[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

joon <j'oon joone j'oon[t j'oon[de, joon[te j'oon[i 13 s>
1. vonal, vonás; (kriips) vonás ♦ must joon fekete vonal; peen joon vékony vonal; jäme joon vastag vonal; pidev joon folyamatos vonal; sirge joon egyenes vonal; kõver joon görbe vonal; murtud joon megtört vonal; laineline joon hullámvonal, hullámos vonal, kígyóvonal; ühtlane joon egyenletes vonal; iseloomulik joon jellegzetes vonás; rahvuslik joon nemzeti vonás; eraldusjoon záróvonal, elválasztó vonal, választóvonal; finišijoon sport célvonal; katkendjoon, katkendlik joon terelővonal, szaggatott vonal; kontuurjoon kontúrvonal; kruvijoon tehn, mat csigavonal; lõikejoon (1) tehn vágásvonal; (2) mat metszésvonal; paralleeljoon párhuzamos vonal; pliiatsijoon ceruzavonal; polaarjoon geogr sarkkör; põhijoon fővonal, fő jellemző; püstjoon függőleges vonal; rannajoon partvonal; rindejoon arcvonal, harcvonal, frontvonal, front; rõhtjoon merőleges; rööpjoon párhuzamos vonal; siksakjoon cikcakk vonal; tunnusjoon vonás, megkülönböztető tulajdonság; vihiku jooned a füzet vonalai; kindlustuste joon erődítménysor; rivistama {keda} ühele joonele vkit egy sorba állítani; sirge joonega mees egyenes ember; peab visalt oma joonest kinni makacsul kitart a saját igaza mellett; seletused on antud joone all a magyarázat a vonal alatt található; ta tõmbab enda ja alluvate vahele selge joone egyértelmű vonalat húz maga és a beosztottjai között; see on tema iseloomu meeldivamaid jooni ez jellemének legkellemesebb vonás; kuul lendas üle 18 meetri joone a súly átrepült a 18 méteres vonalon; rahulike joontega visandatud portree nyugodt vonalakkal felvázolt portré; kibe joon suu ümber keserű vonás a szája körül; tõmbas sõnale joone alla aláhúzta a szót; areng toimub tõusvas joones a fejlődés növekedő tendenciát mutat
2. (rõivastuse v eseme tegumoe kohta) stílus, fazon ♦ moodne joon rõivastuses divatos ruházkodási stílus; sportliku joonega mantel sportos fazonú kabát; moodsa joonega auto modern vonalú autó
3. mat vonal ♦ algebraline joon algebrai görbe; elliptiline joon elliptikus görbe; kaldjoon ferde vonal; kõverjoon görbe; murrujoon törésvonal; puutejoon érintkezési vonal; ringjoon karika, körvonal, kör; sirgjoon egyenes vonal
4. trük lénia, vonal ♦ jämejoon kövér lénia, vastag vonal; kaksikjoon kettős vonal; punktjoon, punktiirjoon pontozott vonal; põikjoon ferde vonal; raamjoon keret; äärisjoon keret
■LS: joon+ ♦ joonintegraal mat vonalintegrál; joonkeevitus tehn vonalhegesztés; joonkiirus füüs sebesség; joonklišee trük lénia; joonkoormus tehn vonalterhelés; joonmõõt vonalas mérték; joonpaisumine tehn lineáris expanzió; joonperspektiiv tehn vonaltávlat; joonpind mat vonalfelület; joonrivi sõj csatasor; joonspekter füüs vonalspektrum; joonvälk meteor lineáris villám

jutt2 <j'utt juti j'utti j'utti, j'utti[de j'utti[sid_&_j'utt/e 22 s>
1. (joon, kriips) vonal, vonás, csík ♦ suitsujutt füstcsík; tulejutt lángcsóva; siniste juttidega seelik kék csíkos szoknya; laps veab paberile jutte a gyerek vonalakt húz a papírra; veale oli punane jutt alla tõmmatud a hiba piros vonallal volt aláhúzva; täht langes, hele jutt taga lehult a csillag, fényes vonalat hagyva maga után; jutte täis vedama bevonalaz
2. (löök, sirakas) (ostor)csapás ♦ tõmbas hobusele juti üle selja az ostorral végigcsapott a ló hátán
3. (kiirus, hoog) sebesség, lendület ♦ laps pani tulise jutiga koju a gyerek szélsebesen rohant haza; jänes lippas tulist jutti a nyíl futott, ahogy a lába bírta; magas jutiga hommikuni välja egyhuzamban aludt reggelig; tahtis esimese jutiga jooksu pista először el akart futni
4. (füsioloogiliste ja psüühiliste äkkhoogude kohta) futó, éles ♦ valujutt éles fájdalom; tal käis tuline jutt üle selja forróság futott át a hátán; südame alt käis külm jutt läbi átfut a hideg a szívén

