[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

etteotsa <+'otsa adv, postp>
1. postp [gen] (esimeseks, esimeste hulka) élére, élre ♦ komisjoni etteotsa asuma bizottság élére kerül
2. adv elére ♦ jooksja jõudis etteotsa futó került az élre

hindama <h'inda[ma hinna[ta h'inda[b hinna[tud 29 v>
1. (hinda v väärtust määrama) becsül, véleményez, taksál, számít, saccol, pontoz, osztályoz, minősít, méltat, megmér, megítél, megbecsül, kiértékel, ítélkezik, felmér, felértékel, felbecsül, értékel, elbírál, díjaz, bírál; (väärtust mõistma, tunnustama) értékel ♦ varandust hindama vagyonértékelés; kahju hinnati miljonile kroonile a kárt egymillió koronára becsülték; õpilaste teadmisi õiglaselt hindama igazságosan értékeli a diákok tudását; asjaolusid kainelt hindama józanul értékeli a helyzetet; hindan vabadust üle kõige a szabadságot mindennél többre becsülöm; hindan kõrgelt meie sõprust nagyra értékelem a barátságunkat; hinnatav tulemus értékelendő eredmény; ta on hinnatud arst megbecsült orvos
2. (suurust, hulka umbkaudselt kindlaks määrama) megbecsül, megítél, saccol ♦ hinnake kaugust meetrites becsüljétek meg a távolságot méterben
■LS: hindamis+ ♦ hindamisalus értékelési alap; hindamiskomisjon értékelő bizottság; hindamismeetod értékelési módszerek; hindamisnorm értékelési irányelv

hulgas <hulgas postp, adv> vt ka hulka, hulgast
1. postp [gen] (seas, keskel) között ♦ lahkusin esimeste hulgas az elsők között távoztam; teadlaste hulgas hinnatakse teda a tudósok körében nagyra becsülik; teda ei ole enam elavate hulgas nincs már az élők között
2. postp [gen] (sees) -ban, -ben ♦ piima hulgas on vett víz van a tejben
3. adv (sees, lisaks) ♦ kohvil on konjakit hulgas konyak is van a kávéban; aina kased, mõni kuusk hulgas egyre csak nyírfák, köztük néhány fenyő

hulgast <hulgast postp, adv> vt ka hulgas, hulka
1. postp [gen] (seast, keskelt) közül ♦ otsisin teda rahva hulgast kerestem őt a tömegben; ta ei ole kõige rumalamate hulgast nem a legbutábbak közül való
2. adv (koosseisust välja) leszámít, levon ♦ kui lapsed hulgast maha arvata, jääb meid seitse ha a gyerekeket leszámítjuk, heten maradunk

hulka <h'ulka adv, postp> vt ka hulgas, hulgast
1. postp [gen] (sekka, seltsi) közé ♦ kadus rahva hulka eltünt a tömegben; poiss läks teiste laste hulka a fiú csatlakozott a többi gyerekhez; istuge meie hulka üljetek le közénk; mina ei sobi teie hulka nem illek közétek; poetas ka mõne sõna meie jutu hulka pár szót ehjtett beszédünkbe; kartulite hulka on sattunud kive kövek is kerültek a burgonya közé; ilves kuulub kaslaste hulka a hiúz a macskafélék családjába tartozik; ta kuulub kooli parimate õpilaste hulka az iskola legjobb tanulói közé tartozik; sportlane ei pääsenud esimese kümne hulka a sportoló nem jutott be az első tízbe
2. adv (kampa, sekka, lisaks) közé, hozzá, bele ♦ kakelge, mis te mind sinna hulka kisute dulakodjatok, de engem ne keverjetek bele; mahlale on vett hulka valatud vizet töltöttek a gyümölcsléhez
3. adv kõnek (tunduvalt, palju) sok ♦ ta on hulka noorem ő sokkal fiatalabb; ta saabus hulka hiljem sokkal később érkezett; sa oled hulka kasvanud sokat nőttél

