[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aasta <'aasta 'aasta 'aasta[t -, 'aasta[te 'aasta[id 01 s> esztendő, év, évi ♦ jooksev aasta folyó év; käesolev v praegune v tänavune aasta az idei év; möödunud v läinud aasta a múlt év; eelnev v eelnenud aasta az előző év; tulev aasta a jövő év; kalendriaasta naptári év; liigaasta, lisapäeva-aasta szökőév; noorusaastad ifjúkor; valgusaasta astr fényév; õppeaasta tanév; õpiaastad, õpinguaastad tanulóévek; aasta algus évkezdet; aasta lõpp az év vége; kolm aastat három év; pool aastat fél év, fél évig; tuleval aastal jövőre, a jövő évben; igal aastal minden évben; 1987-ndal aastal 1987-ben; 5. mail 1987-ndal aastal 1987. május 5-én; möödunud sajandi 60-ndail aastail a múlt (év)század hatvanas éveiben; aasta eest egy évvel ezelőtt; aastate eest, aastaid tagasi évekkel ezelőtt; aastaga egy év alatt; kahe aasta pärast két év múlva; aasta-paari pärast egy-két év múlva; aasta jooksul v kestel az év során; aastate jooksul éveken át; aasta ringi, aasta läbi egész éven át; aastast aastasse évről évre; aasta aasta järel évről évre; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; tüdruk on kaheksa aastat vana a kislány nyolcéves; mis aastal sa oled sündinud? melyik évben születtél?; ta näeb oma aastate kohta hea välja korához képest jól néz ki; me pole aasta [aega] teineteist näinud egy éve nem láttuk egymást; saladust hoiti v peeti aastaid v üle aastate évekig őrizték a titkot
■LS: aasta+ ♦ aastaaruanne évi/éves kimutatás, évi/éves zárlat; aastakoosolek éves/évi közgyűlés; aastalaat országos vásár; aastaleping éves szerződés; aastapalk egyévi fizetés; aastapilet éves bérlet; aastasissetulek éves jövedelem; aastatoodang éves hozam; aastatulu évi termés; aastavanune egyéves; aastaülevaade éves áttekintés

aastatepikkune <+p'ikkune p'ikkuse p'ikkus[t p'ikkus[se, p'ikkus[te p'ikkus/i_&_p'ikkuse[id 12_&_10 adj> sokévi, sokéves ♦ aastatepikkused kogemused sokéves tapasztalatok; kohtasin oma sõpra pärast aastatepikkust vaheaega v aastatepikkuse vaheaja järel sokéves szünet után újra találkoztam a barátommal

harvalt <harvalt adv>
1. (hõredalt) gyéren ♦ puud kasvavad siin harvalt gyéren nőnek itt a fák; kapsad on harvalt istutatud a káposzt aritnkán van ültetve
2. (pikema vaheaja järel) ritkán

hoop <h'oop hoobi h'oopi h'oopi, h'oopi[de h'oopi[sid_&_h'oop/e 22 s> ütés, csapás ♦ kõva hoop erős ütés; jalahoop rúgás; kabjahoop lórúgás; kepihoop botütés; kirvehoop baltaütés; piitsahoop ostorütés; rusikahoop ökölcsapás; surmahoop halálos ütes; kaks kärbest ühe hoobiga két legyet üt egy csapásra; hoope jagama ütéseket osztogat; käega hoopi andma kézzel megüt; hoop langes hoobi järel ütés, ütés után; isa surm oli mulle raske hoop apám halála nagy csapás volt számomra

