[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

asendama <asenda[ma asenda[da asenda[b asenda[tud 27 v> helyettesít, pótol ♦ asendama kedagi helyettesít vkit; vaske tsingiga asendama a rezet cinkkel helyettesíti; suurepärast lauljat ei suutnud keegi teine asendada a kiváló énekest más nem pótolhatta; poeg asendas isa a fiú helyettesítette apját

autoriteet <autorit'eet autoriteedi autorit'eeti autorit'eeti, autorit'eeti[de autorit'eeti[sid_&_autorit'eet/e 22 s> tekintély ♦ isa autoriteet apai tekintély; on suur autoriteet {kellelgi} vkinek nagy a tekintélye; {kelle} autoriteeti õõnestama kikezdi vkinek a tekintélyét; autoriteeti kaotama veszít a tekintélyéből

ega <ega konj>
1. konj (eitusega seostuv ühendav sõna) sem, se, és nem ♦ tal ei ole isa ega ema nincs se apja, se anyja; ma ei tahtnud süüa ega juua nem akartam se enni, se inni; ei see ega teine se(m) ez, se(m) az
2. adv (lausungit pehmendav v. kahtlust väljendav eitussõna) nem ♦ ega ta nii noor enam olegi nem is annyira fiatal; ega sa ei karda? nem is félsz?

ei <'ei adv; 'ei 'ei 'ei[d -, 'ei[de 'ei[sid 26 s>
1. (eitussõna, annab lausele eitava sisu) nem, sem, nincs(en) ♦ ma ei tea nem tudom; ei sobi nem illik; isa ei ole kodus (az) apa nincs otthon; see ei ole tõsi ez/az nem igaz; sellest ei tule midagi head ebből semmi jó nem származik; kui ei, siis ei ha nem, hát nem; kas tuled või ei? jössz vagy nem?; ei sina ega mina se te, se én; kas sa ei kuule? nem hallod?
2. (eitab järgnevat sõna) se(m) ♦ ei iialgi semmikor, sose(m), sohasem, soha; ei midagi erilist semmi különös
3. (jaatavas lauses soovi v küsimuse esitamisel) ne ♦ kas me ei läheks täna õhtu kinno? ne menjünk moziba ma este?
4. (koos sidesõnaga ega) se(m) ♦ ei see ega teine se(m) ez, se(m) az

haige <h'aige h'aige h'aige[t -, h'aige[te h'aige[id 01 adj, s>
1. adj beteg ♦ haige laps beteg gyer(m)ek; haige jalg beteg láb; haige süda beteg szív; haige ühiskond piltl beteg társadalom; ta on raskesti haige súlyosan beteg; tal on kopsud haiged beteg a tüdeje; kas te olete haige? ön beteg?; olen haige beteg vagyok; selg on kummardamisest haige fáj a hátam a hajladozástól; olin kaks nädalat haige két hétig beteg voltam; ta jäi iga päevaga haigemaks minden nappal betegebb lett; isa jäi äkki haigeks apa hirtelen megbetegedett; lapsel on kõht haige fáj a gyerek hasa; tal on pea haige másnapos
2. s beteg ♦ lamav haige fekvőbeteg; rasked haiged súlyos betegek; gripihaige influenzás; koolerahaige kolerás; rahhiidihaige angolkóros; voodihaige ágyban fekvő beteg, fekvő beteg; haigete vastuvõtt betegfelvétel; haigete külastamine beteglátogatás; haigete transport betegszállítás; haige paraneb javul a beteg állapota; haige eest hoolitsema gondoskodik a betegről; haigel hakkas parem jobban érzi magát a beteg
3. s (singulari partitiivis seoses verbidega saama, tegema) fáj ♦ põlv teeb haiget fáj a térde; haiget tegema bánt; need sõnad tegid mulle haiget fájnak a szavai; kukkusin ja sain haiget elestem, és megütöttem magam
4. s (liitsõna järelosa) bolond ♦ jalgpallihaige focibolond; kaardimänguhaige kártyabolond; spordihaige sportbolond; teatrihaige színházbolond

hauakoht <+k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s>
1. (sügav koht veekogus) csendes víz
2. (matmispaik) sírhely ♦ ta ei teadnud oma isa hauakohta nem tudta, hogy hol van az apja sírhelye

haugutama <hauguta[ma hauguta[da hauguta[b hauguta[tud 27 v> (sõitlema, näägutama) szidalmaz, szid ♦ tüdrukut haugutati lohakuse pärast a lányt megszidták gondatlanságáért; mis sa teda iga tühja asja pärast haugutad miért szidod minden apró-cseprő dologért; isa haugutas poisi naha täis az apa összeszidta fiát

hoop <h'oop hoobi h'oopi h'oopi, h'oopi[de h'oopi[sid_&_h'oop/e 22 s> ütés, csapás ♦ kõva hoop erős ütés; jalahoop rúgás; kabjahoop lórúgás; kepihoop botütés; kirvehoop baltaütés; piitsahoop ostorütés; rusikahoop ökölcsapás; surmahoop halálos ütes; kaks kärbest ühe hoobiga két legyet üt egy csapásra; hoope jagama ütéseket osztogat; käega hoopi andma kézzel megüt; hoop langes hoobi järel ütés, ütés után; isa surm oli mulle raske hoop apám halála nagy csapás volt számomra

isa <isa isa isa -, isa[de isa[sid 17 s>
1. apa, édesapa, fater, atya ♦ armastav isa szerető apa; lihane isa édesapa; kasuisa nevelőapa; linnaisad városatyák; pärisisa édesapa; ristiisa keresztapa; vaarisa dédapa; võõrasisa mostohaapa; kolme lapse isa háromgyermekes apa; isa õpetussõnad atyai intelem; isa poolt sugulane apai ágról rokon; isaks saama apa lesz; poeg on isasse läinud az apjára ütött a fiú; lapsed on isa nägu a gyerekek az apjukra hasonlítanak; puhast tõugu hagijas nii isa kui ka ema poolt apai és anyai ágon fajtiszta véreb; liikumise vaimne isa a mozgalom szellemi atyja; kosmonautika isa az űrhajózás atyja; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja
2. (esivanemad) elődök, ősök ♦ isade õpetuse järgi őseink kanítása szerint; isade traditsioone jätkama elődeink hagyományait folytatva
3. relig (katoliku vaimulik, kaitsevaim) atya, pap ♦ püha isa szentatya; isa Aleksi Aleksi atya; pihiisa gyóntató pap; taevaisa mennyei atya; isa, poja ja püha vaimu nimel az atya, a fiú és a szentlélek nevében
■LS: isa+ (meessoost vanemasse puutuv) ♦ isaarm, isaarmastus apai szeretet; isakodu szülői ház; isakohus apai kötelesség; isamaja apai ház; isatapp apagyilkosság; isatunded apai érzések
isa+ (isane loom) ♦ isahani gúnár; isahunt apafarkas, hím farkas; isajänes bak nyúl; isakala hím hal; isakalkun pulykakakas; isakass kandúr; isalõvi hím oroszlán; isamesilane here; isapart gácsér

isamaa <+m'aa m'aa m'aa[d -, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s> anyaföld, haza; (kodumaa) haza ♦ isamaale ustavad pojad a haza hűséges fiai; isamaad kaitsma a hazát védeni; isamaa eest võitlema a hazájáért harcol
■LS: isa+maa+ ♦ isamaalaul hazafias dal; isamaaluule, isamaalüürika hazafias költemény

issi <issi issi issi[t -, issi[de issi[sid 16 s> lastek (isa) apu, apuka, apuci

ja <ja konj>
1. (ühendav) és, valamint, s, pedig, meg, hát ♦ sina ja mina te és én; isa ja ema apa és anya; armas ja lõbus poiss aranyos és vidám fiú; eesti ja vene keel ész és orosz nyelv; kirjaniku elu ja looming az író élete és alkotása; ikka ja jälle minduntalan; ei ja veel kord ei nem és még egyszer nem!; vihma sajab ja sajab az eső csak esik és esik; vahetund oli läbi ja õpilased läksid klassi a szünetnek vége volt és a diákok a tanterembe mentek; sadu lakkas ja ümberkaudu lõi kõik särama megállt az eső, és körben minden felragyogott; kaks ja pool tonni két és fél tonna; kell kaks ja kümme minutit két óra tíz perc
2. (vastandav) és, de ♦ süüdi on tema ja mitte sina ő a vétkes, (és) nem én; olukord oli raske, ja ometi mitte lootusetu a helyzet nehéz volt, de nem reménytelen