hõbe <hõbe hõbeda hõbeda[t -, hõbeda[te hõbeda[id 02 s> ezüst ♦ ehe hõbe valódi ezüst; puhas hõbe színezüst; lauahõbe ezüstnemű; olümpiahõbe kõnek olimpiai ezüst; hõbedast kaelakee ezüst nyaklánc; hõbeda leiukohad ezüst lelőhelyek; maksis hõbedaga ezüsttel fizetett; vasaraheites saime hõbeda kõnek kalapácsvetésben ezüstöt nyertünk; nendel võistlustel meie hõbe ei pääsenud esimeste hulka ezen a versenyen a mi ezüstérmesünk nem jutott be az elsők közé; habemes on juba hõbedat szakálla már ezüstös; rääkimine hõbe, vaikimine kuld beszélni ezüst, hallgatni arany
■LS: hõbe+ ♦ hõbebrokaat tekst ezüstbrokát; hõbebromiid keem ezüst-bromid; hõbeehe ezüst ékszer; hõbehall ezüstszürke; hõbekett ezüstlánc; hõbekloriid keem ezüst-klorid; hõbelusikas ezüst kanál; hõbeläik geol argentit, lágyezüstérc; hõbemedal ezüstérem; hõbenitraat keem, farm ezüst-nitrát, lápisz, pokolkő; hõbeportsigar ezüst cigarettatárca; hõbepulmad ezüstlakodalom; hõberaha ezüst, ezüstpénz; hõbesõrmus ezüst gyűrű; hõbetikand ezüsthímzés; hõbevalgus ezüstfény
hõbeda+ ♦ hõbedakaevandus ezüstbánya; hõbedakang ezüstrúd; hõbedakiht, hõbedakord ezüstréteg, ezüst bevonat; hõbedamaak ezeüstérc; hõbedapreparaat farm, tehn ezüst készítmények; hõbedasisaldus ezüsttartalom; hõbedasulam ezüstötvözet

inimene <inimene inimese inimes[t inimes[se, inimes[te inimes/i 12 s> ember, lélek, fő; (isik, isiksus) személy; (elanik) lakos ♦ korralik inimene becsületes ember, rendes ember; kade inimene irigy ember; kuldne inimene aranyember; kohusetruu inimene lekiismeretes ember; heatahtlik inimene jóindulatú ember; pikk inimene magas ember; jõukas inimene jómódú/tehetős ember; kohalikud inimesed a helyi emberek; kirjandusinimene irodalmár; kunstiinimene művész; lihtinimene átlagember; linnainimene városi; lumeinimene jeti; maainimene falusi; mõistuseinimene racionális ember; nüüdisinimene kortárs; omakandiinimene helybeli; perekonnainimene családos; seltskonnainimene társasági ember; teoinimene aktív/cselekvő ember; ürginimene ősember; viis inimest öt ember; käputäis inimesi egy maroknyi ember; mõni üksik inimene egyesek; inimese igakülgne areng az ember sokoldalú fejlődése; inimeste seltsis v keskel társaságban; inimeste hulka tulema emberek közé megy; ta väldib inimesi kerüli az embereket; oma inimeste eest ta seisab kiáll az embereiért; teda ei peetud inimeseks nem vették emberszámba; ta ei saa inimestega läbi nem jön ki az emberekkel; väljak on inimesi täis a tér tele van emberekkel; on alles inimesed! hlv micsoda emberek!; inimene mõtleb, jumal juhib/juhatab ember tervez, isten végez; inimene on inimesele hunt ember embernek farkasa

jooma <j'oo[ma j'uu[a j'oo[b j'oo[dud, j'õ[i joo[ge juu[akse 38 v> inni, részegeskedik, piál, megiszik, iszik; (teatud hulka) meginni; (janu v isu täis, end täis) szomját oltja; (peale) ráiszik; (vähehaaval) iszogat, kortyol; (veidi, mõnda aega) iszogat; (napsitama) iszogat; (pummeldama hakkama) ivászatba fog; (end põhja) leissza magát; (end paljaks) elissza mindenét ♦ vett jooma vizet iszik; istusime teed jooma leültünk teát inni; jõin suurte sõõmudega nagy kortyokkal ittam; maa joob ahnelt karastavat vett a föld mohón issza a frissítő vizet; jooksin veel tassi kohvi meginnék még egy csésze kávét; jõi klaasi põhjani fenékig kiittam a poharat; jõi otse ämbri servast a vödörből ivott; jõi end purju leittam magam; anna mulle juua adj innom; andis lapsele piima juua tejet adott inni a gyereknek; anna hobustele juua adj a lovaknak inni; sõin putru ja jõin piima peale kását ettem és tejet ittam rá; jõime sünnipäevalapse terviseks ittunk a születésnapos egészségére; joodi sinasõprust pertut ittak; ta mees joob kõvasti a férje nagyon iszik; ta kukkus jooma inni kezdett; ta aina joob egyre csak iszik; ta jõi end põhja leitta magát; ta jõi end puupaljaks mindenét elitta; end maani täis jooma a sárga földig leissza magát; maani täis jooma (jól) felönt a garatra; joob nagu veovoorimees/siga iszik, mint a csap/gödény/kefekötő

