. postp [elat] kõnek (millestki alates, saadik) -tól/-től fogva ♦ hommikust pihta sajab reggeltől fogva esik
3. adv (tähistab tabamist, märkiminekut) ♦ saama pihta célba talál, eltalál, felfog, megért; hakkama pihta nekifog, nekilát, elkezd; auto pandi pihta kõnek ellopták a kociját

pihta hakkama (alustama) nekivág, nekilát, nekifog, elkezd

pistma <p'ist[ma p'ist[a pista[b piste[tud, p'ist[is p'ist[ke 34 v>
1. (teravaotsalise esemega torkama) (meg)szúr, döf; (hammustama, nõelama) mar
2. (valusööstu kohta) nyilallik ♦ mul pistab tihti südames sokszor olyat nyilallik a szívembe, gyakran szúr a szívem; ristluudes pistis belenyilallott a keresztcsontomba
3. (toppima, suruma) tesz, rak ♦ pistab käe taskusse zsebébe teszi a kezét; pistab sõrmuse sõrme gyűrűt az újjára húz; pistab raha taskusse a zsebre teszi a pénzt; pistab pea ukse vahelt sisse bedugja a fejét az ajtón; kätt herilasepessa pistma darázsfészekbe nyúl
4. kõnek (isukalt sööma) (fel)fal, zabal ♦ lapsed olid kõik kommid korraga nahka pistnud a gyerekek minden cukrot egyszerre felfaltak
5. kõnek (kuhugi tormama) elviharzik ♦ poiss pistis joostes koolimaja poole a fiú elviharzott az iskola felé; haaras mütsi ja pistis toast välja megragadta a sapkáját és kiviharzott a szobából
6. kõnek (äkki midagi tegema hakkama) elkezd ♦ pistab jooksu, et veel bussile jõuda futni kezd, hogy még elérje a buszt; laps pistis karjuma a gyerek elkezdett ordítani; pistis jälle jooma elkezdett újra inni

purskama <p'urska[ma pursa[ta p'urska[b pursa[tud 29 v>
1. ([endast] välja paiskama) kitör, szökik, okád, lövell ♦ purskkaev purskab kõrgele a szökőkút vize magasra szökik; purskab triigitava pesu peale vett vizet fröcsköl a fehérneműre vasalás előtt; vulkaan on jälle purskama hakanud a vulkán ismét elkezdett kitörni; mägi purskab tuld a hegy tüzet okád; haavast lihtsalt purskas verd a sebből csak úgy lövellt a vér
2. (äkki midagi hooga tegema hakkama) kitör, felfortyan ♦ naerma purskama nevetésben tör ki; nutma purskama/puhkema eltörött a mécses

pähe hakkama elkábít ♦ talle on edu pähe hakanud piltl a siker elkábította; talle on võim pähe hakanud piltl felkapott/felkapaszkodott/felmászott az uborkafára

pöörduma <p'öördu[ma p'öördu[da p'öördu[b p'öördu[tud 27 v>
1. (ümber keskpunkti v telje liikuma) (meg)fordul ♦ võti pöördus lukus a kulcs megfordult a zárban
2. (end pöörama) fordul, megfordul, odafordul ♦ lamaja pöördus selili a fekvő a hátára fordult; asjaolud pöördusid tema vastu a körülmények ellene fordultak
3. (kellegi juurde abi vms saamiseks) fordul ♦ arsti poole pöörduma orvoshoz fordul; {kelle poole} palvega pöörduma kéréssel fordul vkihez; võid alati minu poole pöörduda mindig fodulhatsz hozzám
4. (endisest suunast kõrvale v tagasi pöörama, oma suunda muutma) fordul ♦ tuul pöördus itta a szél keletre fordult
5. (kuskile [tagasi] minema v tulema, millegagi [taas] tegelema hakkama) visszatér ♦ elu lõpul pöördus kirjanik uuesti proosa juurde az élete végén az író újból visszatért a prózához; pöördugem tagasi endise teema juurde piltl törjünk vissza az előző témához
6. (usku vahetama) áttér (vallásra) ♦ pöördus katoliku usku katolikus vallásra tért
7. keel (konjugeeruma) ragozódik ♦ kuidas see verb pöördub? hogy ragozzák azt az igét?