juures <juures postp, adv>
1. postp [gen] (vahetus läheduses) mellett ♦ akna juures az ablaknál, az ablak mellett; istu natuke minu juures ülj egy kicsit itt mellettem; ootan sind silla juures a hídnál várlak, várlak a hídnál; ajasime juttu tassi kohvi juures elbeszélgettünk egy csésze kávé mellett
2. postp [gen] (kelle asu- või tegevuskohas) ♦ ta käis eile minu juures tegnap nálam járt; tüdruk kasvas üles vanaema juures a lány a nagymamája mellett nőtt fel; käisin arsti juures az orvosnál jártam; ülikond on õmmeldud hea rätsepa juures az öltönyt jó szabónál varratam; kooli juures tegutseb kirjandusring az iskolában irodalmi kör tevékenykedik; õppis kuulsa helilooja juures híres zeneszerzőnél tanult
3. postp [gen] (osutab kellelegi-millelegi, teatavale suhtele) mellett, -nál, -nél ♦ mulle ei meeldi see joon tema juures nem tetszik nekem ez a vonása; mis sind selle juures häirib? mi zavar téged ebben?; sel noormehel on suur menu tütarlaste juures ez a fiatalember nagyon sikeres a lányoknál, ennek a fiatalembernek nagy sikere van a lányoknál; sinu võimaluste juures a te lehetőségeid mellett; võpatasin selle mõtte juures összerezzentem erre a gondolatra; ta on hea tervise juures jó egészségben van; võimu juures on konservatiivid a konzervatívok vannak hatalmon
4. adv (vahetus läheduses) közelben ♦ olin juures, kui see juhtus ott voltam, amikor ez történt; olin juba päris juures, kui ta mind märkas már a közelében voltam, amikor észre vett
5. adv (küljes, lisaks)- ♦ piimal on võõras maitse juures furcsa íze vana tejnek; riietel on koirohu lõhn juures a ruhának molyírtó szaga van; sel lool on halb maik juures bűzlik valami ebben a történetben, valami sántít, ebben a történetben, valami nem kerek ebben a történetben

kaldne <k'aldne k'aldse k'aldse[t -, k'aldse[te k'aldse[id 02 adj> ferde ♦ kaldne joon ferde vonal

katkendlik <katkendl'ik katkendliku katkendl'ikku katkendl'ikku, katkendlik/e_&_katkendl'ikku[de katkendl'ikk/e_&_katkendl'ikku[sid 25 adj> szaggatott ♦ katkendlik hingamine szaggatott lélegzet; katkendlik joon terelővonal, szaggatott vonal; katkendlik jutt szaggatott beszéd

kriips <kr'iips kriipsu kr'iipsu kr'iipsu, kr'iipsu[de kr'iipsu[sid_&_kr'iips/e 22 s>
1. (joon) vonal ♦ jäme kriips vastag vonal; peenike kriips vékony vonal; kaldkriips perjel; tõmba sõnale kaks kriipsu alla húzd alá a szót két vonallal
2. kõnek (kübeke, natuke, hrl eitusega) fikarc ♦ tema ei tagane oma nõudmistest kriipsugi v mitte üks kriips nem enged egy fikarcot sem

laineline <l'aineline l'ainelise l'ainelis[t l'ainelis[se, l'ainelis[te l'ainelis/i 12 adj> hullámos ♦ laineline papp hullámkarton; laineline joon hullámos vonal, hullámvonal; lainelised juuksed hullámos haj

liin <l'iin liini l'iini l'iini, l'iini[de l'iini[sid_&_l'iin/e 22 s> (joon, rajatiste vöönd, rinne, põlvnemise jada, vana pikkusühik); tehn (edastustee) vonal ♦ bussiliin autóbuszjárat; kaitseliin sõj védelmi vonal, védővonal; raudteeliin vasútvonal, vasúti vonal; telefoniliin tehn telefonvonal; trammiliin villamosvonal; veeliin mer vízvonal; ülekandeliin el távvezeték; ööliin éjszakai járat; sugulus isa liinis apai ágon rokonság
■LS: liini+ ♦ liinitakso iránytaxi

lineaarne <line'aarne line'aarse line'aarse[t -, line'aarse[te line'aarse[id 02 adj> (sirgjooneline, joon-, pikisuunaline); mat (esimese astmega seostuv) lineáris ♦ lineaarne sõltuvus mat lineáris függöség
■LS: lineaar+ ♦ lineaarfunktsioon mat lineáris függvény; lineaarvõrrand mat lineáris egyenlet

