[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aeg <'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s>
1. (ajaarvestuses) idő, kor, időszámítás ♦ kohalik aeg helyi idő, helyi időszámítás
2. (piiratud kestus, vältus, ajalõik, -vahemik, -järk) időszak, korszak ♦ nõukogude aeg a szovjet időszak; jääaeg geol jégkorszak; keskaeg középkor; kiviaeg kőkorszak; kõrgaeg fénykor; leinaaeg gyász(időszak); okupatsiooniaeg a megszállás ideje; pronksiaeg arheol bronzkor(szak); rauaaeg arheol vaskor(szak); talveaeg, talvine aeg téli időszámítás; uusaeg újkor; valgustusaeg felvilágosodás, a felvilágosodás kora; vanaaeg ókor; ürgaeg őskor; kogu aeg állandóan, egész idő alatt; pikka aega hosszú ideig; igal ajal mindenkor; viimasel ajal újabban, az utóbbi időben, egy idő óta; pühade ajal ünnep idején; ükskõik mis ajal, mis tahes ajal bármikor; samal ajal egyben, ugyanakkor, közben, eközben; lühikese aja jooksul rövid időn belül, rövid idő alatt; iidsetest aegadest peale időtlen idők óta; ajaga kaasas käima piltl halad a korral; head aega! viszontlátásra!; aeg kõik haavad parandab az idő minden sebet begyógyít; aega surnuks lööma agyonüti az időt; aeg on raha az idő pénz; paremad ajad on veel ees lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér
3. (millekski ettenähtud, kuluv, sobiv, määratud aeg) idő ♦ garantiiaeg garancia; ilmumisaeg megjelenés ideje; jõudeaeg ráérő idő; katseaeg próbaidő; lennuaeg repülési idő; lõunaaeg ebéd; ooteaeg várakozási idő; poolaeg sport félidő; saabumisaeg érkezési idő; sünniaeg születési idő; väljumisaeg az indulás ideje, indulási idő; tööaeg munkaidő; rongi saabumisaeg a vonat érkezési ideje; {kelle} saabumisaeg érkezési idő; vabal ajal szabad idejében; ülikooli ajal az egyetem alatt; kokkulepitud ajal a megbeszélt időben; sobival ajal jókor, kellő időben, alkalmas időben; mul pole aega nincs időm; aega võitma időt nyer; aega raiskama (el)vesztegeti az időt; aega säästma v kokku hoidma időt nyer, időt takarít meg; aeg lendab elszáll az idő, repül az idő; aega võtma sport stoppol; aeg surub peale/takka szorít az idő
4. keel idő ♦ liitaeg összetett idő
■LS: aja+ ♦ ajajoon info idővonal; ajakava menetrend; ajatöö maj időbér; ajaühik időegység

alla käima (laostuma) züllik, romlik, lehanyatlik, hanyatlik

armulaud <+l'aud laua l'auda l'auda, l'auda[de l'auda[sid_&_l'aud/u 22 s> relig áldozás, úrvacsora, eucharisztia ♦ armulauda andma, armulauale võtma áldoztat; armulaual käima áldozik, úrvacsorát vesz, az Úr asztalához járul

asi <asi asja 'asja 'asja, 'asja[de 'asja[sid_&_'asj/u 24 s>
1. (ese, aine, materjal, teos) tárgy, mű, holmi ♦ väärtasi értéktárgy; see polnud suurem asi ez nem volt túl jó; mis asi see on? mi fán terem?; pakib oma seitse asja ja lahkub (fel/össze)szedi a sátorfáját
2. (asjatoimetus, lugu, olukord, nähtus) ügy, dolog ♦ eraasi magánügy; kriminaalasi jur bűnügy; maitseasi gusztus dolga, ízlés dolga; pisiasi apró dolog; rahaasjad pénzügyek; milles asi seisab v on? miről van szó?; see ei puutu asjasse nem tartozik a dologhoz; mis asjus te tulite? milyen ügyben jött?; asi on üsna räbal v sant rázós dolog; ta tunneb asja érti a dolgát; see pole sinu asi kõnek ez nem tartozik rád; mis see minu asi on kõnek ez nem tartozik rám; asjade käik a dolgok menete; end teiste asjadesse segama beleavatkozik mások dolgába; tegele oma asjadega! törődj a magad dolgával!; asjad on halvasti rosszul áll a dolog; asju ajama v õiendama ügyeket intéz; asjad selgeks rääkima tisztázza a dolgot; asja eest, teist taga fölöslegesen, hiába; tuleme tagasi asja juurde térjünk vissza a dologra; asugem asja juurde! lássuk a medvét!, térjünk egyenesen a tárgyra!; mul on sinu juurde asja mondanivalóm van számodra; sellest ei saa asja ebből nem lesz semmi; asi on naljast kaugel nincs mese
3. kõnek (loomulike vajaduste õiendamise kohta) dolog ♦ asjal käima elvégzi a dolgát/szükségét

dušš <d'ušš duši d'ušši d'ušši, d'ušši[de d'ušši[sid_&_d'ušš/e 22 s> (kümblusseade, kümblus) zuhany, tus, zuhany(o)zó ♦ külm dušš hideg zuhany; duši all käima lezuhanyozik, tusol, letusol; end duši all pesema zuhanyozik; miski tabab kedagi külma dušina vmi hideg zuhanyként ér(int) vkit
■LS: duši+ ♦ dušigeel tusfürdő; dušikardin zuhanyfüggöny; duširuum zuhany(o)zó, zuhanyzó

eksitee <+t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s> tévút ♦ eksiteed käima piltl tévúton jár; eksiteele viima (1) félrevezet; (2) tévútra vezet

ettur <'ettur 'etturi 'etturi[t -, 'etturi[te 'etture[id 02 s> (nõrgim malend) gyalog, paraszt ♦ kaksikettur dupla gyalog; etturiga käima gyaloggal jár; etturit kahima gyalogot áldoz; etturit kaotama gyalogot elveszt

jaht1 <j'aht jahi j'ahti j'ahti, j'ahti[de j'ahti[sid_&_j'aht/e 22 s>
1. (jahipidamine, küttimine) vadászat, vitorlás, hajsza ♦ ajujaht hajtóvadászat; hundijaht farkasvadászat; hülgejaht fókavadászat; jänesejaht nyúlvadászat; karujaht medvevadászat; lõvijaht oroszlánvadászat; pardijaht kacsavadászat; peibutusjaht csalogatós vadászat; pistrikujaht solymászat; rebasejaht rókavadászat; jahil käima vadászik; jahile minema vadászatra indul/megy, vadászni megy; jahil olema vadászik; jahilt saabuma v koju tulema megjön/haza ér a vadászatból; karule jahti pidama medvére vadászik; kass peab hiirtele jahti a macska egerekre vadászik; kurjategijale jahti pidama piltl gonoszetvőre vadászik
2. piltl (tegutsemine millegi kättevõitmiseks) vadászat, hajhászat ♦ kasumijaht nyereségvadászat; kullajaht arany hajhászás; kuulsusejaht hírnév-hajhászás; medalijaht éremhajhászás; uudisejaht hír-hajhászás; õnnejaht boldogság-hajhászat; uudistele jahti pidama vadászik a hírekre; seelikukandjatele jahti pidama szoknyvadászat
3. kõnek (jändamine, sekeldamine) bajlódás, baj ♦ küll on selle asjaga jahti van baj ezzel a dologgal; oli mul kogu seda jahti tarvis! kellett nekem ez a sok baj!
■LS: jahi+ ♦ jahiaeg vadászati idő, vadászidény; jahiala vadászterület; jahieeskirjad vadászati szabályzat; jahifauna vadászati fauna; jahiharuldus vadászritkaság; jahihooaeg vadászidény, vadászévad; jahijutt vadásztörténet; jahijärelevalve vadászati felügyelet; jahikaaslane vadásztárs, vadászcimbora; jahikalender vadászati naptár; jahikeeld vadászati tilalom; jahikirg vadászszenvedély; jahikoer vadászkutya, vadászkopó; jahikott vadásztáska; jahilind szárnyasvad; jahiloom vad; jahiloss vadászkastély; jahiluba vadászengedély, vadászati engedély; jahilugu vadászhistória; jahimaja vadászház; jahimajand vadészfarm; jahinuga vadászkés, vadásztőr; jahipasun vadászkürt; jahipaun vadásztarisznya; jahipiirkond vadászkerület; jahipilet vadászbérlet; jahipüss vadászpuska; jahiretk vadászkirándulás; jahisaapad vadászcsizma; jahisaak zsákmány, vadászzsákmány; jahisarv vadászkürt; jahiseadus vadásztörvény; jahiselts vadásztársaság; jahiseltskond vadásztársaság; jahisport sportvadászat; jahitarbed vadászkellék; jahitrofeed vadásztrófea; jahiuluk vad; jahivarustus vadászfelszerelés; jahiõnn vadászszerencse; jahiülikond vadászöltözet

jala <jala adv> gyalog, gyalogosan ♦ jala käima gyalogol; hakkasin jaamast jala minema gyalog indultam útnak az állomásról; kümme kilomeetrit jala minna tíz kilométert gyalogol
■LS: jala+ ♦ jalamatk, jalarännak túra

jalutama <jaluta[ma jaluta[da jaluta[b jaluta[tud 27 v>
1. (kõndima, käima) sétál, jár egyet, andalog, korzózik, kisétál, elsétál, elgyalogol, besétál; (teatud aeg) sétálgat; (ringi, jalutuskäiku tegema) körbesétál; (pisut) sétálgat ♦ vanaema jalutab lastega pargis a nagymama sétál a parkban a gyerekekkel; jalutati paarikaupa párban sétáltak; tüdrukud jalutasid käe alt kinni [hoides] a lányok karöltve sétáltak; lähen jalutan veidi megyek sétálok egy kicsit, járok egyet; tulin jalutamast sétálásból jövök; jalutasin linnast välja kisétáltam a városból; õuel jalutasid kanad az udvaron tyúkok járkáltak/sétáltak; ta jalutas minema, nagu poleks midagi juhtunud elsétált, mintha misem történt volna
2. (kõnnitama) járat ♦ hobust jalutama járatja a lovat, lovat járat; tüdruk jalutab koera a lány kutyát sétáltat

