[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aader <'aader 'aadri 'aadri[t -, 'aadri[te 'aadre[id 02 s> ér ♦ {kellel} aadrit laskma {vkin} eret vág

aar <'aar aari 'aari 'aari, 'aari[de 'aari[sid_&_'aar/e 22 s> (pindalaühik) ár [100 m²] ♦ kuue aari suurune aiamaa hat ár nagyságú kert

alghind <s> alapár, kikiáltási ár

arvustama <arvusta[ma arvusta[da arvusta[b arvusta[tud 27 v>
1. (kritiseerima) bírál, kritizál ♦ {kelle-mille} tööd arvustama vki munkáját bírálja; valitsuse tegevust arvustama bírálja a kormány tevékenységét
2. (kriitikuna hinnangut andma) kritikát ír ♦ kirjandusteost arvustama könyvet bírál

dr dr.

eKr Kr. e.

ekstsellents <ekstsell'ents ekstsellentsi ekstsell'entsi ekstsell'entsi, ekstsell'entsi[de ekstsell'entsi[sid_&_ekstsell'ents/e 22 s> (viisakustiitel) excellencia, exellenciás úr ♦ vastuvõtt Tema Ekstsellentsi härra presidendi auks fogadás az elnök úr őexcellenciája tiszteletére

e.m.a (enne meie ajaarvamist) i.e., időszámításunk előtt. Vrd maj

endiselt <'endiselt adv> továbbra is, még mindig, korábbi módon ♦ taevas on endiselt selge az ég még mindig derűs; kodus on kõik endiselt otthon minden korábbi módon van

ennegi <ennegi adv; 'ennegi adv> korábban is

finišeeruma <finiš'eeru[ma finiš'eeru[da finiš'eeru[b finiš'eeru[tud 27 v> célba ér

helindama <helinda[ma helinda[da helinda[b helinda[tud 27 v> (filmile muusikat looma) zenét szerez, zenét ír ♦ ta on helindanud mitut filmi több filmhez is írt zenét

hind <h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> ár, ellenérték ♦ soodne hind jutányos ár; hulgihind nagykereskedői ár; jaehind bolti ár, fogyasztói ár; kokkuleppehind egyezményes ár; kokkuostuhind felvásárlási ár; maailmaturuhind világpiaci ár; omahind önköltségi ár; sõiduhind menetdíj; turuhind piaci ár; pileti hind jegyár; hindade tõstmine áremelés; elu hinnaga élete árán; hinnalt jõukohane megfizethető; need vaasid on ühe ja sama hinnaga v ühessamas hinnas ezek a vázák ugyanannyiba kerülnek; hinnad kerkivad emelkednek az árak; hinnad kõiguvad ingadoznak az árak; hinnad langevad csökkennek az árak, zuhannak az árak, esnek az árak; hinda alandama csökkenti az árat; hinda alla laskma enged az árból; hinda tõstma árat emel; hinda kõrgele ajama felsrófolja az árát; hinda alla lööma leveri az árat; hinda määrama felértékel; hinda üles kruvima felveri az árat; ostsin maja odava hinnaga potom áron vettem a házat; oleme hinnas kokku leppinud megegyeztünk az árban; maksin oma eksimuse eest kallist hinda drágán megfizettem a hibámért; igal minutil on kulla hind minden perc drága; ma ei taha seda mitte mingi hinna eest se testem, se lelkem nem kívánja; mitte mingi hinna eest, ei ilmaski a világért sem // a világ minden kincséért sem
■LS: hinna+ ♦ hinnaamet árhivatal; hinnakujundus maj árképzés; hinnakäärid maj árolló; hinnalangus árcsökkenés, áresés; hinnalipik árcédula; hinnapoliitika maj árpolitika; hinnatõus áremelés, áremelkedés; hinnavahe árkülönbség

hingehind <+h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> (ülikõrge hind) szédületes ár, aranyár ♦ hingehinda maksma aranyárat fizet

hr úr

härra <härra härra härra[t -, härra[de härra[sid 16 s> úr, uraságod; (peen mees) finom ember; (isand, käskija) úr, uraság ♦ härra president elnök úr; lugupeetud daamid ja härrad! tisztelt hölgyeim és uraim!; riides nagu tõeline härra úgy öltözik, mint egy igazi úr; elab härra elu úri életet él; armuline härra, lubage lahkuda kegyelmes uram, engedelmével távozom

hävitama <hävita[ma hävita[da hävita[b hävita[tud 27 v> (olematuks v lõppu peale tegema) tönkretesz, szétzúz, roncsol, rombol, pusztít, megsemmisít, letarol, kipusztít, kinyír, kiirt, irt, felmorzsol, elver, eltöröl, elemészt, dúl; (purustama) összetör; (välja juurima) kiirt ♦ metsa hävitama kiirtani az erdőt; umbrohtu hävitama gyomot irt; vastase väed hävitati täielikult megsemmisítették az ellenséges csapatokat; külm hävitas talivilja a fagy elpusztította a téli vetést; sa hävitasid mu plaanid tönkretetted a terveimet; hävitav kriitika megsemmisítő bírálat/kritika; hävitav sõda pusztító háború; hävitav orkaan pusztító orkán; hävitav pilk gyilkos pillantás; hävita löök megsemmisítő ütés

