[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aadam <'aadam 'aadama 'aadama[t -, 'aadama[te 'aadama[id 02 s> nlj (mehe, mõnikord ka üldse inimese kohta) férfi, ember ♦ aadamast ja iidamast alates (juba ammu) ősidőktől fogva; Teadsin seda iidamast-aadamast saadik Ősidők óta tudom

aastakäik <+k'äik käigu k'äiku k'äiku, k'äiku[de k'äiku[sid_&_k'äik/e 22 s>
1. bibl (perioodikaväljaande ilmumise aastajärjenumber alates ilmumise algusest) évfolyam, évjárat ♦ ajakirja esimesed aastakäigud a folyóirat első évfolyamai; mitmes aastakäik sellel ajakirjal nüüd juba on? hány évfolyama van ennek az újságnak?
2. (vanuserühm) évfolyam ♦ ühe aastakäigu poisid azonos korú, egyívású fiúk

alles <alles adv>
1. (säilinud) megvan ♦ teie asjad on kõik alles megvannak a cuccaitok; kogu raha on alles az egész pénz megvan
2. (äsja) csak ♦ alles oli kevad, ja nüüd juba sügis käes még csak tavasz volt, és már itt az ősz
3. (oodatust hiljem) csak ♦ ah alles homme jaj, csak holnap
4. (ikka veel) még (csak) ♦ poiss on alles väike a fiú még kicsi; kell on alles kolm még csak három óra van
5. (ikka, vast) aztán ♦ on alles uudis! ez aztán a hír!

ammu <ammu adv; 'ammu adv>
1. (kaua aja eest) hajdan(ában), régen, régóta, rég ♦ ammu-ammu réges-rég; ammu aega tagasi már hosszú ideje; see polnudki nii ammu nem is olyan régen volt; töötan siin juba ammu már régóta dolgozom itt; me ei ole üksteist ammu näinud régen nem láttuk egymást
2. (liiatigi) nemhogy ♦ mul ei ole jalgratastki, ammu siis veel autot nemhogy kocsim, biciklim sincs

ammugi <ammugi adv>
1. (juba ammu) régen, régóta ♦ ta on ammugi naisemees már régóta nős
2. (liiatigi) nemhogy ♦ poiss ei karda kedagi, ammugi sind a fiú nem fél senkitől, nemhogy tőled

ammuks <ammuks adv> (nüüdsama, alles) alig, éppenhogy ♦ ammuks see sadas vihma, kui juba paistab päike alig esett egy kicsit, máris süt a nap; ammuks sa tulid, kui juba lähedki éppenhogy csak megjöttél, máris elmész

asemel <asemel adv, postp> vt ka asemele
1. postp [gen] helyett, helyében ♦ leiva asemel kenyér helyett; kellegi asemel töötama vki helyett dolgozik; paneb lilleõie asemel lindi kaabu külge virág helyett szalagot tesz a kalapjára; tema asemel az ő helyében; selle asemel ehelyett; selle asemel et ahelyett, hogy
2. adv helyette ♦ vana õpetaja läks pensionile, noor on juba asemel a régi tanár nyugdíjba ment, már jött is egy fiatal helyette

avalduma <avaldu[ma avaldu[da avaldu[b avaldu[tud 27 v> megnyilvánul ♦ musikaalsus avaldub juba lapseeas a muzikalitás gyermekkorban nyilvánul meg; milles see avaldub? ez miben nyilvánul meg?

eemalt <'eemalt adv> vt ka eemal, eemale távolról, távolból ♦ eemalt juhtima távolról irányít; eemalt paistab juba küla a távolból már látszik a falu

einestama <einesta[ma einesta[da einesta[b einesta[tud 27 v>, ka einetama falatozik, étkezik ♦ kas te olete juba eine[s]tanud? ön már étkezett?; eine[s]tasin kiiruga sietve étkeztem

ette valmistama
1. (mingi ülesande täitmiseks hädavajalikke eeltöid sooritama) előkészít ♦ seaduseelnõu on juba ette valmistatud a jogszabálytervezetet már elkészítették; haige valmistati operatsiooniks ette a beteget előkészítették a műtétre; kellegi/millegi jaoks pinda ette valmistama vki/vmi számára előkészíti a talajt
2. (välja õpetama, koolitama) felkészít ♦ kergejõustik valmistab lapsi kõigeks ette az atlétika mindenre felkészíti a gyerekeket

haa <h'aa interj> (rõhutab märkamist, arusaamist, taipamist) aha ♦ haa, oled juba kohal! aha, már itt vagy!; haa, mäletan teid hästi! aha, jól emlékszem rátok!

hahetama <haheta[ma haheta[da haheta[b haheta[tud 27 v> (koidu eel nõrgalt valendama) virrad, hajnalodik, pitymallik, dereng a hajnal ♦ väljas hahetab juba virrad már odakint; idataevas lõi hahetama keleten pitymallik, keleten dereng a hajnal

hais <h'ais haisu h'aisu h'aisu, h'aisu[de h'aisu[sid_&_h'ais/e 22 s> bűz, büdösség, szag ♦ iiveldama panev v ajav hais hányingerkeltő szag; vastik hais förtelmes bűz; higihais izzadságszag; kõrbehais égett szag; sõnnikuhais trágyaszag; tekitab vänget haisu erős bűzt áraszt; lihal on juba hais juures a húsnak már szaga van

haud <h'aud haua h'auda h'auda, h'auda[de h'auda[sid_&_h'aud/u 22 s>
1. sír, sírgödör ♦ sügav haud mély sír; värske haud friss sír; mahajäetud haud elhanyagolt sír; ühishaud tömegsír; hauda kaevama sírt ás; hauda kinni ajama behantol; kirstu hauda laskma leengedi a koporsót a sírba; hauda lahti kaevama sírt felbont; hauda rüüstama sírt kirabol; hauda panema {keda} sírba tesz; pöörab (end) hauas ringi forog/megfordul a sírjában; olen sulle hauani truu hű leszek hozzád a sírig; ta on vait kui haud hallgat, mint a sír; hällist hauani a bölcsőtől a koporsóig, a bölcsőtől a sírig; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; kedagi hauda viima sírba visz vkit; haua äärel olema a sír szélén áll/van; endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
2. (sügav koht veekogus) mélyedés ♦ jõehaud mélyedés a folyóban
■LS: haua+ ♦ hauakõne gyászbeszéd; hauakääbas, hauaküngas hant, sírhant, sírdomb, sírhalom; hauamonument síremlék; hauakivi sírkő; hauaplats sírhely; hauarüüste sírrablás; hauarüvetamine sírgyalázás; hauavaikus síri csend

hilja <hilja adv>
1. adv késő ♦ hilja õhtul késő este, öreg este; hilja öösel késő éjjel; on juba päris hilja elég késő van már; abi saabus liiga hilja túl későn érkezett a segítség; parem hilja, kui mitte kunagi jobb későn, mint soha, ami késik, nem múlik
2. adj; s késő ♦ jäime hilja peale istuma későre maradtunk, sokáig elidőztünk; olime seal hilja õhtuni késő estig ott voltunk; hilja aja eest nemrég, mostanában

huvitav <huvitav huvitava huvitava[t -, huvitava[te huvitava[id 02 adj> érdekes, szórakoztató; (köitev) lebilincselő ♦ huvitav ajaviide érdekes időtöltés; huvitav eeskava érdekes előadás; huvitav fakt érdekes tény; huvitav raamat érdekes/lebilincselő könyv; huvitav vaatepilt érdekes látvány; huvitavad tähelepanekud érdekes megfigyelések; huvitav, kas ta on juba tagasi tulnud? érdekes, vajon visszajött már?

hõbe <hõbe hõbeda hõbeda[t -, hõbeda[te hõbeda[id 02 s> ezüst ♦ ehe hõbe valódi ezüst; puhas hõbe színezüst; lauahõbe ezüstnemű; olümpiahõbe kõnek olimpiai ezüst; hõbedast kaelakee ezüst nyaklánc; hõbeda leiukohad ezüst lelőhelyek; maksis hõbedaga ezüsttel fizetett; vasaraheites saime hõbeda kõnek kalapácsvetésben ezüstöt nyertünk; nendel võistlustel meie hõbe ei pääsenud esimeste hulka ezen a versenyen a mi ezüstérmesünk nem jutott be az elsők közé; habemes on juba hõbedat szakálla már ezüstös; rääkimine hõbe, vaikimine kuld beszélni ezüst, hallgatni arany
■LS: hõbe+ ♦ hõbebrokaat tekst ezüstbrokát; hõbebromiid keem ezüst-bromid; hõbeehe ezüst ékszer; hõbehall ezüstszürke; hõbekett ezüstlánc; hõbekloriid keem ezüst-klorid; hõbelusikas ezüst kanál; hõbeläik geol argentit, lágyezüstérc; hõbemedal ezüstérem; hõbenitraat keem, farm ezüst-nitrát, lápisz, pokolkő; hõbeportsigar ezüst cigarettatárca; hõbepulmad ezüstlakodalom; hõberaha ezüst, ezüstpénz; hõbesõrmus ezüst gyűrű; hõbetikand ezüsthímzés; hõbevalgus ezüstfény
hõbeda+ ♦ hõbedakaevandus ezüstbánya; hõbedakang ezüstrúd; hõbedakiht, hõbedakord ezüstréteg, ezüst bevonat; hõbedamaak ezeüstérc; hõbedapreparaat farm, tehn ezüst készítmények; hõbedasisaldus ezüsttartalom; hõbedasulam ezüstötvözet

hädaline <hädaline hädalise hädalis[t hädalis[se, hädalis[te hädalis/i 12 s, adj>
1. adj (kiireloomuline, pakiline) sürgős ♦ hädaline asi sürgős dolog; hädaline töö sürgős munka; aega on, ära ole nii hädaline van idő, ne aggódj
2. adj (hädavajalik) szükséges ♦ võttis kaasa kõige hädalisemad asjad csak a legszükségesebb dolgokat vitte magával
3. adj (abi vajav) segítségre szoruló; (armetu, vilets) szerencsétlen, szánalmas ♦ ta oli hädalise olemisega szánalmasan néz ki
4. s (hädas olija) bajba jutott ♦ merehädaline hajótörött; näljahädaline éhező; hädalisi aitama segíti a rászorulókat; hädalised on korteri juba saanud a rászorulók már kaptak lakást

härm1 <h'ärm härma h'ärma h'ärma, h'ärma[de h'ärma[sid_&_h'ärm/i 22 s>
1. (härmatis) zúzmara, dér ♦ puudelt pudeneb härma hull a zúzmara a fákról; hõbedane härm katab maad ezüstös zúzmara fedi a földet; habe oli härmas deres volt a szakálla; härmas hommik deres reggel; härmas puud deres fák
2. piltl (hallid juuksed) deres ♦ juustes oli juba härma már őszül a haja

härmatama <härmata[ma härmata[da härmata[b härmata[tud 27 v>
1. (härma minema, härmaga kattuma) bederesedik ♦ härmatanud mets dérlepte erdő; härmatanud kulmud bederesedett szemöldökök
2. (härmaga katma) bederesedik ♦ külm härmatas puud dérrel vonta be a fákat a fagy
3. piltl (halliks minema) deres ♦ ta meelekohad on juba härmatama löönud halántéka már deresedik

hüüdma <h'üüd[ma h'üüd[a hüüa[b h'üü[tud, h'üüd[is h'üüd[ke 34 v>
1. (hõikama) kiált, odakiált ♦ hurraa hüüdma hurrákiáltás; ta hüüdis midagi kõva häälega hangosan kiabált valamit; keegi hüüab appi valaki segítségért kiált; tule juba, sind hüütakse gyere már, hívnak; keegi hüüdis mu nime valaki a nevemet kiáltotta; perenaine hüüdis kanu a gazdasszony hívja a tyúkokat; jahisarved hüüavad szólnak a vadászkürtök
2. (nimetama, kutsuma) nevez, hív ♦ teda hüüti enamasti eesnimepidi általában a keresztnevén nevezték; kuidas sind hüütakse? hogy hívnak?

idu <idu 'eo_&_idu idu -, idu[de idu[sid 18_&_17 s> (idand) csíra; bot (taime alge seemnes) csíra; (alge, algusjärk) vminek a csírája ♦ seemned ajavad idusid csíráznak a magok; esimesed idud on juba väljas kibújtak az első csírák; uue elu eod új élet csírája; [juba] eos hävitama csírájában elfojt
■LS: idu+ ♦ idujuur bot csíragyökér; idurakk biol csírasejt

igasugune <+sugune suguse sugus[t -, sugus[te suguse[id 10 adj, s>
1. adj (kõiksugune) mindenféle, minden rendű és rangú, többféle, szedett-vedett, mindennemű; (kõik, iga) mind ♦ igasugune abi mindennemű segítség; igasugused kaubad mindenféle áru; igasugused mõtted mindenféle gondolatok; igasugune kaasabi bárilyen segítség; väljaspool igasugust kahtlust minden kétségen kívül; see ületab juba igasuguse piiri túlmegy minden határon; lõpetas minuga igasuguse vahekorra minden kapcsolatot megszakított velem
2. s bármi ♦ elus tuleb igasugust ette az életben bármi történhet

ilme <ilme 'ilme ilme[t -, ilme[te 'ilme[id 06 s>
1. (näoilme) arckifejezés ♦ lõbus ilme vidám arckifejezés; sõbralik ilme barátságos arckifejezés; murelik ilme aggódó arckifejezés; lihtsameelne ilme együgyú arckifejezés; sõjakas ilme harcias arkifejezés; totter ilme buta arcifejezés; ähvardav ilme fenyegető arckifejezés; põlglik ilme megvető arckifejezés; võiduka ilmega győzedelmes arccal; paljutähendava ilmega sokat jelentő arccal; mõtlikul ilmel gondolkodó arccal; tema ilme väljendas imestust csodálkozás ült ki az arcára
2. (väline laad) külső ♦ välisilme külső; ilmet muutma külsőt vált; loodusel on juba sügisene ilme a természet már őszi külsőt kapott; maakoha ilme on täielikult muutunud a vidék külseje teljesen megváltozott; linn on uue ilme saanud új külsőt kapott a város

ise1 <ise adv, adj>
1. adv (iseenesest) maga, önmaga, ön-, saját; kõnek (oma olemuselt, iseenesest) magától ♦ küünal kustus ise a gyertya magától elaludt; hambavalu läks ise üle a fogfájás magától megszűnt
2. adv (iseseisvalt, omal jõul) maga, egyedül ♦ tulen ise toime én magam csinálom; laps oskab juba ise käia a baba már magától jár; õpilane lahendas ülesande täiesti ise a diák teljesen egyedül oldotta meg a feladatot; tulin siia ise, omal vabal tahtel magam jöttem ide, a saját akaratomból; teise maali ostsin ise a másik festményt magam vettem
3. adj (eri, isesugune) külön, más ♦ ise sissekäik külön bejárat; hilinesime tundi ise põhjustel mindenki más okból késett az óráról; me sõime ise lauas külön asztalnál ettünk
■LS: ise+ ♦ isekarastumine tehn önedződés; isekuumenemine önmelegedés; isekülgne mat különböző oldalú; isekülv[umine] bot, mets önvető; iselaadiv öntöltő; iseliikuv önjáró; isemürgistus med autointoxikáció; isenakatus, isenakatumine med autoinfekció; isenäoline különböző; isepuhastus öntisztítás; iseregistreeriv tehn önregisztráló; isesüttimine öngyulladás; isetekkimine ősnemzés; iseterituv önélező, önmagától való keletkezés; isetolmleja bot önmegporzó; isetolmlemine bot önmegporzás; isetühjenev önürítő; isevaruja önbeszerző; iseviljastumine bot önmegtermékenyítés

