[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aastaring <+r'ing ringi r'ingi r'ingi, r'ingi[de r'ingi[sid_&_r'ing/e 22 s>
1. biol évgyűrű
2. az évek körforgása ♦ aastaring on jälle täis saamas megint eltelt egy év

ajahammas <+hammas h'amba hammas[t -, hammas[te h'amba[id 07 s> az idő vasfoga

alatu <alatu alatu alatu[t -, alatu[te alatu[id 01 adj> alantas, sumák, hitvány, gaz, gyalázatos, galád, aljas, alávaló, alattomos ♦ alatu inimene galád, tróger, sumák; alatu tegu aljas cselekedet; alatu lurjus alávaló gazember

alla <'alla postp, prep, adv> vt ka all1, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allapoole, madalamale, maha, sisse) alá, le ♦ laua alla az asztal alá; ülalt alla felülről lefelé; trepist alla minema lemegy a lépcsőn; neelasin tableti alla lenyeltem a tablettát; auto alla jääma autó alá kerül
2. postp [gen] (mille juurde, lähedale, vahetult enne, mille eel) -hoz/-hez/-höz, alá ♦ akna alla istuma az ablakhoz ül; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
3. postp [gen]; prep [part] (tegevus- v mõjupiirkonda, mingisse seisundisse) alá ♦ {kelle} mõju alla sattuma vki hatása alá kerül
4. adv; prep [gen] (alla määrapiiri, vähem kui, vähemaks) alá, alatti/aluli ♦ alla neljakümnesed mehed a negyven év alatti férfiák; alla nulli temperatuur nulla fok alatti hőmérséklet; alla oma võimete indiszponált; seelik on alla põlve térd alá érő szoknya; hinnad läksid alla lementek az árak

allilmaliider <+l'iider l'iidri l'iidri[t -, l'iidri[te l'iidre[id 02 s> az alvilág főnöke

alljärgnevalt <s> az alábbiakban

Alpid pl az Alpok

alternatiivteenistus <+teenistus teenistuse teenistus[t teenistus[se, teenistus[te teenistus/i 11 s> az alternatív polgári szolgálat

Ameerika Ühendriigid pl, ka Ühendriigid (riik Põhja-Ameerikas) az (Amerikai) Egyesült Államok ♦ Ameerika Ühendriikide president az Egyesült Államok elnöke

arm2 <'arm armu 'armu 'armu, 'armu[de 'armu[sid_&_'arm/e 22 s>
1. (armulikkus, soosing, armuandmine) irgalom, könyörület; (halastus) kegyelem ♦ armu poolest kegyelemből; kellegi armust töökohta saama vki kegyéből állást kap; [kunstnik] jumala armust Isten kegyelméből [való művész]; armu paluma {kellelt} irgalomért esedezik/könyörög; armu andma {kellele} megkegyelmez; armutult könyörtelenül
2. (armastus, armastatu) szerelem ♦ esimene arm első szerelem
3. kõnek (imestust, üllatust, ehmatust väljendavates hüüatustes) Az irgalmát (neki)! ♦ mis sul peas on? Taevane arm, turban! mi van a fejeden? – Turbán az irgalmát
■LS: armu+ ♦ armuasjad szerelmi ügyek; armuavaldus szerelmi vallomás; armuigatsus szerelemvágy; armujook szerelmi bájital, szerelemital; armuleib irgalomkenyér; armuleek piltl a szerelem lángja, szerelemláng; armulugu szerelmi történet; armunool piltl a szerelem nyila; armusuhe szerelmi kapcsolat; armuseiklus szerelmi kaland; armuvalu szerelmi bánat

avalikustama <avalikusta[ma avalikusta[da avalikusta[b avalikusta[tud 27 v> közzétesz, nyilvánosságra bocsát/hoz

balansseerima <balanss'eeri[ma balanss'eeri[da balansseeri[b balansseeri[tud 28 v> (tasakaalu säilitama, tasakaalus hoidma) egyensúlyoz; (tasakaalustama) kiegyensúlyoz, egyensúlyba hoz ♦ köiel balansseerima kötélen egyensúlyoz; hästi balansseeritud trummel jól kiegyensúlyozott forgódob

balõkk <bal'õkk balõki bal'õkki bal'õkki, bal'õkki[de bal'õkki[sid_&_bal'õkk/e 22 s> (vinnutatud v külmsuitsutatud vääriskala) szárított/ hidegen füstölt hal ♦ tuurabalõkk szárított/ hidegen füstölt tokhal; lõhebalõkk szárított/ hidegen füstölt lazac

dünastia <dün'astia dün'astia dün'astia[t -, dün'astia[te dün'astia[id 01 s> (valitsejasugu) dinasztia, uralkodóház, ház

eales <'eales adv> (eitusega) soha (az életben); (jaatusega) valaha, az életben, csak ♦ meie vahel pole eales riidu olnud soha nem volt vita köztünk; ma ei unusta seda eales ezt soha nem fogom elfelejteni; pole eales mõttesse tulnud soha nem jutott eszembe; teen kõik, mida eales soovid megteszek mindent, amit csak kívánsz; mõelgu minust, mis eales tahavad gondoljanak rólam, amit csak akarnak; ta on huvitavaim inimene, keda eales olen tundnud a legérdekesebb ember, akit valaha ismertem

eelmainitud <+mainitud mainitu mainitu[t -, mainitu[te mainitu[id 02 adj (eestäiendina indekl)> az előbb említett, a fent említett

eelnimetatud <+nimetatud nimetatu nimetatu[t -, nimetatu[te nimetatu[id 02 adj (eestäiendina indekl)> az előbb említett, fent említett, fenti ♦ eelnimetatud isikud az előbb említett személyek

ees <'ees adv, postp> vt ka ette, eest
1. adv (eespool) előtt, elöl ♦ ta seisis päris ees ő egészen elöl állt
2. adv (esiküljele kinnitatud, esiküljel) ♦ tal on prillid ees rajta van a szemüvege
3. adv (takistamas, tüliks) vkinek az útjában (van) ♦ sa oled mul igal pool ees mindenhol az utamban vagy; puu oli tee peal ees az úton egy kidőlt fa van
4. adv (ajaliselt tulemas, teoksil, arengult eespool, õigest ajast ette jõudnud) vmihez képest előrébb van, vminél korábban ♦ mis sul täna õhtul ees on? mit tervezel mai estére?; ta on oma ajast ees megelőzi saját korát; ta on oma arengus eakaaslastest ees előrébb tart a fejlődésben a kortársaihoz képest; kell on viis minutit ees az óra öt percet siet
5. postp [gen] (eespool) előtt ♦ maja ees a ház előtt; peegli ees a tükör előtt; ta sammus minu ees előttem ment
■LS: ees+ ♦ eesaju anat előagy; eeshammas metszőfog; eesiste első ülés; eesjäse zool elülső láb; eeskäsi (kaardimäng) az osztó; eeskäelöök (tennis) tenyeres; eesvokaal keel magas magánhangzó; eesõu előudvar

eesistujamaa <+m'aa m'aa m'aa[d -, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s> elnökség, az elnökséget adó ország

eesots <+'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s> az eleje, él, elülső rész

eesotsas <+otsas adv, postp> adv elöl, az elején, élén ♦ eesotsas olema élén van; eesotsas seisma élén áll

eksmatrikuleerima <eksmatrikul'eeri[ma eksmatrikul'eeri[da eksmatrikuleeri[b eksmatrikuleeri[tud 28 v> (üliõpilaste nimekirjast kustutama) elbocsát az egyetemről

eksmatt <'eksm'att 'eksmati 'eksm'atti 'eksm'atti, 'eksm'atti[de 'eksm'atti[sid_&_'eksm'att/e 22 s> elbocsátás az egyetemről

