[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

elama <ela[ma ela[da ela[b ela[tud 27 v>
1. él; (elunema) lakik ♦ pealinnas elama fővárosban lakik; maal elama falun lakik, vidéken lakik; jõukalt elama bőségben él, jómódban él; pensionist elama a nyugdíjából él; teiste kulul elama élősködik; kellegi kaelas/kulul elama nyakán van/lóg vkinek; minu vanemad elavad veel a szüleim még élnek; kuidas sa elad? hogy vagy?; elame, näeme majd meglátjuk; elagu juubilar! éljen az ünnepelt!; ela ise ja lase teistel elada élni és élni hagyni; elab nagu kuninga kass (úgy) él, mint Marci Hevesen; laialt elama nagy lábon él; õhust ja armastusest elama a levegőből él; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem
2. (elumärke avaldama, elavana tunduma) él

elu <elu elu elu 'ellu, elu[de elu[sid 17 s> élet ♦ pikk elu hosszú élet; lühike elu rövid élet; vilets elu hitvány élet; muretu elu gondtalan élet; igapäevane elu mindennapi élet; argielu mindennapok; eraelu magánélet; hingeelu lelki élet; perekonnaelu családiélet; elu maal on odav vidéken olcsó az élet; elu mõte az élet értelme; elu loojang piltl az élet hajnala; eluks ajaks életfogytig(lan); ellu ärkama éledezik, életre kel; {keda-mida} ellu äratama életre kelt; ellu jääma életben marad; tal on kogu elu ees előtte az egész élet; eluga riskima, elu kaalule panema életét kockáztatja; {mille eest} eluga maksma életével fizet; ellu viima megvalósít, végrehajt; lugusid elust enesest megtörtént esetek; kuidas elu läheb? hogy vagy?; oma elu elama éli a saját életét; ta on elu parimas vormis élete legjobb formajában van; elu pole meelakkumine az élet nem habos torta; elu eest jooksma menti az irháját; elu läheb edasi, elu jätkub az élet megy tovább
■LS: elu+ ♦ eluavaldus életmegnyilvánulás; elueliksiir piltl életelixír; elujanu életszomj, életvágy; elujärk életszakasz; elukaar életpálya, életút; eluiha, eluihk életkedv; elumaja lakóház; elukorraldus életrend; elurütm életritmus; elukvaliteet életminőség; elustiil életstílus; elutase életszínvonal; elutingimused életviszonyok, életkörülmények; elusäde élet szikrája; elutsükkel életciklus

kah <k'ah adv> kõnek
1. (ka, samuti) is ♦ sina kah kodus te is otthon vagy
2. (eelneva rõhutamisel) is ♦ kuidas sa elad kah? hogy is vagy?; käib kah, kui paremat pole ha nincs jobb, az is jó

käima <k'äi[ma k'äi[a k'äi[b k'äi[dud, k'äi[s käi[ge käi[akse 38 v>
1. (kõndima) jár; (kindlas suunas) megy ♦ jala v jalgsi käima gyalog jár; kikivarvul käima lábujjhegyen jár/megy; laps õpib käima járni tanul a gyerek; kuidas käsi käib? hogy vagy/van?
2. (kuhugi minema ja tagasi tulema) jár ♦ arsti juures käima orvoshoz jár; poes käima elmegy a boltba; jahil käima vadászik; jalutamas käima sétáltat; ujumas käima úszni jár; kinos käima moziba jár; koolis käima iskolába jár; tööl käima munkába jár; kirikus käima templomba jár; loengutel käima előadásokra jár, előadásokat látogat; vannis käima fürdik, fürdőt vesz, megfürdik; ta käis mul külas meglátogatott
3. (hrl imperatiivis) kõnek (kao, kasi) megy ♦ käi minema! húzz el innen!, tűnés!; käi minema! takarodj innen!
4. (liikuma, kurseerima) jár ♦ öösel trammid ei käi éjjel a villamosok nem járnak; mul käib kaks ajalehte nekem két újság jár
5. (kukkuma) leesik
6. (masinate, seadmete kohta: töötama, talitlema) működik, megy ♦ kell käib täpselt az óra pontosan jár; mootor käib megy a motor
7. (toimuma, ajaliselt edenema) megy ♦ töö käib hommikust õhtuni reggeltől estig megy a munka; asi on käimas a dolog folyamatban van
8. (males, kabes, kaardimängus) lép ♦ etturiga käima a gyaloggal lép; lipuga käima a futóval lép; Käi, sinu kord on! Lépj, te vagy soron!
9. (kurameerima, sõbrustama) jár ♦ tüdruk käib juba poistega a lány már fiúkkal jár
10. (kulgema, suunduma, ulatuma) megy
11. (kõlbama, sobima) elmegy, megteszi ♦ esialgu käib küll egyelőre megteszi
12. (kahjustavalt mõjuma) megy ♦ närvidele käima az idegeire megy; miski käib kellelegi närvidele az agyára megy vkinek vmivel, idegeire megy vkinek vki/vmi
13. (kedagi-midagi puudutama) vonatkozik ♦ kogunemisalade kohta käivad nõuded a gyülekezési helyekre vonatkozó követelmények; see käib tema kohustuste hulka kötelességei közé tartozik; see käib teise asja kohta ez más dologra vonatkozik
14. (käärima) erjed ♦ õlu käib erjed a sör; vein käib forr a bor
15. kõnek (toimima, talitama) jár ♦ sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár

