[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aeg <'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s>
1. (ajaarvestuses) idő, kor, időszámítás ♦ kohalik aeg helyi idő, helyi időszámítás
2. (piiratud kestus, vältus, ajalõik, -vahemik, -järk) időszak, korszak ♦ nõukogude aeg a szovjet időszak; jääaeg geol jégkorszak; keskaeg középkor; kiviaeg kőkorszak; kõrgaeg fénykor; leinaaeg gyász(időszak); okupatsiooniaeg a megszállás ideje; pronksiaeg arheol bronzkor(szak); rauaaeg arheol vaskor(szak); talveaeg, talvine aeg téli időszámítás; uusaeg újkor; valgustusaeg felvilágosodás, a felvilágosodás kora; vanaaeg ókor; ürgaeg őskor; kogu aeg állandóan, egész idő alatt; pikka aega hosszú ideig; igal ajal mindenkor; viimasel ajal újabban, az utóbbi időben, egy idő óta; pühade ajal ünnep idején; ükskõik mis ajal, mis tahes ajal bármikor; samal ajal egyben, ugyanakkor, közben, eközben; lühikese aja jooksul rövid időn belül, rövid idő alatt; iidsetest aegadest peale időtlen idők óta; ajaga kaasas käima piltl halad a korral; head aega! viszontlátásra!; aeg kõik haavad parandab az idő minden sebet begyógyít; aega surnuks lööma agyonüti az időt; aeg on raha az idő pénz; paremad ajad on veel ees lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér
3. (millekski ettenähtud, kuluv, sobiv, määratud aeg) idő ♦ garantiiaeg garancia; ilmumisaeg megjelenés ideje; jõudeaeg ráérő idő; katseaeg próbaidő; lennuaeg repülési idő; lõunaaeg ebéd; ooteaeg várakozási idő; poolaeg sport félidő; saabumisaeg érkezési idő; sünniaeg születési idő; väljumisaeg az indulás ideje, indulási idő; tööaeg munkaidő; rongi saabumisaeg a vonat érkezési ideje; {kelle} saabumisaeg érkezési idő; vabal ajal szabad idejében; ülikooli ajal az egyetem alatt; kokkulepitud ajal a megbeszélt időben; sobival ajal jókor, kellő időben, alkalmas időben; mul pole aega nincs időm; aega võitma időt nyer; aega raiskama (el)vesztegeti az időt; aega säästma v kokku hoidma időt nyer, időt takarít meg; aeg lendab elszáll az idő, repül az idő; aega võtma sport stoppol; aeg surub peale/takka szorít az idő
4. keel idő ♦ liitaeg összetett idő
■LS: aja+ ♦ ajajoon info idővonal; ajakava menetrend; ajatöö maj időbér; ajaühik időegység

alles hoidma megőriz, eltesz

balansseerima <balanss'eeri[ma balanss'eeri[da balansseeri[b balansseeri[tud 28 v> (tasakaalu säilitama, tasakaalus hoidma) egyensúlyoz; (tasakaalustama) kiegyensúlyoz, egyensúlyba hoz ♦ köiel balansseerima kötélen egyensúlyoz; hästi balansseeritud trummel jól kiegyensúlyozott forgódob

eemal <'eemal adv> vt ka eemale, eemalt távol, távolabb ♦ eemal kodumaast távol a hazájától; elukohast eemal viibima a lakóhelyétől távol tartózkodik; eemal hoidma kedagi millestki távol tart vkit vmitől; eemal asuma távol van; eemal seisma millestki távol áll vmitől; olen arvutist eemal nem vagyok a gépnél; eemal on hobusetall ja oja távolabb az istállóépület és a patak; siit mitu kilomeetrit eemal több kilométerre innen; ta oli üle kuu tööst eemal olnud több, mint egy hónapja maradt ki a munkából

eristama <erista[ma erista[da erista[b erista[tud 27 v> (vahet tegema, lahus hoidma) megkülönböztet, különbséget tesz ♦ eristama koopiat originaalist megkülönbözteti az eredetit a másolattól; eristama nisu rukkist megkülönbözteti a búzát a rozstól; tuleb eristada suuri ja väikeseid ettevõtjaid különbséget kell tenni a nagy- és a kisvállalkozások között; eristav tunnus megkülönböztető jegy, azonosító jelölés

haigus <h'aigus h'aiguse h'aigus[t h'aigus[se, h'aigus[te h'aigus/i_&_h'aiguse[id 11_&_09 s> betegség, kór ♦ krooniline haigus krónikus betegség; kurnav haigus megviselő betegség; pikaajaline haigus hosszadalmas betegség; pärilikud haigused örökletes betegségek; raske v ränk haigus súlyos betegség; ravimatu haigus gyógyíthatatlan betegség; äge v akuutne haigus akut betegség, heveny betegség; kurguhaigus torokbetegség; külmetushaigus megfázás, meghűlés; merehaigus tengeri betegség; nakkushaigus fertőző betegség; viirushaigus vírusos betegség; haigust hooletusse jätma elhanyagolja betegségét; haigust ravima betegséget gyógyít; haigust ära hoidma betegséget elkerül; haiguse pärast v tõttu puuduma betegség miatt hiányzik; mis haigusse ta suri? milyen betegségben halt meg?; mis haigusi te olete põdenud? milyen betegségekben szenvedett?
■LS: haigus+ ♦ haigushoog roham; haigusjuht[um] eset, megbetegedés; haiguskindlustus betegbiztosítás; haiguskolle kitörés; haiguslugu kórtörténet; haigusnäht betegség jele; haiguspilt kórkép; haiguspäev táppénzes nap; haigustoetus táppénz

haigutus <haigutus haigutuse haigutus[t haigutus[se, haigutus[te haigutus/i 11 s> (üksik) ásítás ♦ vägev haigutus nagy ásítás; haigutust tagasi hoidma elnyomja az ásítást

hammas <hammas h'amba hammas[t -, hammas[te h'amba[id 07 s>
1. (inimesel, loomal) fog ♦ haige hammas beteg fog, rossz fog; alumine hammas alsó fog; esihammas frontfog; jäävhammas maradó fog; kunsthammas műfog; lõikehammas metszőfog; piimahammas tejfog; purihammas őrlőfog; kõnek zápfog; silmahammas szemfog; tagahammas, tagumine hammas hátsó fog; tarkushammas bölcsességfog; ülahammas, ülemine hammas felső fog; hammas pakitseb v tuikab fáj a foga; hammas valutab fáj a foga; hammas tuli suust ära kiesett a(z egyik) foga; hammas on lahti v logiseb meglazul egy fog; lapsel tulevad hambad fogzik a baba; hambale krooni panema korona felhelyezése a fogra; hambaid pesema fogat mos; hammast plommima v plombeerima betömi a fogat; hammast puurima fogat fúr; hammast suretama kiöli a fogideget; hammast välja tõmbama fogat kihúz; hambaid krigistama csikorgatja a fogát; läbi hammaste sisistama a foga között (beszél); hambaid torkima a fogát piszkálja; hammaste eest hoolitsema ápolja a fogát; hammastega kinni haarama fogaival megragad; koer ajas hambad irevile a kutya vicsorog; hambad on kirsisöömisest hellad a meggy elvásolta a fogam; taat võttis piibu hambust az öreg kivette szájából a pipát; mul on hambas auk lyukas a fogam; mul oli hammas verel just selle järele éppen erre fájt a fogam; hammas on verel kellegi/millegi järele fáj/vásik a foga vkire/vmire; hambaid näitama kimutatja a foga fehér(j)ét; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; ihub hammast kellegi/millegi peale feni a fogát vkire/vmire; millegi peale hammast ihuma vásik a foga vmire; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; hammas hamba vastu szeget szeggel; küünte-hammastega kinni hoidma foggal-körömmel védekezik; hambaid varna panema beadja a kulcsot
2. tehn (sael, hammasrattal) fog ♦ saehammas fűrészfog; sael on teravad hambad a fűrész fogai élesek; hammasratta hambad on kulunud elkoptak a fogaskerék fogai
■LS: hamba+ ♦ hambajuur anat foggyökér; hambakaar anat fogsor; hambakaaries med fogszuvasodás; hambakael anat fognyak; hambakivi med fogkő; hambakivi eemaldama eltávolítja a fogkövet; hambakaitsed sport fogvédő; hambakroon anat fogkorona; hambaniit fogselyem; hambaork fogpiszkáló, fogvájó; hambaplomm fogtömés; hambakliinik fogászat; hambapulber fogpor; hambapõletik med foggyulladás; hambasäsi anat fogbél; hambatehnik fogász, fogtechnikus; hambatsement anat, med fogcement; hambavaap anat fogzománc; hambavahetus fogváltás
hammas+ ♦ hammasajam tehn hajtómű; hammashäälik keel dentális hang; hammaskett tehn fogas hajtólánc; hammasraudtee tehn fogaskerekű vasút; hammassidur tehn fogaskuplung; hammasvaalalised zool (Odontoceti) fogascetek; hammasvõll tehn fogastengely