ID-kaart <+k'aart kaardi k'aarti k'aarti, k'aarti[de k'aarti[sid_&_k'aart/e 22 s> ID kártya

iiri <iiri ag> ír ♦ iiri keel ír; iiri setter ír szetter

Iiri ír

iirlane <'iirlane 'iirlase 'iirlas[t 'iirlas[se, 'iirlas[te 'iirlas/i_&_'iirlase[id 12_&_10? s> ír

infotehnika <+tehnika tehnika tehnika[t -, tehnika[te tehnika[id 01 s> IT mérnök

isand <isand isanda isanda[t -, isanda[te isanda[id 02 s> úr; (saks) uraság, úriember ♦ olen ise enda isand a magam ura vagyok; oma isanda truu teener ura hű szolgája; soliidne hallipäine isand szolid ősz úriember; isandate villad az urak villái; kahte isandat ei saa korraga teenida nehéz két úrnak szolgálni

isegi <isegi adv>
1. (koguni, lisaks kõigele, vastupidi ootustele) akár, még .. is, sőt, mégpedig, méghozzá, bezzeg ♦ isegi tema ei tea még ő sem tudja; isegi haavalehed ei värisenud még a nyárfalevelek sem reszketnek; isegi kodus ei saa rahu még otthon sincs nyugtom; kõik olid kokku tulnud, isegi vanaätid mindenki eljött, még öregek is
2. (niigi, selletagi) anélkül, enélkül, így is, úgyis ♦ tal on tööd isegi palju így is sok munkája van már; neil on vara isegi küllalt úgyis elég vagyonosak már

issand <'issand 'issanda 'issanda[t -, 'issanda[te 'issanda[id 02 s; 'issand interj> (ristiusu jumal) isten, úr; (hüüatustes) istenem ♦ issanda muutumine relig az Úr átalakulása; issand olgu sinuga isten veled; issand seda teab tudja isten; issanda teed on imelikud isten útjai kifürkészhetetlenek; sa tuletad seda mulle iga issanda päev meelde ezt minden áldott nap eszembe juttatod; sa issand, kui ilus ta on! istenem, de szép!; oh issand, kui kiiresti aeg lendab istenem, milyen gyorsan repül az idő

ju <ju adv>
1. (öeldu rõhutamisel) biz, hiszen, hisz, csak, bizony, is, ugye ♦ ma ju armastan teda hiszen én szeretem őt; ma võin ju ka lahkuda én is távozhatok; mees ei teadnud ju midagi hiszen a férfi semmit sem tudott; me ei ela ju kuigi kaugel hiszen nem élünk túl messze; sa oled ju poiss hisz fiú vagy; sa ju aitad mind ugye segítessz; ma ju ei kirjutanud maha hiszen én nem puskáztam; iga päev ju loeb hisz minden nap számít; sa ei lase mul ju rääkida hiszen szóhoz sem hagysz jutni
2. (kahtluse puhul, küllap, tõenäoliselt, arvatavasti) valószínűleg, feltehetőleg, bizonyára, alkalmasint, minden bizonnyal ♦ ju see lugu nõnda juhtus valószínűleg így történt a dolog; ju tal olid omad plaanid bizonyára saját tervei voltak; ju see siis nii on minden bizonnyal így van; ju ta midagi kurja ikka tegi bizonyára valami rosszat csinált; ju ta kodus istus bizonyára otthon ült; ju ma kunagi tulen valószínűleg valamikor eljövök
3. luulek (juba) már, ugyebár, nemde ♦ kas on rukis ju küps? nemde megérett már a rozs?

