[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

hapu <hapu hapu hapu[t -, hapu[de hapu[sid 16 adj, s>
1. adj savanyú; (hapuks läinud) megsavanyodott ♦ hapud õunad savanyú almák; hapu vein savanyú bor; hapu lõhn savanyú szag; hapu ilme fancsali arc; kapsad on liiga hapud túl savanyú a káposzta; supp on hapuks läinud megsavanyodott a leves; haput nägu tegema piltl fanyalog, savanyú képet vág, mosolyog, mint a vadalma, komor/savanyú képet vág vmihez/vmire, fancsali képet vág vmihez/vmire, savanyú arcot vág; viinamarjad on hapud savanyú a szőlő (vkinek)
2. s savanyú ♦ ma ei saa süüa haput nem ehetek savanyút

hapukapsas <+kapsas k'apsa kapsas[t -, kapsas[te k'apsa[id 07 s> savanyú káposzta
■LS: hapu+kapsa+ ♦ hapukapsasalat savanyúkáposzta-saláta; hapukapsasupp káposztaleves, korhelyleves

hapukoor <+k'oor koore k'oor[t k'oor[de, koor[te k'oor[i 13 s> tejföl
■LS: hapu+koore+ ♦ hapukoorekaste tejfölmártás; hapukoorevõi tejfölből készült vaj

kali <kali kalja k'alja k'alja, k'alja[de k'alja[sid_&_k'alj/u 24 s> kvasz ♦ hapu kali savanykás kvasz; leivakali kenyeres kvasz; linnasekali malátás kvasz; meekali mézes kvasz

kinnisti <kinnisti kinnisti kinnisti[t -, kinnisti[te kinniste[id 01 s>
1. fot, keem (kinnistuslahus) rögzítősó ♦ hapu kinnisti savanyú rögzítősó
2. farm (kõhukinnisti) hasfogó

kirsipuu <+p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s>
1. bot (Cerasus) cseresznye ♦ hapu kirsipuu bot (Cerasus vulgaris) meggyfa; viltjas kirsipuu bot (Cerasus tomentosa) pelyhes meggy
2. (puit) cseresznyefa

magushapu <+hapu hapu hapu[t -, hapu[de hapu[sid 16 adj> (ühtaegu magus ja hapu); piltl (näiliselt heatahtlik ja sõbralik) édes-savanyú

maitse <maitse m'aitse maitse[t -, maitse[te m'aitse[id 06 s>
1. (maitsmisaistingut esile kutsuv aine omadus) íz ♦ magus maitse édes íz; hapu maitse savanyú íz; soolane maitse sós íz; kibe maitse keserű íz; vastiku maitsega rossz ízű; kohvi maitse a kávé íze; millegi maitset suhu saama rájön vminek az ízére
2. (esteetiliste väärtushinnangute kogum) ízlés ♦ muusikaline maitse zenei ízlés; peen maitse kifinomult ízlés; meil on ühesugune maitse egyforma az ízlésünk; maitse järgi ízlés szerint; sel (toidul) pole mingit maitset se íze, se bűze; maitse üle ei vaielda (az) ízlések és (a) pofonok különbözőek, ízlésekről nem lehet vitatkozni; ta pole minu maitse nem az én ízlésem
■LS: maitse+ ♦ maitseasi, maitseküsimus gusztus dolga, ízlés kérdése, ízlés dolga; maitsetaim fűszernövény

nägu <nägu n'äo nägu n'äkku, nägu[de nägu[sid 18 s>
1. arc, ábrázat, orca, kép, fizimiska, arculat; (looma pea esikülg) pofa ♦ meeldiv nägu kedves arc; kortsus v kipras v krimpsus nägu ráncos arc; näo poolest v näolt kena tüdruk szép arcú lány; läks v lahvatas näost v üle näo punaseks elpirult; ta punetab v õhetab v lõkendab näost pirul az arca; nägu läks laia naeru täis széles mosoly ült ki az arcára; nägu venis pettumusest pikaks megnyúlt az ábrazata / az arca / a képe / az orra; oled sellel fotol võõra näoga olyan idegen vagy ezen a képen; pööra nägu kõrvale v ära fordítsd el az arcod; tunnen v tean teda vaid näo järgi csak látásból ismerem; kõik nad on ühte nägu mind egyformák; ta on näost surmkahvatu olyan (az arca), mint a lárva; kellelegi näkku valetama vkinek a szemébe hazudik; kellelegi näkku naerma vkinek a szeme közé nevet
2. (näoilme) arckifejezés; (grimass) grimasz ♦ hapu nägu savanyú ábrázat; haput nägu tegema mosolyog, mint a vadalma, savanyú képet vág; pettunud nägu csalódott arc; ta nägu läks v tõmbus pilve elborult az arca, elkomorult; seletab midagi tähtsa näoga fontoskodó arccal magyaráz valamit; jäi mulle lolli näoga otsa vahtima bamba arccal rámbámult; näost näha, et ta valetab lerí az arcáról, hogy hazudik; näis, mis[suguse] näo ta teeb meglátjuk, milyen arcot vág; teeb näo, nagu poleks küsimust kuulnudki úgy tesz, mintha nem hallotta volna a kérdést
3. kõnek, hlv (inimene) arc ♦ igasuguseid kahtlasi nägusid liigub ringi mindenféle gyanús arcok mozognak erre; seal on uusi nägusid, keda ma veel ei tunne új arcok is voltak, akiket még nem ismerek; lunis igalt tuttavalt näolt raha minden ismerőstől pénzt kunyerált
4. piltl (ilme, pale) arculat, arc, kép ♦ ajalehe poliitiline nägu a lap politikai arculata; linna nägu on tundmatuseni muutunud a város arculata a felismerhetetlenségig megváltozott; need majad on ühte v sama nägu ezek a házak mind egyformák; asi paistab seda nägu, et oleme siin ülearused úgy tűnik, feleslegesek vagyunk itt; alatusel on palju nägusid az aljasságnak sok arca van; ta käis tundides ainult nägu näitamas piltl pofafürdőért járt az órákra; vaatab ohtudele näkku piltl nézz szembe a veszéllyel; ma ei salli sind, ära tule näolegi piltl ki nem állhatlak, ide ne told a képed
■LS: näo+ ♦ näojooned arcvonások; näojume arcszín; näokate álarc; näokreem arckrém; näokuju arc forma; näolihas anat arcizom; näomassaaž arcmasszázs; näonahk arcbőr; näonärv anat arcideg; näopiim arctej; näovesi arcvíz

oblikas <oblikas oblika oblika[t -, oblika[te oblika[id 02 s> bot (Rumex) lórom, lósóska, sóska ♦ väike oblikas bot (Rumex acetosella) juhsóska; hapu oblikas bot (Rumex acetosa) mezei sóska; hobuoblikas bot (Rumex confertus) tömött lórom; vesioblikas bot (Rumex aquaticus) vízi lórom
■LS: oblika+ ♦ oblikalehed sóskalevelek; oblikasupp sóskaleves