jagama <jaga[ma jaga[da jaga[b jaga[tud 27 v>
1. osztogat, oszt, megosztozik, megoszt, feloszt, ért; (osadena kellegi vahel) eloszt ♦ jagasime õuna neljaks négyfelé osztottuk az almát; tort jagati võrdseteks lõikudeks a tortát egyenlő szeletekre osztották; saak jagati pooleks megfelezték a zsákmányt; õpilased jagati rühmadesse a diákokat csoportokba osztották; eesriie jagab toa pooleks a függöny megfelezi a szobát; romaan on jagatud peatükkideks a regény fejezetekre oszlik; tabel on lahtriteks jagatud a táblázat cellákra oszlik; joonte abil ruutudeks jagatud paber vonalakkal négyzetekre osztott papír; häälikud jagatakse vokaalideks ja konsonantideks a hangzókat magánhangzókra és mássalhangzókra osztják
2. (jao- v tükikaupa kätte andma) kioszt; (osaks saada laskma) megoszt; (jaotama) eloszt; (kinkimise puhul) szétoszt ♦ toitu jagama ételt oszt; ema jagas kompvekid lastele az anya csokit osztott a gyerekeknek; kingitusi jagama ajándékokat osztani; võitjatele medaleid jagama kiosztja az érmeket a győzteseknek; näitlejaile osi jagama kiosztja a szerepekt a szíészeknek; direktor jagas kõigile ülesanded az igazgató mindenkinek feladatot osztott; oma teadmisi õpilastele jagama megosztja ismereteit a diákokkal; oma kogemusi jagama megosztja tapasztalatait; muljeid jagama megosztja benyomásait; {kellele} kiitust jagama megdícsér vkit; {kellele} laitust jagama megdorgál vkit; tunnustust jagama elismerést oszt; isa jagas pojale tulusaid õpetusi ja nõuandeid az apa hasznos tanácsokat és tanításokat osztott meg fiával; jagab hoope paremale ja vasakule jobbra-balra osztogatta az ütéseket; ihunuhtlust jagama testi fenyítést mér ki; kaardid jagati mängijatele kiosztották a lapokat a játékosoknak
3. (millestki teistel osa saada laskma, kellelegi enda omast osa loovutama) megoszt ♦ {kellega} peavarju jagama megosztja vkivel a menedékét; {kellega} viimast leivapalukest jagama vkivel megosztja utolsó falat kenyerét; esikohta jagama vkivel megosztja első helyét; {kellega} muresid ja rõõme jagama megosztja bánatát és örömét; ma ei jaga sinu vaateid nem osztom a véleményed; neil tuli kahekesi väikest tuba jagada meg kellet osztozniuk a kis szobán; {kelle} seisukohta jagama osztom a véleményét; ma ei jaganud tema vaimustust nem osztom a lelkesedését; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
4. mat oszt ♦ kaheksat neljaga jagama nyolcat néggyel osztani; jagage kümme kahega osszatok el tizet kettővel
5. kõnek (taipama) ért ♦ vend ei jaga põllumajandusest midagi a testvérem nem ért semmit a mezőgazdasághoz; seda asja ta jagab ezt érti
6. kõnek (sõnelema, tülitsema) vitatkozik, osztozik ♦ mul pole aega sinuga jagada nincs időm veled vitatkozni; mis te jagate siin ja tülitsete? mit osztoztok és veszekedtek itt

jagelus <jagelus jageluse jagelus[t jagelus[se, jagelus[te jagelus/i 11 s> (riid) veszekedés; (sõnelus) vita; (tüli) civakodás ♦ jagelus isa ja poja vahel apa és fia közötti vita

jagu <jagu j'ao jagu j'akku, jagu[de jagu[sid 18 s>
1. (osa, jaotamise v jagunemise tulemus) rész; (osasaam) rész ♦ suurem v enam jagu rukist oli lõigatud a rozs nagy részét levágták; igaüks sai saagist oma jao mindenki megkapta a zsákmányból a részét; enamalt v suuremalt jaolt nagyrészt
2. kõnek (kuuluvuse puhul, kelle-mille oma) vkié, része ♦ minu jagu az enyém; õe jagu a testvéremé, a testvérem része; raamat on sõbra jagu a barátom könyve; kübar on ema jagu a kalap az anyámé; jalgratas on isa jagu a bivcikli az apámé; said oma jao kätte megkaptad a részed; kelle jagu see on? kié ez?
3. (mõõdu, määra v aja puhul) -nyi ♦ ta on minust pea jagu pikem egy fejjel magasabb nálam; ostis talu jagu maad egy gazdaságnyi földet vett; lõhkusin nädala jao puid valmis egy hétre való fát vágtam; väljasõit lükkus tunni jao edasi az indulás egy órányit késik; panges on liitri jagu vett egy iternyi víz van a vödörben; ostsin meetri jagu riiet egy méternyi szövetet vettem; meil on tubli jagu veel minna még sokat kell mennünk; lund on juba paras jagu maas mér elég sok hó esett; üks jagu imelik lugu nagyon furcsa történet; selleks kulub üks jagu aega sok időbe fog telni; see juhtus sügisest jagu talve ősztől télig történt
4. (teose alaosa) szakasz, felvonás ♦ romaani esimese osa teine jagu a regény első részének második szakasza; kalendri teine jagu a naptár második szakasza; filmi teine jagu a film második szakasza; näidend kahes jaos két felvonásos előadás
5. sõj szakasz ♦ laskurjagu lövész-szakasz; piilurjagu őrszakasz, felderítő szakasz; neljanda jao reamees a 4./negyedik szakasz katonája
6. kõnek (liik, laad, sort) fajta ♦ õhemat jagu riie vékonyabb fajta textil; mitmest jaost seemned különböző magok; mõni jagu inimesi armastab hoobelda az emberek egy része szeret dicsekedni

jalgratas <+ratas r'atta ratas[t -, ratas[te r'atta[id 07 s> kerékpár, bicikli, bringa ♦ kaubaveojalgratas áruszállító kerékpár; lastejalgratas gyermek kerékpár, gyerek bicikli; meestejalgratas férfi kerékpár/bicikli; mootorjalgratas motorbicikli; naistejalgratas női kerékpár/bicikli; spordijalgratas sport kerékpár; võidusõidujalgratas versenykerékpár, versenybicikli; abimootoriga jalgratas segédmotoros kerékpár; kolme rattaga jalgratas háromkerekű bicikli; jalgrattaga sõitma biciklizik, pedálozik, kerékpározik, kerekezik, karikázik; poiss hüppas jalgrattale a fiú felpattant/felszállt a kerékpárra/biciklire; poiss tuli jalgrattalt maha a fiú leszállt a kerékpárról/bicikliről; isa ajas jalgratast käekõrval az apa maga mellett tolta a biciklit/krékpárt; ega tema ei leiutanud jalgratast nem ő találta fel a spanyolviaszt
■LS: jalg+ratta+ ♦ jalgrattakell kerékpárcsengő; jalgrattakodar kerékpár küllő; jalgrattakross kerékpár cross; jalgrattakumm (1) (sisekumm) bicikligumi, kerékpár tömlő; (2) (väliskumm) kerékpárabroncs, bicikliabroncs; jalgrattalamp kerékpárlámpa, biciklilámpa; jalgrattamatk biciklitúra, kerékpáros kirándulás; jalgrattaraam váz; jalgrattasadul kerékpárülés; jalgrattasport kerékpársport; jalgrattasportlane kerékpáros; jalgrattasõit kerékpározás; jalgrattasõitja kerékpáros; jalgrattatee kerékpárút; jalgrattatehas kerékpárgyár; jalgrattavõidusõit kerékpárverseny; jalgrattavõidusõitja kerékpárversenyző; jalgrattavõistlus kerékpárverseny

jaol <j'aol adv> vt ka jaole, jaolt (osa saamas, kohal, juures) jelen, itt/ott van, a helyén ♦ kui ema õunu tõi, olid lapsed nagu üks mees jaol amikor az anya meghozta az almát, a gyerek ott voltak mind egy szálig; naaber oma pärimistega kohe jaol a szomszéd a kérdéseivel azonnal itt van; poisid said vaevalt mürama hakata, kohe isa jaol a fiúk alig kezdtek el ordítozni, az apjuk azonnal ott volt

jootma <j'oot[ma j'oot[a jooda[b joode[tud, j'oot[is j'oot[ke 34 v>
1. (juua andma) itat; (piisavalt juua andma) megitat; (jootmisega kasvatama) locsol; (ära jootma) megitat ♦ isa jootis kaevul hobuseid apa a lovakat itatta a kútnál; too vett ja jooda loomad hozz vizet, és itasd meg az állatokat; vasikat joodeti piimaga a borjút tejjel itatták; külalisi joodeti ja söödeti hästi jóltartották a vendégeket; jootis külalised purju leitatta a vendégeket; mis jooki talle seal küll sisse joodeti? vajon milyen itallal itatták ott; allikas joodab jõge, jõgi linna a forrás táplálja a folyót, a folyó itatja a várost
2. (joodise vahelesulatamise teel ühendama) megforraszt; (kokku) összeforraszt; (kinni) beforraszt; (külge) ráforraszt ♦ jootis traadiotsad kokku összeforrasztotta a huzalvégeket; jootis augu tinaga kinni ónnal beforrasztotta a lyukat; jootsin ämbrile sanga külge fogantyút forrasztottama vödörre

