[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

halb <h'alb halva h'alba h'alba, h'alba[de h'alba[sid_&_h'alb/u 22 adj, s>
1. adj rossz ♦ halb ilm rossz időjárás, rossz idő, csúnya idő; halvad ilmastikuolud kedvezőtlen időjárási viszonyok; halb käitumine rossz viselkedés; halb lõhn rossz szag; halb õhk rossz levegő; halb enesetunne rossz közérzet; halb nägemine gyenge látás; halb kuulsus rossz híre van vkinek; halb enne baljós(latú) jel; halb tegu gonosz tett; halb tuju rosszkedv; halb seltskond rossz társaság; halb eelaimus rossz sejtelem, rossz előérzet; halb kvaliteet rossz minőség; halb lahendus rossz megoldás; halb mõju rossz hatás; halb iseloom rossz természet; halvad kalduvused vkinek rossz hajlamai vannak; halb harjumus rossz szokás; halvad teated rossz hírek; halvad tingimused rossz viszonyok; halb suhe rossz kapcsolat; halb rüht rossz testtartás; halb näitleja rossz színész; halvad sõbrad rossz barátok; halb viljasaak rossz gabonatermés; halb õpilane rossz tanuló; halb töö rossz munka; halb õnn balszerencse; halvemal juhul rosszabb esetben; mul on halb rosszul vagyok; tal on halb maitse rossz ízlése van; õlil on halb maitse rossz íze van az olajnak; ta näeb halb välja rosszul néz ki; see mõte ei ole halb nem rossz ötlet; minuga tehti halba nalja csúnyán megvicceltek; lood on väga halvad rosszul áll a dolog; kala on halvaks läinud megromlott a hal; halval ajal rosszkor, rossz időben; halvaks panema rossz néven vesz; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül
2. s rossz ♦ ta ei soovi sulle halba nem kíván rosszat neked; ta kavatses halba rossz szándéka volt

haruldane <haruldane haruldase haruldas[t haruldas[se, haruldas[te haruldas/i 12 adj> (harva esinev) ritka; (ebatavaline) szokatlan; (erandlik) kivételes ♦ haruldane käsikiri ritka kézirat; haruldane leid ritka lelet; haruldane võimalus ritka lehetőség, kivételes alkalom; haruldane loom ritka állat; haruldased muldmetallid ritkaföldfémek; haruldane mälu rendkívüli emlékezet; haruldane nimi ritka név; haruldane nähtus ritka jelenség; haruldane raamat ritka könyv; haruldane tagasihoidlikkus szokatlan szerénység; haruldane sündmus szokatlan esemény; haruldane ilm szokatlan időjárás

haruldaselt <haruldaselt adv> rendkívül ♦ haruldaselt soe ilm rendkívül meleg idő; haruldaselt hea inimene rendkívül jó ember

hea <h'ea h'ea h'ea[d -, h'ea[de h'ä[id 26 adj, s>
1. adj jó ♦ hea arst jó orvos; hea enesetunne jó közérzet; hea idee jó ötlet; hea ilm jó idő; hea iseloom jó természet, jellem; head isu! jó étvágyat!; hea võimalus (millekski) jó alkalom vmire; hea kasvatus jólneveltség; head kavatsused jó szándék; head kombed móres; hea kuulmine jó hallás; hea käitumine jó viselkedés; hea leib jó kenyér; hea maa jó föld; kellelgi on hea maine jó híre van vkinek; hea mõte jó gondolat, jó ötlet; hea mängija jó játékos; hea nõu jó tanács; hea näide jó példa; head tulemused jó eredmények; head uudis jó hír; hea voodi jó ágy; hea õppeedukus jó btanulmányi eredmény; hea tuju jó kedv; heal tasemel színvonalas; vanal heal ajal a régi szép időkben; ühel heal päeval egy szép napon; head aega! viszontlátásra; häid pühi! kellemes ünnepeket!, kellemes ünnepeket (kívánunk)!; head reisi, head teed! jó utat!; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; head õhtut! jó estét!; head ööd! jó éjt!, jó éjszakát!; kõike head! minden jót!; head kuulajad! kedves hallgatóság!; olge nii hea legyen szíves; olge hea, aidake mind! legyen szíves, segítsen (nekem)!; hea tervise juures olema jó egészségnek örvend, jó állapotban van; tal on hea maitse jó ízlése van; endast heal arvamusel olema túl sokat gondol magáról; heas tujus olema jó kedve van, jókedvű; tal on hea põli jó sora van; head muljet jätma jó benyomást tesz; meil oli hea läbisaamine jó viszonyban voltunk; kedagi hea ja paremaga kostitama tyúkkal, kaláccsal tart vkit; ole hea ja tule siia! légy szíves, gyere ide!; mul on hea meel nagyon örülök; teen seda hea meelega szívesen csinálom ezt; saime hea vastuvõtu osaliseks jó fogadtak, kedves fogadtatásban volt részünk; heal juhul tuleb ta alles homme a legjobb esetben csak holnap jön; sul hea rääkida neked könnyű beszélned; hea kui õhtuks jõuame kõik tehtud jó, ha estére mindennel elkészülünk; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha a vége jó; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van
2. adj (rohke, ohter, paras, tugev, suur) jó ♦ hea korvitäis seeni jó kosárnyi gomba; hea summa raha jó kis összeg, szép összeg; ootasin sind hea pool tundi egy jó fél órát vártalak
3. s (miski väärtuslik, hinnatav, kasulik, meeldiv) jó ♦ head mäletama a jóra emlékezni; miski teeb head vmi jólesik, jót tesz; soovin sulle ainult head csupa jót kívánok neked; temast räägitakse üksnes head csak jókat mondanak róla; mis hea pärast? mi a csodáért?; heakene küll! jól van!; see asi ei lõpe heaga semmi jót nem jelent; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül; liiga palju head pole hea jóból is megárt a sok; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
4. s (koolihinne) jó ♦ tunnistusel olid üksnes head ja väga head a bizonyítványában csak jó és jeles volt

heitlik <h'eitl'ik h'eitliku h'eitl'ikku h'eitl'ikku, h'eitlik/e_&_h'eitl'ikku[de h'eitl'ikk/e_&_h'eitl'ikku[sid 25 adj>
1. (muutlik, vahelduv) változékony, szeszélyes ♦ heitlik ilm változékony időjárás, szeszélyes időjárás; heitlik uni nyugtalan alvás; heitlik loomus változékony jellem, ingadozó jellem; heitlik meeleolu változkony hangulat; heitlik tuul változékony szél; heitlik õnn változékony szerencse
2. (kergesti kohkuv) ijedős ♦ heitlik lambatall ijedős kisbárány

hirmus <h'irmus h'irmsa h'irmsa[t -, h'irmsa[te h'irmsa[id 02 adj; h'irmus adv>
1. adj szörnyű, riasztó, rettentő, rettenetes, rémes, rém, irtózatos, irtó ♦ hirmsad karjatused szörnyű kiáltások; hirmus kuritegu szörnyű bűntény; hirmus unenägu rémálom; hirmus ilm szörnyű idő; hirmus argpüks szörnyen gyáva; hirmus joodik szörnyű alkoholista; hirmus kiirus irtózatos sebesség; hirmus korralagedus szörnyű rendetlenség; hirmus pakane rettentő hideg; hirmus hind rémes ár; neiu tundis hirmsat häbi a lány rettenetesen szégyellte magát; mul on hirmus janu rettenetesen szomjas vagyok; te meeldite mulle hirmsal kombel rettenetesen tetszik nekem; tal on hirmsal kombel raha rettentő sok pénze van
2. adj (hüüatustes) szörnyű ♦ otse hirmus, kui saamatu sa oled! szörnyű, milyen szerencsétlen vagy!
3. adv (tohutult, väga) rettentő, szörnyen, rettenetesen ♦ hirmus odav rettentő olcsó; ta räägib hirmus palju szörnyen sokat beszél; mul on hirmus halb rettenetesen rosszul vagyok; olen hirmus väsinud szörnyen fáradt vagyok

