[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

isegi <isegi adv>
1. (koguni, lisaks kõigele, vastupidi ootustele) akár, még .. is, sőt, mégpedig, méghozzá, bezzeg ♦ isegi tema ei tea még ő sem tudja; isegi haavalehed ei värisenud még a nyárfalevelek sem reszketnek; isegi kodus ei saa rahu még otthon sincs nyugtom; kõik olid kokku tulnud, isegi vanaätid mindenki eljött, még öregek is
2. (niigi, selletagi) anélkül, enélkül, így is, úgyis ♦ tal on tööd isegi palju így is sok munkája van már; neil on vara isegi küllalt úgyis elég vagyonosak már

juba <juba adv>
1. (ajaliselt) már, máris, immár ♦ juba tulen jövök már; me juba tunneme teineteist már ismerjük egymást; ööd on juba valged már fehérek az éjszakák; päike on juba loojunud már lement a nap; toas on juba soojem már melegebb van a szobában; olin selle juba unustanud már el is felejtettem; märkasin teda juba eemalt már messziről észrevettem; aeg on juba läbi máris letelt az idő; juba ammu már rég; juba väikese poisikesena már kisfiúként; sa oled juba viies küsija az ötödik kérdező vagy; jäta juba hagyd már; aitab juba elég már; kui ema juba tuleks ha anya jönne már
2. (rõhutavalt) már, aztán ♦ seda juba ei juhtu azt már nem; tema juba sinna ei lähe ő aztán nem megy oda; meist nad juba jagu ei saa minket aztán nem győznek le; see oleks juba huvitav ez aztán érdekes lenne; hea on juba seegi, et ... már az is jó, hogy; juba see mõtegi on hirmus már a gondolati is rettenetes; kui juba, siis juba ha (már) lúd, legyen kövér
3. (isegi, koguni) még ♦ kui juba tema ei oska, siis ei oska keegi ha még ő sem tudja, akkor senki
4. (eituse või tugeva kahtluse puhul) hogyne ♦ jaah, juba sa tuled! hogyne, már jössz is!; juba nad sind aitavad! hogyne, majd ők segítenek!

ka <ka adv>
1. (samuti) is; (isegi, koguni) sem ♦ kas sina olid ka seal? te is ott voltál?; keegi ei suutnud aidata, ka arst mitte senki sem tudott segíteni, még az orvos sem; oli ka selliseid päevi voltak olyan napok is
2. (etteheite, pahameele jne rõhutamisel) is ♦ see ka mõni mees! na ez is egy férfi!; oled ikka ka! na te is!
3. kõnek (tugevdab eelnevat sõna v lauseosa) is, és ♦ miks ka mitte! miért is ne!; mis teil ka uudist on? na és nálatok mi újság?

kas <k'as adv>
1. (küsisõna) vajon, -e ♦ kas teate? tudjátok-e?; kas tõesti? csak nem?; kas ta tuleb? vajon eljön? vajon eljön-e?; kas te tõesti tahate seda? tényleg ezt akarjátok?; kas lähed või ei? mész vagy nem?; kas ei või jaa? vagy nem, vagy igen?; kas nüüd või mitte kunagi most vagy soha
2. (väljendab käsku, keeldu, pahameelt, imestust) ♦ kas te jätate järele! hagyjátok abba!, nem hagynátok abba?
3. (koos sõnaga või: isegi, vähemalt, näiteks) akár ♦ ootan sind kas või õhtuni akár estig várlak

koguni <koguni adv>, ka kogunisti
1. (isegi) méghozzá, sőt, ezenfelül ♦ ta sõimas ta läbi ja andis koguni peksa összeszidta, ezenfelül még meg is verte
2. (sootuks, täiesti) teljesen, egészen ♦ seal on koguni teine kliima ott egészen más az éghajlat

kukkuma2 <k'ukku[ma k'ukku[da kuku[b kuku[tud 28 v>
1. esik, leesik, elesik ♦ komistas kivi otsa ja kukkus megbotlott a kőben, és elesett; kõhuli kukkuma hasra esik; ninuli kukkuma orra bukik; täies pikkuses maha kukkuma teljes hosszában elvágódik; katuselt alla kukkuma leesik a tetőről; kraavi kukkuma beleesik az árokba; pastakas kukub käest kiesik a toll a kezéből; trepist alla kukkuma leesik a lépcsőn; kui sinu ümber kõik kokku kukub, oled selles ise süüdi ha körülötted minden összedől, akkor te vagy az oka; lennuk kukub alla a repülőgép lezuhan; vana ait kukkus kokku a régi pajta szétesett; kõik, mida üritan, kukub läbi minden elbukik, amit próbálok; voodisse kukkuma kõnek ágynak esik; valitsus kukub kõnek megbukik a kormány; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ega minagi pole taevast kukkunud engem se a gólya költött; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani; (kes teisele auku kaevab,) ise sisse kukub a saját csapdájába esik; miski kukub kellelegi sülle vkinek az ölébe hull/pottyan vmi; kukub alati jalgadele mindig talpra esik; käbi ei kuku kännust kaugele nem esik messze az alma a fájától
2. (vabalt rippuma) esik, omlik ♦ see riie ei kuku hästi az anyag nem esik szépen; (tema) õlgadele kukkuvad tumedad juuksed a vállára omló fekete haja
3. kõnek (järsku mingisuguseks muutuma, teise seisundisse minema) lesz ♦ see poleks saanud paremini välja kukkuda jobb nem is lehetett volna
4. kõnek (sattuma) kerül ♦ vanglasse kukkuma börtönbe kerül

