[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aade <aade 'aate aade[t -, aade[te 'aate[id 06 s> eszme ♦ kõrged aated magasztos eszmék; vabaduse aade a szabadság eszméje; olümpia-aated az olimpia eszméje; õilsate aadetega inimene nemes eszmék embere; oma aadete maailmas elama a saját elvei szerint él; oma aadetele truuks v ustavaks jääma hű marad az elveihez; suurte aadete luule eszmeköltészet, gondolati líra
■LS: aate+ ♦ aatekaaslane elvbarát; aatemees az elvek embere

aher <aher 'ahtra 'ahtra[t -, 'ahtra[te 'ahtra[id 03 adj> (looma kohta) meddő ♦ ahtraks jääma apaszt, elapad

alla <'alla postp, prep, adv> vt ka all1, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allapoole, madalamale, maha, sisse) alá, le ♦ laua alla az asztal alá; ülalt alla felülről lefelé; trepist alla minema lemegy a lépcsőn; neelasin tableti alla lenyeltem a tablettát; auto alla jääma autó alá kerül
2. postp [gen] (mille juurde, lähedale, vahetult enne, mille eel) -hoz/-hez/-höz, alá ♦ akna alla istuma az ablakhoz ül; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
3. postp [gen]; prep [part] (tegevus- v mõjupiirkonda, mingisse seisundisse) alá ♦ {kelle} mõju alla sattuma vki hatása alá kerül
4. adv; prep [gen] (alla määrapiiri, vähem kui, vähemaks) alá, alatti/aluli ♦ alla neljakümnesed mehed a negyven év alatti férfiák; alla nulli temperatuur nulla fok alatti hőmérséklet; alla oma võimete indiszponált; seelik on alla põlve térd alá érő szoknya; hinnad läksid alla lementek az árak

alla jääma
1. (nõrgemaks v kaotajaks osutuma) alulmarad, a rövidebbet húzza, lefekszik, alulmúl
2. (millegi alla sattuma) ♦ auto alla jääma autó alá kerül

alles jääma fennmarad, megmarad, marad

elu <elu elu elu 'ellu, elu[de elu[sid 17 s> élet ♦ pikk elu hosszú élet; lühike elu rövid élet; vilets elu hitvány élet; muretu elu gondtalan élet; igapäevane elu mindennapi élet; argielu mindennapok; eraelu magánélet; hingeelu lelki élet; perekonnaelu családiélet; elu maal on odav vidéken olcsó az élet; elu mõte az élet értelme; elu loojang piltl az élet hajnala; eluks ajaks életfogytig(lan); ellu ärkama éledezik, életre kel; {keda-mida} ellu äratama életre kelt; ellu jääma életben marad; tal on kogu elu ees előtte az egész élet; eluga riskima, elu kaalule panema életét kockáztatja; {mille eest} eluga maksma életével fizet; ellu viima megvalósít, végrehajt; lugusid elust enesest megtörtént esetek; kuidas elu läheb? hogy vagy?; oma elu elama éli a saját életét; ta on elu parimas vormis élete legjobb formajában van; elu pole meelakkumine az élet nem habos torta; elu eest jooksma menti az irháját; elu läheb edasi, elu jätkub az élet megy tovább
■LS: elu+ ♦ eluavaldus életmegnyilvánulás; elueliksiir piltl életelixír; elujanu életszomj, életvágy; elujärk életszakasz; elukaar életpálya, életút; eluiha, eluihk életkedv; elumaja lakóház; elukorraldus életrend; elurütm életritmus; elukvaliteet életminőség; elustiil életstílus; elutase életszínvonal; elutingimused életviszonyok, életkörülmények; elusäde élet szikrája; elutsükkel életciklus

emapuhkus <+p'uhkus p'uhkuse p'uhkus[t p'uhkus[se, p'uhkus[te p'uhkus/i_&_p'uhkuse[id 11_&_09 s> szülési szabadság ♦ emapuhkusele jääma szülési szabadságra megy

ennetähtaegselt <+'aegselt adv> határidő előtt, korhatár előtt ♦ ennetähtaegselt pensionile jäämine korengedményes nyugdíjazás; ennetähtaegselt pensionile jääma korkedvezményesen nyugdíjba vonul

hiljaks <hiljaks adv> ♦ hiljaks jääma elkésik; õpilane jäi tundi hiljaks a tanuló elkésett az óráról; jäin vastusega hiljaks elkéstem a válasszal

hiljaks jääma elkésik, késik

hirm <h'irm hirmu h'irmu h'irmu, h'irmu[de h'irmu[sid_&_h'irm/e 22 s>
1. félelem, riadalom, rettegés, rémület, irtózat, ijedtség, ijedség, ijedelem, félsz; (jubedus) borzalom; (kartus) félelem ♦ kohutav hirm rettenetes félelem; meeletu hirm páni félelem; metsik hirm vad rémület; suurest hirmust nagy félelmében; kabuhirm pánik; hirmuga vaatama rettegve nézi; hirmust kiljatama félelmében felkiált; hirmust värisema félelmében reszket, reszket ijedtében; hirmust kangeks jääma megdermed a félelemtől; {keda} hirmu all hoidma félelemben tart; hirmu tundma irtózik, retteg; hirmu tegema {kellele} megijeszt; hirmust jagu saama legyőzi a félelmét; sain oma hirmust võitu legyőztem a félelmem; {keda} haaras hirm elfogott a félelem; mul on hirm félek; mul hakkab sinu pärast hirm féltelek; lapsel tuli pimedas hirm peale a sötétben a gyereket elfogta a félelem; poissi karistati teiste hirmuks a többiek elrettentésére megbüntették a fiút
2. (hirmuäratav olend v ese) rém ♦ ta on meie küla hirm a falu réme
■LS: hirmu+ ♦ hirmujudin borzongás; hirmutunne félelemérzet; hirmuvärin reszket a félelmtől

hädine <hädine hädise hädis[t -, hädis[te hädise[id 10 adj> (haiglane, põdur) szerencsétlen, beteges; (nõrk) gyenge; (vilets, mannetu) silány ♦ hädine eideke beteges nénike; hädine naeratus gyenge mosoly; hädine elu szerencsétlen/nyomorult élet; hädine valgus gyenge fény; hädise tervisega inimene gyenge egészségű; hädiseks jääma legyengül

ihuüksi <+üksi adv>, ka ihuüksinda egyes-egyedül ♦ ihuüksi kodus egyedül otton; väikest last ei tohi kauaks ihuüksi jätta a kisgyermeket nem szabad sokáig egyedül hagyni; poisike jäi pärast vanemate surma maailma ihuüksi szülei halála után a kisfiú teljesen egydül maradt a világban; ihuüksi jääma úgy marad, mint az ujjam

ilma jääma vm nélkül marad, elveszt

invaliid <inval'iid invaliidi inval'iidi inval'iidi, inval'iidi[de inval'iidi[sid_&_inval'iid/e 22 s> fogyatékos, rokkant ♦ lapsinvaliid fogyatékos gyermek; sõjainvaliid hadirokkant; tööinvaliid munkahelyi baleset által rokkantá vált dolgozó; invaliidiks jääma megrokkan

irvakile <irvakile adv> vt ka irvakil (poollahti, praokile) félig nyitva ♦ irvakile jääma félig nyitva marad; jalgvärav jäi irvakile a kapu félig nyitva maradt

jalgu jääma útban van, lábalatt van

jokki <j'okki adv> vt ka jokkis kõnek (purju, vinti) részeg ♦ jokki jääma berúg, lerészegedik; mehed jäid lõpuks päris jokki végül a férfiak teljesen berúgtak

jommi <j'ommi adv> vt ka jommis kõnek (purju, vinti, jokki) berúg, beszeszel, elázik ♦ end jommi võtma leissza magát; jommi jääma berúg, elázik

joobuma <j'oobu[ma j'oobu[da j'oobu[b j'oobu[tud 27 v> (joobnuks v purju jääma); piltl (vaimustuma) elbódul, megkótyagosodik, megrészegül, mámorosodik ♦ veinist joobuma megrészegül a bortól; vennad jõid ja joobusid a testvérek ittak és megrészegültek; joobusin jasmiinide uimastavast lõhnast megrészegített a jázminok bódító illata; ta joobub õnnest megrészegült a boldogságtól; armastusest joobunud megbódult a szerelemtől

