[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

haakima <h'aaki[ma h'aaki[da haagi[b haagi[tud 28 v> (külge, järele) felzárkozik; (kokku) összeakaszt; (juurde, lisaks) hozzákapcsol; (end) kapaszkodik ♦ poisid haakisid kelgu reele järele a fiúk a szán után kötötték a szánkót; vedur haagiti rongile ette a mozdonyt a vonat elé kapcsolták; traktori järele oli haagitud kultivaator a traktor mögé kultivátor volt akasztva; ta haakis sõrmed kramplikult varrukasse ujjait görcsösen a ruha ujjába akasztotta; tüdruk haakis end poisi käsivarde a lány belekarolt a fiúba; lapsed haakisid end meile sappa kõnek a gyerekek a nyomunkba szegődtek

haisema <h'aise[ma h'aise[da haise[b haise[tud 28 v> bűzlik, szaglik, büdösödik, szaga van ♦ higi järele haisema izzadságtól bűzlik; siin haiseb küüslaugu järele itt fokhagymától bűzlik; tuba haiseb tubaka järele a szoba dohánytól bűzlik; liha haiseb pisut egy kicsit büdös a hús; enesekiitus haiseb / läheb haisema piltl az öndicséret büdös; raha ei haise piltl a pénznek nincs szaga

hammas <hammas h'amba hammas[t -, hammas[te h'amba[id 07 s>
1. (inimesel, loomal) fog ♦ haige hammas beteg fog, rossz fog; alumine hammas alsó fog; esihammas frontfog; jäävhammas maradó fog; kunsthammas műfog; lõikehammas metszőfog; piimahammas tejfog; purihammas őrlőfog; kõnek zápfog; silmahammas szemfog; tagahammas, tagumine hammas hátsó fog; tarkushammas bölcsességfog; ülahammas, ülemine hammas felső fog; hammas pakitseb v tuikab fáj a foga; hammas valutab fáj a foga; hammas tuli suust ära kiesett a(z egyik) foga; hammas on lahti v logiseb meglazul egy fog; lapsel tulevad hambad fogzik a baba; hambale krooni panema korona felhelyezése a fogra; hambaid pesema fogat mos; hammast plommima v plombeerima betömi a fogat; hammast puurima fogat fúr; hammast suretama kiöli a fogideget; hammast välja tõmbama fogat kihúz; hambaid krigistama csikorgatja a fogát; läbi hammaste sisistama a foga között (beszél); hambaid torkima a fogát piszkálja; hammaste eest hoolitsema ápolja a fogát; hammastega kinni haarama fogaival megragad; koer ajas hambad irevile a kutya vicsorog; hambad on kirsisöömisest hellad a meggy elvásolta a fogam; taat võttis piibu hambust az öreg kivette szájából a pipát; mul on hambas auk lyukas a fogam; mul oli hammas verel just selle järele éppen erre fájt a fogam; hammas on verel kellegi/millegi järele fáj/vásik a foga vkire/vmire; hambaid näitama kimutatja a foga fehér(j)ét; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; ihub hammast kellegi/millegi peale feni a fogát vkire/vmire; millegi peale hammast ihuma vásik a foga vmire; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; hammas hamba vastu szeget szeggel; küünte-hammastega kinni hoidma foggal-körömmel védekezik; hambaid varna panema beadja a kulcsot
2. tehn (sael, hammasrattal) fog ♦ saehammas fűrészfog; sael on teravad hambad a fűrész fogai élesek; hammasratta hambad on kulunud elkoptak a fogaskerék fogai
■LS: hamba+ ♦ hambajuur anat foggyökér; hambakaar anat fogsor; hambakaaries med fogszuvasodás; hambakael anat fognyak; hambakivi med fogkő; hambakivi eemaldama eltávolítja a fogkövet; hambakaitsed sport fogvédő; hambakroon anat fogkorona; hambaniit fogselyem; hambaork fogpiszkáló, fogvájó; hambaplomm fogtömés; hambakliinik fogászat; hambapulber fogpor; hambapõletik med foggyulladás; hambasäsi anat fogbél; hambatehnik fogász, fogtechnikus; hambatsement anat, med fogcement; hambavaap anat fogzománc; hambavahetus fogváltás
hammas+ ♦ hammasajam tehn hajtómű; hammashäälik keel dentális hang; hammaskett tehn fogas hajtólánc; hammasraudtee tehn fogaskerekű vasút; hammassidur tehn fogaskuplung; hammasvaalalised zool (Odontoceti) fogascetek; hammasvõll tehn fogastengely

haukuma <h'auku[ma h'auku[da haugu[b haugu[tud 28 v> ugat ♦ kellegi peale haukuma megugat vkit, ugat vkire; koer hakkas haukuma a kutya ugatni kezdett; haukuja/haukuv koer ei hammusta amelyik kutya ugat, az nem harap; koergi ei haugu tema järele a kutya sem ugat utána

hingeõhk <+'õhk õhu 'õhku 'õhku, 'õhku[de 'õhku[sid_&_'õhk/e 22 s> lehelet, szájszag ♦ ebameeldiv hingeõhk kellemetlen szájszag; ta hingeõhk lehkas sibula järele a lehelete hagymától bűzlött

hoidma <h'oid[ma h'oid[a hoia[b h'oi[tud, h'oid[is h'oid[ke 34 v>
1. (millest-kellest kinni pidama, haardes pidama) dajkál, tart, tárol, őrizkedik, őriz, megtart, megőriz, kitart, kímél, fog, fenntart ♦ raamatut käes hoidma kezében tartja a könyvet
2. (ülal hoidma) megőriz, fenntart ♦ tervist hoidma vigyáz az egészségére; saladust hoidma titkot tart; distantsi hoidma távolságot tart; oma asju hoidma vigyáz a dolgaira; oma väärikust hoidma megőrzi méltóságát; küpsised hoiame õhtuks elteszi a kekszet estére; toas oli pime, sest hoiti küünlaid a szobában sötét volt, spóroltak a gyertyával; oma nahka hoidma félti az irháját, félti a bőrét
3. (tõkestama, pidurdama, ebasoovitavat vältima) visszatart ♦ naeru hoidma visszatartja a nevetést; ma ei suutnud pisaraid hoida nem tudtam visszatartani a könnyeimet; sool hoiab toiduaineid riknemast a só nem engedi megromlani az ételt
4. (hoolitsema, järele valvama) ♦ last hoidma vigyáz a gyerekre; karja hoidma nyájat őriz; kedagi/midagi hoidma nagu silmatera úgy vigyáz vkire/vmire, mint a szeme fényére/világára; hoiab teda nagu oma silmatera úgy félti, mint a szeme világát
5. (seisundi, asendi puhul) ♦ hoidke vasakule tartson balra

hull <h'ull hullu h'ullu h'ullu, h'ullu[de h'ullu[sid_&_h'ull/e 22 adj, s>
1. adj (mõistuse kaotanud, nõdrameelne) bolond, őrült, kerge, fejetlen, dilis, dili; (marutõbine, pöörane) fékezhetetlen, veszett, vad, őrült; (meeletu, jabur) esztelen ♦ hull koer veszett kutya, hamis kutya; hulluks ajama megbolondít, az őrületbe kerget, őrjít, megőrjít; hulluks minema belebolondul, megtébolyodik, megőrül, megbolondul; ma lähen kohe hulluks kõnek megüt a guta; ta on vihast hull elvette az eszét a harag; sa oled päris hull, et sellise ilmaga sõidad teljesen megőrültél, hogy ilyen időben vezetsz; teda haaras mingi hull rõõm valami őrült boldogság kerítette hatalmába; ta on hull kasside järele megőrül a macskákért; ta on hull kellegi/millegi järele töri a nyavalya vkiért/vmiért, megőrül vkiért/vmiért; mis sa hull loom ometi teed! mit csinálsz, te balga állat!
2. adj (hirmus, jube) szörnyű, rettenetes; (halb, paha) rossz ♦ hullud ajad szörnyű idők; hull ilm szörnyű idő; hull olukord szörnyű helyzet; hull on see, et kõik teda siin tunnevad az a szörnyű/rossz, hogy itt mindenki ismeri; mind piinab hull köha rettenetes köhögés gyötör; haav jookseb verd mis hull szörnyen vérzik a seb; tema kohta liikusid hullud jutud szörnyűségeket beszéltek róla; asi on hullemast hullem rosszabb, mint gondoltam; hullul kombel szörnyen
3. s (nõdrameelne inimene) balga, bolond ♦ vaikne hull csendes bolond; tormab nagu hull rohan, mint az őrült
4. s (miski hirmus, ebameeldiv, halb) kellemetlen, rossz ♦ hullem on alles ees hátra van még a feketeleves; juhtub hullematki volt már rosszabb is
5. s kõnek (kirumissõna) idióta ♦ ärge, hullud, katusele ronige ne másszatok a tetőre, idióták

hõikama <h'õika[ma hõiga[ta h'õika[b hõiga[tud 29 v> (hüüdma) kiált; (nimepidi hüüdma) hív ♦ hõikasin talle paar sõna järele utána kiáltottam pár szót; hõikas täiest jõust teljes erőből kiáltottam; hõika ta tagasi hívd vissza; metsast hõigati meile vastu az erdőből odakiáltottak nekünk

igatsema <igatse[ma igatse[da igatse[b igatse[tud 27 v> áhít, vágyódik, vágyik, vágyakozik, sóvárog, sóhajtozik, óhajtozik, kívánnivaló, kívánkozik, eped; (ihaldama) sóvárog ♦ kodu järele igatsema haza vágyik; õnne järele igatsema boldogságra vágyik; kodumaa järele igatsema hazája után sóvárog; igatsen sind näha szeretnélek látni; igatsen vaikust ja rahu csendre és nyugalomra vágyom; poiss igatseb endale jalgratast biciklire vágyik a fiú; igatsetud hetk a várva várt pillanat

igatsus <igatsus igatsuse igatsus[t igatsus[se, igatsus[te igatsus/i 11 s> óhaj, vágyódás, vágyakozás, vágy; (ootus) várakozás, elvárás ♦ valuline igatsus fájdalmas vágyakozás; armuigatsus szeretetvágy; koduigatsus honvágy; salaigatsus titkos vágy; igatsus omaste järele vágyik a családja után; teda vaevab v närib igatsus gyötri a vágy; süda on täis igatsust tele van a szívem vágyakozással; tal tuli igatsus kodu[maa] järele honvágya támadt; igatsust tundma {kelle-mille järele} vágyakozik vki/vmi után

