[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ad hoc ad hoc (csak ezért/azért, éppen ez/az okból)

alla <'alla postp, prep, adv> vt ka all1, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allapoole, madalamale, maha, sisse) alá, le ♦ laua alla az asztal alá; ülalt alla felülről lefelé; trepist alla minema lemegy a lépcsőn; neelasin tableti alla lenyeltem a tablettát; auto alla jääma autó alá kerül
2. postp [gen] (mille juurde, lähedale, vahetult enne, mille eel) -hoz/-hez/-höz, alá ♦ akna alla istuma az ablakhoz ül; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
3. postp [gen]; prep [part] (tegevus- v mõjupiirkonda, mingisse seisundisse) alá ♦ {kelle} mõju alla sattuma vki hatása alá kerül
4. adv; prep [gen] (alla määrapiiri, vähem kui, vähemaks) alá, alatti/aluli ♦ alla neljakümnesed mehed a negyven év alatti férfiák; alla nulli temperatuur nulla fok alatti hőmérséklet; alla oma võimete indiszponált; seelik on alla põlve térd alá érő szoknya; hinnad läksid alla lementek az árak

asetäitja <+t'äitja t'äitja t'äitja[t -, t'äitja[te t'äitja[id 01 s> (ametikohaline) h., helyettes ♦ direktori asetäitja igazgatóhelyettes

avalikustama <avalikusta[ma avalikusta[da avalikusta[b avalikusta[tud 27 v> közzétesz, nyilvánosságra bocsát/hoz

balansseerima <balanss'eeri[ma balanss'eeri[da balansseeri[b balansseeri[tud 28 v> (tasakaalu säilitama, tasakaalus hoidma) egyensúlyoz; (tasakaalustama) kiegyensúlyoz, egyensúlyba hoz ♦ köiel balansseerima kötélen egyensúlyoz; hästi balansseeritud trummel jól kiegyensúlyozott forgódob

harmoniseerima <harmonis'eeri[ma harmonis'eeri[da harmoniseeri[b harmoniseeri[tud 28 v> muus (viisile saadet kujundama) harmonizál, vmit összhangba hoz vmivel ♦ viisi harmoniseerima dallamot harmonizál

hei <h'ei interj> hé, halló ♦ hei, pidage kinni! Halló! Álljon meg!

hm <hm interj> hm, hmm

hohoo <hoh'oo interj> ohó, hahó, hű, hú ♦ hohoo, mis ma kuulen! ohó, mit hallok!; hohoo, kes seal on? hahó, ki van ott?; hohoo, mis siin on juhtunud! hú, mi történt itt!

huu <h'uu interj> hú

häbimärgistama <+märgista[ma märgista[da märgista[b märgista[tud 27 v> negszégyenít, szégyent hoz vkire ♦ ajalehes häbimärgistati ahnitsejaid az újságban megszégyenítették a kapzsikat

häbistama <häbista[ma häbista[da häbista[b häbista[tud 27 v>
1. (häbi tegema) megszégyenít, meggyaláz, leéget, gyaláz, szégyenbe hoz, dehonesztál; (naise au röövima) meggyaláz ♦ oma head nime häbistama szégyent hoz nevére; oma käitumisega kogu peret häbistama viselkedésével szégyent hoz a családra; neiut häbistama szégyenbe hozta a lányt; olen teotatud ja häbistatud meggyaláztak és megszégyenítettek
2. (hurjutama) rápirít ♦ tüdrukut häbistati lohakuse pärast hanyagsága miatt rápirítottak a lányra

igilumi <+lumi lume l'un[d l'umme, lume[de lume[sid 20 s> örök hó

ilmaletoomine <+t'oomine t'oomise t'oomis[t t'oomis[se, t'oomis[te t'oomis/i_&_t'oomise[id 12_&_10? s> (sünnitamine) világra hoz, szül ♦ poja ilmaletoomine a fia világrahozása