hirm <h'irm hirmu h'irmu h'irmu, h'irmu[de h'irmu[sid_&_h'irm/e 22 s>
1. félelem, riadalom, rettegés, rémület, irtózat, ijedtség, ijedség, ijedelem, félsz; (jubedus) borzalom; (kartus) félelem ♦ kohutav hirm rettenetes félelem; meeletu hirm páni félelem; metsik hirm vad rémület; suurest hirmust nagy félelmében; kabuhirm pánik; hirmuga vaatama rettegve nézi; hirmust kiljatama félelmében felkiált; hirmust värisema félelmében reszket, reszket ijedtében; hirmust kangeks jääma megdermed a félelemtől; {keda} hirmu all hoidma félelemben tart; hirmu tundma irtózik, retteg; hirmu tegema {kellele} megijeszt; hirmust jagu saama legyőzi a félelmét; sain oma hirmust võitu legyőztem a félelmem; {keda} haaras hirm elfogott a félelem; mul on hirm félek; mul hakkab sinu pärast hirm féltelek; lapsel tuli pimedas hirm peale a sötétben a gyereket elfogta a félelem; poissi karistati teiste hirmuks a többiek elrettentésére megbüntették a fiút
2. (hirmuäratav olend v ese) rém ♦ ta on meie küla hirm a falu réme
■LS: hirmu+ ♦ hirmujudin borzongás; hirmutunne félelemérzet; hirmuvärin reszket a félelmtől

hoidma <h'oid[ma h'oid[a hoia[b h'oi[tud, h'oid[is h'oid[ke 34 v>
1. (millest-kellest kinni pidama, haardes pidama) dajkál, tart, tárol, őrizkedik, őriz, megtart, megőriz, kitart, kímél, fog, fenntart ♦ raamatut käes hoidma kezében tartja a könyvet
2. (ülal hoidma) megőriz, fenntart ♦ tervist hoidma vigyáz az egészségére; saladust hoidma titkot tart; distantsi hoidma távolságot tart; oma asju hoidma vigyáz a dolgaira; oma väärikust hoidma megőrzi méltóságát; küpsised hoiame õhtuks elteszi a kekszet estére; toas oli pime, sest hoiti küünlaid a szobában sötét volt, spóroltak a gyertyával; oma nahka hoidma félti az irháját, félti a bőrét
3. (tõkestama, pidurdama, ebasoovitavat vältima) visszatart ♦ naeru hoidma visszatartja a nevetést; ma ei suutnud pisaraid hoida nem tudtam visszatartani a könnyeimet; sool hoiab toiduaineid riknemast a só nem engedi megromlani az ételt
4. (hoolitsema, järele valvama) ♦ last hoidma vigyáz a gyerekre; karja hoidma nyájat őriz; kedagi/midagi hoidma nagu silmatera úgy vigyáz vkire/vmire, mint a szeme fényére/világára; hoiab teda nagu oma silmatera úgy félti, mint a szeme világát
5. (seisundi, asendi puhul) ♦ hoidke vasakule tartson balra

hooldama <h'oolda[ma h'oolda[da h'oolda[b h'oolda[tud 27 v> ápol, patronál, kiszolgál, kezel, karbantart, istápol, gondoz, ellát; (seadmeid korras hoidma) karbantart ♦ haiget hooldama gondozza a beteget; seadmeid hooldama karbantartja a gépeket; laps anti omaste hooldada a gyereket a családja gondjaira bízták; hooldatud käed ápolt kezek

hoolitsema <hoolitse[ma hoolitse[da hoolitse[b hoolitse[tud 27 v> gondoskodik, ügyel, kezel, istápol, gondoz, ápol, ellát, dajkál; (korras hoidma) rendben tart ♦ {kelle} heaolu eest hoolitsema gondoskodik a jólétéről; perekonna eest hoolitsema gondoskodik a családjáról; oma tervise eest hoolitsema vigyáz az egészségére; oma välimuse eest hoolitsema vigyáz a külsejére; hoolitseb kui oma lapse eest úgy gondoskodik róla, mint saját gyermekéről; haige eest ei hoolitse keegi senki sem gondozza a beteget; mina hoolitsen piletite eest gondoskodom a jegyekről; hoolitsev abikaasa figyelmes házastárs; hoolitsevad käed gondoskodó kezek; hoolitsetud käed ápolt kezek; hoolitsetud välimus ápolt külső

kandma <k'and[ma k'and[a kanna[b k'an[tud, k'and[is k'and[ke 34 v>
1. (üles tõstetuna edasi toimetama, korduvalt v eri suundades) cipel, hordoz, hord; (kindlas suunas) visz; (edasi, laiali) elhord ♦ käe otsas kandma kézben visz; kohvrit kandma bőröndöt cipel; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; ta kannab marssalikeppi paunas tarsolyában hordja a marsallbotot; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit
2. (millegi seljas-, jalas- v küljesoleku kohta) visel, hord; (ära v vanaks kandma) lehord ♦ kübarat kandma kalapot hord; kaasas kandma magával hord; prille kandma szemüveget hord, szemüveget visel, szemüveget visel/hord; relva kandma fegyvert hord; habet kandma szakállt visel; kandis mantli ribadeks rongyokra hordta le a kabátját; leinariideid kandma gyászt visel
3. (toeks olema, ülal hoidma) elbír, hordoz ♦ jalad ei kanna nem bírja el a lába; ei saa lennata kõrgemale, kui tiivad kannavad sokat akar a szarka, de nem bírja a farka
4. (peal lasuvat raskust välja kannatama) megbír, megtart ♦ jää juba kannab megbír már a jég, megtart már a jég
5. (taluma, välja kannatama) visel ♦ igaüks kannab oma risti mindenkinek megvan a maga keresztje, mindenki viseli a keresztjét
6. (vilja kandma) terem, hoz ♦ vilja kandma termést hoz, beérik
7. (rase v tiine olema) hord ♦ ta kannab oma esimest last südame all az első gyermekét hordja a szíve alatt; mära kannab üksteist kuud varssa a kanca tizenegy hónapig hordja csikaját
8. (omama) hord ♦ endas kandma midagi magában hord vmit
9. (mingis olukorras olema) visel ♦ karistust kandma jur kitölti a büntetést; kahju kandma kárt szenved; kellegi eest hoolt kandma gondot visel vkire, vigyáz vkire; vastutust kandma millegi eest vállalja vmiért a felelősséget; kulusid kandma viseli a költségeket
10. (kirja panema, arvele võtma) felvesz ♦ protokolli kandma jegyzőkönyvben rögzít; nimekirja kandma felvesz a listára
11. (mida millele märkima, peale tõmbama vms) ♦ midagi kaardile kandma feltüntet vmit a térképen; kreemi nahale kandma alkalmazza a krémet

