[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

eelisõigus <+'õigus 'õiguse 'õigus[t 'õigus[se, 'õigus[te 'õigus/i_&_'õiguse[id 11_&_09 s> jur elsőbbségi jog

enesemääramisõigus <+'õigus 'õiguse 'õigus[t 'õigus[se, 'õigus[te 'õigus/i_&_'õiguse[id 11_&_09 s> pol önrendelkezési jog

hakkama <h'akka[ma haka[ta h'akka[b haka[tud 29 v>
1. (ka impersonaalselt) (alustama) belekezd, szegődik, megy, lesz, lát, kezd, kel, felcsapható, felcsap, eredendő, ered, elmegy ♦ hakkas laulma énekelni kezdett; hakkab kahutama fagyni kezd; hakkab valgeks minema virrad, világosodik; on aeg tööle hakata ideje munkához látni; ma hakkan nüüd minema indulok; hakkas vihma sadama esni kezdett; kõik hakkab sellest, et ... minden ott kezdődik, hogy...; koosolek hakkab kell kolm az értekezlet háromkor kezdődik; tal hakkas halb rosszul lett; pea hakkas valutama elkezdett fájni a feje; meil hakkas häbi szégyelltük magunkat; mul hakkas hirm félni kezdtem; haigel hakkab parem a beteg jobban lett; vend hakkab autojuhiks a bátyám / az öcsém gépkocsivezető lesz
2. (mõjuma) ♦ hea sõna tema peale ei hakka nem fog rajta a jó szó; hele valgus hakkab silmadele az erős fény bántja a szemem; külm hakkas sõrmedesse megcsípte a hideg az ujjaimat; suits hakkas ninna megcsapott a füst; vein hakkas pähe a bor a fejembe szállt
3. (teistele kanduma) átragad, megfertőz ♦ ema ärevus hakkas lastessegi az anya idegessége átragadt a gyerekekre is; tema elurõõm hakkas minussegi megfertőzött életörömével
4. (kinni võtma v haarama) belekap, odakap, bekap ♦ koer hakkas hammastega püksisäärde a kutya belekapott a nadrág szárába; leek hakkas kuiva puusse a láng belekapott a száraz fába; kala hakkas õnge a hal bekapta a csalit; puder on põhja hakanud odakapott a kása
5. kõnek (sobima) jól áll ♦ roosa värv hakkab sulle jól áll neked a rózsaszín; see soeng mulle ei hakka nem áll jól nekem ez a frizura

hea küll jól van

heapalgaline <+palgaline palgalise palgalis[t palgalis[se, palgalis[te palgalis/i 12 adj> jól fizetett ♦ heapalgaline ametikoht jól fizetett állás

hooldusõigus <s> felügyeleti jog

hästi <h'ästi adv>
1. jó, szép, rendjén, jól ♦ väga hästi nagyon jó; üsna hästi elég jól; hästi töötama jól dolgozik; õunad maitsevad hästi jóízű az alma; hästi sisustatud korter szépen berendezett lakás; kõik lõppes hästi minden jól végződött; tegid hästi, et siia tulid jól tetted, hogy ide jöttél; täitsin ülesande nii hästi-halvasti kui sain a legjobb tudásom szerint végeztem ezt a feladatot; ta saab kõigiga hästi läbi mindenkivel jól kijön; ela[ge] hästi! minden jót; mu käsi käib hästi jól megy
2. (eitusega) (kuigivõrd, päriselt, eriti) különösen, igazán ♦ ma ei tahtnud seda hästi uskuda nem akrtam hinni a fülemnek; ma ei saa teist hästi aru nem értem jól; seal talle hästi ei meeldinud nem igazán tetszett neki ott; sa pole teda ilmaski hästi sallinud sohasem kedvelted
3. (väga, õige, kangesti) nagyon ♦ hästi ilusad asjad nagyon szép dolgok; hästi odav riie nagyon olcsó szövet; hästi palju lilli nagyon sok virág; tulin koju hästi hilja nagyon későn jöttem haza; hästi vähese jutuga inimene nem túl beszédes ember; olen oma ametiga hästi rahul nagyon elégedett vagyok a szakmámmal
4. (tubli!, hea küll!, olgu!) rendben ♦ hästi, hakkame siis minema! rendben, akkor induljunk!; hästi, olgu nii! rendben, legyen így

