[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

all1 <'all postp, adv> vt ka alla, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allpool, madalamal, millegi sees, küljes) alatt, lent, lenn ♦ laua all az asztal alatt; puu all a fa alatt; kaenla all a hóna alatt; all elas skulptor lent egy szobrász lakott; tuli on pliidi all a tűzhelyen ég a tűz; metsa all on pime az erdőben sötét van; mantel oli peal ja kampsun all kabát volt rajta és alatta egy pulóver
2. postp [gen] (mille juures, lähedal) -nál/-nél ♦ akna all az ablaknál; minu silme all szemem láttára; kellegi nina all vkinek az orra előtt
3. postp [gen] (millegi tegevus- v mõjupiirkonnas, mingis seisundis) ♦ rahvusvahelise kaitse all olevad pagulased nemzetközi védelmet élvező menekültek; keelu all (be)tiltás alatt; haiguse all kannatama betegségben/betegségtől szenved

hais <h'ais haisu h'aisu h'aisu, h'aisu[de h'aisu[sid_&_h'ais/e 22 s> bűz, büdösség, szag ♦ iiveldama panev v ajav hais hányingerkeltő szag; vastik hais förtelmes bűz; higihais izzadságszag; kõrbehais égett szag; sõnnikuhais trágyaszag; tekitab vänget haisu erős bűzt áraszt; lihal on juba hais juures a húsnak már szaga van

hargnema <h'argne[ma h'argne[da h'argne[b h'argne[tud 27 v>
1. (harudeks jagunema) ágazik, elágazik; (omaette haruks) leválik; (kaheks jagunema) kettéágazik ♦ raudtee hargneb kaheks a vasútvonal kettéágazik; parkla juures hargneb tee kahte suunda a parkolónál kétfelé ágazik az út; puu hargneb tüvest a fa tőből elágazik; hargnenud ahelaga süsivseinikud elágazó láncú szénhidrogének; meie eluteed hargnesid az életútjaink szétváltak
2. (eri suundadesse laiali liikuma) különválik ♦ meil oleks tark hargneda úgy az ésszerű, ha különválunk
3. (lahti tulema, harunema) foszlik; (sõlme kohta) oldódik; (kudumi kohta) bomlik; (õmblustest lahti) feslik ♦ sukk on hargnenud felszaladt a harisnya; õmblused on hargnenud kibomlott a varrás
4. (edenema, arenema) alakul