hoopis <h'oopis adv>
1. (täiesti, päris) egészen, teljesen ♦ ta on veel hoopis poisike gyerek még; kõik läks hoopis teisiti minden egészen másképp történt; see on hoopis iseasi ez egészen más dolog, ez más lapra tartozik; unustasin selle hoopis ära ezt teljesen elfelejtettem
2. (märksa, tunduvalt) sokkal ♦ ilm on täna hoopis soojem ma sokkal melegebb van; kõik see juhtus hoopis hiljem ez mind sokkal később történt; tegi oma töö hoopis paremini kui teised sokkal jobban végezte a munkáját, mint mások
3. (esiletõstu v vastandi rõhutamise puhul) inkább ♦ olen väsinud ja lähen hoopis koju féradt vagyok, inkább haza megyek; selgus, et nad on hoopis õde ja vend kiderült, hogy testvérek; selle asemel et magama heita, hakkas ta hoopis lugema alvás helyett inkább olvasott

hull <h'ull hullu h'ullu h'ullu, h'ullu[de h'ullu[sid_&_h'ull/e 22 adj, s>
1. adj (mõistuse kaotanud, nõdrameelne) bolond, őrült, kerge, fejetlen, dilis, dili; (marutõbine, pöörane) fékezhetetlen, veszett, vad, őrült; (meeletu, jabur) esztelen ♦ hull koer veszett kutya, hamis kutya; hulluks ajama megbolondít, az őrületbe kerget, őrjít, megőrjít; hulluks minema belebolondul, megtébolyodik, megőrül, megbolondul; ma lähen kohe hulluks kõnek megüt a guta; ta on vihast hull elvette az eszét a harag; sa oled päris hull, et sellise ilmaga sõidad teljesen megőrültél, hogy ilyen időben vezetsz; teda haaras mingi hull rõõm valami őrült boldogság kerítette hatalmába; ta on hull kasside järele megőrül a macskákért; ta on hull kellegi/millegi järele töri a nyavalya vkiért/vmiért, megőrül vkiért/vmiért; mis sa hull loom ometi teed! mit csinálsz, te balga állat!
2. adj (hirmus, jube) szörnyű, rettenetes; (halb, paha) rossz ♦ hullud ajad szörnyű idők; hull ilm szörnyű idő; hull olukord szörnyű helyzet; hull on see, et kõik teda siin tunnevad az a szörnyű/rossz, hogy itt mindenki ismeri; mind piinab hull köha rettenetes köhögés gyötör; haav jookseb verd mis hull szörnyen vérzik a seb; tema kohta liikusid hullud jutud szörnyűségeket beszéltek róla; asi on hullemast hullem rosszabb, mint gondoltam; hullul kombel szörnyen
3. s (nõdrameelne inimene) balga, bolond ♦ vaikne hull csendes bolond; tormab nagu hull rohan, mint az őrült
4. s (miski hirmus, ebameeldiv, halb) kellemetlen, rossz ♦ hullem on alles ees hátra van még a feketeleves; juhtub hullematki volt már rosszabb is
5. s kõnek (kirumissõna) idióta ♦ ärge, hullud, katusele ronige ne másszatok a tetőre, idióták

häda <häda häda häda h'ätta, häda[de häda[sid 17 s>
1. (raske olukord, õnnetus) baj, szükség, szorultság, slamasztika, pác, jaj, csáva; (kimbatus, raskused) nehézség, baj, bonyodalom ♦ oma häda kaebama panaszkodik; {keda} hädas aitama vkit kisegíteni a bajban; {keda} hädast välja aitama kisegít a bajból; {keda} hätta jätma bajban hagy, pácban hagy; häda kaela tõmbama bajt hoz vkire; ta on hätta sattunud bajba jutott/esett; üks häda ajab teist taga egyik baj a másik után, baj, baj hátán, csőstől jön a baj; olen hädas, mida vastata ajban vagyok a válasszal; olen hädas peavaluga fejfájással bajlódom; küll nägi ema temaga häda ja vaeva megszenvedett vele az anyja, meggyült vele az anyja baja; nende poistega on igavene häda ezekkel a fiúkkal csak a baj van; jäin hätta keemiaülesannetega gondban vagyok a kémialeckével; häda ei anna häbeneda, häda ajab härja kaevu szükség törvényt bont; häda ajab härja kaevu nagy úr a muszáj
2. (kitsikus, viletsus, puudus) szükség, hiány ♦ ajahäda időhiány; näljahäda éhínség; rahahäda pénzhiány; hädas ja viletsuses elama ínségben él
3. (haigus, tõbi) betegség, baj, kór; (valu) fájdalom ♦ hingehäda lelki baj; ihuhäda testi baj; tal on kuri häda kallal szörnyű kór gyötri; käsi teeb häda fáj a kezem; kas sa said kukkudes häda? megsérültél esés közben?
4. (vajadus, tarvidus) szükség ♦ häda korral szükség esetén; mis häda pärast ma peaksin valetama mi szükségem hazugságra; mis häda tal õppida, kui ilma saab mi szüksége lenne a tanulásra, ha anélkül is lehet; ilm on soe, kasukast pole häda meleg van, nincs szükség bundára
5. (viga, puudus) baj ♦ häda on selles, et ... a baj ott van, hogy; mehel pole häda midagi semmi baja a férfinak; supil pole häda midagi semmi baja a levesnek
6. kõnek (loomulik vajadus) szükség, dolog ♦ kakahäda nagy szükség, nagydolog; pissihäda kis szükség, kisdolog; on sul suur või väike häda? kis- vagy nagydolgod lesz?
■LS: häda+ (raske olukord) ♦ hädamaandumine kényszerleszállás; hädaolukord kényszerhelyzet, vészhelyzet, szükséghelyzet; hädapidur vészfék, biztonsági fék; hädaside med ideigenes kötés; hädasignaal vészjel; hädatapmine põll kényszervágás; hädavale füllentés, kegyes hazugság; hädaväljapääs vészkijárat
häda+ (vilets)

ilm1 <'ilm ilma 'ilma 'ilma, 'ilma[de 'ilma[sid_&_'ilm/u 22 s> (atmosfääri olek) idő, időjárás ♦ ebasoodsad ilmad kedvezőtlen időjárás; halb ilm rossz időjárás, rossz idő; kole ilm pocsék idő, szörnyű idő; muutlik ilm bizonytalan időjárás, változékony időjárás; vastik ilm ótvar idő, utálatos idő, rút idő; vilets ilm cudar idő; ilm läks halvaks elváltozott az idő

ilm2 <'ilm ilma 'ilma 'ilma, 'ilma[de 'ilma[sid_&_'ilm/u 22 s> (maailm) világ ♦ maine ilm földi világ; spordiilm sportvilág; vaimuilm szellemvilág; ilma naeruks saama a világ csúfjává vált; lapsed läksid laia ilma a gyerekek szétszéledtek a világban

