[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

alles <alles adv>
1. (säilinud) megvan ♦ teie asjad on kõik alles megvannak a cuccaitok; kogu raha on alles az egész pénz megvan
2. (äsja) csak ♦ alles oli kevad, ja nüüd juba sügis käes még csak tavasz volt, és már itt az ősz
3. (oodatust hiljem) csak ♦ ah alles homme jaj, csak holnap
4. (ikka veel) még (csak) ♦ poiss on alles väike a fiú még kicsi; kell on alles kolm még csak három óra van
5. (ikka, vast) aztán ♦ on alles uudis! ez aztán a hír!

edenema <edene[ma edene[da edene[b edene[tud 27 v>
1. (laabuma, sujuma) virul, virágzik, prosperál, halad, folytatódik, fellendül, fejlődik, előrejut ♦ töö edeneb a munka halad; asjad edenevad meil hästi nekünk a dolgok jól mennek; tema käes edeneb iga töö a kezében minden munka halad előre
2. (kasvama, edasi arenema, progresseeruma) előrehalad, fellendül, fejlődik ♦ majanduslikult edenenud maakond gazdaságilag fejlett megye; edenev haigus progresszív betegség
3. (ruumiliselt, ajaliselt kulgema) halad ♦ teekond edeneb az utazás halad

heitlema <h'eitle[ma heidel[da h'eitle[b heidel[dud 30 v>
1. (võitlema) viaskodik ♦ pisaratega heitlema a könnyeivel küzd; unega heitlema küzd az álmossággal; esikoha pärast heitlema az első helyért küzdeni; surmaga heitlema haláltusa, halálküzdelem
2. (küütlema) villog ♦ tuli heitleb tuule käes lobog a tűz a szélben

helendama <helenda[ma helenda[da helenda[b helenda[tud 27 v> (särama lööma) ragyogni ♦ jaaniussid helendavad öösel a szentjánosbogarak világítanak éjjel; lumi helendab päikese käes a hó szikrázik a napon; helendavad putukad világító bogarak; helendav täht ragyogó csillag

heljuma <h'elju[ma h'elju[da helju[b helju[tud 28 v> (hõljuma) lebeg; (millegi kohal) lebeg; (kergelt lehvima) leng; (hällima) ring ♦ juuksed heljuvad tuules leng a haj a szélben; õhus heljus meeldivaid lõhnu kellems illat lengett a levegőben; rukkiväli heljub tuule käes ring a rozstábla a szélben; tolmukübemed heljuvad õhus porszemcsék lebegnek a levegőben; udu heljub järve kohal köd lebeg a tó fölött; suits heljus aasa kohal füst lebegett a rét fölött

hoidma <h'oid[ma h'oid[a hoia[b h'oi[tud, h'oid[is h'oid[ke 34 v>
1. (millest-kellest kinni pidama, haardes pidama) dajkál, tart, tárol, őrizkedik, őriz, megtart, megőriz, kitart, kímél, fog, fenntart ♦ raamatut käes hoidma kezében tartja a könyvet
2. (ülal hoidma) megőriz, fenntart ♦ tervist hoidma vigyáz az egészségére; saladust hoidma titkot tart; distantsi hoidma távolságot tart; oma asju hoidma vigyáz a dolgaira; oma väärikust hoidma megőrzi méltóságát; küpsised hoiame õhtuks elteszi a kekszet estére; toas oli pime, sest hoiti küünlaid a szobában sötét volt, spóroltak a gyertyával; oma nahka hoidma félti az irháját, félti a bőrét
3. (tõkestama, pidurdama, ebasoovitavat vältima) visszatart ♦ naeru hoidma visszatartja a nevetést; ma ei suutnud pisaraid hoida nem tudtam visszatartani a könnyeimet; sool hoiab toiduaineid riknemast a só nem engedi megromlani az ételt
4. (hoolitsema, järele valvama) ♦ last hoidma vigyáz a gyerekre; karja hoidma nyájat őriz; kedagi/midagi hoidma nagu silmatera úgy vigyáz vkire/vmire, mint a szeme fényére/világára; hoiab teda nagu oma silmatera úgy félti, mint a szeme világát
5. (seisundi, asendi puhul) ♦ hoidke vasakule tartson balra

härmalõng <+l'õng lõnga l'õnga l'õnga, l'õnga[de l'õnga[sid_&_l'õng/u 22 s>
1. (ämblikuniit taimel, õhus) ökörnyál, szépasszony fonala ♦ hõbedased härmalõngad sädelevad päikese käes ezüstös ökörnyál csilloga a napfényben
2. piltl (hall juus) deres; (härmatisest) deres ♦ aeg punub juustesse härmalõnga deres szálakat fon hajába az idő, őszül; külmast härmalõngad juustes bederesedett a haja a hidegtől

judisema <judise[ma judise[da judise[b judise[tud 27 v> (värisema, võbisema, lõdisema) didereg, reszket; (kergelt) remeg ♦ külmast judisema reszket a hidegtől; poiss judises vihma käes a fiú reszketett az esőben; judisema panema megremegtet; erutusest judisema remeg az izgalomtól

jälle <j'älle adv>, ka jällegi
1. (uuesti, taas) ismét, újra, újból, megint ♦ tulen homme jälle holnap újra jövök; juba jälle v jällegi sajab [vihma] már megint esik; kevad on jälle käes újra itt a tavasz; ikka [ja] jälle újra meg újra
2. (seevastu, omakorda, aga) viszont ♦ üks ütles, et võib, teine jälle v jällegi, et ei või egyik azt mondta, hogy lehet, a másik viszont azt, hogy nem lehet; see tuba on külm, teine jälle liiga soe ez a szoba hideg, a másik viszont túl meleg

järg1 <j'ärg järje j'ärge j'ärge, j'ärge[de j'ärge[sid_&_j'ärg/i 22 s>
1. (järjekord) folytatás, sor ♦ järge ootama a sorára vár; nüüd on järg minu käes most én jövök
2. (koht, milleni tegevusega on jõutud) sor ♦ laps ajab lugedes näpuga järge olvasás közben a gyerek az ujjával követi a sort; pea järge, ära jäta sõnu vahele figyelj oda, ne hagyj ki szavakat; ei mäleta kuhu järg jäi nem emlékszem, hol hagytuk abba
3. (vahetult järgnev osa, jätk) folytatás ♦ romaani järg ilmus ajalehes a regény folytatása az újságban jelent meg
4. (millegi pidev olemasolu, piisamine) készlet ♦ jahude järg on lõppenud a lisztkészlet elfogyott
5. (olukord, seisund) helyzet; (heaolu) jólét ♦ rahaline järg pénzügyi helyzet; jõukale järjele tõusma meggazdagszik; kedagi järje peale aitama nyeregbe segít vkit; heal järjel olema van mit a tejbe aprítania