jõuetu <jõuetu jõuetu jõuetu[t -, jõuetu[te jõuetu[id 01 adj> bágyadt, pilledt, erőtlen, ernyedt, tehetetlen, elhaló; (nõrk) gyenge; (väsinud) fáradt; (kurnatud) kimerült; (rammetu) erőtlen ♦ jõuetu hääl erőtlen hang; jõuetud rändurid kimerült vándorok; jõuetu vanake erőtlen öreg; näljast jõuetud loomad az éhezéstől erőtlen állatok; poliitiliselt ja majanduslikult jõuetu riik politikailag és gazdaságilag gyenge ország; sügispäikese jõuetu soojus az ősi napfény erőtlen melege; küünla jõuetu leek a gyertya gyenge lángja; jõuetuks jääma pilled; jõuetuks tegema elgyengít, sorvaszt; palavik tegi haige jõuetuks a láz legyengítette a beteget; selle ees oleme kõik jõuetud mindannyian tehetetlenek vagyunk előtte

järele jääma
1. (säilima, alles olema) abbamarad, marad ♦ pisut raha jäi veel järele még maradt egy kis pénz; maja põles maha, ainult vundament jäi järele leégett a ház, csak az alapok maradtak
2. (lakkama, üle jääma) abbamarad ♦ vihm jäi järele abbamaradt az eső
3. (kella kohta) késik ♦ kell jääb päevas kaks minutit järele az óra a nap folyamán két percet késik

jääma <j'ää[ma j'ää[da j'ää[b j'ää[dud, j'ä[i jää[ge j'ää[dakse 37 v>
1. (olema, püsima) esik, rámarad, megmarad, marad, késlekedik, késik, kap, időzik ♦ ööseks koju jääma éjszakára otthon marad; õhtuni suvilasse jääma estig a nyaralóban marad; ellu jääma életben marad; sõpradeks jääma barátok maradnak; kõik jääb vanaviisi minden marad a régiben; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; iga kingsepp jäägu oma liistude juurde aki nem tud arabusulul, ne beszéljen arabusulul; varga/suszter maradj(on) a kaptafánál!; a suszter maradjon a kaptafánál; miski jääb kellegi kaela/õlule vkinek a nyakán marad vmi
2. (mingis suunas asuma v olema) van ♦ köök jääb vasakut kätt a konyha balra van
3. (säilima, alles, üle v järel olema) marad ♦ klaasile jäi kriim egy karcolás maradt az üvegen; ei jäänud muud kui käsku täita nem maradt más hátra, mint teljesíteni a parancsot; temast on jäänud hea mulje jó benyomást tett; maa peale jääma a valóság talaján marad
4. (muutuma, saama kelleks, milleks, missuguseks, mingisse seisundisse siirduma) lesz ♦ ta jäi vanatüdrukuks pártában maradt; vanaks jääma elöregedik, benne van a korban, megöregedik; haigeks jääma megbetegszik, ágynak esik, beteg lesz; rasedaks jääma megesik, másállapotba kerül, teherbe esik, bekapja a legyet; mõttesse jääma elgondolkodik, gondolkodóba esik; purju jääma berúg, megrészegül, megittasodik, lerészegedik, elázik; ihuüksi jääma úgy marad, mint az ujjam; magama jääma behuny, elalszik, beragad

kange <k'ange k'ange k'ange[t -, k'ange[te k'ange[id 01 adj>
1. (paindumatu, jäik) merev; (külmast) a hidegtől dermedt ♦ kangeks jääma v tõmbuma megmerevedik; ta sõrmed on külmast täiesti kanged ujjai egészen merevek a hidegtől; tüdruk jäi hirmust kangeks piltl az ijedségtől dermedt kislány
2. (jõult tugev) erős ♦ spordis on ta minust kangem a sportban nálam erősebb
3. (tugev, äge) erős; (tugevatoimeline) erős ♦ kange peavalu erős fejfájás; kange alkohoolne jook szeszes ital; kange nälg vki nagyon éhes; kange nohu makacs nátha; kange külm v pakane kemény fagy; kange tuul erős szél; kange kohv erős kávé; kange äädikas erős ecet; kange tubakas erős dohány; kange vein erős bor; kanged prillid erős szemüveg; mul on kange janu nagyon szomjas vagyok; joodi kangemat kraami töményt ittak; mul on kange kiire v rutt nagyon sietek
4. (hakkaja, kirglik) kemény ♦ kange ujuja kemény úszó; ta on kange rääkima bőbeszédű; ta on kange joomamees keményen iszik
5. makacs

kaotama <k'aota[ma k'aota[da k'aota[b k'aota[tud 27 v>
1. (kaotsi minna laskma) veszít, elveszt, elveszít ♦ võtmeid kaotama elveszti a kulcsait; teadvust kaotama ájul, elvesz(í)ti a öntudatát, eszméletét veszíti/veszti, eszméletét veszti, elveszti az eszméletét; kannatust kaotama elveszti a türelmét; enesevalitsust kaotama kijön a türelméből/sodrából, elveszti az önuralmát, elveszíti a tartását, megfeledkezik magáról, magából/képéből kikel; lootust kaotama csügged, feladja a reményt, elcsügged; pinda jalge alt kaotama piltl elveszti a talajt a lába alól; pead kaotama elveszti a fejét; mõõdutunnet kaotama elveti a sulykot
2. (mängus, võitluses vastasele alla jääma) elveszt, kikap ♦ kihlvedu kaotama elveszti a fogadást
3. (likvideerima, kõrvaldama, tühistama) eltöröl, megszüntet ♦ pärisorjust kaotama eltörli a jobbágyságot

kaotsi <k'aotsi adv> vt ka kaotsis ♦ kaotsi minema v jääma eltűnik

katkema <k'atke[ma k'atke[da k'atke[b k'atke[tud 27 v> (katki minema) elszakad, megszakad; (pooleli jääma, seiskuma) félbeszakad ♦ lõng katkeb elszakad a fonal; pillikeel katkes elpattant a húr; jutt katkes megszakadt a beszélgetés; õpingud katkevad megszakadnak a tanulmányok; tal katkeb kannatus nem győzi cérnával (türelemmel); rasedus katkeb megszakad a terhesség

keelitama <keelita[ma keelita[da keelita[b keelita[tud 27 v> győzköd, rábír, rávesz, rábeszél; (tegemata jätmise puhul) lebeszél ♦ põgenema keelitama rávesz a szökésre/menekülésre; sõbrad keelitasid teda kohale jääma a barátai rábeszélték, hogy maradjon, a barátai maradásra bírták; kuidas ka vanemad ei keelitanud, poeg jättis õppimise ikkagi pooleli bárhogyan is győzködték szülei, a fiúk mégis félbehagyta a tanulást

kibestuma <kibestu[ma kibestu[da kibestu[b kibestu[tud 27 v> (kibestunuks jääma) elkeseredik, megkeseredik ♦ elust pettunud, kibestunud inimene elkeseredett ember; kibestunud naeratus elkeseredett mosoly

kimpu <k'impu adv> vt ka kimpus zavarba ♦ kimpu jääma zavarba esik, zavarba jut, zavarba jön

kinni hakkama (kinni võtma v haarama) megfog, belekapaszkodik; (kinni jääma, takerduma) beleakad ♦ laps hakkas ema käest kinni a gyerek megfogta az édesanyja kezét

kinni jääma
1. beszorul, elakad ♦ auto jäi porisse kinni elakadt egy kocsi a sárban; võti jäi luku sisse kinni beszorult a kulcs a zárba; mul jäi hing rõõmust kinni az örömtől elakadt a lélegzetem
2. (väljavoolu lõpetama) elapad ♦ lehm on kinni jäämas elapad a tehén

kopsupõletik <+põlet'ik põletiku põlet'ikku põlet'ikku, põletik/e_&_põlet'ikku[de põlet'ikk/e_&_põlet'ikku[sid 25 s> med, vet tüdőgyulladás ♦ ühepoolne kopsupõletik féloldali tüdőgyulladás; kahepoolne kopsupõletik kétoldali tüdőgyulladás; kopsupõletikku haigestuma v jääma tüdőgyulladást kap

kott2 <k'ott koti k'otti k'otti, k'otti[de k'otti[sid_&_k'ott/e 22 s>
1. (suletava suuga ese, kotjas moodustis) táska; (suur) zsák; (paberist, kilest) zacskó; (käes kantav) kézitáska ♦ jahukott liszteszsák; magamiskott hálózsák; moonakott kenyérzsák; pisarakott anat könnyzacskó; reisikott útitáska; seljakott hátizsák; soojenduskott villanypárna; turukott cekker, szatyor; õlekott szalmazsák; tal olid väsimusest kotid silmade all szeme alá mély árkot vont a kimerültség; magab nagu kott alszik, mint a bunda/mormota/tej; pille kotti panema leteszi a lantot; põrsast kotis müüma zsákbamacskát árul; põrsast kotis ostma zsákbamacskát vesz; kivi kotti! jó vadászatot!
2. piltl, kõnek (piiramisrõngas) zsák ♦ kotti jääma/sattuma zsákba kerül

kurtuma <k'urtu[ma k'urtu[da k'urtu[b k'urtu[tud 27 v> (tugevasti kõhnuma, otsa jääma) lesoványodik

kõhn <k'õhn kõhna k'õhna k'õhna, k'õhna[de k'õhna[sid_&_k'õhn/u 22 adj> (kõhetu, lahja) sovány, vékony, vézna, szikár, cingár ♦ küll on see poisike kõhn de cingár ez a fiúcska; kõhnad käed vézna kéz; kõhn setukas sovány ló; kõhn rahakott sovány pénztárca; kõhn(em)aks jääma lesoványodik; kõhn kui piitsavars (olyan) vékony, mint a giliszta; kõhn kui piibuork olyan sovány, mint a piszkafa

kõhnuma <k'õhnu[ma k'õhnu[da k'õhnu[b k'õhnu[tud 27 v> (kõhnaks jääma) (le)soványodik, (le)fogy ♦ sa oled tublisti kõhnunud hogy lesoványodtál!