hea <h'ea h'ea h'ea[d -, h'ea[de h'ä[id 26 adj, s>
1. adj jó ♦ hea arst jó orvos; hea enesetunne jó közérzet; hea idee jó ötlet; hea ilm jó idő; hea iseloom jó természet, jellem; head isu! jó étvágyat!; hea võimalus (millekski) jó alkalom vmire; hea kasvatus jólneveltség; head kavatsused jó szándék; head kombed móres; hea kuulmine jó hallás; hea käitumine jó viselkedés; hea leib jó kenyér; hea maa jó föld; kellelgi on hea maine jó híre van vkinek; hea mõte jó gondolat, jó ötlet; hea mängija jó játékos; hea nõu jó tanács; hea näide jó példa; head tulemused jó eredmények; head uudis jó hír; hea voodi jó ágy; hea õppeedukus jó btanulmányi eredmény; hea tuju jó kedv; heal tasemel színvonalas; vanal heal ajal a régi szép időkben; ühel heal päeval egy szép napon; head aega! viszontlátásra; häid pühi! kellemes ünnepeket!, kellemes ünnepeket (kívánunk)!; head reisi, head teed! jó utat!; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; head õhtut! jó estét!; head ööd! jó éjt!, jó éjszakát!; kõike head! minden jót!; head kuulajad! kedves hallgatóság!; olge nii hea legyen szíves; olge hea, aidake mind! legyen szíves, segítsen (nekem)!; hea tervise juures olema jó egészségnek örvend, jó állapotban van; tal on hea maitse jó ízlése van; endast heal arvamusel olema túl sokat gondol magáról; heas tujus olema jó kedve van, jókedvű; tal on hea põli jó sora van; head muljet jätma jó benyomást tesz; meil oli hea läbisaamine jó viszonyban voltunk; kedagi hea ja paremaga kostitama tyúkkal, kaláccsal tart vkit; ole hea ja tule siia! légy szíves, gyere ide!; mul on hea meel nagyon örülök; teen seda hea meelega szívesen csinálom ezt; saime hea vastuvõtu osaliseks jó fogadtak, kedves fogadtatásban volt részünk; heal juhul tuleb ta alles homme a legjobb esetben csak holnap jön; sul hea rääkida neked könnyű beszélned; hea kui õhtuks jõuame kõik tehtud jó, ha estére mindennel elkészülünk; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha a vége jó; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van
2. adj (rohke, ohter, paras, tugev, suur) jó ♦ hea korvitäis seeni jó kosárnyi gomba; hea summa raha jó kis összeg, szép összeg; ootasin sind hea pool tundi egy jó fél órát vártalak
3. s (miski väärtuslik, hinnatav, kasulik, meeldiv) jó ♦ head mäletama a jóra emlékezni; miski teeb head vmi jólesik, jót tesz; soovin sulle ainult head csupa jót kívánok neked; temast räägitakse üksnes head csak jókat mondanak róla; mis hea pärast? mi a csodáért?; heakene küll! jól van!; see asi ei lõpe heaga semmi jót nem jelent; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül; liiga palju head pole hea jóból is megárt a sok; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
4. s (koolihinne) jó ♦ tunnistusel olid üksnes head ja väga head a bizonyítványában csak jó és jeles volt

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

jaol <j'aol adv> vt ka jaole, jaolt (osa saamas, kohal, juures) jelen, itt/ott van, a helyén ♦ kui ema õunu tõi, olid lapsed nagu üks mees jaol amikor az anya meghozta az almát, a gyerek ott voltak mind egy szálig; naaber oma pärimistega kohe jaol a szomszéd a kérdéseivel azonnal itt van; poisid said vaevalt mürama hakata, kohe isa jaol a fiúk alig kezdtek el ordítozni, az apjuk azonnal ott volt

jaoskond <j'aosk'ond j'aoskonna j'aosk'onda j'aosk'onda, j'aosk'onda[de j'aosk'onda[sid_&_j'aosk'ond/i 22 s> részleg, osztály ♦ arstijaoskond körzeti orvosi rendelő; majandusjaoskond gazdasági részleg, gazdasági osztály; politseijaoskond rendőrség, rendőrőrs, kapitányság; sidejaoskond posta; valimisjaoskond szavazóhelyiség, választóhelyiség; kaevanduse jaoskond bányászati osztály; politseinik viis korrarikkuja jaoskonda a rendőr bevitte a rendbontót a rendőrségre/kapitányságra; arst käib oma jaoskonna haigete juures az orvos meglátogatja körzetének betegeit
■LS: jaoskonna+ ♦ jaoskonnaarst körzeti orvos; jaoskonnahaigla körzeti kórház; jaoskonnakohus körzeti bíróság, kerületi bíróság; jaoskonnakomisjon kerületi/körzeti bizottság; jaoskonnaülem osztályparancsnok

jorutama <joruta[ma joruta[da joruta[b joruta[tud 27 v>
1. (jorisedes laulma) kornyikál ♦ jorutas mingit lauluviisi valami dalt kornyikált; teisele laulule jorutab ta juba kaasa a második dalt már megpróbálja együtt énekli
2. (pikalt-laialt kõnelema) locsog, fecseg; (porinal) motyog; (arusaamatult) hadar ♦ jorutab pikalt-laialt maailma asjadest hosszasan fecseg a világ dolgairól
3. (aega viitma v raiskama) fecseg, locsog, hablatyol ♦ pole mõtet kauem jorutada, tuleb tegutseda nincs értelme tovább fecsegi, cselekedni kell; jorutas pool päeva poe juures fél napot hablatyolt a boltnál; hakkame minema, ära joruta! menjünk, ne fecsegj!

