[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

avaldama <avalda[ma avalda[da avalda[b avalda[tud 27 v>
1. (väljendama) nyilvánít, bejelent; (esitama, välja ütlema) kifejez; (teatama, teatavaks tegema) (le)közöl, kihirdet ♦ tänu avaldama meghálál; uudist ajalehes avaldama leközli a hírt az újságban; kaastunnet avaldama részvétét nyilvánítja; kahetsust avaldama sajnálkozik; lootust avaldama reménykedik; rahulolematust avaldama elégedetlenkedik; oma arvamust avaldama kinyilvánítja a véleményét; oma seisukohta avaldama színt vall
2. (publitseerima) közzétesz, kiad, megjelentet, közread ♦ artiklit avaldama cikket megjelentet; uurimust trükis avaldama közzéteszi tanulmányát
3. (ilmutama, osutama) tanúsít ♦ vastupanu avaldama ellenállást tanúsít; huvi avaldama millegi vastu érdeklődést tanúsít vmi iránt
4. mat (avaldisena esitama) kifejez

elav <elav elava elava[t -, elava[te elava[id 02 adj> élő, élénk, eleven ♦ elavad lilled élő virágok; elavad ja surnud elevenek és holtak; elavad keeled élő nyelvek; elav huvi élénk érdeklődés; elav fantaasia eleven fantázia; elav liiklus élénk forgalom; elav vestlus élénk társalgás; elav laps élénk gyerek; elav muusika élőzene; elav leksikon két lábon járó lexikon; elavat huvi tundma millegi vastu élénk érdeklődést érez vmi iránt
■LS: elav+ ♦ elavjõud sõj élő erő

huvi <huvi huvi huvi -, huvi[de huvi[sid_&_huv/e 17 s>
1. (tähelepanu, harrastamine) érdeklődés, kiváncsiság, kedvtelés ♦ elav huvi élénk érdeklődés; suur huvi nagy érdeklődés; vaimsed huvid szellemi érdeklődés; muusikahuvi zenei érdeklődés; mitmekülgsete huvidega inimene sokoldalú ember; huvi ilmutama {kelle-mille vastu} érdeklődést mutat vki/vmi iránt; huvi kaotama {kelle-mille vastu} elvesztette érdeklődését vki/vmi iránt; huvi pakkuma érdekel, foglalkoztat; huvi tundma {kelle-mille vastu} érdeklődik vki/vmi iránt; huvi äratama {kelle-mille vastu} érdeklődést kelt; lehitsesin raamatut huvi pärast kiváncsiságból lapoztam a könyvet; mul on kadunud huvi töö vastu elvesztettem érdeklődésemet a munka iránt
2. (hrl pl) (tulu, kasu) érdek, haszon ♦ isiklikud huvid személyes érdekek; rahvuslikud huvid nemzetközi érdekek; klassihuvid osztályérdekek; {kelle} huvides kinek az érdekében; {kelle} huve kaitsma vki érdekeit védi; {kelle} huvidest lähtuma vki érdekeiből kiindulva; oma huvide eest võitlema harcol az érdekeiért

ilmutama <ilmuta[ma ilmuta[da ilmuta[b ilmuta[tud 27 v>
1. (tegude v olekuga midagi avaldama, üles v välja näitama) mutat, kiad, előhív ♦ huvi ilmutama érdeklődést mutat; heatahtlikkust ilmutama jóakaratot mutat; hiilgavaid teadmisi ilmutama ragyogó tudást mutat; mehisust ilmutama férfiasságot mutat; rahutust ilmutama nyugtalanságot mutat; elumärki ilmutama életjeleket mutat; leidlikkust ilmutama leleményességet/találékoníságot mutat; ilmutas raskes olukorras meelekindlust határozottságot mutatott a nehéz helyzetben; ilmutasin oma kahtlused sõbrale kifejeztem kétségeimet a barátomnak
2. (üleloomulikul teel teatavaks v nähtavaks tegema) megjelenik
3. (trükis avaldama) kiad ♦ artiklit ajakirjas ilmutama cikket folyóiratban kiadni; uurimistöö tulemused ilmutati ajakirjades a kutatás eredményeit kiadták egy folyóiratban
4. fot (nähtavaks muutma) előhív ♦ filmi ilmutama előhívja a filmet