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

jälg <j'älg jälje j'älge j'älge, j'älge[de j'älge[sid_&_j'älg/i 22 s> lenyomat, nyom ♦ sügavad jäljed mély nyomok; värsked jäljed friss nyomok; karu jäljed a medve nyomai; sõja jäljed a háború nyomai; lahingute jäljed a csata nyomai; maavärina jäljed a földrengés nyomai; autojälg autónyom; hambajälg fognyom; hammustusjälg harapásnyom; hundijälg farkasnyom; jalajälg lábnyom; kontsajälg saroknyom; kuulijälg golyónyom; küünejäljed körömynom; [mets]loomajälg vadállat nyoma; pidurdusjälg fékezési nyom; pitsatijälg pecsétnyom; puutejälg érintés-nyom; põletusjälg égésnyom; rattajäljed keréknyomok; rebasejälg, rebase jälg rókanyomok, a róka nyomai; saapajälg csizmanyom; sõrmejälg ujjlenyomat; verejälg vérnyom; värvijälg festéknyom; jäljed lumes nyomok a hóban; pisarate jäljed näol a könnyek nyomai az arcán; kirve jäljed puul a balta nyomai a fán; peksu jäljed kehal a verés nyomai a testén; magamatuse jäljed näos a kialvatlanság nyomai az arcán; hääbunud tsivilisatsiooni jäljed letűnt civilizáció nyomai; mööda jälgi a nyomok mentén; jälgi kaotama eltünteti a nyomokat; koer ajab jälgi a kutya követi a nyomokat; koer võttis kurjategija jälje üles a kutya megtalálta a bűnöző nyomát; käisime jälg jäljes egymás nyomában haladtunk; jäljed on juba umbe tuisanud a nyomokat már befűjta a hó; jäljed on kadunud a nyomok eltűntek; jäljed lähevad üle välja a nyomok a téren át vezetnek; uriinis leiti valgu jälgi fehérjenyomokat találtak a vizeletben; koidust pole veel jälgegi a hajnalnak még nyoma sincs; augustikuust alates pole temast mingit jälge augusztustól nyomát se láttuk; ta hinges pole kurjuse jälgegi lelkében nyoma sincs gonoszságnak; kellegi jälgedes käima vkinek a nyomába lép; vkinek a nyomdokaiba lép / vkinek a nyomdokain halad

kaasas <kaasas adv> (ühes, koos, seltsis) együtt; (endaga ühes) -val/-vel ♦ kes sinuga kaasas on? ki van veled?; mul on soojad riided kaasas hoztam magammal meleg ruhát; dokumendid peavad alati kaasas olema mindig kell, hogy nálad legyen a személyi igazolványod; moega kaasas käima halad a divattal

kaebama <k'aeba[ma kaeva[ta k'aeba[b kaeva[tud 29 v> (el)panaszol, spicliskedik, panaszkodik; (kurtma) siránkozik; (kohtusse kaebama) felperel ♦ ta kaebas oma kurva saatuse üle v kurba saatust elpanászolta a bánatát; peale kaebamas käima spicliskedik; ta kaebas naabri kohtusse felperelte a szomszédját

kala <kala kala kala -, kala[de kala[sid_&_kal/u 17 s> hal ♦ kalad zool (Pisces) halak; alamõõduline kala méretenaluli hal; püügimõõduline kala kifogható méretű hal; luine kala szálkás hal; keedetud kala főtt hal; kuivatatud kala szárított hal; külmutatud kala fagyasztott hal; praetud kala sült hal; värske kala friss hal; akvaariumikala díszhal; eluskala élőhal; jõekala folyami hal; kuumsuitsukala melegen füstölt hal; külmsuitsukala hidegen füstölt hal; mageveekala édesvízi hal; marjakala ikrás hal; merekala tengeri hal; niisakala tejes hal; siirdekala vándorló hal; soolakala besózott hal; suitsukala füstölt hal; kala v kalu püüdma halat fog; kala v kalu suitsutama halat füstöl; vinnutatud kala besózott, szárított hal; kalal käima halászni jár; kalale minema horgászni megy; kalal olema horgászik; kalalt tulema horgaszásból jön; kala näkkab harap a hal; nagu kala kuival mint a partra vetett hal; sogases vees kalu püüdma a zavarosban halászik; tumm kui kala néma, mint a hal; ei liha ega kala se hús, se hal; vana kala öreg motoros; elab nagu kala vees (úgy) él, mint hal a vízben
■LS: kala+ ♦ kalaahi halsütő; kalafilee kok halfilé; kalahais halszag; kalajahu põll halliszt; kalakahvel halvilla; kalakaitse halvédelem; kalakast haldoboz; kalakasvandus haltenyésztő telep, halgazdaság; kalakasvatus haltenyésztés; kalakaubandus halkereskedelem; kalakauplus halbolt; kalakaupmees halkereskedő; kalakonserv halkonzerv; kalakotlet kok halfasírt; kalakudu ivadék; kalalaev halászhajó; kalaleem hallé; kalaliha halhús; kalaliim halenyv; kalaluu halszálka, szálka; kalalõhn halszag; kalamaim halivadék; kalamajand halgazdaság; kalamajandus halgazdálkodás; kalamürgi[s]tus med halmérgezés; kalalett halaspult; kalafileerimisnuga halkés; kalanahk halbőr; kalapaat halászcsónak, halászbárka, halászladik; kalapallid kok halfasírt; kalaparv halraj; kalapirukas halbatyú; kalapood halbolt; kalapulgad panírozott halrúd; kalapuljong hallé; kalapõis halhólyag; kalapüünis halfogó eszköz; kalarasv halzsír; kalaretk halászati út; kalariik halász nép; kalarood szálka; kalaroog halétel; kalasaak (hal)fogás; kalasadam halászkikötő; kalasoomus halpikkely; kalasupp halászlé, halleves; kalasült halkocsonya; kalatiik halastó; kalatrepp hallépcső; kalaturg halpiac; kalatööstus halászati ágazat; kalavaru[d] halállomány(ok); kalaõli halolaj; kalavõrk halászháló

kand <k'and kanna k'anda k'anda, k'anda[de k'anda[sid_&_k'and/u 22 s> (inimesel, tagumine v alumine osa) sarok ♦ jalakand lábsarok; kingakand cipősarok; sokikand zoknisarok; sukk on kannast katki a harisnya lyukas a sarkán; kandu kokku lööma összeüti a sarkát; sokile uut kanda kuduma új sarkat köt zoknira; kanna pealt ümber pöörama sarkon fordul; kellegi kannul käima vkinek a sarkában jár; kuskil kanda kinnitama megveti a lábát vhol

kari2 <kari karja k'arja k'arja, k'arja[de k'arja[sid_&_k'arj/u 24 s>
1. (kariloomad) állatállomány, jószág; (karjatatavad loomad, koos elavate loomade, lindude rühm) csorda, nyáj, falka ♦ hanekari libafalka; hobusekari ménes; hundikari farkasfalka; kitsekari (kecske)nyáj; koerakari kutyafalka; lambakari birkanyáj; lehmakari tehéncsorda, gulya; linnukari baromfi; seakari (disznó)konda; tõukari tenyészállomány; veisekari barom, tehéncsorda, gulya, csorda; karja pidama állatokat tart; karja hoidma nyájat őriz; karjas käima bojtárkodik, pásztorkodik
2. (hulk, summ, parv inimesi) falka ♦ lastekari egy falka gyerek
■LS: karja+ ♦ karjafarm szarvasmarhatartó gazdaság, tehenészet; karjakoer pásztorkutya; karjaõu gazdasági udvar

kark <k'ark kargu k'arku k'arku, k'arku[de k'arku[sid_&_k'ark/e 22 s>
1. mankó ♦ karkudega käima mankóval jár
2. kõnek (kõmp) gólyaláb

kebima <kebi[ma kebi[da kebi[b kebi[tud 27 v> kõnek (kergesti ja kiiresti ronima v käima) megy

kenasti <kenasti adv>
1. (ilusasti, meeldivalt, hästi, korralikult) szépen ♦ kenasti riides käima szépen öltözik; kana on kenasti küpsenud szépen megsült a csirke; nad elavad üsna kenasti elég szépen élnek
2. (üsna palju, tublisti) elég jól ♦ teenin praegu kenasti mostanában elég jól keresek

kergendama <kergenda[ma kergenda[da kergenda[b kergenda[tud 27 v>
1. (kaalu vähendama) könnyít, megkönnyít, enyhít ♦ kandamit kergendama enyhít a terhén; seljakotti kergendama könnyít a hátizsákján; südant kergendama könnyít a szívén
2. (määra, hulka vähendama) enyhít ♦ süüaluse karistust kergendama a vádlott büntetését enyhíti; kergendavad asjaolud enyhítő körülmények
3. (hõlbustama, paremaks, talutavamaks muutma) könnyít, megkönnyít, enyhít ♦ rohi kergendab haige kannatusi az orvosság a beteg szenvedését enyhíti; ennast kergendama (1) (oksendama) rókázik; (2) (väljas käima) könnyít magán, megkönnyebbül; masinad kergendavad kaevurite tööd a gépek megkönnyítik a bányászok munkáját

kikivarvul <+varvul adv>, ka kikivarbail, kikivarvukil lábújjhegyen ♦ kikivarvul v kikivarbail käima lábujjhegyen jár; kikivarvul hiilima lábujjhegyen lopózik

kinni käima (sulguma) zár; (suletav olema) csukódik ♦ aken ei käi hästi kinni rosszul csukódik az ablak

kirik <kirik kiriku kiriku[t -, kiriku[te kiriku[id 02 s>
1. (ristiusu kultusehoone) templom ♦ kolmelööviline kirik háromhajós templom; puust kirik fatemplom; gooti stiilis keskaegne kirik gótikus stílusú középkori templom; kivikirik kőtemplom; toomkirik székesegyház, dóm; kiriku võlvid a templom boltozatai; vaene kui kirikurott szegény, mint a templom egere
2. (religioosne institutsioon) egyház ♦ anglikaani kirik anglikán egyház; uusapostlik kirik új apostoli egyház; kalvinistlik kirik református egyház; katoliku kirik katolikus egyház; kreekakatoliku kirik görögkatolikus egyház; luteri kirik evangélikus egyház; roomakatoliku kirik római katolikus egyház; õigeusu kirik ortodox egyház; vabakirik szabadegyház
3. (jumalateenistus) istentisztelet ♦ jõulukirik karácsonyi istentisztelet; kirikus käima templomba jár; täna kirikut ei ole ma nincs istentisztelet
■LS: kiriku+ ♦ kirikuaasta egyházév; kirikukell harang; kirikukool felekezeti iskola; kirikulõhe aj egyházszakadás; kirikumaks egyházi adó; kirikumuusika egyházi zene; kirikumõis javadalom; kirikupea egyházfő; kirikuraamat egyházi anyakönyv; kirikurott piltl a templom egere; kirikuteener sekrestyés, templomszolga; kirikuõigus egyházjog

kohtlema <k'ohtle[ma kohel[da k'ohtle[b kohel[dud 30 v> (kellegagi ümber käima) bánik, kezel ♦ kohtleb teisi inimesi jõhkralt kegyetlenül bánik az emberekkel; kohtle neid nii nagu teisi kezeld úgy őket, mint a többieket