kannatama <kannata[ma kannata[da kannata[b kannata[tud 27 v>
1. (rasket kogema, läbi elama) szenved, megszenved ♦ nälga kannatama éhezik; puudust kannatama nélkülöz, ínséget szenved, ínségben sanyarog; valu kannatama szenved a fájdalomtól; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem
2. (kahju, viga saama) szenved, megrongálódik ♦ kuivuse käes kannatama szenved a szárazságtól; kahju kannatanud isik a kárt elszenvedő személy; mööbel sai transpordi käigus kannatada szállítás közben a bútorok megrongálódtak
3. (taluma, sallima) elvisel; (vastu pidama) kitart ♦ kannatan sellegi kuidagi moodi ära ezt is elviselem valahogyan; ta ei kannata tõmbetuult nem képes ellenállni a huzatnak; haige ei kannata transporti a beteg nem tartja ki a szállítást; paber kannatab kõik[e] piltl a papír mindent kibír
4. (kannatlik olema, edasilükkamist võimaldama) tűr ♦ kannata pisut! légy türelmes!; asi ei kannata edasilükkamist az ügy nem tűr halasztást

kesköö <+'öö 'öö 'öö[d ö[he, 'öö[de_&_öö[de 'öö[sid_&_'ö[id 26 s> éjfél ♦ kesköö ajal, keskööl éjfélkor, az éjszaka (kellős) közepén; enne keskööd éjfél előtt; kesköö on käes itt az éjfél; kesköö paiku éjféltájban; pärast keskööd éjfél után; aeg läheneb keskööle hamarosan éjfél, hamarosan beköszönt az éjfél
■LS: kesk+öö+ ♦ keskööpäike astr éjféli nap; kesköötund éjféli óra

kevad <kevad kevade kevade[t -, kevade[te kevade[id 02 s> tavasz ♦ hiline kevad késői tavasz; elukevad piltl az élet tavasza; kevade algus a tavasz kezdete; vastu kevadet, kevade poole talve a tavasz elején; kevadest sügiseni tavasztól őszig; kevad algab kezdődik a tavasz; kevad on käes itt a tavasz; kevadel tavasszal; 1994. aasta kevadel 1994 tavaszán; tuleval kevadel jövő tavasszal; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; üksik pääsuke ei too (veel) kevadet egy fecske nem csinál tavaszt
■LS: kevad+ ♦ kevadhommik tavaszi reggel; kevadhõng tavaszillat; kevadilm tavaszi idő; kevadkuu tavaszi hónap; kevadkülv tavaszi vetés; kevadkünd tavaszi szántás; kevadlill tavaszi virág; kevadpunkt astr tavaszi nap-éj egyenlőség; kevadpäev tavaszi nap; kevadpäike tavaszi napsütés; kevadrullid kok tavaszi tekercs; kevadsemester tavaszi félév, tavaszi szemeszter; kevadsuvi tavasz vége, kora nyár; kevadtaevas tavaszi ég; kevadtalv tél vége, kora tavasz; kevadtuul tavaszi szél; kevadvesi tavaszi áradás; kevadvihm tavaszi eső; kevadväsimus med tavaszi fáradtság; kevadõhk tavaszi levegő; kevadöö tavaszéj

kiiskama <k'iiska[ma kiisa[ta k'iiska[b kiisa[tud 29 v> ragyog ♦ vasknõud kiiskavad päikese käes rézedények ragyognak a napfényben; nende juures kiiskas kõik puhtusest minden ragyog náluk a tisztaságtól

kitsik <kitsik kitsiku kitsiku[t -, kitsiku[te kitsiku[id 02 adj, s>
1. adj (raske, täbar) szűkös ♦ ta oli kitsikus olukorras szűkös helyzetben volt
2. adj (ruumilt kitsas v kitsavõitu) szűkös ♦ selles ruumis on meil kitsik olla szűkösen vagyunk ebben a helyiségben
3. adj (napp, vähene, piiratud) korlátolt ♦ kitsiku aruga inimene korlátolt ember
4. s (täbar olukord, ummik) baj; (viletsus, puudus) szorultság ♦ {kellel} on rahadega kitsik käes szorultságban van

kohe1 <kohe adv>
1. (viivitamata, jalamaid) azonnal, rögtön, mindjárt, máris ♦ tule kohe siia! azonnal gyere ide!; kohe sügisel mindjárt ősszel; tulen kohe tagasi rögtön visszajövök; kohe esimesest tänavast vasakule a következő saroknál rögtön balra; sügis on käes ja kohe on jõulud jön az ősz, és máris itt lesz a karácsony; ta on kohe siin máris itt lesz
2. (vahetus läheduses) mindjárt ♦ jõgi on kohe maja taga a folyó mindjárt a ház mögött van

koogutama <kooguta[ma kooguta[da kooguta[b kooguta[tud 27 v> (küürutama, kummardama) hajlong, megalázkodik ♦ puud koogutavad tormi käes a fák hajlonganak a viharban; ülemuse ees koogutama hajlong a főnök előtt

kott2 <k'ott koti k'otti k'otti, k'otti[de k'otti[sid_&_k'ott/e 22 s>
1. (suletava suuga ese, kotjas moodustis) táska; (suur) zsák; (paberist, kilest) zacskó; (käes kantav) kézitáska ♦ jahukott liszteszsák; magamiskott hálózsák; moonakott kenyérzsák; pisarakott anat könnyzacskó; reisikott útitáska; seljakott hátizsák; soojenduskott villanypárna; turukott cekker, szatyor; õlekott szalmazsák; tal olid väsimusest kotid silmade all szeme alá mély árkot vont a kimerültség; magab nagu kott alszik, mint a bunda/mormota/tej; pille kotti panema leteszi a lantot; põrsast kotis müüma zsákbamacskát árul; põrsast kotis ostma zsákbamacskát vesz; kivi kotti! jó vadászatot!
2. piltl, kõnek (piiramisrõngas) zsák ♦ kotti jääma/sattuma zsákba kerül