kuulma <k'uul[ma k'uul[da kuule[b k'uul[dud, k'uul[is k'uul[ge 33 v>
1. (helisid tajuma ja eristama) hall, meghall; (hästi, selgelt) tisztán hall; (halvasti) nagyot hall, rosszul hall; (valesti) félrehall ♦ tegi, nagu ta ei kuulekski úgy tett, mintha nem hallaná; kas ma kuulsin valesti? félrehallottam-e?; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani
2. (teada saama) hall ♦ kuulsin seda raadiost hallottam a rádióban; ma pole temast midagi kuulnud nem hallottam róla semmit; kõigi kuuldes mindenki hallatára; kuule imet! kõnek miket nem hall az ember!
3. (kellegi õpetust, nõuannet, käsku arvestama) meghallgat, hallgat vmire, figyelembe vesz
4. kõnek (kõnetlussõnana: kuule v kuulge) figyel ♦ kuule! figyelj!; kuule ometi! halgass ide!

nõel <n'õel nõela n'õela n'õela, nõel[te_&_n'õela[de n'õela[sid_&_n'õel/u 23_&_22? s>
1. (vahend õmblemiseks) tű; (väiksem) tű; (kinnitamiseks, ka ehtena) hajtű, dísztű ♦ ehisnõel, ilunõel dísztű; juuksenõel hajtű; kingsepanõel suszter tű; kübaranõel kalaptű; ravinõel med gyógytű; rinnanõel bross(tű), melltű, kitűző, dísztű; süstlanõel, süstla nõel med fecskendő tű, injekciós tű; õmblusmasinanõel varrógéptű; õmblusnõel varrótű; torkas nõelaga sõrme megszúrta a tűvel az ujját; pani niidi nõela taha befűzte a cérnát a tűbe; pistis juuksekrunni nõeltega kinni hajtűvel megtűzte a kontyát; otsi kui nõela heinakuhjast piltl tűt keres a szénakazalban; otsima nagu nõela heinakuhjast tűvé tesz vmit; istub v on just nagu nõelte otsas v nõelte peal v nõeltel piltl tűkön ül; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani; nagu nõela silmast tulnud mintha skatulyából húzták volna ki
2. kõnek (magnetnõel) mágnestű; (putuka astel) fullánk; (okas, oga) tüske, tövis ♦ siili teravad nõelad a sün hegyes tüskéi; mesilase nõel a méh fullánkja
■LS: nõel+ ♦ nõeljää tűjég; nõellaager tehn tűcsapágy; nõeltehnika v nõelkudumine tűkötés
nõela+ ♦ nõelahoidja tűtartó; nõelapadi tűpárna; nõelapea (1) (õmblusnõela-) a tű foka; (2) (nööpnõela-) gombostűfej; nõelatorge tűszúrás