jõudma <j'õud[ma j'õud[a jõua[b j'õu[tud, j'õud[is j'õud[ke 34 v>
1. (jaksama, suutma, võimeline olema) beér, utolér, rákerül, ráér, odatalál, odajut, odafejlődik, odaérkezik, jut, hozzájut, felvisz, feltalál, felér, ér, elvergődik, eljut, elérkezik, elér, elcsíp, belép, befut; (ajaliselt suutma) érkezik ♦ ma jõuan kotti tõsta fel bírom emelni a táskát; ei jõua enam jalul seista már nem bírok állni; tõmba nii kõvasti kui jõuad húz olyan erősen, ahogyan csak bírod; ta ei jõua enam kannatada már nem bírja elviselni; ma ei jõudnud end tagasi hoida már nem bírtam visszatartani; jõuab siis kõike meeles pidada! ki bír mindent észben tartani!; kas jõuate veel edasi minna? van még erőtök tovább menni?; jõuan osta auto meg tudok venni egy autót; ma ei jõua sind küllalt kiita nem győzlek dícsérni; koduhaned ei jõua lennata a házi ludak nem bírnak repülni; sõpru ei jõua miski lahutada a barátokat semmi sem választhatja el; küllap jõuab, aega on veel van még idő, érkezünk; jõudsin teda hoiatada érkeztem figyelmeztetni; jõudsime rongile elértük a vonatot; jõudsin lõunavaheajal poes ära käia érkeztem ebédidőben megjárni a boltot; aed on jõudnud paari aastaga metsistuda a kert pár év alatt teljesen elvadult; ma ei jõua sinuga sammu pidada nem bírok veled lépést tartani; ma ei jõudnud möödujat ära tunda nem érkeztem felismerni a mellettem elhaladót
2. (tulema, saabuma) megérkezik ♦ koju jõudma hazaér, hazajut; {kellele} jälile jõudma nyomára tatlál, rátalál; {kellega} kohakuti jõudma utolér; finišisse jõudma célba ér; metsa äärde jõudma az erdőhöz ér; mäetippu jõudma a (hegy)csúcsra ér; sündmuskohale jõudma a tetthelyre ér; rong jõuab jaama kolme minuti pärast a vonat három perc múlva érkezik az állomásra; buss jõuab Tartust Tallinna kolme tunniga a busz három óra alatt ér Tartuból Tallinnba; õhtuks jõudsime metsast välja estére kiértünk az erdőből; ööseks jõuame linna éjszakára a városba érünk; kiri jõudis kohale hilinemisega a levél késéssel érkezett; tagaajajad jõudsid meile kannule az üldözők utolértek bennnket; varsti jõuab värske kurk poelettidele a friss uborka hamarosan megjelenik a boltok polcain; hüüe ei jõudnud minu kõrvu a kiáltás nem ért el füleimhez; päikesevalgus ei jõua ookeani põhja a napfény nem hatol le az óceán fenekére; sõnad ei jõua kuulajateni a szavak nem érnek/jutnak el a hallagatókhoz
3. (seisundisse, olekusse, olukorda jõudma) jut, ér ♦ arusaamisele jõudma megért, ráébred; arvamusele jõudma megalkotja a véleményét; eesmärgile jõudma célhoz jut; järeldusele jõudma következtetésre jut; keskikka jõudma eléri a középkort; kokkuleppele jõudma közös nevezőre jut; poolfinaali jõudma elődöntőbe jut; veendumusele jõudma meggyőződésre jut; otsusele jõudma döntésre jut; võidule jõudma nyer, győz; semester jõuab lõpule a szemeszter/félév véget ér; aeg oli jõudnud üle kesköö éjfél után járt már; päev jõuab õhtusse estére jár; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan Járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar
4. (ajaliselt saabuma) érkezik, eljön ♦ jõudis öö eljött az éjszaka; varsti jõuab sügis hamarosan itt az ősz; on jõudnud mu viimne tund eljött az utolsó órám

ka <ka adv>
1. (samuti) is; (isegi, koguni) sem ♦ kas sina olid ka seal? te is ott voltál?; keegi ei suutnud aidata, ka arst mitte senki sem tudott segíteni, még az orvos sem; oli ka selliseid päevi voltak olyan napok is
2. (etteheite, pahameele jne rõhutamisel) is ♦ see ka mõni mees! na ez is egy férfi!; oled ikka ka! na te is!
3. kõnek (tugevdab eelnevat sõna v lauseosa) is, és ♦ miks ka mitte! miért is ne!; mis teil ka uudist on? na és nálatok mi újság?

kah <k'ah adv> kõnek
1. (ka, samuti) is ♦ sina kah kodus te is otthon vagy
2. (eelneva rõhutamisel) is ♦ kuidas sa elad kah? hogy is vagy?; käib kah, kui paremat pole ha nincs jobb, az is jó

katseklaasiviljastus <+viljastus viljastuse viljastus[t viljastus[se, viljastus[te viljastus/i 11 s> med (munaraku viljastamine väljaspool organismi) in vitro megtermékenyítés

kirjama <k'irja[ma kirja[ta k'irja[b kirja[tud 29 v> (mustriga kaunistama) ír; (välja õmblema) hímez ♦ kirjatud kindad hímzett kesztyű