iha <iha iha iha -, iha[de iha[sid 17 s> (tung, kiindumus) vágy, sóvárgás; (kirglik soov, meeleline himu) szenvedélyes/érzéki vágy; (kirg) szenvedély; (janu) szomjazás ♦ kättemaksuiha bosszúvágy; seiklusiha kalandvágy; suguiha kéjvágy; vabadusiha szabadságvágy; iha õnne järele boldogság utáni vágy; ta põles ihast korda saata midagi suurt égett a vágytól, hogy valami nagy dolgot vigyen véghez; iha tundma {kelle vastu} vágyik vki után; iha alla suruma elnyomja vágyait

inspekteerima <inspekt'eeri[ma inspekt'eeri[da inspekteeri[b inspekteeri[tud 28 v> (järele vaatama, kontrollima) ellenőriz, felügyel ♦ koole inspekteerima ellenőrzi az iskolákat

isu <isu isu isu -, isu[de isu[sid 17 s>
1. (tahtmine süüa) étvágy ♦ hundiisu piltl farkasétvágy; söögiisu étvágy; isu äratama étvágykeltő; isu ära ajama elveszi az étvágyát; isu täis sööma tele van, betelt; mul on hea isu jó étvágyam van; suure isuga sööma jó étvággyal eszik; isu heeringa järele heringet ennék; süües kasvab isu evés közben jön meg az étvágy; head isu! jó étvágyat!; tal tuli koogi isu gusztust kapott a süteményre
2. (himu, soov, lust) vágy, kedv ♦ tööisu munkakedv; isu ära võtma elveszi a kedvét; pole isu õppida nincs kedve tanulni; mul pole isu seda teha nincs kedvem ezt csinálni; mul pole vähimatki isu külla minna semmi kedvem sincs vendégségbe menni; niiviisi kaob igasugune isu midagi teha így elmegy minden tettvágyam; tegi tööd isuga kedvvel dolgozott; rääkis isu täis kibeszélte magát; magasin oma isu täis kialudtam magam; poisil kadus isu pingutada a fiúnak elment a kedve a próbálkozástól
■LS: isu+ ♦ isukaotus étvágyvesztés; isupuudus étvágyhiány

jahhetama <jahheta[ma jahheta[da jahheta[b jahheta[tud 27 v> (korduvalt jah ütlema) igenlés; (järele kiites) buzdít, biztat

janu <janu janu janu j'annu, janu[de janu[sid 17 s>
1. szomj, szomjúság ♦ piinav janu gyötrő szomjíság; kustutamatu janu csillapíthatatlan szomjúság; janu tundma szomjazik; janu kustutama szomját oltja, csillapítja a szomjúságát; janusse surema szomjan hal; mul hakkas janu szomjas lettem; rändurit vaevas janu szomjúság kínozta a vándort; soolane toit tekitab janu a sós étel szomjúságot okoz; jõin janu täis oltottam szomjam; olime janust nõrkemas gyengeség fogott el a szomjúságtól
2. piltl (himu, iha) vágy, vonzalom, szomj ♦ elujanu életvágy; ilujanu szépségvágy; kõmujanu szenzációéhség; lugemisjanu olvasásvágy; seiklusjanu kalandvágy; teadmisjanu tudásszomj; tõejanu igazságvágy; vabadusjanu szabadságvágy; verejanu vérszomj; võimujanu hatalomvágy; õnnejanu boldogságvágy; janu kuulsuse järele hírnév utáni vágy; janu hariduse järele tudásvágy; janu kultuuri järele kultúra utáni vágy; lahusolek suurendas nende janu teineteise järele az egymástól való távollét növelt egymás iránti vágyukat
3. (suur sõõm) nagy korty ♦ jõin hea janu allikavett ittam egy nagy korty forrásvizet; ta rüüpas tubli janu õlut egy jókora korty sört ivott

janunema <janune[ma janune[da janune[b janune[tud 27 v> szomjazik, sóvárog, eped, éhezik ♦ janunev rahvahulk tõttas vett jooma a szomjazó tömeg inni sietett; põllud ja aasad janunevad vihma a mezők és rétek eső után szomjaznak; mu hing januneb teadmisi v teadmiste järele lelkem tudásra szomjas; ta januneb kättemaksu bosszúra szomjazik; januneb õnne ja armastuse järele boldogságra és szeretetre szomjazik/vágyik; kuulsuse järele janunema hírnévre vágyik

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

jälgima <j'älgi[ma j'älgi[da j'älgi[b j'älgi[tud 27 v> (vaatlema, seirama) felügyel, vigyáz, figyel, odafigyel, megles, megfigyel, követ, idefigyel, fülel, pásztáz; (täies ulatuses, algusest lõpuni) végigkövet, megfigyel; (valvama, järele vaatama) felügyel, vigyáz; (järgima) követ; (jälitama) követ; (kaasa elades kuulama) figyel

järel <järel postp, adv> vt ka järele
1. postp [gen] (järgnevuses, kelle-mille taga) után ♦ ta kõndis minu järel utánam jött; tõmba uks enda järel kinni! zárd be az ajtót magad után!; suve järel tuleb sügis nyár után ősz jön; iga poole tunni järel félóránként
2. adv; postp [gen] (keda-mida ära toomas, kätte saamas) érte ♦ tal käis täna auto järel ma érte jött az autó; käisin honorari järel voltam a honoráriumért
3. adv (taga, tagapool, ka ajaliselt) után ♦ läksin ees, koer järel én mentem elől a kutya meg utánam; poiss vedas käru järel a fiú kocsit húzott maga után
4. adv (säilinud, alles) megmarad ♦ mul on viis krooni järel öt koronám maradt; linnusest on järel vaid müürid a várból már csak a falak maradtak

järele <järele postp, adv> vt ka järel
1. postp [gen] (kelle-mille taha, tahapoole) után
2. postp [gen] (osutab soovitud objektile) érte ♦ tulin oma asjade järele jöttem a dolgaimért
3. postp [gen] (osutab uuritavale objektile, teatavale asjaolule) után ♦ mis sa nuhid minu järele? mit kémkedsz utánam?
4. adv (osutab millegi lõppemisele) ♦ valu andis järele tompult a fájdalom; jäta järele! hagyd abba!, hagyd el!

järele aitama (koolitöös) korrepetál ♦ poissi füüsikas järele aitama fizikából korrepetálja a fiút; nõrgemaid õpilasi järele aitama a gyengébb tanulókat korrepetálja

järele andma
1. (lõdvemale, lahti tulema v minema, varisema) alábbhagy, beadja a derekát, tágul, tágít, ráhagy, oldódik, mérséklődik, megenyhül, feloldódik, felenged, enyhül, engedelmeskedik, enged, behódol
2. (mööndusi tegema, oma otsustest loobuma) ♦ targem annab järele okos enged, szamár szenved
3. (nõrgenema, vaibuma) ♦ valu andis järele tompult a fájdalom

järele jooksma
1. (kiiresti järgnema) utána fut, utánaszalad ♦ mees jooksis trollile järele a férfi futott a troli után
2. (kedagi endale püüdma) fut utána ♦ ta jookseb tüdrukule järele, seda on kohe näha látszik, hogy fut a lány után

järele jõudma beér, utolér, felzárkózik

järele jätma
1. (alles jätma, säilitama) abbahagy, otthagy, hagy, elhagy ♦ sõda on linnast ainult varemed järele jätnud a háború csak romokat hagyott a városból
2. (lõpetama, lakkama) abbahagy ♦ jäta kohe järele! azonnal hagyd abba!
3. (endast maha jätma) hagy ♦ põlevkivi jätab põlemisel järele rohkesti tuhka az olajpala sok hamut hagy maga után az égés során

järele jääma
1. (säilima, alles olema) abbamarad, marad ♦ pisut raha jäi veel järele még maradt egy kis pénz; maja põles maha, ainult vundament jäi järele leégett a ház, csak az alapok maradtak
2. (lakkama, üle jääma) abbamarad ♦ vihm jäi järele abbamaradt az eső
3. (kella kohta) késik ♦ kell jääb päevas kaks minutit järele az óra a nap folyamán két percet késik

järele mõtlema belegondol, tanakodik, meggondol, gondolkodik, elmereng, elmélkedik, elméláz, elgondolkodik, elgondol

järelevalve <+valve v'alve valve[t -, valve[te v'alve[id 06 s> (valve, pidev kontroll) felügyelet, ellenőrzés ♦ range järelevalve szigorú felügyelet; tehniline järelevalve műszaki ellenőrzés; haiglas arstide järelevalve all kórházban, az orvosok felügyelete alatt; lapsed on järelevalveta a gyerekek felügyelet nélkül vannak
■LS: järele+valve+ ♦ järelevalveasutus felügyelőség; järelevalveorgan felügyeleti szerv

järele vedama húzni

järgnema <j'ärgne[ma j'ärgne[da j'ärgne[b j'ärgne[tud 27 v>
1. (kelle-mille järel liikuma) bekövetkezik, bekövetkezik, követ, kerget; (järele minema v sõitma) utána megy; (ajaliselt mille järel toimuma) után ♦ koer järgneb peremehele igale poole a kutya mindenhová követi a gazdáját; esimesele plahvatusele järgnes teine az első robbanást követte a második; liivakihile järgneb savi a homokréteg után agyag jön; järgne mulle kövess; üks sündmus järgnes teisele egyik esemény követte a másikat
2. (mille järgi toimima, mida arvesse võttes) követ ♦ {kelle} eeskujule järgnema követi a példaképét
3. (järelduma, tulenema) következik ♦ sellest järgneb, et ... ebből következik, hogy...

jätma <j'ät[ma j'ätt[a jäta[b j'äe[tud, j'ätt[is j'ät[ke 35 v>
1. hagy, otthagy, megtart, meghagy ♦ mantlit riidehoidu jätma a ruhatárban hagyja a kabátját; {keda} ellu jätma meghagyja az életét; {mida} endale jätma megtart; kooli pooleli jätma kimarad; mängu pooleli jätma félbehagyja a játékot; {keda} rahule jätma békén hagy; kedagi varju jätma / üle trumpama zsebre vág/dug/tesz vkit; jänes jättis lumele värsked jäljed a nyúl friss nyomokat hagyott a havon
2. (järele jätma, maha jätma) abbahagy, befejez ♦ jätke jutt! beszédet befejez!; jätke juba ometi! hagyjátok már abba!