ilm+3 ♦ ilmeksimatu tévedhetetlen; ilmvõimatu lehetetlen

ilus <ilus ilusa ilusa[t -, ilusa[te ilusa[id 02 adj>
1. (kaunis) szép, gyönyörű, fess, dalia, csinos ♦ ilus laps szép gyerek; ilusad juuksed szép haj; ilus loodus gyönyörű természet; ilus vaade szép kilátás; ilus figuur csinos alak; ilus kõnnak szép járás; üsna ilus hääl elég szép hang; kui ilus ta on! milyen szép!
2. (kauniks peetav, muljet avaldav) lenyűgöző; (ilmastiku kohta) szép ♦ ilus ilm szép idő; ilus sügis szép ősz; ilus päev szép nap; nad said ilusa suure korteri szép nagy lakást kaptak
3. (kiiduväärt, tubli, mõnus, tore) dícséretes, szép, kellemes ♦ ilus tegu dícséretes tett; ilusad unenäod szép álmok; ilus puhkus kellemes pihenés; pole ilus valetada hazudni csúnya dolog; elu on ilus szép az élet; oleksid nad ühegi ilusa sõna öelnud! legalább egy szép szót mondtak volna; ilus sõber, pole midagi ütelda! iroon mondhatom, szép kis batát!
4. kõnek (kopsakas, kenake) szép ♦ ilus sissetulek szép jövedelem; palk oli ilus szép fizetés volt; ilus summa szép összeg

imeilus <+ilus ilusa ilusa[t -, ilusa[te ilusa[id 02 adj> gyönyörű, csodaszép, szépséges, meseszép; (imeline) csodás; (vaimustav) lenyűgöző ♦ imeilus tütarlaps csodaszép lány; imeilus hommik gyönyörű reggel; imeilusad värvid gyönyörű színek; täna on imeilus ilm csodaszép idő van ma

jahe <jahe jaheda jaheda[t -, jaheda[te jaheda[id 02 adj> hűvös, hűs, hideg, fagyos ♦ jahe õhk hűvös levegő; jahe ilm hűvös időjárás; jahe vesi hideg víz; jahe ruum hűvös terem; jahe tervitus hűvös üdvözlés; jahedad suhted hűvös kapcsolatok; jahe vastuvõtt fagyos fogadtatás, hűvös fogadtatás, hideg fogadtatás; kirja jahe toon a levél hűvös hangneme; jahe vastus rideg válasz; jahe näoilme rideg arckifejezés; suvi oli üsna jahe a nyár elég hűvös volt; alles päris õhtu eel läks veidi jahedamaks csak este lett egy kicsit hűvösebb; ta oli sõprade vastu jahedaks muutunud hűvössé vált barátaival szemben; ega sul jahe ei ole? nem fázol, ugye?

jube <jube jubeda jubeda[t -, jubeda[te jubeda[id 02 adj; jube adv>
1. adj borzalmas, utálatos, szörnyű, rút, rettenetes, rémes, kísérteties, iszonyú, iszonyatos, ijesztő, hátborzongató, félelmes, éktelen; (välimuse kohta) szörnyű, rút ♦ jube lugu borzalmas dolog; jube vaatepilt szörnyű látvány; jube kisa iszonyú kiabálás; jube mööbel rémes bútor; jube hais iszonyatos bűz; jube jama szörnyű baj; jube ilm borzalmas időjárás; ja mis kõige jubedam ... és ami a legszörnyűbb...; peremees oli jube ihnuskoi a házigazda iszonyúan fösvény volt; jube mõeldagi még rágondolni is szörnyű; kõigil hakkas veidi jube mindenki megijedt egy kissé
2. adv kõnek (väga, tohutult) szörnyű, rettentő ♦ jube vastik lugu szörnyen csúnya dolog; jube maru film szörnyen jó film; jube ilus tüdruk rettentő szép lány; jube palju rengeteg; tal läheb jube hästi szörnyen jól megy neki

jõle1 <jõle jõleda jõleda[t -, jõleda[te jõleda[id 02 adj> (kole, hirmuäratav); kõnek (tohutu, koletu suur) szörnyű, ijesztő, csúnya, hatalmas; (alatu, nurjatu, vastik, jälk) aljas, szégyentelen, utálatos ♦ jõle mõrv szörnyű gyilkosság; jõle hais kõnek szörnyű bűz; jõle ilm kõnek rettenetes idő; jõle korralagedus kõnek szörnyű/hatalmas rendetlenség; jõle kuumus kõnek szörnyű meleg; jõle maitselagedus kõnek szörnyen rossz ízlés, szörnyű ízléstelenség; jõle laim aljas rágalom; jõle vaatepilt szörnyű látvány; mul on jõle peavalu kõnek rettenetes fejfájásom van; tegime jõledal kombel tööd kõnek szörnyen sokat dolgoztunk

järsku <j'ärsku adv>
1. (ajaliselt) hirtelen ♦ ilm läks järsku pilve az ég hirtelen beborult; troopikas saabub öö järsku a trópusokban hirtelen besötétedik
2. (võib-olla, vahest) lehet, talán ♦ järsku ma ei saa homme tulla lehet, hogy nem tudok holnap jönni; ega ta järsku haige ei ole? talán csak nem beteg?

kae1 <k'ae interj> (vaata, ennäe) nézd (csak), íme; (pahameele puhul) látod ♦ kae, kui udune ilm! látod, milyen ködös az idő!

kalduma <k'aldu[ma k'aldu[da k'aldu[b k'aldu[tud 27 v> hajlik, tendál, dől; (laeva, lennuki kohta) kitér; (eesmärgist kõrvale) eltér a céltől ♦ laev kaldub paremale küljele a hajó jobb oldalára dől; päev kaldub õhtusse estére hajlik az idő, beesteledik; järeleandmistele kalduma engedményekre hajlik; ilm kaldub vihmale esőre hajlik az idő; areng kaldub sinna suunas, et a fejlődés afelé tendál, hogy…; kaldun arvama, et ... hajlok arra, hogy azt gondoljam; tüsedusele kalduv naine az elhízásra hajlamos nő

kaunis <kaunis k'auni kaunis[t -, kaunis[te_&_k'auni[te k'aune[id 07_&_05 adj; kaunis adv>
1. adj szép, csinos ♦ kaunis tütarlaps csinos lány; kaunis emakeel szép anyanyelv; kaunis maastik szép táj; kaunis naeratus szép mosoly; kaunis muusika szép zene; kaunid kunstid szépművészet; kauneim aastaaeg a legszebb időszak
2. adv (üsna suurel määral, võrdlemisi, küllalt) elég, jó, egészen ♦ kaunis suur jó nagy; kaunis hilja elég későn; kaunis külm ilm elég hideg idő; süüa sai kaunis korralikult elég jól etettek; kaunis sarnane egészen hasonló