kantseldama <kantselda[ma kantselda[da kantselda[b kantselda[tud 27 v> kõnek (teatud korra all hoidma) gondoskodik

kari2 <kari karja k'arja k'arja, k'arja[de k'arja[sid_&_k'arj/u 24 s>
1. (kariloomad) állatállomány, jószág; (karjatatavad loomad, koos elavate loomade, lindude rühm) csorda, nyáj, falka ♦ hanekari libafalka; hobusekari ménes; hundikari farkasfalka; kitsekari (kecske)nyáj; koerakari kutyafalka; lambakari birkanyáj; lehmakari tehéncsorda, gulya; linnukari baromfi; seakari (disznó)konda; tõukari tenyészállomány; veisekari barom, tehéncsorda, gulya, csorda; karja pidama állatokat tart; karja hoidma nyájat őriz; karjas käima bojtárkodik, pásztorkodik
2. (hulk, summ, parv inimesi) falka ♦ lastekari egy falka gyerek
■LS: karja+ ♦ karjafarm szarvasmarhatartó gazdaság, tehenészet; karjakoer pásztorkutya; karjaõu gazdasági udvar

keel <k'eel keele k'eel[t k'eel[de, keel[te k'eel[i 13 s>
1. (elund, lihasaadus) nyelv ♦ punane keel piros nyelv; lehma keel a tehén nyelve; keelt suust välja ajama kidugja a nyelvét a szájából; keelt näitama kellelegi kinyújtja/kiölti a nyelvét vkire; keelt katki v keelde hammustama a nyelvébe harap; {kellel} on keel ripakil v suust väljas kilóg a nyelve; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; sellest läheb keel sõlme kibicsaklik tőle az ember nyelve; tal läheb keel sõlme majd kificamodik a nyelve; mul läheb keel sõlme majd kitörik benne a nyelvem; kurjad keeled a rossz nyelvek; kellegi peal/kallal keelt teritama köszörüli vkin a nyelvét; miski on keele peal a nyelvén / nyelve hegyén van vmi; see on mul keelel a nyelvemen van; tal on terav keel éles/csípős nyelve van; keel on vesti peal kilóg a nyelve; oma keelt talitsema vigyáz a nyelvére; keelepaelu valla päästma kinyitja a száját; mis meelel, see keelel ami a szívén, az a száján; millegi järele keelt limpsama mind a tíz ujját megnyalhatja vmi után
2. (suhtlusvahend, väljendusviis) nyelv ♦ eesti keel észt; ladina keel latin; vanakreeka keel ógörög nyelv; soome-ugri keeled finnugor nyelvek; elavad keeled élő nyelvek; ajalehekeel újságnyelv; ametikeel hivatalos nyelv; argikeel beszélt nyelv; emakeel anyanyelv; kirjakeel irodalmi nyelv; kõnekeel köznyelv; lastekeel gyermeknyelv; luulekeel költői nyelv; maailmakeel világnyelv; oskuskeel szaknyelv; piiblikeel bibliai nyelv; rahvakeel népnyelv; rahvuskeel nemzeti nyelv; riigikeel államnyelv; salakeel titkos nyelv; segakeel keveréknyelv; sihtkeel keel célnyelv; sugulaskeel rokon nyelv; tarbekeel, tavakeel köznyelv; teaduskeel tudományos nyelv; tehiskeel mesterséges nyelv; tänapäevakeel mai nyelv; tänavakeel utca nyelve; töökeel munkanyelv; vahendajakeel keel közvetítő nyelv; vargakeel tolvajnyelv; viipekeel jelnyelv; võõrkeel idegen nyelv; keele struktuur nyelv szerkezete; kellade keel a harangok nyelve; keeli õppima nyelveket tanul; prantsuse keelt oskama tud franciául; võõrkeelt rääkima idegen nyelven beszél; keelt ära õppima megtanulja a nyelvet; eesti keelest vene keelde tõlkima észtről oroszra fordít; raamat ilmus viies keeles a könyv öt nyelven jelent meg; tal on inglise keel suus, ta valdab vabalt inglise keelt folyékonyan beszél angolul
3. (miski keelt meenutav) nyelv ♦ lukukeel zárnyelv; tulekeel lángnyelv; saapa keel a bakancs nyelve
4. (pillil, reketil) húr ♦ pingul keel feszes húr; keelte kõla a húrok hangja; kitarrikeel gitárhúr
keele+ (elundisse puutuv) ♦ keelejuur anat nyelvgyök; keeleluu nyelvcsont; keelemandel anat nyelvmandula; keeleots nyelvcsúcs; keeleselg anat nyelvhát; keeletipp anat nyelvhegy; keelevähk med nyelvrák
keele+ (suhtlusvahendisse puutuv) ♦ keeleaines[tik] nyelvanyag; keeleala keel nyelvterület; keeleanne nyelvkészség; keeleatlas keel nyelvatlasz; keeleaps nyelvi baki; keelegeograafia keel nyelvföldrajz; keelebarjäär nyelvi korlát, nyelvi akadály; keelejuht nyelvmester, adatközlő; keelekursus nyelvtanfolyam; keelekorraldus keel nyelvművelés; keelenõu helyesírási tanácsadó szolgálat; keelepoliitika nyelvpolitika; keelepraktika nyelvgyakorlás; keeleseadus nyelvtörvény; keelesugulus keel nyelvrokonság; keeletarvitus nyelvhasználat, nyelvszokás; keeleteadus nyelvtudomány, nyelvészet; keeletoimetaja nyelvi lektor; keeletund nyelvóra; keelekümblus bemerítéses nyelvoktatás; keeleuniversaalid keel egyetemes nyelvi sajátosságok; keeletasemeeksam nyelvvizsga; keelevaist nyelvérzék; keeleõpe nyelvtanulás; keeleõpetaja nyelvtanár; keeleõpik nyelvkönyv; keeleõping nyelvtanulás
keelte+ ♦ keelteanne nyelvtehetség; keeltekool nyelviskola; keelteoskus nyelvtudás

kelder <k'elder k'eldri k'eldri[t -, k'eldri[te k'eldre[id 02 s>
1. pince ♦ kartulikelder burgonyapince; püssirohukelder lőporpince; veinikelder borpince; võlvkelder boltozatos pince; õllekelder söröző; toiduaineid keldris hoidma az élelmiszereket pincében tárolják
2. (keldrikorrus) alagsor
■LS: keldri+ ♦ keldrihais pinceszag; keldrikorrus alagsor, szuterén; keldripood pincebolt; keldriseen pincegomba; keldrisein pincefal; keldritrepp pincelépcső