isiklik <isikl'ik isikliku isikl'ikku isikl'ikku, isiklik/e_&_isikl'ikku[de isikl'ikk/e_&_isikl'ikku[sid 25 adj>
1. (isikule kuuluv v omane, isikusse puutuv) személyes, individuális, egyéni ♦ isiklikud asjad személyes dolgok; isiklik omand személyi tulajdon; isiklik majapidamine személyes háztartás; isiklik raha személyes pénz; isiklik sõiduauto személygépkocsi; isiklik arvamus magánvélemény, egyéni vélemény; isiklikud muljed személyes benyomások; isiklik veendumus személyes meggyőződés; tema isiklik võlu személyes varázsa; isiklikud dokumendid személyes dokumentumok; isiklik julgeolek személyes biztonság; isiklik heaolu személyes jólét; isiklik huvi magánérdek; isiklik rahulolu személyes elégedettség; isiklik toimik személyi akta; isiklik õnn személyes boldogság; isiklikel põhjustel személyes okokból; isiklikuks minema személyeskedik; see on minu isiklik asi ez az én személyes dolgom; ärge võtke seda isikliku solvamisena ne vegye ezt személyes sértésnek
2. (isikust lähtuv) személyes ♦ isiklik algatus személyes kezdeményezés; isiklik allkiri személyes aláírás; isiklik kohalolek személyes jelenlét; isiklik vastutus személyes felelősség; isiklik tarbimine személyes figyasztás; sportlase isiklik rekord a sportoló személyes erkordja; oma isikliku eeskujuga innustama a saját személyes példéjáva ösztönöz

küllaldane <küllaldane küllaldase küllaldas[t küllaldas[se, küllaldas[te küllaldas/i 12 adj> (piisav) elegendő, elégséges ♦ küllaldane huvi kellő mértékű érdekeltség

leige <l'eige l'eige l'eige[t -, l'eige[te l'eige[id 01 adj>
1. (pisut soe) langyos ♦ leige vesi langyos víz
2. piltl (jahe, ükskõikne) lanyha, lagymatag ♦ leige huvi lanyha érdeklődés

materiaalne <materi'aalne materi'aalse materi'aalse[t -, materi'aalse[te materi'aalse[id 02 adj>
1. (aineline, inimteadvusest sõltumatult eksisteeriv) anyagi ♦ materiaalne kultuur anyagi kultúra
2. (aineline, majanduslik) anyagi; (varanduslik) vagyoni ♦ materiaalsed ressursid anyagiak; materiaalne huvi anyagi érdekeltség

osutama <osuta[ma osuta[da osuta[b osuta[tud 27 v>
1. (näitama, viitama) utal, tanúsít, példáz, mutogat, mutat, kimutat, jelez, ért ♦ laps osutas sõrmega metsa poole a gyerek ujjával az erdő felé mutat; teeviit osutas vasakule az útjelző tábla balra mutatott; kaotus osutab kehvale ettevalmistusele a veszteség rossz felkészülésre utal; kriitika osutas teose puudustele a kritika rámutatott a mű hiányosságaira
2. (ilmutama, üles v välja näitama) nyújt, szentel, mutat ♦ abi osutama segítséget nyújt; tähelepanu osutama figyelmet szentel; vastupanu osutama ellenállást tanúsít / ellenállást fejt ki; huvi osutama érdeklődést mutat; osutas mulle teene egy szívességet tett nekem