iseloom <+l'oom loomu l'oomu l'oomu, l'oomu[de l'oomu[sid_&_l'oom/e 22 s> (inimese karakter, millegi põhiolemus v laad) természet, karakter, jellem, jelleg, egyéniség; (loomus) természet; (loomus, olemus) jellem ♦ elurõõmus iseloom vidám jellem; hea iseloom jó jellem/természet; järsk iseloom hirtelen természet; kinnine iseloom zárkózott természet; pehme iseloom lágyszívű; rahulik iseloom nyugodt természet; raske iseloom nehéz természet; äge iseloom lobbanékony/heves természet; äkiline iseloom hirtelen természet; kaitseiseloom védekező jelleg; üldiseloom általános jelleg; iseloomu impulsiivsus a karakter impulzivitása; iseloomu tasakaalukus a jellem kiegyensúlyozottsága; iseloomude erinevus a jellemek különbözősége; iseloomude sobimatus összeférhetetlen jellemek; iseloomult erinevad inimesed különböző természetű emberek; iseloomult nõrk inimene gyenge jellemű ember, gyenge jellem; nähtuse kohalik iseloom a jelenség helyi jellege; artikli ründav iseloom a cikk támadó jellege; ta oli lõbusa iseloomuga vidám természetű volt; poiss on kindla iseloomuga a fiú határozott jellemű; iseloom on välja kujunenud kialakult a jellem; nende iseloomud ei sobinud nem illett össze a jellemük; iseloomu näitama megmutatja jellemét; tal on iseloomu van gerince; kahjuks ei ole tal iseloomu sajnos nincs benne jellem; oma iseloomult on ta sõbralik természeténél fogva barátságos, barátságos természetű; selline on juba inimese iseloom az ember természete már csak ilyen; need on sarnase iseloomuga nähtused ezek hasonló jellegű jeenségek; palk sõltub töö iseloomust a fizetés a munka jellegétől függ
■LS: ise+loomu+ ♦ iseloomujoon jellemvonás; iseloomukindlus gerinc, jellemszilárdság; iseloomuomadused jellembeli tulajdonságok

istik <istik istiku istiku[t -, istiku[te istiku[id 02 s> aiand, mets csemete, palánta, dugvány ♦ viljapuude istikud gyümölcsfa csemeték; kapsaistikud káposzta palánta; puuistikud facsemeték; istikute kasvatamine csemetenevelés; istikud on juba kasvama hakanud már nőnek a (fa)csemeték
■LS: istiku+ ♦ istikulava melegágy, palántaláda; istikupeenar palántaágy

jaa <j'aa adv; j'aa j'aa j'aa[d -, j'aa[de j'aa[sid 26 s>
1. adv (möönduse, nõusoleku v meenutuse puhul) igen, hogyne, persze ♦ jaa, see juba on midagi igen, ez már valami; jaa, tulen meeleldi persze, szívesen jövök; jaa, aga ole hästi ettevaatlik igen, de légy nagyon óvatos
2. s (jaasõna positiivse otsuse puhul) igen ♦ kas ei või jaa nem vagy igen; jää nõusse, ütle ometi jaa egyezz bele, mondd, hogy igen; ta ütles oma kindla jaa határozottan igent mondott

jagu <jagu j'ao jagu j'akku, jagu[de jagu[sid 18 s>
1. (osa, jaotamise v jagunemise tulemus) rész; (osasaam) rész ♦ suurem v enam jagu rukist oli lõigatud a rozs nagy részét levágták; igaüks sai saagist oma jao mindenki megkapta a zsákmányból a részét; enamalt v suuremalt jaolt nagyrészt
2. kõnek (kuuluvuse puhul, kelle-mille oma) vkié, része ♦ minu jagu az enyém; õe jagu a testvéremé, a testvérem része; raamat on sõbra jagu a barátom könyve; kübar on ema jagu a kalap az anyámé; jalgratas on isa jagu a bivcikli az apámé; said oma jao kätte megkaptad a részed; kelle jagu see on? kié ez?
3. (mõõdu, määra v aja puhul) -nyi ♦ ta on minust pea jagu pikem egy fejjel magasabb nálam; ostis talu jagu maad egy gazdaságnyi földet vett; lõhkusin nädala jao puid valmis egy hétre való fát vágtam; väljasõit lükkus tunni jao edasi az indulás egy órányit késik; panges on liitri jagu vett egy iternyi víz van a vödörben; ostsin meetri jagu riiet egy méternyi szövetet vettem; meil on tubli jagu veel minna még sokat kell mennünk; lund on juba paras jagu maas mér elég sok hó esett; üks jagu imelik lugu nagyon furcsa történet; selleks kulub üks jagu aega sok időbe fog telni; see juhtus sügisest jagu talve ősztől télig történt
4. (teose alaosa) szakasz, felvonás ♦ romaani esimese osa teine jagu a regény első részének második szakasza; kalendri teine jagu a naptár második szakasza; filmi teine jagu a film második szakasza; näidend kahes jaos két felvonásos előadás
5. sõj szakasz ♦ laskurjagu lövész-szakasz; piilurjagu őrszakasz, felderítő szakasz; neljanda jao reamees a 4./negyedik szakasz katonája
6. kõnek (liik, laad, sort) fajta ♦ õhemat jagu riie vékonyabb fajta textil; mitmest jaost seemned különböző magok; mõni jagu inimesi armastab hoobelda az emberek egy része szeret dicsekedni

jaksama <j'aksa[ma jaksa[ta j'aksa[b jaksa[tud 29 v> bír, győz, van ereje ♦ ta ei jaksa enam tööd teha már nem bír dolgozni; haige jaksab juba voodist tõusta a beteg már fel bír kelni; karjub nagu jaksab ordít, ahogy a torkán kifér; kas jaksate edasi minna? van erőd/erőtök tovább menni?; hobune ei jaksa enam vedada a ló kimerült, a ló már nem bírja tovább húzni; ei jaksa küllakutsele vastu panna a bír/tud ellenállni a meghívásnak; ta ei jaksa osta kallist kasukat nincs pénze drága bundára; ema jaksab veel last kasvatada az anya még képes felnevelni a gyereket

jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép

jasmiin <jasm'iin jasmiini jasm'iini jasm'iini, jasm'iini[de jasm'iini[sid_&_jasm'iin/e 22 s> jázmin; bot (Jasminum) jázmin ♦ suureõieline jasmiin bot (Jasminum grandiflorum) Spanyol jázmin; lõhnav jasmiin bot (Jasminum odoratissimum) illatos jázmin; jasmiini lõhn jázmin illata; juba õitsevad jasmiinid már nyílnak a jázminok
■LS: jasmiini+ ♦ jasmiinilõhnaline jázminillatú; jasmiinipõõsas jázmin cserje; jasmiiniõli jázminolaj

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

jorutama <joruta[ma joruta[da joruta[b joruta[tud 27 v>
1. (jorisedes laulma) kornyikál ♦ jorutas mingit lauluviisi valami dalt kornyikált; teisele laulule jorutab ta juba kaasa a második dalt már megpróbálja együtt énekli
2. (pikalt-laialt kõnelema) locsog, fecseg; (porinal) motyog; (arusaamatult) hadar ♦ jorutab pikalt-laialt maailma asjadest hosszasan fecseg a világ dolgairól
3. (aega viitma v raiskama) fecseg, locsog, hablatyol ♦ pole mõtet kauem jorutada, tuleb tegutseda nincs értelme tovább fecsegi, cselekedni kell; jorutas pool päeva poe juures fél napot hablatyolt a boltnál; hakkame minema, ära joruta! menjünk, ne fecsegj!

ju <ju adv>
1. (öeldu rõhutamisel) biz, hiszen, hisz, csak, bizony, is, ugye ♦ ma ju armastan teda hiszen én szeretem őt; ma võin ju ka lahkuda én is távozhatok; mees ei teadnud ju midagi hiszen a férfi semmit sem tudott; me ei ela ju kuigi kaugel hiszen nem élünk túl messze; sa oled ju poiss hisz fiú vagy; sa ju aitad mind ugye segítessz; ma ju ei kirjutanud maha hiszen én nem puskáztam; iga päev ju loeb hisz minden nap számít; sa ei lase mul ju rääkida hiszen szóhoz sem hagysz jutni
2. (kahtluse puhul, küllap, tõenäoliselt, arvatavasti) valószínűleg, feltehetőleg, bizonyára, alkalmasint, minden bizonnyal ♦ ju see lugu nõnda juhtus valószínűleg így történt a dolog; ju tal olid omad plaanid bizonyára saját tervei voltak; ju see siis nii on minden bizonnyal így van; ju ta midagi kurja ikka tegi bizonyára valami rosszat csinált; ju ta kodus istus bizonyára otthon ült; ju ma kunagi tulen valószínűleg valamikor eljövök
3. luulek (juba) már, ugyebár, nemde ♦ kas on rukis ju küps? nemde megérett már a rozs?

juba <juba adv>
1. (ajaliselt) már, máris, immár ♦ juba tulen jövök már; me juba tunneme teineteist már ismerjük egymást; ööd on juba valged már fehérek az éjszakák; päike on juba loojunud már lement a nap; toas on juba soojem már melegebb van a szobában; olin selle juba unustanud már el is felejtettem; märkasin teda juba eemalt már messziről észrevettem; aeg on juba läbi máris letelt az idő; juba ammu már rég; juba väikese poisikesena már kisfiúként; sa oled juba viies küsija az ötödik kérdező vagy; jäta juba hagyd már; aitab juba elég már; kui ema juba tuleks ha anya jönne már
2. (rõhutavalt) már, aztán ♦ seda juba ei juhtu azt már nem; tema juba sinna ei lähe ő aztán nem megy oda; meist nad juba jagu ei saa minket aztán nem győznek le; see oleks juba huvitav ez aztán érdekes lenne; hea on juba seegi, et ... már az is jó, hogy; juba see mõtegi on hirmus már a gondolati is rettenetes; kui juba, siis juba ha (már) lúd, legyen kövér
3. (isegi, koguni) még ♦ kui juba tema ei oska, siis ei oska keegi ha még ő sem tudja, akkor senki
4. (eituse või tugeva kahtluse puhul) hogyne ♦ jaah, juba sa tuled! hogyne, már jössz is!; juba nad sind aitavad! hogyne, majd ők segítenek!

juhtuma <j'uhtu[ma j'uhtu[da j'uhtu[b j'uhtu[tud 27 v>
1. (aset leidma, toimuma) adódik, végbemegy, történik, talál, megtörténik, megesik, jár, esik, előfordul, előadódik, akad ♦ juhtus õnnetus baleset történt; see lugu juhtus juba ammu régen történt ez az eset; see juhtus kogemata ez véletlenül történt; mis siin juhtus? mi történt itt?; nagu poleks midagi juhtunud mintha semmi sem történt volna; juhtus eksitus tévedés történt; isaga on midagi juhtunud történt valami apával; sellist asja pole enne juhtunud ilyesmi még sohasem történt; kõik võib juhtuda bármi megtörténhet, bármi megeshet
2. (juhuslikult midagi tegema) megtörténik ♦ kui juhtud kuulma või nägema ha netán hallod vagy látod; kui ta juhtub sinu käest küsima ha megkérdezné tőled; juhtusin nende juttu pealt kuulma véletlenül hallottuk a beszélgetésüket
3. (juhuslikult olema) véletlenül ott van; (juhuslikult kellelegi saama v kellegi kätte sattuma) véletlenül elkap, véletlenül találkozik, úgy adódik ♦ ta juhtus kodus olema véletlenül éppen otthon volt; kui teil juhtub aega olema ha lesz időtök; kas teil juhtub tikku olema? nincs véletlenül gyufája?; silma alla juhtuma a szemem elé került, véletlenül megláttam; ta juhtus petise küüsi csalók áldozatául esett; talle juhtus vilets tuba rossz szoba jutott neki; juhtusin võõrasse kohta idegen helyre keveredtem; raamat juhtus mulle kätte sattumisi véletlenül került kezembe a könyv; jahimees juhtus karu jälgedele a vadász medvenyomokra bukkant; juhtus ilus päev történetesen szép nap volt; täna juhtus [olema] raske päev ma nehéz nap volt; viskad riided kuhu juhtub ledobod a ruhád, ahova sikerül; töö on tehtud lohakalt, kuidas juhtub hanyagul végzett munka, ahogy éppen sikerült; sööb millal juhtub eszik, amikor sikerül

jupp <j'upp jupi j'uppi j'uppi, j'uppi[de j'uppi[sid_&_j'upp/e 22 s>
1. (tükk) darab, vég; (rebitud) letépett darab; (raiutud) levágott darab; (murtud) töredék; (saetud) lefűrészelt darab; (näritud) megrágott darab; (põlenud) csonk, vég; (lõigatud) levágott darab ♦ jupp nööri egy darab madzag; käbijupp toboz darab; köiejupp kötéldarab; küünlajupp gyertyacsonk; lauajupp deszkadarab; mõttejupp gondolattöredék; palgijupp rönkdarab; pliiatsijupp ceruzavég; sabajupp farkinca; sigarijupp szivarcsonk; teejupp útrész; torujupp csődarab; vorstijupp kolbászdarab; juppideks lõikama darabokra vág; puud saeti poolemeetristeks juppideks a fát félméteres darabokra fűrészelték; jupp riiet jäi üle megmaradt egy darab szövet; juppidest kokkusõlmitud lõng darabokból összekötözött fonal; jupp maad on juba käidud jókora utat megtettünk már, hosszú utat megtettünk már; mul läheb veel jupp aega még sok időre van szükségem
2. kõnek (masinaosa, jublakas) alkatrész, darab ♦ mõned jupid on puudu néhány darab hiányzik
3. kõnek (midagi väikest, lühikest, alamõõdulist) kurta, pöttöm, tökmag ♦ kasukajupp rövid/kurta bunda; mehejupp tökmag ember; selliseid juppe korvpallimeeskonda ei võeta ilyen tökmagokat nem vesznek be a kosárlabda csapatba