ekvaator <ekv'aator ekv'aatori ekv'aatori[t -, ekv'aatori[te ekv'aatore[id 02 s> az Egyenlítő ♦ taevaekvaator astr égi egyenlítő

elukallidus <+k'allidus k'alliduse k'allidus[t k'allidus[se, k'allidus[te k'allidus/i 11 s> az élet drágasága, megélhetési költségek

elukool <+k'ool kooli k'ooli k'ooli, k'ooli[de k'ooli[sid_&_k'ool/e 22 s> piltl az élet iskolája

elukuu <+k'uu k'uu k'uu[d -, k'uu[de_&_kuu[de k'uu[sid_&_k'u[id 26 s> az élet hónapja ♦ 6.–12. elukuu vahel 6-12 hónapos kor között; teisel elukuul az élete második hónapjában

eluküünal <+küünal k'üünla küünal[t -, küünal[de k'üünla[id 08 s> piltl az élet gyertyája

elulained pl <+laine l'aine laine[t -, laine[te l'aine[id 06 s> az élet hullámai

elulõng <+l'õng lõnga l'õnga l'õnga, l'õnga[de l'õnga[sid_&_l'õng/u 22 s>
1. piltl (elu) az élet fonala
2. bot (vääntaim Clematis) iszalag ♦ harilik elulõng bot (Clematis vitalba) erdei iszalag; püstine elulõng bot (Clematis recta) felálló iszalag

elumeri <+meri mere m'er[d m'erre, mere[de mere[sid 20 s> piltl az élet vihara

elunähtus <+n'ähtus n'ähtuse n'ähtus[t n'ähtus[se, n'ähtus[te n'ähtus/i_&_n'ähtuse[id 11_&_09 s> (tegelikkusega seotud) az élet jelensége; (elutegevusega seotud) életjelenség

elurada <+rada raja rada -, rada[de rada[sid_&_rad/u 18 s> piltl az élet ösvénye, életút

eluring <+r'ing ringi r'ingi r'ingi, r'ingi[de r'ingi[sid_&_r'ing/e 22 s>
1. (keskkond) lakókörnyezet
2. (elu) az élet körforgása

elutõde <+tõde t'õe tõde -, tõde[de tõde[sid 18 s> (tegelik elu) az élet ténye

eluvaldkond <+v'aldk'ond v'aldkonna v'aldk'onda v'aldk'onda, v'aldk'onda[de v'aldk'onda[sid_&_v'aldk'ond/i 22 s> az élet területe

ennist <ennist adv> (enne) az előbb; (hiljuti, natukese aja eest) nemrég ♦ see pole liialdus, mis ma ennist ütlesin nem túlzás, amit az előbb mondtam; alles ennist oli siin nemrég itt volt

eramu <eramu eramu eramu[t -, eramu[te eramu[id 01 s> családi ház

erootikaäri <+äri äri äri -, äri[de äri[sid 17 s> az erotika területe

ganglion <g'anglion g'anglioni g'anglioni g'anglioni, g'anglioni[de g'anglion/e 19 s; g'anglion g'anglioni g'anglioni[t -, g'anglioni[te g'anglione[id 02 s>
1. anat (närvisõlm) idegdúc
2. med (kooljaluu) ganglion, tömlő (az izület vagy ínhüvely környékén)

hall2 <h'all halli h'alli h'alli, h'alli[de h'alli[sid_&_h'all/e 22 adj, s>
1. adj szürke; (tuhakarva) hamuszürke; (sinkjas) kékesszürke; (pruunikas) barnásszürke; (juuste jms kohta) ősz ♦ hall ülikond szürke öltöny; hall taevas szürke égbolt; hallid silmad szürke szem; hall hobune szürke ló; hall hommik szürke reggel; hall uduloor szürke ködfátyol; hallid juuksed ősz haj; hall habe ősz szakáll; hall taat ősz hajú öreg; hall lepp bot (Alnus incana) hamvas éger; hall pähklipuu bot (Juglans cinerea) szürke dió, vajdió; halli argipäev szürke hétköznapok; vanal hallil ajal ősidőben; helehall világosszürke; kahvatuhall sápadt-szürke; pruunikashall barnásszürke; terashall acélszürke; tumehall sötétszürke; maja värviti halliks a házat szürkére festették; ta läks üleöö halliks egy éjszaka alatt megőszült; magamatusest hallid näod álmatlanságtól szürke arcok; mul ei ole sellest halli aimugi halvány gőzöm sincs; pimedas on kõik kassid hallid piltl a sötétben minden tehén fekete
2. s (hallid juuksed v karvad) ősz haj ♦ ta habemes on halli deres a szakálla
■LS: hall+ ♦ hallaine anat szürkeállomány; hallhani zool (Anser anser) nyári lúd; hallhüljes zool (Halichoerus grypus) kúpos fóka; hallmalm tehn szürke öntöttvas; hallmullad põll szürkeföld; hallollus anat szürkeállomány
halli+ ♦ hallihabemeline őszszakállú; hallijuukseline ősz hajú; hallipäine galambősz; hallisilmaline, hallisilmne szürkeszemű; hallitriibuline szürke csíkos

haneks püüdma csőbe húz

harmoniseerima <harmonis'eeri[ma harmonis'eeri[da harmoniseeri[b harmoniseeri[tud 28 v> muus (viisile saadet kujundama) harmonizál, vmit összhangba hoz vmivel ♦ viisi harmoniseerima dallamot harmonizál

häbimärgistama <+märgista[ma märgista[da märgista[b märgista[tud 27 v> negszégyenít, szégyent hoz vkire ♦ ajalehes häbimärgistati ahnitsejaid az újságban megszégyenítették a kapzsikat

häbistama <häbista[ma häbista[da häbista[b häbista[tud 27 v>
1. (häbi tegema) megszégyenít, meggyaláz, leéget, gyaláz, szégyenbe hoz, dehonesztál; (naise au röövima) meggyaláz ♦ oma head nime häbistama szégyent hoz nevére; oma käitumisega kogu peret häbistama viselkedésével szégyent hoz a családra; neiut häbistama szégyenbe hozta a lányt; olen teotatud ja häbistatud meggyaláztak és megszégyenítettek
2. (hurjutama) rápirít ♦ tüdrukut häbistati lohakuse pärast hanyagsága miatt rápirítottak a lányra

härrased pl <härrane härrase härras[t -, härras[te härrase[id 10 s> (saksad, härrad) uraság, az urak ♦ naabermõisa härrased a szomszéd kastély uraságai; teenis suurtsugu härraseid nagyurakat szolgált; tänan teid, härrased! köszönöm, uraim!

ilmaletoomine <+t'oomine t'oomise t'oomis[t t'oomis[se, t'oomis[te t'oomis/i_&_t'oomise[id 12_&_10? s> (sünnitamine) világra hoz, szül ♦ poja ilmaletoomine a fia világrahozása

inimesepoeg <+p'oeg poja p'oega p'oega, p'oega[de p'oega[sid_&_p'oeg/i 22 s>
1. ember, emberfia
2. relig (Kristus) az ember fia

inimloomus <+l'oomus l'oomuse l'oomus[t l'oomus[se, l'oomus[te l'oomus/i_&_l'oomuse[id 11_&_09 s> az emberi természet

inimolemus <s> vkinek az emberi volta

inimsugu <+sugu s'oo sugu s'ukku, sugu[de sugu[sid 18 s> emberfaj, az emberi nem

inimtekkeline <+t'ekkeline t'ekkelise t'ekkelis[t t'ekkelis[se, t'ekkelis[te t'ekkelis/i 12 adj> antropogén, az ember tevékenységéből eredő ♦ inimtekkeline taimkate antropogén növényzet; inimtekkeline maastik antropogén táj

internetiühendus <s> internethozzáférés, internetkapcsolat, csatlakozás az internetre, csatlakozás a világhálóra