kergendama <kergenda[ma kergenda[da kergenda[b kergenda[tud 27 v>
1. (kaalu vähendama) könnyít, megkönnyít, enyhít ♦ kandamit kergendama enyhít a terhén; seljakotti kergendama könnyít a hátizsákján; südant kergendama könnyít a szívén
2. (määra, hulka vähendama) enyhít ♦ süüaluse karistust kergendama a vádlott büntetését enyhíti; kergendavad asjaolud enyhítő körülmények
3. (hõlbustama, paremaks, talutavamaks muutma) könnyít, megkönnyít, enyhít ♦ rohi kergendab haige kannatusi az orvosság a beteg szenvedését enyhíti; ennast kergendama (1) (oksendama) rókázik; (2) (väljas käima) könnyít magán, megkönnyebbül; masinad kergendavad kaevurite tööd a gépek megkönnyítik a bányászok munkáját

keskele <k'eskele adv, postp> vt ka keskel, keskelt
1. postp [gen] (keskpaika) vmi közepére ♦ linna keskele a város közepére; ujusime järve keskele úsztunk a tó közepére
2. postp [gen] (sekka, hulka) vmi/vki közé ♦ rahvamassi keskele a tömeg közé; tulge meie keskele! gyertek közénk!
3. adv középre ♦ keskele panema középre tesz; istu sa siia keskele, meie vahele ülj ide közénk

kitkuma <k'itku[ma k'itku[da kitku[b kitku[tud 28 v> (välja kiskuma) foszt; (ära rebima) letép; (teatud hulka) ritkít; (rohima) kigyomlál; (lina koristama) nyű; (linnul sulgi katkuma) megtép, megkopaszt ♦ lina kitkuma nyüvik a lent; kana (sulgedest puhtaks) kitkuma megkopasztja a tyúkot; peenraid kitkuma gyomlálja a veteményest; kitkutud kulmud ritkított szemöldök; meil on veel üks kana kitkuda még elintézetlen dolgaink vannak egymással

kuuluma <k'uulu[ma k'uulu[da k'uulu[b k'uulu[tud 27 v>
1. (kellelegi) tartozik ♦ kellele kuulub see maa? kié ez a föld?; nad kuuluvad teineteisele egymáshoz tartoznak
2. (millegi hulka) tartozik ♦ ta ei kuulu ühtegi erakonda nem tartozik semmilyen politikai párthoz