kirjutama <kirjuta[ma kirjuta[da kirjuta[b kirjuta[tud 27 v>
1. (kirja panema, kirjas teatama) ír, megír ♦ tähti kirjutama betűket ír; kriidiga tahvlile kirjutama krétával ír a táblára; dokument tuleb täita trükitähtedega az okmányt nyomtatott nagybetűvel kell kitölteni; vasaku käega kirjutama bal kézzel ír; laps õpib kirjutama írni tanul a gyermek; mu pastakas ei kirjuta nem ír a töltőtollam; miski on talle näkku kirjutatud vmi van írva az arcára; poeg kirjutab, et elab hästi a fia azt írja, hogy jól van; ajalehed kirjutavad palju sellest, et az újságok sokat írnak arról, hogy; kirjutamata seadus íratlan törvény
2. (mingit teost looma) ír ♦ ta kirjutab luuletusi verseket ír; helilooja on kirjutanud kaks ooperit a zeneszerző két operát írt; ta ei kirjuta juba aastaid már évek óta nem ír
3. (kuhugi registreerima) ír ♦ midagi kellegi nimele kirjutama vkinek a nevére ír vmit
4. piltl (kellegi-millegi arvele panema) ír ♦ midagi kellegi arvele kirjutama vkinek a számlájára ír vmit
5. (määrama, välja kirjutama) felír ♦ mulle kirjutati uued prillid új szemüveget írtak fel nekem

kirvehind <+h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> piltl (ülemäärase hinna kohta) marha drága ár

koguhind <+h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> teljes ár

kosmos1 <k'osmos k'osmose k'osmos[t k'osmos[se, k'osmos[te k'osmos/i_&_k'osmose[id 11_&_09 s> (maailmaruum) világűr, világegyetem, űr
■LS: kosmose+ ♦ kosmoseajastu űrkorszak; kosmoseaparaat űrjármű; kosmosejaam űrállomás; kosmoselaev űrhajó; kosmoselend űrhajózás, űrutazás, űrrepülés; kosmoselendur űrpilóta; kosmoseprügi űrszemét; kosmoserakett űrrakéta; kosmoserelv sõj űrfegyver; kosmosesond űrszonda; kosmosesüstik űrsikló, űrrepülő(gép); kosmoseturism űrturizmus; kosmosetehnoloogia űrtechnológia; kosmosetööstus űripar; kosmoseuuringud űrkutatás; kosmoseõigus jur világűrjog

kui <k'ui konj, adv; k'ui k'ui k'ui[d -, k'ui[de k'ui[sid 26 s>
1. konj (võrdlev) mint ♦ vanem kui mina idősebb, mint én
2. konj (väljendab aega, tingimust) ha ♦ kui homme ei saja, siis lähme matkale holnap, ha nem esik, túrázni megyünk; kui mitte, siis mitte ha nem, akkor nem
3. konj (samastav) mint ♦ tema kui matemaatik armastab täpsust ő mint matematikus szereti a pontosságot
4. konj (ühendav) is...is ♦ nii see kui [ka] teine ez is, az is
5. adv (küsi-, hüüdlauses) milyen ♦ kui vana sa oled? hány éves vagy?, mennyi/milyen idős vagy?; kui palju see maksab? mennyibe kerül ez?, mibe kerül ez?; kui ilus maja! milyen szép ház!; kui kahju! milyen kár!; kui kiiresti lendab aeg! milyen gyorsan repül az idő!; kui kaua? mennyi ideig?; kui suur? mekkora?

kuni <kuni konj, adv, prep>
1. konj (aega väljendav) amíg, mire, mígnem, míg ♦ oota, kuni ma tagasi tulen várj, amíg vissza (nem) jövök; sa vaid oota, kuni päike jälle tõuseb te csak várj, míg felkel majd a nap
2. konj (ühendav)- ♦ kuue- kuni kaheksa-aastased lapsed hat-nyolc éves gyerekek
3. adv; prep [term] (rõhutab piiri, milleni miski toimub v esineb) -ig ♦ see võib maksta kuni tuhat forinti ez akár ezer forintba is kerülhet; saadan sind kuni nurgani elkísérlek a sarokig; lugesin kuni keskööni éjfélig olvastam

kõigepealt <+p'ealt adv>
1. (kõige enne, eeskätt, eelkõige) először, először is, legelőször, mindenekelőtt ♦ lapsed õpivad kõigepealt tähti a gyerekek először a betűket tanulják
2. (loendamisel: esiteks) először

kõrgvesi <+vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te vesi 15 s> (suurvesi) árvíz, ár, áradat; geogr (vee kõrgseis) magas vízállás ♦ kevadine kõrgvesi tavaszi árvíz

käskija <k'äskija k'äskija k'äskija[t -, k'äskija[te k'äskija[id 01 s> parancsoló; (isand, võimukandja) mester, úr, parancsnok ♦ tema on meie isand ja käskija ő a mi urunk és parancsolónk

lavrentsium <lavr'entsium lavr'entsiumi lavr'entsiumi lavr'entsiumi, lavr'entsiumi[de lavr'entsium/e 19 s; lavr'entsium lavr'entsiumi lavr'entsiumi[t -, lavr'entsiumi[te lavr'entsiume[id 02 s> keem laurencium (Lr)