keerama <k'eera[ma keera[ta k'eera[b keera[tud 29 v>
1. (ümber telje, keskpunkti) forgat, megforgat, elfordít, teker, csavar, sodor, felfordít, megfordít; (kummuli, teist külge) fordul ♦ ratast keerama forgatja a kereket; võtit lukus keerama elfordítja a kulcsot a zárban; ust lukku keerama bezárja az ajtót; raadiot mängima keerama bekapcsolja a rdiót; kella üles keerama felhúzza az órát; laualampi tuleb uus pirn keerata új izzót kell tekerni az asztali lámpába; keerasin pudelil korgi pealt letekertem az üvegről a kupakot; keerasin pannkookidel teise külje megfordítottam a palacsintákat; keerasin ämbri kummuli felfordítottam a vödröt; keera nägu akna poole fordítsd az arcod az ablak felé; ta keeras näo kõrvale elfordította az arcát; keerasin talle selja hátat fordítottam neki; keeras end kõhuli hasra fordult; haige keerati teisele küljele a beteget a másik oldalára fordították; magaja keerab end voodis küljelt küljele az alvó egyik oldaláról a másikra fordul az ágyban, az alvó forgolódik az ágyban; lapsed keerasid toa segamini v pahupidi kõnek a gyerekek felfordították a szobát; kellelegi käkki keerama borsot tör vkinek az orra alá, kellemetlenkedik; ümber sõrme keerama az ujja köré csavarja; kedagi ümber sõrme keerama vkit az ujja köré csavar/teker; vinti üle keerama túlfeszíti a húrt
2. (kokku rullima, rõngasse painutama) felteker, felcsavar; (millegi sisse mähkima v pakkima) begöngyöl, bugyolál, beteker ♦ paberit rulli keerama feltekeri a papírt; vaipa rulli keerama felcsavarja a szőnyeget; salli ümber kaela keerama nyaka köré tekeri a sálat; juukseid krunni keerama kontyba tűzi a haját; rulle pähe keerama felcsavarja a haját; ostu paberisse keerama papírba csomagolja a megvásárolt dolgokat; pläru keerama cigarettát sodor; keerasin endale pleedi ümber keha v keha ümber magam köré tekertem a takarót; ema keeras lapse teki sisse az anya takaróba bugyolálta a gyereket; müüja keeras lilled paberisse az eladó papírba csomagolta/tekerte a virágokat; kapsas hakkab pead keerama fejesedik a káposzta; traadist keeratud käevõru drótból tekert karperec; kikki keeratud vuntsid hegyesre pödört bajusz
3. (kahekorra painutama) tűr ♦ leheserva kahekorra keerama betűri a lap sarkát; teki äärt madratsi alla keerama a matrac alá tűri a takaró szélét; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát
4. (teist suunda andma) fordít, kanyarodik ♦ keeras auto suurelt teelt külavaheteele lefordult a főútról; öösel keeras tuule lõunasse éjszaka délnek fordult a szél; hommikuks oli ilma teiseks keeranud reggelre megváltozott az idő; keerasin jutu teisale másra fordítottam a szót
5. (oma suunda muutma) fordul, kanyarodik ♦ minge otse, ärge teelt kuhugi kõrvale keerake! menjenek egyenesen, ne forduljanak le az útról!; keerake vasakule! forduljon6forduljanak balra!; keerasin ümber nurga befordultam a sarkon; teekäijad keerasid maanteeäärsesse majja jooma az utazók betértek az országút melletti házba inni; keerasime tuldud teed tagasi visszafordultam; auto keeras metsateele az autó az erdei útra kanyarodott; tee keeras paremale az út jobbra kanyarodott; ilm keeras vihmale esőre fordult az idő
6. kõnek (virutama, äigama, lööma) üt, behúz, odavág ♦ vaat kui keeran sulle ribide vahele! mindjárt behúzok neked egyet!, ej, ha oldalba váglak!
7. kõnek (iiveldustunde kohta) felfordul ♦ mul hakkas sees keerama felfordult a gyomrom

kevadine <kevadine kevadise kevadis[t kevadis[se, kevadis[te kevadis/i 12 adj> tavaszi, tavaszias ♦ kevadine aeg tavaszias idő; kevadised hallad tavaszi derek; kevadine ilm tavaszias időjárás; kevadine koolivaheaeg tavaszi szünet; kevadine loodus tavaszi természet; kevadine päev tavaszias nap; kevadine suurvesi tavaszi árvíz; kevadine pööripäev v võrdpäevsus astr tavaszi nap-éj egyenlőség; kevadine seahernes bot (Lathyrus vernus) tavaszi lednek

kirgastuma <kirgastu[ma kirgastu[da kirgastu[b kirgastu[tud 27 v> (kirka[ma]ks, selge[ma]ks muutuma) átszellemül, kiderül ♦ ilm kirgastub kiderül az idő; mu mõtted kirgastusid a gondolataim világossá váltak; ta nägu kirgastus õnnest arca átszellemült a boldogságtól

kiskuma <k'isku[ma k'isku[da kisu[b k'is[tud 28 v>
1. (tõmbama, tirima, sikutama) kiragad, cibál, tép, rángat, húzgál; (lõhki, katki, puruks, tükkideks) széttép; (hammaste v küüntega) szétmar, marcangol; (küljest, pealt, ära, eemale) letép; (seest välja v ära) kitép; (end lahti) kitör; (hooga küljest lööma) leüt; (vaevaga, kiiruga peale tõmbama) ráránt; (sisse v kaasa tõmbama) beránt ♦ köit enda poole kiskuma maga felé rángatja a kötelet; kisu jänestele rohtu szedj füvet a nyulaknak; ta kiskus tüdruku tantsima táncba cibálta a lányt; palgid kisti jõest kaldale a farönköket a partra rángatták; laps kiskus end alasti a gyerek lerángatta magáról a ruhát; mul kisti tekk pealt ära lerántották rólam a takarót; kiskusin kiiresti riided selga gyorsan felrángattam magamra a ruhát; mul kisti kott käest kirántották kezemből a táskát; laps kiskus end minu käest lahti a gyerek kitépte magát a kezemből; miinikild kiskus tal käe otsast az akna repesz letépte a kezét; torm kisub puid juurtega maast a vihar gyökerestől tépi ki a fákat; ta riided olid lõhki kistud ruhája szét volt tépve; karu kiskus jahimehe surnuks a medve széttépte a vadászt; vanu haavu lahti kiskuma/rebima felszaggatja/feltépi a régi sebeket
2. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) ránt, húz ♦ kiskusin end valu pärast kägarasse összegörnyedtem a fájdalomtól; siil kiskus end kerra a sündisznó összegömbölyödött; kramp kiskus ta näo viltu a görcs félrehúzta az arcát; ta kiskus pea õlgade vahele vállai közé húzta a fejét; seda nähes kiskusid mu käed rusikasse ezt látva ökölbe szorult a kezem; lauad kiskusid kuivamisel kaardu a deszkák a száradás közben meggörbültek
3. (kalduma, mingis suunas arenema) hajlik, terelődik ♦ jutt kisub poliitika peale a beszélgetés a politikára terelődik; ilm kisub vihmale esőre hajlik az idő; kisub videvikule alkonyodik; kisub pimedaks sötétedik; päev kisub õhtusse v õhtule esteledik; kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel; tüdruk hakkas tasakesi nuttu kiskuma a lány lassan sírva fakad
4. (kaasa tõmbama, meelitama) csábít, magával ragad; (ligi tõmbama) vonz ♦ mind kisub loodusesse vonz a természet; valsihelid kisuvad tantsima a keringő dallamai táncra csábítanak
5. (kisklema) civakodik, civódik ♦ poisid läksid kiskuma a fiúk összekaptak; aina tülitsevad ja kisuvad csak vitatkoznak és civakodnak
6. (puutuma) megfog ♦ ära kisu! ne piszkáld!; lapsed kisuvad kõiki asju a gyerekek mindent megfognak
7. (pingul, kitsas olema) feszül ♦ pintsak kisub õlgadest a zakó feszül vállban