interpunktsioon <interpunktsi'oon interpunktsiooni interpunktsi'ooni interpunktsi'ooni, interpunktsi'ooni[de interpunktsi'ooni[sid_&_interpunktsi'oon/e 22 s> keel (kirjavahemärgistus) központozás, interpunkció, az írásjelek kitétele
■LS: interpunktsiooni+ ♦ interpunktsioonimärgid a központozás jelei; interpunktsioonireeglid központozási szabályok; interpunktsiooniviga központozási hiba

isamaa <+m'aa m'aa m'aa[d -, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s> anyaföld, haza; (kodumaa) haza ♦ isamaale ustavad pojad a haza hűséges fiai; isamaad kaitsma a hazát védeni; isamaa eest võitlema a hazájáért harcol
■LS: isa+maa+ ♦ isamaalaul hazafias dal; isamaaluule, isamaalüürika hazafias költemény

isatalu <+talu talu talu t'allu, talu[de talu[sid 17 s> az apám tanyája

jokutama <jokuta[ma jokuta[da jokuta[b jokuta[tud 27 v> kõnek (mökutama, aega viitma) késlekedik, időt húz ♦ tee ruttu, ära jokuta siess már, ne húzd az időt

joonima <j'ooni[ma j'ooni[da jooni[b jooni[tud 28 v> (jooni tõmbama, lineerima) vonalaz, vonalakat húz ♦ paberit joonima papírt vonalaz; mõned laused on pliiatsiga alla joonitud néhány mondat alá van húzva ceruzával; madalat laupa joonisid sügavad vaod piltl az alacsony homlokot mély ráncok barázdálták; joonitud vihik vonalas füzet

jumalakeeli <+keeli adv> az isten szerelmére, isten nevében ♦ jumalakeeli paluma az isten szerelmére/nevében kéri

jumalapärast <+pärast adv>, ka jumala pärast az ég szerelmére, az isten szerelmére ♦ ära sellest jumala pärast v jumalapärast kellelegi räägi az ég szerelmére, el ne mondd senkinek

just <j'ust adv, interj>
1. (nüüdsama, äsja) az előbb, most, imént, éppen ♦ jõudsin just koju most értem haza; päike oli just tõusnud éppen felkelt a nap; tahtsin just välja minna éppen ki akartam menni; olin just magama jäämas éppen kezdtem elaludni; keetsin just endale kohvi éppen most főztem magamnak kávét
2. (nimelt) csak, pláne; (täpselt) pont, pontosan ♦ just praegu éppen most; just niisugune pont ilyen; ootasime just sind pont téged vártunk; just täna on mul aega pont ma van időm; just nii éppígy, pont így/úgy, csak úgy, pontosan, persze, igenis, éppúgy; et siin palav oleks, seda just ei saa öelda azt éppen nem mondhatnánk, hogy itt meleg van; just nii palju kui vaja pontosan annyi, amennyi kell, pont/éppen annyi, amennyi szükséges; käed on külmad just nagu jäätükid éppen olyan hidegek a kezei, mint a jég; just nagu oleks tema mintha ő lenne; just nagu peast pühitud mintha kitörölték volna a fejemből
3. (juhtumisi, tingimusel) véletlenül, feltéve, hacsak, ha ♦ teen, kui just aega on megcsinálom, ha lesz időm; eks ma tule, kui just kutsutakse jövök, ha hívnak
4. (eriti, päris) különösen, éppen ♦ pole just kerge töö nem éppen könnyű munka; tööd pole just palju, aga ... nincsen különösebben sok munka, de

juudaline <j'uudaline j'uudalise j'uudalis[t j'uudalis[se, j'uudalis[te j'uudalis/i 12 s> (põrguline) az ördögbe ♦ tee, juudaline, ometi uks lahti! az ördögbe is, nyisd ki az ajtót!

juuksed pl → juus haj

juurde <j'uurde postp, adv>
1. postp [gen] (vahetusse lähedusse) mellé, hozzá, -hoz, -hez, -höz ♦ akna juurde astuma az ablakhoz lép; tule minu juurde! gyere hozzám!; rada viib järve juurde az ösvény a tóhoz vezet
2. postp [gen] (kelle asukohta, kelle jutule, vastuvõtule) -hoz, -hez, -höz ♦ viisin lapse tuttavate juurde az ismerősökhöz vittem a gyereket; lähen arsti juurde megyek az orvoshoz
3. postp [gen] (osutab käsitletavale, otsusele) hozzá, mellett, -nál, -nél ♦ asusin kohe asja juurde azonnal hozzá fogtam a dologhoz; kas jääd oma arvamuse juurde? maradsz a véleményednél?, kitartassz a véleményed mellett?; ta jäi oma sõnade juurde kindlaks kitartott a szavainál
4. postp [gen] (mille alluvusse v koosseisu) -nál, -nél ♦ linnavalitsuse juurde moodustati komisjon a városi önkormányzatnál alakítottak egy bizottságot; jäin tööle ülikooli juurde az egyetemnél maradtam, az egyetemnél álltam munkába
5. postp [gen] (millele lisaks, mille kõrvale) -hoz, -hez, -höz ♦ kohvi juurde pakuti konjakit a kávéhoz konyakot kínáltak; ostis mantli juurde uue kübara új kalapott vett a kabáthoz; halva mängu juurde head nägu tegema jó képet vág a dologhoz
6. adv (vahetusse lähedusse) hozzá, a közelébe ♦ astus mulle juurde ja küsis teed hozzám lépett, és útbaigazítást kért; siia ei pääse autoga juurde ezt nem lehet autóval megközelíteni
7. adv (lisaks)- ♦ sain palka juurde fizetésemelést kaptam; sa oled kaalus juurde võtnud meghíztál, felszedtél pár kilót; ta on palju juurde õppinud sokat fejlődött; hoogu juurde! gyerünk, gyerünk!

juus <j'uus j'uukse j'uus[t -, j'uus[te j'uukse[id 09 s (hrl pl)> (juuksekarv) hajszál; (juuksed) haj ♦ esimene hall juus első ősz hajszál; hallinev juus, hallinevad juuksed őszülő haj; hallid juuksed ősz haj; heledad juuksed szőke haj; karm juus durva haj; tumedad juuksed sötét haj; punased juuksed vörös haj; tuhkjad juuksed szürkés haj; ruuged juuksed vöröses haj; kohevad juuksed dús haj; hõredad juuksed ritka haj; tihedad juuksed sűrű haj; sirged juuksed egyenes haj; laines juuksed hullámos haj; krussis juuksed göndör haj; lokkis juuksed bodor haj, göndör haj; lühikesed juuksed rövid haj; kuivad juuksed száraz haj; rasused juuksed zsíros haj; pulstis juuksed gubancos haj; salkus juuksed csapzott haj; sassis juuksed kócos haj, kusza haj; juukseid kasvatama megnöveszti a haját; juukseid kammima fésüli a haját; juukseid lõikama hajat nyír; juukseid nulliga maha ajama kopaszra nyír; juukseid lokkima hajat süt; juukseid palmima v palmitsema hajat fon; juustest sakutama megcibálja a haját; juuksed olid kammitud otselahku haja középen volt elválasztva; juuksed hoiavad lokki göndörödik a haja; juuksed on mütsi alt väljas kilóg a haja a sapka alól; pikk juus, lühike aru hosszú haj, rövid ész; oma juukseid katkuma a haját tépi; kellelgi tõusevad juuksed peas püsti vkinek minden haja szála az égnek áll/mered
■LS: juukse+ ♦ juukseehe hajdísz; juuksehari hajkefe; juukseharjas sörtehajú; juuksekadu med hajvesztés; juuksekasv hajnövekedés; juuksekrunn konty; juuksekuhelik, juuksekuhil hajtorony; juuksekuivus hajszárazság; juukselint hajpántlika; juukselõhenemus med a hajszálak repedezése; juuksemurduvus med hajtöredezés; juuksepael hajszalag; juuksepahmak[as] hajtömeg; juuksepumat hajkenőcs; juuksepügamine hajnyírás; juuksetort hajcsomó; juukseudemed hajpihék; juuksevesi hajvíz; juuksevihk hajzuhatag; juuksevõrk hajháló, necc; juukseväljalangus med hajhullás; juukseõli hajolaj

