[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

hobune <hobune hobuse hobus[t -, hobus[te hobuse[id 10 s> ló; zool (perekond Equus) lófélék ♦ ardenni hobune põll ardenni ló; hall hobune szürke ló; kõrb hobune simapej, barna ló; raudjas hobune világospej, gesztenyepej; tuhkur hobune szürke, fakó ló; võik hobune sárga, aranyszőrű ló; posthobune postakocsi ló; raskeveohobune igásló; ratsahobune hátasló; võidusõiduhobune versenyló; võimlemishobune sport tornaló; hobune tõi varsa megellett a ló; hobune hirnub nyerít a ló; hobune puristab prüszköl a ló; hobuse selga istuma felszáll a lóra, lóra száll, lóra ül, felül a lóra; hobuse seljas istuma megüli a lovat; hobuse seljast maha tulema leszáll a lóról; hobuseid rakendama befogni a lovakat; hobust kannustama sarkantyúz; hobust rautama lovat patkol; hobust saduldama felnyergeli a lovat, lovat nyergel; hobust valjastama lovat kantároz; kingitud hobuse suhu ei vaadata ajándék lónak ne nézd a fogát; hirnub nagu hobune vigyorog/röhög, mint a fakutya; eks/ka vana hobune tahab/sööb kaeru vén kecske is megnyalja a sót; nagu äraaetud hobune öreg, mint az országút
■LS: hobuse+ ♦ hobusearetus lótenyésztés; hobusejõhv lószőr; hobusekasvandus ménes; hobusekasvatus lótenyésztés, mentelmi, méntelep; hobuselaat lóvásár; hobuselakk sörény; hobuselatter lóállás; hobusepabul lócitrom; hobuserakmed, hobuseriistad lószerszám; hobusesaba lófarok; hobusevaras lókötő

hoiak <hoiak hoiaku hoiaku[t -, hoiaku[te hoiaku[id 02 s>
1. (kehahoid, rüht) tartás, testtartás ♦ sportlik hoiak sportos tartás; kehahoiak testtartás; peahoiak fejtartás
2. (käitumislaad) viselkedés, magatartás ♦ kõrk hoiak öntelt viselkedés
3. (suhtumine) viszonyulás, hozzáállás

hooletu <hooletu hooletu hooletu[t -, hooletu[te hooletu[id 01 adj>
1. (lohakavõitu) gondatlan, rendetlen, hányaveti, hanyag; (ettevaatamatu) figyelmeten ♦ hooletu käekiri hanyag kézírás; hooletu suhtumine töösse a munkához való gondatlan hozzáállás, gondatlanság; hooletu töö hanyag munka; hooletu jalakäija figyelmetlen gyalogos
2. (muretu) gondtalan ♦ sööd kõhu täis, on õhtuni hooletu jól laksz, aztán estig semi gondod

