[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

alles <alles adv>
1. (säilinud) megvan ♦ teie asjad on kõik alles megvannak a cuccaitok; kogu raha on alles az egész pénz megvan
2. (äsja) csak ♦ alles oli kevad, ja nüüd juba sügis käes még csak tavasz volt, és már itt az ősz
3. (oodatust hiljem) csak ♦ ah alles homme jaj, csak holnap
4. (ikka veel) még (csak) ♦ poiss on alles väike a fiú még kicsi; kell on alles kolm még csak három óra van
5. (ikka, vast) aztán ♦ on alles uudis! ez aztán a hír!

ennem <ennem adv>
1. (varem) előbb, mielőtt ♦ ennem kui uinusin, meenus mulle Margiti kiri mielőtt elaludtam, eszembe jött Margit levele; ma küsisin ennem én kérdeztem előbb
2. (pigem) inkább ♦ tuleksin ennem täna kui homme inkább ma jönnék, mint holnap

hea <h'ea h'ea h'ea[d -, h'ea[de h'ä[id 26 adj, s>
1. adj jó ♦ hea arst jó orvos; hea enesetunne jó közérzet; hea idee jó ötlet; hea ilm jó idő; hea iseloom jó természet, jellem; head isu! jó étvágyat!; hea võimalus (millekski) jó alkalom vmire; hea kasvatus jólneveltség; head kavatsused jó szándék; head kombed móres; hea kuulmine jó hallás; hea käitumine jó viselkedés; hea leib jó kenyér; hea maa jó föld; kellelgi on hea maine jó híre van vkinek; hea mõte jó gondolat, jó ötlet; hea mängija jó játékos; hea nõu jó tanács; hea näide jó példa; head tulemused jó eredmények; head uudis jó hír; hea voodi jó ágy; hea õppeedukus jó btanulmányi eredmény; hea tuju jó kedv; heal tasemel színvonalas; vanal heal ajal a régi szép időkben; ühel heal päeval egy szép napon; head aega! viszontlátásra; häid pühi! kellemes ünnepeket!, kellemes ünnepeket (kívánunk)!; head reisi, head teed! jó utat!; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; head õhtut! jó estét!; head ööd! jó éjt!, jó éjszakát!; kõike head! minden jót!; head kuulajad! kedves hallgatóság!; olge nii hea legyen szíves; olge hea, aidake mind! legyen szíves, segítsen (nekem)!; hea tervise juures olema jó egészségnek örvend, jó állapotban van; tal on hea maitse jó ízlése van; endast heal arvamusel olema túl sokat gondol magáról; heas tujus olema jó kedve van, jókedvű; tal on hea põli jó sora van; head muljet jätma jó benyomást tesz; meil oli hea läbisaamine jó viszonyban voltunk; kedagi hea ja paremaga kostitama tyúkkal, kaláccsal tart vkit; ole hea ja tule siia! légy szíves, gyere ide!; mul on hea meel nagyon örülök; teen seda hea meelega szívesen csinálom ezt; saime hea vastuvõtu osaliseks jó fogadtak, kedves fogadtatásban volt részünk; heal juhul tuleb ta alles homme a legjobb esetben csak holnap jön; sul hea rääkida neked könnyű beszélned; hea kui õhtuks jõuame kõik tehtud jó, ha estére mindennel elkészülünk; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha a vége jó; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van
2. adj (rohke, ohter, paras, tugev, suur) jó ♦ hea korvitäis seeni jó kosárnyi gomba; hea summa raha jó kis összeg, szép összeg; ootasin sind hea pool tundi egy jó fél órát vártalak
3. s (miski väärtuslik, hinnatav, kasulik, meeldiv) jó ♦ head mäletama a jóra emlékezni; miski teeb head vmi jólesik, jót tesz; soovin sulle ainult head csupa jót kívánok neked; temast räägitakse üksnes head csak jókat mondanak róla; mis hea pärast? mi a csodáért?; heakene küll! jól van!; see asi ei lõpe heaga semmi jót nem jelent; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül; liiga palju head pole hea jóból is megárt a sok; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
4. s (koolihinne) jó ♦ tunnistusel olid üksnes head ja väga head a bizonyítványában csak jó és jeles volt

homme <h'omme adv> holnap ♦ homme hommikul holnap reggel; täna-homme peaks ta saabuma maholnap megérkezik; ka homme on päev holnap is nap lesz

jälle <j'älle adv>, ka jällegi
1. (uuesti, taas) ismét, újra, újból, megint ♦ tulen homme jälle holnap újra jövök; juba jälle v jällegi sajab [vihma] már megint esik; kevad on jälle käes újra itt a tavasz; ikka [ja] jälle újra meg újra
2. (seevastu, omakorda, aga) viszont ♦ üks ütles, et võib, teine jälle v jällegi, et ei või egyik azt mondta, hogy lehet, a másik viszont azt, hogy nem lehet; see tuba on külm, teine jälle liiga soe ez a szoba hideg, a másik viszont túl meleg