just <j'ust adv, interj>
1. (nüüdsama, äsja) az előbb, most, imént, éppen ♦ jõudsin just koju most értem haza; päike oli just tõusnud éppen felkelt a nap; tahtsin just välja minna éppen ki akartam menni; olin just magama jäämas éppen kezdtem elaludni; keetsin just endale kohvi éppen most főztem magamnak kávét
2. (nimelt) csak, pláne; (täpselt) pont, pontosan ♦ just praegu éppen most; just niisugune pont ilyen; ootasime just sind pont téged vártunk; just täna on mul aega pont ma van időm; just nii éppígy, pont így/úgy, csak úgy, pontosan, persze, igenis, éppúgy; et siin palav oleks, seda just ei saa öelda azt éppen nem mondhatnánk, hogy itt meleg van; just nii palju kui vaja pontosan annyi, amennyi kell, pont/éppen annyi, amennyi szükséges; käed on külmad just nagu jäätükid éppen olyan hidegek a kezei, mint a jég; just nagu oleks tema mintha ő lenne; just nagu peast pühitud mintha kitörölték volna a fejemből
3. (juhtumisi, tingimusel) véletlenül, feltéve, hacsak, ha ♦ teen, kui just aega on megcsinálom, ha lesz időm; eks ma tule, kui just kutsutakse jövök, ha hívnak
4. (eriti, päris) különösen, éppen ♦ pole just kerge töö nem éppen könnyű munka; tööd pole just palju, aga ... nincsen különösebben sok munka, de

juurde <j'uurde postp, adv>
1. postp [gen] (vahetusse lähedusse) mellé, hozzá, -hoz, -hez, -höz ♦ akna juurde astuma az ablakhoz lép; tule minu juurde! gyere hozzám!; rada viib järve juurde az ösvény a tóhoz vezet
2. postp [gen] (kelle asukohta, kelle jutule, vastuvõtule) -hoz, -hez, -höz ♦ viisin lapse tuttavate juurde az ismerősökhöz vittem a gyereket; lähen arsti juurde megyek az orvoshoz
3. postp [gen] (osutab käsitletavale, otsusele) hozzá, mellett, -nál, -nél ♦ asusin kohe asja juurde azonnal hozzá fogtam a dologhoz; kas jääd oma arvamuse juurde? maradsz a véleményednél?, kitartassz a véleményed mellett?; ta jäi oma sõnade juurde kindlaks kitartott a szavainál
4. postp [gen] (mille alluvusse v koosseisu) -nál, -nél ♦ linnavalitsuse juurde moodustati komisjon a városi önkormányzatnál alakítottak egy bizottságot; jäin tööle ülikooli juurde az egyetemnél maradtam, az egyetemnél álltam munkába
5. postp [gen] (millele lisaks, mille kõrvale) -hoz, -hez, -höz ♦ kohvi juurde pakuti konjakit a kávéhoz konyakot kínáltak; ostis mantli juurde uue kübara új kalapott vett a kabáthoz; halva mängu juurde head nägu tegema jó képet vág a dologhoz
6. adv (vahetusse lähedusse) hozzá, a közelébe ♦ astus mulle juurde ja küsis teed hozzám lépett, és útbaigazítást kért; siia ei pääse autoga juurde ezt nem lehet autóval megközelíteni
7. adv (lisaks)- ♦ sain palka juurde fizetésemelést kaptam; sa oled kaalus juurde võtnud meghíztál, felszedtél pár kilót; ta on palju juurde õppinud sokat fejlődött; hoogu juurde! gyerünk, gyerünk!