riidlema <r'iidle[ma riiel[da r'iidle[b riiel[dud 30 v>
1. (tõrelema, kurjustama, pahandama) megszid, dorgál, perel ♦ õpetaja riidles ilmaasjata a tanár hiába szidott
2. (tülitsema) veszekedik, viszálykodik ♦ riidlema hakkama veszekedésbe kezd

rohetama <roheta[ma roheta[da roheta[b roheta[tud 27 v> (rohelisena paistma v olema) zöldell ♦ rohetama hakkama v lööma kizöldül

sigadus <sigadus sigaduse sigadus[t sigadus[se, sigadus[te sigadus/i 11 s> (seatemp) baromság, szemétség, piszokság, disznóság ♦ mis sigadustega sa jälle hakkama oled saanud? milyen disznóságokat követtél el már megint?

silma hakkama feltűnik

sobituma <sobitu[ma sobitu[da sobitu[b sobitu[tud 27 v> (sobima hakkama) illeszkedik

sulane <sulane sulase sulas[t -, sulas[te sulase[id 10 s>
1. (palga eest [hrl põllutöödel] töötav meessoost maatööline) béres ♦ sulaseks hakkama béresnek áll
2. (teener, abiline, kuulekas käsilane) szolga

süttima <s'ütti[ma s'ütti[da s'ütti[b s'ütti[tud 27 v; s'ütti[ma s'ütti[da süti[b süti[tud 28 v> (põlema minema, tuld võtma) gyullad, tüzet fog, felgyullad; (plahvatades, leegiga) meggyullad, fellobban; (valgusallika, valguse kohta: valgustama, helendama, loitma hakkama) kigyullad, kigyúl; piltl (algust saama, puhkema) kitör; piltl (millestki kaasa haaratud saama, põlema minema, hoogu sattuma, ärrituma, ägestuma) felgyullad ♦ märjad puud süttivad halvasti a nedves fa nehezen gyullad; kergesti süttiv vedelik gyúlékony folyadék; pimedatel tänavatel süttivad tuled a sötét utcákon kigyúlnak a fények; valgusfooris süt[t]is punane tuli pirosra vált a közlekedési lámpa; taevas süttisid tähed kigyúltak a csillagok az égen; ootamatult süttis sõda hirtelen kitört a háború; ta südames süttis viha felgyulladt a lelkében a harag; nende vahel oli süttinud armastus fellobbant köztük a szerelem; ta silmis süttis uudishimu a szemében felgyulladt a kíváncsiság

tõmbama <t'õmba[ma tõmma[ta t'õmba[b tõmma[tud 29 v>
1. húz; (kuskilt välja, esile võtma v kiskuma) kihúz ♦ joont tõmbama vonalat húz; tõmbab teki üle pea a fülére húzza a takarót; tõmbab paadi kaldale partra húzza a csónakot; tõmbab ukse kinni behúzza az ajtót; tõmbab kõhu sisse behúzza a hasát; tõmbab hädapidurit meghúzza a vészféket; kedagi juustest tõmbama meghúzza vkinek a haját; tõmbab hamba välja kihúzza a fogat; tõmbab vetsus vett lehúzza a vécét; tõmbab kaardipakist kaardi kihúz egy kártyát a pakliból; kedagi käisest tõmbama meghúzza vkinek a ruhaujját; tõmbab suvilasse elektri sisse bevezeti az áramot a nyaralóba; tikku tõmbama gyúfát meggyújt
2. (rütmiliselt tõmmates midagi tegema) húz ♦ tõmbab aerudega húzza az evezőt; tõmbab tšaardašit mängida csárdást húz
3. (selga, kätte, jalga, pähe panema) felhúz, felvesz; (seljast, käest, jalast, peast võtma) lehúz ♦ tõmbab kindad kätte felhúzza a kesztyűt; tõmbab sokid jalga felhúzza a zoknit a lábára; tõmbab saapad jalast lehúzza a csizmát a lábáról
4. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) húz, húzódik ♦ ilm tõmbab pilve beborul; tõmba end koomale, ma istun sinu kõrvale! húzódj egy kicsit arrébb, leülök melléd!; tõmbab kulmu[d] kipra v kortsu összeráncolja a szemöldökét; kõuts tõmbas küüru selga macska felgörbítette a hátát; vana foto on kollaseks tõmmanud a régi fotó besárgult; taevas on selgemaks tõmmanud kiderült az ég; tõmbab paar õlut sisse felhajt két sört; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra, leissza magát
5. (sissehingamise kohta) (be)szív, elszív ♦ tõmbab kopsud õhku täis teleszívja a tüdejét levegővel; hinge tõmbama lélegzik; tõmbab ühe suitsu elszív egy cigarettát; ta tõmbab piipu pipázik; mina ei tõmba nem dohányzom
6. (tuuletõmbuse v õhu liikumise kohta) huzata van ♦ ahi tõmbab halvasti rossz huzata van a kemencének; siin tõmbab itt huzat van
7. (mingisse kooslusse, tegevusse kaasa haarama, tähelepanu, huvi äratama) magához vonz ♦ magnet tõmbab rauda [külge] a mágnes magához vonzza a vasat; üritus tõmbab publikut az esemény vonzza a közönséget; mind tõmbab mere äärde engem vonz a tenger
8. (hoogsalt liikuma hakkama, põrutama, kihutama) elhúz ♦ tõmbame Ameerikasse! húzzunk el Amerikába!; tõmba uttu v lesta v minema! húzz el!
9. kõnek (varastama) ellop; (petma, tüssama, alt tõmbama) becsap, rászed ♦ bussis tõmmati mul rahakott ära ellopták a pénztárcámat a buszon; haneks tõmbama átdob, mint szart a palánkon

