[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

eestikeelne <+k'eelne k'eelse k'eelse[t -, k'eelse[te k'eelse[id 02 adj> észt nyelvű ♦ eestikeelne kõne észt nyelvű beszéd

ilmekus <'ilmekus 'ilmekuse 'ilmekus[t 'ilmekus[se, 'ilmekus[te 'ilmekus/i 11 s> (väljendusrikkus) kifejezőerő; (kujukus) kifejező ♦ näo erakordne ilmekus az arc rendkívüli kifejezőereje; kõne ilmekus a beszéd kifjezőereje

ilmetu <'ilmetu 'ilmetu 'ilmetu[t -, 'ilmetu[te 'ilmetu[id 01 adj> jellegtelen, színtelen, kifejezéstelen ♦ ilmetu nägu kifejezéstelen arc, fapofa; ilmetu hääl jellegtelen hang; ilmetud silmad kifejezéstelen szemek; ilmetu välimus jellegtelen külső; ilmetud sõnad jellegtelen szavak; ilmetu esinemine színtelen fellépés; ilmetu keelepruuk színtelen nyelvhasználat; ilmetu kõne kifejezéstelen beszéd; ilmetu lugemine kifejezéstelen olvasás; ilmetu hoone jellegtelen épület; täiesti ilmetu teljesen jellegtelen; kirjeldus on ilmetu a leírás kifejezéstelen

ilukõne <+kõne kõne kõne[t k'õnne, kõne[de kõne[sid 16 s> (ülespuhutud väljenduslaad, selles laadis kõne) ékesszólás ♦ ära usu tema ilukõnet nehiggy szép szavainak

improviseerima <improvis'eeri[ma improvis'eeri[da improviseeri[b improviseeri[tud 28 v> (ettevalmistuseta esitama v looma, kiiruga tegema, kombineerima) improvizál, rögtönöz ♦ klaveri taga improviseerima zongorán improvizál; õhtusööki improviseerima rögtönzött vacsora; improviseeritud kõne improvizált beszéd; improviseeritud lava rögtönzött színpad
■LS: improviseerimis+ ♦ improviseerimisoskus improvizációs készség; improviseerimisvõime improvizációs képesség

improviseering <improviseering improviseeringu improviseeringu[t -, improviseeringu[te improviseeringu[id 02 s> improvizáció ♦ koreograafiline improviseering koreográfiai improvizáció; improviseering rahvaviiside teemadel improvizáció népi dallamokra; kõne jättis improviseeringu mulje a beszéd improvizációként hatott

jalgalaskmine <+l'askmine l'askmise l'askmis[t l'askmis[se, l'askmis[te l'askmis/i_&_l'askmise[id 12_&_10? s> kõnek (põgenemine, ärajooksmine) szökés, menekülés ♦ kodunt jalgalaskmine ei tulnud kõne allagi az otthonról való menekülés/szökés szóba sem jött

kaudne <k'audne k'audse k'audse[t -, k'audse[te k'audse[id 02 adj> közvetett, indirekt ♦ kaudne kahju közvetett kár; kaudne kõne keel függő beszéd; kaudne kõneviis keel függő beszédmód; kaudne kasu közvetett haszon; kaudsed maksud közvetett adók; kaudne mõju közvetett hatás; kaudne põhjus közvetett ok; kaudne tõend jur közvetett bizonyíték; kaudsel teel közvetett úton, indirekt úton
■LS: kaud+ ♦ kaudtõlge közvetett fordítás

kohalik <kohal'ik kohaliku kohal'ikku kohal'ikku, kohalik/e_&_kohal'ikku[de kohal'ikk/e_&_kohal'ikku[sid 25 adj> helybeli, lokális, helyi; (siinne) itteni ♦ kohalik aeg helyi idő, helyi időszámítás; kohalik ajaleht helyi (napi)lap/újság; kohalik elanik helybeli lakos, környékbeli, idevalósi; kohalik eripära helyi jelenség; kohalik komme helyi hagyomány; kohalik liiklus helyi közlekedés; kohalik maks helyi adó; kohalikud olud helyi körülmények; kohalik omavalitsus helyi önkormányzat; kohalik rahvas helyi lakosság; kohalik rong regionális vonat, helyi érdekű vasút (HÉV); kohalik kõne helyi beszélgetés; kohalik tasand a helyi szint; kohalik tee helyi út; kohalik tuimastus med helyi érzéstelenítés; kohalikud valimised helyi választások; kohalik võim helyi hatóság