jällekuulmine <+k'uulmine k'uulmise k'uulmis[t k'uulmis[se, k'uulmis[te k'uulmis/i_&_k'uulmise[id 12_&_10? s> (väljendites hüvastijätuks raadiosaate v telefonikõne lõpul) viszonthallás ♦ jällekuulmist homme! a holnapi viszonthallásig!; saade on lõppenud, jällekuulmiseni nädala pärast a műsor véget ért, viszonthallásra egy hét múlva

järsku <j'ärsku adv>
1. (ajaliselt) hirtelen ♦ ilm läks järsku pilve az ég hirtelen beborult; troopikas saabub öö järsku a trópusokban hirtelen besötétedik
2. (võib-olla, vahest) lehet, talán ♦ järsku ma ei saa homme tulla lehet, hogy nem tudok holnap jönni; ega ta järsku haige ei ole? talán csak nem beteg?

jätkama <j'ätka[ma jätka[ta j'ätka[b jätka[tud 29 v>
1. (edasi tegema) folytat; (taasalustama) újrakezd ♦ tööd jätkama folytatja a munkát; õpinguid jätkama folytatja tanulmányait; läbirääkimisi jätkatakse homme a tárgyalásokat holnap folytatják
2. (jätkuna lisama, juppidest kokku liitma) kitold, megtold; (jätku otsa õmblema) hozzátold ♦ seelikut pikemaks jätkama kitoldja a szoknyát; jätkatud köis megtoldott kötél
3. aiand (pookima) olt

kavatsema <kavatse[ma kavatse[da kavatse[b kavatse[tud 27 v> akar, szándékozik ♦ lahkumist kavatsema indulni akar; kavatseb õppima minna tanulni szándékozk; mida sa homme kavatsed teha? mit fogsz csinálni holnap?

klappima <kl'appi[ma kl'appi[da klapi[b klapi[tud 28 v> kõnek
1. (kokku sobima) klappol, stimmel; (millegagi kooskõlas olema) egyez, stimmel ♦ me ei klapi omavahel nem jövünk ki egymással; andmed klapivad az adatok stimmelnek; me klapime omavahel hästi minden klappol közöttünk; miski ei klapi siin itt valami nem stimmel
2. (laabuma, sujuma) megy, sikerül, klappol ♦ töö ei klapi täna kuidagi nem megy ma a munka; kui kõik klapib, siis oleme homme juba kodus ha minden klappol, holnapra már otthon leszünk

kodu <kodu kodu kodu -, kodu[de kodu[sid 17 s>
1. (püsiv eluase) otthon ♦ hubane v mugav kodu kellemes otthon; lapsepõlvekodu gyermekkori otthon; maakodu vidéki otthon; suvekodu nyári otthon; sünnikodu szülőház; vanematekodu (a) szülői ház; koduta hulkur hajléktalan csavargó; kodus küpsetatud leib házi kenyér; teel koju hazamenet, útban hazafelé, hazafelé jövet/menet / útban hazafelé; kodu poole hazafelé; kodust eemal viibima távol az otthonától; lähen homme koju holnap hazamegyek; kodus töötama otthon dolgozik; jäin täna koju ma otthon maradtam; teda ei ole kodus, ta on kodust ära ő nincs itthon; saatis tütarlapse koju hazakisérte a lányt; tundke end nagu kodus érezzétek magatokat úgy, mint otthon; ma olen igal pool kodus piltl én mindenütt otthon vagyok; (keegi) on milleski kodus otthon van vmiben; mu kodu on mu kindlus az én házam az én váram
2. (asumisala, esinemispaik) lakóhely
3. (ajutist elu- v puhkepaika andev asutus) otthon ♦ hooldekodu gondozóotthon; lastekodu gyermekotthon, árvaház; puhkekodu üdülő; vanadekodu idősotthon, idősek otthona
■LS: kodu+ ♦ koduabiline bejárónő, háztartási alkalmazott/kisegítő; koduaed konyhakert; koduapteek házipatika; koduarest szobafogság, házi őrizet; koduaiandus házi kertészkedés; koduhaldjas folkl házitündér; koduhani házilúd; koduhiir zool (Mus musculus) házi egér; koduigatsus honvágy; kodujuust túrószerű sajt, cottage cheese; kodujänes házinyúl; koduloom háziállat; kodukant szülőföld; kodukakk zool (Strix aluco) macskabagoly; kodukass házi macska; kodukindlustus lakásbiztosítás; kodukeel otthon beszélt nyelv; kodukeemia háztartási tisztítószerek; kodukino házimozi(rendszer); kodukirjand házi dolgozat; kodukittel otthonka; kodukleit házi ruha; kodukoer zool (Canis familiaris) kutya; kodukuub házikabát, köntös; koduküla szülőfalu; kodulinn szülőváros; koduleib házi kenyér; koduleht info honlap; kodumaja otthon; kodumajandus (1) (kodune majapidamine) háztartás; (2) ped (kodundus) háztartástan; kodumasinad háztartási gépek; kodupaik lakóhely; koduperenaine háziasszony, háztartásbeli; koduraamatukogu otthoni könyvtár; kodusadam anyakikötő; kodutöö (1) házi munka; (2) (õpilasel) házi feladat, lecke; koduvarblane házi veréb; koduvein házi bor; koduvägivald családon belüli erőszak; koduväljak hazai pálya; koduõlu házi sör; koduõpetaja házitanító; koduõpe otthonoktatás; koduõu otthoni udvar; koduülesanne házi feladat, lecke

