[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

buss <b'uss bussi b'ussi b'ussi, b'ussi[de b'ussi[sid_&_b'uss/e 22 s> autóbusz, busz ♦ hommikune buss reggeli busz; kaugbuss távolsági/városközi autóbusz; linnabuss városi autóbusz; tulen õhtuse bussiga esti busszal érkezem; bussiga sõitma busszal utazik; bussist väljuma v maha tulema leszáll a busról; buss jäi hiljaks késett a busz; jäime bussist maha lekéstünk a buszt; buss oli täis kõnek tele volt a busz
■LS: bussi+ ♦ bussiekskursioon buszkirándulás; bussikonduktor buszkalauz; bussiliiklus buszközlekedés; bussiliin autóbuszjárat; bussipilet buszjegy; bussitasku autóbuszöböl

egas <egas adv> kõnek nem, nincs ♦ egas veel hilja pole nincs még késő

haljak <haljak haljaku haljaku[t -, haljaku[te haljaku[id 02 s> zöldterület

helistama <helista[ma helista[da helista[b helista[tud 27 v> (helisema panema, telefoonima) csenget, telefonál, penget, hív, felhív; (telefoonima) telefonál; (pikalt, pidevalt) hosszan csenget ♦ helistasin uksekella megnyomtam az ajtócsengőt, becsengettem; teadetebüroosse helistama felhíja a tudakozót; kellukest helistama felcsenget; helistage sellel numbril hívjon fel ezen a számon; helistasin läbi kõik tuttavad felhívtam minden ismerősömet; helistage kiirabi välja hívják ki a mentőt

hilinema <hiline[ma hiline[da hiline[b hiline[tud 27 v> elkésik, megkésik, lekésik, késik; (liiga hilja toimuma v midagi tegema) túl későn ♦ koosolekule hilinema elkésik az értekezletről; lõunasöögile hilinema elkésik az ebédről; tundi hilinema elkésik az órárúl; väljasõit hilines viis minutit az indulás öt percet késett; etenduse algus hilineb késik az előadás; hilinesime näituse avamisele késve érkeztünk a kiállítás megnyitójára; kevad hilineb tulekuga késik a tavasz; hilinenud kahetsus megkésett bűnbánat, késő bánat; hilinenud tunnustus megkésett elismerés; hilinenud abi késő segítség

hilja <hilja adv>
1. adv késő ♦ hilja õhtul késő este, öreg este; hilja öösel késő éjjel; on juba päris hilja elég késő van már; abi saabus liiga hilja túl későn érkezett a segítség; parem hilja, kui mitte kunagi jobb későn, mint soha, ami késik, nem múlik
2. adj; s késő ♦ jäime hilja peale istuma későre maradtunk, sokáig elidőztünk; olime seal hilja õhtuni késő estig ott voltunk; hilja aja eest nemrég, mostanában

hiljaks <hiljaks adv> ♦ hiljaks jääma elkésik; õpilane jäi tundi hiljaks a tanuló elkésett az óráról; jäin vastusega hiljaks elkéstem a válasszal

hiljaks jääma elkésik, késik

hästi <h'ästi adv>
1. jó, szép, rendjén, jól ♦ väga hästi nagyon jó; üsna hästi elég jól; hästi töötama jól dolgozik; õunad maitsevad hästi jóízű az alma; hästi sisustatud korter szépen berendezett lakás; kõik lõppes hästi minden jól végződött; tegid hästi, et siia tulid jól tetted, hogy ide jöttél; täitsin ülesande nii hästi-halvasti kui sain a legjobb tudásom szerint végeztem ezt a feladatot; ta saab kõigiga hästi läbi mindenkivel jól kijön; ela[ge] hästi! minden jót; mu käsi käib hästi jól megy
2. (eitusega) (kuigivõrd, päriselt, eriti) különösen, igazán ♦ ma ei tahtnud seda hästi uskuda nem akrtam hinni a fülemnek; ma ei saa teist hästi aru nem értem jól; seal talle hästi ei meeldinud nem igazán tetszett neki ott; sa pole teda ilmaski hästi sallinud sohasem kedvelted
3. (väga, õige, kangesti) nagyon ♦ hästi ilusad asjad nagyon szép dolgok; hästi odav riie nagyon olcsó szövet; hästi palju lilli nagyon sok virág; tulin koju hästi hilja nagyon későn jöttem haza; hästi vähese jutuga inimene nem túl beszédes ember; olen oma ametiga hästi rahul nagyon elégedett vagyok a szakmámmal
4. (tubli!, hea küll!, olgu!) rendben ♦ hästi, hakkame siis minema! rendben, akkor induljunk!; hästi, olgu nii! rendben, legyen így