kohtus käima perel

kohus2 <kohus k'ohtu kohu[t -, k'ohtu[te k'ohtu[id 05 s> (riigiorgan, vastav asutus, kohtuprotsess, kohtupidamine, kohtunikud) bíróság, törvényszék ♦ kreisikohus aj járásbíróság; riigikohus a legfelsőbb bíróság; ringkonnakohus körzeti bíróság; vahekohus választott bíróság; vandekohus esküdtszék; välikohus sõj statáriális bíróság, rögtönítélő bíróság; ülemkohus a legfelsőbb bíróság; esimese astme kohus elsőfokú bíróság; kohtu eesistuja a bíróság elnöke; {keda} kohtusse andma v kaebama beperel vkit; {keda} kohtu alla andma vkit bíróság elé állít, eljárást indít vki ellen; kohut käima pereskedik, perlekedik; kohtu korras jogi úton; kolm on kohtuseadus! három a magyar igazság!
■LS: kohtu+ ♦ kohtuakt jur bírósági határozat; kohtuarst törvényszéki orvos; kohtuasi jur peres ügy, ügy; kohtuekspertiis jur igazságügyi műveletek; kohtuistung törvényszéki tárgyalás, bírósági tárgyalás; kohtukaasistuja jur laikus bíró, ülnök; kohtulingvistika jur igazságügyi nyelvészet; kohtukolleegium jur bírói tanács; kohtukulud perköltség; kohtukutse idézés; kohtukõne jur szóbeli előadás; kohtulahend jur ítélet; kohtumeditsiin med törvényszéki orvostan; kohtumenetlus jur jogi eljárás, bírósági eljárás; kohtumäärus (1) jur bírósági határozat; (2) jur bírósági végzés; kohtuorgan bírói testület, igazságügyi hatóság; kohtupraktika jur joggyakorlat; kohtuprotokoll bírósági jegyzőkönyv; kohtuprotsess jur törvényszéki eljárás, per; kohtureform igazságszolgáltatási reform; kohtusaal bírósági tárgyalóterem; kohtuvõim jur igazságszolgáltatás; kohtusüsteem jur igazságszolgáltatási rendszer; kohtutoimik jur ügyirat; kohtutoiming jur bírósági eljárás; kohtutäitur jur bírósági végrehajtó

kokkuhoidlik <+h'oidl'ik h'oidliku h'oidl'ikku h'oidl'ikku, h'oidlik/e_&_h'oidl'ikku[de h'oidl'ikk/e_&_h'oidl'ikku[sid 25 adj> takarékos, spórolós (KÕNEK) ♦ kokkuhoidlik perenaine takarékos háziasszony; rahaga kokkuhoidlikult ümber käima takarékosan bánik a pénzzel

kolgata <kolgata kolgata kolgata[t -, kolgata[te kolgata[id 01 s>, ka kolgatatee golgota ♦ Kolgata teed käima Golgotát jár

kontsert <k'onts'ert k'ontserdi k'onts'erti k'onts'erti, k'onts'erti[de k'onts'erti[sid_&_k'onts'ert/e 22 s> (muusikaettekanne, helind) koncert, hangverseny ♦ eilne kontsert tegnapi hangverseny; heategevuskontsert jótékony célú hangverseny, jótékonysági koncert; kammerkontsert kamarahangverseny; klaverikontsert zongorahangverseny, zongoraverseny; soovikontsert kívánságműsor; vabaõhukontsert térzene, szabadtéri hangverseny, térti; viiulikontsert hegedűverseny; kontserti andma koncertet ad; kontserdil käima koncertre jár
■LS: kontserdi+ ♦ kontserdipilet koncertjegy; kontserdireis koncertkörút
kontsert+ ♦ kontsertturnee koncertturné; kontsertmeister koncertmester

kooberdama <kooberda[ma kooberda[da kooberda[b kooberda[tud 27 v> kõnek (vaevaliselt käima) vánszorog, csoszog

kool <k'ool kooli k'ooli k'ooli, k'ooli[de k'ooli[sid_&_k'ool/e 22 s>
1. (õppeasutus, koolimaja, kursusetaoline õppesari, õppetöö) iskola ♦ algkool elemi iskola; autokool autósiskola; balletikool balettiskola; erakool magániskola; erikool kisegítőiskola, egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény; eriinternaatkool javítóintézet, nevelőintézet; keeltekool nyelviskola; kirikukool aj felekezeti iskola; kutsekool szakiskola; kõrgkool főiskola; külakool tanyai iskola; muusikakool zeneiskola; poistekool fiúiskola; põhikool általános iskola; pühapäevakool vasárnapi iskola; reaalkool reáliskola; sõjakool katonai (fő)iskola; teatrikool színiiskola; tööstuskool ipariskola; tütarlastekool leányiskola; õhtukool dolgozók iskolája, esti iskola; kooli pooleli jätma félbehagyja az iskolát; koolis käima iskolába jár; koolist puuduma hiányzik az iskolából; ta heideti koolist välja eltanácsolták az iskolából; pühapäeval ei ole kooli vasárnap nincs iskola
2. (koolisüsteem, koolkond, koolitus, väljaõpe, kasvatus) oktatási rendszer
■LS: kooli+ ♦ koolibuss iskolabusz; koolidirektor iskolaigazgató; kooliharidus iskolai műveltség; koolihoone iskola, iskolaépület; kooliiga iskolás kor; kooliinspektor szakfelügyelő, tanfelügyelő; koolikaaslane iskolatárs; koolikiusamine iskolai zaklatás; koolikohustus tankötelezettség; koolikott iskolatáska; kooliküpsus iskolaérettség; koolilaps iskolás; koolilõuna iskolai ebéd; koolinoored, koolinoorsugu tanulóifjúság; koolipink iskolapad; koolipoiss iskolás fiú; koolipäev iskolanap; koolitarbed iskolaszerek, tanszerek; koolitarkus tanultság; koolitervishoid iskolai egészségügyi ellátás; koolitund óra, tanóra; koolitunnistus iskolai bizonyítvány; koolitoitlustus iskolai étkeztetés, iskolai étkezés; koolivend iskolatárs; koolitee iskola, tanulmányok; koolivorm formaruha, iskolai egyenruha, iskolaköpeny; koolivõrk iskolahálózat; kooliõpetaja tanár, tanító (algkoolis); kooliõpik iskolai tankönyv

koosolek <+olek oleku oleku[t -, oleku[te oleku[id 02 s> értekezlet, gyűlés, ülés ♦ erakorraline koosolek rendkívüli gyűlés; kinnine koosolek zártkörű gyűlés; otsustusvõimeline koosolek határozatképes gyűlés; aastakoosolek éves/évi közgyűlés; asutamiskoosolek alapító gyűlés; valimiskoosolek tisztújító közgyűlés; üldkoosolek közgyűlés; koosoleku päevakord az értekezlet napirendje, szőnyeg; koosolekut avama az gyűlést megnyitja; koosolekut juhatama a gyűlést vezeti; koosolekut kokku kutsuma gyűlést hív össze; koosolekut pidama értekezletet tart; koosolekutel käima gyűlésezik; koosolekust osa võtma részt vesz a gyűlésen

kursus <k'ursus k'ursuse k'ursus[t k'ursus[se, k'ursus[te k'ursus/i_&_k'ursuse[id 11_&_09 s>
1. (õppeaine v kooliastme õppematerjal, õppeaste) évfolyam, tanfolyam, kurzus ♦ erikursus szakkollégium; fakultatiivkursus szabadon választható kurzus; teise kursuse tudeng másodéves; keeleajaloo kursus nyelvtörténet-kurzus; õpib neljandal kursusel negyedéves
2. (pl) (lühiõpingud) tanfolyam, kurzus ♦ kuuajalised enesekaitsekursused egy hónapos önvédelmi tanfolyam; autojuhikursused járművezetői tanfolyam; esmaabikursused elsősegély tanfolyam; keelekursused nyelvtanfolyam; kokakursused szakács tanfolyam; kursusel käima tanfolyamra jár
■LS: kursuse+ ♦ kursusetöö évfolyamdolgozat

kõmp <k'õmp kõmbi k'õmpi k'õmpi, k'õmpi[de k'õmpi[sid_&_k'õmp/e 22 s> (mängukark) gólyaláb ♦ kõmpidega v kõmpidel käima gólyalábbal jár

kõndima <k'õndi[ma k'õndi[da kõnni[b kõnni[tud 28 v> (käima) jár, megy, gyalogol; (minema) megy; (jalutama) sétál ♦ kõnnib aeglaselt lassan jár; kõnnib päevas 10 kilomeetrit naponta 10 kilométert gyalogol; kõnnib kikivarvul lábujjhegyen jár; tüdrukud õpivad varem kõndima kui poisid a lányok korábban tanulnak meg járni, mint a fiúk; kõnni ettevaatlikult, sest sa kõnnid minu unistustel lépkedj óvatosan... mert az álmaimon lépkedsz; munadel kõndima tojástáncot jár

käima <k'äi[ma k'äi[a k'äi[b k'äi[dud, k'äi[s käi[ge käi[akse 38 v>
1. (kõndima) jár; (kindlas suunas) megy ♦ jala v jalgsi käima gyalog jár; kikivarvul käima lábujjhegyen jár/megy; laps õpib käima járni tanul a gyerek; kuidas käsi käib? hogy vagy/van?
2. (kuhugi minema ja tagasi tulema) jár ♦ arsti juures käima orvoshoz jár; poes käima elmegy a boltba; jahil käima vadászik; jalutamas käima sétáltat; ujumas käima úszni jár; kinos käima moziba jár; koolis käima iskolába jár; tööl käima munkába jár; kirikus käima templomba jár; loengutel käima előadásokra jár, előadásokat látogat; vannis käima fürdik, fürdőt vesz, megfürdik; ta käis mul külas meglátogatott
3. (hrl imperatiivis) kõnek (kao, kasi) megy ♦ käi minema! húzz el innen!, tűnés!; käi minema! takarodj innen!
4. (liikuma, kurseerima) jár ♦ öösel trammid ei käi éjjel a villamosok nem járnak; mul käib kaks ajalehte nekem két újság jár
5. (kukkuma) leesik
6. (masinate, seadmete kohta: töötama, talitlema) működik, megy ♦ kell käib täpselt az óra pontosan jár; mootor käib megy a motor
7. (toimuma, ajaliselt edenema) megy ♦ töö käib hommikust õhtuni reggeltől estig megy a munka; asi on käimas a dolog folyamatban van
8. (males, kabes, kaardimängus) lép ♦ etturiga käima a gyaloggal lép; lipuga käima a futóval lép; Käi, sinu kord on! Lépj, te vagy soron!
9. (kurameerima, sõbrustama) jár ♦ tüdruk käib juba poistega a lány már fiúkkal jár
10. (kulgema, suunduma, ulatuma) megy
11. (kõlbama, sobima) elmegy, megteszi ♦ esialgu käib küll egyelőre megteszi
12. (kahjustavalt mõjuma) megy ♦ närvidele käima az idegeire megy; miski käib kellelegi närvidele az agyára megy vkinek vmivel, idegeire megy vkinek vki/vmi
13. (kedagi-midagi puudutama) vonatkozik ♦ kogunemisalade kohta käivad nõuded a gyülekezési helyekre vonatkozó követelmények; see käib tema kohustuste hulka kötelességei közé tartozik; see käib teise asja kohta ez más dologra vonatkozik
14. (käärima) erjed ♦ õlu käib erjed a sör; vein käib forr a bor
15. kõnek (toimima, talitama) jár ♦ sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár

käitlema <k'äitle[ma käidel[da k'äitle[b käidel[dud 30 v> (ümber käima, kohtlema) kezel

käivitama <käivita[ma käivita[da käivita[b käivita[tud 27 v> (käima, tööle panema) beindít, elindít ♦ mootorit käivitama beindítja a motort

käärima1 <k'ääri[ma k'ääri[da kääri[b kääri[tud 28 v>
1. (bakterite toimel lagunema, käima) erjed, forr ♦ õlu käärib erjed a sör; mahl on käärima läinud erjed a must
2. piltl (tunglema, pulbitsema) forr, forrong ♦ temas käärib viha, ta hing käärib vihast forr benne a düh; terve maa käärib forrong az egész ország

kühmus <k'ühmus adv, adj> vt ka kühmu (kumaras, küürus) görnyedt ♦ kühmus selg görnyedt hát; kühmus käima görnyedten jár

külastama <külasta[ma külasta[da külasta[b külasta[tud 27 v> (külas käima) meglátogat, látogat, ellátogat

laaberdama <laaberda[ma laaberda[da laaberda[b laaberda[tud 27 v> kõnek (lohiseval sammul käima) züllik

lahtine <l'ahtine l'ahtise l'ahtis[t l'ahtis[se, l'ahtis[te l'ahtis/i_&_l'ahtise[id 12_&_10 adj>
1. (avatud, katmata, avalik, aval) nyitott, nyílt ♦ lahtine uks nyitott ajtó; lahtine silp keel nyílt szótag; lahtise taeva all a szabad ég alatt; lahtine luumurd med nyílt törés; lahtised mööblikatted leszedhető bútorhuzatok; lahtine haav nyílt seb; lahtiste uste päev nyílt nap; lahtine hääletus nyílt szavazás; küsimus jääb lahtiseks a kérdés nyitva marad; lahtiste juustega kibontott hajjal; lahtisest uksest sisse murdma nyitott/tárt kapukat dönget; lahtiste kaartidega mängima nyílt kártyával játszik; nyílt lapokkal játszik; nyílt sisakkal harcol; lahtiste silmadega ilmas ringi käima nyitott szemmel jár a világban
2. (kiiresti v rohkesti eritav v erituv) ♦ lahtine köha hurutos köhögés

liikuma <l'iiku[ma l'iiku[da liigu[b liigu[tud 28 v>
1. (asendit muutma, paigast teise siirduma) mozog, mozdul; (kergelt edasi-tagasi) mozgolódik ♦ puulehed liiguvad väiksemagi tuulega levelei a legkisebb szélben is mozognak; huuled liiguvad az ajkak mozognak; jää hakkas liikuma megtört a jég
2. (käima, kõndima, minema) megy, jár ♦ liiguvad kuulujutud, et... járnak a pletykák, hogy...; mina ei liigu siit kuhugi én nem megyek innét sehova; siin liikuvat öösiti hunte állítólag farkasok járnak itt éjszaka
3. (teisenema, arenema) halad ♦ tervis liigub paremuse poole már javulófélben van az egészsége

lipp2 <l'ipp lipu l'ippu l'ippu, l'ippu[de l'ippu[sid_&_l'ipp/e 22 s>
1. zászló ♦ Soome lipp a finn zászló, Finnország zászlaja; leinalipp gyászzászló; rahvuslipp nemzeti zászló; riigilipp állami lobogó; rändlipp vándorzászló; lippu heiskama felvonja a zászlót; lippu langetama levonja a zászlót; lipp lehvib lobog a zászló; lipud on pooles mastis v pooles vardas a zászlók félárbócon; laev sõidab võõra lipu all a hajó idegen lobogó alatt hajózik
2. (malend) királynő, vezér ♦ lipuga käima vezérrel lép
3. muus (noodi varrel olev konksuke vältuse märkimiseks) horgas vég
■LS: lipu+ (lipusse puutuv) ♦ lipukiri jelmondat; lipulaev sõj parancsnoki hajó, vezérhajó, zászlóshajó; lipumast zászlórúd; lipuvarras (-mast) árboc
lipu+ (malemänguga seotud) ♦ lipugambiit vezércsel

loeng <l'oeng l'oengu l'oengu[t -, l'oengu[te l'oengu[id 02 s> előadás ♦ teaduslik loeng tudományos előadás; loengute sari előadássorozat; loengut pidama előadást tart; loengul käima előadásra jár
■LS: loengu+ ♦ loengusaal előadóterem, tanterem; loengusari, loengutsükkel kollégium

lonkama <l'onka[ma longa[ta l'onka[b longa[tud 29 v> sántít, sántikál; (pisut) biceg ♦ lonkab paremat jalga a jobb lábára sántít; longates käima sántítva/bicegve jár

läbi käima
1. (läbi kõndima) átmegy, átsétál, bejár ♦ käisime läbi kõik näitusesaalid meglátogattuk az összes kiállítótermet; ta on terve ilma läbi käinud bejárta az egész világot
2. (millegi kaudu kulgema) vmin keresztül megy; (kusagilt läbi) elmegy
3. (aistingu, tundmuse kohta: läbima) érződik, (meg)érez ♦ valu käis põlvest läbi fájdalmat érez a térdében; peast käis läbi üks mõte eszébe jutott egy gondolat
4. (suhtlema) érintkezik, barátkozik ♦ ta ei käi kellegagi läbi nem érintkezik senkivel

lävima <lävi[ma lävi[da lävi[b lävi[tud 27 v> (läbi käima, suhtlema) kapcsolatban van vkivel, érintkezik vkivel

maha käima
1. (teed, vahemaad) utat megtesz, gyalogol
2. (mehhanismide kohta) lejár

maja <maja maja maja m'ajja, maja[de maja[sid_&_maj/u 17 s> (hoone, pere koos oma hoonete v ruumide ja majapidamisega, asutus) ház ♦ kõrge maja magas ház; madal maja alacsony ház; mitmekorruseline v paljukorruseline maja emeletes ház; aiamaja kerti ház; elumaja lakóház; eramaja családi ház; kivimaja kőház; koolimaja iskolaépület; kultuurimaja kultúrház, művelődési ház; moemaja modellház; naabermaja szomszédház; nurgamaja sarokház; palkmaja, palkidest maja rönkház; puumaja faház; ridamaja sorház; talumaja parasztház; sünnimaja szülőház; sünnitusmaja szülészeti és nőgyógyászati klinika; palvemaja imaház; täismaja telt ház; üürimaja bérház; vangimaja fogház; korda majja lööma rendet csinál/tesz; majast majja käima házról házra jár
■LS: maja+ ♦ majaase házhely; majaehitus házépítés; majanaaber házbeli; majanumber házszám; majaomanik háztulajdonos; majaperemees (1) háziúr; (2) házigazda; majaperenaine (1) háziasszony; (2) gazdasszony; majapidamine háztartás; majarahvas háziak, háznép; majaseen korhadás; majasikk zool (puidukahjur Hylotrupes bajulus) házicincér; majatarbed háztartási cikkek; majateenija mindenes; majavein a ház bora; majavamm bot (majaseene liik Serpula lacrymans) házigomba; majavanem házfelügyelő, házmester; majaämblik zool (Tegenaria domestica) házi zugpók

marssima <m'arssi[ma m'arssi[da marsi[b marsi[tud 28 v>
1. (taktisammus käima) menetel ♦ tänaval marssima menetel az utcán
2. (rännakukorras ühest piirkonnast teise liikuma) vonul ♦ linna sisse marssima bevonul a városba

massaaž <mass'aaž massaaži mass'aaži mass'aaži, mass'aaži[de mass'aaži[sid_&_mass'aaž/e 22 s> masszázs; (masseerimine) masszírozás ♦ kosmeetiline massaaž kozmetikai masszázs; jalamassaaž lábmasszázs; näomassaaž arcmasszázs; massaažis käima masszázsra jár; massaaži tegema masszíroz
■LS: massaaži+ ♦ massaažiaparaat masszírozógép; massaažisalong masszázsszalon

mast2 <m'ast masti m'asti m'asti, m'asti[de m'asti[sid_&_m'ast/e 22 s>
1. (kaardi-) szín ♦ masti käima színre színt kell adni
2. (hrl partitiivis v elatiivis) kõnek (liik, sort, laad) fajta ♦ seal on mitut masti mehi különböző emberek vannak ott

matus <matus matuse matus[t -, matus[te matuse[id 09 s>
1. (hrl pl) (surnu ärasaatmine, muldasängitamine) temetés, temetkezés; (talitus) gyászszertartás ♦ ilmalik[ud] matus[ed] polgári temetés; kiriklik[ud] matus[ed] templomi temetés; kirstumatus[ed] koporsós temetés; urnmatus urnás temetés; kellegi matus[t]el käima vkinek a temetésén van
2. arheol (haud, maetud surnu koos kaasapandud esemetega) temetés ♦ põletusmatus arheol hamvasztás
■LS: matuse+ ♦ matusebüroo temetkezési vállalat; matusekoht temetéshely; matusekorraldaja temetésrendező; matusekõne halotti beszéd; matusemeeleolu gyászos hangulat; matuserong gyászmenet; matuserongkäik temetési menet; matusetalitus temetési szertartás; matusetoetus temetkezési támogatás

mood2 <m'ood m'oe m'oodi m'oodi, m'oodi[de m'oodi[sid_&_m'ood/e 22 s>
1. (ajastu üldine maitselaad) divat ♦ meestemood úri divat; moega kaasas käima halad a divattal; moodi järgima halad a divattal; moes olema divatban van; moodi minema divatba jön; moest ära minema kimegy a divatból
2. (tava, harjumus, komme) szokás ♦ mis mood see on? hát ez meg micsoda dolog?
3. (hrl partitiivis, adessiivis, komitatiivis) (viis, komme) módon ♦ mehe moodi férfi módon
■LS: moe+ ♦ moeajakiri divatlap; moeartikkel divatcikk; moedaam divathölgy; moekunstnik divattervező; moeleht divatlap; moenarr divatbolond; moeröögatus piltl divatőrület; moesalong divatszalon; moesuund divatirányzat; moesõna divatszó; moevool (1) divathullám; (2) divatáramlat