juures <juures postp, adv>
1. postp [gen] (vahetus läheduses) mellett ♦ akna juures az ablaknál, az ablak mellett; istu natuke minu juures ülj egy kicsit itt mellettem; ootan sind silla juures a hídnál várlak, várlak a hídnál; ajasime juttu tassi kohvi juures elbeszélgettünk egy csésze kávé mellett
2. postp [gen] (kelle asu- või tegevuskohas) ♦ ta käis eile minu juures tegnap nálam járt; tüdruk kasvas üles vanaema juures a lány a nagymamája mellett nőtt fel; käisin arsti juures az orvosnál jártam; ülikond on õmmeldud hea rätsepa juures az öltönyt jó szabónál varratam; kooli juures tegutseb kirjandusring az iskolában irodalmi kör tevékenykedik; õppis kuulsa helilooja juures híres zeneszerzőnél tanult
3. postp [gen] (osutab kellelegi-millelegi, teatavale suhtele) mellett, -nál, -nél ♦ mulle ei meeldi see joon tema juures nem tetszik nekem ez a vonása; mis sind selle juures häirib? mi zavar téged ebben?; sel noormehel on suur menu tütarlaste juures ez a fiatalember nagyon sikeres a lányoknál, ennek a fiatalembernek nagy sikere van a lányoknál; sinu võimaluste juures a te lehetőségeid mellett; võpatasin selle mõtte juures összerezzentem erre a gondolatra; ta on hea tervise juures jó egészségben van; võimu juures on konservatiivid a konzervatívok vannak hatalmon
4. adv (vahetus läheduses) közelben ♦ olin juures, kui see juhtus ott voltam, amikor ez történt; olin juba päris juures, kui ta mind märkas már a közelében voltam, amikor észre vett
5. adv (küljes, lisaks)- ♦ piimal on võõras maitse juures furcsa íze vana tejnek; riietel on koirohu lõhn juures a ruhának molyírtó szaga van; sel lool on halb maik juures bűzlik valami ebben a történetben, valami sántít, ebben a történetben, valami nem kerek ebben a történetben

jälg <j'älg jälje j'älge j'älge, j'älge[de j'älge[sid_&_j'älg/i 22 s> lenyomat, nyom ♦ sügavad jäljed mély nyomok; värsked jäljed friss nyomok; karu jäljed a medve nyomai; sõja jäljed a háború nyomai; lahingute jäljed a csata nyomai; maavärina jäljed a földrengés nyomai; autojälg autónyom; hambajälg fognyom; hammustusjälg harapásnyom; hundijälg farkasnyom; jalajälg lábnyom; kontsajälg saroknyom; kuulijälg golyónyom; küünejäljed körömynom; [mets]loomajälg vadállat nyoma; pidurdusjälg fékezési nyom; pitsatijälg pecsétnyom; puutejälg érintés-nyom; põletusjälg égésnyom; rattajäljed keréknyomok; rebasejälg, rebase jälg rókanyomok, a róka nyomai; saapajälg csizmanyom; sõrmejälg ujjlenyomat; verejälg vérnyom; värvijälg festéknyom; jäljed lumes nyomok a hóban; pisarate jäljed näol a könnyek nyomai az arcán; kirve jäljed puul a balta nyomai a fán; peksu jäljed kehal a verés nyomai a testén; magamatuse jäljed näos a kialvatlanság nyomai az arcán; hääbunud tsivilisatsiooni jäljed letűnt civilizáció nyomai; mööda jälgi a nyomok mentén; jälgi kaotama eltünteti a nyomokat; koer ajab jälgi a kutya követi a nyomokat; koer võttis kurjategija jälje üles a kutya megtalálta a bűnöző nyomát; käisime jälg jäljes egymás nyomában haladtunk; jäljed on juba umbe tuisanud a nyomokat már befűjta a hó; jäljed on kadunud a nyomok eltűntek; jäljed lähevad üle välja a nyomok a téren át vezetnek; uriinis leiti valgu jälgi fehérjenyomokat találtak a vizeletben; koidust pole veel jälgegi a hajnalnak még nyoma sincs; augustikuust alates pole temast mingit jälge augusztustól nyomát se láttuk; ta hinges pole kurjuse jälgegi lelkében nyoma sincs gonoszságnak; kellegi jälgedes käima vkinek a nyomába lép; vkinek a nyomdokaiba lép / vkinek a nyomdokain halad

jälle <j'älle adv>, ka jällegi
1. (uuesti, taas) ismét, újra, újból, megint ♦ tulen homme jälle holnap újra jövök; juba jälle v jällegi sajab [vihma] már megint esik; kevad on jälle käes újra itt a tavasz; ikka [ja] jälle újra meg újra
2. (seevastu, omakorda, aga) viszont ♦ üks ütles, et võib, teine jälle v jällegi, et ei või egyik azt mondta, hogy lehet, a másik viszont azt, hogy nem lehet; see tuba on külm, teine jälle liiga soe ez a szoba hideg, a másik viszont túl meleg

jätma <j'ät[ma j'ätt[a jäta[b j'äe[tud, j'ätt[is j'ät[ke 35 v>
1. hagy, otthagy, megtart, meghagy ♦ mantlit riidehoidu jätma a ruhatárban hagyja a kabátját; {keda} ellu jätma meghagyja az életét; {mida} endale jätma megtart; kooli pooleli jätma kimarad; mängu pooleli jätma félbehagyja a játékot; {keda} rahule jätma békén hagy; kedagi varju jätma / üle trumpama zsebre vág/dug/tesz vkit; jänes jättis lumele värsked jäljed a nyúl friss nyomokat hagyott a havon
2. (järele jätma, maha jätma) abbahagy, befejez ♦ jätke jutt! beszédet befejez!; jätke juba ometi! hagyjátok már abba!

kaanima <k'aani[ma k'aani[da kaani[b kaani[tud 28 v> kõnek (ohtralt jooma) vedel; (tühjaks) kiiszik; (imema) szív ♦ kohvi kaanima vedeli a kávét; viina kaanima vedeli a pálinkát; kaanis end täis leitta magát; pudel juba tühjaks kaanitud kiitták az üveget; sääsk kaanib verd a szúnyog szívja a vért

kaapima <k'aapi[ma k'aapi[da kaabi[b kaabi[tud 28 v>
1. (kraapides puhastama, pealmist kihti eemaldama) kapar; (maha) lekapar ♦ värskeid kartuleid kaapima megkaparja az új krumplit
2. (kraapides tõmbama) kapar ♦ koer kaabib ust a kutya kapar az ajtón
3. (kraapides uuristama) kapál ♦ hakkame minema, hobune kaabib juba nagyon kapál már a ló, induljunk
4. kõnek (kiiresti, tormates minema) elrohan

kaheksakümnene <+k'ümnene k'ümnese k'ümnes[t k'ümnes[se, k'ümnes[te k'ümnes/i_&_k'ümnese[id 12_&_10 adj>
1. (kaheksakümneaastane) nyolcvan éves ♦ isa on juba kaheksakümnene az apa már nyolcvan éves
2. (pikkuselt) ♦ meeter kaheksakümnene mees száznyolcvan centis ember

kalts <k'alts kaltsu k'altsu k'altsu, k'altsu[de k'altsu[sid_&_k'alts/e 22 s> rongy; (räbaldunud riietusese) cafat ♦ pühi oma kingad selle vana kaltsuga puhtaks töröld meg a cipődet ezzel az ócska ronggyal!; ta mantel on juba täiesti kalts a kabátja már csak rongy; (väsinud) nagu väljaväänatud kalts olyan, mint a mosogatórongy
■LS: kaltsu+ ♦ kaltsunukk rongybaba; kaltsuhunnik rongyhalmaz; kaltsupaber rongypapír; kaltsuvaip rongyszőnyeg

kandma <k'and[ma k'and[a kanna[b k'an[tud, k'and[is k'and[ke 34 v>
1. (üles tõstetuna edasi toimetama, korduvalt v eri suundades) cipel, hordoz, hord; (kindlas suunas) visz; (edasi, laiali) elhord ♦ käe otsas kandma kézben visz; kohvrit kandma bőröndöt cipel; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; ta kannab marssalikeppi paunas tarsolyában hordja a marsallbotot; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit
2. (millegi seljas-, jalas- v küljesoleku kohta) visel, hord; (ära v vanaks kandma) lehord ♦ kübarat kandma kalapot hord; kaasas kandma magával hord; prille kandma szemüveget hord, szemüveget visel, szemüveget visel/hord; relva kandma fegyvert hord; habet kandma szakállt visel; kandis mantli ribadeks rongyokra hordta le a kabátját; leinariideid kandma gyászt visel
3. (toeks olema, ülal hoidma) elbír, hordoz ♦ jalad ei kanna nem bírja el a lába; ei saa lennata kõrgemale, kui tiivad kannavad sokat akar a szarka, de nem bírja a farka
4. (peal lasuvat raskust välja kannatama) megbír, megtart ♦ jää juba kannab megbír már a jég, megtart már a jég
5. (taluma, välja kannatama) visel ♦ igaüks kannab oma risti mindenkinek megvan a maga keresztje, mindenki viseli a keresztjét
6. (vilja kandma) terem, hoz ♦ vilja kandma termést hoz, beérik
7. (rase v tiine olema) hord ♦ ta kannab oma esimest last südame all az első gyermekét hordja a szíve alatt; mära kannab üksteist kuud varssa a kanca tizenegy hónapig hordja csikaját
8. (omama) hord ♦ endas kandma midagi magában hord vmit
9. (mingis olukorras olema) visel ♦ karistust kandma jur kitölti a büntetést; kahju kandma kárt szenved; kellegi eest hoolt kandma gondot visel vkire, vigyáz vkire; vastutust kandma millegi eest vállalja vmiért a felelősséget; kulusid kandma viseli a költségeket
10. (kirja panema, arvele võtma) felvesz ♦ protokolli kandma jegyzőkönyvben rögzít; nimekirja kandma felvesz a listára
11. (mida millele märkima, peale tõmbama vms) ♦ midagi kaardile kandma feltüntet vmit a térképen; kreemi nahale kandma alkalmazza a krémet

katsuma <k'atsu[ma k'atsu[da katsu[b katsu[tud 28 v>
1. (puudutama) megtapogat, megtapint ♦ pulssi katsuma tapogatja a pulzusát; käega katsuma megtapogat a kezével; ta katsus oma valutavat jalga megtapogatta fájós lábát; ta katsub ahju, kas see on juba soe megtapintja a kályhát, hogy átmelegedett-e már
2. (üritama, proovima) megpróbál ♦ katsub mitte suitsetada megpróbál nem dohányozni; katsu neist mitte välja teha próbálj meg nem foglalkozni velük
3. (järele proovima) kipróbál; (selga, jalga proovima) felpróbál ♦ jõudu katsuma kipróbálja az erejét; õnne katsuma piltl szerencsét próbál; jõudu katsuma összemérik a kardjukat
4. kõnek (viivitamatult midagi tegema) megpróbál ♦ katsu sa oma jalga siia tõsta! Meg ne próbálja ide betenni a lábát!

kauem2 <kauem kauema kauema[t -, kauema[te kauema[id 02 adj> (ajaliselt pikem) hosszú ideig ♦ tunnen teda kauemat aega régóta ismerem őt; meil sajab juba kauemat aega nálunk már hosszú ideig esik

kaugelt <k'augelt adv> vt ka kaugel, kaugele
1. messziről, messze ♦ lähedalt ja kaugelt közelről és távolról; tundsin ta juba kaugelt ära már messziről megismertem; kaugeltki mitte közel sem, messze nem, egyáltalán nem; kaugelt sugulane távoli rokon
2. (tunduvalt, märksa, palju) jóval, sokkal ♦ see naine on kaugelt üle viiekümne ez a nő jóval idősebb, mint ötven; see oli kaugelt kõige populaarsem az messze a legnépszerűbb

keema <k'ee[ma k'ee[da k'ee[b k'ee[dud, k'ee[s kee[ge k'ee[dakse 37 v>
1. (vedeliku kohta) fő, forr ♦ liha keeb pajas a fazékban fő a hús; liha on pehmeks keenud puhára főtt a hús; pada keeb forr a fazék; pesu keeb tasasel tulel lassú tűzön fő a ruha mosáskor; keev vesi forró víz
2. piltl (tegevusest, liikumisest kihama, pulbitsema, mäslema) forr, pezseg ♦ elu keeb meie ümber pezseg körülöttünk az élet; veri keeb tal forr a vére; ta kees juba vihast v viha pärast már forrt a haragtól
■LS: keemis+ ♦ keemispunkt füüs forráspont; keemissoojus füüs forráshő; keemistemperatuur füüs forráspont

kell <k'ell kella k'ella k'ella, k'ella[de k'ella[sid_&_k'ell/i 22 s>
1. (kõlisti) harang ♦ jalgrattakell bicikli/kerékpár csengő; kirikukell harang; koolikell iskola harangja; tuukrikell mer búvárharang; kella lööma kongatja a harangot; kirikute kellad helisevad v löövad szólnak a harangok
2. (kellahelin) csengő ♦ alarmikell, hädakell, häirekell vészcsengő; tormikell viharcsengő; uksekell (ajtó)csengő; kell heliseb szól a csengő; keegi annab ukse taga kella valaki becsenget; midagi (suure) kella külge panema dobra üt/ver vmit; nagydobra ver vmit; suure kella külge sattuma a világ szájára kerül
3. (ajanäitaja) óra ♦ elektrikell villanyóra; käokell kakukkos óra; kuldkell aranyóra; kvartskell kvarcóra; käekell karóra; lauakell asztali óra; liivakell homokóra; malekell sakkóra; pendelkell ingaóra; taskukell zsebóra; tornikell toronyóra; seinakell falióra; äratuskell ébresztőóra; kella vedru az óra rugója; kella osuti az óra mutatója; kella pendel az óra ingája; kell käib jár az óra; kell tiksub ketyeg az óra; kell seisab v ei käi áll az óra; kell käib ette az óra siet; kell jääb taha, kell on järel késik az óra; kell lõi kaheksa az óra nyolcat ütött; kell on maha käinud az óra lejár; kella üles keerama felhúzza az órát
4. (kellaaeg) óra, idő ♦ mis v [kui]palju kell on? hány óra van?, mennyi az idő?; mis kellani? meddig?; kell on täpselt 3 pontosan három óra van; kell on veerand viis negyed öt van; kell on kolmveerand viis háromnegyed öt van; kell on pool viis fél öt van; kell on viis minutit üle nelja v viie peal négy óra elmúlt öt perccel; kell on viie [minuti] pärast viis öt perc múlva lesz öt; kell üks päeval délután egy órakor; kell neli öösel éjjel négy órakor; kell viis hommikul hajnalban öt órakor; kell läheneb kuuele nemsokára hat lesz; pärast kella kaheksat nyolc óra után; kella seitsme paiku hét óra tájt; kella ühest kaheni egytől kettőig; mis kellast mis kellani on kauplus avatud? mettől meddig van nyitva a bolt?; mis kell see juhtus? hánykor történt az?; kella kolme ja nelja vahel három és négy között; kell on juba palju már késő van; ootan sind juba kella kuuest peale már hat óta várlak
5. (pl) muus (löökpill) harang
■LS: kella+ ♦ kellahelin harangszó, harangzúgás; kellalöök óraütés; kellanupp csengőgomb; kellakapsel óratok; kellaklaas óraüveg; kellamehhanism óraszerkezet; kellaosuti óramutató; kellaparandus órajavítás; kellarihm óraszíj; kellatasku órazseb; kellavedru órarugó