kandma <k'and[ma k'and[a kanna[b k'an[tud, k'and[is k'and[ke 34 v>
1. (üles tõstetuna edasi toimetama, korduvalt v eri suundades) cipel, hordoz, hord; (kindlas suunas) visz; (edasi, laiali) elhord ♦ käe otsas kandma kézben visz; kohvrit kandma bőröndöt cipel; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; ta kannab marssalikeppi paunas tarsolyában hordja a marsallbotot; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit
2. (millegi seljas-, jalas- v küljesoleku kohta) visel, hord; (ära v vanaks kandma) lehord ♦ kübarat kandma kalapot hord; kaasas kandma magával hord; prille kandma szemüveget hord, szemüveget visel, szemüveget visel/hord; relva kandma fegyvert hord; habet kandma szakállt visel; kandis mantli ribadeks rongyokra hordta le a kabátját; leinariideid kandma gyászt visel
3. (toeks olema, ülal hoidma) elbír, hordoz ♦ jalad ei kanna nem bírja el a lába; ei saa lennata kõrgemale, kui tiivad kannavad sokat akar a szarka, de nem bírja a farka
4. (peal lasuvat raskust välja kannatama) megbír, megtart ♦ jää juba kannab megbír már a jég, megtart már a jég
5. (taluma, välja kannatama) visel ♦ igaüks kannab oma risti mindenkinek megvan a maga keresztje, mindenki viseli a keresztjét
6. (vilja kandma) terem, hoz ♦ vilja kandma termést hoz, beérik
7. (rase v tiine olema) hord ♦ ta kannab oma esimest last südame all az első gyermekét hordja a szíve alatt; mära kannab üksteist kuud varssa a kanca tizenegy hónapig hordja csikaját
8. (omama) hord ♦ endas kandma midagi magában hord vmit
9. (mingis olukorras olema) visel ♦ karistust kandma jur kitölti a büntetést; kahju kandma kárt szenved; kellegi eest hoolt kandma gondot visel vkire, vigyáz vkire; vastutust kandma millegi eest vállalja vmiért a felelősséget; kulusid kandma viseli a költségeket
10. (kirja panema, arvele võtma) felvesz ♦ protokolli kandma jegyzőkönyvben rögzít; nimekirja kandma felvesz a listára
11. (mida millele märkima, peale tõmbama vms) ♦ midagi kaardile kandma feltüntet vmit a térképen; kreemi nahale kandma alkalmazza a krémet

kodumaa <+m'aa m'aa m'aa[d -, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s>
1. haza, hon ♦ kodumaa kaitsmine honvédelem; kodumaale naasma hazatér, visszatér hazájába
2. (maa, piirkond, kust miski pärineb) haza ♦ siiditootmise kodumaa on Hiina a selyemtermelés hazája Kína
3. (i-mitmuse väliskohakäänetes) (kodukant) szülőföld ♦ ta on jälle kodumail megint szülőföldjén van, megint idehaza/odahaza van
■LS: kodu+maa+ ♦ kodumaa-armastus hazaszeretet; kodumaaigatsus honvágy; kodumaakaitsja honvéd

kohale <kohale postp, adv> vt ka kohal, kohalt
1. postp [gen] (millest-kellest ülespoole, kõrgemale) fölé ♦ riputas pildi voodi kohale az ágy fölé akasztotta a képet
2. postp [gen] (mille juurde, lähedusse) -hoz/-hez/-höz
3. adv (ettenähtud paika, sihtkohta, pärale) helyére ♦ pakk ei ole veel kohale jõudnud a csomag még nem érkezett meg; ta tõi mind autoga kohale kocsival elhozott

kord1 <k'ord adv>
1. (ükskord, kunagi, millalgi minevikus) egyszer, valamikor ♦ ka meie olime kord noored valamikor mi is fiatalok voltunk
2. (märgib olukordade vaheldumist) hol ♦ kord nii, kord naa hol így, hol úgy; kord siin, kord seal hol itt, hol ott; sadas kord lund, kord vihma hol havazott, hol esett az eső

korda saatma létre hoz

kui <k'ui konj, adv; k'ui k'ui k'ui[d -, k'ui[de k'ui[sid 26 s>
1. konj (võrdlev) mint ♦ vanem kui mina idősebb, mint én
2. konj (väljendab aega, tingimust) ha ♦ kui homme ei saja, siis lähme matkale holnap, ha nem esik, túrázni megyünk; kui mitte, siis mitte ha nem, akkor nem
3. konj (samastav) mint ♦ tema kui matemaatik armastab täpsust ő mint matematikus szereti a pontosságot
4. konj (ühendav) is...is ♦ nii see kui [ka] teine ez is, az is
5. adv (küsi-, hüüdlauses) milyen ♦ kui vana sa oled? hány éves vagy?, mennyi/milyen idős vagy?; kui palju see maksab? mennyibe kerül ez?, mibe kerül ez?; kui ilus maja! milyen szép ház!; kui kahju! milyen kár!; kui kiiresti lendab aeg! milyen gyorsan repül az idő!; kui kaua? mennyi ideig?; kui suur? mekkora?

