[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aga <aga konj, adv; aga aga aga -, aga[de aga[sid 17 s>
1. konj (vastandav) pedig, de, azonban ♦ uskumatu, aga tõsi hihetetlen, de igaz; aga sa ju lubasid! de megígérted!
2. adv (rõhutav sõna) pedig ♦ päeval töötab, õhtul aga õpib nappal dolgozik, este pedig tanul
3. s bökkenő, de ♦ siin on üks väike aga van itt egy kis bökkenő; ei mingeid agasid! csak semmi de!

eks1 <'eks adv>
1. (kinnitus- v rõhusõna) hát nem, majd ♦ eks me näe majd meglátjuk; eks ma teinekord tee majd máskor megcsinálom; eks sa küsinud miért nem kérdezted?; eks ma öelnud hát nem megmondtam
2. (usutlussõna) ugye ♦ eks ole tõsi? ugye igaz?; eks ju? ugye?; teie leiate ta üles, eks ju? meg fogják találni, ugye?

irvitama <irvita[ma irvita[da irvita[b irvita[tud 27 v> csúfolódik, röhög, kiröhög, gúnyolódik ♦ avalikult irvitama nyilvánosan gúnyol; täie suuga irvitama teli szájjal röhög; kõik irvitasid tema saamatuse üle mindenki vigyorgott az ügyetlenségén; sa ju irvitad minu üle! te röhögsz rajtam!; irvitav toon gúnyos hang; irvitav vastus cinikus válasz

iseenesest <+enesest adv>
1. (spontaanselt) (ön)magától ♦ haigus kadus iseenesest a betegség magától elmúlt; oskused ei tule iseenesest a készség/tudás nem jön magától; kõik lahenes justkui iseenesest minden szinte magától megoldódott
2. (sellisena nagu ta on) önmagában (véve), magától, nyilvánvalóan ♦ töö pole iseenesest keeruline a munka önmagában nem bonyolult; kolm nädalat pole ju iseenesest kuigi pikk aeg önmagában véve három hét nem túl hosszú idő; iseenesest mõistetav magától értetődik/értődik

jah <j'ah adv>
1. (jaatuse v kinnitust väljendava vastuse puhul) igen, hogyne, de, igenis ♦ ah jah! igen, hogyne!; jah, me sõidame igen, mi utazunk
2. (küsimuse puhul, eks) ugye ♦ kas tuled meile, jah? jössz hozzánk, ugye
3. (rõhutamisel, küll, tõepoolest) igen, valóban ♦ seda oli kuulda jah igen, erőől valóban lehetett hallani; on jah ilus tüdruk igen, valóban szép lány; oleme jah uhked selle üle igen, valóban büszkék vagyunk erre
4. (kahtluse väljendamisel, eks ju) mi ♦ kuulab ta sul, jah, sõna küll! hallgat rád, mi!; võtab ta sul, jah, õppust! tanul belőle, mi

ju <ju adv>
1. (öeldu rõhutamisel) biz, hiszen, hisz, csak, bizony, is, ugye ♦ ma ju armastan teda hiszen én szeretem őt; ma võin ju ka lahkuda én is távozhatok; mees ei teadnud ju midagi hiszen a férfi semmit sem tudott; me ei ela ju kuigi kaugel hiszen nem élünk túl messze; sa oled ju poiss hisz fiú vagy; sa ju aitad mind ugye segítessz; ma ju ei kirjutanud maha hiszen én nem puskáztam; iga päev ju loeb hisz minden nap számít; sa ei lase mul ju rääkida hiszen szóhoz sem hagysz jutni
2. (kahtluse puhul, küllap, tõenäoliselt, arvatavasti) valószínűleg, feltehetőleg, bizonyára, alkalmasint, minden bizonnyal ♦ ju see lugu nõnda juhtus valószínűleg így történt a dolog; ju tal olid omad plaanid bizonyára saját tervei voltak; ju see siis nii on minden bizonnyal így van; ju ta midagi kurja ikka tegi bizonyára valami rosszat csinált; ju ta kodus istus bizonyára otthon ült; ju ma kunagi tulen valószínűleg valamikor eljövök
3. luulek (juba) már, ugyebár, nemde ♦ kas on rukis ju küps? nemde megérett már a rozs?