kõrvale jääma (mitte osa võtma, eemale jääma) félreesik

känguma <k'ängu[ma k'ängu[da k'ängu[b k'ängu[tud 27 v> (kängu v kiratsema jääma) csenevészedik, sorvad, satnyul, elsorvad ♦ roosid ei kasva, pigem känguvad a rózsatövek nem fejlődnek, inkább csenevészednek

käsi <käsi k'äe k'ä[tt k'ä[tte, kä[te käsi 15 s> kéz ♦ parem käsi jobb, jobb kéz; vasak käsi bal kéz; paljad käed puszta/meztelen kéz; osavad käed ügyes kéz; virgad käed fürge kéz; kunstkäsi műkéz; kätt andma kezet ad; kätt ulatama kezet nyújt vkinek; kätt suruma [tervitamisel] kezet fog; kätt rusikasse suruma v pigistama ökölbe szorul a keze; kindaid kätte panema kesztyűt (fel)húz; käe alt kinni, käevangus kart karba öltve; käsi raudu panema megbilincsel; käed risti rinnal karba tett kézzel; pead kätele toetama fejét kezébe támasztja; käed eemale! el a kezekkel!; poiss on nüüd heades kätes a fiú most jó kézben van; jätab kellelegi vabad käed szabad kezet ad vkinek; kuidas käsi käib? hogy vág a bajusz?; kedagi kättpidi juhtima kézen/kezénél fogva vezet vkit; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után; käed rüpes ölbe tett kézzel; käsi laiutama széttárja a kezét; (kellegi) käe all kéz alatt; tema käsi on mängus benne van a keze a dologban; käsi peseb kätt kéz kezet mos; käsi pikal tasu ootama marokra fog // tartja a markát; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek; pesen oma käed puhtaks mosom kezeimet; tühjade kätega jääma se pénz, se posztó; tühjade kätega lahkuma üres kézzel távozik; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit
■LS: käe+ ♦ käeliigutus kézmozdulat; käelint karszalag; käepuudutus a kéz érintése; käeselg kézfej, a kéz háta; käeside karszalag; käesurumine [tervitamisel] kézfogás; käesuudlus kézcsók; käeviibe kézmozdulat, taglejtés
käsi+ ♦ käsigranaat kézigránát; käsikivi etn kézimalom; käsiladu trük kézi szedés; käsimüügiravim (apteegis) nem vényköteles gyógyszer; käsipagas kézipoggyász; käsipidur kézifék, rögzítőfék; käsiprits kézifecskendő; käsipuur amerikáner, kézi fúrógép; käsirelv kézifegyver; käsisaag kézifűrész, rókafarkú fűrész
käte+ ♦ kätekreem kézkrém; käteosavus kézügyesség
kätel+ ♦ kätelkõnd sport kézenjárás; kätelseis sport tótágas, kézenállás

laager <l'aager l'aagri l'aagri[t -, l'aagri[te l'aagre[id 02 s>
1. (peatus-, puhkepaik) tábor; (rändrahval) tábor; (mustlaste, ümberasujate) tábor ♦ koonduslaager koncentrációs tábor; mustlaslaager cigány tábor; pioneerilaager úttörőtábor; surmalaager piltl haláltábor; suvelaager nyári tábor; telklaager sátortábor; treeninglaager edzőtábor; vangilaager fogolytábor; laagrisse asuma v jääma letáboroz; laagrit üles lööma tábort üt; laagris olema táboroz(ik)
2. tehn (masinaosa) csapágy ♦ kuullaager golyós csapágy; liugelaager csúszó csapágy; rulllaager görgős csapágy; veerelaager gördülő csapágy
■LS: laagri+ (peatuspaigaga seotud) ♦ laagrilõke tábortűz; laagriplats táborhely
laagri+ tehn

lakkama <l'akka[ma laka[ta l'akka[b laka[tud 29 v>
1. (lõppema, järele jääma) abbamarad, (meg)szűnik, eláll, megáll ♦ vihm lakkas abbamaradt az eső, elállt az eső
2. (koos ma-infinitiivi elatiiviga: lõpetama, järele jätma) abbahagy ♦ laps lakkas nutmast a gyerek abbahagyta a sírást; ta lakkas töötamast abbahagyta amunkát

lesestuma <lesestu[ma lesestu[da lesestu[b lesestu[tud 27 v> (leseks jääma) megözvegyül ♦ ta lesestus noorena még fiatal korában megözvegyült

lesk <l'esk lese l'eske l'eske, l'eske[de l'eske[sid_&_l'esk/i 22 s, adj>
1. s özvegy ♦ leskmees özvegyember; lesknaine özvegyasszony
2. adj özvegy ♦ leseks jääma megözvegyül, özvegységre jut, özvegy marad
3. s aiand (isasmesilane) here(méh)
■LS: lese+ (inimese kohta) ♦ leseaasta özvegyév; lesepõli özvegység
lese+ aiand

loiduma <l'oidu[ma l'oidu[da l'oidu[b l'oidu[tud 27 v> (loiuks jääma) ellanyhul

maa <m'aa m'aa m'aa[d ma[ha, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s>
1. (astronoomilise nimena suure algustähega: Päikesesüsteemi planeet, maakera) Föld ♦ Maa tiirleb ümber Päikese a Föld a Nap körül kering
2. (väikese algustähega: planeedi pind kui kõige elusa asupaik) föld ♦ palja maa peal lamama puszta földön fekszik; maa ja taeva vahel ég és föld között; maa põleb ta jalgade all piltl ég a talpa alatt a föld; ta on nagu maa alla vajunud mintha elnyelte volna a föld; häbist maa alla vajuma a föld alá bújik/süllyed szégyenében; kedagi maapõhja kiruma a sárga földig leszid vkit; taevast ja maad kokku lubama fűt-fát ígér; maad ja taevad kokku lubama eget-földet / fűt-fát / hetet-havat igér; kedagi maa peale tooma leszállít vkit a (magas) lóról; maa peale jääma a valóság talaján marad
3. (maismaa vastandina merele vm veekogule) föld ♦ maismaa szárazföld; maa paistab! föld a láthatáron!; kuival maal olema a szárazföldön van
4. (maismaa pind, pindmine osa) föld; (pinnas) talaj ♦ mägine maa hegyes föld; kivine maa köves talaj; künklik maa dombos föld; soine maa mocsaras föld; paljas maa csupasz föld; maa on külmunud fagyott a föld; liivane maa homokos föld; rammus maa zsíros föld; viljakas maa termékeny föld; eikellegimaa senki földje; eramaa magánterület; kartulimaa krumpliföld; põllumaa szántóföld; riigimaa állami (tulajdonú) földterület; maad kündma szántja a földet; maad harima földet művel; maad ostma földet vesz; kummardus tema ees maani földig meghajolt előtte
5. (ruumiline vahemaa) távolság
6. (vastandina linnale) vidék ♦ ta elab maal vidéken lakik
7. (ka geograafilistes nimedes: riik v selle osa) ország ♦ kogu maal az egész országban; muinasjutumaa piltl tündérország, meseország; naabermaa szomszédos ország; sünnimaa anyaföld, szülőhaza, szülőföld, hon; tõotatud maa az ígéret földje; Euroopa maad Európa országai; maavõistlus válogatott mérkőzés
8. (hrl mitmuse väliskohakäänetes) (teatud kant, maakoht, ümbrus) ♦ meie mail errefelé
■LS: maa+ (maismaa ja põllumaaga seotud,) ♦ maa-ala földterület; maaema földanya; maagaas földgáz; maahoki sport gyeplabda, gyephoki; maakaabel el földkábel; maakaart térkép; maakataster földhivatal; maakelder földbe vájt pince; maakera földgolyó, glóbusz, földkerekség; maakoor geol földkéreg; maakorraldus põll területrendezés; maaletooja importőr; maamagnetism füüs földmágnesesség; maamaks földadó, telekadó; maamiin sõj taposóakna; maamõõtja földmérő; maaomand földtulajdon; maaomanik földtulajdonos, földbirtokos; maaparandus talajjavítás; maapind földfelszín; maapõu a föld keble; maareform földreform; maarent földbérlet; maarentnik földbérlő; maariba földcsík; maatükk dűlő, terep, telekrész, parcella, földdarab; maavaim müt föld alatt élő manó
maa+ (vastandina linnale, küla-) ♦ maa-aadel dzsentri; maaelanik falusi, vidéki; maaelanikkond falusi/vidéki lakosság; maaelu falusi élet, vidéki élet; maahaigla vidéki kórház; maaharija földműves; maainimene falusi, vidéki; maakeskus regionális központ; maakool vidéki iskola; maalinn földvár; maamaja parasztház; maapiirkond vidéki terület/térség; maapoiss parasztfiú; maarahvas vidékiek, falusiak; maarahvastik vidéki népesség; maatööline mezőgazdasági munkás; maatõug hazai fajta; maatüdruk parasztl(e)ány; maaõhk vidéki levegő
maade+ (geograafilise piirkonnaga seotud) ♦ maadeavastaja felfedező