keskelt <k'eskelt adv, postp> vt ka keskele, keskel
1. postp [gen] (keskpaigast) vmi közepétől ♦ 2018. aasta mai keskelt alates 2018. május közepétől; sajab juba juuni keskelt peale már június közepétől kezdve esik
2. postp [gen] (seast, hulgast) vki közül ♦ minge ära nende keskelt jöjjetek ki közülük
3. adv középről, középen ♦ keskelt väljapoole belülről kifelé; vilja läbimõõt keskelt on vähemalt 50 mm a gyümölcs középen mért átmérője legalább 50 mm

kestvalt <k'estvalt adv> (püsivalt) tartósan ♦ temperatuur püsib juba kestvalt nulli ümber tartósan 0 fok körül van a hőmérséklet

kinni <k'inni adv>
1. (suletud seisundisse v seisundis) zárva, csukva ♦ aken on kinni csukva van az ablak; pood on kinni zárva van a bolt; kinni panema becsuk; kinnisilmi csukott szemmel; tõmbab luku kinni behúzza a cipzárt; paneb nööbid kinni begombolja a gombokat; (pane) suu kinni! csönd legyen!; keera raadio kinni! kapcsold ki a rádiót!; pane uks kinni! csukd be az ajtót!; telekas on kinni ki van kapcsolva a tévé; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája
2. (süvendi, ava korral: täis, umbe v umbes) össze, be ♦ jalgrada on kinni kasvanud benőtt az ösvény; haav kasvas kiiresti kinni a seb gyorsan összenőtt
3. (pealt kaetuks v kaetuna) be ♦ haava kinni siduma bekötözi a sebet; jõgi külmus kinni a folyó befagyott
4. (olukorda v olukorras, kus liikumine on takistatud, kellegi vabadus piiratud vms, kokkusurutud seisundisse v seisundis) el ♦ püüa kinni! kapd el!; auto jäi lumme kinni az autó elakadt a hóban; kellelgi jäid sõnad kurku kinni vkinek a torkán akadt a szó; {kellel} tal on kõht kinni székrekedése van; paati kinni siduma kiköti a csónakot; ta oli kinni seotud ja relvitu meg volt kötözve, és fegyvertelen; mul on nina kinni eldugult az orrom
5. (haarates külge, haardesse, haardes, küljes) ♦ kellelgi käest kinni võtma kézen fog valakit
6. (püütava, otsitava kättesaamise, vahistamise vms kohta) meg ♦ püüdsin palli kinni megfogtam a labdát; kass püüdis hiire kinni a macska megfogta az egeret
7. (peatamise v peatumise kohta) meg ♦ auto pidas hetkeks kinni megállt a kocsi egy pillanatra; pea kinni, ma tulen ka! állj meg, én is jövök
8. (vahetus läheduses või kokkupuutes) ♦ linnas on maja majas kinni városban ház ház hátán áll
9. (hõivatud) foglalt ♦ isa on tööga väga kinni apa el van foglalva a munkájával; tänane õhtu on mul juba kinni van már programom ma estére; see koht on kinni ez a hely foglalt; pani ühes hotellis toa kinni foglaltam egy szobát az egyik szállodában
10. kõnek (söömisega seoses) meg ♦ kass pistis linnu kinni a macska megfogta a madarat
11. (aja kohta, kus lehm ajutiselt ei lüpsa) ♦ lehm on kinni vemhes a tehén, elapadt a tehén

kiratsema <kiratse[ma kiratse[da kiratse[b kiratse[tud 27 v>
1. (vaeselt elama, virelema) sínylődik, senyved ♦ vaesuses kiratsema nyomorban sínylődik; vaene laps kiratseb keldrikorteris csak senyved szegény gyerek a pincelakásban
2. (kiduma, põdur olema, vaevu hingitsema) elcsenevészedik, tengődik ♦ roosid ei arene, vaid pigem kiratsevad a rózsatövek nem fejlődnek, inkább csenevészednek; piksetabamuse saanud puu üksnes kiratseb veel a villámsujtotta fa már csak tengődik; ta on haiglane, kiratseb juba mitu aastat ő beteg, évek óta csak tengődik

kirema <kire[ma kire[da kire[b kire[tud 27 v> kukorékol ♦ noored kuked kirevad juba nelja kuu vanuselt a fiatal kakasok már négy hónapos koruktól kukorékolnak

kirjutama <kirjuta[ma kirjuta[da kirjuta[b kirjuta[tud 27 v>
1. (kirja panema, kirjas teatama) ír, megír ♦ tähti kirjutama betűket ír; kriidiga tahvlile kirjutama krétával ír a táblára; dokument tuleb täita trükitähtedega az okmányt nyomtatott nagybetűvel kell kitölteni; vasaku käega kirjutama bal kézzel ír; laps õpib kirjutama írni tanul a gyermek; mu pastakas ei kirjuta nem ír a töltőtollam; miski on talle näkku kirjutatud vmi van írva az arcára; poeg kirjutab, et elab hästi a fia azt írja, hogy jól van; ajalehed kirjutavad palju sellest, et az újságok sokat írnak arról, hogy; kirjutamata seadus íratlan törvény
2. (mingit teost looma) ír ♦ ta kirjutab luuletusi verseket ír; helilooja on kirjutanud kaks ooperit a zeneszerző két operát írt; ta ei kirjuta juba aastaid már évek óta nem ír
3. (kuhugi registreerima) ír ♦ midagi kellegi nimele kirjutama vkinek a nevére ír vmit
4. piltl (kellegi-millegi arvele panema) ír ♦ midagi kellegi arvele kirjutama vkinek a számlájára ír vmit
5. (määrama, välja kirjutama) felír ♦ mulle kirjutati uued prillid új szemüveget írtak fel nekem

klappima <kl'appi[ma kl'appi[da klapi[b klapi[tud 28 v> kõnek
1. (kokku sobima) klappol, stimmel; (millegagi kooskõlas olema) egyez, stimmel ♦ me ei klapi omavahel nem jövünk ki egymással; andmed klapivad az adatok stimmelnek; me klapime omavahel hästi minden klappol közöttünk; miski ei klapi siin itt valami nem stimmel
2. (laabuma, sujuma) megy, sikerül, klappol ♦ töö ei klapi täna kuidagi nem megy ma a munka; kui kõik klapib, siis oleme homme juba kodus ha minden klappol, holnapra már otthon leszünk

kodutee <+t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s> hazamenet, hazajövet, hazaút ♦ koduteel eksisime ära útban hazafelé eltévedtünk; olen juba koduteel épp hazafelé tartok; koduteel kohtus ta vendadega hazamenet találkozott testvéreivel

koidik <koidik koidiku koidiku[t -, koidiku[te koidiku[id 02 s> (koiduaeg) hajnal, virradat, pitymallat ♦ koidikul olime juba koduteel hajnalban pedig már úton is voltunk hazafelé; tsivilisatsiooni koidik a civilizáció hajnala

koitma <k'oit[ma k'oit[a koida[b koide[tud, k'oit[is k'oit[ke 34 v>
1. (hahetama) virrad, pitymallik, pirkad, hajnalodik, felvirrad, dereng, hajnallik ♦ [väljas] koidab hajnalodik
2. piltl (saabuma, kätte jõudma) virrad ♦ koitsid uued ajad jobb idő virrad; talle koidavad ilusad päevad szép napok virradnak rá
3. piltl (mõistetavaks, arusaadavaks muutuma) virrad, dereng ♦ veel polnud asi selge, kuid midagi juba koidab nem érti még, de már dereng neki

kollakas <kollakas kollaka kollaka[t -, kollaka[te kollaka[id 02 adj, s>
1. adj sárgás ♦ puulehed on juba kollakaks muutunud már megsárgultak a falevelek
2. s bot (rohttaim Barbarea) borbálafű ♦ läänekollakas bot (Barbarea vulgaris) közönséges borbálafű
■LS: kollakas+ ♦ kollakashall sárgásfakó; kollakaspruun sárgásbarna; kollakaspunane sárgáspiros

kolmene <kolmene kolmese kolmes[t -, kolmes[te kolmese[id 10 adj, s>
1. adj (kolme aasta vanune) hároméves
2. adj (kella kolme ajal minev v toimuv) hármas ♦ kolmene rong on juba läinud hármas vonat már elindult
3. s (münt v rahatäht) hármas

koondama <k'oonda[ma k'oonda[da k'oonda[b k'oonda[tud 27 v>
1. (kokku koguma, keskendama) összegyűjt, összevon ♦ vaenlane koondab juba vägesid sõj az ellenség már mozgósít
2. (töökohtade arvu vähendama, sellega seoses töölt vabastama) leépít, elbocsát ♦ koosseisu koondama leépíti a személyzetet; koondatud töötaja elbocsátott munkavállaló
3. (tihendama, kokku suruma) összevon

korralikult <korralikult adv>
1. (hästi, hoolikalt) rendesen, jól ♦ poiss õpib korralikult a fiú jól tanul; täidab oma ülesandeid korralikult rendesen elvégzi a feladatot
2. (nõuetekohaselt, laitmatult) tisztességesen, rendesen, jól ♦ ta käib korralikult riides jól felöltözik
3. (tublisti, kõvasti) tisztességesen, rendesen, jócskán, jól ♦ teenib korralikult tisztességesen keres; tal on juustes juba korralikult halli jócskán akadnak már a hajában ősz szálak; mehed olid korralikult purjus a férfiak rendesen be voltak rúgva

kuiv1 <k'uiv kuiva k'uiva k'uiva, k'uiva[de k'uiva[sid_&_k'uiv/i 22 adj> száraz ♦ kuiv hein száraz széna; kuiv kliima száraz éghajlat; kuiv pinnas száraz talaj; kuiv õhk száraz levegő; kuiv köha száraz köhögés; kuiv nahk száraz bőr; kuiv vein száraz bor; kuiva jalaga száraz lábbal; kuivaks pühkima szárazra töröl; pesu on juba kuiv a ruha már megszáradt
■LS: kuiv+ ♦ kuivnõel kunst hidegtű; kuivpuhastus száraztisztítás; kuivsööt põll száraztakarmány; kuivtoit száraz étel

kurameerima <kuram'eeri[ma kuram'eeri[da kurameeri[b kurameeri[tud 28 v> jár vkivel, udvarol vkinek ♦ kurameerib juba aasta oma naabritüdrukuga már egy éve udvarol a szomszéd lányának; Anna kurameerib Imrega Anna Imrével jár

kõnnak <kõnnak kõnnaku kõnnaku[t -, kõnnaku[te kõnnaku[id 02 s> járás ♦ kerge kõnnak könnyű járás; ebatavaline kõnnak rendellenes járás; naiselik kõnnak nőies járás; tunnen teda juba kõnnakust már a járásáról ismerem

kõrgel <k'õrgel adv> vt ka kõrgele, kõrgelt magasan ♦ päike on juba kõrgel a nap már magasan áll

kõrgelt <k'õrgelt adv> vt ka kõrgel, kõrgele magasról ♦ päike käib juba kõrgemalt a nap már magasan jár; kõrgelt alla hüppama magasról ugrik le; kõrgelt kukkuma nagyot bukik

käima <k'äi[ma k'äi[a k'äi[b k'äi[dud, k'äi[s käi[ge käi[akse 38 v>
1. (kõndima) jár; (kindlas suunas) megy ♦ jala v jalgsi käima gyalog jár; kikivarvul käima lábujjhegyen jár/megy; laps õpib käima járni tanul a gyerek; kuidas käsi käib? hogy vagy/van?
2. (kuhugi minema ja tagasi tulema) jár ♦ arsti juures käima orvoshoz jár; poes käima elmegy a boltba; jahil käima vadászik; jalutamas käima sétáltat; ujumas käima úszni jár; kinos käima moziba jár; koolis käima iskolába jár; tööl käima munkába jár; kirikus käima templomba jár; loengutel käima előadásokra jár, előadásokat látogat; vannis käima fürdik, fürdőt vesz, megfürdik; ta käis mul külas meglátogatott
3. (hrl imperatiivis) kõnek (kao, kasi) megy ♦ käi minema! húzz el innen!, tűnés!; käi minema! takarodj innen!
4. (liikuma, kurseerima) jár ♦ öösel trammid ei käi éjjel a villamosok nem járnak; mul käib kaks ajalehte nekem két újság jár
5. (kukkuma) leesik
6. (masinate, seadmete kohta: töötama, talitlema) működik, megy ♦ kell käib täpselt az óra pontosan jár; mootor käib megy a motor
7. (toimuma, ajaliselt edenema) megy ♦ töö käib hommikust õhtuni reggeltől estig megy a munka; asi on käimas a dolog folyamatban van
8. (males, kabes, kaardimängus) lép ♦ etturiga käima a gyaloggal lép; lipuga käima a futóval lép; Käi, sinu kord on! Lépj, te vagy soron!
9. (kurameerima, sõbrustama) jár ♦ tüdruk käib juba poistega a lány már fiúkkal jár
10. (kulgema, suunduma, ulatuma) megy
11. (kõlbama, sobima) elmegy, megteszi ♦ esialgu käib küll egyelőre megteszi
12. (kahjustavalt mõjuma) megy ♦ närvidele käima az idegeire megy; miski käib kellelegi närvidele az agyára megy vkinek vmivel, idegeire megy vkinek vki/vmi
13. (kedagi-midagi puudutama) vonatkozik ♦ kogunemisalade kohta käivad nõuded a gyülekezési helyekre vonatkozó követelmények; see käib tema kohustuste hulka kötelességei közé tartozik; see käib teise asja kohta ez más dologra vonatkozik
14. (käärima) erjed ♦ õlu käib erjed a sör; vein käib forr a bor
15. kõnek (toimima, talitama) jár ♦ sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár

küllalt <küllalt adv>
1. (piisavalt) bővében, eléggé, elég
2. (villand) elege ♦ mul on kõigest sellest juba küllalt már elegem van ebből

küürus <k'üürus adv, adj> vt ka küüru (kumaras, kühmus) görnyedt, görnyedten, meghajlott, meghajolva, görbe, görbén ♦ kuuekümneaastaselt käis ta juba küürus hatvanéves korára már görnyedten járt; küürus selg görbe hát; istuma küürus kuporog

küüt1 <k'üüt küüdi k'üüti k'üüti, k'üüti[de k'üüti[sid_&_k'üüt/e 22 s> (sõidutamine, küütimine) fuvar ♦ ma ütlesin, et võtan ta peale kuid tal pidi olema juba küüt mondtam neki, hogy elhozom, de volt neki egy fuvarja; lennujaama küüt egy reptéri fuvar

lapselaps <+l'aps lapse l'as[t -, las[te l'aps[i 14 s> unoka ♦ vanaema oma lapselastega nagymama unokáival; lapselapsed on juba suured az unokák már nagyok