hüüdma <h'üüd[ma h'üüd[a hüüa[b h'üü[tud, h'üüd[is h'üüd[ke 34 v>
1. (hõikama) kiált, odakiált ♦ hurraa hüüdma hurrákiáltás; ta hüüdis midagi kõva häälega hangosan kiabált valamit; keegi hüüab appi valaki segítségért kiált; tule juba, sind hüütakse gyere már, hívnak; keegi hüüdis mu nime valaki a nevemet kiáltotta; perenaine hüüdis kanu a gazdasszony hívja a tyúkokat; jahisarved hüüavad szólnak a vadászkürtök
2. (nimetama, kutsuma) nevez, hív ♦ teda hüüti enamasti eesnimepidi általában a keresztnevén nevezték; kuidas sind hüütakse? hogy hívnak?

ilmaski <'ilmaski adv> sohasem, sosem ♦ pole ilmaski midagi seesugust kuulnud sosem hallottam még ilyet; ma ei unusta seda ilmaski sohasem feledem; parem hilja kui mitte ilmaski jobb később, mint soha; mitte mingi hinna eest, ei ilmaski a világért sem // a világ minden kincséért sem

ilmuma <'ilmu[ma 'ilmu[da 'ilmu[b 'ilmu[tud 27 v>
1. (määratud punkti tulema v saabuma) megjelenik, tűnik, terem, beállít, előkerül, jelentkezik ♦ kutse peale ilmuma hívásra megjelenik; ta on kohustatud õigeks ajaks ilmuma köteles pontos időben megjelenni; ta ilmus otsekohe azonnal megjelent; tunnistaja polnud kohtusse ilmunud a tanú nem jelent meg a tárgyaláson
2. (nähtavaks v märgatavaks saama, tekkima) feltűnik, megjelenik; (esile kerkima) előbukkan ♦ silmapiirile ilmuma feltűnik a láthatáron; näole ilmus naeratus mosoly jelent meg az arcán; pisarad ilmusid silma könnyek szöktek a szemébe; silmapiirile ilmus laev egy hajó jelent meg a láthatáron; taevasse ilmusid esimesed tähed feljöttek az első csillagok; pimedusest ilmus nähtavale maja a sötétben feltűnt egy ház; kauguses ilmusid nähtavale mäed a távolban hegyek váltak láthatóvá; nahale ilmus lööve kiütések jelentkeztek a bőrén; müügile ilmus uus sõnaraamat megjelent egy új szótár; ilmus äkki hilja õhtul meile késő este hirtelen beállított; ilmus teab kust a csoda tudja honnan került elő
3. (trükiste kohta) megjelenik, kijön ♦ {kelle} sulest ilmuma vki tollából mgejelenik; ajalehed ilmuvad regulaarselt az újságok rendszeresen megjelennek; varsti ilmub huvitav raamat hamarosan megjelenik egy érdekes könyv; sõnum ilmus ajakirjanduses az üzenet megjelent a lapokban; see ajakiri ilmub inglise keeles ez a magazin angolul jelenik meg