jagama <jaga[ma jaga[da jaga[b jaga[tud 27 v>
1. osztogat, oszt, megosztozik, megoszt, feloszt, ért; (osadena kellegi vahel) eloszt ♦ jagasime õuna neljaks négyfelé osztottuk az almát; tort jagati võrdseteks lõikudeks a tortát egyenlő szeletekre osztották; saak jagati pooleks megfelezték a zsákmányt; õpilased jagati rühmadesse a diákokat csoportokba osztották; eesriie jagab toa pooleks a függöny megfelezi a szobát; romaan on jagatud peatükkideks a regény fejezetekre oszlik; tabel on lahtriteks jagatud a táblázat cellákra oszlik; joonte abil ruutudeks jagatud paber vonalakkal négyzetekre osztott papír; häälikud jagatakse vokaalideks ja konsonantideks a hangzókat magánhangzókra és mássalhangzókra osztják
2. (jao- v tükikaupa kätte andma) kioszt; (osaks saada laskma) megoszt; (jaotama) eloszt; (kinkimise puhul) szétoszt ♦ toitu jagama ételt oszt; ema jagas kompvekid lastele az anya csokit osztott a gyerekeknek; kingitusi jagama ajándékokat osztani; võitjatele medaleid jagama kiosztja az érmeket a győzteseknek; näitlejaile osi jagama kiosztja a szerepekt a szíészeknek; direktor jagas kõigile ülesanded az igazgató mindenkinek feladatot osztott; oma teadmisi õpilastele jagama megosztja ismereteit a diákokkal; oma kogemusi jagama megosztja tapasztalatait; muljeid jagama megosztja benyomásait; {kellele} kiitust jagama megdícsér vkit; {kellele} laitust jagama megdorgál vkit; tunnustust jagama elismerést oszt; isa jagas pojale tulusaid õpetusi ja nõuandeid az apa hasznos tanácsokat és tanításokat osztott meg fiával; jagab hoope paremale ja vasakule jobbra-balra osztogatta az ütéseket; ihunuhtlust jagama testi fenyítést mér ki; kaardid jagati mängijatele kiosztották a lapokat a játékosoknak
3. (millestki teistel osa saada laskma, kellelegi enda omast osa loovutama) megoszt ♦ {kellega} peavarju jagama megosztja vkivel a menedékét; {kellega} viimast leivapalukest jagama vkivel megosztja utolsó falat kenyerét; esikohta jagama vkivel megosztja első helyét; {kellega} muresid ja rõõme jagama megosztja bánatát és örömét; ma ei jaga sinu vaateid nem osztom a véleményed; neil tuli kahekesi väikest tuba jagada meg kellet osztozniuk a kis szobán; {kelle} seisukohta jagama osztom a véleményét; ma ei jaganud tema vaimustust nem osztom a lelkesedését; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
4. mat oszt ♦ kaheksat neljaga jagama nyolcat néggyel osztani; jagage kümme kahega osszatok el tizet kettővel
5. kõnek (taipama) ért ♦ vend ei jaga põllumajandusest midagi a testvérem nem ért semmit a mezőgazdasághoz; seda asja ta jagab ezt érti
6. kõnek (sõnelema, tülitsema) vitatkozik, osztozik ♦ mul pole aega sinuga jagada nincs időm veled vitatkozni; mis te jagate siin ja tülitsete? mit osztoztok és veszekedtek itt

jaks <j'aks jaksu j'aksu j'aksu, j'aksu[de j'aksu[sid_&_j'aks/e 22 s> (jõud, suutmine) erő, kepesség ♦ vähe jaksu kevés erő; palju jaksu sok erő; jaksu koguma erőt gyűjt; jaksu on tal tublisti elég erős, bőven van ereje; jaks käib meil sellest veel üle még megbirkózunk vele; tal on veel jaksu tööd teha még van ereje dolgozni; kätest kadus jaks karjaiból elszállt az erő; jaks on otsas ereje elfogyott; pole enam endist jaksu ereje már nem a régi; {kelle} jaks tuleb tagasi vki ereje visszatér; inimestel pole enam jaksu az emberek kimerültek, már nincs erje az embereknek; pole jaksu joosta nincs ereje futni; häälel on jaksu erős hang; karu möirgas, mis jaks kandis bömbölt a medve, ahogy a torkán kifért

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

juhtuma <j'uhtu[ma j'uhtu[da j'uhtu[b j'uhtu[tud 27 v>
1. (aset leidma, toimuma) adódik, végbemegy, történik, talál, megtörténik, megesik, jár, esik, előfordul, előadódik, akad ♦ juhtus õnnetus baleset történt; see lugu juhtus juba ammu régen történt ez az eset; see juhtus kogemata ez véletlenül történt; mis siin juhtus? mi történt itt?; nagu poleks midagi juhtunud mintha semmi sem történt volna; juhtus eksitus tévedés történt; isaga on midagi juhtunud történt valami apával; sellist asja pole enne juhtunud ilyesmi még sohasem történt; kõik võib juhtuda bármi megtörténhet, bármi megeshet
2. (juhuslikult midagi tegema) megtörténik ♦ kui juhtud kuulma või nägema ha netán hallod vagy látod; kui ta juhtub sinu käest küsima ha megkérdezné tőled; juhtusin nende juttu pealt kuulma véletlenül hallottuk a beszélgetésüket
3. (juhuslikult olema) véletlenül ott van; (juhuslikult kellelegi saama v kellegi kätte sattuma) véletlenül elkap, véletlenül találkozik, úgy adódik ♦ ta juhtus kodus olema véletlenül éppen otthon volt; kui teil juhtub aega olema ha lesz időtök; kas teil juhtub tikku olema? nincs véletlenül gyufája?; silma alla juhtuma a szemem elé került, véletlenül megláttam; ta juhtus petise küüsi csalók áldozatául esett; talle juhtus vilets tuba rossz szoba jutott neki; juhtusin võõrasse kohta idegen helyre keveredtem; raamat juhtus mulle kätte sattumisi véletlenül került kezembe a könyv; jahimees juhtus karu jälgedele a vadász medvenyomokra bukkant; juhtus ilus päev történetesen szép nap volt; täna juhtus [olema] raske päev ma nehéz nap volt; viskad riided kuhu juhtub ledobod a ruhád, ahova sikerül; töö on tehtud lohakalt, kuidas juhtub hanyagul végzett munka, ahogy éppen sikerült; sööb millal juhtub eszik, amikor sikerül