luidoor <luid'oor luidoori luid'oori luid'oori, luid'oori[de luid'oori[sid_&_luid'oor/e 22 s> aj (Prantsuse kuldmünt 17.-18. saj) Lajos-arany (Louis d'or)

luuletama <luuleta[ma luuleta[da luuleta[b luuleta[tud 27 v>
1. (luuletust kirjutama, värsse looma) verseket költ, verset ír, versel
2. (välja mõtlema, luiskama) költ ♦ mida kõike ta kokku ei luuleta mindenfélét összehord

lõppema <l'õppe[ma l'õppe[da lõpe[b lõpe[tud 28 v; l'õppe[ma l'õppe[da l'õppe[b l'õppe[tud 27 v> (lõpuni jõudma) befejeződik, véget ér, végződik; (lakkama) megszűnik ♦ mets lõpeb, algavad põllud véget ér az erdő, kezdődik a mező; valu lõppes a fájdalom megszűnt; vaidlus on lõppenud a vita befejeződött; vihm lõppes elállt az eső; eelarveaasta lõpeb 15. oktoobril a pénzügyi év október 15-én ér véget; malepartii lõppes viigiga a sakkjátszma döntetlennel zárult; leib lõppes otsa elfogyott a kenyér

läbi saama
1. (läbi ajama, toime tulema) boldogul, kijön ♦ olen harjunud vähesega läbi saama hozzászoktam, hogy kevés pénzzel is boldoguljak, hozzászoktam, hogy kevés pénzből is kijöjjek
2. (suhtlemises toime tulema) kijön vkivel ♦ ta ei saanud oma ämmaga läbi nem tudott kijönni az anyósával
3. (lõppema) véget ér ♦ talv saab varsti läbi hamarosan véget ér a tél
4. (läbi pääsema) keresztül jut; (eksami puhul) átmegy

maalima <m'aali[ma m'aali[da maali[b maali[tud 28 v>
1. (maali looma) (meg)fest, lefest ♦ portreed maalima arcképet fest; kuradit seinale maalima (a) falra festi az ördögöt; ei ole hea kuradit seinale maalida nem jó az ördögöt a falra festeni
2. kõnek (värvima) fest; (võõpama, minkima) kifest ♦ nägu pähe maalima kifesti magát
3. kõnek (aeglaselt ja hoolikalt v vaevaliselt kirjutama) ír
4. piltl (kujutluspilte looma) fest
■LS: maalimis+ ♦ maalimispukk festőállvány

m.a.j (meie ajaarvamise järgi) i.sz. Vrd e.m.a

mister <m'ister m'isteri m'isteri[t -, m'isteri[te m'istere[id 02 s> (härra inglise keele maadel, ka üldisemalt) úr

naaskel <n'aaskel n'aaskli n'aaskli[t -, n'aaskli[te n'aaskle[id 02 s, adj>
1. s (aukude torkimiseks) ár ♦ sadulsepa naaskel szíjgyártó ár; naaskliga auku tegema lyukat fúr az árral; hüppab nagu naaskliga torgatult püsti felugrik, mint akit árral szúrtak meg, felugrik, mint akit bolha/darázs csípett
2. s piltl (terane, tragi inimene, eriti laps) értelmes ♦ poisinaaskel értelmes fiú
3. adj (terane, tragi) eszes ♦ naaskel poiss eszes fiú

naksti <n'aksti adv, interj>
1. adv; interj (naksuga) nyissz. és már át is vágta az ollóval a szalagot
2. adv kõnek (kähku) gyorsan ♦ selle asja korraldame naksti ära ezt a dolgot gyorsan elintézzük

niigi <n'iigi adv>
1. (selletagi, nagunii) így is, úgyis ♦ kõik on niigi selge így is minden világos; ära tee akent lahti, toas on niigi jahe ne nyisd ki az abalakot, így is hideg van a szobában; meie teadsime seda niigi úgyis tudtuk
2. (seevõrra, selgi määral) ennyi ♦ hea, et niigi palju tagasi sain jó, hogy ennyit is visszakaptam
3. (sedamoodi ja mitte halvemini) így ♦ hea, et veel niigi läks még jó, hogy így is sikerült

niikuinii <+n'ii adv> (nagunii, kindlasti, igal juhul) úgyis, így is, úgy is ♦ pole mõtet joosta, niikuinii me ei jõua nincs értelme futni, úgysem érünk oda; see maja läheb niikuinii lammutamisele ezt a házat úgyis lebontják; niikuinii saab ta sellest teada úgyis megtudja, úgyis tudomást szerez erről; mis ma sest räägin, sa ei usu niikuinii de miért is beszélek erről, úgysem hiszed