magama <maga[ma maga[da maga[b maga[tud 27 v>
1. alszik; (jääma, uinuma) elalszik; (liiga kaua) sokáig alszik ♦ magama heitma lefekszik; magama minema aludni megy; kanadega magama minema tyúkokkal fekszik; maga hästi! aludj jól!; sisse magama elalszik; magab õiglase und az igazak álmát alussza; magab lahtise aknaga nyitott ablaknál alszik; ma ei maganud silmatäitki egy mákszemnyit sem aludtam; igavest und magama örök álmát alussza; magab nagu kott alszik, mint a bunda/mormota
2. kõnek (seksuaalvahekorras olema) lefekszik vkivel
■LS: magamis+ ♦ magamisaeg lefekvés ideje, lefekvési idő; magamisase fekhely; magamiskoht alvóhely, fekvőhely; magamisriided hálóing, pizsama; magamisvagun hálókocsi

maha <maha adv>
1. (maapinnale v muule aluspinnale) le-, el-, meg-; (maa peale) földre ♦ maha kukkuma a földre esik; maha istuma leül; maha jätma elhagy; maha jääma (sõidukist) lekésik; ajast maha jääma elmarad a kortól; maha kirjutama puskázik; maha müüma elad; maha suruma elnyom; (kaalust) maha võtma lefogy; maha raiuma levág; astusime bussist maha leszálltunk a buszról; lumi tuli maha leesett a hó; maha salgama letagad; istusime põrandale maha leültünk a padlóra; suitsetamist maha jätma abbahagyja a dohányzást; maha laskma (sõiduki pealt) leenged; maha laskma (surmama) lelő; maha tegema kritizál; maha tulema lejön
2. (mullasse, maa sisse) ♦ kartuleid maha panema burgonyát ültet; (surnut) maha matma eltemet
3. (küljest, otsast v pealt ära, riiete, jalanõude äravõtmise kohta) ♦ võta mantel [seljast] maha vedd le a kabátod

maha jääma elmarad, lemarad, lekésik, hátramarad ♦ arengus maha jääma fejlődésben elmarad, fejlődésben visszamarad, hátramarad a fejlődésben; rongist maha jääma lekésik a vonatról, lekési a vonatot

manitsema <manitse[ma manitse[da manitse[b manitse[tud 27 v> (veenma) int; (õpetama) leckéztet; (noomima) figyelmeztet ♦ manitseb rahvast rahulikuks jääma nyugalomra inti a népet; isa manitseb poissi mitte minema õhukesele jääle figyelmezteti a fiút, hogy ne menjen a vékony jégre

meel <m'eel meele m'eel[t m'eel[de, meel[te m'eel[i 13 s>
1. (aistingute vastuvõtu- ja eristamisvõime, tajumisvõime) elme, érzék ♦ haistmismeel szaglás, szaglóérzék; ilumeel szépérzék; maitsmismeel ízérzék, ízlelés; inimese viis meelt az ember öt érzéke; kunstimeel művészi érzék; kuues meel hatodik érzék; mis meelel, see keelel ami a szívén, az a száján
2. (meeleolu, tunne, tuju) kedv, hangulat ♦ kurb meel szomorú kedv; heameel örömérzet; tusameel rosszkedv; mul on (selle üle) hea meel örülök (neki); kellegi meele järgi vkinek a szája íze szerint
3. kõnek (aru, mõistus, mälu) ész ♦ meelde tulema eszébe jut; meelt heitma kétségbe esik; meelde tuletama emlékeztet, eszébe juttat; meeles pidama emlékezik, fejben tart; meelest minema elfelejt, kimegy a fejéből
4. (mõte, arvamus, seisukoht) ♦ meelt avaldama tüntet; minu meelest szerintem, véleményem szerint; meelt muutma meggondol; meelt parandama vezekel; meelde jääma megmarad az emékezetben

meelde jääma megjegyez, megmarad az emlékezetében

mälestus <mälestus mälestuse mälestus[t mälestus[se, mälestus[te mälestus/i 11 s>
1. (mälus talletunud elamus v taju, mälupilt) emlék, emlékezet ♦ unustamatu mälestus felejthetetlen emlék; kellegi mälestustes elama vkinek az emlékezetében él; mälestused ärkavad ellu, mälestusi äratama vmi emléket ébreszt; mälestustesse jääma emlékében megmarad; mälestus sellest tuhmub/kustub homályosodik vminek az emléke
2. (pl) kirj (memuaarid) emlékiratok
3. (mälestusese, mälestis) emlék ♦ endale mälestussammast püstitama emléket állít magának
4. kõnek (mäletamine, mälu) emlékezet ♦ minu mälestuse järgi v mälestust mööda az én emlékezetem szerint
5. (mälestamine) emlék ♦ merel hukkunute mälestusele pühendatud muuseum a tengeren életüket vesztettek emlékét őrző múzeum
■LS: mälestus+ ♦ mälestusaktus megemlékezés; mälestusasi, mälestusese emlék, ereklye, emléktárgy; mälestusmünt emlékérem; mälestussammas emlékmű, szobor; mälestustahvel emléktábla

nakkuma <n'akku[ma n'akku[da n'akku[b n'akku[tud 27 v> (külge kinni jääma, kokku jääma) tapad ♦ mört nakkus tellisega a habarcs a téglához tapadt

nappima <n'appi[ma n'appi[da napi[b napi[tud 28 v> (napiks jääma, puudu tulema) kevés, nem elég ♦ aeg v aega v ajast napib kevés az idő; keegi ei kurda, et tal mõistus[t] napib senki sem panaszkodik, hogy kevés az esze; meil nappis raha[st] nem volt elég pénzünk; kui raha nappis, ajasime vähemaga läbi ha nem volt elég pénzünk, kevesebbel is beértük

nina <nina nina nina n'inna, nina[de nina[sid_&_nin/u 17 s>
1. (inimesel, loomal) orr ♦ sirge nina egyenes orr; kreeka nina görög orr; kongnina, kongus nina sasorr, hajlott orr; kotkanina, kullinina karvalyorrú, sasorr; nosunina, nösunina tömpe orrú; nöbinina, nöpsnina pisze orr; sadulnina nyerges orr; suure ninaga mees nagy orrú férfi; nina[ga] löristama szortyog; nina[ga] tõmbama v vedama v nuuskima orrot fúj; läbi nina rääkima az orrán beszél, az orrán keresztül beszél; läbi nina hingama az orrán keresztül lélegzik; nina nokitsema v nokkima v urgitsema piszkálja az orrát; nuuska nina fújd ki az orrod; pühi nina puhtaks töröld meg az orrod; nina tilgub csepeg az orra; nina on kinni bedugult az orra; nina hakkas verd jooksma megeredt az orra vére; kellegi nina all vkinek az orra előtt; topib oma nina igale poole mindenbe beleüti az orrát; oma nina igale poole toppima minden lében kanál; oma nina kuhugi toppima beleüti az orrát vmibe; oma nina igale poole toppima minden szarban kanál; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra; pika ninaga jääma fügét kap; hosszú orral távozik; kellelegi pikka nina tegema, kedagi pika ninaga jätma szamárfület mutat vkinek; nina püsti ajama magasan hordja az orrát; nina kirtsutama húzza a száját; millegi pärast nina kirtsutama felhúzza az orrát vmiért; kellelegi nina pihta andma orrára koppint vkinek; tal on nina norgus lóg az orra; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. (eesots sõidukil, jalatsil vm, maanina) ♦ laevanina, laeva nina hajóorr
3. kõnek (taip, vaist) ♦ tal on selliste asjade peale hea nina jó orra van az ilyesmihez; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek
■LS: nina+ ♦ ninahääl orrhang; ninahäälik keel orrhang, nazális; ninakarbik anat orrkagyló; ninakoobas orrüreg; ninakäik anat orrjárat; ninapolüüp med orrpolip; ninarätik, ninarätt zsebkendő; ninatilgad farm orrcsepp; ninavahesein anat orrsövény; ninaverejooks med orrvérzés; ninaõõs anat orrüreg