jumaldama <jumalda[ma jumalda[da jumalda[b jumalda[tud 27 v> imád, istenít ♦ isa jumaldab oma poega az apa imádja/isteníti a fiát; ta jumaldab naiseilu isteníti a női szépséget; nad jumaldavad gooti arhitektuuri imádják a gótikus épitészetet; jumaldav imetlus imádó csodálat; jumaldatud näitleja az imádott színész

jälil <jälil adv, postp> vt ka jälile
1. postp [gen] (järel, kannul) a nyomában, után ♦ poiss jooksis isa jälil a fiú az apja nyomában futott
2. adv (tabamiseks õigel teel) a nyomában ♦ jälil olema a nyomában van

kaasa tundma
1. (kellegi muret, leina vms jagama) megsajnál, szán, sajnál, megszán ♦ tunnen sulle [südamest] kaasa isa kaotuse puhul őszinte részvétem az apád elvesztese miatt
2. (kaasa elama) drukkol, szurkol

kaheksakümnene <+k'ümnene k'ümnese k'ümnes[t k'ümnes[se, k'ümnes[te k'ümnes/i_&_k'ümnese[id 12_&_10 adj>
1. (kaheksakümneaastane) nyolcvan éves ♦ isa on juba kaheksakümnene az apa már nyolcvan éves
2. (pikkuselt) ♦ meeter kaheksakümnene mees száznyolcvan centis ember

kalm <k'alm kalmu k'almu k'almu, k'almu[de k'almu[sid_&_k'alm/e 22 s> sír, sírdomb ♦ tundmatu sõduri kalm az ismeretlen/névtelen katona sírja; esivanemate kalmud őseink sírdombjai; isa puhkab ammu kalmus édesapám már régóta sírban nyugszik

kaudu <k'audu postp>
1. postp [gen] (mingist kohast läbi) keresztül, át ♦ akna kaudu ablakon keresztül; läksin tööle pargi kaudu parkon át mentem munkába; suu kaudu hingama szájon át lélegzik
2. postp [gen] (kelle-mille vahendusel) által, révén ♦ ta on mulle isa kaudu sugulane az apám révén rokonom
3. postp [part] (mööda, pidi) úton ♦ seda teed kaudu azon az úton

kehvapoolne <+p'oolne p'oolse p'oolse[t -, p'oolse[te p'oolse[id 02 adj> gyenge ♦ isa tervis on kehvapoolne apa nincs valami jól

keretäis <+t'äis täie t'äi[t t'äi[de, täi[te t'äis[i 14 s> kõnek (nahatäis) verés ♦ keretäit saama nagyon megverik; tahaksin talle ühe keretäie anda szívesen adnék neki egy jó verést; ta sai isa käest eile keretäie az apja tegnap elfenekelte; korralikku keretäit andma agyba-főbe ver; kellelegi keretäit andma szíjat hasít vkinek a hátából

kinni <k'inni adv>
1. (suletud seisundisse v seisundis) zárva, csukva ♦ aken on kinni csukva van az ablak; pood on kinni zárva van a bolt; kinni panema becsuk; kinnisilmi csukott szemmel; tõmbab luku kinni behúzza a cipzárt; paneb nööbid kinni begombolja a gombokat; (pane) suu kinni! csönd legyen!; keera raadio kinni! kapcsold ki a rádiót!; pane uks kinni! csukd be az ajtót!; telekas on kinni ki van kapcsolva a tévé; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája
2. (süvendi, ava korral: täis, umbe v umbes) össze, be ♦ jalgrada on kinni kasvanud benőtt az ösvény; haav kasvas kiiresti kinni a seb gyorsan összenőtt
3. (pealt kaetuks v kaetuna) be ♦ haava kinni siduma bekötözi a sebet; jõgi külmus kinni a folyó befagyott
4. (olukorda v olukorras, kus liikumine on takistatud, kellegi vabadus piiratud vms, kokkusurutud seisundisse v seisundis) el ♦ püüa kinni! kapd el!; auto jäi lumme kinni az autó elakadt a hóban; kellelgi jäid sõnad kurku kinni vkinek a torkán akadt a szó; {kellel} tal on kõht kinni székrekedése van; paati kinni siduma kiköti a csónakot; ta oli kinni seotud ja relvitu meg volt kötözve, és fegyvertelen; mul on nina kinni eldugult az orrom
5. (haarates külge, haardesse, haardes, küljes) ♦ kellelgi käest kinni võtma kézen fog valakit
6. (püütava, otsitava kättesaamise, vahistamise vms kohta) meg ♦ püüdsin palli kinni megfogtam a labdát; kass püüdis hiire kinni a macska megfogta az egeret
7. (peatamise v peatumise kohta) meg ♦ auto pidas hetkeks kinni megállt a kocsi egy pillanatra; pea kinni, ma tulen ka! állj meg, én is jövök
8. (vahetus läheduses või kokkupuutes) ♦ linnas on maja majas kinni városban ház ház hátán áll
9. (hõivatud) foglalt ♦ isa on tööga väga kinni apa el van foglalva a munkájával; tänane õhtu on mul juba kinni van már programom ma estére; see koht on kinni ez a hely foglalt; pani ühes hotellis toa kinni foglaltam egy szobát az egyik szállodában
10. kõnek (söömisega seoses) meg ♦ kass pistis linnu kinni a macska megfogta a madarat
11. (aja kohta, kus lehm ajutiselt ei lüpsa) ♦ lehm on kinni vemhes a tehén, elapadt a tehén

kostma <k'ost[ma k'ost[a kosta[b koste[tud, k'ost[is k'ost[ke 34 v>
1. (vastuseks ütlema, vastama) válaszol, szól; (lausuma, sõnama) mond ♦ küsimustele kostma a kérdésekre válaszol; mõtle oma isa peale, mida tema selle peale kostaks? gondolj az apádra, ő mit mondana?
2. (kellegi heaks, kasuks midagi ütlema) vki mellett felszólal
3. (kuulduma) hallatszik; (kõlama) elhangzik; (hääletoonist aimatav olema) megszólal ♦ väljast kostab lärmi kintről zaj hallatszik; saalist kostab muusikat a teremből hallatszik a zene; kaugele kostma messzire hallatszik; neiu hääles kostab mure a lány hangjában aggodalom hallatszott

kukkuma2 <k'ukku[ma k'ukku[da kuku[b kuku[tud 28 v>
1. esik, leesik, elesik ♦ komistas kivi otsa ja kukkus megbotlott a kőben, és elesett; kõhuli kukkuma hasra esik; ninuli kukkuma orra bukik; täies pikkuses maha kukkuma teljes hosszában elvágódik; katuselt alla kukkuma leesik a tetőről; kraavi kukkuma beleesik az árokba; pastakas kukub käest kiesik a toll a kezéből; trepist alla kukkuma leesik a lépcsőn; kui sinu ümber kõik kokku kukub, oled selles ise süüdi ha körülötted minden összedől, akkor te vagy az oka; lennuk kukub alla a repülőgép lezuhan; vana ait kukkus kokku a régi pajta szétesett; kõik, mida üritan, kukub läbi minden elbukik, amit próbálok; voodisse kukkuma kõnek ágynak esik; valitsus kukub kõnek megbukik a kormány; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ega minagi pole taevast kukkunud engem se a gólya költött; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani; (kes teisele auku kaevab,) ise sisse kukub a saját csapdájába esik; miski kukub kellelegi sülle vkinek az ölébe hull/pottyan vmi; kukub alati jalgadele mindig talpra esik; käbi ei kuku kännust kaugele nem esik messze az alma a fájától
2. (vabalt rippuma) esik, omlik ♦ see riie ei kuku hästi az anyag nem esik szépen; (tema) õlgadele kukkuvad tumedad juuksed a vállára omló fekete haja
3. kõnek (järsku mingisuguseks muutuma, teise seisundisse minema) lesz ♦ see poleks saanud paremini välja kukkuda jobb nem is lehetett volna
4. kõnek (sattuma) kerül ♦ vanglasse kukkuma börtönbe kerül

leebuma <l'eebu[ma l'eebu[da l'eebu[b l'eebu[tud 27 v> megenyhül ♦ isa leebus megenyhült az édesapja

lell <l'ell lelle l'elle l'elle, l'elle[de l'elle[sid_&_l'ell/i 22 s> (isa vend) nagybátya, nagybácsi

liin <l'iin liini l'iini l'iini, l'iini[de l'iini[sid_&_l'iin/e 22 s> (joon, rajatiste vöönd, rinne, põlvnemise jada, vana pikkusühik); tehn (edastustee) vonal ♦ bussiliin autóbuszjárat; kaitseliin sõj védelmi vonal, védővonal; raudteeliin vasútvonal, vasúti vonal; telefoniliin tehn telefonvonal; trammiliin villamosvonal; veeliin mer vízvonal; ülekandeliin el távvezeték; ööliin éjszakai járat; sugulus isa liinis apai ágon rokonság
■LS: liini+ ♦ liinitakso iránytaxi