niisama <+sama adv>
1. (ilma erilise põhjuse, tagamõtte v eesmärgita, muidu) csak úgy, éppúgy, éppígy ♦ ma niisama [jutujätkuks] mainisin csak úgy mondtam; tee midagi, ära istu niisama csinálj valamit, ne ülj csak úgy; seda asja ma niisama ei jäta! nem hagyom annyiban ezt a dolgot!; ära pane lampi põlema, näeb niisamagi ne kapcsold fel a lámpát, úgyis látni
2. (võrdluses: sama) ugyanolyan, ugyanilyen, ugyanannyi, éppolyan ♦ poeg on niisama pikk kui isa a fiú ugyanolyan magas, mint az apaja; olen niisama tark kui ennegi éppolyan okos vagyok, mint eddig; vihm lakkas niisama järsku, nagu oli alanud az eső éppolyan gyorsan elállt, mint amilyen gyorsan eleredt; tean sellest niisama vähe kui teisedki éppolyan keveset tudok erről, mint mások; neil on kolm hobust ja niisama palju lehmi három lovuk van, és ugyanannyi tehenük
3. (nii) ilyen, olyan ♦ sellest loost sa niisama lihtsalt välja ei rabele ebből az ügyből nem mászol ki olyan egyszerűen
4. ([nii]samuti) is, csakúgy, éppúgy ♦ käed on väsinud, jalad niisama fáradtka a kezei, meg a lábai is; sajab niisama nagu eile esik, csakúgy, mint tegnap; ta õpetused ajavad naerma niisama kui anekdoodid a tanításai éppúgy megnevettetnek, mint a viccei

niisamuti <+samuti adv>
1. (samuti) akárcsak, is, ugyanúgy, ugyanígy ♦ täna niisamuti nagu eilegi tegnap éppúgy, mint ma; kõik lähevad ära, mina niisamuti mindeki elmegy, én is
2. kõnek (niisama, muidu) csak úgy ♦ ei midagi, ma niisamuti küsisin semmi, csak úgy kérdeztem; kas jätan nägemist või teen niisamuti sääred? elköszönjek, vagy lépjek le csak úgy

nimelt <nimelt adv>
1. (just nii, täpselt) mégpedig, ui., ugyanis, tudniillik, ti., szándékosan, nevezetesen, mármint, készakarva, éppen ♦ nimelt seda ta ootaski éppen erre várt; ta tahab just nimelt selliseid kingi ő éppen ilyen cipőt akar; nimelt selles küsimuses on meil lahkarvamusi tudniillik ebben a kérdésben eltérő a véleményünk; andis meile head nõu, ja nimelt, et lahkuksime adott nekünk egy jó tanácsot, mégpedig, hogy távozzunk; võid teda õnnitleda, ta sai nimelt vanaisaks gratulálhatsz neki, ugyanis nagyapa lett
2. (nimme, meelega, sihilikult) direkt, szándékosan, azért is ♦ lähen nimelt, öeldagu mis tahes azért is elmegyek, mondjanak bármit; kas kogemata või nimelt? véletlenül vagy direkt/szándékosan?

nire <nire nire nire[t -, nire[de nire[sid 16 s> (vedeliku nirisev joake) szivárgás; (õige väike [ajutine] oja) patak, csermely, ér; (kuivanud vedeliku jälg) folt ♦ armetu nire szánalmas erecske; kitsas v peenike nire ér; jõenire patak; ojad on niredeks kuivanud a patakok csermelyekké száradtak; higi voolab niredena mööda selga alla patakokban folyik a hátán az izzadtság/verejték

oblaat <obl'aat oblaadi obl'aati obl'aati, obl'aati[de obl'aati[sid_&_obl'aat/e 22 s>
1. farm (ravimikapsel) kapszula
2. relig (armulaualeib) ostya, az Úr teste

omahind <+h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> maj önkültségi ár ♦ toodangu omahind a termék önköltségi ára; alla omahinna müüma áron alul ad

otsa lõppema véget ér, elfogy

otsa saama
1. (hukkuma) meghal, elpusztul ♦ laev uppus, kõik laevamehed said otsa elsüllyedt a hajó, a legénység minden tagja meghalt; ta sai otsa juhuslikust kuulist egy véletlen golyó ölte meg; loom sai otsa elpusztult az állat
2. (lõppema) elfogy, véget ér ♦ raha hakkab otsa saama a pénz kezd elfogyni; mu kannatus sai otsa elfogyott a türelmem; lühike suvi on otsa saamas a rövid nyár kezd véget érni; rada saab otsa, padrik on vastas vége az ösvénynek, előttünk a bozót

peremees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s>
1. (talu-) gazda, úr, házigazda
2. (täieõiguslik valitseja, käsutaja) úr ♦ olukorra peremees (olema) ura a helyzetnek
pere+mehe+ ♦ peremehetunne felelősségtudat

pKr Kr. u.