jumal <jumal jumala jumala[t -, jumala[te jumala[id 02 s>
1. (kõrgeim üleloomulik olend v jõud) isten; (jumalus) istenség ♦ muistsed jumalad ősi istenek; paganajumalad pogány istenek; peajumal fő istenség; päikesejumal napisten; sõjajumal a háború istene; tulejumal a tűz istene; jumalaid kummardama imája az isteneket; jumalaid appi hüüdma segítségül hívja az isteneket; jumalatele ohverdama az isteneknek áldoz; inimene mõtleb, jumal juhib/juhatab ember tervez, isten végez; seisab nagu puujumal áll, mint egy faszent; kahte jumalat ei saa korraga teenida nem lehet egy seggel két nyerget megülni
2. (ainsuses) (ristiusu jumal ka suurtäheliselt) Isten; (looja) Teremtő; (Issand) Isten; (kõigeväeline) Mindenható ♦ suur jumal nagy isten; Issand jumal Istenem; mu jumal és istenem; armas jumal, halasta istenem irgalmazz; jumalale lootma Istenre támaszkodik, Istenbe bízik; end jumala hoolde andma Isten kezébe adja magát; jumal olgu neile armuline Isten irgalmazzon nekünk; jumalat eitama megtagadja az istent; jumalat teotama istenkáromló; jumalast taganema hitetlenné válik; jumala nimel paluma az isten nevében kér; jumalast mahajäetud istenhagyta; kunstnik jumala armust művész Isten kegyelmével; annaks jumal, et kõik hästi läheks adja isten, hogy minden jól menjen; iga jumala päev minden istenadta nap; istub jumala rahus úgy ül, mintha semmi sem történt volna; see on jumala õnn, et sa tulid hála istennek, hogy jöttél
■LS: jumala+ ♦ jumalaand isten ajándéka; jumalakoda templom; jumalakuju istenkép; jumalalaps Isten gyermeke; jumalaloomake Isten teremtménye; jumalasõna Isten szava, szentírás; jumalateener Isten szolgája; jumalateotus istenkáromlás, istenkísértés

just <j'ust adv, interj>
1. (nüüdsama, äsja) az előbb, most, imént, éppen ♦ jõudsin just koju most értem haza; päike oli just tõusnud éppen felkelt a nap; tahtsin just välja minna éppen ki akartam menni; olin just magama jäämas éppen kezdtem elaludni; keetsin just endale kohvi éppen most főztem magamnak kávét
2. (nimelt) csak, pláne; (täpselt) pont, pontosan ♦ just praegu éppen most; just niisugune pont ilyen; ootasime just sind pont téged vártunk; just täna on mul aega pont ma van időm; just nii éppígy, pont így/úgy, csak úgy, pontosan, persze, igenis, éppúgy; et siin palav oleks, seda just ei saa öelda azt éppen nem mondhatnánk, hogy itt meleg van; just nii palju kui vaja pontosan annyi, amennyi kell, pont/éppen annyi, amennyi szükséges; käed on külmad just nagu jäätükid éppen olyan hidegek a kezei, mint a jég; just nagu oleks tema mintha ő lenne; just nagu peast pühitud mintha kitörölték volna a fejemből
3. (juhtumisi, tingimusel) véletlenül, feltéve, hacsak, ha ♦ teen, kui just aega on megcsinálom, ha lesz időm; eks ma tule, kui just kutsutakse jövök, ha hívnak
4. (eriti, päris) különösen, éppen ♦ pole just kerge töö nem éppen könnyű munka; tööd pole just palju, aga ... nincsen különösebben sok munka, de

jõlkuma <j'õlku[ma j'õlku[da jõlgu[b jõlgu[tud 28 v> kõnek (lonkima, hulkuma) lődörög, lézeng, ődöng, kószál, csatangol, ténfereg ♦ poisid jõlkusid mööda linna a fiúk a városban lődörögtek; jõlkusime ühest poest teise egyik boltból a másikba kószáltunk; jõlgub arstide vahet egyik orvostól a másikhoz futkos; miks sa veel nii hilja väljas jõlgud? miért kószálsz ilyen későn az utcán?

järjekordselt <+k'ordselt adv> megint, ismét ♦ jäin järjekordselt hiljaks megint elkéstem

kaunis <kaunis k'auni kaunis[t -, kaunis[te_&_k'auni[te k'aune[id 07_&_05 adj; kaunis adv>
1. adj szép, csinos ♦ kaunis tütarlaps csinos lány; kaunis emakeel szép anyanyelv; kaunis maastik szép táj; kaunis naeratus szép mosoly; kaunis muusika szép zene; kaunid kunstid szépművészet; kauneim aastaaeg a legszebb időszak
2. adv (üsna suurel määral, võrdlemisi, küllalt) elég, jó, egészen ♦ kaunis suur jó nagy; kaunis hilja elég későn; kaunis külm ilm elég hideg idő; süüa sai kaunis korralikult elég jól etettek; kaunis sarnane egészen hasonló

kirjak <kirjak kirjaku kirjaku[t -, kirjaku[te kirjaku[id 02 s> (kirju lehm) tarka tehén