nõustuma <n'õustu[ma n'õustu[da n'õustu[b n'õustu[tud 27 v> (nõusse jääma) beleegyezik, rááll, megenged, hozzájárul, elvállal, egyetért, belemegy ♦ selles asjas ei saa ma sinuga nõustuda ebben a dologban nem érthetek egyet veled; nõustus meid aitama beleegyezett abba, hogy segít nekünk; nõustus operatsioonile minema v operatsiooniga beleegyezett abba, hogy műtétre megy

nälg <n'älg nälja n'älga n'älga, n'älga[de n'älga[sid_&_n'älg/i 22 s>
1. (süüatahtmise tunne, nälgimine, näljahäda) éhség ♦ nälga jääma éhen marad, felkop/ikik az álla; nälga kannatama éhezik; nälga kustutama éhséget csillapít, elveri az éh(ség)ét; nälga surema éhen hal/pusztul, éhen/szomjan vészik, éhen pusztul, éhen hal, elvesz éhen; lapsel on nälg éhes a gyermek; mul on nälg éhes vagyok; nälg võtab silmanägemise ära alig lát az éhségtől; kopog a szeme (az éhségtől)
2. piltl (iha millegi järele) éhség, szomj ♦ suguline nälg szexuális éhség; armunälg szeretetéhség; hapnikunälg füsiol oxigénhiány; kuulsusenälg hírvágyás, hírsóvár
■LS: nälja+ ♦ näljaaasta az éhínség éve; näljahäda éhínség; näljakopikad piltl fillérek; näljakustutus éhségcsillapítás; näljamäss éhséglázadás; näljanäpistus éhségérzet; näljapalk piltl éhbér; näljasurm éhenhalás, éhhalál; näljatunne éhségérzet

orbuma <'orbu[ma 'orbu[da 'orbu[b 'orbu[tud 27 v> (orvuks jääma) elárvul, árvaságra jut ♦ varakult orbunud lapsed korán árvaságra jutott gyerekek

otsa jääma eleped, összeesik, leépül ♦ loomad on näljast otsa jäänud az állatok majd éhen pusztulnak

pankrotistuma <pankr`otistu[ma pankr`otistu[da pankr`otistu[b pankr`otistu[tud 27 v> (pankrotti jääma, minema) csődbe megy ♦ pankrotistunud ettevõtja csődbe ment vállalkozó

peale jääma
1. (millegi peale püsima jääma) ráragad
2. (võitjaks v tugevamaks osutuma) úrrá lesz vmin

peatuma <p'eatu[ma p'eatu[da p'eatu[b p'eatu[tud 27 v>
1. (seisma jääma) megáll, leáll, eláll ♦ rong selles jaamas ei peatu a vonat nem áll meg ezen az állomáson; areng peatub leáll a fejlődés; verejooks peatus elállt a vérzés
2. (ajutiselt elama) megszáll

pension <p'ension p'ensioni p'ensioni p'ensioni, p'ensioni[de p'ension/e 19 s; p'ension p'ensioni p'ensioni[t -, p'ensioni[te p'ensione[id 02 s> nyugdíj ♦ invaliidsuspension rokkantsági nyugdíj; kogumispension öregséginyugdíj-megtakarítás, nyugdíj‐előtakarékosság; rahvapension állami nyugdíjbiztosítás; vanaduspension öregségi nyugdíj; pensionile minema/jääma nyugdíjba vonul; isa on juba pensionil az apa már nyugdíjas
■LS: pensioni+ ♦ pensionifond nyugdíjalap; pensioniiga nyugdíjaskor, nyugdíjkorhatár; pensionikindlustus nyugdíjbiztosítás; pensioniseadus nyugdíjtörvény

pikk <p'ikk pika p'ikka p'ikka, p'ikka[de p'ikka[sid_&_p'ikk/i 22 adj>
1. (ruumiliselt) hosszú; (kasvult) magas ♦ pikk noormees magas fiatalember; pikk järjekord hosszú sor; pikkade juustega tüdruk hosszú hajú lány; pikk kleit hosszú ruha; pikk artikkel hosszú cikk; pikk vokaal keel hosszú magánhangzó; ta on kaks meetrit pikk két méter magas; pika ninaga jääma fügét kap; hosszú orral távozik; kellelegi pikka nina tegema, kedagi pika ninaga jätma szamárfület mutat vkinek; nägu venis pettumusest pikaks megnyúlt az ábrazata / az arca / a képe / az orra
2. (ajaliselt) hosszú ♦ pikk reis hosszú út; pikk tööpäev hosszú munkanap; pikk ootus hosszú várakozás; pikk romaan hosszú regény; pärast pikka haigust hosszú betegség után; kohtuma üle pika aja hosszú idő után találkozik; õhtu venis pikaks elhúzódott az este; pill tuleb pika ilu peale jön még kutyára dér!; (a) végén csattan az ostor; ilma pikema jututa minden teketória nélkül
■LS: pika+ ♦ pikahabemeline hosszú szakállú; pikakarvaline hosszú szőrű; pikakasvuline hórihorgas; pikakoivaline égimeszelő, nyakigláb; pikasääreline hosszú combú

pime <pime pimeda pimeda[t -, pimeda[te pimeda[id 02 adj, s>
1. adj (valgusetu, valgusvaene) sötét ♦ pime öö sötét éj; väljas on juba pilkane/pilkaselt pime kint már körömsötét van; väljas kisub juba pimedaks kint már sötétedik
2. s (pimedus) sötétség ♦ jõudsime koju enne pimedat még sötétedés előtt értünk haza; kardan pimedat félek a sötétben; istuma pimedas ül a sötétben; pimedas on kõik kassid hallid a sötétben minden tehén fekete
3. adj (nägemisvõimetu) vak, világtalan ♦ pime poiss vak fiú; pimedad kassipojad vak cicák; laps on sündimisest saadik pime a gyermek születésétől fogva vak; pimedaks jääma megvakul; pime kana leiab ka tera piltl vak tyúk is talál szemet; pime juhib pimedat piltl vak vezet világtalant
4. s (mittenägija) vak, világtalan ♦ pimedate kool (a) vakok intézete
5. adj piltl (tegelikkuse suhtes taipamatu) vak ♦ oled sa pime, et ei märka, milline ta tegelikult on! vak vagy, ha nem veszed észre, milyen is ő valójában!
6. adj piltl (vähearenenud, harimatu, mahajäänud: inimese kohta) vak; (ajajärgu kohta) sötét ♦ poliitiliselt pime inimene politikailag vak ember; pime keskaeg a sötét középkor
7. adj piltl (ohjeldamatu, pöörane) vak ♦ pime viha vak düh
8. adj (ettenägematu, juhuslik) vak ♦ pime juhus vakszerencse
9. adj piltl (sünge, rõõmutu) sötét
■LS: pime+ ♦ pimekurt siketvak; pimelend lenn vakrepülés; pimetähn anat vakfolt

pori <pori pori pori p'orri, pori[de pori[sid 17 s> sár ♦ vedel pori latyak; porisse v pori sisse v porri kinni jääma elakad/megfeneklik/megreked a sárban; pori pritsib fröcsög a sár; saapad on poriga koos csupa sár a cipője, a cipő sáros; kedagi porri tallama piltl sárba ránt/tipor vkit; kedagi poriga pilduma piltl vkit sárral dobál
■LS: pori+ ♦ porihall sárszürke; porikärbes döglégy; porilaud sárvédő; poriloik, porilomp pocsolya, tócsa; poriplekk sárfolt; poritiib auto sárhányó; porivaip lábtörlő, autószőnyeg, gumiszőnyeg

purju <p'urju adv> vt ka purjus (alkoholijoobesse, joobnuks) ♦ purju jooma becsíp, beszív, benyal, benyakal; purju jootma eláztat, leitat; purju jääma berúg, megrészegül, megittasodik, lerészegedik, elázik; jääb veinist purju lerészegedik a bortól; end korralikult purju jooma tisztességesen elázik, leissza magát

puudu jääma hiányzik, nincs

rahulduma <rahuldu[ma rahuldu[da rahuldu[b rahuldu[tud 27 v> (millegagi rahul olema v rahule jääma) megelégszik, megelégedik, beér, kiegyezik, kibékül, kielégül ♦ rahuldume vähesega kevéssel megelégszünk; kindlat töökohta ei ole, peab rahulduma juhutöödega nincs állandó munkahely, be kell érni alkalmi munkákkal

