[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ere <ere ereda ereda[t -, ereda[te ereda[id 02 adj> élénk, ragyogó, világos; (hele) fényes; (värvikas) élénk ♦ ere päikesepaiste ragyogó napsütés; ere sisevalgustus erős beltéri fény; ere valgus éles fény; eredad värvid élénk színek; ere näide ragyogó példa
■LS: ere+ ♦ erekollane élénksárga; erepunane élénkpiros, skarlátvörös, rózsapiros, élénkvörös; ereroheline élénkzöld; eresinine élénkkék

foon1 <f'oon fooni f'ooni f'ooni, f'ooni[de f'ooni[sid_&_f'oon/e 22 s> (taust, tagapõhi) háttér ♦ hele foon világos háttér; looduslik radioaktiivne foon természetes radioaktív háttér; pildi foon a kép háttere; sündmuste ajalooline foon a cselekmény történelmi háttere; {mille} foonil (ezzel) a háttérrel

hakkama <h'akka[ma haka[ta h'akka[b haka[tud 29 v>
1. (ka impersonaalselt) (alustama) belekezd, szegődik, megy, lesz, lát, kezd, kel, felcsapható, felcsap, eredendő, ered, elmegy ♦ hakkas laulma énekelni kezdett; hakkab kahutama fagyni kezd; hakkab valgeks minema virrad, világosodik; on aeg tööle hakata ideje munkához látni; ma hakkan nüüd minema indulok; hakkas vihma sadama esni kezdett; kõik hakkab sellest, et ... minden ott kezdődik, hogy...; koosolek hakkab kell kolm az értekezlet háromkor kezdődik; tal hakkas halb rosszul lett; pea hakkas valutama elkezdett fájni a feje; meil hakkas häbi szégyelltük magunkat; mul hakkas hirm félni kezdtem; haigel hakkab parem a beteg jobban lett; vend hakkab autojuhiks a bátyám / az öcsém gépkocsivezető lesz
2. (mõjuma) ♦ hea sõna tema peale ei hakka nem fog rajta a jó szó; hele valgus hakkab silmadele az erős fény bántja a szemem; külm hakkas sõrmedesse megcsípte a hideg az ujjaimat; suits hakkas ninna megcsapott a füst; vein hakkas pähe a bor a fejembe szállt
3. (teistele kanduma) átragad, megfertőz ♦ ema ärevus hakkas lastessegi az anya idegessége átragadt a gyerekekre is; tema elurõõm hakkas minussegi megfertőzött életörömével
4. (kinni võtma v haarama) belekap, odakap, bekap ♦ koer hakkas hammastega püksisäärde a kutya belekapott a nadrág szárába; leek hakkas kuiva puusse a láng belekapott a száraz fába; kala hakkas õnge a hal bekapta a csalit; puder on põhja hakanud odakapott a kása
5. kõnek (sobima) jól áll ♦ roosa värv hakkab sulle jól áll neked a rózsaszín; see soeng mulle ei hakka nem áll jól nekem ez a frizura

hele <hele heleda heleda[t -, heleda[te heleda[id 02 adj> (valgust kiirgav, valgusküllane, valkjas) világos; (ere, kirgas) ragyogó ♦ hele päike ragyogó nap; hele valgus világos fény; heledad suveööd világos nyári éjszakák; heledad juuksed viláos haj, szőke; heledad lootused szép remények
■LS: hele+ ♦ heleblond hirtelenszőke, világosszőke; helehall világosszürke; helepruun világosbarna, zsemleszínű; helepunane világospiros; heleroheline világoszöld; helesinine világoskék
heleda+ (valkjas) ♦ heledajuukseline szőke hajú; heledanahaline világos bőrű; heledapäine szőke, szöszke
heleda+ (kõlav)

helge <h'elge h'elge h'elge[t -, h'elge[te h'elge[id 01 adj> (hele, selge) derűs ♦ helge meeleolu derűs hangulat

helk1 <h'elk helga h'elka h'elka, h'elka[de h'elka[sid_&_h'elk/i 22 adj> (hele, terav, läbitungiv) éles, fényesség ♦ helk hääl éles hang