käima <k'äi[ma k'äi[a k'äi[b k'äi[dud, k'äi[s käi[ge käi[akse 38 v>
1. (kõndima) jár; (kindlas suunas) megy ♦ jala v jalgsi käima gyalog jár; kikivarvul käima lábujjhegyen jár/megy; laps õpib käima járni tanul a gyerek; kuidas käsi käib? hogy vagy/van?
2. (kuhugi minema ja tagasi tulema) jár ♦ arsti juures käima orvoshoz jár; poes käima elmegy a boltba; jahil käima vadászik; jalutamas käima sétáltat; ujumas käima úszni jár; kinos käima moziba jár; koolis käima iskolába jár; tööl käima munkába jár; kirikus käima templomba jár; loengutel käima előadásokra jár, előadásokat látogat; vannis käima fürdik, fürdőt vesz, megfürdik; ta käis mul külas meglátogatott
3. (hrl imperatiivis) kõnek (kao, kasi) megy ♦ käi minema! húzz el innen!, tűnés!; käi minema! takarodj innen!
4. (liikuma, kurseerima) jár ♦ öösel trammid ei käi éjjel a villamosok nem járnak; mul käib kaks ajalehte nekem két újság jár
5. (kukkuma) leesik
6. (masinate, seadmete kohta: töötama, talitlema) működik, megy ♦ kell käib täpselt az óra pontosan jár; mootor käib megy a motor
7. (toimuma, ajaliselt edenema) megy ♦ töö käib hommikust õhtuni reggeltől estig megy a munka; asi on käimas a dolog folyamatban van
8. (males, kabes, kaardimängus) lép ♦ etturiga käima a gyaloggal lép; lipuga käima a futóval lép; Käi, sinu kord on! Lépj, te vagy soron!
9. (kurameerima, sõbrustama) jár ♦ tüdruk käib juba poistega a lány már fiúkkal jár
10. (kulgema, suunduma, ulatuma) megy
11. (kõlbama, sobima) elmegy, megteszi ♦ esialgu käib küll egyelőre megteszi
12. (kahjustavalt mõjuma) megy ♦ närvidele käima az idegeire megy; miski käib kellelegi närvidele az agyára megy vkinek vmivel, idegeire megy vkinek vki/vmi
13. (kedagi-midagi puudutama) vonatkozik ♦ kogunemisalade kohta käivad nõuded a gyülekezési helyekre vonatkozó követelmények; see käib tema kohustuste hulka kötelességei közé tartozik; see käib teise asja kohta ez más dologra vonatkozik
14. (käärima) erjed ♦ õlu käib erjed a sör; vein käib forr a bor
15. kõnek (toimima, talitama) jár ♦ sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár

mõni <mõni mõne m'õn[d_&_m'õn[da m'õn[da, mõne[de mõne[sid 20 pron>
1. (keegi, teadmata kes) valaki, egyik-másik ♦ aga kui mõni meid näeb? de ha valaki meglát minket?; kas mõnel teist on nuga? van valakinek kése?; ainult mõni tuli csak néhányan jöttek el
2. (märgib umbmäärast väikest, loendatavat hulka) néhány, némely; (täiesti umbmäärase, hrl vähese hulga v määra kohta) valamennyi, valahány ♦ mõne minuti jooksul v kestel néhány perc alatt; ainult mõneks päevaks csak néhány napra; mõned aastad tagasi néhány évvel ezelőtt; mõni aeg tagasi nemrég, a minap; mõnes mõttes némely tekintetben

noppima <n'oppi[ma n'oppi[da nopi[b nopi[tud 28 v>
1. (ükshaaval korjama) szakít, tép, szemez, szed; (kindlat hulka) megszed; (puhtaks, täielikult, kõik ära noppima) leszed ♦ lilli noppima virágot szed; noppis puudelt õunu almát szedett a fáról; sõstrapõõsad tuleb puhtaks noppida a ribizlibokrokról le kell szedni az összes ribizlit; noppisime korvitäie kirsse egy kosár meggyet szedtünk
2. piltl (korjama, koguma) szed, gyűjt ♦ pianist nopib preemiaid a zongorista begyűjti a díjakat; ilusad tüdrukud nopitakse noorelt a szép lányok korán elkelnek; piiblist nopitud fraasid a bibliából szemezgetett mondások
3. (näppima, näpitsema, sõrmitsema) csipdes, csipked, babrál; (kohevaks, lahti) felráz, fellazít ♦ nopib kohmetult põllenurka esetlenül babrálja a köténye sarkát; vill tuleb kohevaks noppida a gyapjút fel kell rázni

ostma <'ost[ma 'ost[a osta[b oste[tud, 'ost[is 'ost[ke 34 v> megvásárol, vesz, vásárol, megvesz; (suurt hulka) felvásárol ♦ järelmaksuga ostma részletre vásárol; võlgu ostma hitelbe/hitelre vásárol; ostsin endale kassast pileti jegyet vettem magamnak a pénztárból; ostsin hulga pesu egy csomó fehérneműt vettem; kas su kampsun on omatehtud või ostetud? a kardigánodat magad készítetted vagy vetted?; kaubad on ostetud turult az árut a piacon vették; leib on ostetud poest a kenyeret a boltban vették; põrsast kotis ostma zsákbamacskát vesz

