[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

jaam <j'aam jaama j'aama j'aama, j'aama[de j'aama[sid_&_j'aam/u 22 s>
1. (rongi vm peatuskoht) állomás, pályaudvar ♦ järgmine jaam a következő állomás; bussijaam buszpályaudvar; kaubajaam teherpályaudvar; laadimisjaam töltőállomás; lennujaam repülőtér; lõppjaam végállomás; lähtejaam kiindulási állomás; metroojaam metróállomás; piirijaam határállomás; pooljaam megálló; reisijaam személypályaudvar; sihtjaam célállomás; sorteerjaam rendező állomás, rendező pályudvar; sõlmjaam csomópont; teivasjaam kõnek megálló; vahejaam köztes állomás; rong saabub jaama a vonat begördül az állomásra; rong seisab jaamas a vonat az állomáson áll; rong väljub jaamast a vonat kiindul az állomásról
2. (jaamahoone) állomásépület ♦ jaama ooteruum az állomás váróterme
3. (asutus, keskus) állomás, erőmű, központ ♦ bensiinijaam benzinkút; elektrijaam villamos erőmű; haudejaam põll keltető állomás; hooldejaam auto autószerviz; hüdroloogiajaam hidrológiai állomás; ilmajaam meteorológiai állomás; jõujaam el erőmű; kaugejaam távolsági telefonközpont; kiirabijaam med mentőállomás; orbitaaljaam űrállomás, űrközpont; pumbajaam tehn szivattyútelep; radarijaam el radarállomás; saatejaam adóállomás; sordiaretusjaam põll növénytenyésztési állomás; taimekaitsejaam põll növényvédő állomás; telefonikeskjaam el telefonközpont, távbeszélőközpont; veepuhastusjaam tehn víztisztító állomás; vetelpäästejaam vízimentő állomás
■LS: jaama+ ♦ jaamahoone állomásépület, pályaudvar, pu., csarnok; jaamakorraldaja forgalomirányító; jaamapuhvet vasúti büfé; jaamarestoran vasúti vendéglő, resti; jaamatöötaja vasúti munkás; jaamaülem állomásfőnök

järgmine <j'ärgmine j'ärgmise j'ärgmis[t j'ärgmis[se, j'ärgmis[te j'ärgmis/i_&_j'ärgmise[id 12_&_10? adj> következő, legközelebbi, rákövetkező, köv. ♦ järgmine kord, järgmisel korral legközelebb; järgmisel aastal jövőre, jövő évben; järgmisel nädalal jövő/múlt héten, a jövő héten; järgmisel päeval másnap, a rákövetkező napon; järgmiseks päevaks a következő napra; palun järgmine! kérem a következőt!; järgmisel viisil a következő módon; lähen järgmises peatuses maha a következő megállóban leszállok; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót

kuiv2 <k'uiv kuiva k'uiva k'uiva, k'uiva[de k'uiva[sid_&_k'uiv/i 22 s>
1. (kuiv ilm) száraz; (kuivus) szárazság ♦ järgmine nädal läheb ilm kuivale a jövő héten szárazra fordul az idő
2. (maismaa) száraz ♦ paati veest kuivale tõmbama szárazra vontatja a csónakot

teadustama <teadusta[ma teadusta[da teadusta[b teadusta[tud 27 v> (teatavaks tegema, teada andma, teatama) bejelent; (kuulutama) bemond, konferál ♦ valjuhääldi teadustab, et rong hilineb a hangszóró bemondja, hogy a vonat késik; teadustati järgmine saade bemondták már a következő műsorszámot?

teine <teine teise t'eis[t t'eise, teis[te t'eis/i 12 num, pron>
1. második, másod ♦ teine veebruar február másodika; augusti teisest poolest alates augusztus második felétől kezdve; teise klassi õpilane másodikos; teise kursuse üliõpilane másodéves; Teine maailmasõda a második világháború; paremalt teine aken jobbról a második ablak; ainsuse teine pööre az egyes szám második személy; Rootsi kuningas Gustav II Adolf II. [második] Gusztáv Adolf, Svédország királya; jõulu teine püha karácsony másnapja; saavutas võistlustel teise koha második lett a versenyen; teise astme põletus másodfokú égési sérülés; mängib orkestris teist viiulit második hegedűn játszik a zenekarban, másodhegedűs a zenekarban
2. (osutab, et tegemist on kellegagi v millegagi, kes v mis ei ole sama kui teada olev v mainitu) más; (järgmine) másik ♦ keegi teine valaki más; see on teine asi ez más dolog; teiste sõnadega másszóval; pane teine kleit selga vegyél fel másik ruhát; teisest küljest másrészt, másfelől; teisel pool tänavat az utca másik oldalán; ajad on nüüd teised most más idők járnak; medali teine külg piltl az érem másik oldala; teise ilma minema piltl megtér őseihez; midagi kellegi teise kraesse ajama piltl más nyakába varr/sóz vmit; ta on teisest puust piltl kilóg a sorból
3. (väljendab midagi ebamäärast) más; (tõstab mingist tervikust esile lähemalt täpsustamata üksikuid isikuid, asju, omadusi) másik ♦ räägiti ühest ja teisest beszéltek egyet s mást; üks vendadest on insener, teine arst az egyik fiútestvér mérnök, a másik orvos; ühest kohast teise kolima egyik helyről a másikra költözik; põhjusel või teisel valamiylen okból; ühes käes tort ja teises lilled egyik kezében torta, a másikban virág; ühel või teisel viisil így vagy úgy; üks tüdruk on ilusam kui teine egyik lány szebb, mint a másik; võta üks ja viska teist bordában szőtték őket; ei üks/see ega teine se kinn, se benn
4. (mitm) a többiek, mások ♦ kus teised on?, kuhu teised jäid? hol vannak a többiek?; ei ole vaja segada end teiste asjadesse nem szabad mások dolgába beleavatkozni

teinekord <+k'ord adv>
1. (mõnikord, vahel, vahete-vahel) egyébkor ♦ ta oli kurvem kui teinekord szomorúbb volt, mint egyébkor
2. ([mõni] teine kord, järgmine kord, edaspidi, kunagi) máskor ♦ teinekord ole ettevaatlikum máskor legyél óvatosabb

tulev <tulev tuleva tuleva[t -, tuleva[te tuleva[id 02 adj, s>
1. (partits) jövő ♦ tagasitulev visszatérő; vastutulev szembejövő; aknast tulev valgus az ablakból jövő fény
2. adj (ajaliselt käesolevale järgnev, järgmine) jövő, következő ♦ tuleval aastal jövő évben; tuleval nädalal jövő héten; tuleval suvel jövő nyáron; tulevad põlved v põlvkonnad a jövő nemzedékek; tuleval korral a következő alkalommal
3. s (see, mis tuleb) jövő ♦ mõtiskleti olnust, olevast ja tulevast elmélgettek a múltról, a jelenről és a jövőről