jõuk <j'õuk jõugu j'õuku j'õuku, j'õuku[de j'õuku[sid_&_j'õuk/e 22 s> (salk, rühm) bagázs, horda, had, csapat, banda; (käratsev summ) zajongó banda; (bande) banda ♦ jõuk inimesi egy csapat ember; jõuk uudishimulikke egy csapat kíváncsiskodó; laste käratsev jõuk zajongó gyermek csapat; kurjategijate jõuk bűnözők bandája; bandiidijõuk, bandiitide jõuk anditák; rahvajõuk csőcselék; rööv[li]jõuk rablóbanda; vargajõuk tolvajbanda; jõugu juht bandavezér

järgmiselt <j'ärgmiselt adv> (järgmisel viisil) következőképp(en); (alljärgnevalt) az alábbiak szerint

kala <kala kala kala -, kala[de kala[sid_&_kal/u 17 s> hal ♦ kalad zool (Pisces) halak; alamõõduline kala méretenaluli hal; püügimõõduline kala kifogható méretű hal; luine kala szálkás hal; keedetud kala főtt hal; kuivatatud kala szárított hal; külmutatud kala fagyasztott hal; praetud kala sült hal; värske kala friss hal; akvaariumikala díszhal; eluskala élőhal; jõekala folyami hal; kuumsuitsukala melegen füstölt hal; külmsuitsukala hidegen füstölt hal; mageveekala édesvízi hal; marjakala ikrás hal; merekala tengeri hal; niisakala tejes hal; siirdekala vándorló hal; soolakala besózott hal; suitsukala füstölt hal; kala v kalu püüdma halat fog; kala v kalu suitsutama halat füstöl; vinnutatud kala besózott, szárított hal; kalal käima halászni jár; kalale minema horgászni megy; kalal olema horgászik; kalalt tulema horgaszásból jön; kala näkkab harap a hal; nagu kala kuival mint a partra vetett hal; sogases vees kalu püüdma a zavarosban halászik; tumm kui kala néma, mint a hal; ei liha ega kala se hús, se hal; vana kala öreg motoros; elab nagu kala vees (úgy) él, mint hal a vízben
■LS: kala+ ♦ kalaahi halsütő; kalafilee kok halfilé; kalahais halszag; kalajahu põll halliszt; kalakahvel halvilla; kalakaitse halvédelem; kalakast haldoboz; kalakasvandus haltenyésztő telep, halgazdaság; kalakasvatus haltenyésztés; kalakaubandus halkereskedelem; kalakauplus halbolt; kalakaupmees halkereskedő; kalakonserv halkonzerv; kalakotlet kok halfasírt; kalakudu ivadék; kalalaev halászhajó; kalaleem hallé; kalaliha halhús; kalaliim halenyv; kalaluu halszálka, szálka; kalalõhn halszag; kalamaim halivadék; kalamajand halgazdaság; kalamajandus halgazdálkodás; kalamürgi[s]tus med halmérgezés; kalalett halaspult; kalafileerimisnuga halkés; kalanahk halbőr; kalapaat halászcsónak, halászbárka, halászladik; kalapallid kok halfasírt; kalaparv halraj; kalapirukas halbatyú; kalapood halbolt; kalapulgad panírozott halrúd; kalapuljong hallé; kalapõis halhólyag; kalapüünis halfogó eszköz; kalarasv halzsír; kalaretk halászati út; kalariik halász nép; kalarood szálka; kalaroog halétel; kalasaak (hal)fogás; kalasadam halászkikötő; kalasoomus halpikkely; kalasupp halászlé, halleves; kalasült halkocsonya; kalatiik halastó; kalatrepp hallépcső; kalaturg halpiac; kalatööstus halászati ágazat; kalavaru[d] halállomány(ok); kalaõli halolaj; kalavõrk halászháló

kandma <k'and[ma k'and[a kanna[b k'an[tud, k'and[is k'and[ke 34 v>
1. (üles tõstetuna edasi toimetama, korduvalt v eri suundades) cipel, hordoz, hord; (kindlas suunas) visz; (edasi, laiali) elhord ♦ käe otsas kandma kézben visz; kohvrit kandma bőröndöt cipel; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; ta kannab marssalikeppi paunas tarsolyában hordja a marsallbotot; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit
2. (millegi seljas-, jalas- v küljesoleku kohta) visel, hord; (ära v vanaks kandma) lehord ♦ kübarat kandma kalapot hord; kaasas kandma magával hord; prille kandma szemüveget hord, szemüveget visel, szemüveget visel/hord; relva kandma fegyvert hord; habet kandma szakállt visel; kandis mantli ribadeks rongyokra hordta le a kabátját; leinariideid kandma gyászt visel
3. (toeks olema, ülal hoidma) elbír, hordoz ♦ jalad ei kanna nem bírja el a lába; ei saa lennata kõrgemale, kui tiivad kannavad sokat akar a szarka, de nem bírja a farka
4. (peal lasuvat raskust välja kannatama) megbír, megtart ♦ jää juba kannab megbír már a jég, megtart már a jég
5. (taluma, välja kannatama) visel ♦ igaüks kannab oma risti mindenkinek megvan a maga keresztje, mindenki viseli a keresztjét
6. (vilja kandma) terem, hoz ♦ vilja kandma termést hoz, beérik
7. (rase v tiine olema) hord ♦ ta kannab oma esimest last südame all az első gyermekét hordja a szíve alatt; mära kannab üksteist kuud varssa a kanca tizenegy hónapig hordja csikaját
8. (omama) hord ♦ endas kandma midagi magában hord vmit
9. (mingis olukorras olema) visel ♦ karistust kandma jur kitölti a büntetést; kahju kandma kárt szenved; kellegi eest hoolt kandma gondot visel vkire, vigyáz vkire; vastutust kandma millegi eest vállalja vmiért a felelősséget; kulusid kandma viseli a költségeket
10. (kirja panema, arvele võtma) felvesz ♦ protokolli kandma jegyzőkönyvben rögzít; nimekirja kandma felvesz a listára
11. (mida millele märkima, peale tõmbama vms) ♦ midagi kaardile kandma feltüntet vmit a térképen; kreemi nahale kandma alkalmazza a krémet

karjalaskmine <+l'askmine l'askmise l'askmis[t l'askmis[se, l'askmis[te l'askmis/i_&_l'askmise[id 12_&_10? s> az állatok kihajtása

kauplema <k'auple[ma kaubel[da k'auple[b kaubel[dud 30 v>
1. (kaupu müüma) kereskedik, árul; (äri ajama) árusít ♦ kahjumiga kauplema veszteséggel árul; suure kasumiga kauplema nagy haszonnal árusít
2. (tingima) alkudozik, alkuszik; (hinnas alla, nuruma) alkuszik az árúból ♦ kaupleb iga sendi pärast minden centen alkuszik
■LS: kauplemis+ ♦ kauplemisaeg kereskedési idő; kauplemiskoht árusítóhely; kauplemisluba kereskedelmi engedély

kellakägu <+kägu k'äo kägu -, kägu[de kägu[sid 18 s> az óra kakukkja

kiiruimne <+'uimne 'uimse 'uimse[t -, 'uimse[te 'uimse[id 02 s> sugarasúszójú hal ♦ kiiruimsed zool (luukalade alamklass Actinopterygii) sugarasúszójú halak