leer2 <l'eer leeri l'eeri l'eeri, l'eeri[de l'eeri[sid_&_l'eer/e 22 s> relig bérmálás (katoliku kirikus), konfirmáció (luteri kirikus) ♦ ta on juba leeris käinud v leerist läbi konfirmált
■LS: leeri+ ♦ leerikleit konfirmációi ruha; leerikool konfirmációs előkészítő; leeripidu konfirmációs ünnepség

lumi <lumi lume l'un[d l'umme, lume[de lume[sid 20 s> hó ♦ värske lumi friss hó; esimene lumi az első hó; lund rookima havat hány, havat kotor; sajab lund havazik, hull a hó, esik a hó; lumi kriuksub jalgade all ropog a hó a láb alatt; lumi sulab olvad a hó; auto jäi lumme kinni a kocsi elakadt a hóban; see on juba muulune lumi hol van már a tavalyi hó!; valge nagu lumi fehér, mint a patyolat; on kadunud nagu mullune lumi eltűnt, mint a tavalyi hó
■LS: lume+ ♦ lumehang hótorlasz, hóbucka; lumehelbed hópelyhek; lumeinimene jeti; lumekahur hóágyú; lumekakk zool (Nyctea scandiaca) hóbagoly; lumekate hótakaró; lumekoristus hóeltakarítás; lumelabidas hólapát, hóhányó lapát; lumelaud hódészka; lumelaviin hósuvadás; lumeleopard zool (Uncia uncia) hópárduc; lumelinn hóvár; lumelörts latyak, havas eső; lumemees hóember; lumeonn hókunyhó; lumepall hógolyó; lumepiir geogr hóhatár; lumepimedus hóvakság; lumesadu havazás, hóesés; lumesahk hóeke, hókotró; lumesõda hógolyózás; lumetolm porhó; lumetorm hóvihar; lumetuisk hófúvás, hózápor; lumetõke hófogó; lumevall hófal, hósánc; lumevaal mets hóakadály; lumevaip piltl hótakaró
lumi+ ♦ lumikate hótakaró; lumivalge hófehér

läbiränne <+ränne r'ände ränne[t -, ränne[te r'ände[id 06 s> zool átvonulás ♦ lehelinnu sügisene läbiränne algab juba augustis a füzike őszi átvonulása már augusztusban kezdődik

lähedal <lähedal adv, postp> vt ka lähedale, lähedalt
1. adv (ruumiliselt ligidal) közel ♦ ta elab siinsamas lähedal közel lakik; saared on üksteisele väga lähedal a szigetek nagyon közel vannak egymáshoz; siin lähedal on üks kohvik ide közel van egy kávézó
2. adv (ajaliselt ligidal) közel ♦ kevad on juba lähedal a tavasz már közel van; tähtaeg on lähedal közeledik a határidő; ta on juba kolmekümne lähedal nemsokára harminc éves lesz
3. postp [gen] közelében ♦ Saksamaa piiri lähedal a német határ közelében

lähedale <lähedale adv, postp> vt ka lähedal, lähedalt
1. adv (ruumiliselt ligidale) közel ♦ ära liiga lähedale mine ne menjél túl közel
2. adv (ajaliselt ligidale) közel ♦ olen jõudnud juba kuuekümne lähedale már közel járok/vagyok a hatvanhoz
3. postp [gen] közelébe ♦ kesklinna lähedale kolima a belváros közelébe költözik; kodu lähedale az otthon közelébe

lähenema <lähene[ma lähene[da lähene[b lähene[tud 27 v>
1. (ruumiliselt, ajaliselt) közeleg, közeledik ♦ tagant lähenes auto egy autó közeledett hátulról; rong läheneb jaamale a vonat közeledik az állomáshoz; tähtaeg läheneb közeledik a határidő; sügis läheneb őszre jár az idő; kell lähenes juba keskööle már éjfélhez közeledett az idő; ta hakkab juba kuuekümnele lähenema már közeledik a hatvanhoz
2. (suhetesse astuma, lähedastesse suhetesse pürgima) (meg)közelít ♦ talle on raske läheneda nehéz megközelíteni; probleemile eri nurga alt lähenema más-más oldalról közelíti meg a problémát

lämmatama <lämmata[ma lämmata[da lämmata[b lämmata[tud 27 v> (el)fojt, fojtogat ♦ suits lämmatab fojtogat a füst; vastuhakk lämmatati juba eos a lázadást már csírájában elfojtották; umbrohi lämmatas lilled gyomok fojtogatták a virágokat; lämmatav kuumus fojtó hőség, rekkenő hőség, nyomasztó hőség, fullasztó hőség

madalal <madalal adv> vt ka madalale, madalalt
1. (mingile pinnale suhteliselt lähedal) alacsonyan ♦ päike on juba üsna madalal már egészen alacsonyan jár a nap
2. (komparatiivis: millegi kõrgemal asuva suhtes allpool, tasemelt v määralt kellest-millest all- v tagapool) lejjebb ♦ paar korrust madalamal pár emelettel lejjebb

maik <m'aik maigu m'aiku m'aiku, m'aiku[de m'aiku[sid_&_m'aik/e 22 s> kõnek (suuga tajutav maitse); piltl (iseloomuliku kõrvaltooni, varjundi, värvingu kohta) íz ♦ mõru maik keserű íz; suus oli vastik maik rossz íz volt a számban; tunnen suus juba auhinna maiku a számban érzem a győzelem ízét; maiku suhu saama rájön az ízére

minema <mine[ma m'inn[a lähe[b lähe[me_&_läh[me m'in[dud, l'äk[s läks[in min[ge mine minn[akse läi[nud 36 v>
1. megy ♦ kuhu sa lähed? hová mész?; ma pean minema el kell mennem; koju minema hazamegy; magama minema aludni megy; välja minema kimegy; ära minema elmegy; kas lähme jala või bussiga? busszal vagy gyalog megyünk?; tuppa minema bemegy a szobába; koju minema hazamegy; rong on juba läinud a vonat már elment; üle tänava minema átmegy az utcán; pankrotti minema csődbe megy; luhta/nurja minema félresikerül; tal läheb halvasti rosszul megy neki; ettepanek läheb läbi átmegy a javaslat; eksam läks hästi jól ment a vizsga
2. (hakkama) (el)kezd ♦ läheb kuueaastasena kooli hatévesen megy iskolába; mehele minema férjhez megy; mis teed siin? mit művelsz itt?
3. (piltlik) (el)megy, odavész, (el)telik ♦ hing oli välja minemas majdnem odaveszett; korter läks kaubaks elkel a lakás; aeg läheb ruttu gyorsan megy az idő; suvi läks ruttu gyorsan eltelt a nyár; ta löödi töölt minema kidobták az állásából; näidend läheb suure menuga a darab nagy sikert arat
4. (seisundit, olekut, asendit muutma, senisest erinevaks muutuma) megváltozik, válik ♦ lahku minema elválik; maha minema leszáll; peale minema felszáll, beszáll; taevas läheb pilve beborul az ég; raha on läinud elfogyott a pénz; hulluks minema megbolondul; raisku minema tönkremegy; endast välja minema kikel magából; kijön a sodrából; ta läks õnge bevette a maszlagot; ma lähen kohe hulluks kõnek megüti a guta; ma pole lolliks läinud nem ettem meszet; vihast lõhki minema majd megpukkad/pukkadozik a méregtől; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
5. (sujuma, edenema) megy ♦ kuidas sul läheb? hogy vagy?; kui kõik läheb hästi ha minden jól megy; kahju, et nõnda läks sajnálom, hogy így alakult; läheb nagu lepase reega úgy megy, mint a karikacsapás/parancsolat
6. (sobima, kõlbama, sünnis olema) áll, megy ♦ see kübar läheb sulle hästi jól áll rajtad ez a kalap; see pole viisakas, see lihtsalt ei lähe ez nem udvarias, ez csak nem megy
7. (mahtuma, mõõtmetelt sobima) rámegy, be(le)fér ♦ kleit ei lähe selga nem megy rá a ruha; katlasse läheb kümme liitrit vett a fazékba tíz liter víz fér
8. (ostetav, nõutav, menukas olema) megy ♦ see kaup ei lähe nem megy ez az árú

mitmekuune <+k'uune k'uuse k'uus[t -, k'uus[te k'uuse[id 10 adj>, ka mitmekuine
1. (mitu kuud vana) több hónapos ♦ ta laps on juba mitmekuune a gyermek már több hónapos
2. (mitu kuud kestev) többhónapos ♦ mitmekuune reis többhónapos út

mulisema <mulise[ma mulise[da mulise[b mulise[tud 27 v>
1. (mulinal keema) zubog, buzog; (liikuma, voolama) buzog ♦ vesi juba muliseb [keeb] már buzog a víz
2. kõnek (mulama, mula ajama) dumál ♦ ära mulise, tee tööd! ne dumálj, dolgozz!

mõistma <m'õist[ma m'õist[a mõista[b mõiste[tud, m'õist[is m'õist[ke 34 v>
1. (aru saama, taipama) (meg)ért ♦ õigesti mõistma jól ért; vääriti mõistma félreért; ära mõista mind valesti! félre ne érts!; muidugi mõista természetesen, magától értedődik; kas sa mõistad, mis ma sellega mõtlen? érted, mire gondolok?
2. (mõistatama, ära arvama) kitalál
3. kõnek (oskama) tud ♦ kas sa rootsi keelt mõistad? tudsz svédül?; laps mõistab juba lugeda már tud olvasni a gyerek; mõistab suu kinni hoida tudja, hogy kell fognia a száját
4. (kelle-mille kohta otsust langetama, hinnangut andma) elítél; (kohtuotsusega määrama) megítél ♦ kohus mõistis hüvitise hageja kasuks välja a bíróság megítélte a felperes javára a kártérítési összeget; süüdi mõistma bűnösnek nyilvánít

mõistus <m'õistus m'õistuse m'õistus[t m'õistus[se, m'õistus[te m'õistus/i_&_m'õistuse[id 11_&_09 s>
1. (aru, arusaamisvõime) ész, értelem, elme ♦ terve v kaine mõistus józan ész; terav mõistus éles ész; mõistust on tal omajagu ő elég értelmes; üle mõistuse käima meghaladja az értelmét; pane oma mõistus tööle!, võta mõistus kokku! térj az eszedre!; kus su mõistus enne oli! hova tetted az eszedet!; tule mõistusele! ne bomolj!; tal on juba mõistus pähe tulnud benőtt már a feje lágya; ta pole mõistuse juures nincs magánál
2. kõnek (teadvus, meelemärkus) eszmélet

mõtlema <m'õtle[ma mõtel[da_&_m'õel[da m'õtle[b mõtel[dud_&_m'õel[dud 30 v>
1. (keeruka ajutegevuse kohta) gondolkodik, gondolkozik, gondol; (kellegi-millegi peale mõtlema) vkin/vmin gondolkodik; (järele) utána gondol, átgondol; (ümber) meggondolja magát; (läbi) megfontol; (välja) kigondol, kitalál ♦ loogiliselt mõtlema logikusan gondolkodik; teisiti mõtlema másképp gondolkodik; ta mõtleb valjusti hangosan gondolkodik; mis siin mõelda! mit kell ezen gondolkodni!; läbi mõtlema megfontol
2. (kavatsema, plaanitsema) szándékozik ♦ mida te mõtlete teha? mit szándékozik tenni?
3. (kujutlema) elképzel ♦ mõtle, kell juba kaks! kõnek képzeld el, már két óra van!

naa <n'aa adv, interj>
1. adv (väljendites koos sõnaga nii) úgy, emígy; (eituse puhul) úgy ♦ täna nii ja homme naa ma így, holnap úgy; kord nii, kord naa egyszer így, másszor úgy; ei nii ega naa polnud hea sem így, sem úgy nem volt jó
2. adv kõnek (nii, nõnda) így
3. interj (noo, noh) na ♦ naa, või sina juba tagasi! na, már vissza is jöttél!
4. interj (nõõ) na

naaksuma <n'aaksu[ma n'aaksu[da naaksu[b naaksu[tud 28 v> kõnek, ka naakuma
1. (peale käima, norima, nuruma) kunyorál, kunyerál, koldul, kérlel ♦ poiss naaksub kommiraha a fiú pénzt kunyorál édességre; seni naaksub, kuni saab oma tahtmise addig kunyerál, míg eléri, amit akar; tule juba, kaua ma pean sind naaksuma! gyere már, meddig kérleljelek!
2. (tüütavalt korrutades ette heitma) zsörtölődik ♦ naine muudkui naaksub mehe kallal mahajoodud raha pärast az asszony egyre csak zsörtölődik a férjével az elivott pénz miatt

naima <n'ai[ma n'ai[da n'ai[b n'ai[dud, n'ai[s nai[ge n'ai[dakse 37 v> (naiseks võtma) elvesz; (naist võtma) megházasodik ♦ nais naabertalu neiu a szomszéd tanyáról nősült; ta on juba nainud mees már nős ember

naisemees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s> (abielumees) házas ♦ värske naisemees friss házas; kavatseb naisemeheks hakata házasodni/nősülni készül; mu vennad on naisemehed a testvéreim házasok/nősek; ta on juba vana naisemees régóta házas

naljalt <naljalt adv> (hrl eitavas lauses) (mitte niisama lihtsalt, peaaegu mitte keegi v mitte kunagi, vaevalt küll) aligha, nehézségekkel, nem egykönnyen, jókedvéből ♦ bussid on nii täis, et naljalt peale ei saa a buszok annyira tele vannak, hogy alig lehet felszállni; see on niisugune töö, mida naljalt keegi ei taha teha ez olyan munka, amit csak úgy jókedvéből senki nem csinál; kannatlik inimene naljalt ei vihastu a türelmes ember nem lesz könnyen dühös; koer naljalt jänest kätte ei saa a kutya nem kapja el a nyulat egykönnyen; tema juba naljalt järele ei anna ő már olyan könnyen nem enged; ega ta minu juttu naljalt usu aligha hiszi el amit mondok; naljalt sa siit ojast kala saad ebből a patakból aligha fogsz halat

narrus <n'arrus n'arruse n'arrus[t n'arrus[se, n'arrus[te n'arrus/i_&_n'arruse[id 11_&_09 s> (miski narr) butaság, ostobaság, képtelenség ♦ narrusi tegema butaságot csinál; mis narrusi sa räägid micsoda ostobaságokat/képtelenségeket beszélsz; jäta juba need narrused hagyd már ezeket az osobaságokat; ta on jälle narrusega hakkama saanud megint valami butaságot csinált

nautima <n'auti[ma n'auti[da naudi[b naudi[tud 28 v> élvez, kéjeleg, gyönyörködik ♦ elumõnusid nautima élvezi az élet örömeit; jõin nautides kohvi élvezettel ittam a kávét; naudib juba ette eelseisvat reisi már előre élvezi az utazást; olen võinud nautida ta külalislahkust élvezhettem a vedégszeretetét

nelja-aastane <+'aastane 'aastase 'aastas[t 'aastas[se, 'aastas[te 'aastas/i_&_'aastase[id 12_&_10 adj> (nelja aasta vanune) négyéves; (neli aastat kestev) négyéves ♦ nelja-aastane põngerjas négyéves kisgyerek; tundis juba nelja-aastasena tähti már négyévesen ismerte a betűket