kett1 <k'ett keti k'etti k'etti, k'etti[de k'etti[sid_&_k'ett/e 22 s> lánc; (väike, peenike) vékony lánc ♦ ajamikett tehn hajtólánc; ankrukett mer horgonylánc; liigendkett tehn csuklós lánc; rehvikett hólánc; hotellikett szállodalánc; uksekett ajtólánc; uurikett óralánc; metallist kett fémlánc; jõuülekandekett erőátviteli lánc; koera ketti panema láncra köti a kutyát; koera ketis hoidma láncon tartja a kutyát; koer on ketis a kutya láncon van; ketti moodustama láncot alkot
■LS: keti+ ♦ ketikoer láncos kutya; ketilüli láncszem; ketiratas tehn lánckerék
kett+ ♦ kettkonveier el láncos szállító; kettpiste tekst láncöltés; kettsaag láncfűrész; kettülekanne tehn lánchajtás

kinni pidama
1. (peatuma) megáll; (peatama) megállít, leállít ♦ auto pidas maja ees kinni a kocsi megállt a ház előtt; pea kinni! megállj!; pidas takso kinni leállított egy taxit
2. (kinni, paigal, alal hoidma) feltart, visszatart ♦ ära pea mind praegu kinni, mul on palju tegemist! ne tarts most fel, mert sok a dolgom!
3. (kinni võtma, vahistama) feltart, tartóztat ♦ pidas põgeneva varga kinni feltartotta a menekülő tolvajt
4. (möödapääsemist takistama) feltartóztat ♦ katus ei pea vihma kinni beázik; ta peeti piiril kinni a határon feltartóztatták
5. (midagi järgima) betart ♦ reeglitest kinni pidama betartja a szabályokat
6. (raha kohta) levon ♦ palgast peeti kinni tulumaks a fizetéséből levonták az adót

kokku <k'okku adv>
1. (ühtekokku, koguhulgana) összesen ♦ meid oli kokku kümme inimest összesen tízen voltunk
2. (ühte kohta, üheks rühmaks, teineteise vastu v lähedale, üheks tervikuks) egybe, össze ♦ kokku koguma egybegyújt; kokku kirjutama egybeír; kokku kutsuma összehív; kokku põrkama millegagi összeütközik vmivel; arve kokku arvutama mat összeadja a számokat; kokku sattuma/juhtuma kellegagi összetalálkozik vkivel; kaks autot põrkasid kokku két autó összeütközött; kokku panema összerak; klaase kokku lööma koccint
3. (koomale) össze ♦ kokku pakkima összepakol; kokku hoidma (omavahel) összetart; pesus kokku minema összemegy
4. (hukkumise, hävimise, kahanemise puhul) össze ♦ kokku langema egybeesik
5. (ühisele otsusele jõudmist märkivates ühendites) meg- ♦ kokku leppima megegyezik
6. (kooskõla, sobivust väljendavais ühendeis) össze ♦ nad sobivad kokku összeillenek

kokku hoidma
1. (säästma) takarékoskodik, megtakarít, spórol ♦ aega kokku hoidma takarékoskodik idővel; raha kokku hoidma takarékoskodik a pénzével; hoiab riiete pealt kokku a ruházatán takarékoskodik; kõhu kõrvalt kokku hoidma a hasán spórol; poole aastaga hoidis tuhat eurot kokku fél év alatt ezer eurót takarított meg
2. (ühte hoidma) összetart, összefog ♦ klass hoidis kokku az osztály összetartott

korras hoidma karbantart, jó karban tart

kotitama <kotita[ma kotita[da kotita[b kotita[tud 27 v> (riietuse kohta: kotti hoidma, kottis olema) buggyan, megroggyan

kurss <k'urss kursi k'urssi k'urssi, k'urssi[de k'urssi[sid_&_k'urss/e 22 s>
1. maj (väärtpaberite börsihind) árfolyam ♦ vahetuskurss maj átváltási árfolyam; dollari kurss maj a dollár árfolyama
2. (suund) irány, irányvonal ♦ kurssi hoidma tartja az irányt
■LS: kursi+ ♦ kursimuutus mer irányváltoztatás

kõht <k'õht kõhu k'õhtu k'õhtu, k'õhtu[de k'õhtu[sid_&_k'õht/e 22 s>
1. (kehaosa inimesel) has ♦ suur kõht nagy has; paks kõht kövér has; alakõht alhas; keskkõht középhas; naerust kõhtu kinni hoidma a hasát fogja nevettében; vaid oma kõhtu kasvatama csak a hasát növeszti; tüdrukul on kõht ees domborodik a hasa; kõhu kõrvalt kokku hoidma a hasán spórol
2. (seedeelundite talitluse ja sellega seotud aistingute kohta) gyomor, has ♦ mul on kõht tühi üres a hasam; tal on kõht täis tele van a hasa; kõhtu täis sööma teleeszi a gyomrát; rohtu tühja kõhuga võtma éhgyomorra veszi be a gyógyszert; mu kõht valutab fáj a gyomrom; kõht koriseb korog a gyomra; kõht on kinni székrekedés; kõht on lahti megy a hasa; armastus käib kõhu kaudu a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út; tühi kõht on parim kokk az éhség a legjobb szakács
■LS: kõhu+ ♦ kõhugaasid füsiol szélgörcs; kõhugripp gyomorinfluenza; kõhuhaigus gyomorfertőzés; kõhuhingamine füsiol hasi légzés; kõhuhäda kõnek gyomorbaj; kõhukatarr gyomorhurut; kõhukelme hashártya; kõhulahtisus hasmenés; kõhulihased hasizom; kõhupiirkond anat gyomortáj; kõhupuhitus med gyomorrontás; kõhusein anat gyomorfal; kõhutants hastánc; kõhutantsija hastáncos; kõhutüüfus med hastífusz; kõhuvalu gyomorfájás, hasfájás; kõhuvoolmed gyomorgörcs, hascsikarás; kõhuõõs anat hasüreg, gyomorüreg

kõrvale hoidma elkerül, megszökik, megkerül, kitér, kerül ♦ vastusest kõrvale hoidma kérdés elől kitér

kõrvalt <kõrvalt postp, adv> vt ka kõrvale, kõrval1
1. adv; postp [gen] (kelle-mille juurest, ligidusest, äärest) mellől
2. postp [gen] (samaaegselt, samast kohast) mellett ♦ õppis töö kõrvalt munka mellett tanult; kõhu kõrvalt kokku hoidma a hasán spórol
3. adv (eemalt) kívülről ♦ kõrvalt vaadates kívülről szemlélve

käitama <k'äita[ma k'äita[da k'äita[b k'äita[tud 27 v>
1. (käia laskma, kõnnitama) járat; (hobust pärast sõitu) sétáltat
2. tehn (tegevuses pidama, käigus hoidma) üzemeltet, működtet, vezérel

küüs <k'üüs küüne k'üün[t k'üün[de, küün[te k'üüs[i 14 s>
1. (inimesel) köröm ♦ varbaküüs lábköröm; küüsi lõikama körmöt vág; küüsi viilima körmöt reszel; küüsi närima lerágja a körmét; küünte-hammastega kinni hoidma foggal-körömmel védekezik; küüsi näitama mutogatja/megmutatja (az) oroszlánkörmeit
2. (küünis) karom ♦ kassi küüned a macska körme
3. kõnek (küüslaugu sibulake) gerezd
■LS: küüne+ ♦ küünealumik anat körömágy; küünehari körömkefe; küünejuur anat körömgyökér; küünekäärid körömolló; küünelakk körömlakk; küünetangid körömcsipesz; küüneplaat anat körömtányér, körömlemez; küüneseen körömgomba; küünevall anat körömsánc, körömbarázda; küüneviil körömreszelő