pärivool <+v'ool voolu v'oolu v'oolu, v'oolu[de v'oolu[sid_&_v'ool/e 22 s> ár ♦ pärivoolu ár mentében; pärivoolu ujuma úszik az árral

pärivoolu <+v'oolu adv> (allavoolu, pärivett) a folyás irányában, az ár mentében, a sodrás irányában ♦ pärivoolu ujuma úszik az árral

rabama <raba[ma raba[da raba[b raba[tud 27 v>
1. (hooga v järsku lööma, paiskama) csap, lesújt, odavág ♦ ta rabas mulle näkku arcomba vágott
2. (järsku kahju tehes v hävitades tabama) eltalál, elfog, ér, elér ♦ raske rusikalöök rabas mu lõuga nehéz ökőlcsapás érte az államat; suurt kaske rabas pikselöök a nagy nyírfát villámcsapás érte; teda rabas ääretu meeleheide végtelen kétségbeesés fogta el
3. piltl (tugevat muljet avaldama, vapustama) megdöbbent, meglep, meghökkent ♦ tema sõnad rabasid kõiki a szavai mindenkit megdöbbentettek; see teade ei rabanud kedagi az a hír nem lepett meg senkit
4. (kellegi käest v eest, ära) megragad
5. (kõigest jõust tööd tegema, rühmama) gürcöl, keményen dolgozik

rääkimata <r'ääkimata adv> nem is beszélve

saati <s'aati postp, adv>
1. (millest alates) óta, -tól/től kezdve ♦ sügisest saati ősz óta; lapsest saati gyerekkora óta; me oleme koolipõlvest saati tuttavad iskolás korunk óta ismerjük egymást
2. (milleni) -ig ♦ ta seisab põlvist saati mudas térdig érő sárban áll
3. (liiatigi) nemhogy ♦ hobune komistab neljal jalal, saati siis inimene a ló négy lábon jár, mégis megbotlik, nemhogy az ember

saks1 <s'aks saksa s'aksa s'aksa, s'aks[te_&_s'aksa[de s'aksa[sid_&_s'aks/u 23_&_22? s> kõnek (härra, isand) úr ♦ kohtusaks bíró úr; linnasaksad városi urak; elab saksa moodi úri módon él; elab nagu saks él, mint a Marci Hevesen; mängib saksa urat játszik; mis saksad soovivad? mit parancsolnak az urak?
■LS: saksa+ ♦ saksaelu úri élet; saksakamber tisztaszoba; saksarahvas úrnép

samuti <samuti adv>
1. (samal viisil, samamoodi) ugyanúgy, szintén, valamint ♦ kaheksa inimest oli kohal, samuti ta ise nyolc ember volt jelen, valamint ő maga
2. (ka) is ♦ sina tule samuti kaasa! te is gyere velünk!

seniks <seniks adv> (senikauaks, selleks ajaks) addig, addig is, mindaddig

senjoor <senj'oor senjoori senj'oori senj'oori, senj'oori[de senj'oori[sid_&_senj'oor/e 22 s> (härra hispaania keele maades) úr, senor

siiski <s'iiski adv>
1. (ikkagi, ometi) mégis, mégiscsak, azonban, azért ♦ kõik lõppes siiski hästi mégis jól végződött mindez
2. (ka siis) akkor is ♦ nägin teda taas aastaid hiljem, siiski ainult üürikeseks évekkel később újra találkoztam vele, akkor is csak rövid időre

soon <s'oon soone s'oon[t s'oon[de, soon[te s'oon[i 13 s>
1. anat ér ♦ tõmbsoon gyűjtőér; veresoon vérér; veri tardub kellegi soontes vkinek megfagy/meghűl a vér az ereiben; mu veri tardus soontes meghűlt/megfagyott bennem / az ereimben a vér; ta soontes voolab mustlase veri cigány vér csörgedezik az ereiben
2. (joonjas sisselõige) barázda, vájat, horony
3. ér; bot (trahhee) ér ♦ huumorisoon humorérzék; veesoon vízér; luulesoon költői ér
4. geol (maakoorelõhes olev kivim- vm keha) telér ♦ maagisoon ércér
■LS: soon+ anat, med
soon+ bot ♦ soontaim edényes növény
soon+ geol
soone+ anat, med
soone+ (vee kulgemise teega seotud)

tabama <taba[ma taba[da taba[b taba[tud 27 v>
1. (viskest, löögist pihta minema) (el)talál, elkap ♦ kuul tabas märki a golyó célba talált; naelapea pihta tabama fején találja a szöget
2. (kinni püüdma, kinni haarama) fog; (kätte saama) rajtakap; (järele jõudma) utolér; (ootamatult, teolt) tetten ér vkit ♦ ta tabati otse teolt tetten érték; juht tabati rooli tagant purjuspäi a sofőrt ittasan fogták a volánnál; tabasin end mõttelt, et ... azon a gondolaton kaptam magam, hogy...
3. ([ootamatult, kahjustavalt] osaks langema, osaks saama) (el)ér, sújt ♦ küla tabas üleujutus a falut árvíz sújtotta; välk tabas puud villám csapott a fába; teda tabas ebaõnn szerencsétlenség érte; miski tabab kedagi külma dušina vmi hideg zuhanyként ér(int) vkit