kuidas <kuidas adv> hogy, hogyan, ahogy ♦ kuidas elate? hogy vagytok?; kuidas läheb? mi újság?; kuidas käsi käib? hogy vág a bajusz?; tee, kuidas tahad tégy, ahogy akarsz; kuidas su nimi on? hogy hívnak?; kuidas palun? tessék?; kuidas sa julged nii öelda? hogy mondhatsz ilyet?; kuidas võtta ahogy vesszük

kunagi <kunagi adv>
1. (mingil ajal, millalgi minevikus) valamikor, valaha, hajdan(ában), egyszer, anno; (mitte ealeski, mitte iialgi) soha ♦ kunagi aastate eest valamikor évekkel ezelőtt; ta oli kunagi meremees olnud valaha tengerész volt; kunagi teinekord valamikor máskor; ma pole sellest kunagi kellelegi rääkinud erről még soha senkinek nem beszéltem; tule kunagi meile õhtusöögile gyere el egyszer hozzánk vacsorára; mitte kunagi sohasem; annan selle talle kunagi tagasi egy nap majd visszaadom neki; kas sa kunagi üldse kuulad mind? sose figyelsz rám?; parem hilja, kui mitte kunagi jobb későn, mint soha, ami késik, nem múlik
2. (võrdlustes) valaha ♦ see oleks parim võistlus kunagi ez lenne a legnagyszerűbb meccs; aktuaalsem kui kunagi aktuálisabb, mint valaha; käed karedad nagu töömehel kunagi a keze olyan durva, mint egy hajdani munkásé

kutsealune <+alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 adj, s> sõj
1. s besorozott, sorköteles
2. adj sorköteles ♦ kutsealused noored sorköteles ifjak

kutsuma <k'utsu[ma k'utsu[da kutsu[b kutsu[tud 28 v>
1. (kuhugi, millestki osa võtma v midagi tegema) meghív, elhív, kihív; (tuppa/sisse) behív; (õhutama, agiteerima) felhív, buzdít ♦ appi kutsuma segítségül hív; külla kutsuma vendégségbe hív; kiirabi kutsuma kihívja a mentőket; kinno kutsuma elhív moziba; töötajaid kokku kutsuma összehívja a dolgozókat; kohustused kutsuvad hív a kötelesség; tantsule kutsuma táncba hív; kutsu ta tagasi hívd vissza!; duellile kutsuma párbajra hív vkit; kohtusse tunnistajaks kutsuma beidéz vkit tanúnak; ajateenistusse kutsuma katonai szolgálatra behív; kutsumata külaline hívatlan vendég, kéretlen vendég
2. piltl (ahvatlema, ligi tõmbama) hív ♦ meri kutsub mind hív a tenger
3. (nimetama, hüüdma) szólít, hív, nevez ♦ teda kutsutakse Robiks Robinak hívják; kuidas teda kutsutakse? hogy hívják?

nimetama <nimeta[ma nimeta[da nimeta[b nimeta[tud 27 v>
1. (kellegi v millegi kohta teatavat nime kasutama) nevez, titulál, szólít, csúfol, mond, hív, elnevez, elmond, elkeresztel ♦ mõned kutsuvad teda Aleksiks, mõned nimetavad Sassiks néhányan Aleksznek hívják, mások Szassznak nevezik; armastab end peremeheks nimetada szereti magát (házi)gazdának nevezni; nimetas mind lihtsameelseks együgyűnek nevezett; nimetage seda kuidas soovite! nevezzétek, ahogy akarjátok!
2. (ametisse määrama) kinevez ♦ ametisse nimetama {keda} vkit kinevez; nimetati riigi esindajad välisriikidesse kinevezték a külföldi képviselőket
3. (mainima, märkima, loetlema) megnevez, említ; (informeerima, teatama) tudat, mond, említ, megemlít ♦ kui sul abi vaja, nimeta ainult ha segítségre van szükséged csak mond; Jaan hommikul nagu nimetas jah, et täna tulevad külalised János reggel mintha megemlítette volna, hogy ma vendégek jönnek; tühine asi, seda ei maksa nimetadagi semmiség, említést sem érdemel; nimetage tuntumaid läti kirjanikke nevezzétek meg az ismertebb lett írókat; kõiki nimetatud soove saab täita minden megnevezett kérés teljesíthető; eespool nimetatud teosed a fent említett művek