lukus <lukus adv, adj>, ka lukkus, vt ka lukku zárva van ♦ uks on lukus v lukkus zárva van az ajtó; suud lukus hoidma befogja/tartja a száját

naer <n'aer naeru n'aeru n'aeru, n'aeru[de n'aeru[sid_&_n'aer/e 22 s>
1. (naermine) nevetés; (vali) hangos nevetés ♦ hele naer hangos nevetés; kaasakiskuv naer magával ragadó nevetés; mürisev v rõkkav naer falrengető nevetés; pahatahtlik naer kárörvendő nevetés; pilkav naer gúnyos nevetés; naer läbi pisarate szomorú nevetés; vaevalt pidasime naeru kinni alig bírtuk visszatartani a nevetést; naer kipub v tükib v tuleb [vägisi] peale rájön a nevetés; olime naerust hingetud kifulladtunk a nevetéstől; ära aja mulle naeru peale ne nevettes; naerust kõhtu kinni hoidma a hasát fogja nevettében; naerust lõhkema dől/gurul/ majd kipukkad a nevetéstől
2. (hääletu naer, muie) mosoly ♦ {kellel} nägu laia naeru täis széles mosollyal az arcán; {kelle} huuled kiskusid virilale naerule ajka fanyar mosolyra húzódott
3. (tögamine, pilkamine) gúnyol, csúfol; (pilkealune) nevetség tárgya ♦ sattus sõprade naeru alla barátai kigúnyolták; tegi end ilmarahva naeruks nevetségessé tette magát
■LS: naeru+ ♦ naerugaas nevetőgáz; naeruhelk könnyű mosoly; naeruhoog nevetőroham; naerukahin csendes nevetés; naerukihin vihogás; naerukramp nevetőgörcs; naerulohk gödröcske; naerupurse kitörő nevetés; naerurõkatus mennydörgő nevetés; naeruturtse felnevetés; naeruvine könnyű mosoly

nahk <n'ahk naha n'ahka n'ahka, n'ahka[de n'ahka[sid_&_n'ahk/u 22 s>
1. bőr, héj, hártya, föl ♦ hele nahk világos bőr; kortsus nahk ráncos bőr; sile nahk sima bőr; vistrikuline nahk pattanásos bőr; näonahk arcbőr; pigmendilaigud nahal pigmentfoltok a bőrön; nahka hooldama bőrápolás; nahk on lõhenenud megrepedezett a bőr; selg ajab nahka hámlik a háta; tööga läks nahk soojaks kimelegedett a munkában; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
2. (loomanahk nülituna, toornahk) ♦ rebasenahk rókaprém; seemisnahk mosóbőr, hasított bőr; tehisnahk műbőr; veluurnahk velúr
3. piltl (inimese ihu ja hinge kohta) ♦ oma nahka päästma menti a bőrét, menti az irháját; ma ei tahaks tema nahas olla nem szeretnék a bőrében lenni; hüppab rõõmust või nahast välja majd kibújik/kiugrik a bőréből; oma nahka turule viima vásárra viszi a bőrét; pääses terve nahaga megúszta ép bőrrel; terve nahaga pääsema ép bőrrel megússza; (keegi) on paksu nahaga fát vághatnak a hátán; oma nahka hoidma félti az irháját; kelleltki seitset nahka võtma lenyúzza a bőrt vkiről; (kelleltki) mitu nahka koorima/nülgima/võtma egy rókáról két bőrt nyúz le
■LS: naha+ ♦ nahahooldus bőrápolás; nahakreem krém; nahalööve med bőrkiütés; nahapoor lyukacs; nahapõletik med bőrgyulladás; nahavähk med bőrrák
nahk+ ♦ nahkdiivan bőrdívány; nahkjalatsid bőr lábbeli; nahkkindad bőrkesztyű; nahkmantel bőrkabát; nahkpintsak bőrzakó; nahkrihm bőrszíj; nahksaapad bőrcsizma; nahktoode bőr termék; nahkvöö bőröv

nutt2 <n'utt nutu n'uttu n'uttu, n'uttu[de n'uttu[sid_&_n'utt/e 22 s> (nutmine) könnyhullatás, sírás, pityergés; (vali) zokogás; (tönn) sírás ♦ hääletu nutt néma sírás; taltsutamatu nutt vígasztalhatatlan sírás; nuttu pidama v tagasi hoidma visszatartja a sírást; nutt kipub v tikub v tuleb v tõuseb v tükib peale v kurku elfogja a sírás; silmad on nutust punased pirosak a szemi a sírstól; vappub kramplikust nutust rázkódik a görcsös zokogástól; on oma nutud [ära] nutnud elsírta könnyeit; kõverdab suud ja hakkab nuttu kiskuma legörbül a szája, és sírva fakad
■LS: nutu+ ♦ nutuhoog sírásroham; nutuhääl (1) (nutmise hääl) sírás; (2) (nutune hääl) síró hang; nutukramp sírógörcs; nutumüür siratófal; nutuvesi könny

ohi <ohi ohja 'ohja 'ohja, 'ohja[de 'ohja[sid_&_'ohj/e 24 s> gyeplő; piltl (juhtimine, võim) gyeplő, irányítás ♦ nahkohjad bőr gyeplő; valitsusohjad a kormány irányítása; ohje pingule tõmbama rövidre fogja a gyeplőt; ohje lõdvaks v lõdvale laskma megereszti a gyeplőt; kodus on ohjad isa käes otthon az apám kezében van az irányítás; uus juhataja võttis kindlalt ohjad enda kätte az új igazgó határozottan kezéb evette az irányítást; vihane mees suutis end vaevu ohjes v ohjades hoida a dühös férfi alig tudta visszafogni magát; kedagi ohjes hoidma vkit pórázon tart; rövid pórázon tart vkit; (kedagi) ohjes/vaos hoidma sakkban tart vkit

orjus <'orjus 'orjuse 'orjus[t 'orjus[se, 'orjus[te 'orjus/i_&_'orjuse[id 11_&_09 s>
1. (orja seisund) rabiga, szolgaság, rabszolgaság, rabság; (iseseisvusetus) függőség; (orjapidamine) rabszolgaság ♦ teoorjus robot, úrdolga; orjuse kaotamine a rabszolgaság eltörlése; orjuses hoidma rabságban tart; {kelle} orjuses olema rabságban van; orjusesse sattuma v langema rabságba esik/kerül; {keda} orjusesse heitma leigáz
2. piltl (raske töökohustus) teher; (kohustus, vaev) kötelezettség, teher ♦ kooliorjus iskolakötelezettség; tööorjus munkakötelezettség; mina niisugust orjust küll enda peale ei võta én már nem veszek a nyakamba ilyen terhet

