[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ebakõla <+kõla kõla kõla k'õlla, kõla[de kõla[sid 17 s> (lahkheli) viszály; (vastuolu) ellentét; (üksmeele, kooskõla puudumine) civódás, civakodás, konfrontáció, nézeteltérés, perpatvar, incidens, szembenállás; (väärkõla) disszonancia, dissonáns hang ♦ perekondlik ebakõla családi viszály; ideeline ebakõla ideológiai eltérés; vaadete ebakõla nézetek eltérése; ebakõla sõnade ja tegude vahel a szavak és a tettek közötti eltérés; häälte terav ebakõla a hangok éles eltérése

eirama <'eira[ma eira[ta 'eira[b eira[tud 29 v> figyelmen kívül hagy, mellőz, (el)hangyagol ♦ füüsikaseadusi ei saa eirama a fizikai törvényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni

heitma <h'eit[ma h'eit[a heida[b heide[tud, h'eit[is h'eit[ke 34 v>
1. (viskama, paiskama) belefekszik, vet, rávet, megdob, levág, lehajít, hány, hajít, hajigál, elvet, dob, bevet; (hooga viskama) dob, hajít; (sisse, taha) bedob, behajít, hátradob; (välja) kidob, kihajít; (peale) rádob; (pealt) ledob; (laiali) széjjeldob, szétdob; (üles) feldob ♦ ketast heitma sport diszkoszt vet; vasarat heitma sport kalapácsot vet; ankrut heitma horgonyt vet, horgonyt vet ki; pilku heitma {kellele-millele} pillantást vet; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma szemet vet vkire/vmire; ta heitis rätiku õlgadele vállára dobta a kendőt; heitsin portfelli lauale az asztalra dobtam az akatatáskát; heida see mõte peast verd ki ezt a gondolatot a fejedből; heitis ühe jala üle teise keresztbe tette a lábát; heitis pea kuklasse v selga hátravetette a fejét; küünal heidab nõrka valgust gyenge fényt vet a gyertya; puud heitsid pikki varje a fák hosszú árnyékot vetettek; heitsin mantli seljast ledobtam magamról a kabátot; heitis endalt teki ledobtam magamról a takarót; puud heitsid endalt lehed a fák lehullatták leveleiket; armastab nalja heita szeret viccelődni; kellelegi kinnast heitma kesztyűt dob vkinek (az arcába / a lába elé); hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja; liisk on langenud/heidetud a kocka el van vetve
2. (mingisse asendisse laskuma) ♦ pikali heitma lefekszik, lepihen, leheveredik; magama heitma elpihen, elteszi magát holnapra/másnapra, lenyugszik, lefekszik; heida pikali ja puhka feküdj le és pihenj
3. (kellegagi liituma, seltsima) ♦ abiellu heitma házasságot köt

heli <heli heli heli -, heli[de heli[sid 17 s> hang ♦ stereoheli füüs sztereó hangzás; ultraheli füüs ultrahang
■LS: heli+ füüs, psühh, raadio, tehn ♦ heliallikas hangforrás; heliefekt hangkulissza; helifilm hangosfilm; heliisolatsioon ehit hangszigetelés; helikandja tehn hanghordozó; helikiirus füüs hangsebesség, a hang sebessége; helilaine füüs hanghullám; helineelavus tehn hangelnyelés; helirežissöör hangmérnök; helisignaal hangjelzés; helisummuti tehn hangtompító; helivõimendi tehn hangerősítő; heliülesvõte hangfelvétel, rádiófelvétel, magnófelvétel
heli+ muus ♦ heliastmik muus hangsor; helilaad hangnem; helilooming szerzemény; heliteos, helitöö szerzemény, zenemű

heliline <heliline helilise helilis[t helilis[se, helilis[te helilis/i 12 adj>
1. (heliga seotud) hang
2. keel zöngés ♦ heliline konsonant zöngés mássalhangzó