kus <k'us adv>
1. (küsiv-siduv sõna) hol, merre, ahol ♦ kus sa elad? hol/merre laksz?; kus sa käisid? hol jártál?; kus sa lähed? kõnek merre mész?; seal, kus sündisin ott, ahol születtem; kus tahes bárhol
2. (siduv ajasõna: millal) amikor ♦ tuleb aeg, kus sa seda kahetsed eljön az idő, amikor megbánod

kuu <k'uu k'uu k'uu[d -, k'uu[de_&_kuu[de k'uu[sid_&_k'u[id 26 s>
1. (taevakeha) hold ♦ kahvatu kuu a sápadt hold; kahanev kuu (a) fogyó hold; täiskuu holdtölte, telihold; kuu esimene veerand az első hold negyede; Kuu faas astr holdfázis; Kuu kraatrid astr holdkráterek; kuu tõuseb feljön/felkel a hold; kuu loojub lemegy/lenyugszik a hold; kuu piilub pilve vahelt kikukucskál a hold a felhők közül; käi v keri v mine v sõida kuu peale! kõnek eredj a pokolba!
2. (ajavahemik) hónap, hó ♦ kalendrikuu hó, hónap; kuu algul v alguses hónap elején; kuu keskel hónap közepén; sel kuul ebben a hónapban; tuleval kuul jövő hónap; kuust kuusse hónapról hónapra; kuu aja jooksul egy hónap alatt; kaks korda kuus kétszer havonta; kuu aja eest, kuu aega tagasi egy hónapja
■LS: kuu+ (taevakehaga seotud) ♦ kuuaasta astr holdév, holdesztendő; kuukalender astr holdnaptár, lunáris naptár; kuuketas holdtányér; kuukiir holdsugár; kuukivi geol holdkő; kuurakett holdrakéta; kuusirp holdsarló, a hold sarlója; kuuvalgus holdfény, holdvilág; kuuvarjutus holdfogyatkozás; kuuveerand a hold negyede
kuu+ (ajaga seotud) ♦ kuuaruanne havi zárás; kuupalk havibér, havi fizetés; kuupilet havibérlet; kuusissetulek havi kereset; kuuteenistus havi kereset; kuu[töö]tasu havi jövedelem; kuuüür havi bérleti díj, havibér

külge <k'ülge adv, postp> vt ka küljes, küljest
1. adv; postp [gen] (kuhugi kinni, teatavasse olukorda) -ra/-re, -hoz/-hez/-höz
2. postp [gen] kõnek (vastu, sisse) -ba/-be ♦ ema kuivatas käed põlle külge az anya beletörölte a kezét a kötényébe

ligi <ligi adv, postp, prep>
1. adv; postp [gen] (lähedal(e), juurde, juures, kaasa(s)) -hoz/-hez/-höz, vmihez közel ♦ mul pole täna rahakotti ligi nincs nálam pénztárcám ma
2. adv (peaaegu, umbes) majdnem, szinte ♦ ligi kaks tundi majdnem két óra; minust ligi kümme kilo raskem nálam majdnem tíz kilóval nehezebb
3. prep [part]; postp [part], postp [gen] (lähedal(e), peaaegu vastu v vastas) vmi közelében, vmi mellett ♦ suvila on ligi merd a nyaraló tenger közelében van

lk o., old.

lumi <lumi lume l'un[d l'umme, lume[de lume[sid 20 s> hó ♦ värske lumi friss hó; esimene lumi az első hó; lund rookima havat hány, havat kotor; sajab lund havazik, hull a hó, esik a hó; lumi kriuksub jalgade all ropog a hó a láb alatt; lumi sulab olvad a hó; auto jäi lumme kinni a kocsi elakadt a hóban; see on juba muulune lumi hol van már a tavalyi hó!; valge nagu lumi fehér, mint a patyolat; on kadunud nagu mullune lumi eltűnt, mint a tavalyi hó
■LS: lume+ ♦ lumehang hótorlasz, hóbucka; lumehelbed hópelyhek; lumeinimene jeti; lumekahur hóágyú; lumekakk zool (Nyctea scandiaca) hóbagoly; lumekate hótakaró; lumekoristus hóeltakarítás; lumelabidas hólapát, hóhányó lapát; lumelaud hódészka; lumelaviin hósuvadás; lumeleopard zool (Uncia uncia) hópárduc; lumelinn hóvár; lumelörts latyak, havas eső; lumemees hóember; lumeonn hókunyhó; lumepall hógolyó; lumepiir geogr hóhatár; lumepimedus hóvakság; lumesadu havazás, hóesés; lumesahk hóeke, hókotró; lumesõda hógolyózás; lumetolm porhó; lumetorm hóvihar; lumetuisk hófúvás, hózápor; lumetõke hófogó; lumevall hófal, hósánc; lumevaal mets hóakadály; lumevaip piltl hótakaró
lumi+ ♦ lumikate hótakaró; lumivalge hófehér