maitsma <m'aits[ma m'aits[ta maitse[b m'aits[tud, m'aitse[s m'aits[ke 32 v>
1. (maitset proovima) belekóstol, megkóstol, megízlel, kóstol, ízlel ♦ maitse, kas supp on soolane või mage ízleld meg, hogy a leves sós vagy sótlan; ta maitses ettevaatlikult tundmatut jooki óvatosan ízlelte az ismeretlen italt
2. piltl (kogema, tunda saama) megízlel ♦ nad maitsesid õnne megízlelték a boldogságot
3. (maitselt meelepärane olema) ízlik, jólesik ♦ mulle maitseb sült nekem ízlik a kocsonya; uni maitses hästi piltl jólesett az alvás
4. (teatud maitsega olema) vmilyen íze van (vminek)
■LS: maitsmis+ ♦ maitsmisaisting psühh ízérzet; maitsmismeel psühh ízlelőérzék

minema <mine[ma m'inn[a lähe[b lähe[me_&_läh[me m'in[dud, l'äk[s läks[in min[ge mine minn[akse läi[nud 36 v>
1. megy ♦ kuhu sa lähed? hová mész?; ma pean minema el kell mennem; koju minema hazamegy; magama minema aludni megy; välja minema kimegy; ära minema elmegy; kas lähme jala või bussiga? busszal vagy gyalog megyünk?; tuppa minema bemegy a szobába; koju minema hazamegy; rong on juba läinud a vonat már elment; üle tänava minema átmegy az utcán; pankrotti minema csődbe megy; luhta/nurja minema félresikerül; tal läheb halvasti rosszul megy neki; ettepanek läheb läbi átmegy a javaslat; eksam läks hästi jól ment a vizsga
2. (hakkama) (el)kezd ♦ läheb kuueaastasena kooli hatévesen megy iskolába; mehele minema férjhez megy; mis teed siin? mit művelsz itt?
3. (piltlik) (el)megy, odavész, (el)telik ♦ hing oli välja minemas majdnem odaveszett; korter läks kaubaks elkel a lakás; aeg läheb ruttu gyorsan megy az idő; suvi läks ruttu gyorsan eltelt a nyár; ta löödi töölt minema kidobták az állásából; näidend läheb suure menuga a darab nagy sikert arat
4. (seisundit, olekut, asendit muutma, senisest erinevaks muutuma) megváltozik, válik ♦ lahku minema elválik; maha minema leszáll; peale minema felszáll, beszáll; taevas läheb pilve beborul az ég; raha on läinud elfogyott a pénz; hulluks minema megbolondul; raisku minema tönkremegy; endast välja minema kikel magából; kijön a sodrából; ta läks õnge bevette a maszlagot; ma lähen kohe hulluks kõnek megüti a guta; ma pole lolliks läinud nem ettem meszet; vihast lõhki minema majd megpukkad/pukkadozik a méregtől; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
5. (sujuma, edenema) megy ♦ kuidas sul läheb? hogy vagy?; kui kõik läheb hästi ha minden jól megy; kahju, et nõnda läks sajnálom, hogy így alakult; läheb nagu lepase reega úgy megy, mint a karikacsapás/parancsolat
6. (sobima, kõlbama, sünnis olema) áll, megy ♦ see kübar läheb sulle hästi jól áll rajtad ez a kalap; see pole viisakas, see lihtsalt ei lähe ez nem udvarias, ez csak nem megy
7. (mahtuma, mõõtmetelt sobima) rámegy, be(le)fér ♦ kleit ei lähe selga nem megy rá a ruha; katlasse läheb kümme liitrit vett a fazékba tíz liter víz fér
8. (ostetav, nõutav, menukas olema) megy ♦ see kaup ei lähe nem megy ez az árú