hääl <h'ääl hääle h'ääl[t h'ääl[de, hääl[te h'ääl[i 13 s>
1. hang, voks, szólam, szavazat, orgánum ♦ hele hääl csengő hang; kile hääl éles hang; kiunuv hääl nyafogó/nyávogó hang; kõrge hääl magas hang; madal hääl mély hang; mahe hääl szelíd hang; nõrk hääl gyenge hang; koolitatud hääl muus iskolázott hang; inimhääl emberi hang; kurguhääl torokhang; lapsehääl gyerek hang; lauluhääl énekhang; mehehääl férfihang; naishääl támogató szavazat; naisehääl női hang; ninahääl orrhang; protestihääl tiltakozó hang; rinnahääl mellhang; sisehääl belső hang; südamehääl a szív hangja; vastuhääl ellenszavazat; verehääl a vér szava; rahva hääl a nép hangja; hääle ulatus hangtartomány; häälte lugemine szavazatszámlálás; valju häälega, valjul häälel hangosan; väriseval häälel, värisevi hääli remegő hangon; häält kaotama elveszti a hangját; häält kõrgendama emeli a hangját; häält tegema hangot ad; pill on häälest ära lehangolódott a hangszer; tundsin ta hääle järgi v häälest ära megismerte a hangjáról; mul on hääl ära elment a hangom; karjus oma hääle ära elkiabálta a hangját; enne esinemist tuleb hääl lahti laulda fellépés előtt be kell énekelni; dirigent andis koorile hääle[d] kätte a karmester megadta a kórusnak a hangot; matkib lindude hääli utánozza a madarak hangját; võta kuulda mõistuse häält halgass az eszedre; südametunnistuse hääl lelkiismeret szava
2. (heli) hang ♦ öise metsa hääled az éjszakai erdő hangjai; flöödi hääled a fuvola hangjai; aisakellade hääl száncsengők hangja; poiss ei saanud pasunast häält kätte a fiúnak nem sikerült hangot csikarnia a trombitából; kohviveski tegi imelikku häält a kávédaráló furcsa hangot adott ki magából
■LS: hääle+ (häälekurdude võnkumine) ♦ häälekadu med hangvesztés; häälekurrud anat hangszalag; häälemurre füsiol mutálás, hangváltozás; häälepaelad rhvk hangszalag, hangszál; häälepilu anat hangrés; hääletoon hangnem, hangvétel; häälevarjund hangárnyalat
hääle+ (heli) ♦ häälelaine füüs hanghullám

häälik <häälik hääliku hääliku[t -, hääliku[te hääliku[id 02 s> keel hang, hangzó ♦ helilised häälikud zöngés hangok; helitud häälikud zöngétlen hangok
■LS: hääliku+ ♦ häälikukordus kirj hangkettőzés; häälikumuutus keel hangváltozás; häälikusüsteem keel hangrendszer

häälitsus <häälitsus häälitsuse häälitsus[t häälitsus[se, häälitsus[te häälitsus/i 11 s> hang

järele jätma
1. (alles jätma, säilitama) abbahagy, otthagy, hagy, elhagy ♦ sõda on linnast ainult varemed järele jätnud a háború csak romokat hagyott a városból
2. (lõpetama, lakkama) abbahagy ♦ jäta kohe järele! azonnal hagyd abba!
3. (endast maha jätma) hagy ♦ põlevkivi jätab põlemisel järele rohkesti tuhka az olajpala sok hamut hagy maga után az égés során

jätma <j'ät[ma j'ätt[a jäta[b j'äe[tud, j'ätt[is j'ät[ke 35 v>
1. hagy, otthagy, megtart, meghagy ♦ mantlit riidehoidu jätma a ruhatárban hagyja a kabátját; {keda} ellu jätma meghagyja az életét; {mida} endale jätma megtart; kooli pooleli jätma kimarad; mängu pooleli jätma félbehagyja a játékot; {keda} rahule jätma békén hagy; kedagi varju jätma / üle trumpama zsebre vág/dug/tesz vkit; jänes jättis lumele värsked jäljed a nyúl friss nyomokat hagyott a havon
2. (järele jätma, maha jätma) abbahagy, befejez ♦ jätke jutt! beszédet befejez!; jätke juba ometi! hagyjátok már abba!