juuksur <j'uuksur j'uuksuri j'uuksuri[t -, j'uuksuri[te j'uuksure[id 02 s> fodrász, fodrászüzlet ♦ lastejuuksur gyerek fodrász; meestejuuksur borbély; naistejuuksur női fodrász; käin iga nädal juuksuri juures hetente járok a fodrászhoz; käin juuksuri juures juukseid lõikamas hajat vágatni járok a fodrászhoz
■LS: juuksuri+ ♦ juuksurikäärid fodrász olló; juuksurisalong fodrászat, fodrászüzlet; juuksuritöökoda fodrászat; juuksuriäri fodrászat

juures <juures postp, adv>
1. postp [gen] (vahetus läheduses) mellett ♦ akna juures az ablaknál, az ablak mellett; istu natuke minu juures ülj egy kicsit itt mellettem; ootan sind silla juures a hídnál várlak, várlak a hídnál; ajasime juttu tassi kohvi juures elbeszélgettünk egy csésze kávé mellett
2. postp [gen] (kelle asu- või tegevuskohas) ♦ ta käis eile minu juures tegnap nálam járt; tüdruk kasvas üles vanaema juures a lány a nagymamája mellett nőtt fel; käisin arsti juures az orvosnál jártam; ülikond on õmmeldud hea rätsepa juures az öltönyt jó szabónál varratam; kooli juures tegutseb kirjandusring az iskolában irodalmi kör tevékenykedik; õppis kuulsa helilooja juures híres zeneszerzőnél tanult
3. postp [gen] (osutab kellelegi-millelegi, teatavale suhtele) mellett, -nál, -nél ♦ mulle ei meeldi see joon tema juures nem tetszik nekem ez a vonása; mis sind selle juures häirib? mi zavar téged ebben?; sel noormehel on suur menu tütarlaste juures ez a fiatalember nagyon sikeres a lányoknál, ennek a fiatalembernek nagy sikere van a lányoknál; sinu võimaluste juures a te lehetőségeid mellett; võpatasin selle mõtte juures összerezzentem erre a gondolatra; ta on hea tervise juures jó egészségben van; võimu juures on konservatiivid a konzervatívok vannak hatalmon
4. adv (vahetus läheduses) közelben ♦ olin juures, kui see juhtus ott voltam, amikor ez történt; olin juba päris juures, kui ta mind märkas már a közelében voltam, amikor észre vett
5. adv (küljes, lisaks)- ♦ piimal on võõras maitse juures furcsa íze vana tejnek; riietel on koirohu lõhn juures a ruhának molyírtó szaga van; sel lool on halb maik juures bűzlik valami ebben a történetben, valami sántít, ebben a történetben, valami nem kerek ebben a történetben

kallal <kallal postp, adv> vt ka kallale
1. postp [gen] (mille juures tegevuses, ametis) -on/-en/-ön ♦ käsikirja kallal töötama a kéziraton dolgozik
2. postp [gen] (osutab ründava tegevuse objektile) ♦ hulga laste kallal on nende endi vanemad füüsilist vägivalda tarvitanud sok gyermeket ütlegelnek hevesen saját szüleik
3. adv (ahistamas, kimbutamas) ♦ mul on mingisugune tõbi v haigus kallal valami betegségem van

kiiskama <k'iiska[ma kiisa[ta k'iiska[b kiisa[tud 29 v> ragyog ♦ vasknõud kiiskavad päikese käes rézedények ragyognak a napfényben; nende juures kiiskas kõik puhtusest minden ragyog náluk a tisztaságtól

kohal <kohal postp, adv> vt ka kohale, kohalt
1. postp [gen] (millest-kellest ülalpool, kõrgemal) fölött, felett ♦ linna kohal a város fölött
2. postp [gen] (mille juures, lähedal) -nál/-nél
3. adv (ettenähtud paigas) jelen, a helyén ♦ kohal olema jelen van; kõik on kohal mindenki jelen van; sind polnud kohal nem voltál jelen