klaarima <kl'aari[ma kl'aari[da klaari[b klaari[tud 28 v>
1. kõnek (selginema) kitisztul; (ilma kohta) kiderül, (ki)tisztul; (vedeliku kohta) kitisztul ♦ õhtuks ilm klaaris estére kiderült az idő; taevas hakkab klaarima tisztul az ég
2. kõnek (selgeks, puhtaks muutma) kitisztul; (selgitama, lahendama) tisztáz ♦ tuul klaarib taevast szél tisztítja az eget; klaariti vahekordi a viszonyukat tisztázták; arveid õiendama/klaarima kiegyenlíti a számlát; arusaamatused ei ole veel klaaritud a félreértések nincsenek még tisztázva; arusaamatused on klaaritud tisztázódtak a félreértések

kohutav <kohutav kohutava kohutava[t -, kohutava[te kohutava[id 02 adj> borzalmas, szörnyű, rettenetes, rémes, irtózatos, ijesztő, megdöbbentő, elrettentő, borzasztó ♦ kohutav katastroof borzalmas katasztrófa; kohutav vaatepilt borzalmas látvány; kohutav ilm szörnyű idő; kohutav, kui vähe teenivad Ungari naised megdöbbentő, mennyire kevés pénzt keresnek a magyar nők

kole2 <kole koleda koleda[t -, koleda[te koleda[id 02 adj>
1. (hirmus, kohutav) szörnyű, borzalmas ♦ kole surm szörnyű halál; kole peavalu szörnyű fejfájás; (mul) hammas valutab mis kole borzalmasan fáj a fogam; kardan koledal kombel szörnyen félek
2. (ebameeldiv, vastumeelsust äratav) pocsék; (inetu) csúnya, ronda ♦ kole ilm pocsék idő, szörnyű idő

kuiv2 <k'uiv kuiva k'uiva k'uiva, k'uiva[de k'uiva[sid_&_k'uiv/i 22 s>
1. (kuiv ilm) száraz; (kuivus) szárazság ♦ järgmine nädal läheb ilm kuivale a jövő héten szárazra fordul az idő
2. (maismaa) száraz ♦ paati veest kuivale tõmbama szárazra vontatja a csónakot

kõhe <kõhe kõheda kõheda[t -, kõheda[te kõheda[id 02 adj>
1. (veidi hirmus, ebamugav) hátborzongató, kísérteties, ijesztő
2. (jahedavõitu) hűvös ♦ kõhe ilm hűvös időjárás

kõle <kõle kõleda kõleda[t -, kõleda[te kõleda[id 02 adj>
1. (vinge, külm) hideg, zord, barátságtalan, rideg ♦ kõle tuul hideg szél; kõle ilm barátságtalan idő
2. (ebameeldivalt lage, tühi) kopár, sivár, rideg ♦ kõle tuba sivár szoba

külm <k'ülm külma k'ülma k'ülma, k'ülma[de k'ülma[sid_&_k'ülm/i 22 adj, s>
1. adj (madala temperatuuriga); piltl (tundetu, ükskõikne, mõistuspärane) hideg ♦ külm tuul hideg szél; külm vesi hideg víz; külm naeratus fagyos mosoly; külm vastuvõtt hideg fogadtatás; ilm läheb külmaks hidegszik az idő; mul on külm fázom; ei sooja ega külma se hideg, se meleg; tal pole sellest sooja ega külma meg se kottyan neki; külm kui hundilaudas farkasordító hideg van; külma arvet tegema angolosan távozik; miski tabab kedagi külma dušina vmi hideg zuhanyként ér(int) vkit
2. adj (külmalt söödav v joodav) hideg ♦ külmad joogid hideg italok; külm laud hideg konyha; külmad suupisted hidegtál; külm tee hideg tea
3. s (madal temperatuur) hideg; (pakane) fagy; (pikem külmaperiood) fagyás ♦ talvekülm téli fagy; öökülm éjszakai fagy; mitu kraadi külma täna on? hány fok hideg van ma?; ilm läheb külmale hidegre fordul az idő; ma ei tunne külma nem fázom
■LS: külm+ ♦ külmkuivatamine kok fagyasztva szárítás, liofilizálás; külmlaud kok svédasztal, hidegkonyha; külmrelv sõj vágó‐ és szúrófegyver; külmroog kok hidegtál
külma+ ♦ külmakahjustus fagykár; külmakartlik (1) (taim) fagyot nem tűrő; (2) (inimene) fázékony, fagyos; külmakindel fagyálló, fagytűrő; külmakraadid mínuszfokok; külmakühm pingó; külmalaine meteor hideghullám; külmaoht fagyveszély; külmatundlik fagyérzékeny, hidegérzékeny; külmatunne hidegérzet; külmaõrn fagyos

külmenema <külmene[ma külmene[da külmene[b külmene[tud 27 v> (külmemaks minema) hidegedik, hidegül; (ilma kohta) lehűl ♦ ilm külmeneb lehűl az idő; nende vahekord oli külmenenud elhidegültek egymástól

lubama <luba[ma luba[da luba[b luba[tud 27 v>
1. (luba andma, nõustuma, soostuma) enged, megenged, beenged, engedélyez, elenged ♦ lubage, ma aitan megengedi, hogy segítsek?; luba, ma aitan! engedd, hogy segítsek!; kui ilm lubab ha az idő engedi; lubage küsida hadd kérdezzem meg; mida te endale lubate! ezt kikérem magamnak!; mida sa endale õige lubad?! te meg mit képzelsz magadról!?
2. (lubadust andma) (meg)ígér; (tõotama) megfogad ♦ luban tulla ígérem, hogy eljövök; taevast ja maad kokku lubama fűt-fát ígér; maad ja taevad kokku lubama eget-földet // fűt-fát // hetet-havat ígér; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó

milline <milline millise millis[t -, millis[te millise[id 10 pron>
1. (missugune, mis) milyen; (valiku puhul) melyik ♦ milline ilm on täna? milyen idő van ma?
2. (kõrvallause alguses) amilyen
3. (hüüatuselaadsena tugevdab hinnangut) micsoda, milyen ♦ milline piin! micsoda bosszúság!; milline tark poiss! milyen okos fiú!
4. (umbmäärane asesõna) akármilyen ♦ ükskõik milline akármilyen

missugune <+sugune suguse sugus[t -, sugus[te suguse[id 10 adj>
1. (otsese küsimuse algul alustab täpsustusküsimust v osutab valikule teatud kohtade, objektide, nähtuste, isikute jne hulgast) milyen ♦ missugune inimene ta on? milyen embr ő?
2. (hüüatustes) micsoda ♦ missugune rõõm! micsoda öröm!
3. (esineb umbmäärasust väljendavates ühendites) akármilyen, bármilyen ♦ olgu ilm missugune tahes akármilyen is legyen az időjárás

muutlik <m'uutl'ik m'uutliku m'uutl'ikku m'uutl'ikku, m'uutlik/e_&_m'uutl'ikku[de m'uutl'ikk/e_&_m'uutl'ikku[sid 25 adj> (muutuv, ebapüsiv) változékony, változó ♦ muutlik ilm bizonytalan időjárás, változékony idő; muutlik tuul változékony szél; muutlikud tähed astr változó csillag; muutlik meeleolu változó hangulat

muutuma <m'uutu[ma m'uutu[da m'uutu[b m'uutu[tud 27 v>
1. (meg)változik, válik, módosul; (teisenema, muunduma) átalakul; (teistsuguseks) átválik ♦ ilm muutub paremaks jobbra fordul az idő; ta hääl muutub változik a hangja; kas olukord kunagi muutub? megváltozik-e a helyzet valaha is?; see koht pole üldse muutunud ez a hely semmit sem változott; veri on paksem kui vesi a víz nem válik vérré; soolasambaks muutuma/tarduma sóbálvánnyá válik/dermed
2. keel (käänduma) ragozódik; (pöörduma) ragozódik