manitsema <manitse[ma manitse[da manitse[b manitse[tud 27 v> (veenma) int; (õpetama) leckéztet; (noomima) figyelmeztet ♦ manitseb rahvast rahulikuks jääma nyugalomra inti a népet; isa manitseb poissi mitte minema õhukesele jääle figyelmezteti a fiút, hogy ne menjen a vékony jégre

moodi <m'oodi postp [gen]> (kellegi-millegi sarnane v sarnaselt) módon ♦ ta on välimuselt isa moodi apjára hasonlít; käitu inimese moodi viselkedj emberi módon; istub türklase moodi törökülésben ül

nahutama <nahuta[ma nahuta[da nahuta[b nahuta[tud 27 v>
1. (naha peale andma, peksma) elver, csépel vkit, kiporolja vkinek a nadrágját ♦ poiss on isa käest küllalt nahutada saanud, aga ikka ei kuula sõna a fiút rendesen elverte az apja, de még mindig nem fogad szót; nahutab hobust vemblaga bottal csépeli a lovat; vargapoiss tuleks läbi nahutada jól el kellene verni a tolvajt
2. (ühendina nahutada saama: petta, tüssata saama) megjárja ♦ võid kauba tegemisel kergesti nahutada saada könnyen megjárhatod ezzel az üzlettel; olen oma lolli usaldavuse tõttu tihti nahutada saanud az ostoba hiszékenységem miat gyakran megjárom
3. piltl (sõnadega materdama, läbi võtma, tõrelema) leszid, kioszt vkit ♦ sai koosolekul nahutada az értekezleten kapott hideget-meleget, megkapta a magáét

naituma <n'aitu[ma n'aitu[da n'aitu[b n'aitu[tud 27 v> (naist võtma) nősülni; (mehele minema) férjhez menni; (omavahel abielluma) összeházasodik ♦ pärast lühikest lesepõlve naitus isa uuesti rövid özvegység után apám újra megnősült; ta kavatseb naituda selle mehega össze akar házasodni ezzel a férfival; Jüri ja Mari naitusid Jüri és Mari összeházasodtak

needma <n'eed[ma n'eed[a n'ea[b n'ee[tud, n'eed[is n'eed[ke 34 v> (rängalt kiruma, sajatama, igaveseks hukka mõistma) átkoz, kárhoztat ♦ neab oma elu átkozza az életét; needis ülemusi átkozza a főnököket; ole sa neetud! légy átkozott!; neetud olgu see päev, mil sõda puhkes átkozott legyen az a nap, amikor a háború kitört; isa needis oma poja [ära] az apa elátkozta a fiát

niisama <+sama adv>
1. (ilma erilise põhjuse, tagamõtte v eesmärgita, muidu) csak úgy, éppúgy, éppígy ♦ ma niisama [jutujätkuks] mainisin csak úgy mondtam; tee midagi, ära istu niisama csinálj valamit, ne ülj csak úgy; seda asja ma niisama ei jäta! nem hagyom annyiban ezt a dolgot!; ära pane lampi põlema, näeb niisamagi ne kapcsold fel a lámpát, úgyis látni
2. (võrdluses: sama) ugyanolyan, ugyanilyen, ugyanannyi, éppolyan ♦ poeg on niisama pikk kui isa a fiú ugyanolyan magas, mint az apaja; olen niisama tark kui ennegi éppolyan okos vagyok, mint eddig; vihm lakkas niisama järsku, nagu oli alanud az eső éppolyan gyorsan elállt, mint amilyen gyorsan eleredt; tean sellest niisama vähe kui teisedki éppolyan keveset tudok erről, mint mások; neil on kolm hobust ja niisama palju lehmi három lovuk van, és ugyanannyi tehenük
3. (nii) ilyen, olyan ♦ sellest loost sa niisama lihtsalt välja ei rabele ebből az ügyből nem mászol ki olyan egyszerűen
4. ([nii]samuti) is, csakúgy, éppúgy ♦ käed on väsinud, jalad niisama fáradtka a kezei, meg a lábai is; sajab niisama nagu eile esik, csakúgy, mint tegnap; ta õpetused ajavad naerma niisama kui anekdoodid a tanításai éppúgy megnevettetnek, mint a viccei

nikerdama <nikerda[ma nikerda[da nikerda[b nikerda[tud 27 v>
1. (puusse kujutisi, mustrit lõikama, puust midagi välja lõikama v voolima) vés, lefarag, farigcsál, farag; (treima) esztergál ♦ nikerdasin oma nimetähed puukoorde a fa kérgébe véstem a nevem kezdőbetűit; isa nikerdas lapsele puuhobust az apa egy kis falovat faragott a gyereknek; elevandiluust nikerdatud krutsifiks elefántcsontból faragott feszület; nikerdatud kaanega laegas faragott fedelű ládikó
2. piltl (nokitsedes, kõpitsedes tegema) fúr-farag, barkácsol; (hoolega viimistlema) csiszol ♦ nikerdab iga fraasi ja lause kallal csiszolgat minden kifejezést és mondatot
3. kõnek (enda kasuks kombineerima) ügyeskedik ♦ nikerdasin endale ühe vaba päeva kiügyeskedtem magamnak egy szabdnapot

nimi <nimi nime nime -, nime[de nime[sid 20 s> (eesnimi, pärisnimi, üldnimi) név, névadó, hírnév; (perekonnanimi) vezetéknév, családnév; (looma-, hüüd-, peite-, varjunimi) név; (hüüdnimi) becenév, gúnynév, csúfnév; (varjunimi) álnév, fedőnév; (nimetus) nmegnevezés ♦ haruldane nimi (1) (harva esinev) ritka név; (2) (ebatavaline) szokatlan név; imelik nimi furcsa név; võõrapärane nimi idegen név; kunstnikunimi művésznév; mehenimi férfinév; naisenimi női név; ristinimi keresztnév; sõimunimi ragadványnév; tänavanimi utcanév; valenimi álnév, hamis név; üldnimi keel köznév; hobuse nimi a ló neve; jõgede nimed a folyók nevei; mis nimi lapsele pandi, mis lapsele nimeks pandi? milyen nevet adtak a gyereknek?; lapsel ei ole veel nime még nincs neve a gyereknek; varjas end võõra nime all álnéven bujkált; mis sinu nimi on? mi a neved?; ega minu nimele kirja ole? nem jött a nevemre levél?; maja on isa nime peal v nimel a ház az apám nevén van; isa kirjutas talu poja nimele az apa a fia nevére iratta a tanyát
■LS: nimi+ (nominaal-) ♦ nimihind maj névleges érték; nimikaal maj névleges súly; nimikoormus el névleges terhelés; nimipinge el névleges feszültség; nimiväärtus névérték
nimi+ (nimeandmisega seotud) ♦ nimiosa, nimiroll címszerep; nimitegelane kirj főhős

noomima <n'oomi[ma n'oomi[da noomi[b noomi[tud 28 v> (etteheiteid tegema, manitsema) dorgál, rendreutasít, megszid, megró, megint, megfedd, megdorgál, leszid, lekap, leckéztet, lebarnít, korhol, kárhoztat, fedd, elővesz; (pehmelt) pirongat ♦ poiss sai isa käest v isalt koerustükkide pärast noomida a fiút megdorgálta apja a csíntalanságokért; vanadel ei maksaks noori igal sammul noomida nem kellene az időseknek a fiatalokat folyton dorgálniuk; ema noomis tihti tütart, et see on laisk az anya gyakran megszidta lányát lustaságáért; teda noomiti liigse tagasihoidlikkuse pärast megpirongatták túlzott visszafogottságáért

noorendama <noorenda[ma noorenda[da noorenda[b noorenda[tud 27 v> fiatalít, megfiatalít; (veidi) fiatalít; (ennast) fiatalít ♦ naeratus noorendab su nägu a mosoly fiatalabbá teszi az arcod; püüab end kosmeetikaga noorendada megpróbálja kozmetikumokkal fiatalabbá tenni magát; õunapuud tuleks harvendada ja noorendada aiand az alamafákat ritkítani és frissíteni kellene; hokimeeskonna noorendatud koosseis a jégkorond csapat megujúlt felállásban; poeg on nagu isa noorendatud väljaanne a fiú apja fiatalabb kiadása

näppama <n'äppa[ma näpa[ta n'äppa[b näpa[tud 29 v> (pisut varastama) csen, megcsap, elsinkófál, elemel, elcsen, elcsakliz, csíp; (üle lööma) lenyúl, megcsap, megfúj ♦ poiss näppas isa tagant v isalt sigarette a fiú cigarettát csent az apjától; keegi oli talt rongis taskust rahakoti näpanud valaki ellopta a vonatban a zsebéből a pénztárcát; selle pooltunni võiksid endale tööajast näpata azt a fél órát lecsíphetnéd a munkaidőből; oli Mardil pruudi nina eest [ära] näpanud elcsípte a Márton barátnőjét az orra elől