iga2 <iga iga iga_&_iga[t -, - - 17 pron, s>
1. pron (üks omataoliste hulgast) minden ♦ iga inimene minden ember; igal aastal minden évben; iga aastaga minden évvel; iga kuu, igas kuus minden hónapban; iga minut percenként; iga nädal, igal nädalal hetente, minden héten; iga jumala päev minden istenadta nap; iga tund óránként; iga kahe tunni järel v tagant kétóránként; igal pool mindenfelé, úton-útfélen, széltében-hosszában, mindenütt, mindenhol; igalt poolt mindenfelől, mindenhonnan
2. pron (üks erinevate hulgast) minden ♦ iga vastutulija minden szembejövő; igal ajal mindenkor, mindig; igal asjal on piir mindennek van határa; igal juhul mindenesetre, ha törik, ha szakad, ha a fene fenét eszik is, bárhogy(an) álljon is a dolog, okvetlen(ül); igal viisil minden módon; igaks juhuks a biztonság kedvéért; igat moodi mindenhogyan, mindenképp(en); igas suunas minden irányban; igast küljest minden oldalról
3. s (igaüks) minden, mindegyik

jupats <jupats jupatsi jupatsi[t -, jupatsi[te jupatse[id 02 s> (raiutud) darab, csonk; (lõigatud) vágott darab; (tükk) darab; (näritud) megrágott darab; (olendi v taime kohta) csutak, tökmag ♦ kuuejupats rövid kabát; küünlajupats gyertyacsonk; poisijupats tökmag fiú; patsijupats rövid lófarok; pliiatsist on väike jupats järel a ceruzából csak egy kis csonk maradt

jälil <jälil adv, postp> vt ka jälile
1. postp [gen] (järel, kannul) a nyomában, után ♦ poiss jooksis isa jälil a fiú az apja nyomában futott
2. adv (tabamiseks õigel teel) a nyomában ♦ jälil olema a nyomában van

järel <järel postp, adv> vt ka järele
1. postp [gen] (järgnevuses, kelle-mille taga) után ♦ ta kõndis minu järel utánam jött; tõmba uks enda järel kinni! zárd be az ajtót magad után!; suve järel tuleb sügis nyár után ősz jön; iga poole tunni järel félóránként
2. adv; postp [gen] (keda-mida ära toomas, kätte saamas) érte ♦ tal käis täna auto järel ma érte jött az autó; käisin honorari järel voltam a honoráriumért
3. adv (taga, tagapool, ka ajaliselt) után ♦ läksin ees, koer järel én mentem elől a kutya meg utánam; poiss vedas käru järel a fiú kocsit húzott maga után
4. adv (säilinud, alles) megmarad ♦ mul on viis krooni järel öt koronám maradt; linnusest on järel vaid müürid a várból már csak a falak maradtak

järele <järele postp, adv> vt ka järel
1. postp [gen] (kelle-mille taha, tahapoole) után
2. postp [gen] (osutab soovitud objektile) érte ♦ tulin oma asjade järele jöttem a dolgaimért
3. postp [gen] (osutab uuritavale objektile, teatavale asjaolule) után ♦ mis sa nuhid minu järele? mit kémkedsz utánam?
4. adv (osutab millegi lõppemisele) ♦ valu andis järele tompult a fájdalom; jäta järele! hagyd abba!, hagyd el!

järel vedama húzni, vonszolni

järgne <j'ärgne j'ärgse j'ärgse[t -, j'ärgse[te j'ärgse[id 02 adj (hrl liitsõna järelosa)>
1. (mille järel olev, esinev v toimuv) után ♦ koristusjärgne betakarítás utáni; külvijärgne vetés utáni; operatsioonijärgne a műtét utáni; surmajärgne halál utáni; Teise maailmasõja järgsed aastad a második világháború utáni évek
2. (mille järgi toimuv, millele vastav) szerint ♦ elukohajärgne lakóhely szerinti; programmijärgne a program szerint

järgnema <j'ärgne[ma j'ärgne[da j'ärgne[b j'ärgne[tud 27 v>
1. (kelle-mille järel liikuma) bekövetkezik, bekövetkezik, követ, kerget; (järele minema v sõitma) utána megy; (ajaliselt mille järel toimuma) után ♦ koer järgneb peremehele igale poole a kutya mindenhová követi a gazdáját; esimesele plahvatusele järgnes teine az első robbanást követte a második; liivakihile järgneb savi a homokréteg után agyag jön; järgne mulle kövess; üks sündmus järgnes teisele egyik esemény követte a másikat
2. (mille järgi toimima, mida arvesse võttes) követ ♦ {kelle} eeskujule järgnema követi a példaképét
3. (järelduma, tulenema) következik ♦ sellest järgneb, et ... ebből következik, hogy...