neljakümnes <+k'ümnes k'ümnenda k'ümnenda[t -, k'ümnenda[te k'ümnenda[id 02 num> negyvenedik ♦ neljakümnes eluaasta juba käes {kellel} negyven éves; möödunud sajandi neljakümnendail aastail az elmúlt század negyvenes éveiben; neljakümnendais mees negyvenes éveiben járó férfi, negyvenes férfi

niit1 <n'iit niidi n'iiti n'iiti, n'iiti[de n'iiti[sid_&_n'iit/e 22 s> cérna, cérnaszál ♦ jäme niit vastag cérna; peenike niit vékony cérna; linane niit lenfonál; klaasniit üvegfonál; seeneniit bot gombafonal; tikkimisniit hímzáfonál; õmblusniit varrócérna; ämblikuvõrkude pikad niidid a pókháló vékony szálai; niiti nõelasilmast läbi ajama áthúzni a cérnát a tű fokán; kõik niidid jooksevad siia kokku minden szál itt fut össze; tal on juustes juba hõbedasi niite már arany szálak vannak a hajában
■LS: niidi+ ♦ niidijupp egy szál cérna; niidikera cérnagombolyag; niidirull (1) (rullike, millele on keritud niit) egy spulni cérna, spulni; (2) (rull koos niidiga) cérnaguriga; niidivabrik cérnagyár
niit+ ♦ niitnäsa anat fonál alakú szemölcs; niitpeen cérnavékony; niitussid fonalféreg; niitvetikad fonalas algák

nilpsama <n'ilpsa[ma nilpsa[ta n'ilpsa[b nilpsa[tud 29 v> (limpsama) nyal; (keelega tõmmates) nyal; (keelega haarama) nyelvével elkap ♦ koer nilpsab peremehe kätt a kutya nyalogatja a gazdája kezét; poiss nilpsas keelega üle huulte a fiú körbenyalta a száját; nilpsas [keelega] moosi taldrikult ära lenyalta a tányérról a lekvárt; konn nilpsab õhust sääski a béka a levegőben kapja el a szúnyogokat; tulekeeled juba nilpsavad katust a lángnyelvek már a tetőt nyaldossák

nokastanud <nokastanud nokastanu nokastanu[t -, nokastanu[te nokastanu[id 02 adj (eestäiendina indekl)> (veidi purjus, vintis) spicces, becsípett ♦ nokastanud mehed spicces férfiak; külalised olid juba kenasti nokastanud a vendégek már eléggé becsíptek

noolima <n'ooli[ma n'ooli[da nooli[b nooli[tud 28 v>
1. (lakkuma, limpsima) nyal, nyalogat, nyaldos; (ära, tühjaks) kinyal; (loomade kohta: ennast) nyalogat ♦ lehm noolib vasikat a tehén nyalogatja a borját; koer noolib oma haavu a kutya nyalogtaja a sebét; kass noolis põrandalt piima ära a macska felnyalta a padlóról a tejet; noolib leiva pealt või ära lenyalgja a kenyérről a lekvárt; laps noolis sõrmed puhtaks a gyerek tisztára nyalogatta ujjait; lained noolivad rannakive a hullámok nyaldossák a partmenti köveket; leegid noolivad juba katust a tűz lángjai már a tetőt nyaldossák
2. ([passides, varitsedes] kätte saada püüdma) les; (himustama, ihkama) feni rá a fogát, kíván, sóvárog, vágyik ♦ rebane noolib kanu a róka a tyúkokat lesi, a róka feni a fogát a tyúkokra; igaüks noolib kergemat tööd mindenki könnyebb munkára feni a fogát; vanamees noolib noori naisi fiatal nők után sóvárog az öreg
3. (nagu nool liikuma) száguld ♦ pääsukesed noolivad laudauksest sisse ja välja a fecskék ki-be röpködnek az ólajtón; autod noolivad nagu süstikud edasi ja tagasi az autók oda-vissza szágoldanak, mint a vetélő

noorus <n'oorus n'ooruse n'oorus[t n'oorus[se, n'oorus[te n'oorus/i_&_n'ooruse[id 11_&_09 s>
1. (noor-olemine) fiatalkor, ifjúság, ifjúkor, fiatalság ♦ püüab säilitada oma noorust megpróbálja megőrizni fiatalságát; ta on oma noorusele vaatamata juba tuntud teadusemees fiatal kora ellenére már ismert kutató
2. (lapsepõlvele järgnev eajärk, noorpõlv, noorusaeg) serdülőkor; (kuni 17-aastaseni) kamaszkor ♦ nooruses fiatal korában; ta lapsepõlv ja noorus möödusid maal gyermekkorát és ifjúságát vidéken töltötte; ta pole enam esimeses nooruses már nem mai csirke; nutab kadunud v möödunud noorust taga visszasírja fiatalságát
3. (noorsugu, noored) fiatalság, ifjúság ♦ õppiv noorus tanuló ifjúság; noorus armastab tantsida a fiatalok szeretnek táncolni, a fiatalság szeret táncolni
■LS: noorus+ ♦ noorusaastad ifjúkor; noorusarmastus (1) (noorpõlves kogetud armastus) ifjúkori szerelem; (2) (noorpõlve armastatu) fiatalkori szerelme; noorusmälestus fiatalkori emlék; noorusunistus fiatalkori álom

norin <norin norina norina[t -, norina[te norina[id 02 s> (norskamine) horkolás ♦ kostab magajate norin az alvók horkolása hallik; juba magab norinal v norinaga már horkolva alszik

number <n'umber n'umbri n'umbri[t -, n'umbri[te n'umbre[id 02 s>
1. (arvu tähistav sümbol, arvu kirjamärk) számjegy, szám, sz., sorszám, mutatványszám, mutatvány ♦ araabia numbrid arab számjegyek; rooma numbrid római számok, római számjegyek; laps tunneb juba numbreid a gyerek már ismeri a számokat; summa kirjutada nii sõnade kui numbritega az összeget szavakkal és számokkal is ki kell írni
2. (mille v kelle kohta märkiv arv ja selle kirjalik tähistus, kindla numbriga ese, objekt v isik, perioodika üksikväljaanne, etteaste eeskavas); sõj (teatud kindlat ülesannet täitev võitleja) műsorszám ♦ aastanumber évszám; ajalehenumber, ajalehe number lapszám; autonumber, auto number rendszám; registreerimisnumber iktatószám, iktatási szám, rendszám; riidehoiunumber biléta, ruhatári jegy/szám; sihtnumber irányítószám; telefoninumber, telefoni number telefonszám; tramm number neli négyes villamos; maja number on kuus a ház száma hat; kus on ajalehe laupäevane number? hol van az újság szombati száma?; ma lähen bussiga, minu number tulebki busszal megyek, már jön is számom; elasime hotellis kahetoalises numbris kétágyas szobában laktunk a szállodábn; see on probleem number üks piltl ez az első számú probléma
3. (märgib standardset suurust) méret ♦ kinganumber, kinga number cipőméret; niit number kümme tízes cérna; osta number suurem mantel vegyél egy mérettel nagyobb kabátot
numbri+ ♦ numbriketas side tárcsa

nutupill <+p'ill pilli p'illi p'illi, p'illi[de p'illi[sid_&_p'ill/e 22 s>
1. (nutt, pill) sírás; (vali) bömbölés, ordítás; (tönn) sírás ♦ lapsed ajavad v löövad nutupilli sírnak a gyerekek; sai haiget ja kohe oli nutupill lahti megsérült, s azonnal elsírta magát
2. (viripill, tönnija) nyafka, nyafogó, sírós ♦ suur poiss juba, ja selline nutupill! ilyen nagy fiú, és ilyen sírós

nõlv <n'õlv nõlva n'õlva n'õlva, n'õlva[de n'õlva[sid_&_n'õlv/u 22 s>, ka nõlvak (kallak külg) domboldal, lejtő ♦ järsk nõlv meredek lejtő; raudteetammi nõlvad a vasúti töltés oldala; kraavide nõlvu kindlustatakse mätastega az árkok oldalát gyeptéglával fedték be; laava voolab mööda vulkaani nõlvu alla a láva lefolyik a vulkán oldalán; väike künkanõlvak kis domboldal; lõunapoolsetel nõlvakutel on lumi juba ära sulanud a déli lejtőkön a hó már elolvadt

nädalapäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s>
1. (üks nädala seitsmest päevast) a hét napja ♦ nädalapäevade nimetused a hét napjainak neve, a napok neve
2. (pl) (umbes nädal) kb./körülbelül egy hete ♦ ma ei ole teda nädalapäevad näinud kb. egy hete nem, láttam; tööd jätkub nädalapäeviks úgy egy hétre való munka van; ilm on juba nädalapäevi sajul olnud az időjárás napok óta esős volt

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

näikse <n'äikse adv> (näib, paistab, tundub) úgy tűnik, úgy látszik ♦ ilm näikse sajule minevat úgy látszik, esőre fordul az idő; laps näikse juba tervem olevat a gyerek már egészségesnek tűnik; poiss näikse kedagi ootavat úgy látszik, a fiú vár valakit

oh <'oh interj>
1. (rõõmu, imestuse, üllatuse, soovi, kaastunde väljendamisel) hej, juj, jaj, ó, oh; (etteheite, kirumise puhul) ej!; (pahameele puhul) ó ♦ oh kui ilus ilm! jaj de szép!; oh tuleks juba kevad! ó bár jönne már a tavasz!; oh saaks ta terveks! ó, bárcsak meggyógyulna!; oh sa vaesekene, mis juhtus? ó te szegény, mi történt?; oh kui halvasti see välja kukkus! ej, de rosszul sült el a dolog!; oh kurat küll! kõnek ó az ördögbe!, a hét szentségit/szentségét!
2. (viisaka tõrjumise väljendamisel) ó ♦ oh, mis te nüüd! ó, szóra sem érdemes!; oh ei, tuppa ma küll ei tule! ó nem, nem jövök be!
3. (nõustumise, kinnituse väljendamisel) hát, ó, oh ♦ oh muidugi hát hogyne; oh ärge mind oodake oh, ne várjatok rám; oh olgu pealegi hát legyen; oh jaa, olen kuulnud ó igen, hallottam róla

ohoh <oh'oh interj, adj>
1. interj (imestuse, üllatuse, rahulolematuse väljendamisel) nahát ♦ ohoh, sul töö juba valmis! nahát, már készen is vagy a munkával!; ohoh, sina ka siin! nahát, te is itt vagy!
2. adj kõnek (napakas, iseäralik) gyagya, félcédulés, hülye ♦ ei saa aru, kas ta on pisut ohoh või mängib lolli nem értem, egy kicsit gyagyás-e, vagy csak teszi magát

olema <ole[ma 'oll[a ole[n 'on 'ol[dud, ol[i ol[ge oll[akse 36 v>
1. (eksisteerima üldse, tegelikkuses) fennáll, van, tartózkodik, szolgál, szól, szerepel, lenni, leledzik; (olemas olema) létezik ♦ olla või mitte olla? lenni vagy nem lenni?; ma mõtlen, järelikult ma olen gondolkodom, tehát vagyok; oli kord üks kuningas volt egyszer egy király; on sündmusi, mis ei unune vannak olyan esemeények, amelyek sosem merülnek feledésbe; vanaisa ei ole enam nagyapa nincs már; on ainult üks võimalus csak egy lehetőség van; on põhjust arvata, et ... oka van azt hinni, hogy
2. (eksisteerima kuskil, millalgi, kellegi valduses, asuma, elama, viibima, defineerib v identifitseerib subjekti) van ♦ lapsed on toas a gyerekek a szobában vannak; lapsed olid toas a gyerekek a szobában voltak; toas polnud kedagi senki sem volt a szobában; praegu on talv tél van; tal ei ole pennigi hinge taga egy vasa sincs; mul ei ole kohta, kus elada nincs hol laknom; tal on kohver käes kezében van a bőrönd; tal on annet van adottsága, tehetséges; mul ei ole selleks tahtmist nincs hozzá kedvem; mul on hirm félek; mul on häbi restelkedem; mul ei olnud asjast aimugi fogalmam sem volt a dologról; mul ei ole midagi selle vastu nem ellenzem; mis sul viga on? mi bajod?, mid fáj?, mi lelt?; tema rõõmul ei olnud piiri öröme határtalan volt; mul ei ole sellega mingit pistmist semmi közöm hozzá; sul on õigus igazad van; tal on midagi südamel nyomja valami a szívét; kas sul silmi peas ei olegi? hát nincs szemed?; mul on sinu abi vaja szükségem van a segítségedre; kus ta on? hol van?; olen tööl munkában vagyok; ole vagusi v vait! hallgass!; olen mures aggódom; olin tujust ära rossz kedvem volt; uks on lahti az ajtó nyitva van; vihm on üle elállt az eső; õhtu on käes este van; ta on isevärki mees furcsa ember; ole üsna mureta ne aggódj; mul on kiire sietek; mul on hea meel örülök; aknad on lõunasse az ablakok délre néznek; kust kandist sa pärit oled? honnan való vagy?; ta on õpetaja ő tanár; olgu mis on! akárhogy is van; eks ole? nemde, nemdohányzó; olgu kuidas on bárhogy is legyen; olgu [pealegi]! legyen; olgu siis nii hát legyen így; ei ole ollagi nincs; mis jutt see olgu v on micsoda beszéd ez; ole hea! légy szíves; kellelgi kukil olema vkinek a nyakára jár
3. (esineb liitaegade koosseisus) van ♦ ma olen töö lõpetanud befejeztem a munkát; ema ei ole tulnud anya nem jött; siis oli ta juba surnud akkor már halott volt; töö oli tehtud kész van a munka; lehmad ei olnud lüpstud a tehenek nem voltak megfejve; me oleksime läinud mentünk volna

oma2 <oma adv> (mitte vähem kui) nem kevesebb mint, legalább; (tublisti, tervelt) egész, -nyi ♦ linna tuleb siit oma kolmkümmend kilomeetrit a város harminc kilométernyire van innen; ta oli oma nädal aega haige egy egész hétig beteg volt; kala oli oma kolm kilo raske a hal legalább hérom kiló volt; taadil on juba oma üheksakümmend aastat turjal az öregnek már legalább kilencven év nyomja a vállát

omaette <+'ette adv>
1. (eraldi, teistest eraldatuna) egyedül, saját szakállára, privát, magános, maga, külön-külön; (segamatult, iseendas) egyedül; (endamisi) magában; (atribuudina) különálló ♦ kas lähme koos või igaüks omaette? együtt megyünk, vagy mindenki külön; istub omaette nurgas magányosan ül a sarokban; mitu omaette töörühma több különálló munkacsoport; omaette tuba különszoba; omaette võetuna magában, magában véve, önmagában nézve; igaühel on vajadus omaette olla mindenkinek szüksége van egyedüllétre; räägib omaette magában beszél; vaikne omaette inimene csendes, magános ember
2. (sõltumatult, iseseisvalt) függetlenül, önállóan; (sõltumatu, iseseisev) független, önálló ♦ tuleb omaette, teiste abita toime elboldogul egyedül, más segítsége nélkül; töötab juba omaette már önállóan dolgozik; moodustati omaette riik független államot alapítottak; noored elavad omaette elu a fiatalok önállóan élnek; ta on omaette peremees a maga ura
3. (individuaalselt, spetsiaalselt) egyénileg; (individuaalne, spetsiaalne) egyéni, magán, privát ♦ kas see tuba on sul omaette? ez a te privát szobád?; tal on omaette maja saját háza van
4. (omamoodi) a maga módján; (atribuudina) önmagában ♦ omaette huvitav reis a maga módján érdekes utazás; see ei ole omaette eesmärk ez önmagában véve nem cél; teda nõusse saada oli omaette vägitükk őt meggyőzni már önmagában is hőstett volt