rahule <rahule adv>
1. (rahulikku, häirimata seisundisse v olukorda) békén, békében, nyugton, nyugodtan ♦ rahule jätma békén hagy; jäta kass rahule! hagyd békén a macskát
2. (kellegi v millegi suhtes rahulolevaks) elégedett ♦ rahule jääma megelégszik; jäi tulemusega rahule megelégedtem az eredménnyel; ma jäin tema tööga täiesti rahule a munkájával teljesen meg voltam elégedve
3. (rahulikuks, mittehäirituks) ♦ püüdis end vägisi rahule sundida próbálta magát erővel megnyugtatni

rahule jääma megelégszik, kielégül

rase <rase raseda raseda[t -, raseda[te raseda[id 02 adj, s>
1. terhes, állapotos, várandós
2. terhes ♦ rase naine terhes nő; rasedaks jääma terhes lesz, teherbe esik, megesik

rong <r'ong rongi r'ongi r'ongi, r'ongi[de r'ongi[sid_&_r'ong/e 22 s>
1. vonat ♦ hommikune rong reggeli vonat; elektrirong villanyvonat; erirong különvonat; kaubarong tehervonat; kiirrong gyorsvonat; [linna]lähirong helyi érdekű vonat (HÉV); reisirong személyvonat; soomusrong páncélvonat; rongide sõiduplaan a vonatok menetrendje, vasúti menetrend; rongi astuma felszáll a vonatra; rongiga sõitma v minema vonattal utazik; rongilt maha astuma leszáll a vonatról; rongist maha jääma lekésik a vonatról, lekési a vonatot; rongi peale jõudma eléri a vonatot; rong saabus jaama berobogott a vonat az állomásra; rong sõitis rööbastelt välja a vonat kisiklott
2. kõnek (rivi, kolonn) menet ♦ leinarong gyászmenet; matuserong gyászmenet; pulmarong esküvői menet, lakodalmi menet, lakodalmas menet
■LS: rongi+ ♦ rongijuht mozdonyvezető; rongiliiklus vonatközlekedés; rongipilet vonatjegy; rongisõiduplaan menetrend; rongisõit vonatút, vasúti utazás; rongiõnnetus vasúti szerencsétlenség; rongiülem vonatvezető

sandistuma <sandistu[ma sandistu[da sandistu[b sandistu[tud 27 v> (sandiks v vigaseks jääma) elnyomorodik, megnyomorodik, rokkanttá válik, megbénul

seisatama <seisata[ma seisata[da seisata[b seisata[tud 27 v> (seisma jääma, korraks peatuma) megáll (egy rövid időre) ♦ lävel seisatama megáll a küszöbön

seiskuma <s'eisku[ma s'eisku[da s'eisku[b s'eisku[tud 27 v> (seisma jääma) megáll, leáll; (soikuma, stagneeruma) pang ♦ mootor seiskus leállt a motor

seisma <s'eis[ma s'eis[ta seisa[b s'eis[tud, s'eis[is s'eis[ke 32 v> áll ♦ töö seisab áll a munka; rong seisab jaamas a vonat az állomáson áll; kell seisab áll az óra; ümbrikul seisis tundmatu nimi ismeretlen név állt a borítékon; uks ei taha kinni seista ajtó nem csukódik; vastu seisma ellenáll; seisma jääma megáll; seisma tõusma feláll; autot seisma panema megállít autót; verejooksu seisma panema elállít vérzést; seisa siin ja oota! állj ide és várj!; järjekorras seisma sorban áll; tühjalt seisma üresen áll; laske taignal seista állni hagyjuk a tésztát; Euroopa seisab teeahkmel Európa válaszútnál áll; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; kellegi/millegi eest seisma kiáll vki/vmi mellett; pea peal seisma fején áll; varvastel seisma lábujjhegyen áll; mäng seisab akadozik a játék; kuristiku serval seisma az örvény szélén áll; seisab nagu/kui hunnik õnnetust (úgy) áll, mint a szamár a hegyen

seisma jääma megáll, leáll, állva marad

seniilne <sen'iilne sen'iilse sen'iilse[t -, sen'iilse[te sen'iilse[id 02 adj> (raukusega seotud) szenilis ♦ hakkad seniilseks jääma? kezdesz szenilis lenni?

silm1 <s'ilm silma s'ilma s'ilma, s'ilma[de_&_s'ilm/e s'ilma[sid_&_s'ilm/i 22 s>
1. (nägemiselund) szem ♦ vasak silm bal szem; hallid silmad szürke szem; pruunid silmad barna szem; mandlikujulised silmad mandulavágású szem; lühinägelikud silmad rövidlátó szem; kõõrdi[s] silmad ferde szem; vesised silmad vizenyős szem; [ära]nutetud silmad kisírt szem; punased silmad vörös szem; pärani silmi nyitott szemmel; silmi sulgema lehunyja a szemét, lecsukja a szemét, bezárja a szemét, behunyja a szemét; silmi kissitama hunyorog, pislog; mu silm ei võta hästi a szemem nem lát jól; kõigi silme all mindenki szeme láttára; silma järgi (mõõtes) szemmértékre; nelja silma all négyszemközt; oma silmaga saját szemével; silma paistma/torkama feltűnik, szembe tűnik; silmas pidama szem előtt tart, tekintettel van vmire; silmi pesema arcot mos; silma tegema kellelegi kacsint, kacérkodik vkivel; ta ei saanud sõba silmile le sem hunyta a szemét; häbeneb silmad peast majd kisül a szeme (szégyenében); (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; millegi peale suuri silmi tegema vmitől akad fenn szeme; suuri silmi tegema nagy szemeket mereszt; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe; ta silm on krillis keresztben áll a szeme; tal lähevad silmad märjaks könnybe lábad a szeme (pillája); kae langes ta silmilt lehullott a szeméről a hályog; ma ei maganud silmatäitki egy mákszemnyit sem aludtam; ta silmgi ei pilkunud szempillája sem rezdült (meg); ma olen talle pinnuks silmas szálka vagyok a szemében; kellelegi pinnuks silmas olema szálka vkinek a szemében; teise silmas näeb pindu, enda silmas ei näe palkigi más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem veszi észre; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; silmast silma szemtől szembe; tal läks silme ees mustaks elfeketült/elsötétült a szeme előtt a világ; ei julge kellegi silma alla sattuda nem mer vkinek a szeme elé kerülni; lahtiste silmadega ilmas ringi käima nyitott szemmel jár a világban; ta ei usu oma silmi nem hisz a szemének; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre
2. (silmavaade, pilk) szem ♦ silmi maha lööma lesüti a szemét; silm puhkab kellegi/millegi peal legelteti a szemét vkin/vmin; kus ta silmad olid? hol volt a szeme?; ta silmad löövad sädemeid/välku villámo(ka)t szór a szeme; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma szemet vet vkire/vmire; kedagi silmadega õgima majd felfal vkit a szemével
3. (esineb püsiühendeis) szem ♦ ei salli teda silma otsaski ki nem állhatja; kahe silma vahele jääma nem vesz észre; kellegi silmi avama felnyitja vkinek a szemét; silm silma vastu szemet szemért; kao v kasi mu silmist! pusztulj a szemem elől!
4. (silmus) szem ♦ pahempidi silm fordított szem; parempidi silm sima szem; silm jookseb fut a szem
■LS: silma+ ♦ silmaarst szemész, szemorvos; silmahaigus szembetegség; silmakliinik szemészeti klinika, szemklinika; silmakoobas szemgödör, szemüreg; silmalaug szmhéj; silmalihas szemizom; silmamuna szemgolyó; silmapõhi szemfenék; silmapõletik szemgyulladás; silmasalv szemkenőcs; silmatilgad szemcsepp; silmavahe szemtávolság; silmavalge szemfehérje

sinnapaika <+p'aika adv> (verbide „jääma“, „jätma“ laiendina: maha, unarusse, pooleli, katki) annyiban

sisse kukkuma
1. (sisse vajuma v varisema) beleesik ♦ kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub piltl aki másnak vermet ás, maga esik bele
2. piltl (vahele jääma) lebukik ♦ salakaubavedajad kukkusid sisse csempészek buktak le
3. piltl (millegagi alt minema) rosszul jár vmivel, ráfázik vmivel ♦ kukkusin auto ostmisega sisse rossz üzletet csináltam az autóvásárlással, rosszul jártam az autóvásárlással, ráfáztam az autóvásárlással

soiku <s'oiku adv> vt ka soikus (lakkamiseni nõrgemaks, vaikseks, sinnapaika, pooleli) ♦ soiku jääma megnyugszik, elcsendesedik

soikuma <s'oiku[ma s'oiku[da s'oiku[b s'oiku[tud 27 v> (soiku jääma, vaibuma) pang, lankad ♦ tuul soikus a szél lankadt; lärm soikus täiesti a lárma lehalkult; jutt soikus a beszélgetés abbamaradt; äritegevus soikus az ületi tevékenység pangott