jääma <j'ää[ma j'ää[da j'ää[b j'ää[dud, j'ä[i jää[ge j'ää[dakse 37 v>
1. (olema, püsima) esik, rámarad, megmarad, marad, késlekedik, késik, kap, időzik ♦ ööseks koju jääma éjszakára otthon marad; õhtuni suvilasse jääma estig a nyaralóban marad; ellu jääma életben marad; sõpradeks jääma barátok maradnak; kõik jääb vanaviisi minden marad a régiben; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; iga kingsepp jäägu oma liistude juurde aki nem tud arabusulul, ne beszéljen arabusulul; varga/suszter maradj(on) a kaptafánál!; a suszter maradjon a kaptafánál; miski jääb kellegi kaela/õlule vkinek a nyakán marad vmi
2. (mingis suunas asuma v olema) van ♦ köök jääb vasakut kätt a konyha balra van
3. (säilima, alles, üle v järel olema) marad ♦ klaasile jäi kriim egy karcolás maradt az üvegen; ei jäänud muud kui käsku täita nem maradt más hátra, mint teljesíteni a parancsot; temast on jäänud hea mulje jó benyomást tett; maa peale jääma a valóság talaján marad
4. (muutuma, saama kelleks, milleks, missuguseks, mingisse seisundisse siirduma) lesz ♦ ta jäi vanatüdrukuks pártában maradt; vanaks jääma elöregedik, benne van a korban, megöregedik; haigeks jääma megbetegszik, ágynak esik, beteg lesz; rasedaks jääma megesik, másállapotba kerül, teherbe esik, bekapja a legyet; mõttesse jääma elgondolkodik, gondolkodóba esik; purju jääma berúg, megrészegül, megittasodik, lerészegedik, elázik; ihuüksi jääma úgy marad, mint az ujjam; magama jääma behuny, elalszik, beragad

kale1 <kale kale kale[t -, kale[de kale[sid 16 s> etn (paadi järel veetav võrkpüünis v tiibadega mõrd peamiselt Võrtsjärvel) kale-varsa

kannul <kannul adv, postp> vt ka kannule, kannult
1. postp [gen] (ruumiliselt v ajaliselt taga, järel, sabas) sarkában ♦ politsei on tal kannul a rendőrök a sarkában vannak
2. adv (järgnedes v jälitades taga, järel) sarkában, nyomában ♦ kellelgi kannul olema a sarkában van/jár vkinek