nadi <nadi nadi nadi -, nadi[de nadi[sid 17 s, adj>
1. s (näru, kalts, räbal) rongy ♦ käib nadides rongyokban jár
2. adj (kehv, niru) silány, jelentéktelen, selejtes, rossz ♦ nadi lugu rossz dolog; nadi palk silány fizetés; ülemus on meil nadi rossz főnökünk van; ilm läks v keeras nadiks elromlott az idő

niiske <n'iiske n'iiske n'iiske[t -, n'iiske[te n'iiske[id 01 adj> (veidi märg) lucskos, párás, nyirkos, nedves; (rõske) nyirkos; (külm ja rõske) nedves; (niiskeks tõmbunud) vizes; (niiskeks tehtud) nedvesített ♦ niiske ilm nyirkos az idő; külm ja niiske ilm hideg, nyirkos idő; niiske kliima párás éghajlat; niiske puit vizes fa; niiske õhk párás levegő; kastest niiske rohi harmattól vizes fű; higist niiske särk izzadságtól vizes ing; uduniiske ködpárás; otsaesine on higist niiske vizes a homloka az izzadságtól; õhk on väga niiske nagyon párás a evegő; aknaklaasid tõmbusid niiskeks bepárásodtak az ablaküvegek; tikud on niiskeks tõmbunud v läinud megnyirkult a gyufa

niru <niru niru niru -, niru[de niru[sid 17 adj, s> kõnek
1. adj (kehv, vilets) rongy, vacak; (näru, kulunud) kopott, szegényes, ócska; (inimese, looma kehalise seisundi kohta: kõhetu, kõhn) sovány, szikár, vézna; (kidur: ka taimede kohta) gyenge, satnya, ványadt, csenevész; (jõuetu) gyenge, erőtlen; (inimese iseloomu, käitumise kohta: halb, sant, närune) hitvány, rossz, aljas; (inimese võimete, suutlikkuse kohta: vilets, nõrk) hitvány, gyenge ♦ niru riietus kopott/szegényes ruházat; nirud põllud silány füldek; niru palk vacak fizetés; niru ilm cudar idő(járás); niru toit silány étel; nirumat ülemust on raske ette kujutada rosszabb főnököt elképzelni is nehéz
2. s (kõhn, kiitsakas inimene) vézna, sovány; (kõhn loom) sovány, girhes; (halb, sant, närune inimene) gazember; (võimetu inimene) tehetlen, gyenge, erőtlen, képtelen ♦ hobuseniru gebe; kleidiniru rongy; lehmaniru girhes tehén; ära osta täikalt nirusid ja närusid ne vegyél a bolhapiacon mindenféle rongyot

nädalapäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s>
1. (üks nädala seitsmest päevast) a hét napja ♦ nädalapäevade nimetused a hét napjainak neve, a napok neve
2. (pl) (umbes nädal) kb./körülbelül egy hete ♦ ma ei ole teda nädalapäevad näinud kb. egy hete nem, láttam; tööd jätkub nädalapäeviks úgy egy hétre való munka van; ilm on juba nädalapäevi sajul olnud az időjárás napok óta esős volt

näikse <n'äikse adv> (näib, paistab, tundub) úgy tűnik, úgy látszik ♦ ilm näikse sajule minevat úgy látszik, esőre fordul az idő; laps näikse juba tervem olevat a gyerek már egészségesnek tűnik; poiss näikse kedagi ootavat úgy látszik, a fiú vár valakit

oh <'oh interj>
1. (rõõmu, imestuse, üllatuse, soovi, kaastunde väljendamisel) hej, juj, jaj, ó, oh; (etteheite, kirumise puhul) ej!; (pahameele puhul) ó ♦ oh kui ilus ilm! jaj de szép!; oh tuleks juba kevad! ó bár jönne már a tavasz!; oh saaks ta terveks! ó, bárcsak meggyógyulna!; oh sa vaesekene, mis juhtus? ó te szegény, mi történt?; oh kui halvasti see välja kukkus! ej, de rosszul sült el a dolog!; oh kurat küll! kõnek ó az ördögbe!, a hét szentségit/szentségét!
2. (viisaka tõrjumise väljendamisel) ó ♦ oh, mis te nüüd! ó, szóra sem érdemes!; oh ei, tuppa ma küll ei tule! ó nem, nem jövök be!
3. (nõustumise, kinnituse väljendamisel) hát, ó, oh ♦ oh muidugi hát hogyne; oh ärge mind oodake oh, ne várjatok rám; oh olgu pealegi hát legyen; oh jaa, olen kuulnud ó igen, hallottam róla

oivaline <oivaline oivalise oivalis[t oivalis[se, oivalis[te oivalis/i 12 adj> nagyszerű, remek, pompás, csodálatos ♦ oivaline päev remek nap; oivaline puhkus csodálatos pihenés; oivaline muusika remek zene; ilm oli oivaline nagyszerű időjárás volt

paha <paha paha paha -, paha[de paha[sid_&_pah/u 17 adj, s>
1. adj rossz ♦ paha hais rossz szag; paha inimene rosszlelkű ember; paha ilm rossz idő; ta on pahas tujus rossz kedve van; mul on paha olla rosszul vagyok, rosszul érzem magam; süda on paha hányingerem van; konserv on pahaks läinud megromlott a konzerv
2. s rossz ♦ pahaks panema megharagszik, megsértődik; loodan, et te ei pane pahaks remélem, nem veszi rossz néven

paranema <parane[ma parane[da parane[b parane[tud 27 v>
1. (paremaks muutuma) (meg)javul ♦ ilm paraneb javul az idő; meeleolu paranes megjavult a hangulata
2. (tervenema) felépül, (fel)gyógyul; (haava kohta) (be)gyógyul ♦ haige on juba paranemas a beteg meggyógyul; haav on täielikult paranenud a seb begyógyult; raskest haigusest paranema felgyógyul a súlyos betegségből

pilv <p'ilv pilve p'ilve p'ilve, p'ilve[de p'ilve[sid_&_p'ilv/i 22 s>
1. felhő ♦ tumedad pilved sötét felhők; paks pilvkate vastag felhőtakaró; vihmapilv esőfelhő; äikesepilv zivatarfelhő, viharfelhő; taevas läheb pilve beborul az ég; taevasse koguneb pilvi felhők gyülekeznek az égen; taevas on pilves az ég felhős; pilves ilm felhős idő; ta hõljub pilvedes piltl a fellegekben jár
2. (auru, suitsu vms kohta) felhő ♦ suitsupilv füstfelhő; tolmupilv porfelhő
3. (suur parv) felhő ♦ sääsepilv szúnyogfelhő
■LS: pilve+ ♦ pilvekiht felhőréteg; pilveräbal piltl foszlány; pilvevaip piltl felhőtakaró

pilves <p'ilves adv, adj> vt ka pilve
1. adv (pilvedega kaetud); piltl (rahulolematust, pahameelt väljendav) borult, felhős ♦ ilm oli pilves ja vihmane az idő felhős és esős; ta on pilves kõnek befüvezett
2. adj (pilvedega kaetud); piltl (tusane, morn) felhős, borult ♦ pilves ilm felhős idő; pilves nägu borult arc

pilvine <pilvine pilvise pilvis[t -, pilvis[te pilvise[id 10 adj>
1. (pilvedega kaetud, pilves) felhős, borús, borult, borongó ♦ pilvine taevas felhős ég; pilvine ilm borongó idő
2. piltl (tusane, morn) borús, borult, felhős, borongó ♦ pilvised mõtted borús gondolatok