kannule <kannule adv, postp> vt ka kannul, kannult
1. postp [gen] (järgnedes v jälitades taha, järele, sabasse) sarkába, nyomába ♦ jõudma kellelegi kannule vkinek a nyomára bukkan
2. adv (taha, järele, sabasse) sarkába

kas <k'as adv>
1. (küsisõna) vajon, -e ♦ kas teate? tudjátok-e?; kas tõesti? csak nem?; kas ta tuleb? vajon eljön? vajon eljön-e?; kas te tõesti tahate seda? tényleg ezt akarjátok?; kas lähed või ei? mész vagy nem?; kas ei või jaa? vagy nem, vagy igen?; kas nüüd või mitte kunagi most vagy soha
2. (väljendab käsku, keeldu, pahameelt, imestust) ♦ kas te jätate järele! hagyjátok abba!, nem hagynátok abba?
3. (koos sõnaga või: isegi, vähemalt, näiteks) akár ♦ ootan sind kas või õhtuni akár estig várlak

katsuma <k'atsu[ma k'atsu[da katsu[b katsu[tud 28 v>
1. (puudutama) megtapogat, megtapint ♦ pulssi katsuma tapogatja a pulzusát; käega katsuma megtapogat a kezével; ta katsus oma valutavat jalga megtapogatta fájós lábát; ta katsub ahju, kas see on juba soe megtapintja a kályhát, hogy átmelegedett-e már
2. (üritama, proovima) megpróbál ♦ katsub mitte suitsetada megpróbál nem dohányozni; katsu neist mitte välja teha próbálj meg nem foglalkozni velük
3. (järele proovima) kipróbál; (selga, jalga proovima) felpróbál ♦ jõudu katsuma kipróbálja az erejét; õnne katsuma piltl szerencsét próbál; jõudu katsuma összemérik a kardjukat
4. kõnek (viivitamatult midagi tegema) megpróbál ♦ katsu sa oma jalga siia tõsta! Meg ne próbálja ide betenni a lábát!

keel <k'eel keele k'eel[t k'eel[de, keel[te k'eel[i 13 s>
1. (elund, lihasaadus) nyelv ♦ punane keel piros nyelv; lehma keel a tehén nyelve; keelt suust välja ajama kidugja a nyelvét a szájából; keelt näitama kellelegi kinyújtja/kiölti a nyelvét vkire; keelt katki v keelde hammustama a nyelvébe harap; {kellel} on keel ripakil v suust väljas kilóg a nyelve; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; sellest läheb keel sõlme kibicsaklik tőle az ember nyelve; tal läheb keel sõlme majd kificamodik a nyelve; mul läheb keel sõlme majd kitörik benne a nyelvem; kurjad keeled a rossz nyelvek; kellegi peal/kallal keelt teritama köszörüli vkin a nyelvét; miski on keele peal a nyelvén / nyelve hegyén van vmi; see on mul keelel a nyelvemen van; tal on terav keel éles/csípős nyelve van; keel on vesti peal kilóg a nyelve; oma keelt talitsema vigyáz a nyelvére; keelepaelu valla päästma kinyitja a száját; mis meelel, see keelel ami a szívén, az a száján; millegi järele keelt limpsama mind a tíz ujját megnyalhatja vmi után
2. (suhtlusvahend, väljendusviis) nyelv ♦ eesti keel észt; ladina keel latin; vanakreeka keel ógörög nyelv; soome-ugri keeled finnugor nyelvek; elavad keeled élő nyelvek; ajalehekeel újságnyelv; ametikeel hivatalos nyelv; argikeel beszélt nyelv; emakeel anyanyelv; kirjakeel irodalmi nyelv; kõnekeel köznyelv; lastekeel gyermeknyelv; luulekeel költői nyelv; maailmakeel világnyelv; oskuskeel szaknyelv; piiblikeel bibliai nyelv; rahvakeel népnyelv; rahvuskeel nemzeti nyelv; riigikeel államnyelv; salakeel titkos nyelv; segakeel keveréknyelv; sihtkeel keel célnyelv; sugulaskeel rokon nyelv; tarbekeel, tavakeel köznyelv; teaduskeel tudományos nyelv; tehiskeel mesterséges nyelv; tänapäevakeel mai nyelv; tänavakeel utca nyelve; töökeel munkanyelv; vahendajakeel keel közvetítő nyelv; vargakeel tolvajnyelv; viipekeel jelnyelv; võõrkeel idegen nyelv; keele struktuur nyelv szerkezete; kellade keel a harangok nyelve; keeli õppima nyelveket tanul; prantsuse keelt oskama tud franciául; võõrkeelt rääkima idegen nyelven beszél; keelt ära õppima megtanulja a nyelvet; eesti keelest vene keelde tõlkima észtről oroszra fordít; raamat ilmus viies keeles a könyv öt nyelven jelent meg; tal on inglise keel suus, ta valdab vabalt inglise keelt folyékonyan beszél angolul
3. (miski keelt meenutav) nyelv ♦ lukukeel zárnyelv; tulekeel lángnyelv; saapa keel a bakancs nyelve
4. (pillil, reketil) húr ♦ pingul keel feszes húr; keelte kõla a húrok hangja; kitarrikeel gitárhúr
keele+ (elundisse puutuv) ♦ keelejuur anat nyelvgyök; keeleluu nyelvcsont; keelemandel anat nyelvmandula; keeleots nyelvcsúcs; keeleselg anat nyelvhát; keeletipp anat nyelvhegy; keelevähk med nyelvrák
keele+ (suhtlusvahendisse puutuv) ♦ keeleaines[tik] nyelvanyag; keeleala keel nyelvterület; keeleanne nyelvkészség; keeleatlas keel nyelvatlasz; keeleaps nyelvi baki; keelegeograafia keel nyelvföldrajz; keelebarjäär nyelvi korlát, nyelvi akadály; keelejuht nyelvmester, adatközlő; keelekursus nyelvtanfolyam; keelekorraldus keel nyelvművelés; keelenõu helyesírási tanácsadó szolgálat; keelepoliitika nyelvpolitika; keelepraktika nyelvgyakorlás; keeleseadus nyelvtörvény; keelesugulus keel nyelvrokonság; keeletarvitus nyelvhasználat, nyelvszokás; keeleteadus nyelvtudomány, nyelvészet; keeletoimetaja nyelvi lektor; keeletund nyelvóra; keelekümblus bemerítéses nyelvoktatás; keeleuniversaalid keel egyetemes nyelvi sajátosságok; keeletasemeeksam nyelvvizsga; keelevaist nyelvérzék; keeleõpe nyelvtanulás; keeleõpetaja nyelvtanár; keeleõpik nyelvkönyv; keeleõping nyelvtanulás
keelte+ ♦ keelteanne nyelvtehetség; keeltekool nyelviskola; keelteoskus nyelvtudás

kibelema <kibele[ma kibel[da kibele[b kibel[dud 31 v; kibele[ma kibele[da kibele[b kibele[tud 27 v>
1. (kipitama) viszket ♦ tal kurgus kibeleb viszket a torka
2. (kärsitu olema, kuhugi kippuma) igyekszik, nagyon vár ♦ ta kibeleb meile oma oskusi näitama alig várja, hogy bemutassa ügyességét; miks Jason kibeles oma materjali internetti laadima Jason miért igyekezett annyira feltölteni a saját anyagát; ta kibeleb sinuga kohtuma nagyon szeretne találkozni magával; käed kibelevad töö järele dolgozni szeretne

kihelema <kihele[ma kihel[da kihele[b kihel[dud 31 v; kihele[ma kihele[da kihele[b kihele[tud 27 v>
1. (sügelema) bizsereg, viszket ♦ mu terve selg kiheleb viszket az egész hátam
2. piltl (midagi väga teha tahtma, kibelema) bizsereg ♦ {kellel} mul käed kihelevad töö järele tétlenség bizsereg a tagjaimban; poisil kihelevad käed kakluse järele a fiúnak viszket a tenyere

kirg <k'irg kire k'irge k'irge, k'irge[de k'irge[sid_&_k'irg/i 22 s>
1. (tugev kiindumus millessegi) szenvedély; (iha millegi järele) szenvedély ♦ kogumiskirg gyűjtőszenvedély; mängukirg játékszenvedély; kirg roosa veini suhtes a rozébor iránti szenvedély; tema kireks on tants szenvedélye a tánc
2. (meeleline iha) szenvedély ♦ metsik kirg vad szenvedély; kellegi vastu pöörast kirge tundma heves szenvedélyre gerjed/gyúl/gyullad vki iránt
3. (hrl pl) (kainet suhtumist lämmatav tugev tundmus) szenvedély, hév ♦ poliitilised kired a politikai szenvedélyek; kirgi üles kütma felizgatja a szenvedélyeket; kired lõid lõkkele v pääsesid valla fellángoltak a szenvedélyek; kired lõõmavad fellobban a szenvedély; kired vaibuvad lecsillapodnak a szenvedélyek
■LS: kire+ ♦ kirehoog szenvedélyroham; kireleek szenvedélyláng

kisendama <kisenda[ma kisenda[da kisenda[b kisenda[tud 27 v>
1. (karjuma) ordít, sikolt, kiált, sikít; (röövlindude kohta) vijjog ♦ kajakad kisendavad tormi eel a sirályok vijjognak a vihar beállta előtt; ta kisendas hirmust sikított az ijedtségtől; ära kisenda mu peale! ne kiálts rám!
2. piltl (hädasti vajama v nõudma, teraval kujul ilmnema) kiált ♦ need värvid kisendavad ezek a színek kiáltanak; abi järele kisendama segítségért kiált; kisendav vaesus a kiáltó szegénység; kisendav ülekohus az égbe kiáltó igaztalanság

kiusatus <kiusatus kiusatuse kiusatus[t kiusatus[se, kiusatus[te kiusatus/i 11 s> (ahvatlus) kísértés, csábítás ♦ kiusatusest jagu/võitu saama legyőz kísértést; kiusatusse sattuma kísértésbe esik; kiusatusele vastu panema/seisma ellenáll a kísértésnek; ära anna kiusatusele järele! ne engedj a kísértésnek!; kaupluste vaateaknad on täis kiusatusi a kirakat tele van csábítónál/csábítóbbnál csábítóbb holmikkal

koduhoidja <+h'oidja h'oidja h'oidja[t -, h'oidja[te h'oidja[id 01 s> (teiste äraolekul kodu järele vaataja) házőrző