kinnastama <kinnasta[ma kinnasta[da kinnasta[b kinnasta[tud 27 v> (kindaid kätte panema) kesztyűt húz a kezére

kirjakeel <+k'eel keele k'eel[t k'eel[de, keel[te k'eel[i 13 s>
1. (reeglistatud ja korrastatud keelevorm) irodalmi nyelv ♦ kirjakeelt kõnelema irodalmi nyelvet beszél
2. (kirja pandud keel) (az) írott nyelv

kirjutatu <kirjutatu kirjutatu kirjutatu[t -, kirjutatu[te kirjutatu[id 01 s> az írás

kirjutav <kirjutav kirjutava kirjutava[t -, kirjutava[te kirjutava[id 02 adj> az író

kiskuma <k'isku[ma k'isku[da kisu[b k'is[tud 28 v>
1. (tõmbama, tirima, sikutama) kiragad, cibál, tép, rángat, húzgál; (lõhki, katki, puruks, tükkideks) széttép; (hammaste v küüntega) szétmar, marcangol; (küljest, pealt, ära, eemale) letép; (seest välja v ära) kitép; (end lahti) kitör; (hooga küljest lööma) leüt; (vaevaga, kiiruga peale tõmbama) ráránt; (sisse v kaasa tõmbama) beránt ♦ köit enda poole kiskuma maga felé rángatja a kötelet; kisu jänestele rohtu szedj füvet a nyulaknak; ta kiskus tüdruku tantsima táncba cibálta a lányt; palgid kisti jõest kaldale a farönköket a partra rángatták; laps kiskus end alasti a gyerek lerángatta magáról a ruhát; mul kisti tekk pealt ära lerántották rólam a takarót; kiskusin kiiresti riided selga gyorsan felrángattam magamra a ruhát; mul kisti kott käest kirántották kezemből a táskát; laps kiskus end minu käest lahti a gyerek kitépte magát a kezemből; miinikild kiskus tal käe otsast az akna repesz letépte a kezét; torm kisub puid juurtega maast a vihar gyökerestől tépi ki a fákat; ta riided olid lõhki kistud ruhája szét volt tépve; karu kiskus jahimehe surnuks a medve széttépte a vadászt; vanu haavu lahti kiskuma/rebima felszaggatja/feltépi a régi sebeket
2. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) ránt, húz ♦ kiskusin end valu pärast kägarasse összegörnyedtem a fájdalomtól; siil kiskus end kerra a sündisznó összegömbölyödött; kramp kiskus ta näo viltu a görcs félrehúzta az arcát; ta kiskus pea õlgade vahele vállai közé húzta a fejét; seda nähes kiskusid mu käed rusikasse ezt látva ökölbe szorult a kezem; lauad kiskusid kuivamisel kaardu a deszkák a száradás közben meggörbültek
3. (kalduma, mingis suunas arenema) hajlik, terelődik ♦ jutt kisub poliitika peale a beszélgetés a politikára terelődik; ilm kisub vihmale esőre hajlik az idő; kisub videvikule alkonyodik; kisub pimedaks sötétedik; päev kisub õhtusse v õhtule esteledik; kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel; tüdruk hakkas tasakesi nuttu kiskuma a lány lassan sírva fakad
4. (kaasa tõmbama, meelitama) csábít, magával ragad; (ligi tõmbama) vonz ♦ mind kisub loodusesse vonz a természet; valsihelid kisuvad tantsima a keringő dallamai táncra csábítanak
5. (kisklema) civakodik, civódik ♦ poisid läksid kiskuma a fiúk összekaptak; aina tülitsevad ja kisuvad csak vitatkoznak és civakodnak
6. (puutuma) megfog ♦ ära kisu! ne piszkáld!; lapsed kisuvad kõiki asju a gyerekek mindent megfognak
7. (pingul, kitsas olema) feszül ♦ pintsak kisub õlgadest a zakó feszül vállban

klassiõde <+õde 'õe õde -, õde[de õde[sid 18 s> osztálytárs, az egyik csaj az osztályban/osztályból

koda <koda koja koda k'otta, koda[de koda[sid 18 s>
1. etn (algeline elamu) kunyhó ♦ püstkoda jurta, sátor
2. etn (suveköök) nyári konyha
3. (maja, kodu) ház ♦ Jumala koda Isten háza
4. (eesruum) pitvar, előszoba ♦ kingad on kojas a cipők az előszobában vannak
5. pol (parlamendi struktuuriüksus) ház, kamara ♦ alamkoda alsóház, alsótábla; saadikutekoda képviselőház; ülemkoda felsőház, felsőtábla
6. anat (südamel) pitvar ♦ vasak koda bal pitvar
7. zool (selgrootute keha ümbritsev kõva kate) kagyló
8. bot (rakuümbris mõnedel vetikatel) tok
■LS: koja+ ♦ kuningakoda aj királyi udvar

kodumaa <+m'aa m'aa m'aa[d -, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s>
1. haza, hon ♦ kodumaa kaitsmine honvédelem; kodumaale naasma hazatér, visszatér hazájába
2. (maa, piirkond, kust miski pärineb) haza ♦ siiditootmise kodumaa on Hiina a selyemtermelés hazája Kína
3. (i-mitmuse väliskohakäänetes) (kodukant) szülőföld ♦ ta on jälle kodumail megint szülőföldjén van, megint idehaza/odahaza van
■LS: kodu+maa+ ♦ kodumaa-armastus hazaszeretet; kodumaaigatsus honvágy; kodumaakaitsja honvéd

kohale <kohale postp, adv> vt ka kohal, kohalt
1. postp [gen] (millest-kellest ülespoole, kõrgemale) fölé ♦ riputas pildi voodi kohale az ágy fölé akasztotta a képet
2. postp [gen] (mille juurde, lähedusse) -hoz/-hez/-höz
3. adv (ettenähtud paika, sihtkohta, pärale) helyére ♦ pakk ei ole veel kohale jõudnud a csomag még nem érkezett meg; ta tõi mind autoga kohale kocsival elhozott

kohanemisraskus <+r'askus r'askuse r'askus[t r'askus[se, r'askus[te r'askus/i_&_r'askuse[id 11_&_09 s> az alkalmazkodási nehézségek <pl>, a kiigazítási nehézségek <pl>

koju <koju adv> haza
■LS: koju+ ♦ kojuminek hazamenetel; kojutulek hazajövet

koolikord <+k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s> az iskolai fegyelem

koolikorraldus <+korraldus korralduse korraldus[t korraldus[se, korraldus[te korraldus/i 11 s> az iskola szervezete

koolitee <+t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s>
1. (kooliskäimise tee) út az iskolába
2. (koolis käimine, koolis õppimine) iskola, tanulmányok ♦ poeg alustab tänavu kooliteed a fiam idén iskolába megy; ta jätkas kooliteed linnas a városban folytatta tanulmányait

koolma <s> hal

korda saatma létre hoz

korrusmaja <s> tömbház, emeletes ház

kui <k'ui konj, adv; k'ui k'ui k'ui[d -, k'ui[de k'ui[sid 26 s>
1. konj (võrdlev) mint ♦ vanem kui mina idősebb, mint én
2. konj (väljendab aega, tingimust) ha ♦ kui homme ei saja, siis lähme matkale holnap, ha nem esik, túrázni megyünk; kui mitte, siis mitte ha nem, akkor nem
3. konj (samastav) mint ♦ tema kui matemaatik armastab täpsust ő mint matematikus szereti a pontosságot
4. konj (ühendav) is...is ♦ nii see kui [ka] teine ez is, az is
5. adv (küsi-, hüüdlauses) milyen ♦ kui vana sa oled? hány éves vagy?, mennyi/milyen idős vagy?; kui palju see maksab? mennyibe kerül ez?, mibe kerül ez?; kui ilus maja! milyen szép ház!; kui kahju! milyen kár!; kui kiiresti lendab aeg! milyen gyorsan repül az idő!; kui kaua? mennyi ideig?; kui suur? mekkora?