tõrkuma <t'õrku[ma t'õrku[da tõrgu[b tõrgu[tud 28 v> (mitte kuuletuma, vastu hakkama, vastu puiklema) vonakodik, nyakaskodik, makacskodik, dacoskodik; (seadmete, masinate kohta) akadozik ♦ täidab tõrkumata oma ülesandeid vonakodás nélkül végzi a feladatait; mõistus tõrgub seda uskumast képtelen vagyok elhinni; mootor tõrgub a motor akadozik

tõusma <t'õus[ma t'õus[ta tõuse[b t'õus[tud, t'õus[is t'õus[ke 32 v>
1. (ülespoole, kõrgemale liikuma) felmegy; (õhku, lendu) felszáll ♦ mäkke v mäele tõusma felmászik a hegyre; lennuk tõuseb õhku felszáll a repülőgép; eesriie tõuseb felmegy a függöny; päike tõuseb felkel a nap; kanadega tõusma a tyúkokkal kel; Kristus on üles tõusnud Krisztus feltámadt; viin tõusis pähe v latva {kellele} piltl fejébe szállt a pálinka; jõgi tõusis üle kallaste a folyó kicsapott/kilépett a medréből
2. (püsti tõusma) feláll, felkel ♦ voodist tõusma felkel az ágyból; lauast tõusma feláll az asztaltól; jalule tõusma talpra áll; varvastele tõusma lábujjhegyre áll; tõusis voodist vasaku jalaga piltl bal lábbal kelt fel
3. (määralt, ulatuselt, astmelt, näitajatelt jne suurenema, kasvama, kiirenema) emelkedik, növekszik, fokozódik ♦ elatustase tõuseb emelkedik az életszínvonal; hinnad tõusevad az árak emelkednek
4. (tekkima, sündima) keletkezik, támad ♦ torm tõuseb vihar támad; tuul on tõusnud a szél kerekedett
5. (teatud positsiooni saavutama, edenema) (fel)kerül, (fel)jut ♦ troonile tõusma trónra kerül
6. (võitlusse astuma, vastu hakkama, üles tõusma) felkel ♦ kellegi vastu [üles] tõusma felkel vki ellen