kost <k'ost kosti k'osti k'osti, k'osti[de k'osti[sid_&_k'ost/e 22 s>
1. (söök, toidupoolis) koszt ♦ kosti ja peavari koszt és kvártély
2. (kellegi juures korteris ja söögil olemine) koszton van vkinél ♦ enda juurde kostile võtma kosztba fogad vkit

kõrval1 <kõrval postp, adv> vt ka kõrvale, kõrvalt
1. postp [gen] (kelle-mille juures, ligidal, järgnevuses) mellett ♦ tool on ukse kõrval a szék az ajtó mellett van; minu kõrval istuv tüdruk a mellettem ülő lány; kes seisab suure kollase auto kõrval? ki áll a mellett a nagy sárga autó mellett?
2. postp [gen] (samaaegselt millega, lisaks) mellett
3. postp [gen] (kellega-millega võrreldes) vmihez/vkihez képest ♦ mis on minu töö sinu töö kõrval! az én munkám a tiedhez képest semmi!
4. adv (juures, ligidal) mellett ♦ kes tal kõrval seisab? ki áll mellette?

käealune <+alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 s> (kellegi juhatusel v abilisena töötaja) segédmunkás; (meistri juures) inas

käima <k'äi[ma k'äi[a k'äi[b k'äi[dud, k'äi[s käi[ge käi[akse 38 v>
1. (kõndima) jár; (kindlas suunas) megy ♦ jala v jalgsi käima gyalog jár; kikivarvul käima lábujjhegyen jár/megy; laps õpib käima járni tanul a gyerek; kuidas käsi käib? hogy vagy/van?
2. (kuhugi minema ja tagasi tulema) jár ♦ arsti juures käima orvoshoz jár; poes käima elmegy a boltba; jahil käima vadászik; jalutamas käima sétáltat; ujumas käima úszni jár; kinos käima moziba jár; koolis käima iskolába jár; tööl käima munkába jár; kirikus käima templomba jár; loengutel käima előadásokra jár, előadásokat látogat; vannis käima fürdik, fürdőt vesz, megfürdik; ta käis mul külas meglátogatott
3. (hrl imperatiivis) kõnek (kao, kasi) megy ♦ käi minema! húzz el innen!, tűnés!; käi minema! takarodj innen!
4. (liikuma, kurseerima) jár ♦ öösel trammid ei käi éjjel a villamosok nem járnak; mul käib kaks ajalehte nekem két újság jár
5. (kukkuma) leesik
6. (masinate, seadmete kohta: töötama, talitlema) működik, megy ♦ kell käib täpselt az óra pontosan jár; mootor käib megy a motor
7. (toimuma, ajaliselt edenema) megy ♦ töö käib hommikust õhtuni reggeltől estig megy a munka; asi on käimas a dolog folyamatban van
8. (males, kabes, kaardimängus) lép ♦ etturiga käima a gyaloggal lép; lipuga käima a futóval lép; Käi, sinu kord on! Lépj, te vagy soron!
9. (kurameerima, sõbrustama) jár ♦ tüdruk käib juba poistega a lány már fiúkkal jár
10. (kulgema, suunduma, ulatuma) megy
11. (kõlbama, sobima) elmegy, megteszi ♦ esialgu käib küll egyelőre megteszi
12. (kahjustavalt mõjuma) megy ♦ närvidele käima az idegeire megy; miski käib kellelegi närvidele az agyára megy vkinek vmivel, idegeire megy vkinek vki/vmi
13. (kedagi-midagi puudutama) vonatkozik ♦ kogunemisalade kohta käivad nõuded a gyülekezési helyekre vonatkozó követelmények; see käib tema kohustuste hulka kötelességei közé tartozik; see käib teise asja kohta ez más dologra vonatkozik
14. (käärima) erjed ♦ õlu käib erjed a sör; vein käib forr a bor
15. kõnek (toimima, talitama) jár ♦ sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár

käsilane <käsilane käsilase käsilas[t käsilas[se, käsilas[te käsilas/i 12 s>
1. (kuulekas abiline) csatlós, bérenc
2. (käealune meistri juures) inas

köök <k'öök köögi k'ööki k'ööki, k'ööki[de k'ööki[sid_&_k'öök/e 22 s> (ruum, rahvuslik toiduvalmistusviis) konyha ♦ avar v ruumikas köök tágas konyha; väike köök kicsi konyha; suveköök nyári konyha; väliköök tábori konyha; teeb köögis süüa főz a konyhában; nende juures on hea köök jó konyha van náluk; prantsuse köök francia konyha
■LS: köögi+ ♦ köögiabiline konyhaszolgáló; köögijäätmed konyhahulladék; köögikapp konyhaszekrény; köögikombain háztartási robotgép; köögilõhn konyhaszag; köögimööbel konyhabútor; kööginurk főzőfülke, teakonyha; köögipõll konyhakötény; köögirätik konyharuha, törlőruha; köögisisustus konyhaberendezés; köögitarbed konyhai eszköz

külmuma <k'ülmu[ma k'ülmu[da k'ülmu[b k'ülmu[tud 27 v> (külma tõttu hukkuma, jäätuma) fagy, megfagy, befagy; (külmast kahjustuma) megfagy ♦ üks kodutu külmus surnuks halálra fagyott egy hajléktalan; elavhõbe külmub 39 kraadi juures a higany –39 foknál fagy; vesi külmub jääks a víz jéggé fagy; jõgi on kohati põhjani külmunud helyenként fenékig fagyott a folyó vize; lumetormis külmus ta kõrv ära a hóviharban megfagyott a füle
■LS: külmumis+ ♦ külmumisoht a fagyás veszélye; külmumispunkt füüs fagypont; külmumissurm fagyhalál; külmumissügavus a fagyás mélysége

leinaline <leinaline leinalise leinalis[t leinalis[se, leinalis[te leinalis/i 12 adj, s>
1. adj gyászos ♦ leinaline meeleolu gyászos hangulat
2. s gyászoló ♦ leinalised puusärgi juures gyászolók a ravatalnál

ligi <ligi adv, postp, prep>
1. adv; postp [gen] (lähedal(e), juurde, juures, kaasa(s)) -hoz/-hez/-höz, vmihez közel ♦ mul pole täna rahakotti ligi nincs nálam pénztárcám ma
2. adv (peaaegu, umbes) majdnem, szinte ♦ ligi kaks tundi majdnem két óra; minust ligi kümme kilo raskem nálam majdnem tíz kilóval nehezebb
3. prep [part]; postp [part], postp [gen] (lähedal(e), peaaegu vastu v vastas) vmi közelében, vmi mellett ♦ suvila on ligi merd a nyaraló tenger közelében van

lisand <lisand lisandi lisandi[t -, lisandi[te lisande[id 02 s>
1. (lisatud aine, osis, ese) kiegészítés; (prae juures) köret
2. (teisejärguline v ebasobiv osis) adalék(anyag)
3. keel (nimisõnaline täiend, apositsioon) értelmező, apozíció

lokkama <l'okka[ma loka[ta l'okka[b loka[tud 29 v>
1. (lopsakalt kasvama) (el)burjánzik
2. piltl (hrl millegi halva kohta: vohama) túlteng, burjánzik ♦ nende juures lokkas bürokraatia túltengett náluk a bürokratizmus