koer <k'oer koera k'oera k'oera, koer[te_&_k'oera[de k'oera[sid_&_k'oer/i 23_&_22? s, adj>
1. s kutya; (emane) szuka; (isane) kan ♦ kodutu koer kóbor kutya; kuri koer harapós kutya; tiine koer vemhes szuka; marutaudis koer veszett kutya; puhastverd koer fajkutya; jahikoer vadászkutya; juhtkoer vakvezetőkutya; karjakoer pásztorkutya, juhászkutya; ketikoer láncos kutya; kodukoer zool (Canis familiaris) házikutya; politseikoer rendőrkutya; töökoer munkakutya; tõukoer fajkutya; urukoer kotorékeb; valvekoer őrkutya; veokoer szánhúzókutya; verekoer véreb; õuekoer házőrzőkutya, udvari kutya; Dalmaatsia koer dalmát eb; koera ketti panema láncra köti a kutyát; koera dresseerima v välja õpetama kutyát idomít; koer haugub a kutya ugat; koer klähvib a kutya csahol; koer ulub a kutya vonít; koera pidama kutyát tart; koer tõi pojad v kutsikad a szuka világra hozta kicsinyéit/kölykeit; laps kardab koera a gyermek fél a kutyától; olen väsinud kui koer fáradt vagyok mint a dög; koera ujuma kutyaúszásban úszik; kes koera saba kergitab, kui koer ise piltl minden cigány a maga lovát dicséri; vaat kuhu koer on maetud piltl itt van a kutya elásva; koer on siia maetud itt van kutya eltemetve; haukuja/haukuv koer ei hammusta amelyik kutya ugat, az nem harap; nagu kirjuid koeri annyi, mint a tarka kutya; annyi, mint a nyű; annyi, mint rostán a lyuk; neid on nagu kirjuid koeri annyian vannak, mint az oroszok; on nagu kirjuid koeri Dunát lehetne velük rekeszteni; koergi ei haugu tema järele a kutya sem ugat utána; ettevaatust, kuri koer! vigyázz, a kutya harap!
2. s kõnek, hlv (inimese kohta) kutya
3. adj kõnek (ulakas, ülekäte läinud) huncut, kópé
■LS: koera+ ♦ koeraamet kõnek, piltl kellemetlen feladat; koeraelu kõnek, piltl kutya élet; koerahais kutyaszag; koerailm kõnek, piltl kutya (rossz) idő; koerakari kutyafalka; koerakasvataja kutyatenyésztő; koerakasvatus kutyatenyésztés; koerakuut kutyaól, kutyaház; koerarakend kutyafogat; koeratõug kutyafajta
koerte+ ♦ koertenäitus kutyakiállítás; koerterakend kutyafogat; koertekool kutyaiskola

kombel <k'ombel adv, postp>
1. adv (viisil, moel) módon, módján ♦ omal kombel a maga módján; koledal kombel szörnyű/rettentő módon; harjunud kombel szokott módon; mis kombel? milyen módon?
2. postp [gen] (väljendab võrdlust) módra, módjára ♦ kassi kombel macska módra; papagoi kombel kordab kõike järele papagáj mód(já)ra utánamond mindent; mehe kombel férfi módra

korravalve <+valve v'alve valve[t -, valve[te v'alve[id 06 s>
1. (korra järele valvamine) rendfenntartás, rendészet
2. (korravalvurid) rendőrség

kuulsus <k'uulsus k'uulsuse k'uulsus[t k'uulsus[se, k'uulsus[te k'uulsus/i_&_k'uulsuse[id 11_&_09 s>
1. (tunnustus) híresség; (maine) hírnév ♦ tal on halb kuulsus rossz híre van; kuulsust saavutama hírneves lesz; tal on hea kuulsus jó híre van; sellise kuulsuse tagaajamine on tõesti mõttetu effajta hírnévre törekedni igazán hiábavaló; kuulsuse järele janunema feltűnési viszketegségben szenved; kirjanikuna kuulsust saavutama íróként szerez nevet
2. (kuulus isik) híres ember, híresség, celéb ♦ filmikuulsus filmhíresség

käekäik <+k'äik käigu k'äiku k'äiku, k'äiku[de k'äiku[sid_&_k'äik/e 22 s> (elamine, olemine) hogylét; (elukäik, saatus) sors ♦ haige käekäigu järele pärima a beteg hogylétéről / hogyléte felől érdeklődik

küsima <küsi[ma küsi[da küsi[b küsi[tud 27 v>
1. kérdez; (õppeaines küsitlema) feleltet, kérdez ♦ teed küsima útbaigazítást kér; küsi julgelt! kérdezz bátran!; nõu küsima tanácsot kér; järele küsima utánajár, érdeklődik
2. (paluma, taotlema) kér; (luba paluma) elkér ♦ abi küsima segítséget kér; poiss küsis isalt raha a fiú pénzt kért apjától; ta küsis nädalaks minu fotoaparaati laenuks egy hétre elkérte a fényképezőgépemet
3. (hoolima) törődik ♦ armastus ei küsi aastatest a tök is este virágzik

lakkama <l'akka[ma laka[ta l'akka[b laka[tud 29 v>
1. (lõppema, järele jääma) abbamarad, (meg)szűnik, eláll, megáll ♦ vihm lakkas abbamaradt az eső, elállt az eső
2. (koos ma-infinitiivi elatiiviga: lõpetama, järele jätma) abbahagy ♦ laps lakkas nutmast a gyerek abbahagyta a sírást; ta lakkas töötamast abbahagyta amunkát

liipama <l'iipa[ma liiba[ta l'iipa[b liiba[tud 29 v> (jalga järele vedades lonkama) biceg, sántikál

limpsama <l'impsa[ma limpsa[ta l'impsa[b limpsa[tud 29 v> (keelega korra üle tõmbama, suhu haarama) megnyal ♦ koer limpsas üle peremehe käe a kutya megnyalta gazdája kezét; millegi järele keelt limpsama mind a tíz ujját megnyalhatja vmi után

luurama <l'uura[ma luura[ta l'uura[b luura[tud 29 v>
1. (varitsema) les, leselkedik, leskelődik; (umbusklikult jälgima, valvama, nuhkima) kémlel, ólálkodik, kémkedik ♦ rebane luurab kanu róka lesi a tyúkokat; kahtlased kujud luuravad ümber maja gyanús alakok ólálkodnak a ház körül; luurab oma naise järele kémkedik/leselkedik a felesége után
2. sõj (luuret tegema, luureülesannet täitma) kémkedik, felderít ♦ võõrriigi heaks luurama idegen állam számára kémkedik

lõhnama <l'õhna[ma lõhna[ta l'õhna[b lõhna[tud 29 v> illatozik, szaglik; (mille järele) vmilyen illata/szaga van ♦ halvasti lõhnama szaglik, rossz szaga van; roosid lõhnavad a rózsák illatoznak

lähedus <lähedus läheduse lähedus[t lähedus[se, lähedus[te lähedus/i 11 s>
1. (lähedalolek) közelség; (lähedane-olek) közelség ♦ mere lähedus a tenger közelsége; geograafiline lähedus földrajzi közelség; läheduse järele igatsema közelségre vágyik
2. (lähiümbrus, lähikond) közel, környék ♦ mere läheduses a tenger közelében; läheduses a közelben, a környéken; vahetus läheduses közvetlen közelben

maias <maias m'aia maias[t -, maias[te m'aia[id 07 adj> (söödava, joodava, eriti magusa järele); piltl (raha, hüvede, lõbustuste vm järele) nyalánk, torkos ♦ see laps on maias nyalánk az a gyerek

meelepärane <+pärane pärase päras[t -, päras[te pärase[id 10 adj> (meele järele, meeltmööda olev) kedvére álló, tetszés szerinti, tetsző, kielégítő

minugipoolest <+poolest adv> (järele andev, rõhutavalt) felőlem

mõtlema <m'õtle[ma mõtel[da_&_m'õel[da m'õtle[b mõtel[dud_&_m'õel[dud 30 v>
1. (keeruka ajutegevuse kohta) gondolkodik, gondolkozik, gondol; (kellegi-millegi peale mõtlema) vkin/vmin gondolkodik; (järele) utána gondol, átgondol; (ümber) meggondolja magát; (läbi) megfontol; (välja) kigondol, kitalál ♦ loogiliselt mõtlema logikusan gondolkodik; teisiti mõtlema másképp gondolkodik; ta mõtleb valjusti hangosan gondolkodik; mis siin mõelda! mit kell ezen gondolkodni!; läbi mõtlema megfontol
2. (kavatsema, plaanitsema) szándékozik ♦ mida te mõtlete teha? mit szándékozik tenni?
3. (kujutlema) elképzel ♦ mõtle, kell juba kaks! kõnek képzeld el, már két óra van!

mõtlemapanev <+panev paneva paneva[t -, paneva[te paneva[id 02 adj> (järele mõtlema, arutlema sundiv) elgondolkodtató

möönma <m'öön[ma m'öön[da mööna[b m'öön[dud, m'öön[is m'öön[ge 33 v> (järele andes tunnistama, nõustuma) beismer, elismer ♦ peab möönma, et ... el kell ismerni, hogy ...; ta möönis, et on eksinud beismerte a tévedést

naftaleen <naftal'een naftaleeni naftal'eeni naftal'eeni, naftal'eeni[de naftal'eeni[sid_&_naftal'een/e 22 s>, ka naftaliin keem (kristalne aine) naftalin ♦ naftaleen on aromaatne ühend a naftalin aromás vegyület; kopituse ja naftaliini järele lõhnavad riided áporodott és naftalin szagú ruhák

naljalt <naljalt adv> (hrl eitavas lauses) (mitte niisama lihtsalt, peaaegu mitte keegi v mitte kunagi, vaevalt küll) aligha, nehézségekkel, nem egykönnyen, jókedvéből ♦ bussid on nii täis, et naljalt peale ei saa a buszok annyira tele vannak, hogy alig lehet felszállni; see on niisugune töö, mida naljalt keegi ei taha teha ez olyan munka, amit csak úgy jókedvéből senki nem csinál; kannatlik inimene naljalt ei vihastu a türelmes ember nem lesz könnyen dühös; koer naljalt jänest kätte ei saa a kutya nem kapja el a nyulat egykönnyen; tema juba naljalt järele ei anna ő már olyan könnyen nem enged; ega ta minu juttu naljalt usu aligha hiszi el amit mondok; naljalt sa siit ojast kala saad ebből a patakból aligha fogsz halat

neel <n'eel neelu n'eelu n'eelu, n'eelu[de n'eelu[sid_&_n'eel/e 22 s>
1. anat (seedekulgla ja hingamisteede algusosa, faarünks) garat ♦ neelu limaskesta põletik garatnyálkahártya-gyulladás; vulkaani punane neel piltl a vulkán vörös torka
2. (neela[ta]mine, neelatus) korty, nyelés ♦ rüüpa veel üks neel igyál még egy kortyot
3. (neeluaeg kaladel) kap ♦ praegu on hea haugi neel most kap a csuka
4. (pl) kõnek (isud, himud) étvágy, vágy ♦ tal käivad neelud viina järele pálinka után vágyik; väimehe neelud käivad ämma raha järele piltl a vő az anyósa pénzére feni a fogát
5. (neelav, imev veekeeris, neelukoht) örvény
6. bot (õie krooniputke suue, õieneel) virágkehely
7. ehit (katuse murrukoht, kuhu vihmavesi kokku voolab) vápa