surema <sure[ma s'urr[a sure[b s'ur[dud, sur[i sur[ge surr[akse 36 v>
1. (elamast lakkama) (meg)hal, elpusztul; (loomade kohta) elpusztul, megdöglik; (välja surema) kihal, kipusztul ♦ loomulikku surma surema természetes halált hal; tiisikusse surema tüdővészben meghal; vana koer vaeseke suri ära szegény öreg kutya elpusztult; mure kätte surema bánatában meghal; nälga v näljasurma surema éhen hal; suri õnnetuse tagajärjel balesetben halt meg; suri vähki rákba halt meg; kangelassurma surema hősi halált hal; isamaa eest surema meghal a hazáért; inimesi sureb kui kärbseid az emberek úgy hallanak, mint a legyek; viskab lusika nurka leteszi a kanalat
2. piltl (tunnet liialdades) hal ♦ hirmust v hirmu kätte surema belehal a félelembe; lootus sureb viimasena a remény hal meg utoljára; seal võib ju igavuse kätte v igavusest surra ott bele lehet halni az unalomba
3. (tuimaks jääma [ja seejärel naha kirvendust v sipelgajooksu tundma]) elzsibbad ♦ mu käsi on surnud elzsibbadt a kezem

sõna <sõna sõna sõna s'õnna, sõna[de sõna[sid_&_sõn/u 17 s>
1. szó ♦ kõnekeelne sõna köznyelvi szó; erialasõna terminus; sõna päritolu szó származása; sõna tähendus szó jelentése; sõna tõsises mõttes a szó szoros értelmében; mida see sõna tähendab? mit jelent ez a szó?; ma ei oska sõnagi hispaania keelt egy szót sem tudok spanyolul; ühe sõnaga egy szóval, röviden; teiste sõnadega más szóval; oma sõnadega saját szavaival; sõna sõnalt szóról szóra; kellegi sõna kuulata szót fogad vkinek
2. (rääkimise, kõneluse kohta, koos väljenduslaadi osutava iseloomustamisega) szó ♦ lahked sõnad kedves szavak; tänusõnad köszönet, köszönő sorok; ei lausu sõnakestki egy árva szót sem szól; sõna võtma felszólal; sõna andma szavat adja; sõna kuulama szót fogad; sõna pidama megtartja a szavát; sõnad jäid kurku kinni torkán akadt a szó; oma sõnu sööma megszegi a szavát; oma sõnadele kindlaks jääma állja a szavát; oma sõnu tagasi võtma visszavonja a szavát; tühje sõnu tegema üres frázisokat pufogtat; üres szalmát csépel; tal tuleb tangidega sõna suust kiskuda harapófogóval kell kihúzni/kiszedni belőle a szót; kellelegi sõnu peale lugema vkinek vmit a fejére olvas; võtsid mul sõnad suust a számból vetted ki a szót
3. (suuline teadaanne, teade, sõnum) üzenet, hír ♦ saadab kodustele sõna, et... üzenetet küld a családnak, hogy...; jätab sõna kellelegi üzenetet hagy vkinek
4. relig ige ♦ alguses oli sõna kezdetben valá az Ige
■LS: sõna+ ♦ sõnahaaval szóról szóra; sõnajärg (1) szórend; (2) felszólalás; sõnakasutus szóhasználat; sõnakehv szűkszavú; sõnakuulelik engedelmes, szófogadó; sõnakõlks cikornya, üres szólamok, szóvirág; sõnalahing szópárbaj, vita; sõnalavastus drámai mű; sõnaloend szójegyzék, szószedet; sõnamoodustus keel szóalkotás; sõnamulin szócséplés; sõnamurdja szószegő; sõnamäng szójáték; sõnarõhk szóhangsúly; sõnasõda szócsata; sõnatuletus szóképzés; sõnatulv szóáradat; sõnatüvi gyök, szótő; sõnauputus szóáradat; sõnavabadus szólásszabadság; sõnavahetus csetepaté, szóváltás; sõnavaling szóáradat, szóözön; sõnavool szóáradat; sõnavorm szóalak; sõnaõigus beleszólás; sõnaühend szókapcsolat

säilima <s'äili[ma s'äili[da säili[b säili[tud 28 v> (alal hoiduma, alles jääma, mitte hävima, mitte riknema) eláll; ([millestki suuremast] järele jääma) megmarad; (endisel kujul alles olema, püsima) megőrződik, fennmarad ♦ vana puukirik on hästi säilinud a régi fatemplom jól megmaradt; toode, mis on säilinud tänapäevani termék, amely mind a mai napig fennmaradt; saunakombed on peaaegu muutumatul kujul säilinud meie päevini szaunázás szokásai szinte változatlanul fennmaradtak napjainkig; see hoidis säilib kaua ez a befőtt sokáig eláll

tagaplaan <+pl'aan plaani pl'aani pl'aani, pl'aani[de pl'aani[sid_&_pl'aan/e 22 s>
1. (tagumine, kaugem ala) háttér
2. (teisejärguline koht v positsioon) háttér ♦ mind suruti v tõrjuti tagaplaanile háttérbe szorultak; tagaplaanile jääma háttérben marad

takerduma <takerdu[ma takerdu[da takerdu[b takerdu[tud 27 v>
1. (millegi taha, sisse, vahele v külge kinni jääma) beleakad, beleragad, belezavarodik, belegabalyodik ♦ takerdusin jalgupidi juhtmetesse beleakadt a lábam a vezetékekbe
2. (edenemises peatuma, mitte sujuma, paigalseisu sattuma) elakad ♦ töö takerdub elakad a munka; majaehitus takerdus rahapuuduse tõttu a házépítés pénzhiány miatt elakadt; takerdusin pisiasjadesse elakadtam a részletekben

talletuma <talletu[ma talletu[da talletu[b talletu[tud 27 v> (tallele jääma, salvestuma) elraktározódik, felhalmozódik

taltuma <t'altu[ma t'altu[da t'altu[b t'altu[tud 27 v> (taltsaks jääma v muutuma) megszelídül, megcsendesedik, lehiggad ♦ vestluse tulemusena taltus ta täiesti a beszélgetés hatására egészen megszelídült; torm taltub aegamööda a vihar lassan megszelídül

tiine <tiine t'iine tiine[t -, tiine[te t'iine[id 06 adj; t'iine t'iine t'iine[t -, t'iine[te t'iine[id 01 adj>
1. zool vemhes, hasas ♦ tiine emis vemhes koca; tiine koer vemhes kutya; tiine lammas vemhes birka; tiine lehm vemhes tehén; tiine mullikas hasas üsző; tiine mära hasas kanca; tiineks jääma vemhes lesz
2. piltl (millestki pakil, paks, raske) vemhes

tiinestuma <tiinestu[ma tiinestu[da tiinestu[b tiinestu[tud 27 v> (tiineks jääma) vemhes/hasas lesz

tumm1 <t'umm tumma t'umma t'umma, t'umma[de t'umma[sid_&_t'umm/i 22 adj, s>
1. adj (kõnevõimetu) néma; (tummaks jäänud) elnémült ♦ sünnist saadik tumm születése óta néma; tummaks jääma elnémül, megnémül; tumm kui kala hallgat, mint a sült hal / a csuka
2. s (kõnevõimetu inimene) néma ♦ tummade kool némák iskolája
3. adj (sõnatu, hääletu, helitu, vaikne) néma, hangtalan, halk, csendes ♦ telefon on tumm a telefon süket
■LS: tumm+ ♦ tummfilm némafilm

tühi <tühi tühja t'ühja t'ühja, t'ühja[de t'ühja[sid_&_t'ühj/e 24 adj, s>
1. adj üres ♦ tühi pangaarve üres bankszámla; tühi rahakott üres pénztárca; tühi vihik üres füzet; tühjad lahtrid üres rovatok; tühi maja üres ház; tühi pilk piltl üres tekintet; tühjaks jääma megüresedik; joob klaasi tühjaks kiissza a poharat; tühjalt kohalt alustama piltl a nulláról kezdi; kõht on tühi {kellel} üres a hasa; seda rohtu ei tohi võtta tühja kõhuga ezt a gyógyszert nem szabad éhgyomorra bevenni; pea on tühi piltl üres a feje; nuttis end tühjaks jól kisírta magát; parem pool muna kui tühi koor ha ló nincs, a szamár is jó, jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok
2. adj (asjatu, tarbetu, mõttetu, ilmaaegne, sügavama sisuta, tähtsusetu) üres ♦ tühjad lubadused üres ígéretek; tühje lubadusi andma/jagama elhúzza a mézesmadzagot vkinek a szája előtt; tühjad lootused üres remények; tühi loba üres fecsegés/beszéd; tema jaoks on ta tühi õhk szóba sem áll vele; tühi töö kár a benzinért; tühje sõnu tegema üres frázisokat pufogtat; üres szalmát csépel; ah, see on tühi asi! no, semmi az!; tühja juttu ajama levegőbe beszél; (see on) tühi-tähi! nem nagy cucc!; tühjade kätega jääma se pénz, se posztó; tühjade kätega lahkuma üres kézzel távozik
3. s (vanapagan, vanatühi) fene, ördög ♦ tühja sest! kibírja!
■LS: tühi+ ♦ tühiasi apróság, semmiség, csekélység, piszlicsár ügy, bagatell (ügy), katonadolog; tühikaal holtsúly; tühikargaja kõnek semmirekellő, szélhámos; tühikäik tehn üresjárat