kui <k'ui konj, adv; k'ui k'ui k'ui[d -, k'ui[de k'ui[sid 26 s>
1. konj (võrdlev) mint ♦ vanem kui mina idősebb, mint én
2. konj (väljendab aega, tingimust) ha ♦ kui homme ei saja, siis lähme matkale holnap, ha nem esik, túrázni megyünk; kui mitte, siis mitte ha nem, akkor nem
3. konj (samastav) mint ♦ tema kui matemaatik armastab täpsust ő mint matematikus szereti a pontosságot
4. konj (ühendav) is...is ♦ nii see kui [ka] teine ez is, az is
5. adv (küsi-, hüüdlauses) milyen ♦ kui vana sa oled? hány éves vagy?, mennyi/milyen idős vagy?; kui palju see maksab? mennyibe kerül ez?, mibe kerül ez?; kui ilus maja! milyen szép ház!; kui kahju! milyen kár!; kui kiiresti lendab aeg! milyen gyorsan repül az idő!; kui kaua? mennyi ideig?; kui suur? mekkora?

naa <n'aa adv, interj>
1. adv (väljendites koos sõnaga nii) úgy, emígy; (eituse puhul) úgy ♦ täna nii ja homme naa ma így, holnap úgy; kord nii, kord naa egyszer így, másszor úgy; ei nii ega naa polnud hea sem így, sem úgy nem volt jó
2. adv kõnek (nii, nõnda) így
3. interj (noo, noh) na ♦ naa, või sina juba tagasi! na, már vissza is jöttél!
4. interj (nõõ) na

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

päev <p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s>
1. nap ♦ ilus päev szép nap; laupäevane päev szombati nap; eilne päev tegnapi nap; homne päev holnapi nap; väsitav päev kimerítő nap; aprillipäev áprilisi nap; emadepäev anyák napja; puhkepäev munkaszüneti nap; südapäev dél; tööpäev munkanap; ärasõidupäev az indulás napja; päeval napközben, nappal; päise päeva ajal, päisel päeval fényes nappal; keset päeva napközben; iga jumala päev minden istenadta nap; päeval ja öösel nappal és éjjel; päev otsa, kogu päeva naphosszat; kahe päeva pärast két nap múlva; üle päeva minden második nap; mõni päev tagasi, mõne päeva eest néhány nappal ezelőtt; lähipäevil a közeli napokban; kolm korda päevas naponta háromszor; tänasest päevast alates mától kezdve; lahtiste uste päev nyílt nap; meie päevil napjainkban; tänase päevani mindmáig, a mai napig, mind a mai napig; päevast päeva v päev päeva kõrval napról napra; tere päevast! jó napot (kívánok)!, adj(on) isten (jó napot)!, fogadj isten!; elab päeva korraga márol holnapra él; iga[l] päev[al] mindennap; mis päev täna on? milyen nap van ma?; päev kisub v kaldub õhtusse v õhtule esteledik; sadas pool päeva [vihma] fél napig esett; tema päevad on loetud meg vannak számlálva a napjai; mustadeks päevadeks kõrvale panema nehéz/szűkös/rossz időkre félretesz; päeva surnuks lööma vkinek (a) hasára süt a nap; iga päev ei ole pühapäev egyszer volt Budán kutyavásár; elab ainult tänasele päevale csak a mának él; kellegi/millegi päev (veel) tuleb feljön/felsüt/felvirrad vkinek/vminek a napja; ka homme on päev holnap is nap lesz; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
2. (päike) nap
■LS: päeva+ (24-tunnise tsükliga seotud) ♦ päevaaeg napszak; päevakurss maj (antud päeva valuutakurss) a napi árfolyam; päevapaabusilm zool (päevaliblikas Inachis io) nappali pávaszem; päevapalk napibér; päevaplaan (päevakava) napirend; päevapoliitika napi politika; päevaraha napidíj; päevasärk ing; päevatoodang napi teljesítmény; päevauudised napi hírek
päeva+ (päikesega seotud) ♦ päevatõus napkelet

seal <s'eal adv>
1. (ruumilises tähenduses) ott ♦ laud on siin, tool seal az asztal itt, a szék ott; kes seal on? ki van ott?; täna siin, homme seal ma itt, holnap ott
2. (väljendab modaalseid suhteid) ♦ aga mis seal ikka parata mit tehetsz