krabisema <krabise[ma krabise[da krabise[b krabise[tud 27 v> (nõrgalt) zizeg, ropog ♦ uued paberrahad krabisevad kassapidaja käes ropognak a friss bankjegyek a pénztáros kezében

kramp2 <kr'amp krambi kr'ampi kr'ampi, kr'ampi[de kr'ampi[sid_&_kr'amp/e 22 s> med (lihaste tahtetu kokkutõmme) görcs ♦ krambihoog görcsroham; lihasekramp izomgörcs; lõuakramp állkapocsgörcs; naerukramp nevetőgörcs; nutukramp sírógörcs; krampide käes vaevlema görcsökben szenved

kumbki <k'umbki kummagi k'umbagi k'umbagi, k'umba[degi k'umb/igi 00 pron> (jaatuse puhul: nii üks kui teine) mindkét; (mõlemad) mindkettő; (eituse puhul: ei see ega teine) egyik sem ♦ kummaski käes oli tal kohver mindkét kezében egy-egy bőrönd volt; kummalgi pool teed kasvas mets az út mindkét oldalán erdő nőtt; mitte kumbki neist egyikük sem

kõrbema <k'õrbe[ma k'õrbe[da k'õrbe[b k'õrbe[tud 27 v>
1. (mustaks tõmbuma, söestuma) odaég; (küpsedes) megég; (külge, põhja) leég ♦ rasv kõrbeb odaég a zsír; liha läks pisut kõrbema a hús egy kicsit odaégett
2. (tugevasti päevituma) sül, leég ♦ pruuniks kõrbenud ihu barnára sült bőr
3. (põuaga ära kuivama) (meg)perzselődik ♦ muru kõrbeb päikese käes perzselődik a fű a napon
4. kõnek (tugeva janu puhul) (ki)szárad ♦ kurk kõrbeb kiszárad a torok; keel kõrbeb janust suulakke v kurku ínyéhez szárad a nyelve a szomjúságtól
5. kõnek (ebaõnnestuma, luhtuma) lebukik; (sisse kukkuma) tetten érik

käes <k'äes adv, postp> vt ka kätte, käest
1. adv; postp [gen] (märgib mingis seisukorras, olukorras olekut, millegi mõju all) ♦ päikese käes napsütésben
2. adv (kätte saadud, saabunud) megvan
3. postp [gen] (kellegi valduses, meelevallas) -nál/-nél

kätte <k'ätte adv, postp> vt ka käes, käest
1. adv; postp [gen] (kasutusse, omandusse, valdusse, kellegi-millegi meelevalda) kezébe ♦ käest kätte kézről kézre; varas saadi kätte elkapták a tolvajt; jäime vihma kätte esőt kaptunk
2. postp [gen] (millegi tagajärjel, tõttu) -ban/-ben

küüsis <küüsis adv, postp> vt ka küüsi, küüsist postp [gen] (kelle-mille võimuses, käes) vkinek a karmai között (vergődik)

küütlema <k'üütle[ma küüdel[da k'üütle[b küüdel[dud 30 v> (helklema, sillerdama) fénylik, ragyog ♦ aknaklaas küütles päikese käes fénylik az ablaküveg a napsütésben

ligunema <ligune[ma ligune[da ligune[b ligune[tud 27 v> (vees vm vedelikus) ázik; (läbi) átázik ♦ ta kingad olid vihma käes läbi ligunenud a cipője átázott az esőben

mõnulema <mõnule[ma mõnule[da mõnule[b mõnule[tud 27 v> (mõnu tundma) kéjeleg; (nautlema) élvez ♦ mõnuleb päikese käes kéjeleg a napsütésben

naljaasi <+asi asja 'asja 'asja, 'asja[de 'asja[sid_&_'asj/u 24 s> (tühiasi, käkitegu) tréfadolog, csekélség, semmiség ♦ kümme kilomeetrit maha vantsida on naljaasi tíz kilométert legyalogolni semmiség; televiisori parandamine on tema käes naljaasi a televízió megjavítása semmiség a számára; ega see pole naljaasi! ez nem tréfadolog!; see töö on tema käes v talle naljaasi ez a munka semmiség a számára; tuhat krooni on sinu jaoks naljaasi ezer korona a számodra csekélység

naljamäng <+m'äng mängu m'ängu m'ängu, m'ängu[de m'ängu[sid_&_m'äng/e 22 s>
1. (komöödia) vígjáték
2. (naljaasi, käkitegu) semmiség, játék ♦ see töö on tema käes naljamäng ez a munka semmiség a számára; sinu ülesanne on minu kõrval naljamäng a te feladatod az enyém mellett semmiség; elu pole naljamäng az élet nem játék

neljakümnes <+k'ümnes k'ümnenda k'ümnenda[t -, k'ümnenda[te k'ümnenda[id 02 num> negyvenedik ♦ neljakümnes eluaasta juba käes {kellel} negyven éves; möödunud sajandi neljakümnendail aastail az elmúlt század negyvenes éveiben; neljakümnendais mees negyvenes éveiben járó férfi, negyvenes férfi

no <no adv, interj> (aitab väljendada tundetooni v teatavat suhtumist: meelepaha, möönmist, nõustumist, imestust, palvet, kehutust vm) hát, ugyan, nahát, na; (mõttepööret) de ♦ no kes siis nii teeb! hát ki csinál ilyet!; no pagan võtaks! na, az ördög vigye el!; no ütle nüüd! na mond hát!; no oota sa! na megállj csak!; no katsu sa ainult! na azt próbáld meg!; no kuulge, mis liig, see liig! nahát, ami sok, az sok!; no olgu pealegi, ma tulen! hát legyen, jövök!; no nüüd sa oled mul käes v peos na most megvagy; no siis on hästi na akkor jó; Kas ma tohin ka tulla? -- No muidugi. Én is jöhetek? - Hát persze.; no kuidas sul siis elu läheb? hát hog yvagy?; no lähme! na menjünk/induljunk!; no jumalaga siis akkor hát isten veled; lähete lahku -- no aga mis saab lastest? elváltok, de mi lesz a gyerekekkel?