tehasehind <s> gyári ár

tulv <t'ulv tulva t'ulva t'ulva, t'ulva[de t'ulva[sid_&_t'ulv/i 22 s> árvíz, ár, áradat, áradás ♦ kevadtulv, kevadvete tulv tavaszi árvíz; pisarate tulv könnyáradat; küsimuste tulv kérdések zápora

tunnimees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s> (vahipostil olev relvastatud sõdur) őr, őrszem

turuhind <+h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> piaci ár

turvamees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s> biztonsági őr, testőr

tõrjuma <t'õrju[ma t'õrju[da tõrju[b tõrju[tud 28 v>
1. (eemale, kaugemale, kõrvale, tagasi, ära ajama, peletama) elhárít, visszaver, kivéd ♦ tõrjus mõõgatorke osavalt ügyesen hárította el a tőr szúrását; rünnakut tõrjuma visszaveri a támadást; väravavaht tõrjub pealelöögi a kapus kivédi a lövést
2. (kedagi v midagi hävitama) irt ♦ umbrohtu tõrjuma gyomot irt
3. (mitte nõustuma, vastu olema, ära ütlema, tagasi lükkama v ajama) visszautasít, elutasít ♦ minister tõrjub süüdistusi a miniszter visszautasítja a vádakat

ulatama <ulata[ma ulata[da ulata[b ulata[tud 27 v>
1. ([kätt] sirutades andma) átnyújt, odanyújt, nyújtogat, nyújt ♦ ulatab suhkrutoosi odanyújtja a cukortartót; ulatab aukülalisele lillekimbu virágcsokrot nyújt át a díszvendégnek
2. (ulatuma, küündima) ér, elér, leér ♦ mets ulatab maanteeni välja az erdő egészen az országútig ér; vesi ulatab rinnuni a víz a melléig ér; jalad ei ulata enam põhja a lába nem ér le a fenékig

ulatuma <ulatu[ma ulatu[da ulatu[b ulatu[tud 27 v> (el)ér ♦ poeg ulatub isale vaevu õlani a fiú alig ér az apja válláig; jalad ei ulatu põhja a lába nem ér le fenékig; põlvini ulatuv kleit térdig érő szoknya; naiste tööhõive ulatus 65%-ni a nők foglalkoztatási aránya 65%-ot ért el

vahimees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s> (valvur, vahisolija) őrálló, őr

valvur <v'alvur v'alvuri v'alvuri[t -, v'alvuri[te v'alvure[id 02 s> (valvaja, vaht) őr, őrző ♦ vangivalvur börtönőr; öövalvur éjjeliőr
■LS: valvuri+ ♦ valvuriputka őrbódé

veresoon <+s'oon soone s'oon[t s'oon[de, soon[te s'oon[i 13 s> anat (vér)ér, véredény ♦ juuspeened veresooned hajszálerek; veresoonte laienemine értágulat; veresoonte ahenemine érszűkület; veresoonte lubjastumine érelmeszesedés

vool <v'ool voolu v'oolu v'oolu, v'oolu[de v'oolu[sid_&_v'ool/e 22 s>
1. (vee liikumine ühes suunas, voolus) ár, zápor, sodrás, sodor, irányzat, folyás, folyam, áramlat, áramlás, áram, áradat, áradás ♦ jõevool a folyó árja; vastuvoolu ujuma az ár ellen úszik; vooluga kaasa minema sodródik az árral
2. (gaasi, õhu liikumine, liikuv gaas, õhk, voog) ♦ õhuvool légáramlat, légmozgás
3. el (elektrilaengute korrapärane liikumine, elekter) ♦ elektrivool elektromos/villamos áram, villamos áram, elektromos áram
4. (suure hulga inimeste, samalaadsete esemete, nähtuste vms ühtlane katkematu järgnemine, pidev kulg, selliselt liikuv hulk) ♦ inimvool emberáradat
5. (eriilmeline suundumus v ajajärk, suund, liikumine) ♦ kirjandusvool irodalmi irányzat
■LS: voolu+ (elektriga seotud) ♦ vooluallikas el áramforrás; voolukatkestus áramszünet; voolumõõtja árammérő, villanyóra; voolupinge el áramfeszültség; vooluring el áramkör; voolutugevus el áramerősség; vooluvõrk vezetékhálózat
voolu+ ♦ vooluhulk hüdr vízhozam; voolusäng meder

võie <võie v'õide võie[t -, võie[te v'õide[id 06 s> (salv, kreem, määre vms) ír

värvima <v'ärvi[ma v'ärvi[da värvi[b värvi[tud 28 v> (värvainega katma) befest, piperézi magát, színez, színésít, piperéz, mázol, lefest, kiszínez, kifest, ír, fest, felfest, befészkel