hääleõigus <+'õigus 'õiguse 'õigus[t 'õigus[se, 'õigus[te 'õigus/i_&_'õiguse[id 11_&_09 s>
1. (õigus osa võtta hääletamisest) választójog, szavazati jog ♦ juhatuse valimisel on hääleõigus ainult seltsi liikmetel a vezetőségi választáson csak a társaság tagjainak van szavazati joga; hääleõigusega szavazati joggal; hääleõiguseta szavazati jog nélkül
2. (sõnaõigus) szólásjog ♦ naisel ei ole majas hääleõigust a háznál asz asszonynak nincs szava

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

juuli <juuli juuli juuli[t -, juuli[de juuli[sid 16 s> július, júl. ♦ kuum juuli forró július; möödunud aasta juulis tavaly júliusban; 25. juulil július 25-én; juuli on aasta kõige soojem kuu július az év legmelegebb hónapja; juulis tehakse heina július a szénagyűjtés ideje
■LS: juuli+ ♦ juulihommik júliusi reggel; juulikuu július; juulipäike a júliusi nap

juura1 <juura juura juura[t -, juura[de juura[sid 16 s>
1. (õigusteadus) jog, jogtudomány ♦ juurat õppima jogot hallgat, jogi tanulmányokat folytat, jogot tanul
2. kõnek (õigusteaduskond) jogtudomány ♦ ta on juura lõpetanud jogot végzett

jõukalt <j'õukalt adv> gazdagon, jól, tehetősen

keelumärk <+m'ärk märgi m'ärki m'ärki, m'ärki[de m'ärki[sid_&_m'ärk/e 22 s>
1. tiltó jel
2. muus (bekarr) feloldójel

kenasti <kenasti adv>
1. (ilusasti, meeldivalt, hästi, korralikult) szépen ♦ kenasti riides käima szépen öltözik; kana on kenasti küpsenud szépen megsült a csirke; nad elavad üsna kenasti elég szépen élnek
2. (üsna palju, tublisti) elég jól ♦ teenin praegu kenasti mostanában elég jól keresek

kord1 <k'ord adv>
1. (ükskord, kunagi, millalgi minevikus) egyszer, valamikor ♦ ka meie olime kord noored valamikor mi is fiatalok voltunk
2. (märgib olukordade vaheldumist) hol ♦ kord nii, kord naa hol így, hol úgy; kord siin, kord seal hol itt, hol ott; sadas kord lund, kord vihma hol havazott, hol esett az eső

korralikult <korralikult adv>
1. (hästi, hoolikalt) rendesen, jól ♦ poiss õpib korralikult a fiú jól tanul; täidab oma ülesandeid korralikult rendesen elvégzi a feladatot
2. (nõuetekohaselt, laitmatult) tisztességesen, rendesen, jól ♦ ta käib korralikult riides jól felöltözik
3. (tublisti, kõvasti) tisztességesen, rendesen, jócskán, jól ♦ teenib korralikult tisztességesen keres; tal on juustes juba korralikult halli jócskán akadnak már a hajában ősz szálak; mehed olid korralikult purjus a férfiak rendesen be voltak rúgva

kus <k'us adv>
1. (küsiv-siduv sõna) hol, merre, ahol ♦ kus sa elad? hol/merre laksz?; kus sa käisid? hol jártál?; kus sa lähed? kõnek merre mész?; seal, kus sündisin ott, ahol születtem; kus tahes bárhol
2. (siduv ajasõna: millal) amikor ♦ tuleb aeg, kus sa seda kahetsed eljön az idő, amikor megbánod

lepinguõigus <+'õigus 'õiguse 'õigus[t 'õigus[se, 'õigus[te 'õigus/i_&_'õiguse[id 11_&_09 s> szerződési jog

lükkama <l'ükka[ma lüka[ta l'ükka[b lüka[tud 29 v>
1. (tõukama) lök, tol, lök; (juurde, lähemale, edasi, alla, mujale) odalök ♦ lapsevankrit lükkama babakocsit tol; paati vette lükkama vízre löki a csónakot; tagasi lükkama elutasít; ümber lükkama (meg)cáfol
2. (edasi lükkama) (el)halaszt, elnapol ♦ reisi nädala võrra edasi lükkama egy héttel elhalasztja az utazást