norutama <noruta[ma noruta[da noruta[b noruta[tud 27 v>
1. (norguspäi seisma v istuma, norgus olema) lógatja az orrát, búsúl, gubbaszt, kuporog, kókad ♦ lehmad norutavad karjamaal külma vihma käes a tehenek a legelőn gubbasztanak a hideg esőben; neiu norutas tantsu ajal nurgas istuda a lány a sarokban kupurgott, míg folyt a tánc; istutatud kapsataimed algul norutavad, siis lähevad kikki az elültetett káposzták előbb kókadnak, aztán megerősödnek
2. (rõhutud meeleolus, teotahteta olema) búsul, szomorkodik, gubbaszt ♦ pea püsti, ära noruta! fel a fejjel, ne búslakodj!; mis sa ilusa ilmaga linnas norutad, lähme maale mit gubbasztassz a városban ilyen szép időben, menyjünk vidékre; kusagil ta ei käi, istub norutades kodus sohova sem megy, csak otthon gubbaszt

nurjuma <n'urju[ma n'urju[da n'urju[b n'urju[tud 27 v> (nurja minema, ebaõnnestuma) dugába dől, derékba törik vmi, tönkremegy, meghiúsul, füstbe megy ♦ katse nurjus a kísérlet meghiúsult; kavatsused nurjusid a terveink dugába dőltek; plaan nurjus füstbe ment a terv; rünnak nurjus a támadás meghiúsult; ta on hädavares, kelle käes v kellel kõik nurjub ő egy semmirekellő, aki mindent tönkretesz; nurjunud abielu tönkrement házasság

nõks <n'õks interj, adv; n'õks nõksu n'õksu n'õksu, n'õksu[de n'õksu[sid_&_n'õks/e 22 s>
1. interj; adv (annab edasi liigutuse järskust) lebukik, inog ♦ pea vajub nõks ja nõks rinnale feje le-lebukik
2. s (järsk liigutus) rándulás, lökés ♦ buss liikus paigast järsu nõksuga a busz egy hirtelen rándulással elindult; tegi peaga nõksu paremale ja osutas maja suunas fejével jobbra intett, és a ház felé mutatott; nõks käis südamest läbi megrándult a szíve
3. s kõnek (kaval võte, trikk) fogás, fortély, trükk, csel ♦ tal on kõik vajalikud nõksud käes minden fogást ismer; tema nõksud on teada ismerjük a fortélyait
4. s kõnek (natuke, sutike, tsipake) kicsi ♦ istu nõks sinnapoole ülj egy kicsit arrébb; oota üks nõks, ma tulen kohe várj egy kicsit, azonnal jövök

näärid pl <n'äär nääri n'ääri n'ääri, n'ääri[de n'ääri[sid_&_n'äär/e 22 s> (uusaastapüha[d]) újév ♦ varsti on näärid käes nemsokára itt az újév; pärast nääri v nääre szilveszter után; nääri[de]ks tuleb ehk lumi maha újévre talán leesik a hó
■LS: nääri+ ♦ näärieelne újév előtt; näärikombestik újévi szokások; nääripüha[d] újév ünnepe; nääritoit szilveszteri, újévi ételek; nääriöö szilveszter éhszakája

nüüd <n'üüd adv>
1. (tähistab käes olevat ajahetke) ezúttal, mostan, most, mármost, jelenleg ♦ enne ja nüüd a múlt és a jelen; just nüüd on õige aeg most van az ideje; siis oli nii, aga nüüd on hoopis teisiti akkor így volt, most másképpen van; nüüd sa alles tuled! csak most jössz!; eile käis [siin] ja nüüd jälle tegnap volt itt, és már megint itt van; nüüd viimasel ajal ma pole seal käinud mostanában nem jártam ott; meil on nüüd rasked ajad nehéz idők járnak most felénk; nüüd on kõik selge most már minden világos; nüüd pole enam midagi parata már nincs mit tenni; mine nüüd, sind oodatakse mostmár menj, várnak rád; nüüd või iial most vagy soha
2. (väljendab modaalseid suhteid) azért, most, csak ♦ ära nüüd sellepärast meelt heida azért még ne keseredj el; mis sa nüüd nutad! most meg miért sírsz?; võta nüüd võta, kui pakutakse! vedd csak el, ha kínálják/adják!; sina nüüd ka midagi tead! tudsz is te valamit; tema nüüd küll süüdi ei ole ő aztán nem vétkes; mine nüüd most már menj; mis aastal see nüüd oligi? melyik évben is volt?; jäta nüüd! hagyd már!; no ütle nüüd! na, mond már!

ohi <ohi ohja 'ohja 'ohja, 'ohja[de 'ohja[sid_&_'ohj/e 24 s> gyeplő; piltl (juhtimine, võim) gyeplő, irányítás ♦ nahkohjad bőr gyeplő; valitsusohjad a kormány irányítása; ohje pingule tõmbama rövidre fogja a gyeplőt; ohje lõdvaks v lõdvale laskma megereszti a gyeplőt; kodus on ohjad isa käes otthon az apám kezében van az irányítás; uus juhataja võttis kindlalt ohjad enda kätte az új igazgó határozottan kezéb evette az irányítást; vihane mees suutis end vaevu ohjes v ohjades hoida a dühös férfi alig tudta visszafogni magát; kedagi ohjes hoidma vkit pórázon tart; rövid pórázon tart vkit; (kedagi) ohjes/vaos hoidma sakkban tart vkit

oigama <'oiga[ma oia[ta 'oiga[b oia[tud 29 v> (kaeblikult häälitsema) jajdul, nyöszörög, nyög, jajgat; (kurtma, hädaldama) panaszkodik ♦ haige oigas vaikselt a beteg csendesen nyöszörög; oigab valudes v valu käes v valu pärast jajgat fájdalmában; ajas end oiates püsti nyögve felállt; mis sa oigad ja hädaldad! mit jajgatsz és panaszkodsz!; väljas oigas raju kint bőg a vihar; puud oigavad tuule käes jajgatnak a fák a szélben