nüpeldama <nüpelda[ma nüpelda[da nüpelda[b nüpelda[tud 27 v> (näit vitsaga, rihmaga peksma) ver, ütlegel ♦ poiss sai isa käest nüpeldada, isa nüpeldas poisi läbi v poisil naha kuumaks a fiút megverte az apja; nüpeldan sul taguotsa kirjuks kiporolom a nadrágod; ta nüpeldati vaeseomaks félholtra verték; nüpeldas jalutuskepiga oma saapasääri megcsapkodta a sétapálcával a csizmája szárát

ohelik <ohel'ik oheliku ohel'ikku ohel'ikku, ohelik/e_&_ohel'ikku[de ohel'ikk/e_&_ohel'ikku[sid 25 s>
1. (nöörijupp) kötéldarab; (köidik) pányva, béklyó ♦ perenaisel oli lehm ohelikuga järel a gazdasszony kötélen vezette a tehenet; käed olid ohelikuga selja taha seotud hátrakötötték a kezét
2. piltl (laiskvorst) lustaság ♦ isa kõrval oli poeg igavene ohelik az apja mellett a fiú egy lustaság

ohi <ohi ohja 'ohja 'ohja, 'ohja[de 'ohja[sid_&_'ohj/e 24 s> gyeplő; piltl (juhtimine, võim) gyeplő, irányítás ♦ nahkohjad bőr gyeplő; valitsusohjad a kormány irányítása; ohje pingule tõmbama rövidre fogja a gyeplőt; ohje lõdvaks v lõdvale laskma megereszti a gyeplőt; kodus on ohjad isa käes otthon az apám kezében van az irányítás; uus juhataja võttis kindlalt ohjad enda kätte az új igazgó határozottan kezéb evette az irányítást; vihane mees suutis end vaevu ohjes v ohjades hoida a dühös férfi alig tudta visszafogni magát; kedagi ohjes hoidma vkit pórázon tart; rövid pórázon tart vkit; (kedagi) ohjes/vaos hoidma sakkban tart vkit

oma1 <oma pron; oma oma oma -, oma[de oma[sid_&_om/i 17 pron, adj, s>
1. pron (ei käändu) maga, önnön, ön-, tulajdon, saját ♦ isa oma pojaga apa a fiával; talitse oma suud! fékezd a nyelved!; ta on oma tööga rahul elégedett a saját munkájával; igaüks on oma õnne sepp ki-ki a maga szerencséjének (a) kovácsa
2. pron (käänduvana) (ise, enese v enda asemel) maga ♦ ostis omale kingad cipőt keresett magának; tean seda omast käest saját tapasztalatomból tudom; mine sina, mul omal pole aega menj te, nekem nincs időm; mees omal kohal legény a talpán/gáton
3. pron (viitab kellegi v. millegi kuuluvusele v. liigile) én ♦ minu lapsed on sinu omadega tülis a gyermekeim haragban vannak a tieiddel; raamat on poisi oma a könyv a fiúé
4. adj saját; (omane, lähedane) közeli; (isiklik) személyes, magán ♦ sünnipäeval olid ainult omad inimesed a születésnapon csak közeli rokonok voltak jelen; iga asi tuleb omal ajal mindent a maga iedjében; elu läheb oma rada az élet megy a maga útján; oma ala meister mestere a szakmájának; seened omas mahlas gomba saját levében; see on su oma asi ez a te dolgod; omast arust szerintem; omalt poolt a magam részéről; omas rasvas praadima saját zsírjában süt
5. s kõnek (keegi v miski kellelegi kuuluv) maga ♦ mina räägin oma, nemad oma én mondom a magamét, ők is a magukét
6. s (pl) (sama kollektiivi liikmed) övé ♦ luuraja jõudis omade juurde a felderítő az övéihez ért; naabri omad läksid linna a szomszédok elmentek a városba; meie omad on kõik pulmas a mieink mind az eskövőn vannak
7. s (pl komit) (toimingud, tööd, asjad) saját, maga ♦ ta on omadega sees v pigis pácban van; ta on omadega läbi kimerült; ta läks omadega sassi összezavarodott
■LS: oma+ ♦ omakaal önsúly; omakapital maj törzstőke; omatoodang maj saját termék, saját készítmény

omavahele <+vahele adv> egyedül; (ainult enda teada) egymás között, közöttünk ♦ isa ja poeg jäid kabinetti omavahele apa és fia egyedül maradtak az irodában; see jutuajamine jäägu meil omavahele ez a beszélgetés maradjon közöttünk

onu <onu onu onu -, onu[de onu[sid 17 s>
1. (ema v isa vend) bátya, nagybácsi ♦ onu ikka onu a nagybácsi az nagybácsi
2. lastek ([võõras] mees) bácsi ♦ külaonu idegen bácsi; sepaonu kovács bácsi; onu, aidake mind! bácsi, segítsen!

otsatult <otsatult adv> (ääretult, piiritult) végtelen, határtalanul; (väga) nagyon, rendkívűl ♦ tee tundus otsatult pikk az út végtelenül hosszúnak tűnt; otsatult hea isa nagyon jó apa; olen otsatult väsinud rendkívül fáradt vagyok

paariline <paariline paarilise paarilis[t paarilis[se, paarilis[te paarilis/i 12 s, adj>
1. s (paari moodustav olend, paarimees) pár; (töös) munkatárs ♦ olin saagimisel isa paariline fűrészelésnél apámmal voltam párban; tule mulle paariliseks, hakka mu paariliseks! legyél a párom!; tantsijad valivad endale paarilise a táncosok párt választanak maguknak; nurgas vedeles üksik paariliseta suss a sarokban egy pár nélküli papucs hevert
2. adj (paaris-, kaksik-) páros ♦ paarilised elundid páros szervek; paarilised näärmed páros mirigyek
3. adj (liitsõna järelosana) (paaridest koosnev) pár ♦ kuuepaariline hat párból álló

papa <papa papa papa[t -, papa[de papa[sid 16 s> kõnek (isa) papa, tata, nagypapa

paps <p'aps papsi p'apsi p'apsi, p'apsi[de p'apsi[sid_&_p'aps/e 22 s> kõnek (isa) apu, papa

peale <p'eale postp, prep, adv> vt ka peal, pealt
1. postp [gen]; adv (pealepoole, kõrgemale, kelle-mille pealispinnale) fölé, -ra/-re ♦ võid leiva peale määrima rákeni a vajat a kenyérre; kellelegi korralikult kere peale andma elhúzza/elhegedüli/elrántja vkinek a nótáját
2. adv; postp [gen] (osutab (saabuvale) olukorrale, seisundile, mõju objektile) -ra/-re ♦ ta mõtleb tuleviku peale a jövőre gondol
3. postp [gen] (osutab olukorra põhjustajale, tingimusele) -ra/-re ♦ ärkasin telefonihelina peale a telefon csörgésére ébredtem; hea õnne peale találomra
4. postp [gen]; prep [part] kõnek (pärast, järel) után ♦ peale vihma eső után
5. postp [elat]; adv (millestki alates, rõhutab algus- v. lõppmomenti) kezdve, fogva, óta ♦ eilsest peale on sadanud tegnap óta esik
6. prep [gen] (välja arvatud) kivéve, kivételével ♦ kõik peale isa olid kohal mindenki jelen volt, kivéve az apa
7. adv; prep [gen] (lisaks, juurde) ráadásul

pension <p'ension p'ensioni p'ensioni p'ensioni, p'ensioni[de p'ension/e 19 s; p'ension p'ensioni p'ensioni[t -, p'ensioni[te p'ensione[id 02 s> nyugdíj ♦ invaliidsuspension rokkantsági nyugdíj; kogumispension öregséginyugdíj-megtakarítás, nyugdíj‐előtakarékosság; rahvapension állami nyugdíjbiztosítás; vanaduspension öregségi nyugdíj; pensionile minema/jääma nyugdíjba vonul; isa on juba pensionil az apa már nyugdíjas
■LS: pensioni+ ♦ pensionifond nyugdíjalap; pensioniiga nyugdíjaskor, nyugdíjkorhatár; pensionikindlustus nyugdíjbiztosítás; pensioniseadus nyugdíjtörvény

poeg <p'oeg poja p'oega p'oega, p'oega[de p'oega[sid_&_p'oeg/i 22 s>
1. fia vkinek ♦ Sissi ainuke poeg Sissi egyetlen fia; minu esimene poeg az első fiam; ta sai poja fia született; ta on [täpselt] oma isa poeg apja fia
2. (loomadel) kölyök; (lindudel) fióka ♦ kassipoeg macskakölyök; varesepoeg varjúfióka
3. (poeetilisemas pruugis: väärikas esindaja) gyerek
4. relig (Kristus) fiú ♦ Isa ja Poja ja Püha Vaimu nimel Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében

poolt <p'oolt postp, adv>
1. postp [gen], postp [ablat]; adv (suunast, kohast) felől, -ról/-ről ♦ rebane tuleb metsa poolt a róka az erdő felől jön; tuul puhub lääne poolt nyugat felől fúj a szél; mitmelt poolt sokfelől; rahvast on igalt poolt mindenhonnan/mindenfelől jöttek; ühelt poolt..., teiselt poolt egyfelől..., másfelől; omalt poolt a maga részéről
2. postp [gen] (kelle juurest, käest) -tól/-től ♦ tuli õe poolt a nővérétől jött; vii talle minu poolt tervisi add át neki üdvözletemet
3. postp [gen] (pärinemise märkimisel, poolest) ♦ oleme isa poolt sugulased apai ágon rokonok vagyunk
4. postp [gen]; adv (pooldamise väljendamisel) mellett(e) ♦ hääletasin ettepaneku poolt szavaztam a javaslat mellett; kes on poolt? ki van mellette?; olen tema poolt mellette vagyok, a pártján állok
5. postp [gen] (tegija märkimisel) által ♦ valitsuse poolt vastuvõetud otsus a kormány által elfogadott döntés
6. adv (liitsõna järelosana) -ról/-ről ♦ altpoolt lentről; tagantpoolt hátulról; väljastpoolt kívülről, kintről

pressima <pr'essi[ma pr'essi[da pressi[b pressi[tud 28 v>
1. (vajutama, suruma) sajtol, présel, gyömöszöl; (pigistama) facsar; (rõhuma) nyomaszt ♦ tööd pressivad peale a sok munka nyomasztja; selle mantli pressib veel kohvrisse ezt a kabátot még a kofferba préseli
2. (pressi abil suruma) présel, sajtol ♦ turbast briketti pressima tőzegből brikettet sajtol; pressitud hommikusöögihelbed extrudált reggeli gabonapelyhek; pressitud tooted extrúziós termékek; pressitud pärm, presspärm sajtolt élesztő
3. (aurutades triikima) vasal ♦ isa pressib pükse az apa nadrágot vasal
4. ([end] pingutama) (előre)nyomul, nyomakodik ♦ paat pressib tuules edasi a csónak előrenyomul a szélben
5. (pealekäivalt nõudma) kicsikar, zsarol ♦ pressib kellegi käest raha välja pénzt csikar ki vkitől

põlv <p'õlv põlve p'õlve p'õlve, p'õlve[de p'õlve[sid_&_p'õlv/i 22 s>
1. térd ♦ vesi on põlvist saadik v põlvini a víz térdig ér; mu püksipõlv on katki kiszakadt a nadrágom térde; põlvili laskuma térdre ereszkedik; laps ronis isa põlve peale a gyerek az édesapja térdére telepedett
2. (põlvkond, sugupõlv, inimpõlv) nemzedék ♦ põlvest põlve nemzedékről nemzedékre; vanema põlve esindaja az idősebb nemzedék képviselője; neljandast põlvest saadik negyedíziglen; kolmanda põlve päikesepaneel harmadik generációs napelem
3. (põli) élet, kor(szak) ♦ poissmehepõlv legénykor, legényélet; üliõpilaspõlv egyetemista kor
■LS: põlve+ ♦ põlvekeder anat térdkalács; põlveliiges anat térdízület; põlvevigastus térdsérülés; põlveõnar, põlveõnnal térdhajlat

pärandus <pärandus päranduse pärandus[t pärandus[se, pärandus[te pärandus/i 11 s> hagyaték, örökség ♦ päranduseks saama midagi örököl vmit; kutsusin teid, et arutada pärandus-küsimusi azért hívtam ide, hogy az örökségéről beszéljünk; jätma päranduseks midagi örökül hagy vmit; ta jäeti isa pärandusest ilma megfosztották apai örökségétől; see piibel on mu ema pärandus ez a Biblia anyám hagyatékából való

päris <päris adv, adj>
1. adv (täiesti, lausa) egészen, teljesen ♦ päris täpselt ma seda ei tea nem tudom egész pontosan; päris tõesti való igaz; päris alguses egészen az elején; oleme juba päris lähedal már egészen közel vagyunk
2. adj (tõeline, tegelik, ehtne) valódi, igazi ♦ see ei ole päris hõbe ez nem igazi ezüst; ta ei ole mu päris isa, vaid kasuisa ő nem az igazi apám, hanem a mostohaapám

püha <püha püha püha -, püha[de püha[sid_&_püh/i 17 adj, s>
1. adj relig szent ♦ Isa, Poja ja Püha Vaimu nimel Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében; püha kolmainsus a Szentháromság; püha perekond a szent család; püha neitsi szent szűz; püha isa szentatya; püha Jüri szent György; {keda} pühaks kuulutama szentté avat vkit
2. adj (Jumalaga, jumalateenistusega, kultusega seotud) szent ♦ püha linn szent város; püha maa szent föld; Püha Tool Szentszék; püha õhtusöömaaeg Szentáldozás, az úri szent vacsora; püha öö szent éj
3. adj (ehmatust, imestust, üllatust väljendavates hüüatustes) szent ♦ sa püha taevas! Te szent ég!
4. s ünnep ♦ kirikupüha, kiriklik püha egyházi ünnep; rahvuspüha nemzeti ünnep; riigipüha, riiklik püha állami ünnep(ség); jõulu esimene püha karácsony első napja; pühi pidama (meg)ünnepel; pühade ajal ünnepekkor; häid pühi! kellemes ünnepeket (kívánunk)!

rahu1 <rahu rahu rahu -, rahu[de rahu[sid 17 s; rahu adv>
1. (riikide vahekord, kus kumbki riik ei rakenda teise suhtes vägivalda) béke ♦ rahu kestis 30 aastat a béke 30 évig tartott; see juhtus rahu ajal békeidőben történt
2. (rahusõlmimine, rahutegemine) békekötés; (rahuleping) békeszerződés ♦ relvarahu fegyverszünet, tűzszünet; vaherahu ideiglenes béke(kötés); rahu sobitama békét közvetít
3. (rahulikkus, meelerahu, vaenu puudumine, leplikkus) nyugalom, béke(sség), nyugodtság, nyugodalom, nyugta, csend ♦ perekondlik rahu családi béke; rahu naabrite vahel békesség a szomszédok között; elame rahus, kellegagi tülitsemata békességben élünk, senkivel sem veszekszünk; ta ei saa enne rahu, kui ... nem nyugszik meg, mielőtt...; minu hinges valitses rahu lelkemben nyugalom lakozott; rahu, ainult rahu! csak szép nyugodtan!
4. (rahulik ümbrus, häirimata olukord) béke, nyugalom; (hüvastijätusoovides elavale v surnule) béke; (vaikus) csend ♦ igavene rahu örök béke; hambavalu ei anna rahu a fogfájás nem hagy nyugton; ma ei taha su rahu rikkuda! nem akarom megzavarni a nyugalmadat; puhka rahus, kallis isa! nyugodj békében, édesapám!; rahu tema põrmule! béke poraira!
5. kõnek (rahulikult, paigal, rahule, tülitamata) nyugodtan, nyugton, békében ♦ ole nüüd natuke rahu! maradj nyugton egy kicsit; jäta mind rahu! hagyj békén
■LS: rahu+ ♦ rahuaeg békeidő; rahuettepanek békejobb, békejavaslat; rahuingel békeangyal; rahukohtunik békebíró; rahukonverents békekonferencia; rahumeelsus békesség; rahuolek elégedettség; rahupoliitika békepolitika; rahupreemia békedíj; rahurikkuja békeszegő, rendzavaró, rendbontó; rahurikkumine békeszegés, rendbontás; rahuvõitleja békeharcos; rahuvõitlus békeharc

range <r'ange r'ange r'ange[t -, r'ange[te r'ange[id 01 adj> szigorú ♦ range isa szigoró apa; ranged eeskirjad szigorú rendszabályok; range karistus szigorú büntetés; range kord szigorú rend; range õpetaja szigorú tanár; kellegi vastu range olema vkihez szigorú

ratsutama <ratsuta[ma ratsuta[da ratsuta[b ratsuta[tud 27 v>
1. (ratsa sõitma) lovagol ♦ hobusel v hobuse seljas ratsutama (lovon) lovagol; galoppi ratsutama vágtázik; ta käib hommikuti ratsutamas reggelenként lovagolni jár; ette ratsutama elébe vágtat; laps ratsutab isa kukil a gyerek az apja nyakán lovagol; nõiad ratsutavad luual a boszorkányok a seprűnyélen lovagolnak
2. piltl (kihutama) vágtat