kell <k'ell kella k'ella k'ella, k'ella[de k'ella[sid_&_k'ell/i 22 s>
1. (kõlisti) harang ♦ jalgrattakell bicikli/kerékpár csengő; kirikukell harang; koolikell iskola harangja; tuukrikell mer búvárharang; kella lööma kongatja a harangot; kirikute kellad helisevad v löövad szólnak a harangok
2. (kellahelin) csengő ♦ alarmikell, hädakell, häirekell vészcsengő; tormikell viharcsengő; uksekell (ajtó)csengő; kell heliseb szól a csengő; keegi annab ukse taga kella valaki becsenget; midagi (suure) kella külge panema dobra üt/ver vmit; nagydobra ver vmit; suure kella külge sattuma a világ szájára kerül
3. (ajanäitaja) óra ♦ elektrikell villanyóra; käokell kakukkos óra; kuldkell aranyóra; kvartskell kvarcóra; käekell karóra; lauakell asztali óra; liivakell homokóra; malekell sakkóra; pendelkell ingaóra; taskukell zsebóra; tornikell toronyóra; seinakell falióra; äratuskell ébresztőóra; kella vedru az óra rugója; kella osuti az óra mutatója; kella pendel az óra ingája; kell käib jár az óra; kell tiksub ketyeg az óra; kell seisab v ei käi áll az óra; kell käib ette az óra siet; kell jääb taha, kell on järel késik az óra; kell lõi kaheksa az óra nyolcat ütött; kell on maha käinud az óra lejár; kella üles keerama felhúzza az órát
4. (kellaaeg) óra, idő ♦ mis v [kui]palju kell on? hány óra van?, mennyi az idő?; mis kellani? meddig?; kell on täpselt 3 pontosan három óra van; kell on veerand viis negyed öt van; kell on kolmveerand viis háromnegyed öt van; kell on pool viis fél öt van; kell on viis minutit üle nelja v viie peal négy óra elmúlt öt perccel; kell on viie [minuti] pärast viis öt perc múlva lesz öt; kell üks päeval délután egy órakor; kell neli öösel éjjel négy órakor; kell viis hommikul hajnalban öt órakor; kell läheneb kuuele nemsokára hat lesz; pärast kella kaheksat nyolc óra után; kella seitsme paiku hét óra tájt; kella ühest kaheni egytől kettőig; mis kellast mis kellani on kauplus avatud? mettől meddig van nyitva a bolt?; mis kell see juhtus? hánykor történt az?; kella kolme ja nelja vahel három és négy között; kell on juba palju már késő van; ootan sind juba kella kuuest peale már hat óta várlak
5. (pl) muus (löökpill) harang
■LS: kella+ ♦ kellahelin harangszó, harangzúgás; kellalöök óraütés; kellanupp csengőgomb; kellakapsel óratok; kellaklaas óraüveg; kellamehhanism óraszerkezet; kellaosuti óramutató; kellaparandus órajavítás; kellarihm óraszíj; kellatasku órazseb; kellavedru órarugó

kirst <k'irst kirstu k'irstu k'irstu, k'irstu[de k'irstu[sid_&_k'irst/e 22 s>
1. (kaanega laudkast) láda; (riiete jaoks) láda ♦ jahukirst lisztesláda; kaasavarakirst menyasszonyi láda; pruudikirst mennyasszonyi láda; reisikirst poggyászláda; riidekirst, rõivakirst ruhásláda; veimekirst mennyasszonyi láda
2. (puusärk) koporsó ♦ puukirst fakoporsó; tammekirst, tammepuust kirst tölgyfa koporsó; kirstu järel kõndima kikíséri vkinek a kopoprsóját; kirstu hauda laskma leengedi a koporsót a sírba

liigutama <liiguta[ma liiguta[da liiguta[b liiguta[tud 27 v>
1. (liikuma panema) (meg)mozgat, (meg)mozdít, megindít; (ennast) megmozdul, mozog, megmoccan ♦ kätt liigutama megmozgatja a karját; ära liiguta! ne mozdulj!; ta ei liigutagi mitte meg sem moccan; istuva töö järel on hea end natuke liigutada ülő munka után jó egy kicsit mozogni; ta ei liiguta sõrmegi/lillegi a kisujját sem mozdítja; kõiki hoobasid liigutama minden követ megmozgat
2. (heldima, härduma panema) meghat ♦ see liigutas mind pisarateni könnyekig meghatott

lohistama <lohista[ma lohista[da lohista[b lohista[tud 27 v> (vedama) (el)vonszol, lódít, húz ♦ kohvrit lohistama bőtöndöt vonszol; lohistab jalgu järel csoszog

misjärel <+järel adv> (mille järel) miután

narta <narta narta narta[t -, narta[de narta[sid 16 s> ([koerte v põtrade veetav] kerge saan) szán, szánkó ♦ koerad rakendati narta ette a kutyákat a szán elé fogták; kütt veab enda järel nartat a vadász szánt húz maga után

nurjaminek <+minek mineku mineku[t -, mineku[te mineku[id 02 s> (nurjumine) kudarc, bukás, balsiker ♦ lootuste nurjaminek kudarcba fulladt remények; katse lõppes nurjaminekuga a kísérlet kudarccal végződött; reis ebaõnnestus -- üks nurjaminek teise järel az út sikertelen volt, egyik kudarc a másik után