murdma <m'urd[ma m'urd[a murra[b m'ur[tud, m'urd[is m'urd[ke 34 v>
1. (katki tegema, lõhkuma) (meg)tör; (katki, puruks, tükkideks) eltör, széttör; (küljest ära) letör; (lahti) eltör; (pooleks, katki) összetör; (kokku) összehajt ♦ murrab tüki leiba tör egy darabot a kenyérből; streiki murdma letöri a sztrájkot
2. (painutades) hajlít ♦ murtud joon megtört vonal; piike murdma millegi nimel lándzsát tör vmi mellett
3. (jõuga kuhugi tungima) betör; (millestki läbi) áttör ♦ uksest sisse murdma betöri az ajtót; tammist läbi murdma áttöri a gátat
4. füüs (laine murdumist esile kutsuma) tör ♦ prisma murrab valguskiiri a prizma töri a fényt
5. (saaklooma tapma) ♦ hunt hunti ei murra holló a hollónak nem vájja ki a szemét; ega hunt hunti murra varjú a varjúnak nem vájja ki a szemét
6. piltl (midagi rikkuma, mitte arvestama) megszeg ♦ lepingut murdma megszegi a szerződést; sõna murdma megszegi a szavát
7. piltl (hävitama, olematuks muutma) megtör ♦ kellegi tahet murdma megtöri vkinek az akaratát; mure murdis ta megtörte a bánat
8. (intensiivse töötamise kohta) tör ♦ murrab tööd [teha] nagyon sokat dolgozik; millegi kallal/üle pead murdma töri a fejét vmin
9. kõnek (kangelt võõrkeelt kõnelema) tör ♦ ta murrab saksa keelt törve beszéli a németet

nutuvõru <+võru võru võru v'õrru, võru[de võru[sid 17 s> (nutune joon ümber suu) legörbül a szája, sírásra áll a szája ♦ tal on nutuvõru suu ümber v suul v ümber suu legörbül a szája

pidev <pidev pideva pideva[t -, pideva[te pideva[id 02 adj> (lakkamatu, katkematu) állandó, szüntelen, szakadatlan, folytonos ♦ pidev müra folyamatos zaj; pidev joon folyamatos vonal; pidev numeratsioon folytatólagos számozás

piir <p'iir piiri p'iiri p'iiri, p'iiri[de p'iiri[sid_&_p'iir/e 22 s>
1. (territooriume eraldav) határ; (põllu-, krundi-) mezsgye ♦ merepiir tengeri határ; riigipiir államhatár; maakonna piirid megyehatár; Eesti ja Läti vaheline piir az Észtország és Lettország közötti határ; piiri taga a határon túl, külföldönú; piiri ületama átlépi a határt; piiri sulgema lezárja a határt
2. (mõtteline joon, eraldus-, piirjoon) határ, mezsgye ♦ silbi piir keel szótaghatár; kahe sajandi piiril két évszázad határán; elu ja surma piiril az élet s halál mezsgyéjén
3. (ülemmäär) mérték ♦ üle piiri minema tabukat dönt le; üle igasuguste piiride minden mértéken túl; ülempiir maximum, plafon; piiri pidama mértéket tart
4. (pl) (raamid, ulatus) határok
■LS: piir+ ♦ piirnorm határérték; piirväärtus mat határérték
piiri+ ♦ piiriala határmenti terület; piirijõgi határfolyó; piirikaubandus maj határmenti kereskedelem, határkereskedelem; piirikindlus végvár; piirikivi határkő; piirikohtunik sport vonalbíró; piirikokkulepe pol határmegállapodás; piirikontroll határellenőrzés; piirilepung határszerződés; piirilähedane határszéli; piiripunkt átkelőhely, határátkelő(hely); piiririkkumine határsértés; piiritara határkerítés; piiritsoon határövezet; piiritulp (1) határcölöp; (2) határkaró; piiritähistus határjelölés; piiritüli határvillongás; piirivahejuhtum pol határincidens, határeset; piiriületus határátlépés; piirivöönd határsáv, határövezet