pakkuma <p'akku[ma p'akku[da paku[b paku[tud 28 v>
1. (ettepanekut tegema, et keegi võtaks midagi vastu v ostaks) (fel)kínál, (fel)ajánl ♦ abi pakkuma felajánlja a segítségét; kaupa pakkuma árut kínál
2. (toidu, joogi kohta: andma, ulatama, ette tõstma) (meg)kínál ♦ külalistele kohvi pakkuma kávéval kínálja a vendégeket; mida ma võin teile pakkuda? mivel kínálhatom?; kas sa pakuks suitsu? megkínálnál egy cigarettávál
3. (ulatama, sirutama) nyújt ♦ kätt pakkuma kellelegi kezet nyújt vkinek
4. (esitama, esile tooma) kínál ♦ ta pakub lepitust békejobbot nyújt vkinek
5. (võimaldama) nyújt ♦ võimalust pakkuma alkalmat nyújt; lõbu pakkuma szórakoztat; see kirjutis pakub mulle huvi ez a cikk érdekel

pärast <pärast postp, prep, adv>
1. postp [gen]; prep [part] (järel, möödudes, millest ajaliselt hiljem, peale mida) után, múlva ♦ aasta pärast egy év múlva; tule poole tunni pärast gyere fél óra múlva; pärast tööd munka után; viis minutit pärast kuut öt perccel hat után
2. postp [gen] (mille tõttu, mille eest, mis põhjusel) -ért, miatt ♦ võistlus esikoha pärast az első helyért folyó verseny; paljud lähevad puhtalt huvi pärast kursustele sokan csak érdeklődésből mennek el a kurzusokra; istub varguse pärast kinni lopásért ül börtönben; kunst kunsti pärast művészet a művészet kedvéért; kui mures me sinu pärast olime! mennyit aggódtunk érted!; sinu pärast läkski kõik nii halvasti! mindez miattad ment rosszul!; ütlesin seda ainult nalja pärast ezt csak viccből mondtam
3. adv (hiljem, edaspidi, seejärel) később ♦ pärast näeme! viszlát később!
4. postp [gen] (fraseoloogilist laadi hüüatustes ja kirumisvormelites) ♦ jumala pärast, ära kisa enam! az Isten szerelmére, ne kiabálj már!; mille pagana pärast sa sinna läksid? mi a fenéért mentél oda?

sügav <sügav sügava sügava[t -, sügava[te sügava[id 02 adj>
1. (ümbruse pinnast allapoole, eesmisest pinnast tahapoole, kaugemale ulatuv) mély ♦ sügav järv mély tó; sügav auk mély gödör; sügav tugitool öblös karosszék; sügav haav mély seb; sügavad kortsud mély ráncok; sügav mets mély erdő; sügav taldrik mélytányér; sügava dekolteega kleit mélyen kivágott ruha; kaev on kaheksa meetrit sügav a kút nyolc méter mély; siin on vesi väga sügav itt nagyon mély a víz; vaga vesi, sügav põhi lassú víz partot mos
2. (pikkade tugevate hingetõmmete, ohete kohta, madala hääle, heli, sügavate värvitoonide, tugeva pimeduse kohta) mély ♦ sügav hingamine mély légzés; sügav ohe fohász, mély sóhaj; sügav bassihääl mély basszushang
3. (oluline, märkimisväärne) mélyreható ♦ sügavad muutused mélyreható változások; sügavad vastuolud mély ellentétek
4. (oma [ajalises] arengus kõrgpunkti saavutanud) mély ♦ keset sügavat ööd mély éjszaka közepén; siin on sügav talv itt komoly tél van
5. (väljendab millegi intensiivsust) mély ♦ sügav uni mély alvás; sügav majanduskriis elmélyült gazdasági válság; sügav lein mély gyász; sügavad mõtted mély gondolatok; sügav veendumus mély meggyőződés; sügav armastus mély szerelem; sügava kurbusega teatame ... mély szomorúsággal tudatjuk, hogy ...; sügavat kahetsust väljendama mélységesen sajnálja; see äratas sügavat huvi Ida teemade vastu ez mély érdeklődést keltett a keleti témák iránt
6. (asja, nähtuse olemusse tungiv, põhjalik, inimese olemuse kohta: rikka sisemaailmaga) mélyreható ♦ sügav analüüs mélyreható elemzés
■LS: sügav+ ♦ sügavallapanu mélyalom; sügavkülm fagyasztó; sügavkünd mélyszántás; sügavmust mélyfekete; sügavmõtteline mélyértelmű; sügavroheline mélyzöld; sügavsinine mélykék; sügavpuurimine mélyfúrás; sügavtrükk mélynyomás
sügava+ ♦ sügavavõitu kissé mély