mool <m'ool mooli m'ooli m'ooli, m'ooli[de m'ooli[sid_&_m'ool/e 22 s> keem, füüs (aine hulga mõõtühik) mol

märk1 <m'ärk märgi m'ärki m'ärki, m'ärki[de m'ärki[sid_&_m'ärk/e 22 s>
1. (tähis) jel, jegy; (sümbol) karakter ♦ diakriitiline märk keel diakritikus jel, ékezetes karakter; korrutusmärk mat szorzójel; leppemärk térképjel; piirimärk határjel; rõhumärk keel ékezet; stoppmärk stoptábla; teemärk burkolatjel; vesimärk vízjel
2. (ametile, huvialale vm viitav [rõivastusel kantav] tähis) jelvény ♦ ametimärk jelvény; rinnamärk kitűző, jelvény
3. (märklaud) cél ♦ märki laskma célba lő; märki tabama célba talál
4. (märguanne) jel ♦ noogutas nõustumise märgiks egyetértően bólintott
5. (tunnusmärk, tundemärk) jel ♦ truuduse märgiks a hűség jeléül
6. (jälg) nyom ♦ väsimusest pole enam märkigi fáradtságnak már nyoma sincs

nihutama <nihuta[ma nihuta[da nihuta[b nihuta[tud 27 v> (aeglaselt, vähehaaval kuhugi liigutama) tol, húz; (teise kohta) áttol; (kohalt) eltol; (lähemale) idetol; (eemale) eltol; (ajaliselt siirma) időeltolódás ♦ kappi paigast nihutama eltolja a szekrényt a helyéről; nihutame lauad kokku toljuk össze az asztalokat; nihuta oma tool mulle lähemale húzd közelebb a széked; nihuta seda kasti pisut enda poole egy kicsit told arrébb ezt a ládát; nihutas mütsi kuklasse tarkójára tolta a sapkát; puhkus nihutati juulist augustisse a szabadságot júliusról augusztusra tolták; ärasõitu tuli edasi v kaugemale nihutada az utazás tovább tolódott

niidiots <+'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s>
1. (niidi algus-, v lõpuosa) a szál kezdete, a szál vége, cérnavég; (niidijupp) cérnadarab ♦ niidiotsa nõelasilmast läbi torkama áttolja a cérna végét a tű fokán
2. piltl (seik, idee, millest saab lähtuda, mis võib selgust tuua) nyom, nyomravezető szál/jel ♦ kuritegu ei õnnestunud välja selgitada, ei leitud ühtki niidiotsa a bűntényt nem sikerült felderíteni, nem találtak egyetlen nyomravezető szálat sem

nügima <nügi[ma nügi[da nügi[b nügi[tud 27 v> (müksima) taszigál; (tõukama) tol, taszigál, lökdös; (välja) kitaszigál; (trügima) tolakszik, nyomakodik, furakodik ♦ nügime kapi seinast eemale toljuk el a szekrényt a faltól; nügisime, aga uks ei andnud järele toltuk, de az ajtó nem engedett; ära nügi! ne tolakodj!; poisid nügivad üksteist a fiúk egymást lökdösik; korrapidajad nügisid joobnu uksest välja a rendőrök kitaszigálták a részeget az ajtón; nügisin uksele lähemale közelebb furakodtam az ajtóhoz; nügib end rahvasummast läbi átfurakodik a töegen; koer nügib mind ninaga a kutya bökdös az orrával

oomen <'oomen 'oomeni 'oomeni[t -, 'oomeni[te 'oomene[id 02 s> (enne) ómen, előjel, baljóslatú jel ♦ hea oomen jó ómen

puksima <p'uksi[ma p'uksi[da puksi[b puksi[tud 28 v> ([hrl peaga v sarvedega] müksima) öklel, (meg)tol, (meg)lök

põhiõigus <s> alapvető jog

rahulolevalt <s> mint aki jól végezte dolgát

servituut <servit'uut servituudi servit'uuti servit'uuti, servit'uuti[de servit'uuti[sid_&_servit'uut/e 22 s> jur (võõra kinnisasja piiratud ulatuses kasutamise õigus) szolgalom, szolgalmi jog