kõla <kõla kõla kõla k'õlla, kõla[de kõla[sid 17 s>
1. (heli värving) hangzás; (heli, helide kogum) hang ♦ meeldiv kõla kellemes hangzás
2. (kõmu) hangzás
■LS: kõla+ ♦ kõlavärv hangszín

lahti jätma nyitva hagy

laskma <l'ask[ma l'as[ta lase[b l'as[tud, l'ask[is_&_las[i l'as[ke 34 v>
1. (lubama) (el)enged, kienged, hagy ♦ vabaks laskma szabadon enged; koera õue laskma kiengedi a kutyát az udvarra; ma ei lase teistel sulle halba teha nem hagyom, hogy a többiek bántsanak; ta lasti haiglast koju hazaengedték a kórházból; kedagi eksamilt läbi laskma átenged vkit a vizsgán; midagi turule laskma piacra bocsát vmit
2. (voolama panema, jooksetama) ereszt ♦ kraanist vett laskma vizet ereszt a csapból; auru välja laskma kiereszti a gőzt
3. (tegema, sooritama) ♦ kukerpalli laskma bukfencet hány, bukfencet vet
4. (kiiresti liikuma v toimetama) ♦ jalga laskma elemenekül; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!
5. (midagi teha paluma v käskima) ♦ teha laskma megcsináltat; õmmelda laskma megvarrat
6. (tulistama) lő ♦ maha laskma lelő, agyonlő; kedagi/midagi sõelapõhjaks laskma szitává lő vkit/vmit

mitu <mitu m'itme mitu[t -, m'itme[te m'itme[id 05 pron>
1. (väljendab umbmäärast arvu, mis on vähemalt kaks, hrl aga rohkem) több, sok ♦ mitu tuhat sok ezer; mitu korda sokszor; mitu aastat sok éve; mitmed mu tuttavad az ismerőseim közül sokan
2. (väljendab küsimust arvu, hulga kohta) hány ♦ mitu külalist tuleb? hány vendég jön?; mitu last sul on? hány gyereked van?
■LS: mitme+ ♦ mitmetähenduslik sokértelmű, többjelentésű, többértelmű

mätas <mätas m'ätta mätas[t -, mätas[te m'ätta[id 07 s>
1. (sambla v rohuga kaetud maapinna kühm) rög, göröngy, zsombék, hant
2. (rohukamar, sellest väljalõigatud tükk) ♦ murumätas, rohumätas gyeptégla
■LS: mätas+ ♦ mätaskatus gyeptető

naishääl <+h'ääl hääle h'ääl[t h'ääl[de, hääl[te h'ääl[i 13 s> női hang

nõrutama <nõruta[ma nõruta[da nõruta[b nõruta[tud 27 v> (millestki läbi nõrguda laskma) leszűr, lecsepegtet; (nõrguda laskma) csepegni hagy; (pealt ära kallama) leönt ♦ mahla võib nõrutada läbi marli a (gyümölcs)levet gézen lehet leszűrni; juurvili pestakse ja nõrutatakse a zöldséget megmossák és lecsepegtetik; pestud nõud nõrutatakse restil a megmosott edényt lecsepegtetik az edénycsepegtetőn; kui tärklis põhja sadestub, nõrutame vee pealt ära ha leszállt a keményítő az edény aljára, csorgasd le róla a vizet; nõrutas pudelist likööri viimse tilgani välja csorgasd ki a likőrt az üvegből az utolsó csppig

näägutama <nääguta[ma nääguta[da nääguta[b nääguta[tud 27 v> (hurjutama) zsörtölődik, zsémbeskedik; (ette heitma) szemére hány, szemére vet; (narritama) ugrat, tréfál, heccel, rászed; (nääksuma) felhánytorgat ♦ mis sa tema kallal v teda v temast näägutad miért zsörtölődsz vele folyton; ära takka järgi nääguta utólag ne hánytorgasd fel

oksendama <oksenda[ma oksenda[da oksenda[b oksenda[tud 27 v> hány, elhányja magát, rókázik, okád(ik), kiokád ♦ laps oksendab hány a gyerek; haige oksendas verd a beteg vért hányt; oksendas kogu söögi välja az egész ételt kihányta

pärandama <päranda[ma päranda[da päranda[b päranda[tud 27 v> örökül/örökségül hagy, hagyományoz ♦ ta pärandas oma maja tütrele házát leányára hagyományozta; igaühel on õigus omada, kasutada, käsutada ja pärandada oma seaduslikul teel saadud omandit mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogszerűen szerzett tulajdonát birtokolja, használja, azzal rendelkezzen, és azt örökül hagyja; kuningavõim on pärandatav a királyság örökletes