uinuma <'uinu[ma 'uinu[da 'uinu[b 'uinu[tud 27 v>
1. (magama jääma) elalszik, elszunnyad ♦ igavesele unele v rahule v igaveseks uinuma elszunnyad, halálalvásba merül; uinus alles vastu hommikut csak hajnal felé tudott elszunnyadni
2. piltl (puhkeolekus olema, mitte toimima, peidus, varjul olema) szunnyad ♦ uinunud vulkaan szunnyadó vulkán

unine <unine unise unis[t -, unis[te unise[id 10 adj>
1. álmos ♦ unised silmad álmos szem; olen unine álmos vagyok; jäin uniseks álmos lettem; teeb uniseks álmosít; miks muutub karu sügisel uniseks? miért álmosodik el ősszel a medve?; uniseks jääma elálmosodik; unine linn álmos város
2. ([halluse, ükskõiksuse tõttu] unele ajav, magama uinutav) álmosító ♦ unine ilm álmosító idő

vaesuma <v'aesu[ma v'aesu[da v'aesu[b v'aesu[tud 27 v> (vaeseks jääma) elszegényedik

vahele jääma
1. (sisse kukkuma) rajtaveszt, lebukik
2. (puudu olema) kimarad

vaibuma <v'aibu[ma v'aibu[da v'aibu[b v'aibu[tud 27 v> (vaiksemaks jääma) elhalkul, lehalkul; (nõrgenema, vähenema v lakkama) enyhül, elül, eláll; (soikuma, raugema) (le)csendesedik, lecsillapodik ♦ tuul vaibus elállt a szél, elült a szél; torm vaibub csillapodik a vihar; lärm vaibus elhalkult a zaj; kired vaibuvad lecsillapodnak a kedélyek

vaikima <v'aiki[ma v'aiki[da v'aiki[b v'aiki[tud 27 v>
1. (vait olema, mitte rääkima) hallgat ♦ istub vaikides csendben ül; vaiki, ära räägi neile midagi! hallgass, ne mondj el nekik semmit!; vaikib kui haud piltl hallgat, mint a sír; kui kahurid kõnelevad, siis muusad vaikivad amikor a fegyverek beszélnek, a múzsák hallgatnak; vaikiv enamus a csendes többség
2. (vait jääma) elhallgat ♦ muusika vaikib elhallgat a zene
3. (toimumast lakkama, vaibuma) (el)csendesedik ♦ tuul on vaikinud a szél elcsendesedett
4. (maha vaikima) hallgat
■LS: vaikimis+ ♦ vaikimiskohustus titoktartási kötelezettség; vaikimisvanne némasági fogadalom

vait <v'ait adv> (vaikivana, tasa, vakka) csendben ♦ vait olema csendben van; vait jääma elhallgat; ole vait! fogd be!, kussolj!; ta on vait kui haud hallgat, mint a sír; (ta on) vait kui sukk néma, mint a hal; ta on vait kui kult rukkis hallgat, mint a süket disznó a búzában

vakatama <vakata[ma vakata[da vakata[b vakata[tud 27 v> ([järsku] vaikima, vait jääma) elhallgat

vana <vana vana vana -, vana[de vana[sid_&_van/u 17 adj, s>
1. adj (kaua elanud, pika eaga) öreg, vén, idős ♦ vana inimene öreg ember; vana koer öreg kutya; vanem vend bátya; vanul päevil, vanas eas idős korában; vanaks jääma megöregszik; eks/ka vana hobune tahab/sööb kaeru vén kecske is megnyalja a sót; öreg ember nem vén ember
2. adj (ammu tekkinud v olemas, kaua kestnud) régi ♦ vana linn régi város; vana käsikiri régi kézirat; vana kirik régi templom; mu vana sõber a régi barátom; vana kombe kohaselt ősi szokás szerint; vanu haavu lahti rebima/kiskuma felszaggatja/feltépi a régi sebeket
3. adj (kulunud) ócska ♦ vanad kingad ócska cipő
4. adj (kunagine, endine, mitte praegune) öreg, ó ♦ vanad keeled ókori nyelvek; vanad kreeklased az ókori görögök; Vana Maailm Óvilág; Vana Testament relig Ószövetség; vana kartul öreg krumpli; vana kala öreg motoros; vana aasta óév; kõik kulgeb vanades rööbastes minden a régi kerékvágásban halad; vanadesse rööbastesse tagasi minema (vissza) a régi kerékvágásba zökken; ikka seesama vana lugu! mindig a régi nóta!
5. adj (kellegi kohta: kauaaegne, ammuaegne, ammune) régi ♦ oleme vanad sõbrad régi barátok vagyunk
6. adj hlv (inimese kohta: igavene, kuradi[ma]) vén ♦ sa vana rebane te vén róka; sa vana nõid te vén boszorkány
7. adj (kahaneva kuufaasi kirjeldamisel) régi ♦ vana kuu a régi hold
8. s (vana inimene, ülemus) az öreg
9. s (pl) (vanemad) az öregek
■LS: vana+ ♦ vanaaeg aj ókor; vanaeit öregasszony, anyóka; vanahärra öregúr; vanajumal Úristen; vanakreeka ógörög; vanakurat ördög; vanalell nagybácsi; vanametall fémhulladék; vanamutt vénasszony, öregasszony; vanaonu nagybácsi; vanapagan ördög; vanaperemees idős gazda; vanaperenaine idős gazdasszony; vanapoiss agglegény; vanarahvas a régiek; vanaraud fémhulladék, ócskavas; vanaslaavi ószláv; vanatüdruk vénlány; vanavanaema dédanya; vanavanaisa dédapa; vanavara régiségek; vanaätt vénember

vananema <vanane[ma vanane[da vanane[b vanane[tud 27 v>
1. (vanaks v vanemaks jääma) (meg)öregszik, megvénül, megöregedik, idősödik ♦ riigi rahvastik vananeb iga aastaga az ország lakossága évről évre öregszik
2. (iganema, aeguma) elavul ♦ vananenud vaated dohos nézetek, korszerűtlen nézetek

vari <vari varju v'arju v'arju, v'arju[de v'arju[sid_&_v'arj/e 24 s>
1. (tume kujutis) árnyék, árny, árnykép ♦ puu vari a fa árnya; inimese vari az ember árnyéka; ööpimeduse varjus az éj leple alatt; varjude riik az árnyak országa; kedagi varjuna saatma árnyékként követ vkit; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; tema süüs ei saa olla kahtluse varjugi bűnösségéhez a kétség sem fér; üle oma varju hüppama átlépte a (saját) árnyékát; üle oma varju ei hüppa piltl aki sokat markol, keveset fog; addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér; kedagi varju jätma / üle trumpama zsebre vág/dug/tesz vkit; kellegi varju jääma vkinek az árnyékában marad
2. (pime ja jahe koht, vilu) árnyék, árny ♦ istub varjus árnyékban ül; puude varjus a fák árnyékában; varju otsivad mardikad az árnyat kereső bogarak
3. (kaitse, kate) fedél, tető ♦ varjule panema elrejt, eldug; tänu esivanematele on meil vari pea kohal hála az ősöknek van tető a fejünk felett
4. (sirm) ernyő ♦ lambivari lámpaernyő; langevari ejtőernyő
■LS: vari+ ♦ varifirma fedőcég; variisik stróman; varikatus védőtető, eresz; varimajandus árnyékgazdaság, feketegazdaság; varivalitsus árnyékkormány
varju+ ♦ varjualune fedett (tároló)helyiség, eresz; varjukannike fokföldi ibolya, pármai ibolya; varjukoht (1) (varjuline koht) árnyékos hely; (2) (peidukoht) rejtékhely; varjukülg árnyoldal; varjupoks árnyékbokszolás; varjupool árnyékos oldal; varjuriik az árnyak birodalma; varjusurm tetszhalál; varjusurnu tetszhalott; varjutaim árnyékkedvelő növény; varjuteater árnyékszínház

võõrduma <v'õõrdu[ma v'õõrdu[da v'õõrdu[b v'õõrdu[tud 27 v> (võõra[ma]ks jääma, kaugenema) elhidegül, leszokik, kiszakad, elvadul, eltávolodik, elszokik, elidegenedik

ära jääma elmarad

üle jääma hátramarad