olema <ole[ma 'oll[a ole[n 'on 'ol[dud, ol[i ol[ge oll[akse 36 v>
1. (eksisteerima üldse, tegelikkuses) fennáll, van, tartózkodik, szolgál, szól, szerepel, lenni, leledzik; (olemas olema) létezik ♦ olla või mitte olla? lenni vagy nem lenni?; ma mõtlen, järelikult ma olen gondolkodom, tehát vagyok; oli kord üks kuningas volt egyszer egy király; on sündmusi, mis ei unune vannak olyan esemeények, amelyek sosem merülnek feledésbe; vanaisa ei ole enam nagyapa nincs már; on ainult üks võimalus csak egy lehetőség van; on põhjust arvata, et ... oka van azt hinni, hogy
2. (eksisteerima kuskil, millalgi, kellegi valduses, asuma, elama, viibima, defineerib v identifitseerib subjekti) van ♦ lapsed on toas a gyerekek a szobában vannak; lapsed olid toas a gyerekek a szobában voltak; toas polnud kedagi senki sem volt a szobában; praegu on talv tél van; tal ei ole pennigi hinge taga egy vasa sincs; mul ei ole kohta, kus elada nincs hol laknom; tal on kohver käes kezében van a bőrönd; tal on annet van adottsága, tehetséges; mul ei ole selleks tahtmist nincs hozzá kedvem; mul on hirm félek; mul on häbi restelkedem; mul ei olnud asjast aimugi fogalmam sem volt a dologról; mul ei ole midagi selle vastu nem ellenzem; mis sul viga on? mi bajod?, mid fáj?, mi lelt?; tema rõõmul ei olnud piiri öröme határtalan volt; mul ei ole sellega mingit pistmist semmi közöm hozzá; sul on õigus igazad van; tal on midagi südamel nyomja valami a szívét; kas sul silmi peas ei olegi? hát nincs szemed?; mul on sinu abi vaja szükségem van a segítségedre; kus ta on? hol van?; olen tööl munkában vagyok; ole vagusi v vait! hallgass!; olen mures aggódom; olin tujust ära rossz kedvem volt; uks on lahti az ajtó nyitva van; vihm on üle elállt az eső; õhtu on käes este van; ta on isevärki mees furcsa ember; ole üsna mureta ne aggódj; mul on kiire sietek; mul on hea meel örülök; aknad on lõunasse az ablakok délre néznek; kust kandist sa pärit oled? honnan való vagy?; ta on õpetaja ő tanár; olgu mis on! akárhogy is van; eks ole? nemde, nemdohányzó; olgu kuidas on bárhogy is legyen; olgu [pealegi]! legyen; olgu siis nii hát legyen így; ei ole ollagi nincs; mis jutt see olgu v on micsoda beszéd ez; ole hea! légy szíves; kellelgi kukil olema vkinek a nyakára jár
3. (esineb liitaegade koosseisus) van ♦ ma olen töö lõpetanud befejeztem a munkát; ema ei ole tulnud anya nem jött; siis oli ta juba surnud akkor már halott volt; töö oli tehtud kész van a munka; lehmad ei olnud lüpstud a tehenek nem voltak megfejve; me oleksime läinud mentünk volna

osa <osa osa osa 'ossa, osa[de osa[sid_&_os/i 17 s>
1. hányad, részlet, rész, osztályrész ♦ teatav osa egy bizonyos rész; allosa alj; eesosa él; keskosa középmezőny; lõviosa piltl oroszlánrész; murdosa töredéke; põhiosa fő rész; põhjaosa (1) északi rész; (2) alj; sõjaväeosa körlet; terviku osa az egész része; neljas osa {millest} negyedik rész; kontserdi teine osa a koncert második fele; saare põhjapoolne osa a sziget északi része; suures osas javarészt, nagyobbrészt; suuremal osal inimestel v inimestest az emberek nagy részének; osade viisi v kaupa részenként; osadeks lahti võtma lebont; kübar on riietuse oluline osa a kalap a ruházat fontos része; jaotas ringi kümneks osaks tíz részre osztotta a kört; osa külalistest v külalisi lahkus varsti a vendégek egy része korán távozott; poisil on oma osa tembu eest juba käes a fiú már megkapta a magáét a csíntevésért; mitu lammast langes huntide osaks hány bárány esett a farkasok áldozatául
2. (roll, osatäitmine) szerep ♦ juhtiv osa vezető szerep; peaosa főszerep; pisiosa aprócska szerep; kunsti osa elus a művészet szerepe az életben; osasse süvenema v sisse elama beleéli magát a szerepbe; osast välja langema kiesik a szerepéből; talle pakuti osa uues filmis szerepet ajánlottak neki az új filmben; milline osa tal selles asjas on? mi a szerepe ebben a dologban?
3. (ligikaudselt määratletud suurusega kogus vm hulk) hányad ♦ kaasa võeti nädala osa toitu egy hétre való ételt vittek magukkal
■LS: osa+ ♦ osakorrutis mat részszorzat; osaobjekt keel részes tárgy; osavastutus részleges felelősség

otsapidi <+pidi adv>, ka otsa pidi
1. (otsaga) a végénél fogva ♦ lööb vaia otsapidi v otsa pidi maasse a végénél fogva a földbe veri a cölöpöt; heinaaeg on juba otsapidi käes már itt van a kaszálás ideje
2. (mingil määral) bizonyos mértékig, valamelyest, némiképp, valamennyire; (osaliselt) részben ♦ olen selle asjaga otsapidi tuttav valamelyest ismerem ezt a dolgot; ilmaennustus hakkab otsapidi täide minema az időjárás előrejelzés kezd részben valóra válni

paakuma <p'aaku[ma p'aaku[da p'aaku[b p'aaku[tud 27 v> (paaka kuivama, kõvaks v koorikuliseks muutuma) megkérgesedik, kérges, kiszáradt ♦ päikese käes kõvaks paakunud savimaa a naptól megkérgesedett agyagos föld; higist ja mustusest paakunud pluus izzadságtól és kosztól kérges blúz; haige paakunud huuled a beteg kiszáradt ajkai; krobelised paakunud töömehekäed durva, kérges munkáskezek

painduma <p'aindu[ma p'aindu[da p'aindu[b p'aindu[tud 27 v> (kaarduma, kõverduma) (meg)hajlik, hajladozik; (kumeraks) görbül; (raskuse all) meghajol ♦ pilliroog paindub tuule käes looka hajladozik a nád a szélben; oksad painduvad lume raskuse all az ágak meghajolnak a hó súlya alatt; selg ei paindu nem hajlik a háta