rahule jätma békén hagy

sibilant <s> sziszegő, sziszegő hang

sisehääl <+h'ääl hääle h'ääl[t h'ääl[de, hääl[te h'ääl[i 13 s> belső hang

sööbima <s'ööbi[ma s'ööbi[da s'ööbi[b s'ööbi[tud 27 v> (millessegi uuristuma, sisse tungima, end sisse sööma) beivódik; piltl (ajju, mällu, meelde, hinge, verre) (be)vesődik, mély nyomot hagy ♦ tubakalõhn sööbib mööblisse ja kardinatesse a dohányszag beivódik a bútorokba és a függönyökbe; see kuupäev on mu mällu sööbinud a dátum bevésődött a fejembe; juhtum sööbis igaveseks tema mällu az eset az emlékezetébe vesődött

sülitama <sülita[ma sülita[da sülita[b sülita[tud 27 v>
1. (suust sülge vm välja laskma) köp, köpköd; (välja) kiköp; (kellegi peale sülitama) leköp; (vihaga sülitama) ráköp ♦ ta sülitas mu supi sisse beleköpött a levesembe; haige köhib ja sülitab verd a beteg köhög és vért köp ki; sülitas paparatso peale leköpött egy lesifotóst
2. kõnek (kellestki v millestki mitte hoolima, kellelegi v millelegi käega lööma) fittyet hány vkinek/vminek v vkire/vmire, fütyül rá, semmibe vesz ♦ ta sülitab seadustele semmibe veszi a törvényeket

toon <t'oon tooni t'ooni t'ooni, t'ooni[de t'ooni[sid_&_t'oon/e 22 s>
1. hang, hangzás ♦ südametoon med szívhang; tõusev toon keel emelkedő hanglejtés; langev toon keel ereszkedő hanglejtés
2. (värvitoon, värving, värvivarjund) tónus ♦ heledad toonid világos tónusok; soojad toonid meleg tónusok; pastelltoon pasztell tónus; pruunides toonides maalitud pilt barna tónusokban festett kép
3. (kõneleja suhtumist, meeleolu, tunnet väljendav häälevarjund, kirjutatu üldine tundelaad, selle värving) tónus, hangnem ♦ hea toon jó modor; halb toon rossz modor; käskiv toon parancsoló tónus; kiri oli kirjutatud äärmiselt viisakas toonis a levél rendkívüli udvarias hangnemben íródott

viskama <v'iska[ma visa[ta v'iska[b visa[tud 29 v>
1. (lennutama, heitma) becsap, vet, vág, rávet, odavet, odavág, odadob, odacsap, megdob, levág, lehajít, lebasz, kivet, hozzávág, hány, hajít, hajigál, elvet, dobál, dob, bevet ♦ oda viskama gerelyt hajít; viska see mõte peast! piltl hagyj fel a gondolattal!; võta üks ja viska teist bordában szőtték őket; pärleid sigade ette heitma/viskama disznók elé gyöngyöt szór; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönti; viskab varsti vedru välja nem sokáig húzza; viskab sussid püsti, viskab lusika nurka feldobja a talpát, feldobja a pacskert; see visaku esimene kivi, kes... az vesse rá az első követ, aki...; see on siit kiviviske kaugusel / kiviga visata egy köpés(nyi)re van innen; see on maha visatud raha ez kidobott pénz
2. (hoogsat liigutust tegema) vet; (vaadet korraks kiiresti kuhugi suunama) pillantást vet ♦ viskas koti selga hátára vetette a zsákot; viskas kiire pilgu möödujale gyors pillantást vetett a járókelőre
3. (mingisse asendisse laskuma, heitma) ledob ♦ viskas end diivanile pikali ledobta magát a kanapéra
4. kõnek (kiiresti kuhugi toimetama) elvisz ♦ ehk viskad mind jaama? elviszel a pályaudvarra?
5. (tegevuse hoogsust, kiirust rõhutades asendab teisi verbe) ♦ peale vihma hakkasid taimed viskama az eső után a növények gyors növekedésnek indultak; tüdruk on suve jooksul pikkusesse visanud a fiú megnyúlt a nyár folyamán; viskas kiiruga mõne rea paberile sebtében odavetett néhány sort a papírra; armastab viina visata szeret felönteni a garatra