[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

imelik <imel'ik imeliku imel'ikku imel'ikku, imelik/e_&_imel'ikku[de imel'ikk/e_&_imel'ikku[sid 25 adj> furcsa, rendkívüli; (kummaline) furcsa; (veider) különös ♦ imelik inimene furcsa/különös ember; imelik välimus furcsa külső; imelikud sõnad furcsa szavak; üsna imelik elég furcsa; imelikul kombel furcsamód; ta on täna kuidagi imelik ő valahogy nagyon furcsa ma

imetabane <+tabane tabase tabas[t -, tabas[te tabase[id 10 adj> (imepärane) csodálatos; (imelik) furcsa ♦ imetabane naine csodálatos nő; imetabane muinaslugu csodálatos mese

isevärki <+v'ärki adj, adv>
1. adj (iseäralik, imelik) furcsa, különös ♦ isevärki inimene furcsa ember; isevärki tegu furcsa tett; isevärki lugu különös történet; isevärki riietus furcsa ruházat; ta on alati natuke isevärki olnud ő mindig furcsa volt egy kicsit
2. adv (iseäralikult, imelikult) furcsán ♦ näod olid isevärki pingul az arcok furcsán feszültek voltak

iseäralik <+äral'ik äraliku äral'ikku äral'ikku, äralik/e_&_äral'ikku[de äral'ikk/e_&_äral'ikku[sid 25 adj>
1. (imelik, kummaline, omapärane) furcsa, sajátos ♦ iseäralik ilu sajátos szépség; iseäralik pilk furcsa pillantás; iseäralik vaikus furcsa csend; iseäralik lõhn furcsa szag/illat; iseäralik temp furcsa csíny; see oli iseäralik taat ez egy furcsa öregember volt; vanas eas läks ta veidi iseäralikuks idős korára egy kissé furcsává vált
2. (eriline) különös ♦ ei midagi iseäralikku semmi különös

jagu <jagu j'ao jagu j'akku, jagu[de jagu[sid 18 s>
1. (osa, jaotamise v jagunemise tulemus) rész; (osasaam) rész ♦ suurem v enam jagu rukist oli lõigatud a rozs nagy részét levágták; igaüks sai saagist oma jao mindenki megkapta a zsákmányból a részét; enamalt v suuremalt jaolt nagyrészt
2. kõnek (kuuluvuse puhul, kelle-mille oma) vkié, része ♦ minu jagu az enyém; õe jagu a testvéremé, a testvérem része; raamat on sõbra jagu a barátom könyve; kübar on ema jagu a kalap az anyámé; jalgratas on isa jagu a bivcikli az apámé; said oma jao kätte megkaptad a részed; kelle jagu see on? kié ez?
3. (mõõdu, määra v aja puhul) -nyi ♦ ta on minust pea jagu pikem egy fejjel magasabb nálam; ostis talu jagu maad egy gazdaságnyi földet vett; lõhkusin nädala jao puid valmis egy hétre való fát vágtam; väljasõit lükkus tunni jao edasi az indulás egy órányit késik; panges on liitri jagu vett egy iternyi víz van a vödörben; ostsin meetri jagu riiet egy méternyi szövetet vettem; meil on tubli jagu veel minna még sokat kell mennünk; lund on juba paras jagu maas mér elég sok hó esett; üks jagu imelik lugu nagyon furcsa történet; selleks kulub üks jagu aega sok időbe fog telni; see juhtus sügisest jagu talve ősztől télig történt
4. (teose alaosa) szakasz, felvonás ♦ romaani esimese osa teine jagu a regény első részének második szakasza; kalendri teine jagu a naptár második szakasza; filmi teine jagu a film második szakasza; näidend kahes jaos két felvonásos előadás
5. sõj szakasz ♦ laskurjagu lövész-szakasz; piilurjagu őrszakasz, felderítő szakasz; neljanda jao reamees a 4./negyedik szakasz katonája
6. kõnek (liik, laad, sort) fajta ♦ õhemat jagu riie vékonyabb fajta textil; mitmest jaost seemned különböző magok; mõni jagu inimesi armastab hoobelda az emberek egy része szeret dicsekedni

kummaline <kummaline kummalise kummalis[t kummalis[se, kummalis[te kummalis/i 12 adj> (veider, imelik, iseäralik) furcsa, különös, fura ♦ kummaline käitumine különös viselkedés; kummaline idee fura ötlet; kummaline lugu különös történet; tal on kummaline maitse furcsa ízlése van; kummalisel kombel furcsa módon

kurioosne <kuri'oosne kuri'oosse kuri'oosse[t -, kuri'oosse[te kuri'oosse[id 02 adj> (veider, kentsakas, imelik) különös, furcsa ♦ kurioosne juhtum furcsa eset

nimi <nimi nime nime -, nime[de nime[sid 20 s> (eesnimi, pärisnimi, üldnimi) név, névadó, hírnév; (perekonnanimi) vezetéknév, családnév; (looma-, hüüd-, peite-, varjunimi) név; (hüüdnimi) becenév, gúnynév, csúfnév; (varjunimi) álnév, fedőnév; (nimetus) nmegnevezés ♦ haruldane nimi (1) (harva esinev) ritka név; (2) (ebatavaline) szokatlan név; imelik nimi furcsa név; võõrapärane nimi idegen név; kunstnikunimi művésznév; mehenimi férfinév; naisenimi női név; ristinimi keresztnév; sõimunimi ragadványnév; tänavanimi utcanév; valenimi álnév, hamis név; üldnimi keel köznév; hobuse nimi a ló neve; jõgede nimed a folyók nevei; mis nimi lapsele pandi, mis lapsele nimeks pandi? milyen nevet adtak a gyereknek?; lapsel ei ole veel nime még nincs neve a gyereknek; varjas end võõra nime all álnéven bujkált; mis sinu nimi on? mi a neved?; ega minu nimele kirja ole? nem jött a nevemre levél?; maja on isa nime peal v nimel a ház az apám nevén van; isa kirjutas talu poja nimele az apa a fia nevére iratta a tanyát
■LS: nimi+ (nominaal-) ♦ nimihind maj névleges érték; nimikaal maj névleges súly; nimikoormus el névleges terhelés; nimipinge el névleges feszültség; nimiväärtus névérték
nimi+ (nimeandmisega seotud) ♦ nimiosa, nimiroll címszerep; nimitegelane kirj főhős

omapärane <+pärane pärase päras[t -, päras[te pärase[id 10 adj> eredeti, sajátos, különös, jópofa; (spetsiifiline) jellemző, specifikus; (imelik, kummaline) furcsa, különös ♦ omapärane ilu sajátos szépség; omapärane huumor különös humor; omapärane lõhn sajátos illat; ta harrastused on omapärased különös hobbijai vannak; teda peeti veidi omapäraseks egy kissé furcsának tartották (őt)

veider <v'eider v'eidra v'eidra[t -, v'eidra[te v'eidra[id 02 adj> (kummaline, imelik) furcsa, bizarr, különös ♦ veider inimene furcsa ember; veider käitumine furcsa viselkedés; tal on veidrad naljad furcsa tréfái vannak

äraseletamatult <+seletamatult adv> megmagyarázhatatlanul ♦ äraseletamatult imelik tunne megmagyarázhatatlanul furcsa érzés