pleegitama <pleegita[ma pleegita[da pleegita[b pleegita[tud 27 v> (heledamaks, värvusetumaks muutma) fehérít, fakít ♦ pleegitama riiet päikse käes vásznat a napon fehérítik; pleegitava toimega kreem fehérítő krém

pleekima <pl'eeki[ma pl'eeki[da pleegi[b pleegi[tud 28 v>
1. (värvainest vabanema pleegitamise tulemusena) kifehéredik; (päikese käes) (ki)fakul; (lõplikult luituma) elhalványodik
2. kõnek (päevitama) napozik ♦ ujusime ja pleekisime rannas úsztunk és napoztunk a parton

põlema <põle[ma põle[da põle[b põle[tud 27 v>
1. ég, tüzel, pörkölődik, lángol, elég; (põlema panema) meggyújt; (leegiga põlema) lángra lobban; (põlema minema, süttima) meggyullad; (maha, ära põlema) leég, elég ♦ tuli põleb a tűz ég; maja põles maha leégett a ház; fotod põlesid ära elégtek a fotók; tuhaks põlema porrá ég; raudahi ei taha põlema minna nem akar égni ez a vaskályha; ahi põleb ég a kályha; varga peas põleb müts piltl akinek vaj van a fején, ne menjen a napra
2. (valgust andma, [elektri]tuledes särama) ég, világít ♦ laual põleb lamp a lámpa ég az asztalon; küünal põleb ég a gyertya; jätab tule põlema égve hagyja a lámpát; panen kohe tule põlema mindjárt csinálok egy kis fényt
3. (keemiliste nähtuste kohta) lebomlik ♦ alkohol põleb maksas az alkohol a májban bomlik le
4. (kõrbema) megég; (söestuma, tugevasti päevituma) leég ♦ leib põles ahjus ära a kenyér megégett a kemencében; nahk põleb päikse käes ära a bőr leég a napon
5. piltl (eredates [punastes, kollastes] värvitoonides paistma, helendama, särama) ég ♦ läänetaevas põleb loojuva päikese kullas a lenyugvó nap fényében ég a látóhatár
6. piltl (tugevast tundest haaratuse kohta, kirglikult midagi teha tahtma) ég ♦ põleb soovist ég a vágytól; põleb kannatamatusest ég a türelmetlenségtől; läks vihast põlema égett benne a harag
■LS: põlemis+ ♦ põlemisgaas tehn égési gázok; põlemisjääk elégetés utáni maradék; põlemisprodukt, põlemissaadus égéstermék

päralt <päralt postp [gen]>
1. (kelle jaoks v kasutada, kelle oma, kellele kuuluv, kelle käes) vhová/vkinek tartozó, való ♦ see tuba on meie päralt ez a szoba a miénk; julgete päralt on võit piltl aki mer, az nyer
2. (vandumis- ja kirumisvormelites) ♦ kirevase v kuradi v pagana v põrgu v pärgli v tulise päralt a fenébe!

rekord <rekord rekordi rekordi[t -, rekordi[te rekorde[id 02 s> (parim tulemus, tippmark) csúcs, rekord ♦ isiklik rekord egyéni csúcs; külmarekord hidegrekord; kiirusrekord gyorsasági csúcs; maailmarekord világrekord, világcsúcs; olümpiarekord olimpiai csúcs; rekordit püstitama csúcsot felállít; rekordit ületama/purustama rekordot megdönt; rekordit jooksma csúcsot fut; kelle käes on kaugushüppe rekord? ki tartja a távolugró rekordot?
■LS: rekord+ ♦ rekordaeg csúcsidő, rekordidő; rekordarv rekordszám; rekordheide rekorddobás; rekordkiirus rekordgyorsaság; rekordkõrgus rekordmagasság; rekordsaak rekordtermés; rekordtulemus csúcseredmény
rekordi+ ♦ rekordiomanik csúcstartó, rekorder; rekordiparandus rekordjavítás

soe <s'oe sooja s'ooja s'ooja, s'ooja[de s'ooja[sid_&_s'ooj/e 24 adj, s>
1. meleg ♦ soe ilm meleg idő; soe suvi meleg nyár; soe vihm meleg eső; soe toit meleg étel; soe pesu meleg alsó; sõitsime soojale maale meleg országba utaztunk; aja vesi soojaks melegítsd meg a vizet; pane endale midagi soojemat selga vegyél fel valami melegebbet; ära mine sooja nahaga tuule kätte kimelegedve ne menj a szélbe; tal pole sellest sooja ega külma hidegen hagyja a dolog; lähevad (kaubaks) nagu soojad saiad veszik, mint a cukrot; viszik, mint a cukrot
2. (südamlik, sõbralik) szívélyes, meleg ♦ soe pilk meleg tekintet; soe vastuvõtt szívélyes fogadtatás; tal on soe süda meleg szíve van
3. (mahedana tajutav) meleg ♦ soe valgus meleg fény; soojad toonid meleg árnyalatok
4. meleg ♦ esimesed kevadised soojad első tavaszi melegek; õues oli 25 kraadi sooja kint 25 fok meleg volt; supp oli pliidil soojas a levest a tűzhelyen melegen tartották; viinerid läksid sooja käes hapuks a virsli megromlott a melegben; maja ei pea sooja a ház nem tartja a meleget; vein andis sooja a bortól melegebb lett; mul on mitu tööpakkumist soojas több állásajánlatom van függőben, több állásajánlat van a tarsolyomban
■LS: sooja+ ♦ soojalembene melegkedvelő; soojapuhur hősugárzó; soojatootmine hőtermelés, hőelőállítás; soojatunne hőérzet; soojavereline melegvérű

sulama <sula[ma sula[da sula[b sula[tud 27 v>
1. (soojuse mõjul tahkest olekust vedelasse siirduma v pehmenema) (el)olvad; (lahustuma) (fel)oldódik ♦ lumi sulab olvad a hó; jää sulab ära a jég elolvad; suhkur sulab vees a cukor feloldódik a vízben; kook lausa sulab suus a torta szétolvad a szájában
2. piltl ([ülevoolavalt] tundeliseks muutuma v selline olema, kuumuse käes kannatama) ellágyul, meglágyul, elérzékenyül ♦ (ta) süda sulab õnnest ellágyul a szíve
3. piltl ([tasapisi] vähenema, kahanema, kaduma) elolvad; (lahtuma) eloszlik ♦ raha sulab ta käes v näppude vahel minden pénz elolvad a kezében; ta viha sulab pikkamööda eloszlik lassan a dühe
■LS: sulamis+ ♦ sulamispunkt olvadáspont; sulamistemperatuur olvadáspont; sulamissoojus olvadáshő