töö <t'öö t'öö t'öö[d tö[he, t'öö[de_&_töö[de t'öö[sid_&_t'ö[id 26 s>
1. munka ♦ füüsiline v kehaline töö fizikai munka; vaimne töö szellemi munka; erialane töö szakmai munka; kodused tööd házi teendők; teaduslik töö tudományos munka; vabatahtlik töö önkéntes munka; aiatöö kerti munka; elutöö életmű, élet munkája; majapidamistööd házimunka, háztartási munka; naistetöö női munka; õppetöö oktatás; ületunnitöö túlmunka, túlórázás; tööd tegema dolgozik; töösse süvenema elmélyül a munkában; tööd lõhkuma v murdma v rügama v rühmama v rassima v vehkima v vihtuma gürcöl; tööle pihta v takka v valu andma melózik; tööle hakkama v alustama tööd nekilát a munkának; on iga töö peale meister ezermester; töö kiidab tegijat gyümölcséről ismerjük meg a fát; a munka dicséri mestert
2. (teenistus, amet, töökoht) munka, állás ♦ kindel töö stabil állás; tööd otsima v kuulama munkát keres; tööle asuma munkába áll; tööl käima munkába jár, dolgozik; töölt lahkuma felmond; läks teise kohta tööle másik munkahelyre ment dolgozni; mis tööd ta teeb? mivel foglalkozik?; mind võeti tööle engem felvettek munkába, állást kaptam; mul ei ole tööd nincs munkám; ta vallandati töölt, ta lasti töölt lahti kirúgták
3. (töö tulemus) mű ♦ helitöö zenemű; magistritöö mesterképzési szakdolgozat, mesterdolgozat; võistlustöö pályamű
4. (tegevus, talitlus, ülesanne) dolog, feladat, működés ♦ nõudepesu on laste töö a mosogatás a gyerekek feladata; mul on palju tööd sok dolgom van; tema töö on arvete kirjutamine az ő dolga megírni a számlákat; mootor hakkas tööle beindult a motor; südame töö a szív működése, szívműködés
■LS: töö+ ♦ tööaasta munkaév; tööala munkaterület; tööandja munkaadó, munkáltató; tööarmastus munkaszeretet; tööbüroo állásbörze, állásközvetítő iroda; töödistsipliin munkafegyelem; tööealine munkasképes korú; tööeesrindlane nõuk élmunkás; tööelu munka (világa); töögraafik munkabeosztás; töögrupp munkacsoport; tööharjumus a munkához való hozzáállás, munkaszokás; tööhobune igásló; tööhull a munka megszállottja, munkabolond; tööhõive maj foglalkoztatottság, foglalkoztatás; tööhügieen munkahigiénia; tööhüpotees munkahipotézis; tööinimene dolgozó ember; tööintervjuu munkainterjú; tööjaotus munkamegosztás; tööjoonised tehn műhelyrajzok; töödejuhataja munkavezető; tööjõud munkaerő; tööjõupuudus munkaerőhiány; tööjõuturg munkaerőpiac; töökaaslane munkatárs; töökabinet dolgozószoba; töökaitse munkavédelem; töökaitseseadus munkavédelmi törvény; töökaotus a munkahely elvesztése; töökatkestus munkabeszüntetés; töökava munkaterv; töökeel munkanyelv; töökeskkond munkakörnyezet; töökindel üzembiztos; töökindlus üzembiztonság; töökoht munkahely; töökohustus munkakötelezettség; töökollektiiv munkaközösség, kollektíva; töökonflikt munkaügyi konfliktus; töökoormus munkaterhelés; töökord munkarend; töökorraldus munkaszervezés; töökultuur munkakultúra; töökäed munkaerő; töölaud dolgozóasztal, munkapad, asztal (info); tööloom (1) igásjószág; (2) piltl ([tuima] töötegija kohta) igásló; tööluba munkavállalási engedély; töölähetus szolgálati út, kiküldetés; töömaa (1) (paik, kus keegi töötab) építési terület; (2) (kellegi tööala kohta) munkakör; töömaht munkamennyiség; töömahukas munkaigényes; töömaniakk munkamániás; töömeetod munkamódszer; töömesilane dolgozó méh; töönarkomaan munkamániás, munkafüggő, munkaalkoholista; töönädal munkahét; tööohutus munkabiztonság; tööoskus szakértelem; tööots alkalmi munka; tööotsija munkakereső; tööotsing álláskeresés; tööpakkumine állásajánlat; tööpakkumiskuulutus álláshirdetés; tööplaan munkaterv; tööpuudus munkanélküliség; tööpõlgur munkakerülő; tööraamat (1) (töötamist tõendav dokument) munkakönyv; (2) ped (õpikut ja töövihikut ühendav õppevahend) munkafüzet; töörahu nyugodt munkakörülmények; töörahvas munkásság, a dolgozó nép; tööreis szolgálati út; tööriietus munkaruházat; tööriided munkaruha; tööruum szolgálati helység; töörühm munkacsoport, gárda; töörütm munkaritmus; tööseadus jur munkajog; tööseisak munkabeszüntetés, üzemszünet; töösipelgas hangyaszorgalmú dolgozó; tööstaaž szolgálati idő; töösuhe (tööandja ja töövõtja vahel) munkaviszony; töötahe munkakedv; töötelefon munkahelyi telefonszám; tööteraapia med munkaterápia; töötervishoid üzemorvosi ellátás; töötingimused munkafeltételek, munkaviszonyok; töötasu munkabér; töötund munkaóra; tööturg munkaerőpiac; töötüli munkaügyi vita, munkaviszály; töövahend munkaeszköz; töövahendus munkaközvetítés; töövahenduskontor munkaközvetítő iroda; töövahetus műszak; töövaidlus munkaügyi vita, munkaviszály; tööveteran nyugdíjas; töövihik munkafüzet; tööviljakus maj munkatermelékenység; töövõime munkaképesség; töövõimeline munkaképes; töövõimetu munkaképtelen, rokkant; töövõimetus munkaképtelenség, rokkantság; töövõimetuspension rokkantsági nyugdíj; töövõtja munkavállaló; tööõhkkond munkahelyi légkör; tööõigus jur munkajog; tööõnnetus munkahelyi baleset, üzemi baleset
tööde+ ♦ töödejuhataja művezető, üzemvezető

vastu hakkama ellenszegül, szembeszáll, fellázad