saama <s'aa[ma s'aa[da s'aa[b saa[vad s'aa[dud, s'a[i saa[ge s'aa[dakse 37 v>
1. (väljendab objekti siirdumist kellegi omandusse, kasutusse) (meg)kap ♦ sai kirja levelet kapott; laps saab rinda a gyerek szopik; emalt on ta saanud tumedad juuksed a gyerek az anyja sötét haját örökölte; sai koosolekul esimesena sõna az értekezleten elsőnek kapta meg a szót; sai kirjandi eest viie az esszére ötöst kapott; sain esmaabi elsősegélyt kaptam; kust võiks selle kohta infot saada? hol lehet erről információt kapni?; kui aega saan, räägin pikemalt ha lesz időm, bővebben beszélek; maja on odavalt saada a házat olcsón lehet megkapni; seda raamatut ei ole enam ühes[t]ki poes[t] saada ez a könyv egyik boltban se kapható; sain nohu náthás lettem; olen külma saanud megfáztam; terve öö ei saanud ta und egész éjjel nem tudott aludni; sain temalt kuulda, et kõik on hästi läinud hallottam tőle, hogy minden jól sikerült; saime hulga aega oodata, enne kui teised tulid sokat kellett várnunk, mielőtt jöttek a többiek; linn sai sõja ajal kõvasti kannatada a város a háború alatt sokat szenvedett; vanaisa sai sõjas jalast haavata a nagyapa a háborúban megsebesült a lábán; kedagi/midagi kaelast ära saama, kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. (hankima, muretsema) szerez ♦ kust saaks abilisi? honnan szerezhetnék/szerezzek segédeket?; nad said teise lapse nekik a második gyerekük született; jahimehed olid saanud kaks metssiga a vadászok két vaddisznót lőttek; meie võistkond sai esikoha a csapatunk első helyezést nyert
3. (väljendab tegevust, millega õnnestub objekt panna, suunata, viia mingisse kohta, olukorda, seisundisse) tud, képes, sikerül ♦ vaevaga sain ülikooli lõpetatud alig tudtam befejezni az egyetemet; ma ei saanud toitu suust alla nem tudtam lenyelni az ételt; sain talle aru pähe panna sikerült észhez térítenem; sügiseks saame majale katuse peale őszre meglesz a ház teteje; selle asja saame joonde ezt a dolgot rendbehozzuk; ei saanud pilli häälde a hangszert nem sikerült felhangolnia; haigus sai mehe pikali a betegség a férfit ágyba döntötte; poiss ei saanud mootorratast käima a fiúnak nem sikerült a motorkerékpárt beindítania; tanu alla saama bekötik a fejét; küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; peavõitu saama megüti a főnyereményt; ta sai tünga! ezt jól megszívta!; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
4. (muutuma) lesz, válik ♦ ta sai kurjaks dühös lett; märkamatult on lapsed suureks saanud a gyerekek észrevétlenül felnőttek; vihm tuleb, saate märjaks! jön az eső, megáztok!; tahaksin temaga tuttavaks saada szeretnék vele megismerkedni; poiss sai viis aastat vanaks v viieseks a fiú öt éves lett; kelleks sa tahad saada? mi akarsz lenni?; sain temaga sõbraks összebarátkoztam vele; Mari saab varsti emaks Mari nemsokára anya lesz; sa võid teiste naerualuseks saada mások előtt nevetségessé válhatsz
5. ([välja] tulema) lesz ♦ temast oleks võinud kunstnik saada művész lehetett volna; neist palkidest saab saun ezekből a gerendákból szauna lesz; talvest sai kevad a tél tavaszra fordult; mis siis minust saab? mi lesz belőlem?; remont sai korralik felújítás jól sikerült; kevadel saab meie abiellumisest juba neli aastat tavasszal már négy éve leszünk házasok; kell hakkab kaks saama nemsokára két óra lesz
6. (suutma, võima) tud, képes lesz ♦ ma ei saanud öösel magada nem tudtam éjjel aludni; ära aita, ma saan isegi ne segíts, én is meg tudom csinálni; ta ei saanud tulla nem tudott eljönni; ööbis, kus sai ott éjszakázott, ahol tudott; nii ei saa enam edasi elada így nem lehet tovább élni; ma ei saa sinu eest alla kirjutada nem írhatom alá helyetted
7. (jõudma, pääsema kohta v kohast, teat asendisse, seisundisse, tegevusse vms) ♦ saa siis ilusasti koju! menj szépen haza!; kuidas sa nii äkki siia said? hogy kerültél ilyen hirtelen ide?; ma pole ammu kodukanti saanud régóta nem voltam a szülőhelyemen; isa sai just äsja seitsekümmend täis az apa épp betöltötte a hetvenet; kõigest saab lõpuks himu täis az embernek a végén mindenből elege lesz; buss sai lõpuks liikuma a busz végül el tudott indulni; tehke silmapilk, et minema saate! azonnal tűnjetek el innen!; sain kartulid kooritud meghámoztam a krumplit
8. kõnek (sisult 1. isikut esindavates passiivilausetes) ♦ kõik saab tehtud minden meglesz; suvel sai palju reisitud a nyáron sokat utaztunk; külas sai kõvasti söödud a vendégségben sokat ettünk
9. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, möönmist) ♦ saagu mis saab, mina lähen lesz ami lesz, én elmegyek; ta pole targemaks saanud ega saa saamagi nem lett okosabb és nem is lesz
■LS: saamis+ ♦ saamislugu vmi keletkezésének a története, eredet

sarnane <sarnane sarnase sarnas[t -, sarnas[te sarnase[id 10 adj> (kelle-mille moodi v taoline) hasonló; (samalaadne) egyforma; (ühetaoline, ühtiv) egyező ♦ sarnased kolmnurgad hasonló háromszögek; poeg on täiesti oma isa sarnane a fiú egészen az apjára ütött, a fiú az apjára hasonlít; kaksikud on teineteisega väga sarnased az ikrek nagyon hasonlítanak egymásra; sarnaseks muutuma hasonlóvá válik; sarnased nagu kaks tilka vett piltl úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másikra

sugulane <sugulane sugulase sugulas[t sugulas[se, sugulas[te sugulas/i 12 s> rokon; (abielu kaudu) házasság útján rokon ♦ kauge v kaugelt sugulane távoli rokon; lihane sugulane vérrokon; otsejoones sugulased egyenesági rokonok; külgjoones sugulased oldalági rokonok; ülenejad sugulased felmenő rokonok; alanejad sugulased lemenő rokonok; isa poolt v isapoolsed sugulased apai ági rokonok; lähisugulane, ligidalt sugulane, lähedalt sugulane közeli rokon/hozzátartozó; veresugulane vérrokon, vér szerinti rokon; tal pole sugulasi nincsenek rokonai
■LS: sugulas+ ♦ sugulashinged rokon lelkek, lelki társak; sugulaskeel rokon nyelv; sugulasrahvas rokon nép

suu1 <s'uu s'uu s'uu[d su[hu, s'uu[de_&_suu[de s'uu[sid_&_s'u[id 26 s>
1. (huuled v kogu vastav ala näost, suuava, -õõs) száj; (loomadel) pofa ♦ suule suudlema kedagi szájon csókol vkit; piip suus pipával a szájában; suust suhu v suult suule hingamine szájból szájba lélegeztetés; suu- ja sõrataud száj- és körömfájás; täis suuga ei räägita tele szájjal nem illik beszélni; tal on nutuvõru suu ümber félreáll a szája; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ootab, et magavale kassile jookseks hiir suhu várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön; millegi maitset suhu saama érez vminek az ízére; elab peost suhu máról holnapra él; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál; vesi tuleb suhu összefut a nyál a szájában; suur tükk ajab suu lõhki jóból is megárt a sok; suu jääb (imestusest) lahti tátva marad a szája; kingitud hobuse suhu ei vaadata ajándék lónak ne nézd a fogát
2. (kõnetrakti osa, kõnelemist vm võimaldav elund) száj ♦ kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája; tal tuleb tangidega sõna suust kiskuda harapófogóval kell kihúzni/kiszedni belőle a szót; {kelle} suust ei tulnud enam sõnagi egy szót sem tudott kiejteni a száján; lapse suu läbi v lapse suust pead sa tõde kuulma gyerek szájából hallod az igazságot; valetab nii, et suu suitseb v vahutab hazudik, mintha könyvből olvasná; (úgy) hazudik, mint a vízfolyás; kellegi suud sulgema torkára forrasztja a szót; kellegi suud lukku panema lakatot tesz a szájára; suud lukus hoidma befogja/tartja a száját; pea suu!, suu kinni! fogd be a szád!; suud lahti tegema kinyitja a száját; suust suhu levima szájról szájra száll
3. kõnek (kõne, kõneosavus, kõnepruuk, suuvärk, rääkija) száj ♦ keegi on kasimata/ropu suuga vkinek mocskos/csúnya szája van; tema teenib endale suuga leiba, meie aga kätega ő a szájával keresi a kenyerét, mi pedig a kezünkkel; talitse v taltsuta oma suud! fogd vissza a szádat!; ilmaaegu suud kulutama (hiába) koptatja a száját/nyelvét; ilmaasjata suud kulutama rojtosra beszéli a száját; (kellelgi) sõnad suust võtma a szájából veszi ki a szót; suud pruukima száját járatja
4. (millegi ava) száj ♦ ahjusuu a kemence szája; koopasuu a barlang szája; püssisuu, püssi suu a puska torkolata; pudelisuu az üveg szája; kitsa suuga kann keskeny szájú kancsó
5. (voolava vee v veekogu kuhugi avanemise v suubumise piirkond, sissepääs mere poolt) torkolat ♦ jõesuu folyótorkolat
■LS: suu+ (seoses suuga) ♦ suupill szájharmonika; suutropp szájpecek; suuvalge szájpenész; suuvesi szájvíz; suuõõs szájüreg
suu+ keel ♦ suuhäälik szájhang