jõmin <jõmin jõmina jõmina[t -, jõmina[te jõmina[id 02 s> dörgés, mormogás, dörmög ♦ kahurite kauge jõmin az ágyúk távoli dörgése; kõue tume jõmin menydörgés mély zúgása; jutujõmin beszédzaj; poolvaljul jõminal lugema mormogva olvas; karu ajas jõminat dörmög a medve

jõudma <j'õud[ma j'õud[a jõua[b j'õu[tud, j'õud[is j'õud[ke 34 v>
1. (jaksama, suutma, võimeline olema) beér, utolér, rákerül, ráér, odatalál, odajut, odafejlődik, odaérkezik, jut, hozzájut, felvisz, feltalál, felér, ér, elvergődik, eljut, elérkezik, elér, elcsíp, belép, befut; (ajaliselt suutma) érkezik ♦ ma jõuan kotti tõsta fel bírom emelni a táskát; ei jõua enam jalul seista már nem bírok állni; tõmba nii kõvasti kui jõuad húz olyan erősen, ahogyan csak bírod; ta ei jõua enam kannatada már nem bírja elviselni; ma ei jõudnud end tagasi hoida már nem bírtam visszatartani; jõuab siis kõike meeles pidada! ki bír mindent észben tartani!; kas jõuate veel edasi minna? van még erőtök tovább menni?; jõuan osta auto meg tudok venni egy autót; ma ei jõua sind küllalt kiita nem győzlek dícsérni; koduhaned ei jõua lennata a házi ludak nem bírnak repülni; sõpru ei jõua miski lahutada a barátokat semmi sem választhatja el; küllap jõuab, aega on veel van még idő, érkezünk; jõudsin teda hoiatada érkeztem figyelmeztetni; jõudsime rongile elértük a vonatot; jõudsin lõunavaheajal poes ära käia érkeztem ebédidőben megjárni a boltot; aed on jõudnud paari aastaga metsistuda a kert pár év alatt teljesen elvadult; ma ei jõua sinuga sammu pidada nem bírok veled lépést tartani; ma ei jõudnud möödujat ära tunda nem érkeztem felismerni a mellettem elhaladót
2. (tulema, saabuma) megérkezik ♦ koju jõudma hazaér, hazajut; {kellele} jälile jõudma nyomára tatlál, rátalál; {kellega} kohakuti jõudma utolér; finišisse jõudma célba ér; metsa äärde jõudma az erdőhöz ér; mäetippu jõudma a (hegy)csúcsra ér; sündmuskohale jõudma a tetthelyre ér; rong jõuab jaama kolme minuti pärast a vonat három perc múlva érkezik az állomásra; buss jõuab Tartust Tallinna kolme tunniga a busz három óra alatt ér Tartuból Tallinnba; õhtuks jõudsime metsast välja estére kiértünk az erdőből; ööseks jõuame linna éjszakára a városba érünk; kiri jõudis kohale hilinemisega a levél késéssel érkezett; tagaajajad jõudsid meile kannule az üldözők utolértek bennnket; varsti jõuab värske kurk poelettidele a friss uborka hamarosan megjelenik a boltok polcain; hüüe ei jõudnud minu kõrvu a kiáltás nem ért el füleimhez; päikesevalgus ei jõua ookeani põhja a napfény nem hatol le az óceán fenekére; sõnad ei jõua kuulajateni a szavak nem érnek/jutnak el a hallagatókhoz
3. (seisundisse, olekusse, olukorda jõudma) jut, ér ♦ arusaamisele jõudma megért, ráébred; arvamusele jõudma megalkotja a véleményét; eesmärgile jõudma célhoz jut; järeldusele jõudma következtetésre jut; keskikka jõudma eléri a középkort; kokkuleppele jõudma közös nevezőre jut; poolfinaali jõudma elődöntőbe jut; veendumusele jõudma meggyőződésre jut; otsusele jõudma döntésre jut; võidule jõudma nyer, győz; semester jõuab lõpule a szemeszter/félév véget ér; aeg oli jõudnud üle kesköö éjfél után járt már; päev jõuab õhtusse estére jár; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan Járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar
4. (ajaliselt saabuma) érkezik, eljön ♦ jõudis öö eljött az éjszaka; varsti jõuab sügis hamarosan itt az ősz; on jõudnud mu viimne tund eljött az utolsó órám