noh <n'oh interj, adv>
1. interj (tugevdab tundetooni, rõhutab teatavat suhtumist) hát, nos, no, na ♦ noh, kuidas elad? na, hogy vagy?; noh, kas saite asjad korda? na, elrendeztétek a dolgot?; noh, ja mis sellest? na, és akkor mi van?; noh räägi ometi, mis siis juhtus beszélj hát, mi történt
2. adv (annab öeldavale kõhkleva, ebaleva varjundi) no, na, hát ♦ laena, noh ütleme, paarsada krooni adj kölcsön, mondjuk úgy száz koronát; noh, kes seda enam täpselt mäletab hát ki emlékszi arra már; käis see, noh, mis ta nimi nüüd oligi itt járt az a hogy is hívják, na

nöökama <n'ööka[ma nööga[ta n'ööka[b nööga[tud 29 v> (tögama, pilkama) frocliz, kötekedik ♦ temast ei saa aru, kas kiidab või nöökab nála nem lehet érteni, hogy dicsér-e vagy gúnyolódik; kui ma kartma löön, hakatakse mind nöökama ha megijedek, gúnyolni fognak

otsustama <otsusta[ma otsusta[da otsusta[b otsusta[tud 27 v>
1. (otsust tegema) dönt, felteszi magában, eltökéli magát, elszánja magát, határoz, eltökél, elrendel, elhatároz, eldönt ♦ otsustage kiiresti döntsön gyorsan; pärast keskkooli lõpetamist otsustas ta edasi õppida úgy döntött, tovább tanul a középiskola után; tuleb otsustada, kas minna või mitte el kell dönteni, hogy menjek vagy sem
2. (arvama, oletama, hinnangut andma) vél, megítél, feltételez, értékel ♦ raamatu üle otsustama dönteni a könyvről; silma järgi otsustama szemre; sa otsustad tema üle teiste jutu järgi mások elmondásai alapján döntesz róla; välimuse järgi otsustades a külső alapján ítélve
3. (määrama) dönt ♦ homne mäng otsustab medalisaajad a holnapi játék dönti el az érmeseket; minu sõna ei otsusta midagi az én szavam nem döntő

süü2 <s'üü s'üü s'üü[d -, s'üü[de s'üü[sid 26 s>
1. (süüdiolek) hiba, vétkesség ♦ oma süüd teise kaela ajama v teise peale veeretama más nyakába varrja a bűnt; kelle süü see on? kinek a hibája ez?; see on minu süü ez az én hibám, én vagyok az oka; meie süü läbi a mi hibánkból; see pole kellegi süü senki sem tehet róla; süüks panemine betudhatóság; süü tõendamine a vétkesség bizonyítása; eitab oma süüd tagadja a vétkességét
2. jur (süüdistuse põhjus) bűnösség ♦ süüd omaks võtma, süüd üles tunnistama bűnösségét beismeri
3. (osutab midagi põhjustavale asjaolule, tegurile) ok ♦ sinu süü, et me bussist maha jäime te vagy az oka, hogy lekéstük a buszt
■LS: süü+ ♦ süütunne bűntudat

tore <tore toreda toreda[t -, toreda[te toreda[id 02 adj>
1. (meeldiv, kena, nägus) kedves, édes, klassz ♦ tore kutt klassz srác; toredad sõbrad kedves barátok
2. (olukorra, tegevuse, nähtuse vms kohta: ülimalt meeldiv, hea, suurepärane) nagyszerű, csodás, remek, jó ♦ tore ilm szép idő; tore pidu nagyszerű buli; oli tore kohtuda jó volt találkozni; tore, et jälle siin oled örülök, hogy újra itt vagy

äkki <'äkki adv>
1. (järsku, korraga, ootamatult) hirtelen, egyik pillanatról a másikra, egyszeri(ben), egyszer csak, ukmukfukk, hirtelenében, hirtelen, hamarjában, egyszerre ♦ kust sa nii äkki välja ilmusid? honnan bukkantál fel ilyen váratlanul/hirtelen?; tuul tõusis äkki a szél hirtelen feltámadt; mulle meenus äkki kõik hirtelen minden eszembe jutott; kõik tuli äkki nagu välk selgest taevast minden olyan hirtelen történt, mint derült égből a villámcsapás
2. (vahest, ehk, võib-olla) talán, netán, netalántán, esetleg; (oletades halba) lehet ♦ äkki on ta haigeks jäänud? lehet, hogy megbetegedett?; äkki juhtusid kuulma, mis seal eile juhtus? netán hallottad, mi történt ott tegnap?; äkki oled nii kena mees ja viskad meid [autoga] koju? esetleg vagy olyan jó (emebr), hogy eldobsz minket (autóval) haza?