mõistus <m'õistus m'õistuse m'õistus[t m'õistus[se, m'õistus[te m'õistus/i_&_m'õistuse[id 11_&_09 s>
1. (aru, arusaamisvõime) ész, értelem, elme ♦ terve v kaine mõistus józan ész; terav mõistus éles ész; mõistust on tal omajagu ő elég értelmes; üle mõistuse käima meghaladja az értelmét; pane oma mõistus tööle!, võta mõistus kokku! térj az eszedre!; kus su mõistus enne oli! hova tetted az eszedet!; tule mõistusele! ne bomolj!; tal on juba mõistus pähe tulnud benőtt már a feje lágya; ta pole mõistuse juures nincs magánál
2. kõnek (teadvus, meelemärkus) eszmélet

ninapidi <+pidi adv>, ka nina pidi
1. (ninast kinni hoides, nina ees, ninaga millegi sees v vastu, nina pidi) orránál fogva, orrával ♦ pistsin v surusin kassipoja ninapidi piima sisse belenyomtam a kismacska orrát a tejbe; kedagi ninapidi vedama orránál fogva vezet vkit
2. (ninaga, näoga millele-kellele õige lähedal[e]) ♦ lapsed on igal pool ninapidi juures a gyerekek mindenbe beleütik az orrukat

nõupidamine <+pidamine pidamise pidamis[t pidamis[se, pidamis[te pidamis/i 12 s> tárgyalás, tanácskozás, megbeszélés, értekezlet, értekezés; (erialane) ankét ♦ kiirnõupidamine gyors értekezlet; tippnõupidamine csúcstalálkozó; kutsuti kokku nõupidamine ülést hívtak össze; osakonnajuhatajad on direktori juures nõupidamisel a művezetők az igazgatónál vannak megbeszélésen; ta ei võtnud nõupidamisest osa nem vett részt az értekezleten; polnud enam aega nõupidamiseks nem volt idő értekezni
■LS: nõu+pidamis+ ♦ nõupidamiskoht a tárgyalás/értekezlet/megbeszélés helye; nõupidamissaal tanácsterem

pagun <pagun paguni paguni[t -, paguni[te pagune[id 02 s> (õlak vormirõivastusel) váll-lap; (moedetail tsiviilriietuse juures) vállpánt

pool1 <p'ool postp, adv>
1. postp [gen], postp [adess] (suunas) oldal, felől, fél ♦ aknad on tänava pool az ablakok az utca felől vannak, az ablakok az utca oldalán vannak; maja on teisel pool jõge a ház a folyó túloldalán van, a ház a folyó másik felén/partján van
2. adv; postp [gen], postp [adess] (kandis, kohas, kellegi juures, kellegi poolel) mellett, -nál/-nél ♦ igal pool mindenütt, mindenhol; elab kuskil Pärnu pool valahol Pärnu táján lakik; ööbisin sugulaste pool a rokonaimnál éjszakáztam; õigus on sinu pool igazad van, az igazság a te oldaladon van
3. adv (liitsõna järelosana) ♦ allpool alatt, lent; eespool előtt, elől, előbb; sealpool ott, másik oldalon, arrafelé; seespool belül, bent
4. adv (pooleldi, osalt) félig ♦ mõnulesin pool tukkudes tugitoolis jól éreztem magam a karosszékben félig bóbiskolva; elas talus pool teenijana, pool kasulapsena félig szolgaként, félig fogadott gyerekként élt a birtokon

püsima <püsi[ma püsi[da püsi[b püsi[tud 27 v>
1. (mingis kohas, asendis, seisundis vms) marad ♦ paigal püsima a helyén marad; püsi paigal! maradj mozdulatlan!, ne mozogjál!; püsib vaevu jalul/püsti alig marad fenn; teema juures püsima a tárgynál marad; kodus püsima otthon marad; elus püsima életben marad; veepinnal püsima a víz felszínén marad; hinnad püsisid stabiilsena az árak stabilak maradtak
2. (kestma) tart ♦ soe ilm püsib a meleg idő tovább tart

regulaarselt <regul'aarselt adv> rendszeresen ♦ käin regulaarselt hambaarsti juures rendszeresen járok a fogorvoshoz