mootor <m'ootor m'ootori m'ootori[t -, m'ootori[te m'ootore[id 02 s> motor ♦ bensiinimootor benzinmotor; diiselmootor dízelmotor; elektrimootor elektromotor, villanymotor; lennuk[i]mootor a repülőgép motorja; sisepõlemismootor belső égésű motor; kahetaktiline mootor kétütemű motor; neljataktiline mootor négyütemű motor; mootorit käima panema v käivitama begyújtja/indítja a motort; mootorit seiskama megállítja a motort; mootor ei käivitu nem gyújt a motor; mootor turtsub köhög a motor; mootor undab zúg a motor
■LS: mootor+ ♦ mootorsaag motoros fűrész; mootorsõiduk gépjármű, motoros jármű
mootori+ ♦ mootorikütus üzemanyag; mootoriruum motorház; mootoritööstus motorgyártás; mootoriõli motorolaj

mõistus <m'õistus m'õistuse m'õistus[t m'õistus[se, m'õistus[te m'õistus/i_&_m'õistuse[id 11_&_09 s>
1. (aru, arusaamisvõime) ész, értelem, elme ♦ terve v kaine mõistus józan ész; terav mõistus éles ész; mõistust on tal omajagu ő elég értelmes; üle mõistuse käima meghaladja az értelmét; pane oma mõistus tööle!, võta mõistus kokku! térj az eszedre!; kus su mõistus enne oli! hova tetted az eszedet!; tule mõistusele! ne bomolj!; tal on juba mõistus pähe tulnud benőtt már a feje lágya; ta pole mõistuse juures nincs magánál
2. kõnek (teadvus, meelemärkus) eszmélet

naabrinna <n'aabrinna n'aabrinna n'aabrinna[t -, n'aabrinna[de n'aabrinna[sid 16 s>, ka naabritar (naabrinaine) szomszédasszony, a szomszéd lány ♦ hakkas noore naabritariga tihedamalt läbi käima gyakrabban találkozgat a szomszéd lánnyal

naaksuma <n'aaksu[ma n'aaksu[da naaksu[b naaksu[tud 28 v> kõnek, ka naakuma
1. (peale käima, norima, nuruma) kunyorál, kunyerál, koldul, kérlel ♦ poiss naaksub kommiraha a fiú pénzt kunyorál édességre; seni naaksub, kuni saab oma tahtmise addig kunyerál, míg eléri, amit akar; tule juba, kaua ma pean sind naaksuma! gyere már, meddig kérleljelek!
2. (tüütavalt korrutades ette heitma) zsörtölődik ♦ naine muudkui naaksub mehe kallal mahajoodud raha pärast az asszony egyre csak zsörtölődik a férjével az elivott pénz miatt

naine <naine naise n'ais[t -, nais[te n'ais/i 12 s> (naisisik) hitves, nő, némber, neje, -né ♦ pikk naine magas nő; sale v sihvakas naine karcsú nő; laiapuusaline naine széles csípőjű nő; keskealine naine középkorú nő; võluv naine bájos nő; külm naine rideg nő; kergemeelne naine céda; abielus naine asszony, férjezett; üksik naine szingli; vallaline naine férjezetlen, hajadon; lahutatud naine elvált asszony, elvált feleség; lesestunud naine megözvegyült nő; käima peal v kandja naine terhes nő; langenud naine bukott nő; raisus naine romlott nő; avalik naine lotyó, céda; linnanaine városi nő; lüpsinaine kõnek fejőnő; maanaine vidéki/falusi nő; mustlasnaine cigány nő; neegrinaine néger nő, színesbőrű nő; pesunaine mosónő; talunaine parasztasszony; töölisnaine munkásnő; ärinaine üzletasszony; naiste odavise női gerelyhajítás; suurem osa õpetajaist on naised a tanítók nagyobb része nő; ajab naisi taga fut a nők után
■LS: naise+ ♦ naisevend sógor; naiseõde sógornő
naiste+ ♦ naistearst nőgyógyász; naistejuuksur női fodrász; naistepäev nőnap; naisterätsep női szabó

nali <nali nalja n'alja n'alja, n'alja[de n'alja[sid_&_n'alj/u 24 s>
1. (lõbus lugu, miski lõbus, lustakas) hecc, vicc, tréfa, móka; (vemp) csíny ♦ lame nali lapos vicc; sündsusetu nali nem szalonképes vicc; süütu nali ártalmatlan tréfa, ártatlan tréfa; ma tegin ju ainult nalja, rääkisin seda niisama naljaks csak viccből tettem, csak viccből mondtam; ta ei saa naljast aru v ei mõista nalja nem érti a viccet; asi on naljast kaugel nincs mese, ez nem vicc; ma ei tee sinuga nalja! ne szórakozz velem!
2. (mingi erakorraline [ebameeldiv] sündmus) dolog ♦ näis, mis sest naljast saab meglátjuk, mi lesz ebből a dologból; kutsika kinnipüüdmine on väike nali, aga katsu sa kassi kätte saada a kiskutyát egyszerű megfogni, de próbáld meg elkapni a macskát; mis nali see siis on -- mootor ei lähe käima! micsoda dolog ez, nem indul a motor!
■LS: nalja+ ♦ naljafilm szórakoztató film, komédia; naljajutt vicc, vicces történet; naljaleht vicclap

nosima <nosi[ma nosi[da nosi[b nosi[tud 27 v>
1. (omaette vaikselt sööma) eszeget, eszik, rágcsál, rág ♦ nosib midagi süüa valamit eszeget; supp jäi keetmata, nosime kuiva toitu nem készült leves, száraz ételt eszünk; võta piima peale, mis sa kuivalt nosid igyál hozzá tejet, ne rágd szárazon; nosib kogu aeg maiustusi folyton édességet rágcsál; hobune nosib kaeru zabot rágcsál a ló
2. (nokitsema, kohmitsema, pusima) piszmog, bíbelődik; (kobamisi otsima) tapogatva keres, tapogat; (mõnda aega) keresgél ♦ nosib saapapaelte kallal a csizma fűzőivel piszmog; natuke aega nosis ja saigi kella käima egy kis ideig elbíbelődött vele és megjavította az órát; koer nosib oma karvades kirpe otsida a kutya bolhákat keresgél a bundájában; nosis taskud läbi -- rahakotti pole végigtapogatta a zsebeit - nincs a pénztárca

ooper <'ooper 'ooperi 'ooperi[t -, 'ooperi[te 'oopere[id 02 s>
1. muus opera, dalmű ♦ klassikaline ooper klasszikus opera; koomiline ooper vígopera; rokkooper rockopera; seebiooper szappanopera; ooperi avamäng opera-nyitány
2. (ooperiteater v -trupp) operaház ♦ rahvusooper nemzeti operaház; ooperisse minema operába megy; ooperis käima operába jár
■LS: ooperi+ ♦ ooperiaaria operaária; ooperietendus operaelőadás; ooperihelilooja operaszerző; ooperikangelane operahős; ooperilaulja operaénekes; ooperilibreto operaszöveg; ooperiteater opera, operaház

panema <pane[ma p'ann[a pane[b p'an[dud, pan[i pan[ge pann[akse 36 v>
1. (asetama, paigutama horisontaalselt) tesz, helyez, rak; (sisse) beletesz; (vastu) ellenáll ♦ paneb raamatu lauale az asztalra teszi a könyvet; paneb rahakoti kotti beleteszi a pénztárcát a táskába; paneb karbi kapi peale felrakja a dobozt a szekrény tetejére; paneb kleidi selga felveszi a ruháját; mõtted paberile panema feljegyzi a gondolatait; mootorit käima panema beindítja a motort; kuulutust lehte panema feladja a hirdetést; paneb plaadi peale (mängima) felteszi a lemezt; tähele panema megjegyez, észre vesz; ära pane pahaks ne vedd rossz néven; panin kirja posti feladtam postára a levelet; see paneb mind mõtlema ez elgondolkoztat engem; mehele panema bekötik a fejét, férjhez ad; kõike ühele kaardile panema mindent egy kártyára tesz fel, mindent egy kockára (fel)tesz, mindent egy lapra tesz; midagi mängu panema latba vet vmit; paneb kogu oma jõu mängu minden erejét latba veti; kellelegi midagi südamele panema vkinek a lelkére köt vmit; panen/annan oma pea pandiks a nyakamat teszem rá; midagi kalevi alla panema vmit a szőnyeg alá seper/söpör
2. (kedagi kuhugi suunama, saatma) tesz ♦ laps pandi kooli a gyereket beíratták az iskolába; kurjategija pandi vangi a bűnözőt bebörtönözték
3. (mingit tegevust v seisundit esile kutsuma) ♦ midagi (suure) kella külge panema dobra üt/ver vmit; nagydobra ver vmit; loodan, et te ei pane pahaks remélem, nem veszi rossz néven

paterdama <paterda[ma paterda[da paterda[b paterda[tud 27 v> (aeglaselt v kohmakalt käima) kacsázik, totyog

peale käima (ründama, peale vajuma) nógat, unszol ♦ käib peale, et ma sööksin veel unszolja, hogy egyék még; kellelegi peale/pinda käima vkinek a nyakára jár

peale suruma (peale pressima, survet avaldama, peale käima) rákényszerít, ráerőszakol, ráerőltet

pendeldama <pendelda[ma pendelda[da pendelda[b pendelda[tud 27 v>
1. (kõikuma) ing, ingáz; (edasi-tagasi liikuma v käima v sõitma) pendlizik
2. (edasi-tagasi liigutama, kõigutama) lendít

piss <p'iss pissi p'issi p'issi, p'issi[de p'issi[sid_&_p'iss/e 22 s> (kusi) pisi ♦ pissil käima pisil; pissile minema pisilni megy

protsessima <prots'essi[ma prots'essi[da protsessi[b protsessi[tud 28 v> (kohut käima) pereskedik ♦ naabrid protsessivad [teineteisega] juba rohkem kui viis aastat a szomszédok már több mint 5 éve pereskednek egymással

puudutama <puuduta[ma puuduta[da puuduta[b puuduta[tud 27 v>
1. (kergelt katsuma, riivama) (meg)érint, tapint, hozzányúl, hozzáér ♦ kerge tuul puudutab su põski egy szellő megérinti az arcodat; ära puuduta võõrast vara! ne nyúlj más tulajdonához!
2. (põgusalt millestki rääkima, riivamisi käsitlema) érint ♦ puudutas seda teemat vaid möödaminnes ezt a témát csak futólag érintette
3. (mõjutama, tundeid tekitama) megérint ♦ luule puudutab mind a költészet megérint; tundsin ennast puudutatuna v end puudutatud olevat meghatódva éreztem magam; ta sõnad puudutasid mind rängalt a szavai mélyen megérintettek
4. (kelle-mille kohta käima, kellega-millega seoses olema) vonatkozik