pidama2 <pida[ma pida[da p'ea[b p'ee[tud, pida[s pida[ge p'ee[takse 28 v>
1. (kusagil v mingis olukorras hoidma) tart, megtart ♦ salajas pidama titkoban tart; pidurid ei pea nem fog a fék; ankur peab a horgony kitart; pea suu! tartsd a szád!
2. (säilitama, alal hoidma) (meg)tart ♦ dieeti pidama diétázik, (szigorú) diétát tart, fogyókúrázik; lubadust pidama megtartja az ígéretét; sõna pidama állja a szavát; sidet pidama kellegagi kapcsolatot tart vkivel; meeles pidama észben tart; aitäh, et mind meeles pidasid! köszönöm, hogy emlékeztél rám!; kellegagi/millegagi sammu pidama lépést tart vkivel/vmivel
3. (vedelikku, soojust mitte läbi laskma) tart ♦ paat peab vett a csónak vízálló
4. (mingi tegevusalaga seoses) tart ♦ peab teenijat szolgálót tart
5. (teatud toimingut sooritama, läbi viima) tart ♦ kõnet pidama beszédet mond/tart; sünnipäeva pidama születéssnapot tart; läbirääkimisi pidama tárgyalásokat lefolytat, megbeszélést folytat, tárgyal; peab loengut előadást tart; konverents peetakse 4.--7. juulini a konferencia július 4.-étől 7.-éig tart; nõu pidama tanácskodik
6. (hooldama, hoolitsema) tart ♦ vanavanemad peavad lambaid a nagyszülők birkákat tartanak
7. (arvama, oletama) tart ♦ tähtsaks pidama fontosnak tart; pidasin sind alguses õpetajaks kezdetben tanárnak hittelek; ära pea mind lolliks ne nézz (engem) madárnak

pidurdama <pidurda[ma pidurda[da pidurda[b pidurda[tud 27 v>
1. (hrl piduri abil) fékez ♦ auto pidurdab kurvis a kocsi fékez a kanyarban
2. (takistama, aeglustama) fékez; (tagasi hoidma, talitsema) akadályoz, gátol ♦ pidurdab majanduslikku arengut gátolja a gazdasági fejlődést

piirama <p'iira[ma piira[ta p'iira[b piira[tud 29 v>
1. (ümbritsema, ümber olema) határol, korlátoz ♦ hekiga piiratud õu sövénnyel határolt udvar
2. (mida millega ümbritsema) körülvesz; (vööna) övez; (taraga) bekerít ♦ politseinikud piirasid auto ümber a rendőrök körülvették az autót
3. sõj bekerít, ostromol ♦ linna piirama bekeríti a várost
4. (tagasi hoidma, vähendama) korlátoz ♦ piirab oma väljaminekuid korlátozza a kiadásait; kinesioteibid ei piira liikumist a kineziotaping szalagok nem korlátozzák a mozgást; uuest aastast piiratakse alkoholi müüki jövő évtől korlátozzák az alkoholárusítást; nähtavust piirav udu köd korlátozza a láthatóságot
5. (kelle-mille läheduses liikuma, tegema lähenemiskatseid kellelegi) ostromol ♦ tütarlast piirama ostromolja a lányt
■LS: piiramis+ ♦ piiramisseisukord ostromállapot

potitama <potita[ma potita[da potita[b potita[tud 27 v> (poti peale panema, potil hoidma) biliztet

päästma <p'ääst[ma p'ääst[a päästa[b pääste[tud, p'ääst[is p'ääst[ke 34 v>
1. (eluga, tervena pääseda aitama) (meg)ment, kiment ♦ {keda} surmasuust päästma halál torkából ment; tulest õnnestus päästa vaid osa loomi az állatok egy részét sikerült csak a tűzből megmenteni; operatsioon päästis ta elu a műtét megmentette az életét; kedagi uppumast päästma kimenti a fuldoklót a vízből
2. (midagi halba ära hoidma) (meg)ment ♦ päästis oma firma pankrotist megmenti a céget a csődtől; oma nahka päästma piltl menti a bőrét, menti az irháját; see käik ei päästa musta kaotusest a fekete bábú lépése nem menti meg őt a vereségtől; päästab veel, mis päästa annab piltl legalább a nyele maradjon meg a veszett fejszének
3. (kütkest, haardest lahti laskma, vabastama) enged, szabadít ♦ päästis hobuse lasipuu küljest v lasipuust [lahti] elengedte a lovat; päästke koer lahti! engedjétek szabadon a kutyát!; päästsin patsid lahti kibontottam a hajamat; viin päästis tema keelepaelad lahti v valla a pálinka feloldotta a nyelvét; päästa mind hädast välja! szabadíts meg a bajból!, húzz ki a csávából!

pöial <pöial p'öidla pöial[t -, pöial[de p'öidla[id 08 s>
1. hüvelykujj ♦ Pöial-Liisi Hüvelyk Panna; pöialt hoidma kellelegi piltl szurkol/drukkol vkinek
2. (vastav kinda osa) hüvelykujj

reserveerima <reserv'eeri[ma reserv'eeri[da reserveeri[b reserveeri[tud 28 v> (kinni panema, varuks hoidma) (le)foglal ♦ lauda reserveerima asztalt foglal; tänane õhtu on mul reserveeritud a mai estém foglalt

saladus <saladus saladuse saladus[t saladus[se, saladus[te saladus/i 11 s> titok ♦ riiklik saladus állami titok, államtitok; avalik saladus nyílt titok; sõjasaladus hadititok; tootmissaladus gyártási titok; ärisaladus üzleti titok; kirjavahetuse saladus levéltitok; looduse saladused a természet titkai; midagi saladuses hoidma titokban tart vmit; saladust hoidma megőrzi a titkot; saladust paljastama leleplezi a titkot; milleltki saladuseloori kergitama fellebbenti a fátylat vmiről

salajas hoidma titokban tart, titkoló(d)zik

silmatera <+tera tera tera -, tera[de tera[sid_&_ter/i 17 s>
1. (pupill) szembogár
2. piltl a szeme fénye vkinek ♦ sa mu silmatera! te a szemem fénye!; kedagi/midagi hoidma nagu silmatera úgy vigyáz vkire/vmire, mint a szeme fényére/világára

suitsutama <suitsuta[ma suitsuta[da suitsuta[b suitsuta[tud 27 v>
1. (konservimiseks suitsus hoidma, tahmuda laskma) füstöl
2. (pisikute hävitamiseks, puhastamiseks vm suitsuga töötlema) füstöl
3. relig (lõhnavat suitsu tekitavat ainet põletama) füstöl ♦ viirukit suitsutama tömjént füstölögtet