riid <r'iid riiu r'iidu r'iidu, r'iidu[de r'iidu[sid_&_r'iid/e 22 s> (tüli) veszekedés, civakodás, viszály, veszekedés, perpatvar ♦ kellegagi riidu kiskuma veszekedést kezd vkivel; riidu õhutama viszályt szít; alatises riius elama örökös perpatvarban élnek; naabrite juures oli suur riid nagy összeveszés volt a szomszédban

rüsin <rüsin rüsina rüsina[t -, rüsina[te rüsina[id 02 s>
1. (trügimine, tunglemine) tolakodás, tumultus, tülekedés ♦ sissepääsu juures tekkis suur rüsin nagy tumultus keletkezett a bejáratnál
2. (kähmlus, madin) dulakodás

segane <segane segase segas[t -, segas[te segase[id 10 adj>
1. (ebaselge) zűrzavaros, zavaros, gázos; (hägune, sogane) áttekinthetetlen, homályos; (selgusetu, seosetu) kusza ♦ praegune rahastamisviis on liiga keeruline ja segane a finanszírozás jelenlegi megközelítése túl bonyolult és homályos; segane lugu zavaros história; segane vastus zagyva válasz, zavarba ejtő válasz; segased ajad zavaros idők, zűrzavaros idők; segaste tunnetega vegyes érzelmekkel
2. (mitte täie mõistuse juures) összezavarodva, megzavarodva ♦ hirmust segane a félelemtől össze van zavarodva; õnnest segane a boldogságtól összezavarodva; ta on peast segane meg van zavarodva

surm <s'urm surma s'urma s'urma, s'urma[de s'urma[sid_&_s'urm/i 22 s>
1. (organismi elutegevuse lakkamine) halál ♦ enneaegne surm korai halál; hea v ilus v õnnis v kerge surm könnyű halál; hirmus v kole surm rút halál; loomulik surm természetes halál; must surm fekete halál; kangelassurm hősi halál; poomissurm, surm võllas kötél általi halál; vabasurm öngyilkosság; varjusurm tetszhalál; äkksurm, äkiline surm hirtelen halál; võitleb elu ja surma peale élet-halál harcot vív; surm suu juures v silme ees v silmaga näha szembenéz a halállal; elu ja surma küsimus élet-halál kérdése; surma kartma fél a haláltól; kedagi surma mõistma halálra ítél vkit; surma saama halálat leli; surmani truu hűséges a sírig; surmani mindhalálig; kahte surma ei sure keegi egy életem, egy halálom
2. (surm sümboolse kujuna, personifitseeritult) halál ♦ halastamatu surm kegyetlen halál; vikatiga surm a halál kaszája; suure surmaga nagy nehezen, üggyel-bajjal
■LS: surm+ ♦ surmigav dögunalmas, rém unalmas, halálosan unalmas; surmkahvatu halálsápadt; surmkindel egészen biztos; surmtõsine halálosan komoly; surmvaikne halálosan csendes; surmväsinud agyonfáradt, halálosan fáradt, hullafáradt, holtfáradt, dögfáradt
surma+ ♦ surmaeelne halál előtti; surmahaigus halálos betegség; surmaheitlus haláltusa; surmahirm halálfélelem; surmaingel halálangyal; surmajuht[um] haláleset; surmajärgne halál utáni; surmakorin halálhörgés; surmakuulutus gyászjelentés; surmalaager haláltábor; surmalaps halál fia; surmamõistetu halálraítélt; surmanuhtlus halálbüntetés; surmaotsus halálos ítélet; surmapatt főbűn, halálos bűn; surmapiin halálkín; surmapõhjus a halál oka, halálok; surmapõlgus halálmegvetés; surmariik halálország; surmasõnum, surmateade halálhír; surmatunnistus halotti bizonyítvány, halotti anyakönyvi kivonat; surmauni halálos álom; surmavaenlane halálos ellenség; surmavaikus síri csend; surmaähvardus halálos fenyegetés