onkel <'onkel 'onkli 'onkli[t -, 'onkli[te 'onkle[id 02 s>
1. lastek (onu) nagybácsi ♦ lõbus onkel meeldis poisile a vidám nagybácsit kedvelte a fiú
2. kõnek ([võõras] mees) bácsi, férfi; (kavaler) gavallér ♦ seda onklit me juba tunneme! ismerjük mi ezt a férfit; tüdruk leidis endale kohe uue onkli a lány azonnal talált magának új gavallért
3. van (sugulusastmena: onu, lell) nagybácsi

ootama <'oota[ma ooda[ta 'oota[b ooda[tud 29 v> várakozik, vár; (mõnda aega) várakozik; (ootel olema) vár; (momenti, sündmust) vár; (liiga kaua) hosszasan vár; (lootma) remél ♦ kevadet ootama várja a tavszt; oota pisut egy kicsit várt; mul tuli oodata várnom kellett; ootan pojalt kirja levelet várok a fiamtól; noorik ootab last a fiatalasszony gyermeket vár; oota sa! (na) várj csak!; on oodata öökülma éjszakai fagy várható; teda ootas soe vastuvõtt piltl meleg fogadtatás várta; õhtusöök juba ootas laual piltl a vacsora már az asztalon volt; rongi oodates a vonatra várva; käsi pikal tasu ootama marokra fog // tartja a markát
■LS: ootamis+ ♦ ootamisaeg várakozási idő; ootamispinge a várakozás feszültsége

osa <osa osa osa 'ossa, osa[de osa[sid_&_os/i 17 s>
1. hányad, részlet, rész, osztályrész ♦ teatav osa egy bizonyos rész; allosa alj; eesosa él; keskosa középmezőny; lõviosa piltl oroszlánrész; murdosa töredéke; põhiosa fő rész; põhjaosa (1) északi rész; (2) alj; sõjaväeosa körlet; terviku osa az egész része; neljas osa {millest} negyedik rész; kontserdi teine osa a koncert második fele; saare põhjapoolne osa a sziget északi része; suures osas javarészt, nagyobbrészt; suuremal osal inimestel v inimestest az emberek nagy részének; osade viisi v kaupa részenként; osadeks lahti võtma lebont; kübar on riietuse oluline osa a kalap a ruházat fontos része; jaotas ringi kümneks osaks tíz részre osztotta a kört; osa külalistest v külalisi lahkus varsti a vendégek egy része korán távozott; poisil on oma osa tembu eest juba käes a fiú már megkapta a magáét a csíntevésért; mitu lammast langes huntide osaks hány bárány esett a farkasok áldozatául
2. (roll, osatäitmine) szerep ♦ juhtiv osa vezető szerep; peaosa főszerep; pisiosa aprócska szerep; kunsti osa elus a művészet szerepe az életben; osasse süvenema v sisse elama beleéli magát a szerepbe; osast välja langema kiesik a szerepéből; talle pakuti osa uues filmis szerepet ajánlottak neki az új filmben; milline osa tal selles asjas on? mi a szerepe ebben a dologban?
3. (ligikaudselt määratletud suurusega kogus vm hulk) hányad ♦ kaasa võeti nädala osa toitu egy hétre való ételt vittek magukkal
■LS: osa+ ♦ osakorrutis mat részszorzat; osaobjekt keel részes tárgy; osavastutus részleges felelősség

otsapidi <+pidi adv>, ka otsa pidi
1. (otsaga) a végénél fogva ♦ lööb vaia otsapidi v otsa pidi maasse a végénél fogva a földbe veri a cölöpöt; heinaaeg on juba otsapidi käes már itt van a kaszálás ideje
2. (mingil määral) bizonyos mértékig, valamelyest, némiképp, valamennyire; (osaliselt) részben ♦ olen selle asjaga otsapidi tuttav valamelyest ismerem ezt a dolgot; ilmaennustus hakkab otsapidi täide minema az időjárás előrejelzés kezd részben valóra válni

otsast <otsast postp, adv>
1. postp [gen]; adv (pealt, küljest) -ról, -ről ♦ võttis mantli varna otsast levette a kabátot a fogasról; raamat kukkus kapi otsast a könyv leesett a szekrényről; lõi jääkamakal tüki otsast ära leütött egy darabot a jégtömbről
2. adv (osalt) részben, részint ♦ toitu oli nii palju, et kippus otsast halvaks minema annyi étel volt, hogy részben már kezdett megromlani; tütred on neil otsast juba mehel idősebb lányaik már házasok

paaris <p'aaris adv> vt ka paari
1. (paari moodustavalt kahekaupa koos) páros, párban ♦ jalutati paaris párban sétáltak; töötab isaga paaris az apjával párban dolgozik
2. (abielus) házas ♦ nad on juba kümme aastat paaris olnud már tíz éve házasok
■LS: paaris+ ♦ paarisarv páros szám; paariselundid páros szervek; paarisharjutus sport páros gyakorlatok; paarishobune egy pár ló; paarismäng sport páros; paarisriim kirj páros rím; paarissulgjas bot párosan szárnyalt; paaristants kettős, páros tánc; paarisuim zool páros úszó

paranema <parane[ma parane[da parane[b parane[tud 27 v>
1. (paremaks muutuma) (meg)javul ♦ ilm paraneb javul az idő; meeleolu paranes megjavult a hangulata
2. (tervenema) felépül, (fel)gyógyul; (haava kohta) (be)gyógyul ♦ haige on juba paranemas a beteg meggyógyul; haav on täielikult paranenud a seb begyógyult; raskest haigusest paranema felgyógyul a súlyos betegségből

parasjagu <+jagu adv>
1. (parajalt, vajalikul määral) elég ♦ tänavune sügis on parasjagu kuiv ez az ősz elég száraz
2. (kaunikesti, küllaltki [palju]) elég ♦ olime juba parasjagu unised már elég álmosak voltunk
3. (just praegu, just sel ajal) épp(en)

pea2 <p'ea p'ea p'ea[d pä[he, p'ea[de p'ä[id 26 s>
1. (inimese, looma keha osa) fej ♦ ümar pea kerek fej; suur pea nagy fej; linalakk pea szőke fej; punase peaga naine vörös hajú nő; värvitud peaga festett hajú; palja peaga hajadonfőtt; kaine v targa v selge peaga józan fejjel; purjus peaga részegen; mu pea valutab fáj a fejem; pead kummardama fejet hajt; pead langetama meghajt, lesüti a fejét, lehorgasztja a fejét, lecsüggeszti a fejét; kellelgi pead segi ajama megszédít/elszédít vkit; pead noogutama bólint; tal on kaabu peas kalap van a fejéén; pead murdma töri az agyát; nagu peata kana olyan, mint a kerge birka; peaga vastu seina jooksma fejjel megy a falnak; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; pead kaotama elveszti a fejét; kellelgi üle pea kasvama a fejére nő vkinek; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok; midagi pea peale pöörama a feje tetejére állít vmit; kõike pea peale pöörama mindent a feje tetejére állít; kellelegi midagi pähe taguma a fejébe ver vkinek vmit; mulle ei mahu pähe nem fér a fejembe; (kellegi) pea suitseb fő vkinek a feje; pead norgu laskma lógatja a fejét; päid (nõupidamiseks) kokku panema összedugják a fejüket; millegi kallal/üle pead murdma töri a fejét vmin; tormab nagu peata kana rohangál/szaladgál, mint a fejetlen csirke; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; pead liiva alla peitma homokba dugja a fejét; pistab pea liiva alla nagu jaanalind homokba dugja a fejét, mint a strucc; varga peas põleb müts akinek vaj van a fején, ne menjen a napra; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá
2. piltl (psüühiliste protsesside ja tunnete asupaigana) fej ♦ peaga poiss tehetséges fiú; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója; mulle tuli mõte pähe eszembe jutott egy gondolat; pähe tuupima bemagol; mu pea ei jaga nem értem; pähe õppima kívülről megtanul; arvutab peast fejben számol, fejszámol; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; tal on juba mõistus pähe tulnud benőtt már a feje lágya; ta pea lõikab jól forog az esze; peast põrunud a feje lágyára esett
3. piltl (juht, valitseja, eestvedaja, pea- v ninamees) fő ♦ riigipea államfő
4. (miski pead meenutav) fej
5. (sisekohakäänetes rõhutab millegi pea juurde v külge kuulumist) ♦ (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; kellelgi tõusevad juuksed peas püsti vkinek minden haja szála az égnek áll/mered
6. kõnek (elatiivis seisundi märkimiseks) ♦ noorest peast fiatal/ifjú éveiben, kölyök koromban; pimedast peast vaktában
■LS: pea+ ♦ peaehe fejdísz; peahaav fejseb; peahari hajkefe; peakapsas fejes káposzta; pealiigutus fejmozdulat; peanahk fejbőr; peanikutus, peanoogutus fejbiccentés, főhajtás, fejbólintó, fejbólintás; pearinglus szédülés, szédülési roham; pearaputus fejcsóválás; pearätik, pearätt fejkendő; peasalat fejes saláta; peatugi fejtámla; peavangutus fejcsóválás; peavigastus fejsérülés

peaaegu <+'aegu adv> (hulga, suuruse, määra kohta: ligemale, ligikaudu) csaknem, szinte, már-már, majdnem ♦ väljas on juba peaaegu pime a nap már-már lenyugodott; oleksin peaaegu hilinenud majdnem elkéstem

pension <p'ension p'ensioni p'ensioni p'ensioni, p'ensioni[de p'ension/e 19 s; p'ension p'ensioni p'ensioni[t -, p'ensioni[te p'ensione[id 02 s> nyugdíj ♦ invaliidsuspension rokkantsági nyugdíj; kogumispension öregséginyugdíj-megtakarítás, nyugdíj‐előtakarékosság; rahvapension állami nyugdíjbiztosítás; vanaduspension öregségi nyugdíj; pensionile minema/jääma nyugdíjba vonul; isa on juba pensionil az apa már nyugdíjas
■LS: pensioni+ ♦ pensionifond nyugdíjalap; pensioniiga nyugdíjaskor, nyugdíjkorhatár; pensionikindlustus nyugdíjbiztosítás; pensioniseadus nyugdíjtörvény

pime <pime pimeda pimeda[t -, pimeda[te pimeda[id 02 adj, s>
1. adj (valgusetu, valgusvaene) sötét ♦ pime öö sötét éj; väljas on juba pilkane/pilkaselt pime kint már körömsötét van; väljas kisub juba pimedaks kint már sötétedik
2. s (pimedus) sötétség ♦ jõudsime koju enne pimedat még sötétedés előtt értünk haza; kardan pimedat félek a sötétben; istuma pimedas ül a sötétben; pimedas on kõik kassid hallid a sötétben minden tehén fekete
3. adj (nägemisvõimetu) vak, világtalan ♦ pime poiss vak fiú; pimedad kassipojad vak cicák; laps on sündimisest saadik pime a gyermek születésétől fogva vak; pimedaks jääma megvakul; pime kana leiab ka tera piltl vak tyúk is talál szemet; pime juhib pimedat piltl vak vezet világtalant
4. s (mittenägija) vak, világtalan ♦ pimedate kool (a) vakok intézete
5. adj piltl (tegelikkuse suhtes taipamatu) vak ♦ oled sa pime, et ei märka, milline ta tegelikult on! vak vagy, ha nem veszed észre, milyen is ő valójában!
6. adj piltl (vähearenenud, harimatu, mahajäänud: inimese kohta) vak; (ajajärgu kohta) sötét ♦ poliitiliselt pime inimene politikailag vak ember; pime keskaeg a sötét középkor
7. adj piltl (ohjeldamatu, pöörane) vak ♦ pime viha vak düh
8. adj (ettenägematu, juhuslik) vak ♦ pime juhus vakszerencse
9. adj piltl (sünge, rõõmutu) sötét
■LS: pime+ ♦ pimekurt siketvak; pimelend lenn vakrepülés; pimetähn anat vakfolt

pimenema <pimene[ma pimene[da pimene[b pimene[tud 27 v> (pimeda[ma]ks minema) besötétedik, elsötétedik, elsötétül ♦ väljas hakkab juba pimenema kint már sötétedni kezd; vanamehe mõistus pimenes piltl az öregember elméje elborult

plats1 <pl'ats platsi pl'atsi pl'atsi, pl'atsi[de pl'atsi[sid_&_pl'ats/e 22 s>
1. (väljak) tér; (spordi-) pálya ♦ jaamaesine plats a pályaudvar előtti tér; spordiplats sportpálya; tenniseplats tenniszpálya; Raekoja plats Városházai tér
2. (maa-ala) tér ♦ turuplats piactér
3. (asukoht, toimumispaik) hely ♦ esimesed on juba platsis az elsők már itt vannak

protsessima <prots'essi[ma prots'essi[da protsessi[b protsessi[tud 28 v> (kohut käima) pereskedik ♦ naabrid protsessivad [teineteisega] juba rohkem kui viis aastat a szomszédok már több mint 5 éve pereskednek egymással

punguma <p'ungu[ma p'ungu[da p'ungu[b p'ungu[tud 27 v> (punga minema) bimbó(d)zik, (ki)rügyezik ♦ põõsad juba punguvad a bokrok már rügyeznek

puu <p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s>
1. (taim) fa ♦ pirnipuu körtefa; tammepuu tölgyfa; õunapuu almafa; puu kroon v võra a fa koronája; teeääred on puudega palistatud fával ültették be az utak mentét; puu ajab lehti v läheb lehte v lehtib a fa lombosodik; puud on juba lehte läinud kizöldültek már a fák; puu langetab v varistab lehti a fa lehullatja levelét; lind istub puu otsas a madár ül a fán; puud kasvasid tänavu ilusti a fák az idén szépen termettek; see puu kandis tänavu esimest korda ez a fa az idén hozott először gyümölcsöt; puu otsa ronima felmászik a fára; raputab puu otsast pirne [alla] lerázza a fáról a körtét; ei näe puude tagant/taga metsa piltl nem látja a fától az erdőt
2. (materjal, puit) fa ♦ toores puu nyers fa; puust tehtud mööbel fából készült bútor; puust lusikas fából készült kanál; ta on puupaljas piltl nincs egy fittyingje sem; vale puu all haukuma piltl alaptalanul kritizál; ta on teisest/kõvast puust tehtud piltl más/kemény fából faragták / van faragva; teeme puust ja punaseks! piltl induljunk el a kályhától!; seisab nagu puujumal piltl áll, mint egy faszent
3. (pl) (küttematerjal) fa ♦ puid lõhkuma felhasogat, fát hasogat, fát hasít; puid raiuma fát vág; puid saagima fát fűrészel
■LS: puu+ (taime kohta) ♦ puuharu a fa elágazása; puujuur fagyökér; puuhooldus fagondozás; puukoor fakéreg; puukroon fakorona; puulatv facsúcs, tető; puuliik fafajta; puuoks faág; puusüsi faszén; puutõrv fakátrány; puutüvi fatörzs, a fa törzse
puu+ (puitmaterjalist) ♦ puuehitis faépítmény; puugaas fagáz; puuhobu[ne] fából készült ló; puukirik fatemplom; puuklots fa építőkocka; puumaja faház; puunõu faedény; puupõrand fapadló; puupuhkpill fafúvós hangszer; puusild fahíd
puu+ (küttematerjaliga seotud) ♦ puuhoov fatelep; puukuur fáskamra; puulõhkumine favágás; puupliit fatüzelésű tűzhely; puuriit farakás; puuvirn máglya

põdema <põde[ma põde[da p'õe[b p'õe[tud 28 v> betegeskedik, szenved ♦ külmetushaigusi põdema megfázástól szenved; ta põeb vähki rákja van; olen kaks nädalat juba põdenud két hete betegeskedem; taim põdes pikalt a növény sokáig szenvedett; ära põe, küll leiad uue pruudi! piltl ne aggódj, találsz majd új menyasszonyt!