saama <s'aa[ma s'aa[da s'aa[b saa[vad s'aa[dud, s'a[i saa[ge s'aa[dakse 37 v>
1. (väljendab objekti siirdumist kellegi omandusse, kasutusse) (meg)kap ♦ sai kirja levelet kapott; laps saab rinda a gyerek szopik; emalt on ta saanud tumedad juuksed a gyerek az anyja sötét haját örökölte; sai koosolekul esimesena sõna az értekezleten elsőnek kapta meg a szót; sai kirjandi eest viie az esszére ötöst kapott; sain esmaabi elsősegélyt kaptam; kust võiks selle kohta infot saada? hol lehet erről információt kapni?; kui aega saan, räägin pikemalt ha lesz időm, bővebben beszélek; maja on odavalt saada a házat olcsón lehet megkapni; seda raamatut ei ole enam ühes[t]ki poes[t] saada ez a könyv egyik boltban se kapható; sain nohu náthás lettem; olen külma saanud megfáztam; terve öö ei saanud ta und egész éjjel nem tudott aludni; sain temalt kuulda, et kõik on hästi läinud hallottam tőle, hogy minden jól sikerült; saime hulga aega oodata, enne kui teised tulid sokat kellett várnunk, mielőtt jöttek a többiek; linn sai sõja ajal kõvasti kannatada a város a háború alatt sokat szenvedett; vanaisa sai sõjas jalast haavata a nagyapa a háborúban megsebesült a lábán; kedagi/midagi kaelast ära saama, kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. (hankima, muretsema) szerez ♦ kust saaks abilisi? honnan szerezhetnék/szerezzek segédeket?; nad said teise lapse nekik a második gyerekük született; jahimehed olid saanud kaks metssiga a vadászok két vaddisznót lőttek; meie võistkond sai esikoha a csapatunk első helyezést nyert
3. (väljendab tegevust, millega õnnestub objekt panna, suunata, viia mingisse kohta, olukorda, seisundisse) tud, képes, sikerül ♦ vaevaga sain ülikooli lõpetatud alig tudtam befejezni az egyetemet; ma ei saanud toitu suust alla nem tudtam lenyelni az ételt; sain talle aru pähe panna sikerült észhez térítenem; sügiseks saame majale katuse peale őszre meglesz a ház teteje; selle asja saame joonde ezt a dolgot rendbehozzuk; ei saanud pilli häälde a hangszert nem sikerült felhangolnia; haigus sai mehe pikali a betegség a férfit ágyba döntötte; poiss ei saanud mootorratast käima a fiúnak nem sikerült a motorkerékpárt beindítania; tanu alla saama bekötik a fejét; küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; peavõitu saama megüti a főnyereményt; ta sai tünga! ezt jól megszívta!; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
4. (muutuma) lesz, válik ♦ ta sai kurjaks dühös lett; märkamatult on lapsed suureks saanud a gyerekek észrevétlenül felnőttek; vihm tuleb, saate märjaks! jön az eső, megáztok!; tahaksin temaga tuttavaks saada szeretnék vele megismerkedni; poiss sai viis aastat vanaks v viieseks a fiú öt éves lett; kelleks sa tahad saada? mi akarsz lenni?; sain temaga sõbraks összebarátkoztam vele; Mari saab varsti emaks Mari nemsokára anya lesz; sa võid teiste naerualuseks saada mások előtt nevetségessé válhatsz
5. ([välja] tulema) lesz ♦ temast oleks võinud kunstnik saada művész lehetett volna; neist palkidest saab saun ezekből a gerendákból szauna lesz; talvest sai kevad a tél tavaszra fordult; mis siis minust saab? mi lesz belőlem?; remont sai korralik felújítás jól sikerült; kevadel saab meie abiellumisest juba neli aastat tavasszal már négy éve leszünk házasok; kell hakkab kaks saama nemsokára két óra lesz
6. (suutma, võima) tud, képes lesz ♦ ma ei saanud öösel magada nem tudtam éjjel aludni; ära aita, ma saan isegi ne segíts, én is meg tudom csinálni; ta ei saanud tulla nem tudott eljönni; ööbis, kus sai ott éjszakázott, ahol tudott; nii ei saa enam edasi elada így nem lehet tovább élni; ma ei saa sinu eest alla kirjutada nem írhatom alá helyetted
7. (jõudma, pääsema kohta v kohast, teat asendisse, seisundisse, tegevusse vms) ♦ saa siis ilusasti koju! menj szépen haza!; kuidas sa nii äkki siia said? hogy kerültél ilyen hirtelen ide?; ma pole ammu kodukanti saanud régóta nem voltam a szülőhelyemen; isa sai just äsja seitsekümmend täis az apa épp betöltötte a hetvenet; kõigest saab lõpuks himu täis az embernek a végén mindenből elege lesz; buss sai lõpuks liikuma a busz végül el tudott indulni; tehke silmapilk, et minema saate! azonnal tűnjetek el innen!; sain kartulid kooritud meghámoztam a krumplit
8. kõnek (sisult 1. isikut esindavates passiivilausetes) ♦ kõik saab tehtud minden meglesz; suvel sai palju reisitud a nyáron sokat utaztunk; külas sai kõvasti söödud a vendégségben sokat ettünk
9. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, möönmist) ♦ saagu mis saab, mina lähen lesz ami lesz, én elmegyek; ta pole targemaks saanud ega saa saamagi nem lett okosabb és nem is lesz
■LS: saamis+ ♦ saamislugu vmi keletkezésének a története, eredet

unistus <unistus unistuse unistus[t unistus[se, unistus[te unistus/i 11 s> ábránd, álomkép, álom ♦ noorusunistused, noorusea unistused fiatalkori ábrándok; plaan jääb vaid unistuseks a terv csupán álom marad; unistuste maailm ábrándok világa; elab oma unistuste maailmas az ábrándjaiban él, az álmok világában él; unistus läheb täide v saab teoks v teostub az álom valóra válik /beteljesül/megvalósul; isegi oma kõige julgemates unistustes ei olnud ta mõelnud, et ... még a legvadabb álmaiban sem képzelte volna, hogy ...