signaal <sign'aal signaali sign'aali sign'aali, sign'aali[de sign'aali[sid_&_sign'aal/e 22 s> (märk, märguanne) szignál, jelzés, jel ♦ helisignaal hangjelzés; hädasignaal vészjel; häiresignaal riadójel; tormisignaal viharjelzés; valgussignaal fényjelzés
■LS: signaal+ ♦ signaallamp jelzőlámpa; signaalrakett jelzőrakéta; signaalseade jelzőkészülék; signaaltorn jelzőtorony; signaaltuli jelzőfény
signaali+ ♦ signaalinupp jelzőgomb

sümbol <s'ümbol s'ümboli s'ümboli[t -, s'ümboli[te s'ümbole[id 02 s> jelkép, szimbólum, jel ♦ ristiusu sümbol on rist a kereszténység szimbóluma a kereszt; keemiliste elementide sümbolid a kémiai elemek vegyjelei; matemaatiline sümbol matematikai jel; euro sümbol eurójel

teekattemärgistus <s> útburkolati jel

toll1 <t'oll tolli t'olli t'olli, t'olli[de t'olli[sid_&_t'oll/e 22 s> (pikkusühik) col, hüvelyk

tunnus <tunnus tunnuse tunnus[t -, tunnus[te tunnuse[id 09 s>
1. (esemete, nähtuste iseloomulik omadus) jellemző, jelleg ♦ [eba]olulised tunnused fontos jellemzők; liigitunnus fajtajelleg
2. (tundemärk) jel ♦ mitmuse tunnus keel a többes szám jele; mürgistustunnus mérgezés jele
■LS: tunnus+ ♦ tunnusjoon (iseloomulik joon) jellemző; tunnusmärk (1) (eristust võimaldav tähis) azonosító; (2) (tundemärk) ismertetőjel

turske <t'urske t'urske t'urske[t -, t'urske[te t'urske[id 01 adj> (priske, tugev) derék, tagbaszakadt, jól megtermett; (jässakas) köpcös, zömök

tõukama <t'õuka[ma tõuga[ta t'õuka[b tõuga[tud 29 v>
1. ([järsult, hooga] lükkama) lök, tol, taszít ♦ tõukas tooli eemale odébb lökte a széket; kõrvale tõukama félretol, félrelök; kedagi selga tõukama hátba lök vkit; tuul tõukab paati a szél viszi a csónakot; sportlane tõukab kuuli a sportoló súlyt lök; kuningas tõugati troonilt piltl a királyt letaszították a trónról
2. (millegi põhjustamise v ajendamise kohta) taszít ♦ {keda} kiusatuse sisse tõukama kísértésbe taszít; sündmused tõukasid riigi kodusõtta az események polgárháborúba taszították az országot

tähis <tähis tähise tähis[t -, tähis[te tähise[id 09 s>
1. (millegi asukohta märkiv ese, kujutis, kujund, märk) jel; ([tee]viit) útjelző
2. (tähistav märk, sümbol) jelölés ♦ keemia tähised kémiai jelölések

vihje <vihje v'ihje vihje[t -, vihje[te v'ihje[id 06 s> (mõistaandmine) célzás, utalás, tipp, jel, füles

õigus <'õigus 'õiguse 'õigus[t 'õigus[se, 'õigus[te 'õigus/i_&_'õiguse[id 11_&_09 s>
1. (kellelegi õigusnormide, tavade vms põhjal kuuluv võimalus, voli, vabadus) igazság, juss, jogosítvány, jogcím, jog ♦ autoriõigus jur szerzői jog; õigus tööle a munkához való jog
2. jur (riigi kehtestatud üldkohustuslike käitumisreeglite kogum, õigusnormid) ♦ Rooma õigus a római jog; rahvusvaheline õigus nemzetközi jog
■LS: õigus+ ♦ õigusabi jogsegély; õiguskeel jogi nyelv; õiguskord jur jogrend; õigusnorm jogszabály; õigusnõunik jogtanácsos; õigusriik jogállam; õigussuhe jur jogviszony; õigussüsteem igazságügy, jogrendszer; õigusteadlane jogtudós; õigusteadus jog, jogtudomány; õigusteaduskond jogi kar