puutuma <p'uutu[ma p'uutu[da p'uutu[b p'uutu[tud 27 v>
1. ([põgusalt] puudutama) érint ♦ jalad puutusid vaevu maad alig éri a lába a földet
2. (võtma, kurja tegema, hingeliselt riivama) érint, hozzáér, hozzányúl ♦ ära puutu seda! ne nyúlj hozzá!; ära puutu mind, ma ei ole sulle midagi teinud ne érjél hozzám, nem csináltam neked semmit
3. (kelle v mille kohta käima, kellega v millega seoses olema) vonatkozik, érint, illet ♦ see ei puutu minusse nem az én dolgom, se ingem, se gallérom/gatyám; ei puutu teistesse, kellega ma elan senkinek semmi köze (nincs) hozzá, hogy kivel élek együtt

pööritama <pöörita[ma pöörita[da pöörita[b pöörita[tud 27 v>
1. (korduvalt v edasi-tagasi pöörama) forgat
2. (silmade kohta: siia-sinna vaatama) megforgat ♦ silmi pööritama megforgatja a szemét
3. (iiveldama) émelyeg
4. (pea kohta: ringi käima) szédít

ratas <ratas r'atta ratas[t -, ratas[te r'atta[id 07 s>
1. kerék ♦ esiratas el(ül)ső kerék; tagaratas hát(ul)só kerék; tagavararatas pótkerék; veskiratas malomkerék; vokiratas rokkakerék; õnneratas szerencsekerék; paneb kõik rattad käima minden követ megmozgat, beindít vmit; viies ratas ötödik kerék
2. kõnek (jalgratas) kerékpár, bicikli; (mootorratas) motorkerékpár, motorbicikli ♦ meesteratas férfi kerékpár, férfi bicikli; naisteratas női kerékpár, női bicikli; käib rattaga tööle kerékpáron jár a munkahelyére
3. aj (vankrirattakujuline piinamise riist) kerék ♦ rattale tõmbama kerékbe tör; karjub v röögib v kisendab kui ratta peal v rattal úgy ordít, mintha nyúznák
ratta+ (sõiduki osaga seotud) ♦ rattajälg keréknyom; rattakett kerékpárlánc; rattakiiver kerékpáros sisak; rattakodar küllő; rattapump kerékpárpumpa, biciklipumpa; rattaretk kerékpártúra, biciklitúra; rattarumm kerékagy; rattavits kerékabroncs
ratta+ (jalgratta-) ♦ rattakell kerékpárcsengő; rattalaenutus biciklikölcsönző; rattasõit (1) kerékpározás, biciklizés; (2) kerékpársport; rattatee kerékpárút, bicikliút

ratsu <ratsu ratsu ratsu[t -, ratsu[de ratsu[sid 16 s>
1. (ratsahobune) hátasló, paripa
2. (malend) ló, huszár ♦ ratsuga käima a lóval lép

riietuma <riietu[ma riietu[da riietu[b riietu[tud 27 v>
1. (end riietama) felöltözik
2. (riides käima) öltözködik ♦ riietub hästi jól öltözködik

ringi <r'ingi adv, postp>
1. (ringjoonekujuliselt (ümber keskme), ringiratast) körbe ♦ karussell käib ringi körbe jár a hinta; lapsed istusid ringi ümber lõkke a gyerekek körben ültek a tűz körül
2. (teistpidi, ümber, ringiga, kaarega, mitte otse, teistmoodi) ♦ pöörab (end) hauas ringi forog/megfordul a sírjában
3. (siia-sinna, mitmes suunas, ilma selgema sihita) körbe, körül ♦ vaatab tühjas toas ringi körülnéz az üres szobában
4. (kohtlema, ümber käima) bánik
5. postp [nom] (läbi) át ♦ aasta ringi (egész) éven át

ringi käima forog, körüljár, kering, jár-kel, járkál

räbal <räbal räbala räbala[t -, räbala[te räbala[id 02 s, adj> (näru, kalts) rongy, cafat, foszlány ♦ räbalaiks kandma {mida} rongyossá visel vmit; räbalaiks kuluma elrongyolódik; räbalais ringi käima rongyokban jár; koer rebis püksid räbalateks a kutya a nadrágot cafatokra tépte; küll kulutab räbalate peale palju! de sokat költ rongyra!

saalima <s'aali[ma s'aali[da saali[b saali[tud 28 v> (edasi-tagasi käima v jooksma) cikázik

saama <s'aa[ma s'aa[da s'aa[b saa[vad s'aa[dud, s'a[i saa[ge s'aa[dakse 37 v>
1. (väljendab objekti siirdumist kellegi omandusse, kasutusse) (meg)kap ♦ sai kirja levelet kapott; laps saab rinda a gyerek szopik; emalt on ta saanud tumedad juuksed a gyerek az anyja sötét haját örökölte; sai koosolekul esimesena sõna az értekezleten elsőnek kapta meg a szót; sai kirjandi eest viie az esszére ötöst kapott; sain esmaabi elsősegélyt kaptam; kust võiks selle kohta infot saada? hol lehet erről információt kapni?; kui aega saan, räägin pikemalt ha lesz időm, bővebben beszélek; maja on odavalt saada a házat olcsón lehet megkapni; seda raamatut ei ole enam ühes[t]ki poes[t] saada ez a könyv egyik boltban se kapható; sain nohu náthás lettem; olen külma saanud megfáztam; terve öö ei saanud ta und egész éjjel nem tudott aludni; sain temalt kuulda, et kõik on hästi läinud hallottam tőle, hogy minden jól sikerült; saime hulga aega oodata, enne kui teised tulid sokat kellett várnunk, mielőtt jöttek a többiek; linn sai sõja ajal kõvasti kannatada a város a háború alatt sokat szenvedett; vanaisa sai sõjas jalast haavata a nagyapa a háborúban megsebesült a lábán; kedagi/midagi kaelast ära saama, kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. (hankima, muretsema) szerez ♦ kust saaks abilisi? honnan szerezhetnék/szerezzek segédeket?; nad said teise lapse nekik a második gyerekük született; jahimehed olid saanud kaks metssiga a vadászok két vaddisznót lőttek; meie võistkond sai esikoha a csapatunk első helyezést nyert
3. (väljendab tegevust, millega õnnestub objekt panna, suunata, viia mingisse kohta, olukorda, seisundisse) tud, képes, sikerül ♦ vaevaga sain ülikooli lõpetatud alig tudtam befejezni az egyetemet; ma ei saanud toitu suust alla nem tudtam lenyelni az ételt; sain talle aru pähe panna sikerült észhez térítenem; sügiseks saame majale katuse peale őszre meglesz a ház teteje; selle asja saame joonde ezt a dolgot rendbehozzuk; ei saanud pilli häälde a hangszert nem sikerült felhangolnia; haigus sai mehe pikali a betegség a férfit ágyba döntötte; poiss ei saanud mootorratast käima a fiúnak nem sikerült a motorkerékpárt beindítania; tanu alla saama bekötik a fejét; küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; peavõitu saama megüti a főnyereményt; ta sai tünga! ezt jól megszívta!; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
4. (muutuma) lesz, válik ♦ ta sai kurjaks dühös lett; märkamatult on lapsed suureks saanud a gyerekek észrevétlenül felnőttek; vihm tuleb, saate märjaks! jön az eső, megáztok!; tahaksin temaga tuttavaks saada szeretnék vele megismerkedni; poiss sai viis aastat vanaks v viieseks a fiú öt éves lett; kelleks sa tahad saada? mi akarsz lenni?; sain temaga sõbraks összebarátkoztam vele; Mari saab varsti emaks Mari nemsokára anya lesz; sa võid teiste naerualuseks saada mások előtt nevetségessé válhatsz
5. ([välja] tulema) lesz ♦ temast oleks võinud kunstnik saada művész lehetett volna; neist palkidest saab saun ezekből a gerendákból szauna lesz; talvest sai kevad a tél tavaszra fordult; mis siis minust saab? mi lesz belőlem?; remont sai korralik felújítás jól sikerült; kevadel saab meie abiellumisest juba neli aastat tavasszal már négy éve leszünk házasok; kell hakkab kaks saama nemsokára két óra lesz
6. (suutma, võima) tud, képes lesz ♦ ma ei saanud öösel magada nem tudtam éjjel aludni; ära aita, ma saan isegi ne segíts, én is meg tudom csinálni; ta ei saanud tulla nem tudott eljönni; ööbis, kus sai ott éjszakázott, ahol tudott; nii ei saa enam edasi elada így nem lehet tovább élni; ma ei saa sinu eest alla kirjutada nem írhatom alá helyetted
7. (jõudma, pääsema kohta v kohast, teat asendisse, seisundisse, tegevusse vms) ♦ saa siis ilusasti koju! menj szépen haza!; kuidas sa nii äkki siia said? hogy kerültél ilyen hirtelen ide?; ma pole ammu kodukanti saanud régóta nem voltam a szülőhelyemen; isa sai just äsja seitsekümmend täis az apa épp betöltötte a hetvenet; kõigest saab lõpuks himu täis az embernek a végén mindenből elege lesz; buss sai lõpuks liikuma a busz végül el tudott indulni; tehke silmapilk, et minema saate! azonnal tűnjetek el innen!; sain kartulid kooritud meghámoztam a krumplit
8. kõnek (sisult 1. isikut esindavates passiivilausetes) ♦ kõik saab tehtud minden meglesz; suvel sai palju reisitud a nyáron sokat utaztunk; külas sai kõvasti söödud a vendégségben sokat ettünk
9. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, möönmist) ♦ saagu mis saab, mina lähen lesz ami lesz, én elmegyek; ta pole targemaks saanud ega saa saamagi nem lett okosabb és nem is lesz
■LS: saamis+ ♦ saamislugu vmi keletkezésének a története, eredet

saatma <s'aat[ma s'aat[a saada[b saade[tud, s'aat[is s'aat[ke 34 v>
1. (kellegagi v millegagi kaasas olema v käima v minema) kísér, elkísér, kikísér ♦ poiss saatis tüdruku koju a fiú hazakísérte a lányt; Mart saatis külalise väravani Mart kikísérte a vendéget a kapuba; saadab sõbra bussijaama elkíséri a barátját a buszállomásra; laeva saatis karjuv kajakaparv a hajót rikoltozó sirályok kísérték; saatis silmadega kaugenevat laeva a szemével követte a távólodó hajót; meie sportlasi saatis edu a sportolóink sikeresek voltak
2. (muusikariistal) kísér ♦ klaveril saatma zongorán kísér; koori saatis orkester a kórust zenekar kísérte
3. (läkitama) (el)küld ♦ ema saatis poja vett tooma az anya elküldte a fiát, hogy hozzon vizet; saatke kedagi arsti järele! küldjetek valakit orvosért!; saadan talle kirja levelet küldök neki; ta saadeti pensionile nyugdíjba küldték; saatke mehed siia! küldjétek ide a férfiakat!; saatis mulle uuriva pilgu vizsgálódó pillantást küldött felém; ta saadeti viimsele teekonnale az utolsó útjára kísérték; parlament saadeti laiali a parlamentet szétoszlatták; saada ta pikalt! küldd őt a fenébe!