kultuurimaja <+maja maja maja m'ajja, maja[de maja[sid_&_maj/u 17 s> kultúrház, művelődési ház

kuus <k'uus kuue k'uu[t k'uu[de, kuu[te k'uus[i 14 num, s>
1. num (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja, arvulise järjekorra kohta) hat ♦ kakskümmend kuus huszonhat; kuus tuhat hatezer; kaks korda kolm on kuus kétszer három az hat; null koma kuus nulla egész hat tized; kuus krooni hat korona; kuus inimest hat ember; tal on kuus poega neki hat fia van; meid oli kokku kuus hatan voltunk; kell kuus õhtul este hatkor; kell on pool kuus fél hat van; kell saab kümne minuti pärast kuus tíz perc múlva hat; viis minutit puudub kuuest hat óra előtt öt perccel; me läheme [kella] kuueks kinno hatra megyünk moziba; buss number kuus hatos busz
2. s (number 6, mängukaart) hatos
■LS: kuue+ ♦ kuuejalgne hatlábú; kuuekilomeetrine hatkilométeres; kuuekorruseline ötemeletes; kuuenädalane hathetes; kuuepäevane hatnapos; kuuetoaline hatszobás; kuuetunnine hatórás

kõht <k'õht kõhu k'õhtu k'õhtu, k'õhtu[de k'õhtu[sid_&_k'õht/e 22 s>
1. (kehaosa inimesel) has ♦ suur kõht nagy has; paks kõht kövér has; alakõht alhas; keskkõht középhas; naerust kõhtu kinni hoidma a hasát fogja nevettében; vaid oma kõhtu kasvatama csak a hasát növeszti; tüdrukul on kõht ees domborodik a hasa; kõhu kõrvalt kokku hoidma a hasán spórol
2. (seedeelundite talitluse ja sellega seotud aistingute kohta) gyomor, has ♦ mul on kõht tühi üres a hasam; tal on kõht täis tele van a hasa; kõhtu täis sööma teleeszi a gyomrát; rohtu tühja kõhuga võtma éhgyomorra veszi be a gyógyszert; mu kõht valutab fáj a gyomrom; kõht koriseb korog a gyomra; kõht on kinni székrekedés; kõht on lahti megy a hasa; armastus käib kõhu kaudu a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út; tühi kõht on parim kokk az éhség a legjobb szakács
■LS: kõhu+ ♦ kõhugaasid füsiol szélgörcs; kõhugripp gyomorinfluenza; kõhuhaigus gyomorfertőzés; kõhuhingamine füsiol hasi légzés; kõhuhäda kõnek gyomorbaj; kõhukatarr gyomorhurut; kõhukelme hashártya; kõhulahtisus hasmenés; kõhulihased hasizom; kõhupiirkond anat gyomortáj; kõhupuhitus med gyomorrontás; kõhusein anat gyomorfal; kõhutants hastánc; kõhutantsija hastáncos; kõhutüüfus med hastífusz; kõhuvalu gyomorfájás, hasfájás; kõhuvoolmed gyomorgörcs, hascsikarás; kõhuõõs anat hasüreg, gyomorüreg

kõhualune <+alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 adj, s> s (looma, linnu kõhupiirkond) has alsó része

kõnnitee <+t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s>
1. (tänava ääres) járda, gyalogjáró; (maantee ääres) az út széle ♦ kitsas kõnnitee keskeny járda
2. (pargis) gyalogút

kõrvaldama <kõrvalda[ma kõrvalda[da kõrvalda[b kõrvalda[tud 27 v>
1. (eemaldama) eltávolít, eltöröl, levon, megszüntet, kiküszöböl; (ametist, töölt) felment az állásából; (kasutuselt, käibelt) kivon a használatból; (likvideerima) felszámol ♦ puudust/puudusi kõrvaldama megszünteti a hiányosságot, kiküszöböli a hiányosságokat; vigu kõrvaldama hibát elhárít; kõrvaldatud tooted kivont termékek
2. (kõrvale toimetama, varastama) sikkaszt ♦ pangadirektor on miljoneid kõrvaldanud a bankigazgató milliókat sikkasztott

köit vedama kötelet húz

külge <k'ülge adv, postp> vt ka küljes, küljest
1. adv; postp [gen] (kuhugi kinni, teatavasse olukorda) -ra/-re, -hoz/-hez/-höz
2. postp [gen] kõnek (vastu, sisse) -ba/-be ♦ ema kuivatas käed põlle külge az anya beletörölte a kezét a kötényébe

lauajalg <s> az asztal lába

lauanurk <s> az asztal csücske

lepiskala <+kala kala kala -, kala[de kala[sid_&_kal/u 17 s> növényevő hal

ligi <ligi adv, postp, prep>
1. adv; postp [gen] (lähedal(e), juurde, juures, kaasa(s)) -hoz/-hez/-höz, vmihez közel ♦ mul pole täna rahakotti ligi nincs nálam pénztárcám ma
2. adv (peaaegu, umbes) majdnem, szinte ♦ ligi kaks tundi majdnem két óra; minust ligi kümme kilo raskem nálam majdnem tíz kilóval nehezebb
3. prep [part]; postp [part], postp [gen] (lähedal(e), peaaegu vastu v vastas) vmi közelében, vmi mellett ♦ suvila on ligi merd a nyaraló tenger közelében van

ligi tõmbama vonz, magához húz, csábít

lihtkodanik <s> közember, az utca embere

lihtrahvas <+rahvas r'ahva rahvas[t -, rahvas[te r'ahva[id 07 s> köznép, az egyszerű nép

linnamaja <+maja maja maja m'ajja, maja[de maja[sid_&_maj/u 17 s> városi ház

loengupidaja <s> az előadás tartója

lohistama <lohista[ma lohista[da lohista[b lohista[tud 27 v> (vedama) (el)vonszol, lódít, húz ♦ kohvrit lohistama bőtöndöt vonszol; lohistab jalgu järel csoszog

lokk1 <l'okk loki l'okki l'okki, l'okki[de l'okki[sid_&_l'okk/e 22 s> (kihar) tincs, lokni; (lokkis juuksesalk) (haj)fürt; (lokkis juuksed) göndör haj ♦ püsilokk tartós hullám; laskis endale lokid [pähe] teha daueroltatott

loosima <l'oosi[ma l'oosi[da loosi[b loosi[tud 28 v> (loosiga määrama) sorsol, sorsot húz

lähendama <lähenda[ma lähenda[da lähenda[b lähenda[tud 27 v>
1. (ruumiliselt, ajaliselt) közelít, közelebb hoz
2. (muude suhete kohta) közelít, közelebb hoz ♦ ühine rõõm lähendab inimesi a közös öröm közelebb hozza egymáshoz az embereket

magu <magu m'ao magu m'akku, magu[de magu[sid 18 s>
1. (seedeelund, loomade vastav elund lihasaadusena) gyomor ♦ lehmamagu pacal
2. (suur kõht) pocak, nagy has ♦ paksmagu hlv pocakos/nagyhasú férfi
■LS: mao+ ♦ maohaavad kõnek gyomorfekély; maohaavand med gyomorfekély; maohape gyomorsav; maohaigus gyomorbaj; maokatarr med gyomorhurut, gasztritisz; maoloputus med gyomormosás; maolävis anat gyomorkapu; maosekreet füsiol gyomornedv; maosond med gyomorszonda; maoverejooks med gyomorvérzés; maovähk med gyomorrák