kõne <kõne kõne kõne[t k'õnne, kõne[de kõne[sid 16 s>
1. (rääkimine); keel (keele tegelik kasutamine, grammatiliste kategooriate nimetustes) beszéd ♦ kaudne kõne keel függő beszéd; otsene kõne keel egyenes beszéd; suuline kõne keel élőszó, élőbeszéd; kõnest arusaamine beszédértés
2. (kõnelus, jutuajamine, arutlus) beszélgetés, megbeszélés ♦ küsimuse kõne alla võtma szóba hozza a dolgot; see ei tule kõne allagi! nem oda Buda!; fityiszt (az orrodra)!; ei tule kõne allagi számba se jön; szó sem lehet róla; eszed tokja/tokját!
3. (avalik ettekanne, jutt) beszéd, előadás ♦ kõnet pidama beszédet tart; avakõne beköszöntő, megnyitóbeszéd; kihutuskõne uszító beszéd; lauakõne felköszöntő, pohárköszöntő; lõpukõne záróbeszéd; matusekõne gyászbeszéd; raadiokõne rádióbeszéd; tervituskõne beköszöntő, köszöntő beszéd, üdvözlőbeszéd; troonikõne trónbeszéd
4. (telefoni-) telefonbeszélgetés, (telefon)hívás ♦ kõnet jälitama hívást lenyomoz; sulle on kõne hívásod van; kõnet katkestama megszakítja a telefonbeszélgetést
■LS: kõne+ (rääkimisega seotud) ♦ kõnedefekt beszédhiba; kõneelund keel beszédszerv; kõnehäire med beszédzavar; kõnekeel keel beszélt nyelv, köznyelv, élőnyelv; kõnekujund kirj szókép, alakzat; kõnemaneer beszédmód; kõneorgan keel beszédszerv; kõnepuue ped beszédhiba; kõnestiil beszédstílus; kõnesüntesaator beszédszintetizátor; kõnevõime beszédkészség; kõnetoon beszédhang; kõnetuvastus info beszédfelismerés
kõne+ (vestlusega seotud) ♦ kõneaine beszédtéma; kõnekoor szavalókórus; kõnekoosolek felolvasásóest; kõnepult emelvény, szónoki emelvény, szószék
kõne+ (telefonikõnega seotud) ♦ kõnepost hangposta; kõnetraat telefon

kõnealune <+alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 adj, s> (kõne all olev) illető, a szóban forgó, kérdéses ♦ kõnealune isik a szóban forgó személy

kõrgelennuline <+lennuline lennulise lennulis[t lennulis[se, lennulis[te lennulis/i 12 adj> (suurejooneline, hoogne, ülespuhutud) magasröptű ♦ kõrgelennulised unistused magasröptű álmok; kõrgelennuline kõne magasröptű beszéd, magasan szárnyaló szónoklat

käesolev <+olev oleva oleva[t -, oleva[te oleva[id 02 adj> (käsil olev) jelenlegi, folyó, jelen; (kõne all olev) e ♦ käesolevas dokumendis a jelen dokumentumban; käesolev artikkel e cikk

ladus <ladus ladusa ladusa[t -, ladusa[te ladusa[id 02 adj> (sujuv, voolav) gördülékeny, zavartalan, sima; (sorav) folyékony ♦ ladus kõne gördülékeny beszéd; räägib ladusat inglise keelt folyékonyan beszél angolul

mõmin <mõmin mõmina mõmina[t -, mõmina[te mõmina[id 02 s> (madal ebaselge häälitsus v kõne) dörmögés

otsene <otsene otsese otses[t -, otses[te otsese[id 10 adj>
1. (vahetu) direkt, közvetlen, egyenes ♦ otsene kõne keel egyenes beszéd; otsene maks egyenes adó; otsene mõju közvetlen hatás; otsene pärija közvetlen örökös; otsene seos közvetlen összefüggés; otsene ülemus közvetlen felettes; sõna otseses mõttes szó szerint
2. (selge, ilmne) világos, nyilvánvló ♦ otsene ähvardus közvetlen fenyegetés; otsene vale nyilvánvaló hazugság; otsene vihje közvetlen célzás; otsene vajadus nyilvánvaló igény
3. (otsekohene) nyílt; (avameelne) nyitott; (siiras) őszinte ♦ liiga otsene küsimus túl közvetlen kérdés; ta on otsese ütlemisega tüdruk szókimondó lány

sisukas <sisukas sisuka sisuka[t -, sisuka[te sisuka[id 02 adj> (sisurikas) tartalmas, értelmes, velős, magvas ♦ sisukas ettekanne tartalmas előadás; sisukas kokkuvõte velős összefoglalás; sisukas kõne magvas beszéd; elab sisukat elu értelmes életet él

sorav <sorav sorava sorava[t -, sorava[te sorava[id 02 adj> (ladus, voolav) folyékony, gördülékeny ♦ sorav kõne gördülékeny beszéd