päris <päris adv, adj>
1. adv (täiesti, lausa) egészen, teljesen ♦ päris täpselt ma seda ei tea nem tudom egész pontosan; päris tõesti való igaz; päris alguses egészen az elején; oleme juba päris lähedal már egészen közel vagyunk
2. adj (tõeline, tegelik, ehtne) valódi, igazi ♦ see ei ole päris hõbe ez nem igazi ezüst; ta ei ole mu päris isa, vaid kasuisa ő nem az igazi apám, hanem a mostohaapám

raagu <r'aagu adv> vt ka raagus (lehed langetanuks, lehituks) lombtalan, kopár ♦ puud jäid raagu a fák lehullatták levelüket; mets läheb juba raagu az erdő már elveszti lombját

saabuma <s'aabu[ma s'aabu[da s'aabu[b s'aabu[tud 27 v> (meg)érkezik, eljön, megjön ♦ saabus kiri megjött a levél; külalised on juba saabunud a közönség már megérkezett; kui saabub laupäev ha eljön a szombat; esimesed rändlinnud saabuvad juba märtsis az első vándormadarak már márciusban megérkeznek; rong saabus Tartusse a vonat megérkezett Tartuba; kevad saabub megjön a tavasz
■LS: saabumis+ ♦ saabumisaeg érkezési idő; saabumispäev érkezési nap, érkezés napja

saadik1 <saadik postp [elat]>
1. (millest alates) óta, -tól/-től kezdve ♦ talvest saadik tél óta; lapsest saadik gyerekkora óta; olen kella kuuest saadik jalul hattól kezdve talpon vagyok; tunnen sind juba sellest saadik, kui ... már azóta ismerlek, amikor ...; ta on väikesest saadik linnas elanud kiskora óta városban élt
2. (milleni) vmeddig ♦ oli poolest kehast saadik vees félig vizes volt; seelik on põlvest saadik a szoknya térdig ér; olen juba poolest saadik nõus félig/részben már egyetértek; kiitis siinset elu taevast saadik az egekbe/egekig dicsérte az itteni életet

saama <s'aa[ma s'aa[da s'aa[b saa[vad s'aa[dud, s'a[i saa[ge s'aa[dakse 37 v>
1. (väljendab objekti siirdumist kellegi omandusse, kasutusse) (meg)kap ♦ sai kirja levelet kapott; laps saab rinda a gyerek szopik; emalt on ta saanud tumedad juuksed a gyerek az anyja sötét haját örökölte; sai koosolekul esimesena sõna az értekezleten elsőnek kapta meg a szót; sai kirjandi eest viie az esszére ötöst kapott; sain esmaabi elsősegélyt kaptam; kust võiks selle kohta infot saada? hol lehet erről információt kapni?; kui aega saan, räägin pikemalt ha lesz időm, bővebben beszélek; maja on odavalt saada a házat olcsón lehet megkapni; seda raamatut ei ole enam ühes[t]ki poes[t] saada ez a könyv egyik boltban se kapható; sain nohu náthás lettem; olen külma saanud megfáztam; terve öö ei saanud ta und egész éjjel nem tudott aludni; sain temalt kuulda, et kõik on hästi läinud hallottam tőle, hogy minden jól sikerült; saime hulga aega oodata, enne kui teised tulid sokat kellett várnunk, mielőtt jöttek a többiek; linn sai sõja ajal kõvasti kannatada a város a háború alatt sokat szenvedett; vanaisa sai sõjas jalast haavata a nagyapa a háborúban megsebesült a lábán; kedagi/midagi kaelast ära saama, kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. (hankima, muretsema) szerez ♦ kust saaks abilisi? honnan szerezhetnék/szerezzek segédeket?; nad said teise lapse nekik a második gyerekük született; jahimehed olid saanud kaks metssiga a vadászok két vaddisznót lőttek; meie võistkond sai esikoha a csapatunk első helyezést nyert
3. (väljendab tegevust, millega õnnestub objekt panna, suunata, viia mingisse kohta, olukorda, seisundisse) tud, képes, sikerül ♦ vaevaga sain ülikooli lõpetatud alig tudtam befejezni az egyetemet; ma ei saanud toitu suust alla nem tudtam lenyelni az ételt; sain talle aru pähe panna sikerült észhez térítenem; sügiseks saame majale katuse peale őszre meglesz a ház teteje; selle asja saame joonde ezt a dolgot rendbehozzuk; ei saanud pilli häälde a hangszert nem sikerült felhangolnia; haigus sai mehe pikali a betegség a férfit ágyba döntötte; poiss ei saanud mootorratast käima a fiúnak nem sikerült a motorkerékpárt beindítania; tanu alla saama bekötik a fejét; küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; peavõitu saama megüti a főnyereményt; ta sai tünga! ezt jól megszívta!; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
4. (muutuma) lesz, válik ♦ ta sai kurjaks dühös lett; märkamatult on lapsed suureks saanud a gyerekek észrevétlenül felnőttek; vihm tuleb, saate märjaks! jön az eső, megáztok!; tahaksin temaga tuttavaks saada szeretnék vele megismerkedni; poiss sai viis aastat vanaks v viieseks a fiú öt éves lett; kelleks sa tahad saada? mi akarsz lenni?; sain temaga sõbraks összebarátkoztam vele; Mari saab varsti emaks Mari nemsokára anya lesz; sa võid teiste naerualuseks saada mások előtt nevetségessé válhatsz
5. ([välja] tulema) lesz ♦ temast oleks võinud kunstnik saada művész lehetett volna; neist palkidest saab saun ezekből a gerendákból szauna lesz; talvest sai kevad a tél tavaszra fordult; mis siis minust saab? mi lesz belőlem?; remont sai korralik felújítás jól sikerült; kevadel saab meie abiellumisest juba neli aastat tavasszal már négy éve leszünk házasok; kell hakkab kaks saama nemsokára két óra lesz
6. (suutma, võima) tud, képes lesz ♦ ma ei saanud öösel magada nem tudtam éjjel aludni; ära aita, ma saan isegi ne segíts, én is meg tudom csinálni; ta ei saanud tulla nem tudott eljönni; ööbis, kus sai ott éjszakázott, ahol tudott; nii ei saa enam edasi elada így nem lehet tovább élni; ma ei saa sinu eest alla kirjutada nem írhatom alá helyetted
7. (jõudma, pääsema kohta v kohast, teat asendisse, seisundisse, tegevusse vms) ♦ saa siis ilusasti koju! menj szépen haza!; kuidas sa nii äkki siia said? hogy kerültél ilyen hirtelen ide?; ma pole ammu kodukanti saanud régóta nem voltam a szülőhelyemen; isa sai just äsja seitsekümmend täis az apa épp betöltötte a hetvenet; kõigest saab lõpuks himu täis az embernek a végén mindenből elege lesz; buss sai lõpuks liikuma a busz végül el tudott indulni; tehke silmapilk, et minema saate! azonnal tűnjetek el innen!; sain kartulid kooritud meghámoztam a krumplit
8. kõnek (sisult 1. isikut esindavates passiivilausetes) ♦ kõik saab tehtud minden meglesz; suvel sai palju reisitud a nyáron sokat utaztunk; külas sai kõvasti söödud a vendégségben sokat ettünk
9. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, möönmist) ♦ saagu mis saab, mina lähen lesz ami lesz, én elmegyek; ta pole targemaks saanud ega saa saamagi nem lett okosabb és nem is lesz
■LS: saamis+ ♦ saamislugu vmi keletkezésének a története, eredet

seitsekümmend <seitse+kümmend s'eitsme+k'ümne seitse[t+kümme[t_&_seitse[t+kümmend -, s'eitsme+k'ümne[te s'eitsme+k'ümne[id 05 num> hetven ♦ seitsekümmend viis hetvenöt; kuussada seitsekümmend hatszázhetven; seitsekümmend tuhat hetven ezer; seitsmekümnel v seitsmelkümnel leheküljel hetven oldalon; vanaema pole veel seitsekümmendki a nagymama még hetvenéves sincs; ta läheneb juba seitsmekümnele közel jár a hetvenhez; buss sõidab seitsmekümnega a busz hetvennel megy

sisse tulema (tulles kuhugi sisenema) bejön, megérkezik ♦ võin ma sisse tulla? bejöhetek?; rong tuli juba [jaama] sisse vonat már megérkezett a pályaudvarra

staažikas <staažikas staažika staažika[t -, staažika[te staažika[id 02 adj> (pika staažiga) rangidős ♦ staažikas pedagoog rangidős pedagógus; poiss on juba staažikas varas a fiú már tapasztalt tolvaj

suutma <s'uut[ma s'uut[a suuda[b suude[tud, s'uut[is s'uut[ke 34 v> (võima, jaksama) bír; (toime tulema, midagi oskama v saavutama) tud, képes/képtelen vmire/-ni ♦ haige ei suuda istuda a beteg nem tud ülni; jooksin nii kiiresti, kui suutsin futottam, amilyen gyorsan csak tudtam; ohver suudab juba rääkida az áldozat már képes beszélni; ma ei suuda enam nem bírom tovább; teen, mis suudan megteszem, amit tudok; ma ei suuda meenutada nem vagyok képes visszaemlékezni; vaevu suudab pidurdada alig bírja fékezni

sült <s'ült süldi s'ülti s'ülti, s'ülti[de s'ülti[sid_&_s'ült/e 22 s> (külmtoit lihast, kalast) kocsonya ♦ kalasült halkocsonya; kanasült csirkekocsonya; lihasült húskocsonya; sea[liha]sült sertéskocsonya; vasika[liha]sült, vasikalihast [keedetud] sült borjúkocsonya; sült on juba kallerdunud a kocsonya már megdermedt; õhtuks söödi sülti vacsorára kocsonyát ettek
■LS: süldi+ ♦ süldikauss kocsonyatál; süldiliha kocsonyahús

tagasi <tagasi adv; tagasi postp [nom], postp [part]>
1. adv (vastassuunas) vissza ♦ poiss vaatas tagasi a fiú visszanézett; edasi-tagasi oda-vissza; pilet Tartust Tallinna ja tagasi jegy Tartuból Tallinnba és vissza, retúrjegy Tartuból Tallinnba
2. adv (osutab lähtekohta/seisundisse jõudmisele) vissza ♦ kas ta on juba reisilt tagasi? ő már visszajött az utazásból?; mind võeti tagasi tööle visszavettek dolgozni; minister astus oma kohalt tagasi a miniszter lemondott a tisztségéről
3. adv (liikumine vastassuunas) hátrafelé, visszafelé ♦ libiseb aeglaselt tagasi lassan visszafelé csúszik
4. postp [nom], postp [part] (teatud ajavahemik mineviku suunas) ezelőtt ♦ see juhtus aasta tagasi ez egy évvel ezelőtt történt
■LS: tagasi+ ♦ tagasilöök visszaesés, kudarc; tagasimõju visszahatás; tagasiost visszavétel; tagasireis visszautazás; tagasiside visszajelzés; tagasisõit visszautazás; tagasivaade visszapillantás

tassima <t'assi[ma t'assi[da tassi[b tassi[tud 28 v> (pingutades kandma, vedama korduvalt v eri suundades) cipekedik, hurcolkodik; (üks kord, kindlas suunas) cipel, hurcol ♦ mis sa sest lapsest tassid, ta oskab juba ise käia mit cipeled azt a gyereket, tud ez már járni; tassis sõpra endaga igale poole kaasa barátját mindenüvé magával hurcolta

teenima <t'eeni[ma t'eeni[da teeni[b teeni[tud 28 v>
1. (elatist hankima, palka vm sissetulekut saama) keres ♦ endale leiba teenima kenyeret keres; elatist teenima megélhetést keres; teenin hästi, kuid tunnen end vaesena jól keresek, de szegénynek érzem magam
2. (ametis v teenistuses olema, jumalateenistust pidama, aega teenima) szolgál ♦ poeg teenib kalalaeval madrusena a fia matrózként szolgál egy halászhajón; aega teenima hadseregben szolgál; missal teenis diakon a misén diakónus teljesítette a szolgálatot; kahte jumalat ei saa korraga teenida nem lehet egy seggel két nyerget megülni; kahte isandat ei saa korraga teenida nehéz két úrnak szolgálni
3. (kelleks-milleks kasulik olema, [kultuslikult] austama, mille funktsiooni täitma) (ki)szolgál ♦ õilsat eesmärki teenima jó szolgálatot tesz; see maja on juba mitut põlvkonda teeninud ez a ház már több nemzedéket kiszolgált
4. (midagi pälvima) kiérdemel, megérdemel ♦ ta on rahva usalduse välja teeninud kiérdemelte a nép bizalmát; kurjategija sai teenitud karistuse az elkövető megérdemelt büntetést kapott

tegutsema <tegutse[ma tegutse[da tegutse[b tegutse[tud 27 v>
1. (tegevuses olema, midagi tegema, toimetama) cselekszik ♦ ta mitte ainult ei rääkinud, vaid ka tegutses nemcsak beszélt, hanem cselekedett is; tegutsesin mõtlematult gondolkodás nélkül cselekedtem
2. (mingi töö v tegevusega pidevalt seotud olema) tevékenykedik, ténykedik, működik ♦ ta tegutseb advokaadina ügyvédként tevékenykedik; ühing on tegutsenud juba kolm aastat az egyesület már három éve működik; kirjastus lakkas tegutsemast a kiadó megszűnt
■LS: tegutsemis+ ♦ tegutsemisluba működési engedély; tegutsemistahe tettvágy; tegutsemisvabadus tevékenység szabadsága