ohelik <ohel'ik oheliku ohel'ikku ohel'ikku, ohelik/e_&_ohel'ikku[de ohel'ikk/e_&_ohel'ikku[sid 25 s>
1. (nöörijupp) kötéldarab; (köidik) pányva, béklyó ♦ perenaisel oli lehm ohelikuga järel a gazdasszony kötélen vezette a tehenet; käed olid ohelikuga selja taha seotud hátrakötötték a kezét
2. piltl (laiskvorst) lustaság ♦ isa kõrval oli poeg igavene ohelik az apja mellett a fiú egy lustaság

ots <'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s>
1. (tipmine osa) vég, hegy; (otsak) vég; (terav ots) csúcs; (millegi pea) fej ♦ keeleots nyelvhegy; kepiots botvég; noaots késhegy; nooleots nyílhegy; mõõga terav ots a kard hegyes vége
2. (eseme lühem v väiksema pindalaga külg) csúcs, vég ♦ liniku otstes olid narmad a terítő sarkain rojtok voltak; istus pingi otsas a pad végére ült; peremehe koht on laua otsas a házigazda helye az asztalfőn van; sissekäik on maja otsas a bejárat a ház végében van
3. (algus) kezdet; (eesosa) eleje ♦ esimene ots az eleje; otsast lõpuni elejétől a végéig; otsast peale hakkama v alustama belekezd, elkezd
4. (algus ja/või lõpposa, ainult lõpp[osa]) vég ♦ tänavaots, tänava ots utcavég, az utca vége; järjekorra ots a sor vége; sõlmis lõnga katkenud otsad kokku összecsomózta az elszakadt fonalvégeket; naiste tööl ei ole otsa a nők munkájának se vége, se hossza; ülekohtule peab ots tulema az igazságtalanságnak véget kell vetni; tema järel läheksin kas või maailma otsa elmennék utána a világ végére is
5. (surm) halál, vég; (hukk) végzet; (elu lõpp) vég ♦ tahtis endale v oma elule otsa [peale] teha véget akart vetni az életének; tundis, et ots on lähedal éreztem, hogy közel a vég; viimasel otsal v viimases otsas oli ta halvatud élete vége felé lebénult; tema ots oli hirmus halála szörnyű volt; mu vana läpakas andis eile lõplikult otsad kõnek a régi laptopom tegnap végleg beadta a kulcsot
6. (teekond) út ♦ laev jõudis pikalt otsalt tagasi a hajó vissza ért a hosszú útról
7. mer (laeva kinnitusköis) hajókötél ♦ kinnitusots tartókötél
8. (otsmik, laup) homlok ♦ kõrge ots magas homlok; otsa ees a homlokán; higi tuli otsale a verejték kiült a homlokára
9. kõnek (teenistus, töö[võimalus]) alkalmi munka; (eraots) magánmunka, különmunka ♦ käib sadamas juhuslikke otsi tegemas alkalmi munkákat végez a kikötőben; juhata mulle üks tasuv ots adj egy jól fizető alkalmi munka tippet
10. kõnek (paljust, suurt hulka rõhutavates väljendites) ♦ kus nende õunte ots tänavu! rengeteg az alma az idén!; kus selle häbi ots! rettentő szégyen; ei otsa ega äärt se vége, se hossza; ei ole otsa ega äärt se szeri, se száma
■LS: otsa+ ♦ otsaviil orom, oromzat

peale <p'eale postp, prep, adv> vt ka peal, pealt
1. postp [gen]; adv (pealepoole, kõrgemale, kelle-mille pealispinnale) fölé, -ra/-re ♦ võid leiva peale määrima rákeni a vajat a kenyérre; kellelegi korralikult kere peale andma elhúzza/elhegedüli/elrántja vkinek a nótáját
2. adv; postp [gen] (osutab (saabuvale) olukorrale, seisundile, mõju objektile) -ra/-re ♦ ta mõtleb tuleviku peale a jövőre gondol
3. postp [gen] (osutab olukorra põhjustajale, tingimusele) -ra/-re ♦ ärkasin telefonihelina peale a telefon csörgésére ébredtem; hea õnne peale találomra
4. postp [gen]; prep [part] kõnek (pärast, järel) után ♦ peale vihma eső után
5. postp [elat]; adv (millestki alates, rõhutab algus- v. lõppmomenti) kezdve, fogva, óta ♦ eilsest peale on sadanud tegnap óta esik
6. prep [gen] (välja arvatud) kivéve, kivételével ♦ kõik peale isa olid kohal mindenki jelen volt, kivéve az apa
7. adv; prep [gen] (lisaks, juurde) ráadásul