maja <maja maja maja m'ajja, maja[de maja[sid_&_maj/u 17 s> (hoone, pere koos oma hoonete v ruumide ja majapidamisega, asutus) ház ♦ kõrge maja magas ház; madal maja alacsony ház; mitmekorruseline v paljukorruseline maja emeletes ház; aiamaja kerti ház; elumaja lakóház; eramaja családi ház; kivimaja kőház; koolimaja iskolaépület; kultuurimaja kultúrház, művelődési ház; moemaja modellház; naabermaja szomszédház; nurgamaja sarokház; palkmaja, palkidest maja rönkház; puumaja faház; ridamaja sorház; talumaja parasztház; sünnimaja szülőház; sünnitusmaja szülészeti és nőgyógyászati klinika; palvemaja imaház; täismaja telt ház; üürimaja bérház; vangimaja fogház; korda majja lööma rendet csinál/tesz; majast majja käima házról házra jár
■LS: maja+ ♦ majaase házhely; majaehitus házépítés; majanaaber házbeli; majanumber házszám; majaomanik háztulajdonos; majaperemees (1) háziúr; (2) házigazda; majaperenaine (1) háziasszony; (2) gazdasszony; majapidamine háztartás; majarahvas háziak, háznép; majaseen korhadás; majasikk zool (puidukahjur Hylotrupes bajulus) házicincér; majatarbed háztartási cikkek; majateenija mindenes; majavein a ház bora; majavamm bot (majaseene liik Serpula lacrymans) házigomba; majavanem házfelügyelő, házmester; majaämblik zool (Tegenaria domestica) házi zugpók

meelde jääma megjegyez, megmarad az emlékezetében

meelest minema kirepül az eszéből / a fejéből, kimegy a fejéből

moiva <moiva moiva moiva[t -, moiva[de moiva[sid 16 s> zool (kala Mallotus villosus) csuklyás hal

muinsuskaitse <+kaitse k'aitse kaitse[t -, kaitse[te k'aitse[id 06 s> műemlékvédelem, örökségvédelem, az örökség megőrzése

mullu <mullu adv> (möödunud aastal) tavaly, (az) előző évben ♦ tunamullu tavalyelőtt
■LS: mullu+ ♦ mulluaastane tavalyi

mõjuma <mõju[ma mõju[da mõju[b mõju[tud 27 v>
1. (mõju avaldama) hat, hatással van ♦ unerohi hakkab mõjuma az altató hatni kezd
2. (tunduma, paistma, näima) hat ♦ see maal mõjub siin hästi ez a festmény itt jól hat

mõjutama <mõjuta[ma mõjuta[da mõjuta[b mõjuta[tud 27 v> (mõju avaldama, oma mõjuga muutust esile kutsuma, midagi tingima, põhjustama) befolyásol, hat, hatással van ♦ otsust mõjutama befolyásolja a döntést; liikumine mõjutab tervist a mozgás hat az egészségre

mällu sööbima megragad az emlék(ezet)ében/ a lelkében, szívébe vésődik

naabermaja <+maja maja maja m'ajja, maja[de maja[sid_&_maj/u 17 s> a szomszéd ház

naksti <n'aksti adv, interj>
1. adv; interj (naksuga) nyissz. és már át is vágta az ollóval a szalagot
2. adv kõnek (kähku) gyorsan ♦ selle asja korraldame naksti ära ezt a dolgot gyorsan elintézzük

naps <n'aps napsi n'apsi n'apsi, n'apsi[de n'apsi[sid_&_n'aps/e 22 s; n'aps napsu n'apsu n'apsu, n'apsu[de n'apsu[sid_&_n'aps/e 22 s>
1. interj; adv (annab edasi haaramist vm kiiret liigutust) hopp, ham ♦ lapsed pistavad marju naps ja naps suhu a gyerekek ham, bekapják a bogyókat
2. s (kange alkohoolne jook, kärakas) itóka, pálinka ♦ kadakanaps borókapálinka; pipranaps percovka; pudel valget napsu v napsi egy üveg lálinka; ta napsi ei pruugi nem iszik alkoholt/pálinkát; naps hakkab pähe fejébe szállt az ital
3. s (napsiklaasitäis sellist alkohoolset jooki) kupica, stampedli, pohárka ♦ naps viina egy kupica pálinka; tegime väikesed napsud megittunk pár pohárkával; võtsime v viskasime paar kiiret napsu felhajtottunk pár kupicával

narrima <n'arri[ma n'arri[da narri[b narri[tud 28 v>
1. (pilkama, tögama) csúfol, ugrat, piszkálódik, piszkál, ingerel, húz, gúnyol, csúfolódik; (naljatades kiusama) gúnyolódik, heccel, kötekedik; (vihale õrritama) kötekedik ♦ poissi narriti memmepojaks a fiút anyámasszony katonájának csúfolták; ära lase end narrida ne hagyd magad ugratni/gúnyolni; narrib sind ilusate lubadustega szép ígéretekkel bolondít; ära narri koera ne kötekedj a kutyával
2. (midagi ära rikkuma) elront

nihutama <nihuta[ma nihuta[da nihuta[b nihuta[tud 27 v> (aeglaselt, vähehaaval kuhugi liigutama) tol, húz; (teise kohta) áttol; (kohalt) eltol; (lähemale) idetol; (eemale) eltol; (ajaliselt siirma) időeltolódás ♦ kappi paigast nihutama eltolja a szekrényt a helyéről; nihutame lauad kokku toljuk össze az asztalokat; nihuta oma tool mulle lähemale húzd közelebb a széked; nihuta seda kasti pisut enda poole egy kicsit told arrébb ezt a ládát; nihutas mütsi kuklasse tarkójára tolta a sapkát; puhkus nihutati juulist augustisse a szabadságot júliusról augusztusra tolták; ärasõitu tuli edasi v kaugemale nihutada az utazás tovább tolódott

niisakala <+kala kala kala -, kala[de kala[sid_&_kal/u 17 s> (isaskala) hím hal

ninajuur <s> orrnyereg, az orra töve

nivelleerima <nivell'eeri[ma nivell'eeri[da nivelleeri[b nivelleeri[tud 28 v> (erinevusi kaotama, tasandama, ühtlustama); geod (maapinna kõrgusvahesid määrama, maad loodima) vízszintez, szintez, nivellál, egy szintre/színvonalra hoz, (el)simít, (el)egyenget ♦ erinevusi nivelleerima kiegyenlíti a kőlönbségeket; maastikku nivelleerima nivellálja a terepet

nolk <n'olk nolgi n'olki n'olki, n'olki[de n'olki[sid_&_n'olk/e 22 s>
1. hlv (poisike, piimahabe) zöldfülű, ifjonc, siheder, taknyos ♦ ah sina, nolk, tuled mind õpetama! te taknyos, te akarsz engem tanítani!; mis esimees sihuke on, nolk alles! miféle elnök ez, hiszen még zöldfülű
2. (noor loom) fiatal állat, kölyök; (alamõõduline kala) kis hal, méreten aluli hal ♦ havinolgid méreten aluli csukák, kis csukák

norutama <noruta[ma noruta[da noruta[b noruta[tud 27 v>
1. (norguspäi seisma v istuma, norgus olema) lógatja az orrát, búsúl, gubbaszt, kuporog, kókad ♦ lehmad norutavad karjamaal külma vihma käes a tehenek a legelőn gubbasztanak a hideg esőben; neiu norutas tantsu ajal nurgas istuda a lány a sarokban kupurgott, míg folyt a tánc; istutatud kapsataimed algul norutavad, siis lähevad kikki az elültetett káposzták előbb kókadnak, aztán megerősödnek
2. (rõhutud meeleolus, teotahteta olema) búsul, szomorkodik, gubbaszt ♦ pea püsti, ära noruta! fel a fejjel, ne búslakodj!; mis sa ilusa ilmaga linnas norutad, lähme maale mit gubbasztassz a városban ilyen szép időben, menyjünk vidékre; kusagil ta ei käi, istub norutades kodus sohova sem megy, csak otthon gubbaszt