lähendama <lähenda[ma lähenda[da lähenda[b lähenda[tud 27 v>
1. (ruumiliselt, ajaliselt) közelít, közelebb hoz
2. (muude suhete kohta) közelít, közelebb hoz ♦ ühine rõõm lähendab inimesi a közös öröm közelebb hozza egymáshoz az embereket

nivelleerima <nivell'eeri[ma nivell'eeri[da nivelleeri[b nivelleeri[tud 28 v> (erinevusi kaotama, tasandama, ühtlustama); geod (maapinna kõrgusvahesid määrama, maad loodima) vízszintez, szintez, nivellál, egy szintre/színvonalra hoz, (el)simít, (el)egyenget ♦ erinevusi nivelleerima kiegyenlíti a kőlönbségeket; maastikku nivelleerima nivellálja a terepet

noh <n'oh interj, adv>
1. interj (tugevdab tundetooni, rõhutab teatavat suhtumist) hát, nos, no, na ♦ noh, kuidas elad? na, hogy vagy?; noh, kas saite asjad korda? na, elrendeztétek a dolgot?; noh, ja mis sellest? na, és akkor mi van?; noh räägi ometi, mis siis juhtus beszélj hát, mi történt
2. adv (annab öeldavale kõhkleva, ebaleva varjundi) no, na, hát ♦ laena, noh ütleme, paarsada krooni adj kölcsön, mondjuk úgy száz koronát; noh, kes seda enam täpselt mäletab hát ki emlékszi arra már; käis see, noh, mis ta nimi nüüd oligi itt járt az a hogy is hívják, na

nõõ <n'õõ interj> kõnek (hobust liikuma sundiv hüüe) no, gyí ♦ nõõ! ja nõõ! nõõtavad kündjad hobuseid gyí te! nógatják a szántók a lovakat; nõõ! las käia! gyí te!

originaalitruu <s> hű

palav <palav palava palava[t -, palava[te palava[id 02 adj, s>
1. adj (kuum, tuline) forró, hő; (lämbe) meleg ♦ palav suvi forró nyár; palav puder forró kása; mul hakkas palav melegem lett; käib nagu kass ümber palava pudru kerülgeti, mint macska a forró kását
2. adj piltl (kirglik) tüzes, heves ♦ palav suudlus tüzes csók
3. s (palavus) melegség, hőség

poole1 <p'oole postp, adv>
1. postp [gen] (suunas, ka ajaliselt) felé ♦ sõidab Tallinna poole Tallinn felé utazik; aknad on mere poole az ablakok a tengerre néznek
2. postp [gen] (kelle juurde, kelle toetusele) -hoz/-hez/höz ♦ tulge õhtul minu poole gyertek este hozzám
3. postp [allat] (osutab alale, valdkonnale, suunale) felé ♦ igale poole mindenfelé, mindenüvé, mindenhova; mitmele poole sokfelé, többfelé
4. adv (liitsõna järelosana) felé ♦ allapoole lefelé; pärastpoole később; siiapoole errefelé; sinnapoole arráfelé; väljapoole kifelé