tundma <t'und[ma t'und[a tunne[b t'un[tud, t'und[is t'und[ke 34 v>
1. (tajuma, tunnetama) érez ♦ valu tundma fájdalmat érez; tunnen nälga éhes vagyok; janu tundma szomjúságot érez; kuidas sa ennast tunned? hogy érzed magad?; tunneb end tervena egészségesnek érzi magát; midagi oma naha peal tubdma piltl saját bőrén érez vmit
2. (hingelist elamust kogema) érez; (koos enesekohase asesõnaga) érzi magát ♦ {millest} rõõmu tundma örül vminek, örömöt érez; {kelle-mille} vastu vastikust tundma undort érez vki/vmi iránt; kaasa tundma együttérez; kahetsust tundma sajnál, megbánást érez; kadedust tundma irigységet érez; muret tundma aggódik, aggodalmat érez; uhkust tundma büszkeséget érez; hirmu tundma félelmet érez; tunnen vanaemast väga puudust nagyon hiányzik a nagymamám; tunneb end üksildasena magányosnak érzi magát; tundke end nagu kodus érezzék magukat otthon; ta ei tunne millegi vastu huvi nem érdeklődik semmi iránt; tundsin huvi, kuidas tal läheb érdeklődtem,hogy hogy van
3. (mingit valdkonda teadma v valdama, millestki teadlik olema) ismer ♦ seadusi tundma ismeri a törvényeket; laps tunneb juba tähti a gyerek már ismeri a betűket; nooti tundma ismeri a kottát; ta tunneb seda kanti ismeri ezt a vidéket; tunneb kedagi/midagi nagu oma viit sõrme ismeri, mint a tenyerét; tunneb midagi läbi ja lõhki ismeri vminek minden csínját-bínját, töviről hegyére/hegyire ismer vmit
4. (kellegagi lähemalt tuttav olema, kedagi teadma) ismer ♦ kas sa Martat tunned? ismered Mártát?; nägupidi tundma kedagi látásból ismer vkit; mul pole au teda tunda nincs szerencsém őt ismerni
5. (ära tundma) megismer, felismer ♦ tundsin sind sammudest ära megismertem a lépteidet; kedagi häälest ära tundma felismer vkit a hangjáról