pikivahe <+vahe vahe vahe[t -, vahe[de vahe[sid 16 s> (kahe samas sõidureas teineteise järel liikuva sõiduki vahemaa) követési távolság

praad <pr'aad pr'ae pr'aadi pr'aadi, pr'aadi[de pr'aadi[sid_&_pr'aad/e 22 s>
1. (ahjus küpsetatud lihatükk v lind) pecsenye, sült, szték ♦ vasikapraad borjúsült
2. (supi järel pakutav liha-, kala- või muu soe roog) főétel

pärast <pärast postp, prep, adv>
1. postp [gen]; prep [part] (järel, möödudes, millest ajaliselt hiljem, peale mida) után, múlva ♦ aasta pärast egy év múlva; tule poole tunni pärast gyere fél óra múlva; pärast tööd munka után; viis minutit pärast kuut öt perccel hat után
2. postp [gen] (mille tõttu, mille eest, mis põhjusel) -ért, miatt ♦ võistlus esikoha pärast az első helyért folyó verseny; paljud lähevad puhtalt huvi pärast kursustele sokan csak érdeklődésből mennek el a kurzusokra; istub varguse pärast kinni lopásért ül börtönben; kunst kunsti pärast művészet a művészet kedvéért; kui mures me sinu pärast olime! mennyit aggódtunk érted!; sinu pärast läkski kõik nii halvasti! mindez miattad ment rosszul!; ütlesin seda ainult nalja pärast ezt csak viccből mondtam
3. adv (hiljem, edaspidi, seejärel) később ♦ pärast näeme! viszlát később!
4. postp [gen] (fraseoloogilist laadi hüüatustes ja kirumisvormelites) ♦ jumala pärast, ära kisa enam! az Isten szerelmére, ne kiabálj már!; mille pagana pärast sa sinna läksid? mi a fenéért mentél oda?

raas <r'aas raasu r'aasu r'aasu, r'aasu[de r'aasu[sid_&_r'aas/e 22 s>
1. (väike tükk, väheke midagi, kübeke) édeskevés, egy szem, szemernyi, morzsa, morzsányi, fikarcnyi, egy csepp/csőpp, pici, pindurka, falat ♦ järel on ainult raas leiba csak egy falat kenyér maradt; lapsed sõid leiva viimse raasuni ära a gyerekek az utolsó morzsáig megették a kenyeret; inimesel pole häbi raasugi az ember egy cseppet sem szégyenli magát; temas pole raasugi huumorimeelt nincs egy szemernyi humorérzéke sem; ei saanud öösel raasugi magada egy szemet sem tudott éjjel aludni; see lugu ei meeldi mulle raasugi v mitte üks raas ez a dolog egy cseppet sem tetszik nekem; Kas te liialdate natuke. -- Mitte üks raas. Ön túloz egy kicsit. -- Egy csöppet sem.
2. (abstraktmõistete puhul: väheke, natuke, veidike) egy csepp/csöpp ♦ ajame raas juttu beszélgetünk egy kicsit; ootame veel üks raas [aega] várunk még egy kis ideig; kas sul on aru raasu peas? van egy csöpp eszed?
3. (liitsõna järelosana) (hellitavalt v haletsevalt väikese inimese vms kohta) ♦ lapseraas töpörtyű