punane <punane punase punas[t -, punas[te punase[id 10 adj, s>
1. adj vörös, piros ♦ punane kärbseseen bot (Amanita muscaria) légyölő galóca; punane vein vörös, vörösbor; punane kalamari vörös nyúlhal ikra; punaseks värvima pirosra fest; nutab silmad punaseks vörösre sírja a szemét; punased põsed piros arc; punane kapsas vörös káposzta; punase peaga tüdruk vörös hajú lány; punased sõstrad piros ribizli; punane vask réz; punane joon v niit piltl vörös fonal; nagu punane rätik härjale piltl olyan, mint bikának a vörös posztó; vörös posztó vkinek a szemében; teeme puust ja punaseks! piltl induljunk el a kályhától!; punane kui peet piros, mint a paprika/pipacs
2. adj kõnek (pahempoolne, kommunistlik) vörös ♦ punane võim vörös hatalom
3. s (see, mis v kes on punast värvi: punane värv v värvus) piros, vörös; (indiaanlane) rézbőrű; (punast karva hobune) barnásvörös ló; (punane vein) vörös ♦ punane on armastuse värv a vörös a szerelem színe; punane kukk piltl vörös kakas; palun mulle 200 ml punast veini kérek két deci vöröset; kalla mulle punast! nekem vöröset tölts!
4. s kõnek (punane rahatäht) ♦ ma ei annaks selle/tema eest punast krossigi nem adnék érte egy pipa dohányt; pole punast krossigi/pennigi väärt nem ér egy lyukas garast sem; nem ér egy lyukas mogyorót / nem adnék érte egy lyukas mogyorót; nem ér egy hajítófát (se); fabatkát sem ér; nem ér egy krajcárt sem; mul ei ole punast pennigi/krossigi nincs egy (árva/huncut/lyukas) vasam sem
5. s (pahempoolne) vörös

põhijoon <+j'oon joone j'oon[t j'oon[de, joon[te j'oon[i 13 s>
1. (peajoon) irányvonal, alapvonás ♦ tema iseloomu põhijooneks on siirus jellemének alapvonása az őszinteség
2. tehn (pidev joon) alapvonal

sakiline <sakiline sakilise sakilis[t sakilis[se, sakilis[te sakilis/i 12 adj> cakkos, fogazott ♦ sakilised mäeharjad fogazott hegygerinc; sakiline joon cakkos vonal

sirge <s'irge s'irge s'irge[t -, s'irge[te s'irge[id 01 adj, s>
1. egyenes ♦ sirge joon egyenes vonal; sirge nina egyenes orr
2. egyenes ♦ paralleelsed sirged párhuzamos egyenesek; finišisirge célegyenes
3. sport (otselöök poksis) egyenes ♦ paremsirge jobbegyenes; vasaksirge balegyenes

suund <s'uund suuna s'uunda s'uunda, s'uunda[de s'uunda[sid_&_s'uund/i 22 s>
1. ([liikumise] siht) irány ♦ mis suunas? milyen irányba?; põhjasuund északi irány; rõhtsuund függőleges irány; millegagi ühes suunas vmivel egy irányban; ta elu liigub vales suunas rossz irányban halad az élete; muutliku suunaga tuul kóbor szél; mitmest suunast sokfelől; suunda võtma irányt vesz; suunda hoidma tartja az irányt; suunda muutma irányt változtat; suunda kaotama elveszt vmely irányt; (auto) näitab suunda indexel; tuul puhub sellest suunast ebből az irányból fúj a szél
2. piltl (iseloomulik joon, kallak [arengus, tegevuses]) irányzat, irány ♦ arengusuund fejlődési irányzat; põhisuund főirány; uurimissuunad, uurimistöö suunad kutatási irányok; ta andis vestlusele uue suuna új irányt adott a beszélgetésnek
3. piltl ([ühiskondlik, kirjanduslik] vool, koolkond, rühmitus, fraktsioon) irányzat ♦ poliitiline suund politikai irányzat; kirjanduslikud suunad irodalmi irányzatok; moesuund divatirányzat
■LS: suuna+ ♦ suunamuutus irányváltoztatás; suunanumber körzetszám; suunatuli index, irányjelző; suunaviit iránytábla

tinavile <+vile vile vile[t -, vile[de vile[sid 16 s> (tinasulamist [oreli]vile) csőfuvola ♦ täis kui tinavile részeg, mint a csap; joon end täis kui tinavile leiszom magam a sárga földig

trass <tr'ass trassi tr'assi tr'assi, tr'assi[de tr'assi[sid_&_tr'ass/e 22 s> (tee, kanali, torustiku, sideliini, lennuliini vms kulgemist tähistav joon v maariba) nyomvonal

triip <tr'iip triibu tr'iipu tr'iipu, tr'iipu[de tr'iipu[sid_&_tr'iip/e 22 s> (riba, joon, vööt, jutt) csík, sáv ♦ pikitriip hosszanti csík; kampsunil on kollased triibud a pulóverben sárga sávok vannak; Colorado mardikal on seljal mustad pikitriibud a kolorádóbogár hátán hosszanti fekete csíkok vannak; 12 triibuga lipp tizenkét sávos lobogó