sõtse <sõtse sõtse sõtse[t -, sõtse[de sõtse[sid 16 s>
1. (isa õde) apai nagynéni
2. murd (õde, sõsar) nővér, húg

taadike[ne] dem <taadike_&_taadikene taadikese taadikes[t taadikes[se, taadikes[te taadikes/i 12 s> (vanaisa) papa, papus; (isa) apu; (vana mees, vanamees) öreg ♦ taevataadike[ne] úr

taat <t'aat taadi t'aati t'aati, t'aati[de t'aati[sid_&_t'aat/e 22 s>
1. (vana mees) aggastyán, öreg, tata, apó
2. (isa) papa, tata
3. (vanaisa) nagypapa, apó
4. (abikaasa, [abielu]mees) férjura
5. (taevataat) mennyei Atya

taevane <t'aevane t'aevase t'aevas[t -, t'aevas[te t'aevase[id_&_t'aevas/i 12_&_10 adj, s>
1. (taevalaotusega seotud) égi
2. (taevariigi, jumalustega seotud) égi, mennyei ♦ taevane kuningriik mennyei királyság; taevane isa, taevane Isa mennyei Atya
3. (oivaline, suurepärane) mennyei
4. (hüüatustes kohkumise, jahmatuse vms väljendamisel) te jó ég!
5. (taevaelanik, jumalus) mennyei

tädi <tädi tädi tädi -, tädi[de tädi[sid 17 s>
1. (ema v isa õde) nagynéni ♦ minu lihane tädi a nagynéném
2. lastek, nlj, hlv ([vanem] naine) néni ♦ tädi Paula Paula néni; naabritädi a szomszéd néni
■LS: tädi+ ♦ tädimees nagynéni férje; tädipoeg unokabáty(a), unokaöcs, unokatestvér, unokafivér; täditütar unokahúg, unokatestvér, unokanővér

uhke <'uhke 'uhke 'uhke[t -, 'uhke[te 'uhke[id 01 adj>
1. (väärikas ja iseteadev, kellegi v millegi üle uhkust tundev) büszke ♦ uhke rahvas büszke nép; uhke olema millegi üle büszke vmire; su isa on väga uhke su üle apád nagyon büszke rád
2. (endast [liiga] palju pidav, ennast täis olev) elbizakodott, önhitt, gőgös, kevély ♦ uhke oma varanduse üle kevély a vagyonára; uhkeks minema elbizakodik, beképzelt lesz; ta on uhkeks läinud el van bizakodva
3. (tore, suurejooneline, suursugune) pompás, fényes, nagyszabású ♦ uhke loss pompás kastély; uhked ratsud pompás lovak; uhked pulmad fényes esküvő

vader <vader vaderi vaderi[t -, vaderi[te vadere[id 02 s>
1. (ristivanem: isa) keresztapa; (ristivanem: ema) keresztanya ♦ minu poja vaderid a fiam keresztszülei
2. kõnek (kõnetamisel: kaim, vennas) koma, koma-asszony

vahel <vahel postp; vahel adv>
1. postp [gen]; adv között ♦ istub isa ja ema vahel anya és apa között ül; majade vahel a házak között; vastuolu vaeste ja rikaste vahel a gazdagok és a szegények közötti szakadék; kella kümne ja üheteistkümne vahel tíz és tizenegy óra között; kahe tule vahel piltl két tűz között, elöl tűz, hátul víz; alasi ja haamri vahel olema két malomkő közt őrlödik; karjub nagu siga aia vahel úgy ordít, mint a fába szorult féreg
2. adv (mõnikord, aeg-ajalt) néha ♦ vahel käisime teatris néha színházba járunk; vahel on mul halb tuju néha rossz kedvem van

vaheliti <vaheliti adv> (üksteise peale v vahele ulatudes, teineteist osaliselt kattes) átfedve ♦ seisis, käed vaheliti rinnal karba font kézzel áll; isa pani käed vaheliti rinnale apa karba fonta kezét; paneb käed (palveks) vaheliti összekulcsolja a (két) kezét

vaim <v'aim vaimu v'aimu v'aimu, v'aimu[de v'aimu[sid_&_v'aim/e 22 s>
1. (sisemaailm) szellem ♦ ärksa vaimuga inimene élénk szellemű ember; mul tuli vaim peale megjött az ihletem; terves kehas terve vaim ép testben ép lélek; see kõik on tühi töö ja vaimu närimine relig mindez hiábavalóság és szélkergetés
2. (mõtteviis, meelsus) szellem ♦ vanemad kasvatasid teda isamaalises vaimus a szülei hazafias szellemben neveltek; ajastu vaim a kor szelleme
3. (inimene, isik, hing) szellem ♦ rahutu vaim nyugtalan szellem; inimkonna suured vaimud az emberiség nagy elméi; vanaema oli meie maja hea vaim a nagymama a jó házi tündérünk volt
4. (surnu hing, kummitus, viirastus) szellem, árny, kísértet ♦ surnute vaimud az elhúnytok szellemei; ta on kurjast vaimust vaevatud relig gonosz lélek szállta meg
5. relig (jumala v tema loova, eluandva väe kohta) lélek ♦ Isa, Poja ja Püha Vaimu nimel az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében
■LS: vaimu+ ♦ vaimuanded szellemi adottságok; vaimueliit értelmiség; vaimuelu szellemi élet; vaimuerksus szellemi élénkség; vaimuhaige elmebajos, elmebeteg; vaimuhaigla elmegyógyintézet; vaimuhaigus elmebetegség, elmebaj; vaimuhiiglane szellemóriás; vaimuilm gondolatvilág, szellemi világ; vaimujõud lelkierő; vaimumaailm elmevilág; vaimupimedus tudatlanság, elmaradottság, obskurantizmus; vaimupuue szellemi fogyatékosság; vaimusuurus (suurvaim) szellemi nagyság; vaimusünnitis, vaimusünnitus agyszülemény, szellemi termék; vaimuteravus éleselméjűség; vaimutoit piltl szellemi/lelki táplálék; vaimutöö szellemi munka; vaimuvaene szellemtelen, ötletszegény; vaimuvalgus piltl műveltség

vanaema <+ema ema ema -, ema[de ema[sid 17 s> (isa v ema ema) nagymama, nagyanya ♦ emapoolne vanaema anyai nagymama

vanamees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s>
1. (vana mees, taat) öregember, öreg
2. kõnek (isa) öreg, édesapa
3. kõnek (abikaasa, mees) férj

vanem1 <vanem vanema vanema[t -, vanema[te vanema[id 02 s>
1. (juht, pealik) elöljáró ♦ hõimuvanem törzsfőnök; külavanem a falu elöljárója
2. (pl) (ema ja isa) szülő ♦ lastevanemate koosolek szülői értekezlet
vanemate+ ♦ vanematekodu (a) szülői ház

äkiline <äkiline äkilise äkilis[t äkilis[se, äkilis[te äkilis/i 12 adj>
1. (äkki toimuv) hirtelen, heveny ♦ äkiline tõmme hirtelen rántás; äkilised liigutused hirtelen mozdulatok; külalise äkiline ärasõit a vendég hirtelen távozása; vastase äkiline rünnak az ellenfél hirtelen támadása; äkiline surm hirtelen halál; äkiline vihapurse hirtelen dühkitörés; {kellele} lõi kõhtu äkiline valu hirtelen/heveny fájdalom nyilallt a hasába
2. (ägedaloomuline) lobbanékony, heves, hirtelen haragú, vehemens, indulatos; (talitsematu, järsk) szilaj, féktelen, nyers ♦ äkiline iseloom lobbanékony természet; isa oli järsu, äkilise ütlemisega inimene apám szókimondó/nyers ember volt
3. (millegi kohta: järsk) meredek, hirtelen ♦ äkiline nõlvak meredek lejtő; äkiline trepp meredek lépcső; jõgi teeb siin äkilise käänaku a folyó itt hirtelen kanyarulatot vet

ässitama <ässita[ma ässita[da ässita[b ässita[tud 27 v>
1. (koera hassetama) uszít ♦ kui lähemale tuled, ässitan koera sulle kallale ha közelebb jösz, rád uszítom a kutyát
2. (midagi tegema õhutama, kellegi v millegi vastu üles kihutama) felbujtat, buzdít, felbuzdít, uszít, ösztönöz ♦ {keda} kuriteole ässitama bűncselekményre ösztönöz; {keda} vargile ässitama lopásra ösztönöz; püüdis poegi isa vastu üles ässitada megpróbálta a fiúkat apjuk ellen uszítani