nuhkima <n'uhki[ma n'uhki[da nuhi[b nuhi[tud 28 v>
1. (nuusutama, nuuskima) fürkész, szimatol, szaglász(ik), ólálkodik, kiles; (nuuskides, lõhna ajades otsima) szimatol ♦ koerad nuhivad teineteist a kutyák egymást szaglásszák
2. (salaja v sorides, uurides otsima) keresgél, kutat; (välja, üles) felkutat ♦ keegi on käinud kapi kallal nuhkimas valaki kutatott a szekrényben; nuhib mööda nurki minden sarkot végigkutat; peitsin šokolaadi ära, aga lapsed nuhkisid selle välja v üles eldugtam a csokoládét, de a gyerekek megkeresték
3. (nuhina tegutsema, peale passima, luurama) kémkedik, figyel; (välja) kiles ♦ nuhib ning kannab direktorile ette, mis töölised omavahel räägivad kémkedik, és mindent elmond az igazgatónak, amit a munkások egymás között beszélnek; mis sa nuhid mu järele mit kémkedsz utánam; mine nuhi välja, kas kõik on ära läinud menj, lesd ki, hogy mindenki elment-e

nukrustama <nukrusta[ma nukrusta[da nukrusta[b nukrusta[tud 27 v>
1. (nukraks tegema, nukraks muutma) elszomorít ♦ ta ei lase end millestki nukrustada nem hagyja, hogy bármi elszomorítsa; suur õnn nukrustab elszomorít a nagy szerencse
2. (nukrutsema) szomorkodik, búslakodik ♦ mis te siin nukrustate? mit szomorkodtok itt?; ära tühja asja pärast nukrusta ne szomorkodj ilyen semmiség miatt; vahel nukrustab ta ema järele néha anyja után búsakodik

nuuskima <n'uuski[ma n'uuski[da nuusi[b nuusi[tud 28 v>
1. (korduvalt nuusutama, nuusutades, otsima) fürkész, szimatol, szaglász(ik), ólálkodik; (üksteist) megszaglász; (korduvalt ninaga sissepoole vedama) szippantgat ♦ koerad nuusivad teineteist a kutyák szaglásszák egymást; lammas nuuskis mu kätt a bárány megszagolta a kezem; mis sa nuusid, kas sul taskurätti pole?! miért szipogsz, nincs zsebkendőd?; koer nuusib ninaga õhku a kutya a levegőbe szimatol
2. (nuhkima, salaja sorima, tuhnima) kémkedik, kémlel, kutat; (kiiruga) kutat; (nuhina tegutsema) kémkedik; (välja) kifürkész ♦ läbiotsimisel nuusiti kõik nurgad läbi a házkutatáskor minden sarkot felforgattak; mis sa nuusid teiste asjades? mit kutatsz mások dolgai között?; nuusib teiste järele mások után kémkedik; naine nuuskiski välja, kes on mehe armuke az asszony kifürkészte, ki a férje szeretője

nõiarohi <+rohi rohu r'ohtu r'ohtu, r'ohtu[de r'ohtu[sid_&_r'oht/e 24 s> (imerohi, -vahend) csodaszer, bájital, varázsszer ♦ olevat noormehe nõiarohuga enda järele jooksma pannud azt mondják, bájitallal bűvölte el a fiatalembert; valitsus otsib inflatsiooni ohjeldamiseks nõiarohtu piltl csodaszert keres a kormány az infláció megfékezésére

nõtkuma <n'õtku[ma n'õtku[da nõtku[b nõtku[tud 28 v> (korduvalt nõtku vajuma, vetruma) hajladozik, rugózik, rogyadozik ♦ jalge all nõtkub turbane pinnas a tőzeges talaj besüpped a lábunk alatt; kased nõtkusid tuules a nyírfák hajladoztak a szélben; põlved nõtkuvad väsimusest rogyadoznak a térdei a féradtságtól; roosipõõsad nõtkuvad maani a rózsabokrok a földig hajladoznak; ei üks ega teine anna järele, ei nõtku karvavõrdki egyik sem enged, mindkettő hajthatatlan

nõudlus <n'õudlus n'õudluse n'õudlus[t n'õudlus[se, n'õudlus[te n'õudlus/i_&_n'õudluse[id 11_&_09 s>
1. (nõudmine, taotlus, pretensioon) igény, kereslet, kelet ♦ riigi territoriaalsed nõudlused az állam területi igényei
2. maj (ostujõuline nõudmine) kereslet ♦ nõudlus kaupade järele, kaupade nõudlus árúkereslet; nendele jalatsitele pole nõudlust ezekre a cipőkre nincs igény/kereslet; pakkumine ületab nõudluse az ajánlat felülmúlja az igényeket

nõudmine <n'õudmine n'õudmise n'õudmis[t n'õudmis[se, n'õudmis[te n'õudmis/i_&_n'õudmise[id 12_&_10? s> felszólítás, követelmény, követelés, igénylés, igény, felszólító; maj (nõudlus) kereslet ♦ majanduslikud nõudmised gazdasági követelések; ema nõudmise peale rääkis poiss kõik ära az anyja követelésére a fiú mindent elmondott; mul ei ole kellegi vastu v kellelegi mingeid nõudmisi nincsen követelésem senkivel szemben; selle kauba järele ei ole nõudmist erre az árura nincs igény

nälg <n'älg nälja n'älga n'älga, n'älga[de n'älga[sid_&_n'älg/i 22 s>
1. (süüatahtmise tunne, nälgimine, näljahäda) éhség ♦ nälga jääma éhen marad, felkop/ikik az álla; nälga kannatama éhezik; nälga kustutama éhséget csillapít, elveri az éh(ség)ét; nälga surema éhen hal/pusztul, éhen/szomjan vészik, éhen pusztul, éhen hal, elvesz éhen; lapsel on nälg éhes a gyermek; mul on nälg éhes vagyok; nälg võtab silmanägemise ära alig lát az éhségtől; kopog a szeme (az éhségtől)
2. piltl (iha millegi järele) éhség, szomj ♦ suguline nälg szexuális éhség; armunälg szeretetéhség; hapnikunälg füsiol oxigénhiány; kuulsusenälg hírvágyás, hírsóvár
■LS: nälja+ ♦ näljaaasta az éhínség éve; näljahäda éhínség; näljakopikad piltl fillérek; näljakustutus éhségcsillapítás; näljamäss éhséglázadás; näljanäpistus éhségérzet; näljapalk piltl éhbér; näljasurm éhenhalás, éhhalál; näljatunne éhségérzet

nälgima <n'älgi[ma n'älgi[da n'älgi[b n'älgi[tud 27 v>
1. (näljas olema) éhezik, koplal ♦ nälgis surnuks halálra éhezett
2. piltl (millegi järele iha tundma) vágyik ♦ hing nälgib õnne järele lelkem boldogságra éhes

näljane <näljane näljase näljas[t -, näljas[te näljase[id 10 adj, s>
1. adj (nälga tundev, nälgiv) éhes, kiéhezett ♦ näljased lapsed éhes gyerekek; näljane nagu hunt farkaséhes, éhes, mint a farkas; näljased huuled éhsóvár ajkak; kuulsus[e]näljane, näljane kuulsuse järele hírsóvár; õhtuks olime väsinud ja näljased estére elfáradtunk és megéheztünk; lapsed vaatasid näljaste silmadega toitu a gyerekek éhező szemekkel nézték az ételt
2. adj kõnek (vilets, armetu) szánalmas, szegényes, nyomorúságos ♦ paar näljast koogikest pár szánalmas sütemény; näljane toapugerik szegényes szobácska; sai hindeks näljase kolme egy nyomorúságos hármast kapott
3. s éhező ♦ täissöönu ei mõista näljast a jóllakott nem érti az éhezőt

näpistama <näpista[ma näpista[da näpista[b näpista[tud 27 v>
1. (sõrmedega pigistama) csíp, megcsíp, lecsíp, kicsíp, csipked, becsíp ♦ näpistas mu käsivart v mind käsivarrest megcsípte a karomat; näpistas nii, et sinised plekid jäid järele úgy megcsípett, hogy megkékült a helye; hani näpistas poissi nokaga a liba megcsípte a fiút
2. piltl (millegi pigistava, näriva kohta) csíp, mar; (teravat külmatunnet tekitama) csíp; (ära külmetama, ära võtma) lefagy ♦ nälg näpistab kõhtu mar az éhség; pakane näpistab nina csípi a hideg az orrát; külm näpistas kurgid ära lefagyott az uborka; hinge näpistav tusk marja lelkét a bánat
3. (pigistades tükki otsast eraldama) lecsíp ♦ küünla tahti näpistama lecsípi a gyertya kanócát; nelgil tuleb külgpungad ära näpistada a szegfűről le kell csípni a mellékbimbókat; näpistas traadi tangidega katki elcsípte a fogóval a drótot
4. piltl (millestki napist teatavat väikest osa eraldama) lecsíp ♦ toidurahast ei anna midagi näpistada a kosztpénzből nincs mit lecsípni; kõhu kõrvalt näpistatud kroonid a hasán megspórolt koronák

nügima <nügi[ma nügi[da nügi[b nügi[tud 27 v> (müksima) taszigál; (tõukama) tol, taszigál, lökdös; (välja) kitaszigál; (trügima) tolakszik, nyomakodik, furakodik ♦ nügime kapi seinast eemale toljuk el a szekrényt a faltól; nügisime, aga uks ei andnud järele toltuk, de az ajtó nem engedett; ära nügi! ne tolakodj!; poisid nügivad üksteist a fiúk egymást lökdösik; korrapidajad nügisid joobnu uksest välja a rendőrök kitaszigálták a részeget az ajtón; nügisin uksele lähemale közelebb furakodtam az ajtóhoz; nügib end rahvasummast läbi átfurakodik a töegen; koer nügib mind ninaga a kutya bökdös az orrával

ogar <ogar ogara ogara[t -, ogara[te ogara[id 02 adj, s>
1. adj (nõrgamõistuslik) lökött; (arutu, hull) őrült, eszement; (loll) bolond ♦ läks suurest murest ogaraks belebolondult/beleőrült a nagy aggodalomba; lapsed olid suurest õnnest ogarad a gyerekek eszüket vesztették a nagy örömtől; mis sa teed, läksid peast ogaraks või? mit csinálsz, megőrültél?; selle tüdruku järele on kõik poisid ogarad minden fiú bolondul ezután a lány után; kust sul see ogar mõte tuli? honnan jött ez az őrült ötleted?
2. s őrült, elmebeteg; (lollpea) ostoba, bolond, tökfilkó, dilis, bamba ♦ ega ogaralt saa midagi nõuda egy őrülttől semmit sem lehet megkövetelni; oleksin ogarate ogar, kui sellega nõustuksin futóbolond lennék, ha beleegyeznék