tuli <tuli tule t'ul[d t'ulle, tule[de tule[sid 20 s>
1. tűz ♦ igavene tuli örökmécses; laagrituli tábortűz; tuld tegema tüzet rak; tuld võtma lángra kap; tuld kustutama tüzet olt; tuld otsa pistma meggyújt, felgyújt; tuld kohendama tüzet szít; tuli kustub kialszik a tűz; moosi keedetakse nõrgal tulel a lekvárt lassú tűzön főzik; (kas) sul tuld on? kõnek tudnál tüzet adni?; tulega mängima a tűzzel játszik; põrgutuli relig a pokol tüze; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; kahe tule vahel olema két tűz között van, elöl tűz, hátul víz; kahte/mitut rauda tules hoidma két vasat tart a tűzben; tuha all hõõguv tuli hamu alatt lappangó/szunnyadó tűz; kus suitsu, seal tuld nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja; (erinevad) nagu tuli ja vesi mint tűz és víz
2. (tulekahju, kahjutuli) tűz, tűzvész ♦ pinnatuli mets futótűz; tuli noolib katust a tűz a tetőt nyaldossa; maja on tules ég a ház; tuli levis kiiresti majalt majale a tűz gyorsan terjedt házról házra
3. (valgusallika tuli, selle valguslaik) fény ♦ hele tuli erős fény; ahtrituli mer farlámpa; kaugtuli auto távolsági fény(szóró); lähituli auto tompított fény(szóró); jõulukuusk särab tuledes a karácsonyfa fényben ragyog; pane tuli põlema kapcsold fel a villanyt; kustuta tuli ära ja heida magama kapcsold le a villanyt, és feküdj le, oltsd el a villanyt, és feküdj le
4. piltl (tugevate tunnete v tundepuhangu kohta) tűz ♦ armastustuli, armutuli, armastuse tuli a szerelem tüze; keegi on tulivihane vérben forog vkinek a szeme; õli tulle valama olajat önt a tűzre
5. sõj (tulirelvadest laskmine) tűz ♦ hõre tuli szórványos tűz; tuld! tűz!; tuld avama tüzet nyit; tuld juhtima tüzet vezényel
6. sport (males) sakk ♦ [kuningale] tuld andma sakkot ad a királynak; kuningas on tules v tule all a király sakkban áll
■LS: tuld+ ♦ tuldpurskav tűzokádó; tuldvõttev hevülékeny
tule+ ♦ tulejoon sõj (joon, millelt toimub laskmine) tűzvonal; tulejumal tűzisten; tulekeel lángnyelv; tulekindel éghetetlen, tűzálló; tulekustuti oltókészülék, tűzoltó készülék, poroltó; tuleleek láng; tulemeri lángtenger; tulemüür tűzfal; tuleneelaja tűznyelő; tuleohtlik éghető, tűzveszélyes, gyúlékony; tulepesa tűzfészek; tulesammas lángoszlop
tuli+ ♦ tulikuum tűzforró
tuli+ ♦ tulirelv tűzfegyver

tunnus <tunnus tunnuse tunnus[t -, tunnus[te tunnuse[id 09 s>
1. (esemete, nähtuste iseloomulik omadus) jellemző, jelleg ♦ [eba]olulised tunnused fontos jellemzők; liigitunnus fajtajelleg
2. (tundemärk) jel ♦ mitmuse tunnus keel a többes szám jele; mürgistustunnus mérgezés jele
■LS: tunnus+ ♦ tunnusjoon (iseloomulik joon) jellemző; tunnusmärk (1) (eristust võimaldav tähis) azonosító; (2) (tundemärk) ismertetőjel

uudsus <'uudsus 'uudsuse 'uudsus[t 'uudsus[se, 'uudsus[te 'uudsus/i_&_'uudsuse[id 11_&_09 s> (uudne-olek, uudne joon v omadus) újdonság, újszerűség

vertikaalne <vertik'aalne vertik'aalse vertik'aalse[t -, vertik'aalse[te vertik'aalse[id 02 adj> (püstne, püst-) függőleges, vertikális ♦ vertikaalne asend függőleges helyzet; vertikaalne joon függőleges vonal
■LS: vertikaal+ ♦ vertikaalasend függőleges helyzet; vertikaaljoon függőleges vonal; vertikaalrida függőleges sor; vertikaalsuund függőleges irány; vertikaaltelg függőleges tengely