suu1 <s'uu s'uu s'uu[d su[hu, s'uu[de_&_suu[de s'uu[sid_&_s'u[id 26 s>
1. (huuled v kogu vastav ala näost, suuava, -õõs) száj; (loomadel) pofa ♦ suule suudlema kedagi szájon csókol vkit; piip suus pipával a szájában; suust suhu v suult suule hingamine szájból szájba lélegeztetés; suu- ja sõrataud száj- és körömfájás; täis suuga ei räägita tele szájjal nem illik beszélni; tal on nutuvõru suu ümber félreáll a szája; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ootab, et magavale kassile jookseks hiir suhu várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön; millegi maitset suhu saama érez vminek az ízére; elab peost suhu máról holnapra él; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál; vesi tuleb suhu összefut a nyál a szájában; suur tükk ajab suu lõhki jóból is megárt a sok; suu jääb (imestusest) lahti tátva marad a szája; kingitud hobuse suhu ei vaadata ajándék lónak ne nézd a fogát
2. (kõnetrakti osa, kõnelemist vm võimaldav elund) száj ♦ kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája; tal tuleb tangidega sõna suust kiskuda harapófogóval kell kihúzni/kiszedni belőle a szót; {kelle} suust ei tulnud enam sõnagi egy szót sem tudott kiejteni a száján; lapse suu läbi v lapse suust pead sa tõde kuulma gyerek szájából hallod az igazságot; valetab nii, et suu suitseb v vahutab hazudik, mintha könyvből olvasná; (úgy) hazudik, mint a vízfolyás; kellegi suud sulgema torkára forrasztja a szót; kellegi suud lukku panema lakatot tesz a szájára; suud lukus hoidma befogja/tartja a száját; pea suu!, suu kinni! fogd be a szád!; suud lahti tegema kinyitja a száját; suust suhu levima szájról szájra száll
3. kõnek (kõne, kõneosavus, kõnepruuk, suuvärk, rääkija) száj ♦ keegi on kasimata/ropu suuga vkinek mocskos/csúnya szája van; tema teenib endale suuga leiba, meie aga kätega ő a szájával keresi a kenyerét, mi pedig a kezünkkel; talitse v taltsuta oma suud! fogd vissza a szádat!; ilmaaegu suud kulutama (hiába) koptatja a száját/nyelvét; ilmaasjata suud kulutama rojtosra beszéli a száját; (kellelgi) sõnad suust võtma a szájából veszi ki a szót; suud pruukima száját járatja
4. (millegi ava) száj ♦ ahjusuu a kemence szája; koopasuu a barlang szája; püssisuu, püssi suu a puska torkolata; pudelisuu az üveg szája; kitsa suuga kann keskeny szájú kancsó
5. (voolava vee v veekogu kuhugi avanemise v suubumise piirkond, sissepääs mere poolt) torkolat ♦ jõesuu folyótorkolat
■LS: suu+ (seoses suuga) ♦ suupill szájharmonika; suutropp szájpecek; suuvalge szájpenész; suuvesi szájvíz; suuõõs szájüreg
suu+ keel ♦ suuhäälik szájhang

suund <s'uund suuna s'uunda s'uunda, s'uunda[de s'uunda[sid_&_s'uund/i 22 s>
1. ([liikumise] siht) irány ♦ mis suunas? milyen irányba?; põhjasuund északi irány; rõhtsuund függőleges irány; millegagi ühes suunas vmivel egy irányban; ta elu liigub vales suunas rossz irányban halad az élete; muutliku suunaga tuul kóbor szél; mitmest suunast sokfelől; suunda võtma irányt vesz; suunda hoidma tartja az irányt; suunda muutma irányt változtat; suunda kaotama elveszt vmely irányt; (auto) näitab suunda indexel; tuul puhub sellest suunast ebből az irányból fúj a szél
2. piltl (iseloomulik joon, kallak [arengus, tegevuses]) irányzat, irány ♦ arengusuund fejlődési irányzat; põhisuund főirány; uurimissuunad, uurimistöö suunad kutatási irányok; ta andis vestlusele uue suuna új irányt adott a beszélgetésnek
3. piltl ([ühiskondlik, kirjanduslik] vool, koolkond, rühmitus, fraktsioon) irányzat ♦ poliitiline suund politikai irányzat; kirjanduslikud suunad irodalmi irányzatok; moesuund divatirányzat
■LS: suuna+ ♦ suunamuutus irányváltoztatás; suunanumber körzetszám; suunatuli index, irányjelző; suunaviit iránytábla

säilitama <säilita[ma säilita[da säilita[b säilita[tud 27 v>
1. (jätkuvalt alal/alles hoidma) fenntart, (meg)tart, (meg)őriz, tárol ♦ talvel säilitatakse kartuleid keldris télen a burgonyát pincében tárolják; oma positsiooni säilitama megőrzi a pozícióját; korda säilitama fenntartja a rendet
2. (endisel kujul, muutumatuna alles jätma v hoidma) megtart ♦ säilitas abiellumisel oma neiupõlvenime házasságkötéskor megtartotta leánykori nevét

säästma <s'ääst[ma s'ääst[a säästa[b sääste[tud, s'ääst[is s'ääst[ke 34 v>
1. (kokku hoidma) takarékoskodik, spórol, megtakarít ♦ aega säästma időt megtakarít
2. (millegi eest hoidma, millegagi hoolivalt ümber käima) (meg)kímél ♦ saatus on sind säästnud a sors megkímélt téged; kingi säästma kíméli a cipőit; oma jõudu säästma kíméli az erejét; käis kogu tee paljajalu, et kingi säästa végig mezítláb ment, hogy kímélje a cipőjét

tagasi hoidma visszafojt, visszatart, visszafog ♦ pisaraid tagasi hoidma visszatartja a könnyeit; sa ei tohiks ennast tagasi hoida nem lenne helyes, ha visszafognád magad

takistama <takista[ma takista[da takista[b takista[tud 27 v> (millegi toimumist v kellegi tegevust võimatuks tegema, häirima, pidurdama, segama, kedagi tagasi v midagi ära hoidma) (meg)akadályoz, (meg)gátol ♦ ära takista teiste tööd v töötamist v teisi töötamast v töötamisel v töös! ne akadályozd mások munkáját!; teele langenud puu takistab liiklust az útra kidőlt fa gátolja a közlekedést; kõnelemine on halvatuse tõttu takistatud a beszédet a bénulás akadályozza

talitsema <talitse[ma talitse[da talitse[b talitse[tud 27 v> (ohjeldama, tagasi hoidma, taltsutama) megfékez, féken tart vkit/vmit, megzaboláz, visszatart ♦ ta oleks võinud oma viha talitseda visszatarthatta volna a haragját; mis aitab meil oma keelt talitseda? hogyan tudjuk megzabolázni a nyelvünket?; talitse ennast! állítsd le magad!; oma keelt talitsema vigyáz a nyelvére, féken tartja a nyelvét, féket tesz a nyelvére

talletama <talleta[ma talleta[da talleta[b talleta[tud 27 v> (tallele panema, jäädvustama, salvestama) letétbe helyez, elment; (tallel hoidma, säilitama) (meg)őriz, tárol ♦ vanu dokumente talletatakse arhiivis a régi dokumentumokat az archívumban tárolják; elektrooniliselt talletatud andmed elektronikusan tárolt adatok

tuli <tuli tule t'ul[d t'ulle, tule[de tule[sid 20 s>
1. tűz ♦ igavene tuli örökmécses; laagrituli tábortűz; tuld tegema tüzet rak; tuld võtma lángra kap; tuld kustutama tüzet olt; tuld otsa pistma meggyújt, felgyújt; tuld kohendama tüzet szít; tuli kustub kialszik a tűz; moosi keedetakse nõrgal tulel a lekvárt lassú tűzön főzik; (kas) sul tuld on? kõnek tudnál tüzet adni?; tulega mängima a tűzzel játszik; põrgutuli relig a pokol tüze; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; kahe tule vahel olema két tűz között van, elöl tűz, hátul víz; kahte/mitut rauda tules hoidma két vasat tart a tűzben; tuha all hõõguv tuli hamu alatt lappangó/szunnyadó tűz; kus suitsu, seal tuld nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja; (erinevad) nagu tuli ja vesi mint tűz és víz
2. (tulekahju, kahjutuli) tűz, tűzvész ♦ pinnatuli mets futótűz; tuli noolib katust a tűz a tetőt nyaldossa; maja on tules ég a ház; tuli levis kiiresti majalt majale a tűz gyorsan terjedt házról házra
3. (valgusallika tuli, selle valguslaik) fény ♦ hele tuli erős fény; ahtrituli mer farlámpa; kaugtuli auto távolsági fény(szóró); lähituli auto tompított fény(szóró); jõulukuusk särab tuledes a karácsonyfa fényben ragyog; pane tuli põlema kapcsold fel a villanyt; kustuta tuli ära ja heida magama kapcsold le a villanyt, és feküdj le, oltsd el a villanyt, és feküdj le
4. piltl (tugevate tunnete v tundepuhangu kohta) tűz ♦ armastustuli, armutuli, armastuse tuli a szerelem tüze; keegi on tulivihane vérben forog vkinek a szeme; õli tulle valama olajat önt a tűzre
5. sõj (tulirelvadest laskmine) tűz ♦ hõre tuli szórványos tűz; tuld! tűz!; tuld avama tüzet nyit; tuld juhtima tüzet vezényel
6. sport (males) sakk ♦ [kuningale] tuld andma sakkot ad a királynak; kuningas on tules v tule all a király sakkban áll
■LS: tuld+ ♦ tuldpurskav tűzokádó; tuldvõttev hevülékeny
tule+ ♦ tulejoon sõj (joon, millelt toimub laskmine) tűzvonal; tulejumal tűzisten; tulekeel lángnyelv; tulekindel éghetetlen, tűzálló; tulekustuti oltókészülék, tűzoltó készülék, poroltó; tuleleek láng; tulemeri lángtenger; tulemüür tűzfal; tuleneelaja tűznyelő; tuleohtlik éghető, tűzveszélyes, gyúlékony; tulepesa tűzfészek; tulesammas lángoszlop
tuli+ ♦ tulikuum tűzforró
tuli+ ♦ tulirelv tűzfegyver