juhkam <j'uhkam j'uhkami j'uhkami[t -, j'uhkami[te j'uhkame[id 02 s> (juhmakas, kohtlane inimene) bolond; (juhmard) tökfilkó ♦ see juhkam ajab ju kõik segi ez a tökfilkó mindent összekever

kuid <k'uid konj> (aga, ent) de, azonban ♦ ootasin, kuid asjata vártam, de hiába; kuid sa ju lubasid! de megígérted!; sina lähed ära, kuid mina jään siia te elmész, én azonban itt maradok; tuba oli väike, kuid valgusküllane a szoba kicsi, de világos

lahe1 <lahe laheda laheda[t -, laheda[te laheda[id 02 adj>
1. (avar, ruumikas) tágas, tág ♦ lahe mantel bő kabát; lahedad ruumid tágas helyiségek
2. (värskendav) frissítő ♦ lahe tuul frissítő szél
3. släng (tore, vaimustav) klassz, király, jópofa, kafa, menő ♦ lahe mõte klassz dolog; on ju lahe? király lett mi?

miski <m'iski millegi midagi -, - - 00 pron; m'iski m'iski m'iski[t -, m'iski[te m'iske[id 01 pron>
1. (substantiivselt jaatavas lauses) (märgib teadmata v lähemalt määratlemata eset, nähtust, asjaolu ehk teadmata v ebamäärase suurusega osa) valami ♦ sööksin midagi ennék valamit; miski teeb talle muret valami aggasztja őt; midagi ta ju teadis valamit tudott
2. (substantiivselt eitavas lauses) (mitte ükski asi v asjaolu) semmi ♦ miski ei aita semmi sem segít; sellest ei tule midagi välja semmi sem lesz belőle; kõik või mitte midagi mindent vagy semmit
3. (adjektiivselt jaatavas lauses) kõnek (mingi, mingisugune) valami

nali <nali nalja n'alja n'alja, n'alja[de n'alja[sid_&_n'alj/u 24 s>
1. (lõbus lugu, miski lõbus, lustakas) hecc, vicc, tréfa, móka; (vemp) csíny ♦ lame nali lapos vicc; sündsusetu nali nem szalonképes vicc; süütu nali ártalmatlan tréfa, ártatlan tréfa; ma tegin ju ainult nalja, rääkisin seda niisama naljaks csak viccből tettem, csak viccből mondtam; ta ei saa naljast aru v ei mõista nalja nem érti a viccet; asi on naljast kaugel nincs mese, ez nem vicc; ma ei tee sinuga nalja! ne szórakozz velem!
2. (mingi erakorraline [ebameeldiv] sündmus) dolog ♦ näis, mis sest naljast saab meglátjuk, mi lesz ebből a dologból; kutsika kinnipüüdmine on väike nali, aga katsu sa kassi kätte saada a kiskutyát egyszerű megfogni, de próbáld meg elkapni a macskát; mis nali see siis on -- mootor ei lähe käima! micsoda dolog ez, nem indul a motor!
■LS: nalja+ ♦ naljafilm szórakoztató film, komédia; naljajutt vicc, vicces történet; naljaleht vicclap

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

sestap <sestap konj> (sellepärast siis, sellepärast ju) ezért, emiatt

sula1 <sula adj, adv> (päris, täiesti) tiszta, csupa, teljes ♦ ta räägib sula tõtt a tiszta igazat mondja; see on ju sula vale ez szemenszedett hazugság
■LS: sula+ ♦ sulatõde meztelen igazság; sulatõsi a színtiszta igazság

surema <sure[ma s'urr[a sure[b s'ur[dud, sur[i sur[ge surr[akse 36 v>
1. (elamast lakkama) (meg)hal, elpusztul; (loomade kohta) elpusztul, megdöglik; (välja surema) kihal, kipusztul ♦ loomulikku surma surema természetes halált hal; tiisikusse surema tüdővészben meghal; vana koer vaeseke suri ära szegény öreg kutya elpusztult; mure kätte surema bánatában meghal; nälga v näljasurma surema éhen hal; suri õnnetuse tagajärjel balesetben halt meg; suri vähki rákba halt meg; kangelassurma surema hősi halált hal; isamaa eest surema meghal a hazáért; inimesi sureb kui kärbseid az emberek úgy hallanak, mint a legyek; viskab lusika nurka leteszi a kanalat
2. piltl (tunnet liialdades) hal ♦ hirmust v hirmu kätte surema belehal a félelembe; lootus sureb viimasena a remény hal meg utoljára; seal võib ju igavuse kätte v igavusest surra ott bele lehet halni az unalomba
3. (tuimaks jääma [ja seejärel naha kirvendust v sipelgajooksu tundma]) elzsibbad ♦ mu käsi on surnud elzsibbadt a kezem