sätendama <sätenda[ma sätenda[da sätenda[b sätenda[tud 27 v> ([valgust peegeldades] sädelema) ragyog, szikrázik, csillog, fénylik ♦ lumi sätendab hilise pärastlõuna päikeses a hó szikrázik a késő délutáni napon; lumivalge loss sätendab silmipimestavalt päikese käes v päikeses v päikesesäras hófehér kastély vakítóan szikrázik a napfényben; kala hõbedaselt sätendav nahk a hal ezüstösen csillogó bőre

sügis <sügis sügise sügis[t -, sügis[te sügise[id 09 s> ősz ♦ sügisel ősszel; tänavu sügisel az idén ősszel; hilissügisel késő ősszel; sügiseti minden ősszel; hilissügis őszutó; 2024. a sügisel 2024 őszén; varasügis, vara[ja]ne sügis kora ősz; mitte praegu, võib-olla sügise poole nem most, talán később ősz felé; eelmisel sügisel múlt ősszel; sügis ligineb v läheneb közeledik az ősz, őszre jár az idő; sügis on käes itt az ősz; tibusid loetakse sügisel ne igyunk előre a medve bőrére
■LS: sügis+ ♦ sügishooaeg őszi idény/szezon; sügisilm őszies idő(járás); sügiskülv őszi vetés; sügiskünd őszi szántás; sügispäev őszinap; sügispäike őszi napsütés; sügissemester őszi félév; sügissuvi nyárutó; sügistalv tél eleje; sügistorm őszi vihar; sügisvaheaeg őszi szünet; sügisvihm pszi eső; sügisõun őszi alma

tammuma <t'ammu[ma t'ammu[da tammu[b tammu[tud 28 v>
1. (paigal seistes) topog, totyog ♦ tammub närviliselt ühelt jalalt teisele idegesen topog az egyik lábáról a másikra; tammub paigal, et külma käes sooja saada toporog, hogy kissé felmelegedjék, mert nagyon fázik
2. piltl (arengus seiskuma) topog, elakad ♦ uurimine on paigale v ühele kohale tammuma jäänud a nyomozás elakadt

teine <teine teise t'eis[t t'eise, teis[te t'eis/i 12 num, pron>
1. második, másod ♦ teine veebruar február másodika; augusti teisest poolest alates augusztus második felétől kezdve; teise klassi õpilane másodikos; teise kursuse üliõpilane másodéves; Teine maailmasõda a második világháború; paremalt teine aken jobbról a második ablak; ainsuse teine pööre az egyes szám második személy; Rootsi kuningas Gustav II Adolf II. [második] Gusztáv Adolf, Svédország királya; jõulu teine püha karácsony másnapja; saavutas võistlustel teise koha második lett a versenyen; teise astme põletus másodfokú égési sérülés; mängib orkestris teist viiulit második hegedűn játszik a zenekarban, másodhegedűs a zenekarban
2. (osutab, et tegemist on kellegagi v millegagi, kes v mis ei ole sama kui teada olev v mainitu) más; (järgmine) másik ♦ keegi teine valaki más; see on teine asi ez más dolog; teiste sõnadega másszóval; pane teine kleit selga vegyél fel másik ruhát; teisest küljest másrészt, másfelől; teisel pool tänavat az utca másik oldalán; ajad on nüüd teised most más idők járnak; medali teine külg piltl az érem másik oldala; teise ilma minema piltl megtér őseihez; midagi kellegi teise kraesse ajama piltl más nyakába varr/sóz vmit; ta on teisest puust piltl kilóg a sorból
3. (väljendab midagi ebamäärast) más; (tõstab mingist tervikust esile lähemalt täpsustamata üksikuid isikuid, asju, omadusi) másik ♦ räägiti ühest ja teisest beszéltek egyet s mást; üks vendadest on insener, teine arst az egyik fiútestvér mérnök, a másik orvos; ühest kohast teise kolima egyik helyről a másikra költözik; põhjusel või teisel valamiylen okból; ühes käes tort ja teises lilled egyik kezében torta, a másikban virág; ühel või teisel viisil így vagy úgy; üks tüdruk on ilusam kui teine egyik lány szebb, mint a másik; võta üks ja viska teist bordában szőtték őket; ei üks/see ega teine se kinn, se benn
4. (mitm) a többiek, mások ♦ kus teised on?, kuhu teised jäid? hol vannak a többiek?; ei ole vaja segada end teiste asjadesse nem szabad mások dolgába beleavatkozni

trump <tr'ump trumbi tr'umpi tr'umpi, tr'umpi[de tr'umpi[sid_&_tr'ump/e 22 s> (teistest kõrgem mast kaardimängus, trumbimast, sellesse kuuluv kaart) adu, ütőkártya, tromf ♦ ärtu on trump szív az adu; trumpi välja käima kijátssza az adut; kõik trumbid on tema käes minden adu nála van
■LS: trump+ ♦ trumpäss trumpász

vaatama <v'aata[ma vaada[ta v'aata[b vaada[tud 29 v>
1. (oma pilku kellele v millele suunama, silmadega jälgima) (meg)néz ♦ telekat vaatama televiziót néz; filmi vaatama megnézi a filmet; vaatasin kella megnéztem az órát; vaatab ennast peeglist tükörben nézi magát; peeglisse vaatama tükörbe néz; paremale vaat! sõj jobbra nézz!; kellegi peale kõõrdi vaatama ferde szemmel néz vkire; vaata kui ilus! nézd, milyen szép!; vaatan, et kevad on kohe käes úgy nézem, már nemsokára itt a tavasz; korteri aknad vaatavad aeda a lakás ablakai a kertre néznek; tulevikku vaatama a jövőbe néz; sügavalt klaasi põhja vaatama (mélyen) a pohár fenekére néz
2. (kedagi külastama) meglátogat ♦ läks haiglasse ema vaatama elment a kórházba meglátogatni az anyját; tulge meid vaatama! gyertek el hozzánk!, látogassatok meg bennünket!
3. (kellegi järele valvama, millegi eest hoolt kandma) figyel, vigyáz ♦ vaata lapse järele! vigyázz a gyerekre!; ta vaatab, et siin kõik korras oleks ügyel arra, hogy minden rendben legyen; vaata ette! vigyázz magadra!
4. (otsima, leidma, hankima) néz, keres ♦ vaatab [endale] sobivat korterit megfelelő lakást keres; vaatab [endale] uut töökohta új állás után néz
5. (tulevikus toimuvaga ühenduses: aru pidama, järele kuulama, kaaluma, otsustama) (meg)lát ♦ vaatame, mis teha annab majd meglátjuk, mit lehet tenni
6. kõnek (imperatiivi vormid adverbi- v interjektsioonilaadselt: tähelepanu juhtides, seletades, kinnitades) néz ♦ vaadake, armas proua, mul on oma põhimõtted nézze, kedves hölgyem, nekem elveim annak; vaata, ära praegu tema juurde mine nézd, most ne menj el hozzá; vaata, kui häbematu! no nézd, milyen szemtelen!
7. (koos sidesõnaga „et“: vaat et, peaaegu, äärepealt) majdnem ♦ sadas vaata et õhtuni välja majdnem estig esett az eső