noh <n'oh interj, adv>
1. interj (tugevdab tundetooni, rõhutab teatavat suhtumist) hát, nos, no, na ♦ noh, kuidas elad? na, hogy vagy?; noh, kas saite asjad korda? na, elrendeztétek a dolgot?; noh, ja mis sellest? na, és akkor mi van?; noh räägi ometi, mis siis juhtus beszélj hát, mi történt
2. adv (annab öeldavale kõhkleva, ebaleva varjundi) no, na, hát ♦ laena, noh ütleme, paarsada krooni adj kölcsön, mondjuk úgy száz koronát; noh, kes seda enam täpselt mäletab hát ki emlékszi arra már; käis see, noh, mis ta nimi nüüd oligi itt járt az a hogy is hívják, na

noormees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s> fiatalember, legény, ifjú, fiú ♦ poisikeseohtu noormees suhanc, legényke; noormehed ja neiud ifjak és leányok; kuulge, noormees, mis te räägite! Halja, fiatalember, miket beszél!; noormehed, tulge siia! fiúk, gyertek ide!; läks oma noormehega kinno moziba ment a barátjával

nõupidamine <+pidamine pidamise pidamis[t pidamis[se, pidamis[te pidamis/i 12 s> tárgyalás, tanácskozás, megbeszélés, értekezlet, értekezés; (erialane) ankét ♦ kiirnõupidamine gyors értekezlet; tippnõupidamine csúcstalálkozó; kutsuti kokku nõupidamine ülést hívtak össze; osakonnajuhatajad on direktori juures nõupidamisel a művezetők az igazgatónál vannak megbeszélésen; ta ei võtnud nõupidamisest osa nem vett részt az értekezleten; polnud enam aega nõupidamiseks nem volt idő értekezni
■LS: nõu+pidamis+ ♦ nõupidamiskoht a tárgyalás/értekezlet/megbeszélés helye; nõupidamissaal tanácsterem

parem1 <parem adv> (pigem) inkább, jobb ♦ lähen parem jala inkább gyalog megyek; parem karta, kui kahetseda jobb félni, mint megijedni; késő bánat ebgondolat; parem hilja, kui mitte kunagi jobb későn, mint soha, ami késik, nem múlik

politsei <polits'ei polits'ei polits'ei[d -, polits'ei[de polits'ei[sid 26 s> (riigi täitevvõimu organ) rendőrség; (selle organi isikkoosseis, politseinikud) rendőrség ♦ kriminaalpolitsei bűnügyi rendőrség; liikluspolitsei közlekedésrendészet; ta töötab politseis rendőrségen dolgozik; kutsuge politsei! hívja ki rendőrséget!
■LS: politsei+ ♦ politseiamet rendőrhatóság; politseiametnik rendőrtiszt; politseiauto rendőrautó; politseijaoskond rendőrkapitányság; politseijuurdlus rendőrségi ügy; politseikoer rendőrkutya; politseiohvitser rendőrtiszt; politseiprefekt rendőrfőkapitány; politseiprefektuur főkapitányság, rendőrfőkapitányság; politseiriik rendőrállam; politseiülem rendőrparancsnok, rendőrfőnök

raks <r'aks interj, adv; r'aks raksu r'aksu r'aksu, r'aksu[de r'aksu[sid_&_r'aks/e 22 s>
1. reccs
2. (raksatus) reccsenés, roppanás
3. kõnek (kord, puhk) ♦ poisid jäid paar raksu kooli hiljaks a fiúk párszor elkéstek az iskolából; ühe raksuga egy mozdulattal/csapásra

ruttu <r'uttu adv> (kähku, kärmesti, ilma pikemata, pea, varsti) gyorsan, sürgősen ♦ aeg läheb ruttu az idő gyorsan múlik; tee ruttu, muidu jääme teatrisse hiljaks! siess, különben elkésünk a színházból!