hääl <h'ääl hääle h'ääl[t h'ääl[de, hääl[te h'ääl[i 13 s>
1. hang, voks, szólam, szavazat, orgánum ♦ hele hääl csengő hang; kile hääl éles hang; kiunuv hääl nyafogó/nyávogó hang; kõrge hääl magas hang; madal hääl mély hang; mahe hääl szelíd hang; nõrk hääl gyenge hang; koolitatud hääl muus iskolázott hang; inimhääl emberi hang; kurguhääl torokhang; lapsehääl gyerek hang; lauluhääl énekhang; mehehääl férfihang; naishääl támogató szavazat; naisehääl női hang; ninahääl orrhang; protestihääl tiltakozó hang; rinnahääl mellhang; sisehääl belső hang; südamehääl a szív hangja; vastuhääl ellenszavazat; verehääl a vér szava; rahva hääl a nép hangja; hääle ulatus hangtartomány; häälte lugemine szavazatszámlálás; valju häälega, valjul häälel hangosan; väriseval häälel, värisevi hääli remegő hangon; häält kaotama elveszti a hangját; häält kõrgendama emeli a hangját; häält tegema hangot ad; pill on häälest ära lehangolódott a hangszer; tundsin ta hääle järgi v häälest ära megismerte a hangjáról; mul on hääl ära elment a hangom; karjus oma hääle ära elkiabálta a hangját; enne esinemist tuleb hääl lahti laulda fellépés előtt be kell énekelni; dirigent andis koorile hääle[d] kätte a karmester megadta a kórusnak a hangot; matkib lindude hääli utánozza a madarak hangját; võta kuulda mõistuse häält halgass az eszedre; südametunnistuse hääl lelkiismeret szava
2. (heli) hang ♦ öise metsa hääled az éjszakai erdő hangjai; flöödi hääled a fuvola hangjai; aisakellade hääl száncsengők hangja; poiss ei saanud pasunast häält kätte a fiúnak nem sikerült hangot csikarnia a trombitából; kohviveski tegi imelikku häält a kávédaráló furcsa hangot adott ki magából
■LS: hääle+ (häälekurdude võnkumine) ♦ häälekadu med hangvesztés; häälekurrud anat hangszalag; häälemurre füsiol mutálás, hangváltozás; häälepaelad rhvk hangszalag, hangszál; häälepilu anat hangrés; hääletoon hangnem, hangvétel; häälevarjund hangárnyalat
hääle+ (heli) ♦ häälelaine füüs hanghullám

jutt2 <j'utt juti j'utti j'utti, j'utti[de j'utti[sid_&_j'utt/e 22 s>
1. (joon, kriips) vonal, vonás, csík ♦ suitsujutt füstcsík; tulejutt lángcsóva; siniste juttidega seelik kék csíkos szoknya; laps veab paberile jutte a gyerek vonalakt húz a papírra; veale oli punane jutt alla tõmmatud a hiba piros vonallal volt aláhúzva; täht langes, hele jutt taga lehult a csillag, fényes vonalat hagyva maga után; jutte täis vedama bevonalaz
2. (löök, sirakas) (ostor)csapás ♦ tõmbas hobusele juti üle selja az ostorral végigcsapott a ló hátán
3. (kiirus, hoog) sebesség, lendület ♦ laps pani tulise jutiga koju a gyerek szélsebesen rohant haza; jänes lippas tulist jutti a nyíl futott, ahogy a lába bírta; magas jutiga hommikuni välja egyhuzamban aludt reggelig; tahtis esimese jutiga jooksu pista először el akart futni
4. (füsioloogiliste ja psüühiliste äkkhoogude kohta) futó, éles ♦ valujutt éles fájdalom; tal käis tuline jutt üle selja forróság futott át a hátán; südame alt käis külm jutt läbi átfut a hideg a szívén

kiljatus <kiljatus kiljatuse kiljatus[t kiljatus[se, kiljatus[te kiljatus/i 11 s> sikoly ♦ hele kiljatus éles sikoly; vali kiljatus harsány sikoly

laks <l'aks interj, adv; l'aks laksu l'aksu l'aksu, l'aksu[de l'aksu[sid_&_l'aks/e 22 s> s (hele löök) csapás, legyintés ♦ laksu andma ráhúz