suu1 <s'uu s'uu s'uu[d su[hu, s'uu[de_&_suu[de s'uu[sid_&_s'u[id 26 s>
1. (huuled v kogu vastav ala näost, suuava, -õõs) száj; (loomadel) pofa ♦ suule suudlema kedagi szájon csókol vkit; piip suus pipával a szájában; suust suhu v suult suule hingamine szájból szájba lélegeztetés; suu- ja sõrataud száj- és körömfájás; täis suuga ei räägita tele szájjal nem illik beszélni; tal on nutuvõru suu ümber félreáll a szája; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ootab, et magavale kassile jookseks hiir suhu várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön; millegi maitset suhu saama érez vminek az ízére; elab peost suhu máról holnapra él; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál; vesi tuleb suhu összefut a nyál a szájában; suur tükk ajab suu lõhki jóból is megárt a sok; suu jääb (imestusest) lahti tátva marad a szája; kingitud hobuse suhu ei vaadata ajándék lónak ne nézd a fogát
2. (kõnetrakti osa, kõnelemist vm võimaldav elund) száj ♦ kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája; tal tuleb tangidega sõna suust kiskuda harapófogóval kell kihúzni/kiszedni belőle a szót; {kelle} suust ei tulnud enam sõnagi egy szót sem tudott kiejteni a száján; lapse suu läbi v lapse suust pead sa tõde kuulma gyerek szájából hallod az igazságot; valetab nii, et suu suitseb v vahutab hazudik, mintha könyvből olvasná; (úgy) hazudik, mint a vízfolyás; kellegi suud sulgema torkára forrasztja a szót; kellegi suud lukku panema lakatot tesz a szájára; suud lukus hoidma befogja/tartja a száját; pea suu!, suu kinni! fogd be a szád!; suud lahti tegema kinyitja a száját; suust suhu levima szájról szájra száll
3. kõnek (kõne, kõneosavus, kõnepruuk, suuvärk, rääkija) száj ♦ keegi on kasimata/ropu suuga vkinek mocskos/csúnya szája van; tema teenib endale suuga leiba, meie aga kätega ő a szájával keresi a kenyerét, mi pedig a kezünkkel; talitse v taltsuta oma suud! fogd vissza a szádat!; ilmaaegu suud kulutama (hiába) koptatja a száját/nyelvét; ilmaasjata suud kulutama rojtosra beszéli a száját; (kellelgi) sõnad suust võtma a szájából veszi ki a szót; suud pruukima száját járatja
4. (millegi ava) száj ♦ ahjusuu a kemence szája; koopasuu a barlang szája; püssisuu, püssi suu a puska torkolata; pudelisuu az üveg szája; kitsa suuga kann keskeny szájú kancsó
5. (voolava vee v veekogu kuhugi avanemise v suubumise piirkond, sissepääs mere poolt) torkolat ♦ jõesuu folyótorkolat
■LS: suu+ (seoses suuga) ♦ suupill szájharmonika; suutropp szájpecek; suuvalge szájpenész; suuvesi szájvíz; suuõõs szájüreg
suu+ keel ♦ suuhäälik szájhang

sütitama <sütita[ma sütita[da sütita[b sütita[tud 27 v> piltl (kaasa kiskuma, innustama, kütkestama, köitma) lelkesít ♦ ettekandja oskab kuulajaid sütitada az előadó tudja lelkesíteni a hallgatókat; sütitav kõne lelkesítő beszéd

tulema <tule[ma t'ull[a tule[b t'ul[dud, tul[i tul[ge tull[akse 36 v>
1. (lähenedes liikuma) jön ♦ kust sa tuled? honnan jössz?; tulin jalgsi gyalog jöttem; millega sa tulid, rongi või bussiga? mivel jöttél, vonattal vagy busszal?; koju tulema hazajön; kas tuled meile? eljössz hozzánk?; tulen sulle vastu megyek érted; tule sööma! gyere enni!; sulle tuli kiri leveled jött; kas tuled mulle naiseks? hozzám jössz feleségül?; kellegi/millegi päev (veel) tuleb feljön/felsüt/felvirrad vkinek/vminek a napja
2. (seoses seisundi, oleku v olukorra kujunemise v muutumisega) ♦ meelemärkusele v teadvusele tulema magához tér; soki sisse on auk tulnud kilyukadt a zokni; tal tuli hirm nahka megrémült; võimaluse tulles alkalomadtan; lapsel tuli piss püksi a gyerek bepisilt a nadrágjába; toime tulema boldogul; usku tulema megtér; jutuks tulema szóba kerül; ei tule kõne allagi szóba sem jöhet; päevavalgele tulema napfényre kerül; tuli ilmsiks, et ... kiderült, hpgy ...; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
3. (saabuma, pärale v kätte jõudma) megérkezik, megjön ♦ sügis on tulemas közeleg az ősz; pärast meid tulgu või veeuputus utánunk a vízözön; tere tulemast, kallis onu! Isten hozott, drága nagybátyám!
4. (da-infinitiiviga: vaja olema, kohustatud v sunnitud olema, pidama) kell ♦ tööd tuleb teha dolgozni kell; kui palju mul tuleb maksta? mennyit kell fizetnem?
5. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, mööndust) jön ♦ tulgu mis tuleb lesz ami lesz; tulgu mis tuleb! jöjjön, aminek jönnie kell!
6. (osutab millelegi tulevikus toimuvale) lesz ♦ siia tuleb uus maja itt új ház épül