ots <'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s>
1. (tipmine osa) vég, hegy; (otsak) vég; (terav ots) csúcs; (millegi pea) fej ♦ keeleots nyelvhegy; kepiots botvég; noaots késhegy; nooleots nyílhegy; mõõga terav ots a kard hegyes vége
2. (eseme lühem v väiksema pindalaga külg) csúcs, vég ♦ liniku otstes olid narmad a terítő sarkain rojtok voltak; istus pingi otsas a pad végére ült; peremehe koht on laua otsas a házigazda helye az asztalfőn van; sissekäik on maja otsas a bejárat a ház végében van
3. (algus) kezdet; (eesosa) eleje ♦ esimene ots az eleje; otsast lõpuni elejétől a végéig; otsast peale hakkama v alustama belekezd, elkezd
4. (algus ja/või lõpposa, ainult lõpp[osa]) vég ♦ tänavaots, tänava ots utcavég, az utca vége; järjekorra ots a sor vége; sõlmis lõnga katkenud otsad kokku összecsomózta az elszakadt fonalvégeket; naiste tööl ei ole otsa a nők munkájának se vége, se hossza; ülekohtule peab ots tulema az igazságtalanságnak véget kell vetni; tema järel läheksin kas või maailma otsa elmennék utána a világ végére is
5. (surm) halál, vég; (hukk) végzet; (elu lõpp) vég ♦ tahtis endale v oma elule otsa [peale] teha véget akart vetni az életének; tundis, et ots on lähedal éreztem, hogy közel a vég; viimasel otsal v viimases otsas oli ta halvatud élete vége felé lebénult; tema ots oli hirmus halála szörnyű volt; mu vana läpakas andis eile lõplikult otsad kõnek a régi laptopom tegnap végleg beadta a kulcsot
6. (teekond) út ♦ laev jõudis pikalt otsalt tagasi a hajó vissza ért a hosszú útról
7. mer (laeva kinnitusköis) hajókötél ♦ kinnitusots tartókötél
8. (otsmik, laup) homlok ♦ kõrge ots magas homlok; otsa ees a homlokán; higi tuli otsale a verejték kiült a homlokára
9. kõnek (teenistus, töö[võimalus]) alkalmi munka; (eraots) magánmunka, különmunka ♦ käib sadamas juhuslikke otsi tegemas alkalmi munkákat végez a kikötőben; juhata mulle üks tasuv ots adj egy jól fizető alkalmi munka tippet
10. kõnek (paljust, suurt hulka rõhutavates väljendites) ♦ kus nende õunte ots tänavu! rengeteg az alma az idén!; kus selle häbi ots! rettentő szégyen; ei otsa ega äärt se vége, se hossza; ei ole otsa ega äärt se szeri, se száma
■LS: otsa+ ♦ otsaviil orom, oromzat

sekka <s'ekka postp, adv>
1. (kelle-mille seltsi, keskele, hulka) közé ♦ tule meie sekka! gyere/állj közénk!; inimeste sekka az emberek közé
2. (kelle-mille sisse, lisaks, vahele) bele, közé; (aeg-ajalt, mõnikord) közben ♦ sõna sekka ütlema közbeszól; ilm oli külm, sekka vihmanegi hideg volt az idő, közben az eső is esett

tervenisti <t'ervenisti adv>
1. (täies ulatuses, täielikult, üleni) teljesen ♦ kuu kadus tervenisti pilve varju a hold teljesen eltűnt a felhő mögött
2. (rõhutavalt, tugevdavalt hulka v kogust väljendava sõna ees: tervelt, kogunisti) összesen ♦ peres oli lapsi tervenisti seitse a családban összesen hét gyermek volt

vähe <vähe adv; vähe vähe vähe[t -, vähe[de vähe[sid 16 s, adj> adv (väljendab vähest määra v hulka) kevés, pici, paraszthajszál, kevéssé
■LS: vähe+ ♦ vähetähtis kicsinyes, tizedrangú, kisszerű; väheusutav valószínűtlen; väheväärtuslik fajsúlytalan, csekély értékű