saun <s'aun sauna s'auna s'auna, s'auna[de s'auna[sid_&_s'aun/u 22 s>
1. szauna ♦ soome saun finn szauna; türgi saun törökfürdő, gőzfürdő; aurusaun gőzfürdő; infrapunasaun infraszauna; suitsusaun füstszauna; veresaun mészárlás, öldöklés, vérfürdő; avalik saun, üldkasutatav saun nyílvános szauna; sauna kütma felfűti a szaunát; vihtleb end saunas megcsapkod a szaunában; saunas käima szaunázik
2. (popsi, sauniku väike elamu) kunyhó
■LS: sauna+ ♦ saunaahi szaunakályha; saunakultuur szaunakultúra; saunaviht nyírfavessző, szaunavirgács

saunas käima szaunázik

seen <s'een seene s'een[t s'een[de, seen[te s'een[i 13 s> gomba ♦ mittesöödavad seened ehetetlen gomba; kuivatatud seened szárított gomba; marineeritud seened pácolt gomba; küüneseen körömgomba; mürkseened, mürgised seened mérges gomba; soolaseened sózott gomba; sukaseen, sukanõelumise seen stoppolófa; söögiseened, söödavad seened ehető gomba; seenelkäik gombaszedés; seene kübar a gomba kalapja; seene jalg a gomba tönkje; seeni korjama gombát szed; seenel käima gombászik; seenele minema gombászni megy; lisandub, nagu seeni pärast vihma gomba módra szaporodik; sõida seenele! menj a fenébe!
■LS: seene+ ♦ seenekaste gombamártás; seenekübar kalap; seenekotlett gombafasírt; seenemürgitus gombamérgezés; seeneniidistik micélium, gombaszövedék; seenesaak gombatermés; seenesalat gombasaláta; seenesupp gombaleves; seenetaoline gomba alakú; seenevihm szemerkélő/csepergő eső

seenel käima gombászik

seirama <s'eira[ma seira[ta s'eira[b seira[tud 29 v>
1. (järgnema, järel käima) követ
2. (jälgima) megfigyel

seltsima <s'eltsi[ma s'eltsi[da seltsi[b seltsi[tud 28 v>
1. (kellegagi läbi käima, sõbrustama) hozzászegődik; (sõbrunema) barátkozik
2. (kellegagi liituma, ühinema) csatlakozik

silm1 <s'ilm silma s'ilma s'ilma, s'ilma[de_&_s'ilm/e s'ilma[sid_&_s'ilm/i 22 s>
1. (nägemiselund) szem ♦ vasak silm bal szem; hallid silmad szürke szem; pruunid silmad barna szem; mandlikujulised silmad mandulavágású szem; lühinägelikud silmad rövidlátó szem; kõõrdi[s] silmad ferde szem; vesised silmad vizenyős szem; [ära]nutetud silmad kisírt szem; punased silmad vörös szem; pärani silmi nyitott szemmel; silmi sulgema lehunyja a szemét, lecsukja a szemét, bezárja a szemét, behunyja a szemét; silmi kissitama hunyorog, pislog; mu silm ei võta hästi a szemem nem lát jól; kõigi silme all mindenki szeme láttára; silma järgi (mõõtes) szemmértékre; nelja silma all négyszemközt; oma silmaga saját szemével; silma paistma/torkama feltűnik, szembe tűnik; silmas pidama szem előtt tart, tekintettel van vmire; silmi pesema arcot mos; silma tegema kellelegi kacsint, kacérkodik vkivel; ta ei saanud sõba silmile le sem hunyta a szemét; häbeneb silmad peast majd kisül a szeme (szégyenében); (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; millegi peale suuri silmi tegema vmitől akad fenn szeme; suuri silmi tegema nagy szemeket mereszt; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe; ta silm on krillis keresztben áll a szeme; tal lähevad silmad märjaks könnybe lábad a szeme (pillája); kae langes ta silmilt lehullott a szeméről a hályog; ma ei maganud silmatäitki egy mákszemnyit sem aludtam; ta silmgi ei pilkunud szempillája sem rezdült (meg); ma olen talle pinnuks silmas szálka vagyok a szemében; kellelegi pinnuks silmas olema szálka vkinek a szemében; teise silmas näeb pindu, enda silmas ei näe palkigi más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem veszi észre; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; silmast silma szemtől szembe; tal läks silme ees mustaks elfeketült/elsötétült a szeme előtt a világ; ei julge kellegi silma alla sattuda nem mer vkinek a szeme elé kerülni; lahtiste silmadega ilmas ringi käima nyitott szemmel jár a világban; ta ei usu oma silmi nem hisz a szemének; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre
2. (silmavaade, pilk) szem ♦ silmi maha lööma lesüti a szemét; silm puhkab kellegi/millegi peal legelteti a szemét vkin/vmin; kus ta silmad olid? hol volt a szeme?; ta silmad löövad sädemeid/välku villámo(ka)t szór a szeme; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma szemet vet vkire/vmire; kedagi silmadega õgima majd felfal vkit a szemével
3. (esineb püsiühendeis) szem ♦ ei salli teda silma otsaski ki nem állhatja; kahe silma vahele jääma nem vesz észre; kellegi silmi avama felnyitja vkinek a szemét; silm silma vastu szemet szemért; kao v kasi mu silmist! pusztulj a szemem elől!
4. (silmus) szem ♦ pahempidi silm fordított szem; parempidi silm sima szem; silm jookseb fut a szem
■LS: silma+ ♦ silmaarst szemész, szemorvos; silmahaigus szembetegség; silmakliinik szemészeti klinika, szemklinika; silmakoobas szemgödör, szemüreg; silmalaug szmhéj; silmalihas szemizom; silmamuna szemgolyó; silmapõhi szemfenék; silmapõletik szemgyulladás; silmasalv szemkenőcs; silmatilgad szemcsepp; silmavahe szemtávolság; silmavalge szemfehérje

sisse <s'isse adv, postp> vt ka sees, seest
1. (sisemusse, sissepoole) -ba/-be; (mille sisemusse, sissepoole) befelé, be ♦ võõras astus majja sisse az idegen belépett a házba; tõmba kõht sisse! húzd be a hasad!; palun astuge sisse! tessék befáradni!, kegyeskedjék befáradni!
2. (ühendverbide koostisosana, piltlikes ja fraseoloogilistes väljendites) be- ♦ sisse magama elalszik; sisse piirama körülvesz, bekerít; sisse tegema eltesz, befőz; sisse võtma (rohtu) bevesz (orvosságot); sisse andma bead, benyújt; sisse juhatama bevezet; sisse kirjutama beír, beiratkozik; sisse-välja käima ki-bejár; sisse laskma beenged; sisse kolima beköltözik; sisse langema bedől, beomlik, beszakad; sisse lülitama bekapcsol; sisse murdma betör; sisse pühitsema felavat; sisse rändama bevándorol; sisse seadma berendezkedik; sisse tungima behatol, lerohan; sisse vedama behoz, importál; sisse viskama bedob; ühest kõrvast sisse, teisest välja egyik fülén be, a másikon ki, az egyik fülén be(megy), a másikon ki

suhtlema <s'uhtle[ma suhel[da s'uhtle[b suhel[dud 30 v> (lävima, [kellegagi] läbi käima) kapcsolatban áll, társalog, kommunikál, érintkezik ♦ üksteisega suhtlema érintkeznek egymással; suhelda saab ka e-kirja teel elektronikus levélben is kommunikálhat
■LS: suhtlemis+ ♦ suhtlemisoskus kommunikációs készség; suhtlemisprobleem, suhtlemisraskus kommunikációs nehézség

säästlikult <s'äästlikult adv> takarékosan, gazdaságosan ♦ säästlikult elama takarékosan él; rahaga säästlikult ümber käima takarékosan bánik pénzzel

säästma <s'ääst[ma s'ääst[a säästa[b sääste[tud, s'ääst[is s'ääst[ke 34 v>
1. (kokku hoidma) takarékoskodik, spórol, megtakarít ♦ aega säästma időt megtakarít
2. (millegi eest hoidma, millegagi hoolivalt ümber käima) (meg)kímél ♦ saatus on sind säästnud a sors megkímélt téged; kingi säästma kíméli a cipőit; oma jõudu säästma kíméli az erejét; käis kogu tee paljajalu, et kingi säästa végig mezítláb ment, hogy kímélje a cipőjét

sörkima <s'örki[ma s'örki[da sörgi[b sörgi[tud 28 v> (sörki jooksma) kocog; (hobuse sõidab sörki) üget; (kellelgi kannul käima) kullog ♦ mängijad tulevad sörkides väljakule a játékosok futólépésben vonulnak a pályára; sabas sörkima hátul kullog; varss sörkis ema sabas a kis csikó kocog az anyja után

tallama <t'alla[ma talla[ta t'alla[b talla[tud 29 v>
1. (jalgadega korduvalt peale astuma, litsuma, sõtkuma) tapos, letapos, rátapos, tipor ♦ muru peal tallama letapossa a füvet; kellegi varbail tallama vkinek a lábujjára lép; tallab lume kõvaks keményre tapossa a havat; kingi viltu tallama ferdére tapossa a cipőjét; kedagi porri tallama sárba tipor vkit
2. (läbi käima, astuma, sõitma) lép, lépdel ♦ sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár

tee1 <t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s>
1. (käimiseks, sõitmiseks) út ♦ sirge tee egyenes út; üle tee a túloldalon; tee ääres az út mentén, az út szélén; juurdepääsutee bevezető út; kiirtee autópálya; maantee országút; sõidutee autóút; veetee vízi út; teede ristumiskoht közúti csomópont; teede korrashoid útkarbantartás; rong seisab teisel teel a vonat a másik vágányon áll
2. (liikumissuund, marsruut) út ♦ teed juhatama útba igazít vkit, utat mutat vkinek; teelt eksima eltéved; teelt kõrvale kalduma letér az útról; näita v juhata mulle teed mutasd meg az utat nekem; kellegi teel ees seisma/olema útban van vkinek; teed andma utat enged; (tee pealt) eest ära! el az útból!
3. (teekond, ka piltl) út ♦ pikk tee hosszú út; head teed! jó utat!; poolel teel félúton; teele asuma útra kel; teel koju hazamenet, útban hazafelé, hazafelé jövet/menet; meie teed lähevad siin lahku itt elválnak útjaink; panin v saatsin kirja teele feladtam a levelemet; issanda teed on imelikud az Úr útjai különösek; legend saadeti viimsele teele utolsó útjára kísérték a legendát; kedagi libedale teele viima jégre visz vkit; sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár; kõik teed viivad Rooma minden út Rómába vezet
4. (teel, abil, vahendusel, kaudu) út ♦ läbirääkimiste teel tárgyalások útján; seaduslikul teel jogi úton; sel teel ily módon; telefoni teel telefonon; kohtu teel bíróság útján
5. (hrl pl; liitsõna järelosana) (elundite kohta, mille kaudu miski liigub) út ♦ hingamisteed légutak
■LS: tee+ ♦ teeehitus útépítés; teeharu útelágazás; teehöövel útgyalu; teekaaslane útitárs; teekate útburkolat; teekraav útszéli árok; teekäänak útkanyarulat, kanyar; teekäija vándor; teelõik útszakasz; teemaks autópályadíj; teemeister pályamester; teemoon útravaló, úti elemózsia; teeolud útviszonyok; teeparandus útjavítás; teepeenar útpadka, útszegély; teepind útfelület; teerada ösvény; teeröövel betyár; teerull úthenger; teeserv útszél; teesulg útlezárás; teetööd útjavítás; teeviit útjelző tábla
teede+ ♦ teedeatlas autótérkép; teedeehitus útépítés; teedevõrk úthálózat