raasuke[ne] dem <raasuke_&_raasukene raasukese raasukes[t raasukes[se, raasukes[te raasukes/i 12 s>
1. (pisitilluke tükike) morzsa, falat, kevés, keveset, kicsi(t) ♦ koogist polnud enam raasukestki järel a sütiből nem maradt egy morzsa sem; ei ole täna veel raasukestki suhu saanud ma még egy falatot sem ettem; palusin raasuke soola kértem egy kis sót
2. (ka adverbilähedaselt: midagi väheke, pisut, natuke) ♦ kas sa saad mind raasuke aidata tudsz nekem egy kicsit segíteni?; räägi raasuke kõvemini beszélj kicsit hangosabban

rida-realt <+r'ealt adv> (üks rida teise järel) sorról sorra, soronként

roots <r'oots rootsu r'ootsu r'ootsu, r'ootsu[de r'ootsu[sid_&_r'oots/e 22 s>
1. bot (lehe, vilja, õie: kandev tugi, kinnitusosa) kocsány ♦ leheroots kocsány, levélszár
2. (laasitud, lehtedeta v okasteta oks v taim) kocsánytalan növény ♦ jõulukuusest polnud järel muud kui paljas roots a karácsonyfából nem maradt más, csak a csupasz törzs
3. (selja, saba, sule kinnitusosa) szár ♦ kalaroots szálka; seljaroots gerinc
4. (relva, tööriista saba v varre kinnitamiseks) nyél

seejärel <+järel adv> (selle järel, pärast seda) aztán, utána, ezután

seenior <s'eenior s'eeniori s'eeniori s'eeniori, s'eeniori[de s'eenior/e 19 s; s'eenior s'eeniori s'eeniori[t -, s'eeniori[te s'eeniore[id 02 s>
1. (perekonnanime järel: vanem) idősebb, idősb
2. sport (seenioride vanuseklassi sportlane) szenior

seirama <s'eira[ma seira[ta s'eira[b seira[tud 29 v>
1. (järgnema, järel käima) követ
2. (jälgima) megfigyel

spioneerima <spion'eeri[ma spion'eeri[da spioneeri[b spioneeri[tud 28 v> (salakuulama) kémkedik; (kellegi järel luurama) kémkedik/szaglaszik vki után ♦ võõra riigi heaks spioneerima idegen állam számára kémkedik

sõõm <s'õõm sõõmu s'õõmu s'õõmu, s'õõmu[de s'õõmu[sid_&_s'õõm/e 22 s> (lonks, suutäis, ühe korraga kopsudesse tõmmatav kogus õhku, suitsu) korty, slukk; (mahv) szippantás, slukk ♦ veesõõm, sõõm vett egy korty vizet; vanaema jõi klaasi ühe v ainsa sõõmuga tühjaks a nagymama egyetlen korttyal kiitta a poharát; sa olid mulle nagu sõõm värsket õhku olyan voltál nekem, mint a friss levegő; hakkas esimese sõõmu järel köhima az első slukk után köhögni kezdett

tagant <tagant adv; postp [gen]> vt ka taga, taha
1. adv (tagaküljelt, tagaotsast) hátulról ♦ keegi lähenes mulle selja tagant valaki hátulról közeledett hozzám; tuul puhus tagant hátulról fújt a szél; tema oli tagant esimene nlj ő volt hátulról az első
2. postp [gen] mögül ♦ piilub kardina tagant a függöny mögül kikandikál; mu selja tagant kostus hüüe a hátam mögül kiáltás hallatszott; kuu puges pilvede vahelt välja a hold előbújt a felhők mögül
3. postp [gen] (teatud vahemaa kauguselt) vmin túlról ♦ nad on tulnud ookeani tagant az oceánon túlról jöttek; kauge maa tagant messzi földről; haua tagant piltl a síron túlról
4. postp [gen] (viitab vahemikule, mille järel miski kordub) -nként, -nta/-nte ♦ olümpiamängud toimuvad iga nelja aasta tagant az olimpiai játékokat négyévente rendezik meg; iga kolme tunni tagant három óránként
5. postp [gen] (viitab isikutele, kellelt tema teadmata midagi omastatakse) -tól/-től ♦ kelle tagant sa selle pliiatsi näppasid? kitől loptad el azt a ceruzát?