otsakuti <otsakuti adv>
1. (otstega koos) a végénél ♦ kaks köit seoti otsakuti két kötelet összekötöttek a végüknél; voodid on otsakuti [koos] az ágyak egymás végében vannak
2. (üksteise peal v otsas) egymáson, egyik a másikon ♦ tal on kaks mütsi otsakuti peas egyszerre két sapka van a fején
3. (üksteise järele v otsa) egymásután, egyik a másik után ♦ ma võin kas või kaks võistlust otsakuti maha mängida akár két versenyt is játszhatok egymásután

pakane <pakane pakase pakas[t -, pakas[te pakase[id 10 s, adj>
1. s fagy ♦ miinus kolmkümmend kraadi pakast mínusz harminc fok; pakane kõveneb erősödik a fagy; pakane annab järele enyhül a fagy
2. adj ([väga] külm) nagyon hideg
■LS: pakase+ ♦ pakaseilm fagyos idő

parodeerima <parod'eeri[ma parod'eeri[da parodeeri[b parodeeri[tud 28 v> (pilkavalt järele aimama) parodizál

prokuratuur <prokurat'uur prokuratuuri prokurat'uuri prokurat'uuri, prokurat'uuri[de prokurat'uuri[sid_&_prokurat'uur/e 22 s> jur (seaduste täitmise järele valvav riigiorgan) ügyészség, vádhatóság ♦ riigiprokuratuur államügyészség

pudel <pudel pudeli pudeli[t -, pudeli[te pudele[id 02 s>
1. üveg, palack; (lame) zsebflaska, laposüveg ♦ pooleliitrine pudel félliteres üveg; pudel veini egy üveg bor; klaaspudel, klaasist pudel üvegpalack; lutipudel cumisüveg; lõhnaõlipudel illatszeres üvegcse; rohupudel fiola; õllepudel sörösüveg; teeb v keerab pudeli lahti kibontja az üveget; jõi terve pudeli ära megivott egy üveggel; otse pudelist jooma egyenest az üvegből iszik; ta ei püsi/seisa pudeliski paigal piltl zabszem van a fenekében
2. kõnek, piltl (alkoholipudel, selle sisuks olev alkohoolne jook) butélia, flaska ♦ teine pudel ei istunud enam a második flaska már nem esett jól; sageli pudeli järele haarama piltl az üveghez nyúl; pudeli põhja vaatama piltl az üveg fenekére néz
pudeli+ ♦ pudelikael üvegnyak; pudelikork üveg dugója, kupak; pudelikorv rekesz; pudeliõlu palackos sör, üveges sör, palackozott sör

pärima <päri[ma päri[da päri[b päri[tud 27 v>
1. (pärandiks saama, pärilikkuse teel omandama) örököl, örökül kap vmit ♦ tütar on pärinud ema iseloomu a lány az anyja természetét örökölte; paganlusest päritud uskumus a pogány korból szármázó babona
2. (küsides [järele] uurima, järele kuulama) érdeklődik, tudakol, kérdezősködik; ([tungivalt] küsima) megkérdez ♦ ära praegu päri, hiljem kuuled! most ne kérdezz, később hallod!; kas keegi on vahepeal minu järele pärinud? kérdezett-e közben valaki utánam?
■LS: pärimis+ ♦ pärimisõigus jur (õigusnormide kogum) öröklési jog

rutt <r'utt rutu r'uttu r'uttu, r'uttu[de r'uttu[sid_&_r'utt/e 22 s> sietés, sietség ♦ kange v kibe v tuline v pöörane rutt lázas sietség; rutuga sietve, sietősen; ruttu pole kuhugi nem kell sietni; {kellel} mul on alati rutt én mindig sietek; kihutas teistele tulise rutuga v tulisel rutul järele lázas sietséggel a többiek után rohant; meil oli rutt ära minna v oli minekuga rutt [taga] sürgősen el kellett indulnunk

saatma <s'aat[ma s'aat[a saada[b saade[tud, s'aat[is s'aat[ke 34 v>
1. (kellegagi v millegagi kaasas olema v käima v minema) kísér, elkísér, kikísér ♦ poiss saatis tüdruku koju a fiú hazakísérte a lányt; Mart saatis külalise väravani Mart kikísérte a vendéget a kapuba; saadab sõbra bussijaama elkíséri a barátját a buszállomásra; laeva saatis karjuv kajakaparv a hajót rikoltozó sirályok kísérték; saatis silmadega kaugenevat laeva a szemével követte a távólodó hajót; meie sportlasi saatis edu a sportolóink sikeresek voltak
2. (muusikariistal) kísér ♦ klaveril saatma zongorán kísér; koori saatis orkester a kórust zenekar kísérte
3. (läkitama) (el)küld ♦ ema saatis poja vett tooma az anya elküldte a fiát, hogy hozzon vizet; saatke kedagi arsti järele! küldjetek valakit orvosért!; saadan talle kirja levelet küldök neki; ta saadeti pensionile nyugdíjba küldték; saatke mehed siia! küldjétek ide a férfiakat!; saatis mulle uuriva pilgu vizsgálódó pillantást küldött felém; ta saadeti viimsele teekonnale az utolsó útjára kísérték; parlament saadeti laiali a parlamentet szétoszlatták; saada ta pikalt! küldd őt a fenébe!

seadma <s'ead[ma s'ead[a s'ea[b s'ea[tud, s'ead[is s'ead[ke 34 v>
1. (kuhugi v mingisse asendisse panema, asetama) helyez, tesz ♦ seadis toolid seina äärde ritta sorba helyezte a székeket a fal mellé; seadis kõik asjad oma kohale mindent a helyére tett; perenaine seab taldrikuid lauale a háziasszony a tányérokat az asztalra teszi; ritta seadma sorba állít; ta seati fakti ette a tények elé állították; latti kõrgele asetama/seadma magasra teszi a mércét
2. feldolgoz, átír; hangszerel ♦ näidendit lavale seadma a színdarabot színpadra viszi; helilooja seadis paar rahvalaulu orkestrile a zeneszerző népdalokat dolgozott fel zenekarra
3. (millekski valmistuma) (el)készül, készülődik ♦ külalised seavad lahkuma a vendégek távozni készülnek; sea end valmis, tulen sulle kümne minuti pärast järele! készülj el, tíz perc múlva jövök érted; seab pilli häälde felhangolja a hangszert; seab sajule v vihmale v sadama esőre áll az idő

seelik <seelik seeliku seeliku[t -, seeliku[te seeliku[id 02 s> szoknya ♦ villane seelik gyapjú szoknya; lühike seelik rövid szoknya; maani seelik földig érő szoknya; voltseelik, volditud seelik húzott szoknya, ráncolt szoknya, rakott szoknya; lõhikuga seelik felhasított szoknya; jookseb iga seeliku järele minden szoknya után megfordul
■LS: seeliku+ ♦ seelikukütt szoknyavadász

soostuma2 <s'oostu[ma s'oostu[da s'oostu[b s'oostu[tud 27 v> (olema nõus midagi tegema) beleegyezik, elfogad; (järele andma) rááll ♦ ettepanekuga soostuma rááll az ajánlatra; soostus ootama beleegyezett, hogy megvárjon

suu1 <s'uu s'uu s'uu[d su[hu, s'uu[de_&_suu[de s'uu[sid_&_s'u[id 26 s>
1. (huuled v kogu vastav ala näost, suuava, -õõs) száj; (loomadel) pofa ♦ suule suudlema kedagi szájon csókol vkit; piip suus pipával a szájában; suust suhu v suult suule hingamine szájból szájba lélegeztetés; suu- ja sõrataud száj- és körömfájás; täis suuga ei räägita tele szájjal nem illik beszélni; tal on nutuvõru suu ümber félreáll a szája; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ootab, et magavale kassile jookseks hiir suhu várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön; millegi maitset suhu saama érez vminek az ízére; elab peost suhu máról holnapra él; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál; vesi tuleb suhu összefut a nyál a szájában; suur tükk ajab suu lõhki jóból is megárt a sok; suu jääb (imestusest) lahti tátva marad a szája; kingitud hobuse suhu ei vaadata ajándék lónak ne nézd a fogát
2. (kõnetrakti osa, kõnelemist vm võimaldav elund) száj ♦ kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája; tal tuleb tangidega sõna suust kiskuda harapófogóval kell kihúzni/kiszedni belőle a szót; {kelle} suust ei tulnud enam sõnagi egy szót sem tudott kiejteni a száján; lapse suu läbi v lapse suust pead sa tõde kuulma gyerek szájából hallod az igazságot; valetab nii, et suu suitseb v vahutab hazudik, mintha könyvből olvasná; (úgy) hazudik, mint a vízfolyás; kellegi suud sulgema torkára forrasztja a szót; kellegi suud lukku panema lakatot tesz a szájára; suud lukus hoidma befogja/tartja a száját; pea suu!, suu kinni! fogd be a szád!; suud lahti tegema kinyitja a száját; suust suhu levima szájról szájra száll
3. kõnek (kõne, kõneosavus, kõnepruuk, suuvärk, rääkija) száj ♦ keegi on kasimata/ropu suuga vkinek mocskos/csúnya szája van; tema teenib endale suuga leiba, meie aga kätega ő a szájával keresi a kenyerét, mi pedig a kezünkkel; talitse v taltsuta oma suud! fogd vissza a szádat!; ilmaaegu suud kulutama (hiába) koptatja a száját/nyelvét; ilmaasjata suud kulutama rojtosra beszéli a száját; (kellelgi) sõnad suust võtma a szájából veszi ki a szót; suud pruukima száját járatja
4. (millegi ava) száj ♦ ahjusuu a kemence szája; koopasuu a barlang szája; püssisuu, püssi suu a puska torkolata; pudelisuu az üveg szája; kitsa suuga kann keskeny szájú kancsó
5. (voolava vee v veekogu kuhugi avanemise v suubumise piirkond, sissepääs mere poolt) torkolat ♦ jõesuu folyótorkolat
■LS: suu+ (seoses suuga) ♦ suupill szájharmonika; suutropp szájpecek; suuvalge szájpenész; suuvesi szájvíz; suuõõs szájüreg
suu+ keel ♦ suuhäälik szájhang