traavima <tr'aavi[ma tr'aavi[da traavi[b traavi[tud 28 v>
1. (traavi jooksma v ratsutama) üget
2. (inimese kohta: jooksma, kiiresti käima) futkos, rohangál ♦ traavib mööda linna ja ajab asju rohangál a városban és ügyeket intéz

trenn <tr'enn trenni tr'enni tr'enni, tr'enni[de tr'enni[sid_&_tr'enn/e 22 s> kõnek (treening) edzés ♦ trennis käima edzeni jár

trump <tr'ump trumbi tr'umpi tr'umpi, tr'umpi[de tr'umpi[sid_&_tr'ump/e 22 s> (teistest kõrgem mast kaardimängus, trumbimast, sellesse kuuluv kaart) adu, ütőkártya, tromf ♦ ärtu on trump szív az adu; trumpi välja käima kijátssza az adut; kõik trumbid on tema käes minden adu nála van
■LS: trump+ ♦ trumpäss trumpász

tuuritama <tuurita[ma tuurita[da tuurita[b tuurita[tud 27 v> (tuure, ringe tegema, tiirutama) köröz, körutazik; (kontsertturneel käima) túrázik

töö <t'öö t'öö t'öö[d tö[he, t'öö[de_&_töö[de t'öö[sid_&_t'ö[id 26 s>
1. munka ♦ füüsiline v kehaline töö fizikai munka; vaimne töö szellemi munka; erialane töö szakmai munka; kodused tööd házi teendők; teaduslik töö tudományos munka; vabatahtlik töö önkéntes munka; aiatöö kerti munka; elutöö életmű, élet munkája; majapidamistööd házimunka, háztartási munka; naistetöö női munka; õppetöö oktatás; ületunnitöö túlmunka, túlórázás; tööd tegema dolgozik; töösse süvenema elmélyül a munkában; tööd lõhkuma v murdma v rügama v rühmama v rassima v vehkima v vihtuma gürcöl; tööle pihta v takka v valu andma melózik; tööle hakkama v alustama tööd nekilát a munkának; on iga töö peale meister ezermester; töö kiidab tegijat gyümölcséről ismerjük meg a fát; a munka dicséri mestert
2. (teenistus, amet, töökoht) munka, állás ♦ kindel töö stabil állás; tööd otsima v kuulama munkát keres; tööle asuma munkába áll; tööl käima munkába jár, dolgozik; töölt lahkuma felmond; läks teise kohta tööle másik munkahelyre ment dolgozni; mis tööd ta teeb? mivel foglalkozik?; mind võeti tööle engem felvettek munkába, állást kaptam; mul ei ole tööd nincs munkám; ta vallandati töölt, ta lasti töölt lahti kirúgták
3. (töö tulemus) mű ♦ helitöö zenemű; magistritöö mesterképzési szakdolgozat, mesterdolgozat; võistlustöö pályamű
4. (tegevus, talitlus, ülesanne) dolog, feladat, működés ♦ nõudepesu on laste töö a mosogatás a gyerekek feladata; mul on palju tööd sok dolgom van; tema töö on arvete kirjutamine az ő dolga megírni a számlákat; mootor hakkas tööle beindult a motor; südame töö a szív működése, szívműködés
■LS: töö+ ♦ tööaasta munkaév; tööala munkaterület; tööandja munkaadó, munkáltató; tööarmastus munkaszeretet; tööbüroo állásbörze, állásközvetítő iroda; töödistsipliin munkafegyelem; tööealine munkasképes korú; tööeesrindlane nõuk élmunkás; tööelu munka (világa); töögraafik munkabeosztás; töögrupp munkacsoport; tööharjumus a munkához való hozzáállás, munkaszokás; tööhobune igásló; tööhull a munka megszállottja, munkabolond; tööhõive maj foglalkoztatottság, foglalkoztatás; tööhügieen munkahigiénia; tööhüpotees munkahipotézis; tööinimene dolgozó ember; tööintervjuu munkainterjú; tööjaotus munkamegosztás; tööjoonised tehn műhelyrajzok; töödejuhataja munkavezető; tööjõud munkaerő; tööjõupuudus munkaerőhiány; tööjõuturg munkaerőpiac; töökaaslane munkatárs; töökabinet dolgozószoba; töökaitse munkavédelem; töökaitseseadus munkavédelmi törvény; töökaotus a munkahely elvesztése; töökatkestus munkabeszüntetés; töökava munkaterv; töökeel munkanyelv; töökeskkond munkakörnyezet; töökindel üzembiztos; töökindlus üzembiztonság; töökoht munkahely; töökohustus munkakötelezettség; töökollektiiv munkaközösség, kollektíva; töökonflikt munkaügyi konfliktus; töökoormus munkaterhelés; töökord munkarend; töökorraldus munkaszervezés; töökultuur munkakultúra; töökäed munkaerő; töölaud dolgozóasztal, munkapad, asztal (info); tööloom (1) igásjószág; (2) piltl ([tuima] töötegija kohta) igásló; tööluba munkavállalási engedély; töölähetus szolgálati út, kiküldetés; töömaa (1) (paik, kus keegi töötab) építési terület; (2) (kellegi tööala kohta) munkakör; töömaht munkamennyiség; töömahukas munkaigényes; töömaniakk munkamániás; töömeetod munkamódszer; töömesilane dolgozó méh; töönarkomaan munkamániás, munkafüggő, munkaalkoholista; töönädal munkahét; tööohutus munkabiztonság; tööoskus szakértelem; tööots alkalmi munka; tööotsija munkakereső; tööotsing álláskeresés; tööpakkumine állásajánlat; tööpakkumiskuulutus álláshirdetés; tööplaan munkaterv; tööpuudus munkanélküliség; tööpõlgur munkakerülő; tööraamat (1) (töötamist tõendav dokument) munkakönyv; (2) ped (õpikut ja töövihikut ühendav õppevahend) munkafüzet; töörahu nyugodt munkakörülmények; töörahvas munkásság, a dolgozó nép; tööreis szolgálati út; tööriietus munkaruházat; tööriided munkaruha; tööruum szolgálati helység; töörühm munkacsoport, gárda; töörütm munkaritmus; tööseadus jur munkajog; tööseisak munkabeszüntetés, üzemszünet; töösipelgas hangyaszorgalmú dolgozó; tööstaaž szolgálati idő; töösuhe (tööandja ja töövõtja vahel) munkaviszony; töötahe munkakedv; töötelefon munkahelyi telefonszám; tööteraapia med munkaterápia; töötervishoid üzemorvosi ellátás; töötingimused munkafeltételek, munkaviszonyok; töötasu munkabér; töötund munkaóra; tööturg munkaerőpiac; töötüli munkaügyi vita, munkaviszály; töövahend munkaeszköz; töövahendus munkaközvetítés; töövahenduskontor munkaközvetítő iroda; töövahetus műszak; töövaidlus munkaügyi vita, munkaviszály; tööveteran nyugdíjas; töövihik munkafüzet; tööviljakus maj munkatermelékenység; töövõime munkaképesség; töövõimeline munkaképes; töövõimetu munkaképtelen, rokkant; töövõimetus munkaképtelenség, rokkantság; töövõimetuspension rokkantsági nyugdíj; töövõtja munkavállaló; tööõhkkond munkahelyi légkör; tööõigus jur munkajog; tööõnnetus munkahelyi baleset, üzemi baleset
tööde+ ♦ töödejuhataja művezető, üzemvezető

uhtuma <'uhtu[ma 'uhtu[da uhu[b uhu[tud 28 v>
1. (lainetava v voolava vee, sademete vm kohta: korduvalt üle käima, vastu loksuma) sodródik; (minema uhtuma) (el)sodor ♦ paat uhuti kaldale a csónak a partra sodródott; lained uhtusid ühe laiba kaldale a hullámok egy holttestet sodortak a partra
2. (suure veega loputama) (el)öblít; (maha) leöblít

uitama <'uita[ma uida[ta 'uita[b uida[tud 29 v> (siia-sinna käima, ringi hulkuma) barangol, kóborol, cselleng, kószál, csatangol ♦ uitab sihitult linna peal céltalanul kóborol a városban; tänavail uitab jäine tuul jeges szél járja az utcákat

vann <v'ann vanni v'anni v'anni, v'anni[de v'anni[sid_&_v'ann/e 22 s>
1. (nõu pesemiseks, kümbluseks vm, pesemine, kümblus) (fürdő)kád ♦ istevann ülőkád; malmvann vasfürdő; mullivann pezsgőkád; vannis käima megfürdik; laseb leige vee vanni langyos vizet enged a fürdőkádba; tegi lapsele vanni megfürdette a gyereket
2. (raviotstarbeline veeprotseduur) fürdő ♦ mudavann med iszapfürdő; päikesevann kõnek napfürdő; soolavann med sósfürdő; õhuvann kõnek légfürdő
■LS: vanni+ ♦ vannilina fürdőlepedő; vannisool fürdősó; vannivaht fürdőhab, habfürdő; vannivesi fürdővíz

välja käima hív, megjátszik, megelőlegez, kijátszik, kijárási, kijár ♦ oma trumpi välja käima kijátssza az ütőkártyáját

ärtu <ärtu ärtu ärtu[t -, ärtu[de ärtu[sid 16 s> (kaardimast) kőr ♦ ärtu emand kőr dáma; ärtu seitse kőr hetes; ärtu äss kőr ász; ärtut v ärtuga käima kőrt dob
■LS: ärtu+ ♦ ärtuemand kőr dáma

äss2 <'äss ässa 'ässa 'ässa, 'ässa[de 'ässa[sid_&_'äss/i 22 s>
1. (masti tugevaim mängukaart) ász ♦ padaäss, potiäss, poti äss pikk ász; ristiäss, risti äss treff ász; ruutuäss, ruutu äss káró ász; trumpäss tromf ász; ässaga käima ászt dob; tappis kuninga ässaga ásszal ütötte a királyt
2. kõnek (tähtis tegelane) király ♦ käib ringi, nina püsti nagu ässal jár-kel, fenn hordja az orrát, mint holmi király

üle käima végighalad

ümber käima bánik, kezel, kerülget, gazdálkodik, fellép