sobilik <sobil'ik sobiliku sobil'ikku sobil'ikku, sobilik/e_&_sobil'ikku[de sobil'ikk/e_&_sobil'ikku[sid 25 adj> (kohane, paras) megfelelő, alkalmas, helyénvaló; (sünnis) illendő ♦ kõige sobilikum inimene selleks tööks ő a legmegfelelőbb ember arra a munkára; nii hilja pole sobilik helistada ilyen későn nem illik telefonálni

taipama <t'aipa[ma taiba[ta t'aipa[b taiba[tud 29 v>
1. (aru saama, mõistma) felfog, (meg)ért, feleszmél ♦ ta ei taipa mõhkugi v tuhkagi nem ért semmit; taipas alles hiljem, milline löök teda oli tabanud csak később fogta fel, hogy mekkora csapás érte; taipas liiga hilja későn eszmélt fel; nüüd ma alles taipan most már értem
2. (millegi peale tulema, midagi teha märkama) észrevesz, rájön ♦ taipas, et tal pole kuhugi minna rájött, hogy nincs hová mennie

teater <t'eater t'eatri t'eatri[t -, t'eatri[te t'eatre[id 02 s>
1. (kunstiasutus, teatrihoone) színház ♦ harrastusteater, asjaarmastajate teater színjátszó csoport; teatris töötama a színháznál dolgozik
2. (teatrikunst) színművészet ♦ teatri areng színművészet fejlődése
3. (teatrietendus) színház ♦ peale teatrit läksime kohvikusse a színház után elmentünk egy kávézóba; armastab teatris käia szeret színházba járni; jäime teatrisse peaaegu hiljaks majdnem elkéstünk a színházból
4. piltl (teesklus, tembutus) színház, színjáték ♦ kogu tüli oli üks suur teater az egész veszekedés csak színház volt
■LS: teatri+ ♦ teatridirektor színigazgató; teatrietendus színházi előadás, színielőadás; teatrihooaeg színházi idény; teatrikriitik színkritikus; teatrikunst színházművészet; teatrikülastaja színházlátogató; teatrilava színpad; teatrinäitleja színész; teatrisaal színházterem; teatriteadus színháztudomány; teatritrupp színtársulat; teatritükk színdarab

ära ütlema
1. (keelduma) elhárít, visszamond, elutasít, elmond ♦ ütles ära talle pakutud korterist elutasította a felkínált lakást; uhke tüdruk ütles kõigile kosilastele ära a büszke lány minden kérőnek kosarat adott/kérőt kikosarazott; ega sa ära ei ütle, kui kutsun sind kaasa? ugye nem mondasz nemet, ha magammal hívlak?
2. (sõnades väljendama, välja ütlema) kimond, elmond ♦ ma ütlesin kõik otse ära, mis ma temast arvan őszintén elmondtam mindent, amit róla gondolok
3. kõnek (ära kaebama) megmond ♦ kui mind veel kiusad, ütlen emale ära! ha tovább szekálsz, megmondalak anyának!

öö <'öö 'öö 'öö[d ö[he, 'öö[de_&_öö[de 'öö[sid_&_'ö[id 26 s> éj, éjszaka, éjjel ♦ kuuvalge öö holdvilágos éjszaka; unetu öö álmatlan éjszaka; pilkane v kottpime öö vaksötét éjszaka; valged ööd fehér éjszakák; hilisöö késő éjszaka; kesköö éjfél; sügisöö őszi éjszaka; uusaastaöö szilveszter éjszaka; eelmisel ööl múlt éjszaka; öö varjus az éj leple alatt; kogu v terve öö v öö läbi v otsa sadas vihma egész éjszaka esett (az eső); see juhtus ööl vastu pühapäeva vasárnap virradóra történt; võõras kadus öhe az idegen eltünt az éjszakában; magas ema juures ööd az anyjánál éjszakázott; töötas hilise v hilja ööni késő éjszakáig dolgozott; olin kogu öö üleval egész éjjel ébren voltam; uinus alles hommiku poole v hommiku poolt ööd csak hajnal felé aludt el; head ööd! jó éjt!, nyugodalmas jó éjszakát (kívánok)!, jó éjszakát!
■LS: öö+ ♦ ööbinokkel éjszakai távcső; ööelu éjszakai élet; ööinimene éjszakai ember; öökapp éjjeliszekrény; öölamp éjjeli lámpa; ööliblikas éjjeli lepke; ööpimedik, ööpimedus éjjeli sötétség, az éjszaka sötétsége; ööpott éjjeliedény; öötöö éjszakázás; öötööline éjszakás; öövahetus éjszakázás; öövaht bakter, éjjeliőr; öövalve (1) (öine valve[kord]) éjjeli ügyelet, éjszakázás; (2) (öövalvur) éjjeliőr