pöörama <p'ööra[ma pööra[ta p'ööra[b pööra[tud 29 v>
1. (ümber telje v keskpunkti keerama) fordít, kifordít, elfordít, felfordít; (end keerama) fordul, irányul ♦ rooli vasakule pöörama a kormánykereket balra fordítja; pöörake aeglaselt ümber lassan forduljon meg; pööras end ühelt küljelt teisele egyik oldalról a másikra fordult; pead pöörama elfordítja a fejét; kogu tähelepanu oli pööratud temale minden figyelem feléje irányult; pöörasin häbelikult pilgu kõrvale szégyenlősen elfordítottam a tekintetem; pööras taskud pahupidi kifordította a zsebeit; pöörab (end) hauas ringi forog/megfordul a sírjában
2. (millegi suunda muutma, teist suunda andma, oma suunda muutma) fordul; (tagasi, ümber) visszafordul ♦ järgmise maja juurest pöörake paremale a következő háznál forduljatok jobbra; tuul pööras lõunasse a szél délre fordult; ilm pööras külmale hidegre fordult az idő
3. (kellegi usku, maailmavaadet muutma) (meg)térít ♦ ristiusku pöörama {keda} a keresztény hitre térít
4. keel (konjugeerima) ragoz
5. piltl (millelegi teistsugust suunda andma, midagi teiseks tegema) fordít ♦ tähelepanu pöörama {kellele-millele} figyelmet fordít vkire/vmire; pöörates tähelepanu toodete omadustele különös tekintettel a termékek tulajdonságaira, különös figyelmet fordítva a termékek tulajdonságaira; kõike pea peale pöörama piltl mindent a feje tetejére állít; õnn on selja pööranud piltl megfordult a kocka

püsima <püsi[ma püsi[da püsi[b püsi[tud 27 v>
1. (mingis kohas, asendis, seisundis vms) marad ♦ paigal püsima a helyén marad; püsi paigal! maradj mozdulatlan!, ne mozogjál!; püsib vaevu jalul/püsti alig marad fenn; teema juures püsima a tárgynál marad; kodus püsima otthon marad; elus püsima életben marad; veepinnal püsima a víz felszínén marad; hinnad püsisid stabiilsena az árak stabilak maradtak
2. (kestma) tart ♦ soe ilm püsib a meleg idő tovább tart

ropult <ropult adv>, ka ropusti
1. durván ♦ ropult v ropusti sõimama v vanduma durván káromkodik/szitkozódik
2. kõnek durván ♦ ropult külm ilm durván hideg idő; mu pea lõhub ropult valutada durván fáj a fejem

rõske <r'õske r'õske r'õske[t -, r'õske[te r'õske[id 01 adj> (niiske) nyirkos ♦ rõske kelder nyirkos pince; rõske ilm nyirkos idő

rõve <rõve rõveda rõveda[t -, rõveda[te rõveda[id 02 adj>
1. (ropp, nilbe) trágár, durva, szemérmetlen, ocsmány, mocskos ♦ rõve nali durva vicc
2. kõnek (õudne, jube) undorító, förtelmes ♦ rõve hulk tööd undorító mennyiségű munka; rõve ilm förtelmes idő(járás)
3. murd (räpane, must) mocskos, piszkos ♦ rõve põrand mocskos padló

sant1 <s'ant sandi s'anti s'anti, s'anti[de s'anti[sid_&_s'ant/e 22 adj> (halb, paha) rossz ♦ sant meeleolu rosszkedv; mul on sant tunne rosszul érzem magam; sant ilm rossz idő; sant iseloom rossz/nehéz természet

sekka <s'ekka postp, adv>
1. (kelle-mille seltsi, keskele, hulka) közé ♦ tule meie sekka! gyere/állj közénk!; inimeste sekka az emberek közé
2. (kelle-mille sisse, lisaks, vahele) bele, közé; (aeg-ajalt, mõnikord) közben ♦ sõna sekka ütlema közbeszól; ilm oli külm, sekka vihmanegi hideg volt az idő, közben az eső is esett

siinilm <+'ilm ilma 'ilma 'ilma, 'ilma[de 'ilma[sid_&_'ilm/u 22 s> (maine ilm) e világ

soe <s'oe sooja s'ooja s'ooja, s'ooja[de s'ooja[sid_&_s'ooj/e 24 adj, s>
1. meleg ♦ soe ilm meleg idő; soe suvi meleg nyár; soe vihm meleg eső; soe toit meleg étel; soe pesu meleg alsó; sõitsime soojale maale meleg országba utaztunk; aja vesi soojaks melegítsd meg a vizet; pane endale midagi soojemat selga vegyél fel valami melegebbet; ära mine sooja nahaga tuule kätte kimelegedve ne menj a szélbe; tal pole sellest sooja ega külma hidegen hagyja a dolog; lähevad (kaubaks) nagu soojad saiad veszik, mint a cukrot; viszik, mint a cukrot
2. (südamlik, sõbralik) szívélyes, meleg ♦ soe pilk meleg tekintet; soe vastuvõtt szívélyes fogadtatás; tal on soe süda meleg szíve van
3. (mahedana tajutav) meleg ♦ soe valgus meleg fény; soojad toonid meleg árnyalatok
4. meleg ♦ esimesed kevadised soojad első tavaszi melegek; õues oli 25 kraadi sooja kint 25 fok meleg volt; supp oli pliidil soojas a levest a tűzhelyen melegen tartották; viinerid läksid sooja käes hapuks a virsli megromlott a melegben; maja ei pea sooja a ház nem tartja a meleget; vein andis sooja a bortól melegebb lett; mul on mitu tööpakkumist soojas több állásajánlatom van függőben, több állásajánlat van a tarsolyomban
■LS: sooja+ ♦ soojalembene melegkedvelő; soojapuhur hősugárzó; soojatootmine hőtermelés, hőelőállítás; soojatunne hőérzet; soojavereline melegvérű

sombune <sombune sombuse sombus[t -, sombus[te sombuse[id 10 adj> (udune, pilves, hämune) borús, ködös, párás ♦ sombune ilm ködös idő; sombune hommik párás reggel; sombune taevas borús ég

soodne <s'oodne s'oodsa s'oodsa[t -, s'oodsa[te s'oodsa[id 02 adj> (sobiv, hea) kedvező, előnyös ♦ soodne ilm kedvező időjárás; soodsad tingimused előnyös feltételek, kedvező viszonyok; soodne hind előnyös ár; soodne maksusüsteem kedvező adórendszer; soodsat vastukaja leidma kedvező talajra talál

soojenema <soojene[ma soojene[da soojene[b soojene[tud 27 v> (fel)melegszik, melegedik; (üles) felmelegedik ♦ ilm soojeneb melgszik az idő; maailma kliima soojeneb a globális felmelegedés folytatódik

soosima <s'oosi[ma s'oosi[da soosi[b soosi[tud 28 v> kedvez, protezsál, patronál, pártol, pártfogol ♦ ilm soosib külvitööd az idő kedvez a vetésnek; saatus on mind soosinud nekem kedvezett a sors; soosiv hoiak kedvező hozzáállás