sõnaraamat <+raamat raamatu raamatu[t -, raamatu[te raamatu[id 02 s> szótár; (väike) kisszótár ♦ fraseoloogiasõnaraamat frazeológiai szótár; ungari keele seletav sõnaraamat a magyar nyelv értelmező szótár; slängisõnaraamat szlengszótár; taskusõnaraamat zsebszótár; etümoloogiline sõnaraamat etimológiai szótár; õigekirjutussõnaraamat helyesírási szótár; eesti-ungari sõnaraamat észt-magyar szótár; sõnaraamatut koostama szótárt szerkeszt; sõnaraamatut kasutama szótároz; vaatame sõnaraamatust järele nézzük meg a szótárban

säilima <s'äili[ma s'äili[da säili[b säili[tud 28 v> (alal hoiduma, alles jääma, mitte hävima, mitte riknema) eláll; ([millestki suuremast] järele jääma) megmarad; (endisel kujul alles olema, püsima) megőrződik, fennmarad ♦ vana puukirik on hästi säilinud a régi fatemplom jól megmaradt; toode, mis on säilinud tänapäevani termék, amely mind a mai napig fennmaradt; saunakombed on peaaegu muutumatul kujul säilinud meie päevini szaunázás szokásai szinte változatlanul fennmaradtak napjainkig; see hoidis säilib kaua ez a befőtt sokáig eláll

sügelema <sügele[ma sügel[da sügele[b sügel[dud 31 v; sügele[ma sügele[da sügele[b sügele[tud 27 v>
1. (kihelema) viszket
2. piltl (midagi väga teha tahtma) viszket ♦ käed sügelevad töö järele viszket az ujja, dolgozni akar

taanduma <t'aandu[ma t'aandu[da t'aandu[b t'aandu[tud 27 v>
1. (tahapoole liikuma, taganema) visszavonul, visszalép, hátrál ♦ taandus paar sammu hátrált néhány lépést; armee taandus itta a hadsereg kelet felé vonult vissza; tulvavesi on taandunud az árvíz levonult
2. (nõrgenema, järele andma [ja kaduma]) csökken, megszűnik, enyhül ♦ paistetus taandub a duzzadás lohad/apad; hirm taandus a félelem csökkent; enamasti need tunded taanduvad ezek az érzések többnyire alábbhagynak; pakane taandub enyhül a fagy
3. (kõrvale tõmbuma) félrehúzódik, visszavonul; (loobuma, lahti ütlema) visszalép ♦ tõenäoliselt taandub ta oma varasemast nõudmisest valószínűleg visszalép korábbi követelésétől; poliitikast taanduma visszavonul a politikától

tabama <taba[ma taba[da taba[b taba[tud 27 v>
1. (viskest, löögist pihta minema) (el)talál, elkap ♦ kuul tabas märki a golyó célba talált; naelapea pihta tabama fején találja a szöget
2. (kinni püüdma, kinni haarama) fog; (kätte saama) rajtakap; (järele jõudma) utolér; (ootamatult, teolt) tetten ér vkit ♦ ta tabati otse teolt tetten érték; juht tabati rooli tagant purjuspäi a sofőrt ittasan fogták a volánnál; tabasin end mõttelt, et ... azon a gondolaton kaptam magam, hogy...
3. ([ootamatult, kahjustavalt] osaks langema, osaks saama) (el)ér, sújt ♦ küla tabas üleujutus a falut árvíz sújtotta; välk tabas puud villám csapott a fába; teda tabas ebaõnn szerencsétlenség érte; miski tabab kedagi külma dušina vmi hideg zuhanyként ér(int) vkit

tark <t'ark targa t'arka t'arka, t'arka[de t'arka[sid_&_t'ark/u 22 adj, s>
1. bölcs, okos ♦ tark laps okos gyerek; tark otsus bölcs döntés; targad mõtted értelmes gondolatok; tark tegu bölcs tett; pidas targemaks vaikida bölcs módjára hallgatott; tagantjärele tark utólag okos; targem annab järele okos enged, szamár szenved; tagantjärele tarku palju eső után köpönyeg
2. (selline inimene) bölcs; (rahvaarst) kuruzsló ♦ kolm hommikumaa tarka háromkirályok, a napkeleti bölcsek; tarkade kivi a bölcsek köve

tiss <t'iss tissi t'issi t'issi, t'issi[de t'issi[sid_&_t'iss/e 22 s> kõnek (rind) cici; (rinnanibu) didi ♦ imik haaras näljaselt tissi järele a csecsemő éhesen kapott a didi után

vaagima <v'aagi[ma v'aagi[da v'ae[b v'ae[tud 28 v> (järele mõtlema, kaalutlema, läbi kaaluma) mérlegel, megrág, megfontol, átgondol ♦ asja põhjalikult vaagima jól megrágja a dolgot; vaeti kõiki võimalusi minden lehetőséget mérlegeltek

vaatama <v'aata[ma vaada[ta v'aata[b vaada[tud 29 v>
1. (oma pilku kellele v millele suunama, silmadega jälgima) (meg)néz ♦ telekat vaatama televiziót néz; filmi vaatama megnézi a filmet; vaatasin kella megnéztem az órát; vaatab ennast peeglist tükörben nézi magát; peeglisse vaatama tükörbe néz; paremale vaat! sõj jobbra nézz!; kellegi peale kõõrdi vaatama ferde szemmel néz vkire; vaata kui ilus! nézd, milyen szép!; vaatan, et kevad on kohe käes úgy nézem, már nemsokára itt a tavasz; korteri aknad vaatavad aeda a lakás ablakai a kertre néznek; tulevikku vaatama a jövőbe néz; sügavalt klaasi põhja vaatama (mélyen) a pohár fenekére néz
2. (kedagi külastama) meglátogat ♦ läks haiglasse ema vaatama elment a kórházba meglátogatni az anyját; tulge meid vaatama! gyertek el hozzánk!, látogassatok meg bennünket!
3. (kellegi järele valvama, millegi eest hoolt kandma) figyel, vigyáz ♦ vaata lapse järele! vigyázz a gyerekre!; ta vaatab, et siin kõik korras oleks ügyel arra, hogy minden rendben legyen; vaata ette! vigyázz magadra!
4. (otsima, leidma, hankima) néz, keres ♦ vaatab [endale] sobivat korterit megfelelő lakást keres; vaatab [endale] uut töökohta új állás után néz
5. (tulevikus toimuvaga ühenduses: aru pidama, järele kuulama, kaaluma, otsustama) (meg)lát ♦ vaatame, mis teha annab majd meglátjuk, mit lehet tenni
6. kõnek (imperatiivi vormid adverbi- v interjektsioonilaadselt: tähelepanu juhtides, seletades, kinnitades) néz ♦ vaadake, armas proua, mul on oma põhimõtted nézze, kedves hölgyem, nekem elveim annak; vaata, ära praegu tema juurde mine nézd, most ne menj el hozzá; vaata, kui häbematu! no nézd, milyen szemtelen!
7. (koos sidesõnaga „et“: vaat et, peaaegu, äärepealt) majdnem ♦ sadas vaata et õhtuni välja majdnem estig esett az eső

vajadus <vajadus vajaduse vajadus[t vajadus[se, vajadus[te vajadus/i 11 s> szükség, szükséglet, igény ♦ vastavalt vajadusele szükség szerint; vajaduse korral szükség esetén; liikumisvajadus mozgásigény; vitamiinivajadus, vajadus vitamiinide järele vitaminszükséglet; oma vajadusi rahuldama kielégíti a szükségleteit; loomulikke vajadusi õiendama kõnek szükségét végzi, nagydolgát végzi

valu1 <valu valu valu -, valu[de valu[sid 17 s> égés, keserűség, fájdalom, fájás ♦ hingevalu lelki gyötrelem; kõhuvalu gyomorfájás, hasfájás; lihasevalu izomláz; südamevalu szívfájdalom; valud annavad järele enyhül a fájdalom; leevendab valu csillapítja a fájdalmat; jalgadele valu andma piltl szedi a lábát
■LS: valu+ ♦ valukarjatus, valukarje fájdalomkiáltás; valulävi füsiol fájdalomküszöb; valupunkt anat fájdalmas pont; valutunne fájdalomérzet; valuvaigistav fájdalmat csillapító; valuvaigisti farm fájdalomcsillapító

valvama <v'alva[ma valva[ta v'alva[b valva[tud 29 v>
1. (pidevalt jälgima, silma peal hoidma) őriz, strázsál, vigyáz ♦ koer valvab maja a kutya őrzi a házat; kui ema ära läheb, kes siis laste järele valvab? ha az anyjuk elmegy, ki vigyáz a gyerekekre?; maja ees valvavad püssimehed a ház előtt puskás emberek strázsálnak; valva oma kotti ka vigyázz a táskádra is; vange valvama foglyokat őriz
2. (ärkvel olema) virraszt, ébren van ♦ haige juures valvama a beteg mellett virraszt
3. (kellegi tööd, tegevust kontrollima)) felügyel, őrködik ♦ valitsus valvab toetuse kasutamise järele a kormány felügyeli a támogatás felhasználását