tunne <tunne t'unde tunne[t -, tunne[te t'unde[id 06 s>
1. (aisting) érzet, érzés ♦ külmatunne a hideg érzete; näljatunne éhségérzet; valutunne fájdalomérzet
2. (tundmus, emotsionaalne seisund) érzés, érzelem, érzet ♦ ülev tunne felemelő érzés; õrnad tunded gyengéd érzelmek; hirmutunne félelemérzés; häbitunne szégyenérzés; rahvustunne nemzeti érzés; süütunne bűntudat; turvatunne biztonságérzet; tänutunne hála (érzése); vastutustunne felelősségérzés; õnnetunne boldogságérzés; sa haavad mu tundeid megbántasz; oma tundeid ohjeldama v talitsema v valitsema v tagasi hoidma uralkodik az érzelmein; andis oma tunnetele voli leplezi az érzelmeit
3. (vaist, aim) érzés ♦ tal oli tunne, et ta on selles majas juba olnud az az érzése volt, hogy már járt ebben a házban
■LS: tunde+ ♦ tundeavaldus érzelemnyilvánítás; tundeelu érzelmi élet; tundeinimene érzelmi ember; tundeküllane érzelemgazdag; tundekülm rideg; tundelaeng piltl érzelmi töltés; tundeliigutus indulat, elérzékenyülés; tundemaailm érzelemvilág; tundepalang, tundepuhang érzelemkitörés; tundepurse érzelemkitörés; tunderikas érzelemdús; tundeseisund érzelmi állapot; tundevaene érzelemszegény; tundeväljendus érzelemkifejezés

tüürima <t'üüri[ma t'üüri[da tüüri[b tüüri[tud 28 v>
1. (suunda andma, juhtima) kormányoz, vezet ♦ laeva tüürima kormányozza a hajót
2. (mingit suunda hoidma, mingis suunas liikuma) tart vmerre

vagu <vagu v'ao vagu v'akku, vagu[de vagu[sid 18 s> (künni-, üldisemalt: uure, piklik madal süvend) barázda, vájat ♦ helivagu a hanglemez barázdája; vagusid ajama barázdál, barázdát húz; (kedagi) ohjes/vaos hoidma piltl sakkban tart vkit, kordában tart vkit

valitsema <valitse[ma valitse[da valitse[b valitse[tud 27 v>
1. (valitsejana võimul olema) uralkodik, kormányoz ♦ riiki valitsema kormányozza az országot; valitsev klass uralkodó osztály
2. (kontrolli all hoidma, juhtima) ural ♦ valitseb olukorda uralja a helyzetet; köögis valitseb perenaine a konyhában a háziasszony az úr
3. (domineerima) uralkodik ♦ sügismoes valitsesid pruunid toonid az őszi divatban a barna árnyalatai uralkodnak
4. (nähtuste, olukorra jms esinemise kohta) uralkodik ♦ riigis valitseb kord rend uralkodik az országban; korteris valitseb kord ja puhtus a lakásban rend és tisztaság uralkodik

valvama <v'alva[ma valva[ta v'alva[b valva[tud 29 v>
1. (pidevalt jälgima, silma peal hoidma) őriz, strázsál, vigyáz ♦ koer valvab maja a kutya őrzi a házat; kui ema ära läheb, kes siis laste järele valvab? ha az anyjuk elmegy, ki vigyáz a gyerekekre?; maja ees valvavad püssimehed a ház előtt puskás emberek strázsálnak; valva oma kotti ka vigyázz a táskádra is; vange valvama foglyokat őriz
2. (ärkvel olema) virraszt, ébren van ♦ haige juures valvama a beteg mellett virraszt
3. (kellegi tööd, tegevust kontrollima)) felügyel, őrködik ♦ valitsus valvab toetuse kasutamise järele a kormány felügyeli a támogatás felhasználását

vang <v'ang vangi v'angi v'angi, v'angi[de v'angi[sid_&_v'ang/e 22 s> fogoly, fegyenc ♦ poliitvang politikai fogoly; vangi võtma őrizetbe vesz; vangis hoidma fogságban tart
■LS: vangi+ ♦ vangikong börtöncella; vangilaager fogolytábor; vangimaja van fogház, börtön; vangipanek becsukás; vangipõli, vangipõlv fogság; vangirauad béklyó; vangivalvur börtönőr

vannutama <vannuta[ma vannuta[da vannuta[b vannuta[tud 27 v>
1. (vannet võtma) felesket, megesket
2. (vandega kohustama) eskütételre kötelezik ♦ valitsus vannutas mind seda saladuses hoidma a kormány titoktartásra kötelezett

vaos hoidma megzaboláz, megfékez

varjama <v'arja[ma varja[ta v'arja[b varja[tud 29 v>
1. (mittemärgatavaks, mittenähtavaks tegema) (el)rejt, leplez, eltakar ♦ nähtavust varjama eltakarja a kilátást; imestust varjamata nem leplezi csodálkozását; ta ei suuda oma rõõmu varjata nem tudja leplezni örömét; varjatud etteheide burkolt szemrehányás; varjatud kaamera kandi kamera; varjatud viga rejtett hiba; varjatud tööpuudus lappangó munkanélküliség
2. (kedagi teist redus hoidma, peitma) elrejt; (ennast) (el)rejtőzik, (el)rejtőzködik ♦ varjas end valenime all mingis hotellis piltl álnév alatt rejtőzködött valamelyik hotelben
3. (mingit asjaolu teiste eest salajas hoidma, salastama) (el)titkol ♦ varjab oma kavatsusi titkolja a szándékait; varjab oma tundeid kellegi eest elrejti az érzelmeit vki relől; tal ei ole midagi varjata nincs semmi titkolnivalója
4. (kaitsma) véd ♦ puud varjavad tuule eest a fák védenek a széltől

viilima <v'iili[ma v'iili[da viili[b viili[tud 28 v>
1. (viiliga tasandama, teritama) reszel; (lühemaks) lereszel ♦ viilib küüsi körmöt reszel
2. kõnek (tööst kõrvale hoidma, looderdama) kibújik ♦ viilib tööst kibújik a munka alól

ära hoidma elhárít, elejét veszi vminek, meggátol, megakadályoz