teatavasti <t'eatavasti adv> (nagu teada, teadupoolest) tudvalevő(leg), közismerten ♦ teatavasti muutub inimene iga seitsme aasta järel tudvalévőleg ember minden hetedik esztendőben változik

triennaal <trienn'aal triennaali trienn'aali trienn'aali, trienn'aali[de trienn'aali[sid_&_trienn'aal/e 22 s> (iga kolme aasta järel toimuv kunstiülevaatus) triennálé

tühjendama <tühjenda[ma tühjenda[da tühjenda[b tühjenda[tud 27 v> (tühjaks tegema) (ki)ürít ♦ peale kasutamist tuleb katseklaasid tühjendada használat után a kémcsöveket ürítsük ki; tuba tühjendama kiüríti a szobát; klaasi tühjendama kiüríti a poharát; tühjendab riiuli raamatutest leszedi a könyveket a polcról; kohvrit tühjendama kipakolja a bőröndöt; tühjendas klaasi teise järel egyik poharat a másik után ürítette

vare2 <vare vareme vare[t -, vareme[te vareme[id 04 s (hrl pl)> (põlenud v purunenud ehitise jäänused) rom, roncs; piltl (vana, kurnatud inimene) roncs ♦ kindluse vare v varemed várrom; silla varemed a híd roncsai; linn seisab varemeis a város romokban hever; temast oli järel ainult vilets vare csak egy szánalmas roncs maradt belőle

vedama <veda[ma veda[da v'ea[b v'ee[tud v'ee[takse 28 v>
1. (enda järel tõmbama) húz ♦ hobune veab vankrit a ló húzza a szekeret; kellegagi ühte vankrit vedama piltl egy húron pendül vkivel, egy csónakban evez; kellegagi vägikaigast vedama piltl ujjat húz vkivel
2. (kaupa, koormat, inimesi vms sõidu- v veovahendiga ühest kohast teise toimetama) szállít ♦ kas on selliseid ronge, mis veavad kaupa ja ka reisijaid? vannak olyan vonatok, amik árut és utasokat is szállítanak?; kaupa veetakse konteineritega az árut konténerekben szállítják
3. (midagi rasket kandma, tassima, kuhugi viima v tooma) hord, cipel ♦ puud tuleb kuuri vedada a tűzifát be kell hordani a fészerbe
4. (juhtima) vezet ♦ jooksja asus v hakkas jooksu vedama futó vezetni kezdte a sort; veab kursust tanfolyamot vezet; kedagi ninapidi vedama piltl orránál fogva vezet vkit
5. (hästi minema, õnne olema) szerencse van vkinek ♦ tal vedas eksamil kõvasti szerencséje volt a vizsgán; meie plaan läks vett vedama piltl a tervünk füstbe ment

viimane <viimane viimase viimas[t -, viimas[te viimase[id 10 adj>
1. (lõpus, tagaotsas olev, järjestust, rida lõpetav) legutóbb, végső, utolsó, utóbbi, sereghajtó, legvégső, legutolsó, legutóbbi ♦ kellegi viimne tund on tulnud ütött vkinek az utolsó/ a végső órája; esimest ja viimast korda először és utoljára; viimse veretilgani az utolsó csepp vérig
2. (lähema mineviku kohta) ♦ viimasel korral a legutóbbi alkalommal
3. (alles loodud, uusim) ♦ viimase peal välja nägema mintha skatulyából húzták volna ki
4. (vahetult mingile kriitilisele piirile eelnev) ♦ viimane tilk karikas az utolsó csepp a pohárban; viimane piisk karikas csordultig van/telt a pohár
5. (vähenevast, lõppevast, kaduvast veel järel olev) ♦ ta annab või viimase särgi seljast odaadná az (utolsó) ingét is

vinjett <vinj'ett vinjeti vinj'etti vinj'etti, vinj'etti[de vinj'etti[sid_&_vinj'ett/e 22 s> (väike graafiline kaunistus teksti ees v järel) autópálya-matrica, matrica