veri <veri vere v'er[d v'erre, vere[de vere[sid 20 s>
1. vér ♦ veri voolab a vér áramlik; verd andma/loovutama vért ad; vere valgelibled fehér vérsejtek; haavast purskab verd a sebből vér fakad; veri tõuseb näkku elvörösödik; mu veri tardus soontes meghűlt/megfagyott bennem / az ereimben a vér; see on tal veres ez neki a vérében van; tema soontes voolab ungari veri magyar vér folyik az ereiben; veresugulane vér szerinti rokon; mu süda jookseb verd piltl vérzik a szívem; veri on paksem kui vesi piltl (a) vér nem válik vízzé; veri tardub kellegi soontes piltl vkinek megfagy/meghűl a vér az ereiben; hammas on verel kellegi/millegi järele piltl fáj/vásik a foga vkire/vmire; minu liha ja veri piltl az én vérem; (kellegagi) üks liha, üks veri olema piltl egy hús, egy vér vkivel; see tekitab paksu verd piltl rossz vért szül
2. (tapmisele, haavamisele, vägivaldsele surmale osutavates väljendites) vér ♦ verd valama vért ont; midagi verre uputama vérbe fojt vmit; viimse veretilgani võitlema az utolsó csepp véréig harcol
■LS: vere+ ♦ vereanalüüs vérvizsgálat; vereandja véradó; veredoonor véradó; veregrupp füsiol vércsoport; verehaigus vérbetegség; verehimu vérszomj; verehimuline vérszomjas; verejanu vérszomj; verejanuline vérszomjas; verekaan (1) (verelaskmiseks) pióca; (2) hlv (kurnaja, vereimeja) vérszívó; verekaotus vérveszteség; verekarva, verekarvaline vérvörös; vereklomp vérrög; vereköhimine vérköhögés; verelible füsiol vérsejt; veremürgi[s]tus med vérmérgezés; verepank vérbank; verepiisk vércsepp; verepilastus jur vérfertőzés; verepilt med, vet vérkép; vereplasma füsiol vérplazma; vereplekk vérfolt; vereproov kõnek (vereanalüüs) vérminta; vererakk vérsejt; veresaun piltl vérfürdő; vereseerum füsiol vérszérum; veresete füsiol vérsejtsüllyedés; veresidemed vérségi kötelék; veresugulane vérrokon; veresugulus vérrokonság; veresuhkur füsiol vércukor; veretilk vércsepp; veretung vértolulás; veretöö véres tett; verevahetus med vércsere; verevalamine vérontás; verevanne vérszerződés; verevarustus füsiol vérellátás; verevendlus vértestvérség; verevool (vere ringvool) véráram(lás); verevähk fehérvérűség; verevärskendus vérfrissítés; vereülekanne med vérátömlesztés
veri+ ♦ veriapelsin vérnarancs; verikusesus med, vet vérvizelés; verikäkk véres palacsinta, gömböc; verilill bot (Haemanthus) vérvirág; veriroe med szurokszéklet; veritasu vérbosszú, vérdíj; verivill vérhólyag; verinoor újszülött; verivaenlane halálos ellenség

vesi <vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te vesi 15 s>
1. (tavalisim vedelik maakeral) víz ♦ puhas vesi tiszta víz; gaseeritud vesi szénsavas víz, szóda(víz); kare vesi kemény víz; pehme vesi lágy víz; allikavesi forrásvíz; heitvesi, reovesi szennyvíz; joogivesi ivóvíz; kaevuvesi kútvíz; kraanivesi csapvíz; pinnasevesi geol felszíni vizek; põhjavesi talajvíz; soojendab vett felmelegíti a vizet; vesi keeb forr a víz; veini lahjendati veega a bort vízzel hígították; see väide ei pea vett piltl ez az állítás nem áll meg; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül; nagu hane selga vesi falra hányt borsó; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdő vízzel együtt a gyereket is kiönti; sogases vees kalu püüdma a zavarosban halászik; sarnased nagu kaks tilka vett úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másikra; vee ja leiva peal elama kenyéren és vízen él; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos; vaga vesi, sügav põhi lassú víz partot mos; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; (erinevad) nagu tuli ja vesi tűz és víz; selge kui seebivesi világos, mint a vakablak; veri on paksem kui vesi (a) vér nem válik vízzé; torm veeklaasis vihar egy pohár vízben; elab nagu kala vees (úgy) él, mint hal a vízben; enne voolab veel hulk vett merre sok víz lefolyik még addig a Dunán; see on vesi minu veskile az én malmomra hajtja a vizet
2. (veekogusid v looduslikke veemasse moodustavana) víz ♦ sügav vesi mély víz; madal vesi sekély víz; mõõnavesi apály; tulvavesi árvíz; tõusuvesi dagály; vesi on vaikne kui peegel a víz tükörsima; tüdruk sulistab vees a lány vízben pancsol; kadus nagu vits vette piltl eltűnt, mint szürke szamár a ködben
3. (pl) (mingile riigile v riikide liidule kuuluva mereosa kohta) vizek ♦ neutraalveed pol semleges vizek; territoriaalveed maj felségvizek
4. (mitmesuguste eritiste jms kohta: pisar[ad]) könny(ek); (higi kohta) verejték; (sülje kohta) nyál ♦ lootevesi füsiol magzatvíz; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál; viskab v laseb vett vizel; vesi tuleb suhu összefut a nyál a szájában
5. ([muude] vedelike ja [vesi]lahuste kohta) víz ♦ kölni vesi kölni(víz); näovesi arcvíz
■LS: vee+ ♦ veealune víz alatti; veearvesti tehn vízóra; veeaur vízgőz; veeavarii csőtörés; veeboiler vízmelegítő; veefilter vízszűrő; veehoidla víztározó; veejalgratas vizibicikli; veejuga vízsugár; veejuhe tápcsatorna; veejõujaam vízerőmű; veekahjustus vízkár; veekahur vízágyú; veekaitse vízvédelem; veekartus víziszony; veekasutus vízhasználat; veekeeris örvény; veekeetja vízforraló; veekeskus fürdő; veekiht vízréteg; veekindel (vett mitte läbilaskev) vízálló, vízhatlan; veeklosett vízöblítéses vécé; veekraan vízcsap; veekulu vízfogyasztás; veelahe geogr vízválasztó; veeliiklus vízi közlekedés; veeliin mer vízvonal; veelind vízimadár; veelomp pocsolya, tócsa; veeloom víziállat; veemahuti víztartály; veemajandus vízgazdálkodás; veemootorisport motoros vízi sport; veenastik zool (Natrix tessellata) kockás sikló; veenõu vízedény; veepark élményfürdő; veepehmendi keem vízlágyító; veepelgus víziszony; veepump vízszivattyú; veepuudus vízhiány; veereostus vízszennyeződés; veeressursid vízkészletek; veerežiim geol, bot vízháztartás; veerohke bővízű, vízben gazdag; veeseis vízállás; veesilm piltl víztározó; veesoojendi vízmelegítő; veesoon (põhjavee kulgemise tee maapõues) vízér; veesport vízi sport; veesportlane vízi sportoló; veesurve víznyomás; veesuusatamine vízisí; veesõiduk vízi jármű; veetaim vízinövény; veetaimestik vízi növényzet; veetakistus (veeline takistus) vizesárok; veetarbija vízfogyasztó; veetarbimine maj vízfogyasztás; veetarve, veetarvidus vízszükséglet; veetase vízszint, a víz szintje; veetee vízi út; veetermomeeter vízhőmérő; veetilk vízcsepp; veetorn víztorony; veetoru vízcső; veetorustik vízvezeték; veetransport vízi közlekedés; veeturism vízi turizmus; veetünn vizesdézsa, vizeshordó; veevaene vízben szegény; veevajadus vízigény, vízszükséglet; veevarud vízkészletek; veevarustus vízellátás, vízszolgáltatás; veevool vízfolyás; veeväljasurve mer vízkiszorítás; veevärk vízellátás, vezetékes víz; veeõitsemine, veeõitseng biol vízvirágzás; veeämber vizes vödör; veeäärne vízparti
vesi+ ♦ vesiaeroobika vízi aerobik; vesiehitus vízépítés; vesihall vízszürke; vesihark zool (Nepa cinerea) közönséges víziskorpió; vesihein bot (Stellaria media) közönséges tyúkhúr; vesihirv zool (Hydropotes inermis) (kínai) víziőz; vesihunt zool (röövkala Hydrocyon v Hydrocynus) Hydrocynus; vesijahutus tehn vízhűtés; vesijalgratas vízibicikli; vesikakand zool (Asellus aquaticus) közönséges víziászka; vesikanep bot (Eupatorium) sédkender, kenderpakóca; vesikarikas bot (Stratiotes aloides) kolokán; vesikatk bot (Elodea) átokhínár; vesikelluke zool (Vorticella) harangállatka; vesikiil zool (Libellula quadrimaculata) négyfoltos acsa; vesi-kirburohi bot (Polygonum amphibium) vidrakeserűfű; vesiklaas keem vízüveg; vesiklosett angol vécé, vízöblítéses vécé; vesiviljelus aiand vízművelés, akvakultúra; vesiküte tehn vízfűtés; vesilahus vizes oldat; vesilained vízhullám; vesilennuk hidroplán; vesiliiv geol futóhomok; vesilood tehn vízszintező, vízmérték; vesilukk tehn vízzár; vesilääts bot (Spirodela) békalencse; vesimutt zool (Neomys fodiens) közönséges vízicickány; vesimärk vízjel; vesipapp zool (Cinclus cinclus) vízirigó; vesipaunikas bot (Hydrocotyle) gázló; vesipea med vízfej; vesipiip vízipipa; vesipilt matrica; vesipipar bot (Elatine) látonya; vesiputk bot (Oenanthe) hantmadár; vesipüks víztölcsér; vesiravi med vízgyógyászat; vesiravila gyógyfürdő; vesiriis bot (Zizania) vadrizs; vesirott zool (mügri Arvicola amphibius) közönséges kószapocok, vízipocok; vesitõbi med vízibetegség; vesitõmmis med gyógynövényfőzet; vesitäht bot (Callitriche) mocsárhúr; vesiveski vízimalom; vesivill vízhólyag; vesivoodi vízágy; vesivõimlemine vízitorna; vesivärvid (akvarell[värv]id) akvarellfesték; vesiämblik zool (Argyroneta aquatica) vízipók
vette+ ♦ vettehüpped műugrás és toronyugrás; vettehüppaja műugró; vettelaskmine vízre bocsátás

vihm <v'ihm vihma v'ihma v'ihma, v'ihma[de v'ihma[sid_&_v'ihm/u 22 s> eső ♦ sügisene vihm őszi eső; happevihmad savas esők; hoovihm záporeső; kevadvihm, kevadine vihm tavaszi eső; paduvihm felhőszakadás, zuhé; äikesevihm zivatar; jäävihm ónos eső; väljas sajab vihma kint esik az eső; tibutab vihma csepereg az eső; seab v sätib v pöörab v läheb vihmale esőre áll az idő; vihma valab v kallab nagu oavarrest v pangest v kapast úgy esik, mintha dézsából öntenék; vihm läks üle v jäi järele v lakkas elállt az eső; saime vihmas läbimärjaks bőrig áztunk; vihma käest räästa alla (sattuma) eben gubát cserél; csöbörből vödörbe (kerül); lisandub, nagu seeni pärast vihma gomba módra szaporodik
■LS: vihma+ ♦ vihmaaeg esős évszak; vihmaeelne eső előtti; vihmahoog zápor; vihmailm esős idő; vihmakeep esőköpeny; vihmamantel esőkabát; vihmamets geogr esőerdő; vihmaperiood esős évszak; vihmapiisk esőcsepp; vihmapilv esőfelhő, esőfelleg; vihmasadu eső, esőzés; vihmasagar futó zápor; vihmavaene esőhiányos; vihmavalang, vihmavaling felhőszakadás, zuhé, zápor

võltsima <v'õltsi[ma v'õltsi[da võltsi[b võltsi[tud 28 v> ([petuks] järele tegema) hamisít, megmásít, meghamisít