[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

iseloom <+l'oom loomu l'oomu l'oomu, l'oomu[de l'oomu[sid_&_l'oom/e 22 s> (inimese karakter, millegi põhiolemus v laad) természet, karakter, jellem, jelleg, egyéniség; (loomus) természet; (loomus, olemus) jellem ♦ elurõõmus iseloom vidám jellem; hea iseloom jó jellem/természet; järsk iseloom hirtelen természet; kinnine iseloom zárkózott természet; pehme iseloom lágyszívű; rahulik iseloom nyugodt természet; raske iseloom nehéz természet; äge iseloom lobbanékony/heves természet; äkiline iseloom hirtelen természet; kaitseiseloom védekező jelleg; üldiseloom általános jelleg; iseloomu impulsiivsus a karakter impulzivitása; iseloomu tasakaalukus a jellem kiegyensúlyozottsága; iseloomude erinevus a jellemek különbözősége; iseloomude sobimatus összeférhetetlen jellemek; iseloomult erinevad inimesed különböző természetű emberek; iseloomult nõrk inimene gyenge jellemű ember, gyenge jellem; nähtuse kohalik iseloom a jelenség helyi jellege; artikli ründav iseloom a cikk támadó jellege; ta oli lõbusa iseloomuga vidám természetű volt; poiss on kindla iseloomuga a fiú határozott jellemű; iseloom on välja kujunenud kialakult a jellem; nende iseloomud ei sobinud nem illett össze a jellemük; iseloomu näitama megmutatja jellemét; tal on iseloomu van gerince; kahjuks ei ole tal iseloomu sajnos nincs benne jellem; oma iseloomult on ta sõbralik természeténél fogva barátságos, barátságos természetű; selline on juba inimese iseloom az ember természete már csak ilyen; need on sarnase iseloomuga nähtused ezek hasonló jellegű jeenségek; palk sõltub töö iseloomust a fizetés a munka jellegétől függ
■LS: ise+loomu+ ♦ iseloomujoon jellemvonás; iseloomukindlus gerinc, jellemszilárdság; iseloomuomadused jellembeli tulajdonságok