valdama <v'alda[ma valla[ta v'alda[b valla[tud 29 v>
1. (oma võimuses, enda käes pidama) birtokol, rendelkezik, ural ♦ kes seda territooriumi valdab? ki birtokolja ezt a területet?; ma ei valda informatsiooni nem rendelkezem minden információval
2. (oskama, mõistma) tud ♦ ta valdab hästi saksa keelt jól tud németül; ta valdab mitut keelt számos nyelven tud; andekas muusik valdab mitut pilli tehetséges zenész több hangszeren tud játszani
3. (tugevate tundmuste, tunnete kohta: oma võimusesse võtma) elfog, megszáll ♦ neid valdas hirm félelem szállta meg őket; mu südant valdas tohutu rõõm óriási öröm szállta meg a szívemet; teda valdas piinav köhahoog kínzó köhögési roham fogta el

ägama <äga[ma äga[da äga[b äga[tud 27 v>
1. (oigama) nyög ♦ haige ägab valu pärast v valu käes v valust v valudes a beteg nyög fájdalmában; haavatud ägasid ainult csak a sebesültek jajgattak; peolaud otse ägab toitude raskuse all piltl az ünnepi asztal roskadozik az ételek súlya alatt; rahvas ägab elukalliduse käes v all piltl nyög a nép a növekvő megélhetési költségek terhe alatt
2. (hädaldama, kaeblema) panaszkodik ♦ muudkui ägatakse ja kirutakse elu egyre panaszkodnak és átkozzák az életet

ägisema <ägise[ma ägise[da ägise[b ägise[tud 27 v>
1. (äginat kuuldavale tooma) nyög; (aeg-ajalt, väheke) nyögdécsel ♦ valu käes v valust ägisema fájdalmában nyögdécsel; haige ohkas ja ägises a beteg sóhajtozik és nyögdécsel; ägiseme maksukoorma all piltl nyög az adó alatt
2. (kurtma, hädaldama) panaszkodik, siránkozik, sopánkodik ♦ mis sa ägised, endal sajad tuhanded pangas mit panaszkodsz, mikor többszázezred van a bankban
3. (kägisema) nyikorog ♦ uks avanes ägisedes az ajtó nyikorogva kinyilt

ähkima <'ähki[ma 'ähki[da ähi[b ähi[tud 28 v> (kestva pingutuse tagajärjel kuuldavalt hingeldama) liheg, zihál, szuszog, fújtat ♦ valude käes ähkima fájdalmában zihál; pesi end puristades ja ähkides prüszkölve fújtatva mosakodik; poiss ähkis kiirest jooksust a fiú zihált a gyors futástól; aurik ähkis ülesvoolu piltl pöfög a gőzhajó a sodrásnak fölfelé

üks <'üks ühe 'ühte_&_'üht 'üht, 'ühte[de 'ühte[sid_&_'üks/i 22 num, s, pron>
1. num (põhiarv) egy, valamelyik, valamely, fél, egy-más, egyik, egyes ♦ üks kahendik egyketted; null koma üks nulla egész egy tized
2. s (hinne) egyes ♦ sai koolis matemaatikas ühe egyest kapott a suliban matekból
3. pron (kellegi v millegi esmakordsel mainimisel) egy ♦ elas kord üks kuningas volt egyszer egy király
4. pron (isiku v olendi kohta: keegi) valaki
5. pron (tähistab konkretiseerimata üksikobjekti mingi hulga hulgast) egyik ♦ üks meist egyikünk
6. pron (mingi asjaolu, olukorra kohta, millest järeldub midagi) egy ♦ ütlen vaid ühte – mul on sind vaja csak egyet mondok, szükségem van rád
7. pron (esineb koos asesõnaga teine ja väljendab midagi ebamäärast) egy-más ♦ üht ja teist v üht-teist ta veel mäletas egyre-másra még emlékezett; ei üks/see ega teine se kinn, se benn
8. pron (tõstab kahe v enama objekti hulgast esile ühe v üksikud, esineb korduvuse, järgnevuse osutamisel) az egyik ♦ ühes käes tort, teises lilled az egyik kezében torta, a másikban virágok
■LS: ühe+ ♦ üheealine egyidős, egykorú; ühefaasiline el egyfázisú; ühehäälne (1) muus (ühest häälest koosnev) egyszólamú; (2) (üksmeelne) egyhangú; ühekorrapilet egyszeri utazásra szóló jegy; ühekorruseline egyszintes, földszintes; ühekuine, ühekuuline egyhavi, egyhónapos; ühekäeline egykarú, félkezű, félkarú; ühemastiline egyárbocos; ühemunakaksikud egypetéjű ikrek; ühenaisepidamine egynejűség; üheotsapilet egyszeri utazásra szóló jegy; ühepaat egyes; üheparteisüsteem pol egypártrendszer; ühepereelamu családi ház; ühepoolne egyoldali, féloldali, féloldalas, egyoldalú; üherööpmeline egyvágányú; ühesarveline egyszarvú; ühesilmaline, ühesilmne egyszemű, félszemű; ühesooline egynemű; ühesuguline bot egynemű; ühetähenduslik egyjelentésű; ühevaatuseline, ühevaatuslik egyfelvonásos
üks+ ♦ üksjalg féllábú