terrass <terr'ass terrassi terr'assi terr'assi, terr'assi[de terr'assi[sid_&_terr'ass/e 22 s> (lahtine platvorm ehitise juures); geol (astangutevaheline rõhtne maapind); kunst (aiakunstis tehisastangu rõhtne osa) terasz ♦ kohviku terrass a kávéház terasza

valvama <v'alva[ma valva[ta v'alva[b valva[tud 29 v>
1. (pidevalt jälgima, silma peal hoidma) őriz, strázsál, vigyáz ♦ koer valvab maja a kutya őrzi a házat; kui ema ära läheb, kes siis laste järele valvab? ha az anyjuk elmegy, ki vigyáz a gyerekekre?; maja ees valvavad püssimehed a ház előtt puskás emberek strázsálnak; valva oma kotti ka vigyázz a táskádra is; vange valvama foglyokat őriz
2. (ärkvel olema) virraszt, ébren van ♦ haige juures valvama a beteg mellett virraszt
3. (kellegi tööd, tegevust kontrollima)) felügyel, őrködik ♦ valitsus valvab toetuse kasutamise järele a kormány felügyeli a támogatás felhasználását

valvel <v'alvel adv>
1. (valvamas) őrködik; (valvsana olema) készültségben áll ♦ olime öösel ladude juures valvel éjszaka őrködtünk a raktáraknál
2. (ärkvel) ébren van
3. (valveseisangus) vigyázzállásban; (käsklus selleks) vigyázz! ♦ valvel seisma vigyázzban áll

ääres <ääres postp, adv> vt ka äärde, äärest
1. postp [gen] (mille v kelle juures, kõrval) mellett, mentén ♦ suvila asub järve ääres a nyaraló a tó mellett van; seisab akna ääres az ablaknál áll; istusime laua ääres az asztalnál ültünk
2. adv ([ääre] küljes) szélén ♦ rätil on narmad ääres a kendő széle rojtos

öö <'öö 'öö 'öö[d ö[he, 'öö[de_&_öö[de 'öö[sid_&_'ö[id 26 s> éj, éjszaka, éjjel ♦ kuuvalge öö holdvilágos éjszaka; unetu öö álmatlan éjszaka; pilkane v kottpime öö vaksötét éjszaka; valged ööd fehér éjszakák; hilisöö késő éjszaka; kesköö éjfél; sügisöö őszi éjszaka; uusaastaöö szilveszter éjszaka; eelmisel ööl múlt éjszaka; öö varjus az éj leple alatt; kogu v terve öö v öö läbi v otsa sadas vihma egész éjszaka esett (az eső); see juhtus ööl vastu pühapäeva vasárnap virradóra történt; võõras kadus öhe az idegen eltünt az éjszakában; magas ema juures ööd az anyjánál éjszakázott; töötas hilise v hilja ööni késő éjszakáig dolgozott; olin kogu öö üleval egész éjjel ébren voltam; uinus alles hommiku poole v hommiku poolt ööd csak hajnal felé aludt el; head ööd! jó éjt!, nyugodalmas jó éjszakát (kívánok)!, jó éjszakát!
■LS: öö+ ♦ ööbinokkel éjszakai távcső; ööelu éjszakai élet; ööinimene éjszakai ember; öökapp éjjeliszekrény; öölamp éjjeli lámpa; ööliblikas éjjeli lepke; ööpimedik, ööpimedus éjjeli sötétség, az éjszaka sötétsége; ööpott éjjeliedény; öötöö éjszakázás; öötööline éjszakás; öövahetus éjszakázás; öövaht bakter, éjjeliőr; öövalve (1) (öine valve[kord]) éjjeli ügyelet, éjszakázás; (2) (öövalvur) éjjeliőr

öömaja <+maja maja maja m'ajja, maja[de maja[sid_&_maj/u 17 s> (ajutine ööbimiskoht, öine peavari) szállás, éjszakai szállás ♦ öömaja küsima v paluma szállást kér; jäi tuttavate juurde öömajale ismerősöknél maradt éjszakára; oli minu juures öömajal nálam éjszakázott