tõmbama <t'õmba[ma tõmma[ta t'õmba[b tõmma[tud 29 v>
1. húz; (kuskilt välja, esile võtma v kiskuma) kihúz ♦ joont tõmbama vonalat húz; tõmbab teki üle pea a fülére húzza a takarót; tõmbab paadi kaldale partra húzza a csónakot; tõmbab ukse kinni behúzza az ajtót; tõmbab kõhu sisse behúzza a hasát; tõmbab hädapidurit meghúzza a vészféket; kedagi juustest tõmbama meghúzza vkinek a haját; tõmbab hamba välja kihúzza a fogat; tõmbab vetsus vett lehúzza a vécét; tõmbab kaardipakist kaardi kihúz egy kártyát a pakliból; kedagi käisest tõmbama meghúzza vkinek a ruhaujját; tõmbab suvilasse elektri sisse bevezeti az áramot a nyaralóba; tikku tõmbama gyúfát meggyújt
2. (rütmiliselt tõmmates midagi tegema) húz ♦ tõmbab aerudega húzza az evezőt; tõmbab tšaardašit mängida csárdást húz
3. (selga, kätte, jalga, pähe panema) felhúz, felvesz; (seljast, käest, jalast, peast võtma) lehúz ♦ tõmbab kindad kätte felhúzza a kesztyűt; tõmbab sokid jalga felhúzza a zoknit a lábára; tõmbab saapad jalast lehúzza a csizmát a lábáról
4. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) húz, húzódik ♦ ilm tõmbab pilve beborul; tõmba end koomale, ma istun sinu kõrvale! húzódj egy kicsit arrébb, leülök melléd!; tõmbab kulmu[d] kipra v kortsu összeráncolja a szemöldökét; kõuts tõmbas küüru selga macska felgörbítette a hátát; vana foto on kollaseks tõmmanud a régi fotó besárgult; taevas on selgemaks tõmmanud kiderült az ég; tõmbab paar õlut sisse felhajt két sört; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra, leissza magát
5. (sissehingamise kohta) (be)szív, elszív ♦ tõmbab kopsud õhku täis teleszívja a tüdejét levegővel; hinge tõmbama lélegzik; tõmbab ühe suitsu elszív egy cigarettát; ta tõmbab piipu pipázik; mina ei tõmba nem dohányzom
6. (tuuletõmbuse v õhu liikumise kohta) huzata van ♦ ahi tõmbab halvasti rossz huzata van a kemencének; siin tõmbab itt huzat van
7. (mingisse kooslusse, tegevusse kaasa haarama, tähelepanu, huvi äratama) magához vonz ♦ magnet tõmbab rauda [külge] a mágnes magához vonzza a vasat; üritus tõmbab publikut az esemény vonzza a közönséget; mind tõmbab mere äärde engem vonz a tenger
8. (hoogsalt liikuma hakkama, põrutama, kihutama) elhúz ♦ tõmbame Ameerikasse! húzzunk el Amerikába!; tõmba uttu v lesta v minema! húzz el!
9. kõnek (varastama) ellop; (petma, tüssama, alt tõmbama) becsap, rászed ♦ bussis tõmmati mul rahakott ära ellopták a pénztárcámat a buszon; haneks tõmbama átdob, mint szart a palánkon

vastu <v'astu postp, prep, adv>
1. postp [gen] (osutab läheduses olevale kohale) szemközt, szemben ♦ kool ehitati lasteaia vastu az iskolát az óvodával szemben építették
2. prep [part] szemben ♦ vastu valgust fénnyel szemben; keegi koputas vastu ust valaki kopogott az ajtón; tuli koju vastu hommikut hajnali órákban ért haza
3. postp [gen] (osutab, kellele v millele on miski suunatud) iránt ♦ armastus isamaa vastu a haza iránti szeretet; huvi teaduse vastu a tudomány iránti érdeklődés
4. postp [gen]; prep [part]; adv (väljendab vastasseisu, vastupanu, keeldumist, vältimist) ellen ♦ olen ettepaneku vastu ellenzem a javaslatot; vastu tahtmist akarata ellenére; ta on minu vastu ellenem van; mul ei ole midagi selle vastu semmi kifogásom nincs ellene; vastu karva szőr ellenében; hääletad sa selle poolt või vastu? mellette vagy ellene szavazol?; vaenlase vastu võitlema harcol az ellenség ellen; kellegi vastu tunnistama tanúskodik vki ellen; tablett peavalu vastu tabletta fejfájás ellen; lunaraha vastu vabaks laskma váltságdíj ellenében szabadon enged
■LS: vastu+ ♦ vastuabinõu ellenintézkedés, megtorló intézkedés; vastuargument ellenérv; vastuarmastus viszontszerelem; vastuhakkaja lázadó, ellenálló; vastuhakkamine ellenszegülés; vastuhääl ellenszavazat; vastukaal ellensúly; vastukäik ellenlépés; vastukülaskäik viszontlátogatás; vastulause felszólalás, tiltakozás; vastuluure kémelhárítás; vastumeetmed ellenintézkedések; vastumürk ellenméreg; vastupanek ellenállás; vasturääkiv ellentmondásos, ellentmondó; vasturünnak sõj ellentámadás; vastutasu ellenszolgáltatás, viszonzás; vastutuul ellenszél; vastuvaidlemine ellentmondás; vastuvoolu a folyásiránnyal szemben, a víz ellenében, az árral szemben, a sodrással szemben