rajama <raja[ma raja[da raja[b raja[tud 27 v>
1. (ehitama, töötades looma, tegema) alapít, megalapít, létrehoz, létesít, kiépít, felépít, felállít, épít ♦ rajasime puuviljaaia gyümölcsöst hoztunk létre; park rajati sajandi algul a parkot a század elején létesítették; linn on rajatud jõe äärde a várost a folyó mellé alápítottak; rajati uus kaevandus az új bányát megnyitották; vallutajad rajasid tugevaid kindlusi a hódítók erős várakat építettek
2. (asutama) alapít ♦ oma perekonda rajama családot alapít; uut äriühingut rajama új részvénytársaságot alapít
3. (põhja v alust panema) létre hoz ♦ rajati ühine kirjakeel közös irodalmi nyelvet hoztak létre

si muus H ♦ Si-mažoor H-dúr

skp folyó hó -n

soojus <s'oojus s'oojuse s'oojus[t s'oojus[se, s'oojus[te s'oojus/i_&_s'oojuse[id 11_&_09 s> hő, melegség, meleg ♦ päikese soojus a nap melege; soojust juhtima vezeti a hőt; soojuse salvestamine hőtárolás; tundsin kehas mõnusat soojust kellemes melegséget éreztem a testemben
■LS: soojus+ ♦ soojuselektrijaam hőerőmű; soojusenergia hőenergia; soojushulk hőmennyiség; soojusisolatsioon hőszigetelés; soojusjuht hővezető; soojusjuhtivus hővezető képesség; soojusjõujaam hőerőmű; soojuskadu hőveszteség; soojuskiir hősugár; soojuskiirgus hősugárzás; soojusmahtuvus hőkapacitás; soojusmajandus hőgazdálkodás; soojuspaisumine hőtágulás; soojuspump hőszivattyú; soojusregulatsioon hőszabályozás; soojusreostus hőszennyezés; soojussalvesti hőtároló; soojusvarustus hőszolgáltatás; soojusvõrk távhőhálózat; soojusõpetus hőtan; soojusülekanne hőátadás

sünnitama <sünnita[ma sünnita[da sünnita[b sünnita[tud 27 v>
1. (naise, emaslooma kohta: järglasi ilmale tooma) szül, világra hoz vkit ♦ kaksikuid sünnitama ikreket szül
2. (tekitama, põhjustama, esile kutsuma, looma) szül ♦ keelepeks sünnitab palju vihkamist a pletyka sok gyűlölködést szül

tervendama <tervenda[ma tervenda[da tervenda[b tervenda[tud 27 v> (terveks tegema, parandama) (meg)gyógyít, helyreállít, rendbe hoz ♦ majandust tervendama szanálja a gazdaságot; suhteid tervendama helyreállítja a diplomáciai viszonyt; tervendav jook gyógyító ital

tooma <t'oo[ma t'uu[a t'oo[b t'oo[dud, t'õ[i too[ge tuu[akse 38 v>
1. (kaugemalt lähemale toimetama) hoz, elhoz, meghoz, felhoz ♦ poest piima tooma tejet hoz a boltból; autoga koju tooma autóval haza oz; õnne tooma szerencsét hoz; mida tulevik toob? mit hoz a jövő?; mis sind siia tõi? mi hozott ide?; oja toob vett tiiki a patak a tavacskába szállítja a vizet
2. (midagi tagajärjena esile kutsuma) hoz ♦ kasu tooma hasznot hoz/hajt, kamatozik; kahju tooma kárt okoz; asjasse selgust tooma tisztázza az ügyet; tulu tooma jövedelmez; endaga kaasa tooma magával hoz; turule tooma piacra dob; päevavalgele tooma napvilágra hoz; kedagi maa peale tooma leszállít vkit a (magas) lóról; üksik pääsuke ei too (veel) kevadet egy fecske nem csinál tavaszt

truu <tr'uu tr'uu tr'uu[d -, tr'uu[de_&_truu[de tr'uu[sid_&_tr'u[id 26 adj> (ustav, usaldatav) hűséges, hű ♦ riigitruu kormányhű; tõetruu valósághű; elutruu élethű

ustav <'ustav 'ustava 'ustava[t -, 'ustava[te 'ustava[id 02 adj> hű, hűséges; (monarhile) lojális ♦ ustav sõber hű barát; kuningas Mátyásile ustav väikeaadel a Mátyás királyhoz lojális kisnemesség

välja kuulutama hirdet, nyilvánosságra hoz, meghisz, meghirdet, kimond, kikiáltási, kikiált, kiír, kihirdet