naer <n'aer naeru n'aeru n'aeru, n'aeru[de n'aeru[sid_&_n'aer/e 22 s>
1. (naermine) nevetés; (vali) hangos nevetés ♦ hele naer hangos nevetés; kaasakiskuv naer magával ragadó nevetés; mürisev v rõkkav naer falrengető nevetés; pahatahtlik naer kárörvendő nevetés; pilkav naer gúnyos nevetés; naer läbi pisarate szomorú nevetés; vaevalt pidasime naeru kinni alig bírtuk visszatartani a nevetést; naer kipub v tükib v tuleb [vägisi] peale rájön a nevetés; olime naerust hingetud kifulladtunk a nevetéstől; ära aja mulle naeru peale ne nevettes; naerust kõhtu kinni hoidma a hasát fogja nevettében; naerust lõhkema dől/gurul/ majd kipukkad a nevetéstől
2. (hääletu naer, muie) mosoly ♦ {kellel} nägu laia naeru täis széles mosollyal az arcán; {kelle} huuled kiskusid virilale naerule ajka fanyar mosolyra húzódott
3. (tögamine, pilkamine) gúnyol, csúfol; (pilkealune) nevetség tárgya ♦ sattus sõprade naeru alla barátai kigúnyolták; tegi end ilmarahva naeruks nevetségessé tette magát
■LS: naeru+ ♦ naerugaas nevetőgáz; naeruhelk könnyű mosoly; naeruhoog nevetőroham; naerukahin csendes nevetés; naerukihin vihogás; naerukramp nevetőgörcs; naerulohk gödröcske; naerupurse kitörő nevetés; naerurõkatus mennydörgő nevetés; naeruturtse felnevetés; naeruvine könnyű mosoly

nahk <n'ahk naha n'ahka n'ahka, n'ahka[de n'ahka[sid_&_n'ahk/u 22 s>
1. bőr, héj, hártya, föl ♦ hele nahk világos bőr; kortsus nahk ráncos bőr; sile nahk sima bőr; vistrikuline nahk pattanásos bőr; näonahk arcbőr; pigmendilaigud nahal pigmentfoltok a bőrön; nahka hooldama bőrápolás; nahk on lõhenenud megrepedezett a bőr; selg ajab nahka hámlik a háta; tööga läks nahk soojaks kimelegedett a munkában; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
2. (loomanahk nülituna, toornahk) ♦ rebasenahk rókaprém; seemisnahk mosóbőr, hasított bőr; tehisnahk műbőr; veluurnahk velúr
3. piltl (inimese ihu ja hinge kohta) ♦ oma nahka päästma menti a bőrét, menti az irháját; ma ei tahaks tema nahas olla nem szeretnék a bőrében lenni; hüppab rõõmust või nahast välja majd kibújik/kiugrik a bőréből; oma nahka turule viima vásárra viszi a bőrét; pääses terve nahaga megúszta ép bőrrel; terve nahaga pääsema ép bőrrel megússza; (keegi) on paksu nahaga fát vághatnak a hátán; oma nahka hoidma félti az irháját; kelleltki seitset nahka võtma lenyúzza a bőrt vkiről; (kelleltki) mitu nahka koorima/nülgima/võtma egy rókáról két bőrt nyúz le
■LS: naha+ ♦ nahahooldus bőrápolás; nahakreem krém; nahalööve med bőrkiütés; nahapoor lyukacs; nahapõletik med bőrgyulladás; nahavähk med bőrrák
nahk+ ♦ nahkdiivan bőrdívány; nahkjalatsid bőr lábbeli; nahkkindad bőrkesztyű; nahkmantel bőrkabát; nahkpintsak bőrzakó; nahkrihm bőrszíj; nahksaapad bőrcsizma; nahktoode bőr termék; nahkvöö bőröv

peen <p'een peene_&_p'eene p'een[t p'een[de, peen[te p'een[i 13 adj>
1. (väikese läbi- ja ümbermõõduga) vékony ♦ peen lõng vékony fonal; pikad peened sõrmed hosszú vékony ujjak
2. (pisikestest osakestest koosnev) finom ♦ peen liiv finom homok; peen jahu finom liszt
3. (rafineeritud) kifinomult; (elegantne) előkelő ♦ peen restoran előkelő étterem; peen maitse kifinomult ízlés; peen daam finom hölgy; peened kombed kifinomult szokások
4. (vaevumärgatav, varjatud, kerge, asjatundlik, sügav, peenejooneline, hääle kohta: kõrge, hele) finom ♦ peened näojooned finom vonások
5. (raha kohta: väikese väärtusega) apró
■LS: peen+ ♦ peensuhkur finom cukor
peene+ ♦ peenemustriline aprómintás; peeneteraline finomszemcsés

