|
Eessõna • Lühendid • @arvamused.ja.ettepanekud |
?! Küsitud kujul või valitud artikli osast otsitut ei leitud, kasutan laiendatud otsingut.
Leitud 13 artiklit
hulgas <hulgas postp, adv> vt ka hulka, hulgast
1. postp [gen] (seas, keskel) között ♦ lahkusin esimeste hulgas az elsők között távoztam; teadlaste hulgas hinnatakse teda a tudósok körében nagyra becsülik; teda ei ole enam elavate hulgas nincs már az élők között
2. postp [gen] (sees) -ban, -ben ♦ piima hulgas on vett víz van a tejben
3. adv (sees, lisaks) ♦ kohvil on konjakit hulgas konyak is van a kávéban; aina kased, mõni kuusk hulgas egyre csak nyírfák, köztük néhány fenyő
hulgast <hulgast postp, adv> vt ka hulgas, hulka
1. postp [gen] (seast, keskelt) közül ♦ otsisin teda rahva hulgast kerestem őt a tömegben; ta ei ole kõige rumalamate hulgast nem a legbutábbak közül való
2. adv (koosseisust välja) leszámít, levon ♦ kui lapsed hulgast maha arvata, jääb meid seitse ha a gyerekeket leszámítjuk, heten maradunk
hulka <h'ulka adv, postp> vt ka hulgas, hulgast
1. postp [gen] (sekka, seltsi) közé ♦ kadus rahva hulka eltünt a tömegben; poiss läks teiste laste hulka a fiú csatlakozott a többi gyerekhez; istuge meie hulka üljetek le közénk; mina ei sobi teie hulka nem illek közétek; poetas ka mõne sõna meie jutu hulka pár szót ehjtett beszédünkbe; kartulite hulka on sattunud kive kövek is kerültek a burgonya közé; ilves kuulub kaslaste hulka a hiúz a macskafélék családjába tartozik; ta kuulub kooli parimate õpilaste hulka az iskola legjobb tanulói közé tartozik; sportlane ei pääsenud esimese kümne hulka a sportoló nem jutott be az első tízbe
2. adv (kampa, sekka, lisaks) közé, hozzá, bele ♦ kakelge, mis te mind sinna hulka kisute dulakodjatok, de engem ne keverjetek bele; mahlale on vett hulka valatud vizet töltöttek a gyümölcsléhez
3. adv kõnek (tunduvalt, palju) sok ♦ ta on hulka noorem ő sokkal fiatalabb; ta saabus hulka hiljem sokkal később érkezett; sa oled hulka kasvanud sokat nőttél
hunt <h'unt hundi h'unti h'unti, h'unti[de h'unti[sid_&_h'unt/e 22 s>
1. zool (Canis lupus) farkas, ordas ♦ hall hunt szürke farkas; emahunt nőstény farkas; metsahunt erdei farkas; stepihunt prérifarkas; huntide ulgumine farkasüvöltés; hunt murdis lamba a farkas megölte a juhot; julge hundi rind on rasvane bátraké a szerencse; hunt lambanahas báránybőrbe bújt farkas; koos huntidega ulguma együtt üvölt a farkasokkal; huntide hulgas tuleb kaasa uluda aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók; näljane kui hunt éhes, mint a farkas; inimene on inimesele hunt ember embernek farkasa; hunt hunti ei murra holló a hollónak nem vájja ki a szemét; ega hunt hunti murra holló a hollónak nem vájja ki a szemét; hundid söönud, lambad terved a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad
2. kõnek (hundikoer) farkaskutya
3. tehn (peenestus-, kohestusmasin) aprító, daráló ♦ kaltsuhunt rongyaprító; linahunt tiló; lihahunt húsdaráló
■LS: hundi+ ♦ hundiauk farkasverem; hundiisu piltl farkasétvágy; hundijaht farkasvadászat; hundikari farkascsorda; hundikurk med farkastorok; hundinahk farkasbőr; hundipüünis farkascsapda; hundirauad csapóvas; hundiseadus piltl farkastörvény; hundiurg farkasodú
keskel <k'eskel adv, postp> vt ka keskele, keskelt
1. postp [gen] (keskpaigas) vmi közepén ♦ aprilli keskel április közepén
2. postp [gen] (seas, hulgas) vmi/vki között ♦ sõprade keskel barátok között
3. adv középen ♦ keskel istuma középen ül
muuseas <+s'eas adv>
1. (muide) apropó, mellesleg, amúgy, egyébiránt
2. (möödaminnes, muu hulgas) mellékesen
nimetatu <nimetatu nimetatu nimetatu[t -, nimetatu[te nimetatu[id 01 s> (see, keda v mida nimetati) említett ♦ nimetatud tõusid püsti a megnevezettek felálltak; seda raamatut polnud nimetatute hulgas ez a könyv nem volt a megnevezettek között
norralane <norralane norralase norralas[t norralas[se, norralas[te norralas/i 12 s>, ka norrakas norvég ♦ Saaremaa ralli võitis norralane norvég nyerte meg a Saarema ralit; reisijate hulgas oli palju norrakaid az utasok között sok norvég volt
otsekui <+k'ui konj, adv>
1. konj (nagu, justkui) mintha, mint ♦ süda on tal kõva otsekui kivi kemény a szíve, mintha kőből lenne; tuba oli külm otsekui kelder a szoba hideg volt, mint a pince; ootamatult otsekui välk selgest taevast váratlan, mint derült égből villámcsapás; tunnen end otsekui kodus úgy érzem magam, mintha otthon lennék
2. konj (alustab kõrvallauset) mintha ♦ rõõmustab, otsekui oleks ise kiita saanud úgy örült, mintha őt dicsérték volna meg; mulle näib, otsekui oleksin varem siin olnud úgy tűnik számomra, mintha korábban már jártam volna itt
3. adv (näimise, tundumise, kaheldavuse väljendamisel) mint, mintha ♦ rääkis sellest otsekui muu hulgas csak úgy, mellesleg beszélt róla; otsekui kate langes mu silmilt mintha lehullott volna a lepel a szememről
rahvalik <r'ahval'ik r'ahvaliku r'ahval'ikku r'ahval'ikku, r'ahvalik/e_&_r'ahval'ikku[de r'ahval'ikk/e_&_r'ahval'ikku[sid 25 adj> (rahva hulgas kasutatud v levinud, rahvapärane) népi, népies ♦ rahvalikud kombed népi szokások; rahvalik laul közismert ének; üldrahvalik össznépi, országos; üldrahvalik streik országos sztrájk
sealhulgas <+hulgas adv> (muu[de] hulgas) többek között, beleértve, ideértve
tuhnima <t'uhni[ma t'uhni[da tuhni[b tuhni[tud 28 v> (millegi hulgas hooletult tuuseldama, kedagi v midagi otsima) turkál, kotorászik, bányászik, túr; ([õppides, uurides] midagi läbi vaatama) átkutat, bolház ♦ lauasahtlis tuhnima turkál a fiókban
uluma <ulu[ma ulu[da ulu[b ulu[tud 27 v> bőg, vonít, üvölt ♦ huntide hulgas tuleb kaasa uluda aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók; ulub koos huntidega együtt üvölt a farkasokkal