sula2 <sula sula sula -, sula[de sula[sid 17 adj, s>
1. (üles sulanud) olvadt, felolvasztott, megolvasztott; (ilma kohta: pehme ja niiske) enyhe, lágy ♦ sulad ilmad enyhe idők
2. (ilmastikunähtus); piltl (ideoloogilise surve lõdvenemise aeg ühiskonnas) olvadás ♦ ilm läheb v kisub sulale v hakkab sula tegema v hakkab sulale minema olvadásnak indul; väljas on sula kint olvad; Hruštšovi-aegne sula a Hruscsov-korszak enyhülése, hruscsovi enyhülés
3. kõnek (sularaha) készpénz ♦ maksab sulas készpénzzel fizet
■LS: sula+ (sulanud)
sula+ (vedelas olekus ainetega seoses) ♦ sulametall olvasztott fém; sularasv olvasztott zsír; sulavaha olvadt viasz

sättima <s'ätti[ma s'ätti[da säti[b säti[tud 28 v>
1. (vajalikku korda seadma, korrastama, korraldama, kohendama) helyez, rendezget, állít, igazgat ♦ kombaini töökorda sättima a kombájnt üzemkész állapotba helyezi; kaabut sättima igazgatja a kalapját; sätib oma juukseid [soengusse v soenguks] rendezgeti a haját
2. (kohaseks tegema, kohandama, sobitama) helyez, állít; (ajaliselt) tervez ♦ noored sättisid pulmad sügisele a fiatalok őszre tervezték az esküvőjüket
3. (midagi tegema asuma) készül, készülődik ♦ lennuk sätib maanduma a repülőgép leszállásra készül; ma pole veel sättimagi hakanud még készülődni sem kezdtem; meil on aeg end magama sättida itt az idő, hogy lefeküdjünk; hakati minekut sättima útra készülődtek; paistab, nagu ilm sätiks vihmale úgy látszik, mintha esőre állna az idő

tellima1 <t'elli[ma t'elli[da telli[b telli[tud 28 v> ([tasu eest] midagi teha laskma) (meg)rendel; (ajakirjanduse, raamatute eeltellimust vormistama) megrendel; (midagi paluma) rendel ♦ õlut tellima sört rendel; tellis pooleks aastaks kaks ajalehte megrendelt félévre két újságot; tellib endale uue kleidi új ruhát rendel magának; ilm on nagu tellitud mintha csak rendeltük volna az időt

tore <tore toreda toreda[t -, toreda[te toreda[id 02 adj>
1. (meeldiv, kena, nägus) kedves, édes, klassz ♦ tore kutt klassz srác; toredad sõbrad kedves barátok
2. (olukorra, tegevuse, nähtuse vms kohta: ülimalt meeldiv, hea, suurepärane) nagyszerű, csodás, remek, jó ♦ tore ilm szép idő; tore pidu nagyszerű buli; oli tore kohtuda jó volt találkozni; tore, et jälle siin oled örülök, hogy újra itt vagy

tujukas <tujukas tujuka tujuka[t -, tujuka[te tujuka[id 02 adj> (tujude järgi talitav, muutliku meelega, isemeelne, kapriisne) szeszélyes, rapszodikus, raplis ♦ tujukas inimene szeszélyes ember; tujukas nagu aprillikuu ilm szeszélyes, mint az áprilisi idő

tuuline <tuuline tuulise tuulis[t -, tuulis[te tuulise[id 10 adj> szeles, szellős ♦ tuuline ilm szeles idő; väljas on tuuline kint fúj a szél

tõmbama <t'õmba[ma tõmma[ta t'õmba[b tõmma[tud 29 v>
1. húz; (kuskilt välja, esile võtma v kiskuma) kihúz ♦ joont tõmbama vonalat húz; tõmbab teki üle pea a fülére húzza a takarót; tõmbab paadi kaldale partra húzza a csónakot; tõmbab ukse kinni behúzza az ajtót; tõmbab kõhu sisse behúzza a hasát; tõmbab hädapidurit meghúzza a vészféket; kedagi juustest tõmbama meghúzza vkinek a haját; tõmbab hamba välja kihúzza a fogat; tõmbab vetsus vett lehúzza a vécét; tõmbab kaardipakist kaardi kihúz egy kártyát a pakliból; kedagi käisest tõmbama meghúzza vkinek a ruhaujját; tõmbab suvilasse elektri sisse bevezeti az áramot a nyaralóba; tikku tõmbama gyúfát meggyújt
2. (rütmiliselt tõmmates midagi tegema) húz ♦ tõmbab aerudega húzza az evezőt; tõmbab tšaardašit mängida csárdást húz
3. (selga, kätte, jalga, pähe panema) felhúz, felvesz; (seljast, käest, jalast, peast võtma) lehúz ♦ tõmbab kindad kätte felhúzza a kesztyűt; tõmbab sokid jalga felhúzza a zoknit a lábára; tõmbab saapad jalast lehúzza a csizmát a lábáról
4. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) húz, húzódik ♦ ilm tõmbab pilve beborul; tõmba end koomale, ma istun sinu kõrvale! húzódj egy kicsit arrébb, leülök melléd!; tõmbab kulmu[d] kipra v kortsu összeráncolja a szemöldökét; kõuts tõmbas küüru selga macska felgörbítette a hátát; vana foto on kollaseks tõmmanud a régi fotó besárgult; taevas on selgemaks tõmmanud kiderült az ég; tõmbab paar õlut sisse felhajt két sört; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra, leissza magát
5. (sissehingamise kohta) (be)szív, elszív ♦ tõmbab kopsud õhku täis teleszívja a tüdejét levegővel; hinge tõmbama lélegzik; tõmbab ühe suitsu elszív egy cigarettát; ta tõmbab piipu pipázik; mina ei tõmba nem dohányzom
6. (tuuletõmbuse v õhu liikumise kohta) huzata van ♦ ahi tõmbab halvasti rossz huzata van a kemencének; siin tõmbab itt huzat van
7. (mingisse kooslusse, tegevusse kaasa haarama, tähelepanu, huvi äratama) magához vonz ♦ magnet tõmbab rauda [külge] a mágnes magához vonzza a vasat; üritus tõmbab publikut az esemény vonzza a közönséget; mind tõmbab mere äärde engem vonz a tenger
8. (hoogsalt liikuma hakkama, põrutama, kihutama) elhúz ♦ tõmbame Ameerikasse! húzzunk el Amerikába!; tõmba uttu v lesta v minema! húzz el!
9. kõnek (varastama) ellop; (petma, tüssama, alt tõmbama) becsap, rászed ♦ bussis tõmmati mul rahakott ära ellopták a pénztárcámat a buszon; haneks tõmbama átdob, mint szart a palánkon

unine <unine unise unis[t -, unis[te unise[id 10 adj>
1. álmos ♦ unised silmad álmos szem; olen unine álmos vagyok; jäin uniseks álmos lettem; teeb uniseks álmosít; miks muutub karu sügisel uniseks? miért álmosodik el ősszel a medve?; uniseks jääma elálmosodik; unine linn álmos város
2. ([halluse, ükskõiksuse tõttu] unele ajav, magama uinutav) álmosító ♦ unine ilm álmosító idő

vastik <vastik vastiku vastiku[t -, vastiku[te vastiku[id 02 adj> (vastumeelne, eemaletõukav) undorító, utálatos, visszataszító, émelyítő ♦ vastik hais émelyítő bűz; vastik ilm utálatos idő; vastik inimene undorító ember; tal on vastik komme hambaid krigistada van egy undorító szokása, hogy csikorgatja a fogait; muutus eneselegi vastikuks saját magának is undorítóvá vált

vihmane <vihmane vihmase vihmas[t -, vihmas[te vihmase[id 10 adj> (sajune) esős ♦ vihmane ilm esőzés