peenike[ne] <peenike_&_peenikene peenikese peenikes[t peenikes[se, peenikes[te peenikes/i 12 adj, s>
1. adj (väikese läbi- ja ümbermõõduga) vékony ♦ peenike kui piitsavars karcsú, mint a jegenye/nádszál; olyan (vékony/sovány), mint a seprűnyél; peenike nagu piibuork olyan vékony, mint a piszkafa/cérnaszál; piitspeenike sovány, mint a piszkafa / az agár / egy gebe
2. adj (pisikestest osakestest koosnev) finom
3. adj (rafineeritud) kifinomult; (elegantne) előkelő ♦ peenike proua előkelő hölgy
4. adj (hääle, heli kohta: kõrge, hele, peenike) magas
5. adj (raha kohta: väikese väärtusega) apró
6. s kõnek (peenraha) apró pénz

plaks <pl'aks interj, adv; pl'aks plaksu pl'aksu pl'aksu, pl'aksu[de pl'aksu[sid_&_pl'aks/e 22 s> s (hele löök, laks) ♦ piitsaplaks ostorcsapás

tuli <tuli tule t'ul[d t'ulle, tule[de tule[sid 20 s>
1. tűz ♦ igavene tuli örökmécses; laagrituli tábortűz; tuld tegema tüzet rak; tuld võtma lángra kap; tuld kustutama tüzet olt; tuld otsa pistma meggyújt, felgyújt; tuld kohendama tüzet szít; tuli kustub kialszik a tűz; moosi keedetakse nõrgal tulel a lekvárt lassú tűzön főzik; (kas) sul tuld on? kõnek tudnál tüzet adni?; tulega mängima a tűzzel játszik; põrgutuli relig a pokol tüze; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; kahe tule vahel olema két tűz között van, elöl tűz, hátul víz; kahte/mitut rauda tules hoidma két vasat tart a tűzben; tuha all hõõguv tuli hamu alatt lappangó/szunnyadó tűz; kus suitsu, seal tuld nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja; (erinevad) nagu tuli ja vesi mint tűz és víz
2. (tulekahju, kahjutuli) tűz, tűzvész ♦ pinnatuli mets futótűz; tuli noolib katust a tűz a tetőt nyaldossa; maja on tules ég a ház; tuli levis kiiresti majalt majale a tűz gyorsan terjedt házról házra
3. (valgusallika tuli, selle valguslaik) fény ♦ hele tuli erős fény; ahtrituli mer farlámpa; kaugtuli auto távolsági fény(szóró); lähituli auto tompított fény(szóró); jõulukuusk särab tuledes a karácsonyfa fényben ragyog; pane tuli põlema kapcsold fel a villanyt; kustuta tuli ära ja heida magama kapcsold le a villanyt, és feküdj le, oltsd el a villanyt, és feküdj le
4. piltl (tugevate tunnete v tundepuhangu kohta) tűz ♦ armastustuli, armutuli, armastuse tuli a szerelem tüze; keegi on tulivihane vérben forog vkinek a szeme; õli tulle valama olajat önt a tűzre
5. sõj (tulirelvadest laskmine) tűz ♦ hõre tuli szórványos tűz; tuld! tűz!; tuld avama tüzet nyit; tuld juhtima tüzet vezényel
6. sport (males) sakk ♦ [kuningale] tuld andma sakkot ad a királynak; kuningas on tules v tule all a király sakkban áll
■LS: tuld+ ♦ tuldpurskav tűzokádó; tuldvõttev hevülékeny
tule+ ♦ tulejoon sõj (joon, millelt toimub laskmine) tűzvonal; tulejumal tűzisten; tulekeel lángnyelv; tulekindel éghetetlen, tűzálló; tulekustuti oltókészülék, tűzoltó készülék, poroltó; tuleleek láng; tulemeri lángtenger; tulemüür tűzfal; tuleneelaja tűznyelő; tuleohtlik éghető, tűzveszélyes, gyúlékony; tulepesa tűzfészek; tulesammas lángoszlop
tuli+ ♦ tulikuum tűzforró
tuli+ ♦ tulirelv tűzfegyver

valev <valev valeva valeva[t -, valeva[te valeva[id 02 adj> (hele) világos színű

õlu <õlu õlle õlu[t -, 'õlle[de 'õlle[sid 24 s> sör ♦ hele õlu világos, világos sör; tume õlu barna sör, barna/világos sör
■LS: õlle+ ♦ õllekann söröskancsó, söröskorsó; õllekelder (õlle hoidmiseks) söröző; õlleklaas söröspohár; õllekõht sörhas; õllepudel sörösüveg; õllepurk sörösdoboz; õlletehas sörfőzde; õlletuba csapszék; õllevabrik sörfőzde