nukrutsema <nukrutse[ma nukrutse[da nukrutse[b nukrutse[tud 27 v> (nukker olema, nukrust tundma) búslakodik, szomorú hangulatban van, lógatja az orrát, szomorkodik, méláz(ik) ♦ istub üksinda nurgas ja nukrutseb egyedül kuporog a sarokban és lógatja az orrát; laps ootab nukrutsedes vanemaid koju a gyermek szomorkodva várja haza a szüleit; nukrutseb ja tunneb kojuigatsust szomorkodik és honvágyat érez; koera nukrutsev ulgumine a kutya bús vonítása

nurjatu <nurjatu nurjatu nurjatu[t -, nurjatu[te nurjatu[id 01 adj, s>
1. adj (alatu, häbitu, jultunud) alávaló, utolsó, rongy, nyomorult, komisz, gaz, galád, elvetemült, cudar ♦ nurjatu laim alávaló rágalom; nurjatu tegu gaztett; langes nurjatu pettuse ohvriks alávaló csalás áldozata lett; oh te nurjatud jõmpsikad, või poriste jalgadega tuppa! ej ti kis bitang kölykök, sáros lábbal a szobában!
2. s (nurjatu, alatu inimene) galád, bitang, elvetemült; (lapse kohta) komisz ♦ ühe nurjatu pärast peavad teised kannatama egy galád ember miatta kell a többieknek szenvedni; küll ma sellele nurjatule alles näitan! na, majd megmutatom én annak a komisz kölyöknek!

nutma <n'ut[ma n'utt[a nuta[b nute[tud, n'utt[is n'ut[ke 35 v>
1. sír, itatja az egereket, rí; (pisut) pityereg; (valjusti) bömböl; (töinama) sír; (nutma puhkema) sírva fakad; (valjusti) ordít, bőg; (tugevasti) zokog; (end välja nutma) kisírja magát; (nutma ajama) ríkat ♦ valu pärast nutma sír fájdalmában; valjusti nutma hangosan sír; ohjeldamatult nutma vigasztalhatatlanul sír; hüsteeriliselt nutma hisztérikusan zokog; röögib nutta bőg; laps nutab kibedasti keservesen sír a gyerek; nutab rõõmupisaraid sír örömében, örömkönnyeket hullat; nutab või silmad peast [välja] kisírja a szemét; nutma purskama/puhkema eltörött a mécses; viiul nutab piltl sír a hegedű; tuul nutab korstnas piltl fütyül a szél a kéményben
2. (hädaldama, kurtma, halisema) jajgat, siránkozik ♦ nutab oma nurjunud elu pärast siránkozik tönkrement életén

näppupidi <+pidi adv>, ka näppu pidi az ujjánál fogva ♦ jäi näppupidi v näppu pidi ukse vahele az ujjánál fogva beszorult az ajtóba; lapsed tahavad näppupidi iga asja kallal olla a gyerekek mindenütt ott akarnak lenni

närune <närune näruse närus[t -, närus[te näruse[id 10 adj>
1. (räbaldunud, närudeks muutunud) toprongyos, rongyos, gaz ♦ närune vaip rongyos szőnyeg
2. (armetu, vilets, sant) silány, szánalmas, rossz, nyomorúságos ♦ närune töötasu nevetséges fizetés; elab üsna närustes tingimustes meglehetősen nyomorúságos körülmények között él; nende näruste kopikate v pennide v sentide eest ei tasu rügada ezekért a nyomorult fillérekért nem éri meg/nem érdemes gürcölni; tal pole närust krossigi nincs egy huncut garasa/vasa sem
3. (alatu, autu) alávaló, becstelen, aljas, hitvány, gaz, bitang ♦ närune pealekaebaja aljas besúgó; see mees osutus näruseks argpüksiks ez a férfi alávaló gyáva embernek bizonyult; tal on närune hing hitvány ember; nii toimida on närune így cselekedni alávalóság

oblaat <obl'aat oblaadi obl'aati obl'aati, obl'aati[de obl'aati[sid_&_obl'aat/e 22 s>
1. farm (ravimikapsel) kapszula
2. relig (armulaualeib) ostya, az Úr teste

ootuspärane <+pärane pärase päras[t -, päras[te pärase[id 10 adj> (ootus[t]ele vastav) az elvárásoknak megfelelő, várható, illő, remélhető ♦ ootuspärane käitumine az elvárásoknak megfelelő viselkedés; ootuspärane vabandus várható bocsánatkérés; lavastuse menu oli igati ootuspärane az előadás sikere várható volt

orelivile <+vile vile vile[t -, vile[de vile[sid 16 s> orgonasíp, az orgona sípja

p3 <’p (rõhutav partikkel)> kõnek
1. (ep, ei) nem ♦ seda sa’p teagi, kuidas lood tegelikult on nem is tudod, hogyan voltak a dolgok valójában; ma’p enam lootnudki már nem is reméltem
2. (just, nimelt) éppen, ez az, pontosan ♦ see’p see on ez az; tema’p see oli, kes need puud istutas éppen ő volt az, aki ezeket a fákat ültette

pead murdma töri a fejét, töri az agyát, töpreng

peiupoiss <+p'oiss poisi p'oissi p'oissi, pois[te_&_p'oissi[de p'oissi[sid_&_p'oiss/e 23_&_22? s> (peigmehe saatja pulmas) az esküvői tanú ♦ igas pulmas peiupoiss minden lében kanál

pesema <pese[ma p'es[ta pese[b p'es[tud, pes[i p'es[ke p'es[takse 36 v> (puhtaks) mos, megmos; (nägu, käsi, silmi) mossa a kezét; (end) mosakodik; (puhtaks) tisztára mos; (nõusid) elmossa az edényeket; (pesu) kimos ♦ põrandat pesema felmossa a padlót; kullaliiva pesema aranyat mos; pesemata nõud mosatlan; pestav tapeet mosható tapéta; käsi peseb kätt kéz kezet mos; pesen oma käed puhtaks mosom kezeimet; (kellegi) musta pesu pesema kiteregeti (vkinek) a szennyesét
■LS: pesemis+ ♦ pesemiskoht (1) mosóhely; (2) auto autómosó; pesemisseade tehn mosókészülék

piitspeenike <s> vékonydongájú, sovány, mint a piszkafa / az agár / egy gebe

pingule tõmbama felhúz, feszesre húz, meghúz, megfeszít, kifeszít

poole1 <p'oole postp, adv>
1. postp [gen] (suunas, ka ajaliselt) felé ♦ sõidab Tallinna poole Tallinn felé utazik; aknad on mere poole az ablakok a tengerre néznek
2. postp [gen] (kelle juurde, kelle toetusele) -hoz/-hez/höz ♦ tulge õhtul minu poole gyertek este hozzám
3. postp [allat] (osutab alale, valdkonnale, suunale) felé ♦ igale poole mindenfelé, mindenüvé, mindenhova; mitmele poole sokfelé, többfelé
4. adv (liitsõna järelosana) felé ♦ allapoole lefelé; pärastpoole később; siiapoole errefelé; sinnapoole arráfelé; väljapoole kifelé

poppi tegema (el)bliccel, ellóg az iskolából

põikama <p'õika[ma põiga[ta p'õika[b põiga[tud 29 v>
1. (liikumissuunast [kiiresti] kõrvale pöörama) letér (az útról), eltér ♦ mööda põikama megkerül; kõrvale põikama kitér
2. (korraks kuhugi minema, kuskilt läbi astuma) ruccan, beugrik, betér ♦ mägedesse põikama a hegyekbe ruccan; sisse põikama kellegi juurde beugrik vkihez; poodi sisse põikama betér a boltba

päripäeva <+p'äeva adv> (Päikese näiva liikumise suunas, kellaosuti liikumise suunas) az óramutató járásával egyező irányba(n)