jälg <j'älg jälje j'älge j'älge, j'älge[de j'älge[sid_&_j'älg/i 22 s> lenyomat, nyom ♦ sügavad jäljed mély nyomok; värsked jäljed friss nyomok; karu jäljed a medve nyomai; sõja jäljed a háború nyomai; lahingute jäljed a csata nyomai; maavärina jäljed a földrengés nyomai; autojälg autónyom; hambajälg fognyom; hammustusjälg harapásnyom; hundijälg farkasnyom; jalajälg lábnyom; kontsajälg saroknyom; kuulijälg golyónyom; küünejäljed körömynom; [mets]loomajälg vadállat nyoma; pidurdusjälg fékezési nyom; pitsatijälg pecsétnyom; puutejälg érintés-nyom; põletusjälg égésnyom; rattajäljed keréknyomok; rebasejälg, rebase jälg rókanyomok, a róka nyomai; saapajälg csizmanyom; sõrmejälg ujjlenyomat; verejälg vérnyom; värvijälg festéknyom; jäljed lumes nyomok a hóban; pisarate jäljed näol a könnyek nyomai az arcán; kirve jäljed puul a balta nyomai a fán; peksu jäljed kehal a verés nyomai a testén; magamatuse jäljed näos a kialvatlanság nyomai az arcán; hääbunud tsivilisatsiooni jäljed letűnt civilizáció nyomai; mööda jälgi a nyomok mentén; jälgi kaotama eltünteti a nyomokat; koer ajab jälgi a kutya követi a nyomokat; koer võttis kurjategija jälje üles a kutya megtalálta a bűnöző nyomát; käisime jälg jäljes egymás nyomában haladtunk; jäljed on juba umbe tuisanud a nyomokat már befűjta a hó; jäljed on kadunud a nyomok eltűntek; jäljed lähevad üle välja a nyomok a téren át vezetnek; uriinis leiti valgu jälgi fehérjenyomokat találtak a vizeletben; koidust pole veel jälgegi a hajnalnak még nyoma sincs; augustikuust alates pole temast mingit jälge augusztustól nyomát se láttuk; ta hinges pole kurjuse jälgegi lelkében nyoma sincs gonoszságnak; kellegi jälgedes käima vkinek a nyomába lép; vkinek a nyomdokaiba lép / vkinek a nyomdokain halad

järel <järel postp, adv> vt ka järele
1. postp [gen] (järgnevuses, kelle-mille taga) után ♦ ta kõndis minu järel utánam jött; tõmba uks enda järel kinni! zárd be az ajtót magad után!; suve järel tuleb sügis nyár után ősz jön; iga poole tunni järel félóránként
2. adv; postp [gen] (keda-mida ära toomas, kätte saamas) érte ♦ tal käis täna auto järel ma érte jött az autó; käisin honorari järel voltam a honoráriumért
3. adv (taga, tagapool, ka ajaliselt) után ♦ läksin ees, koer järel én mentem elől a kutya meg utánam; poiss vedas käru järel a fiú kocsit húzott maga után
4. adv (säilinud, alles) megmarad ♦ mul on viis krooni järel öt koronám maradt; linnusest on järel vaid müürid a várból már csak a falak maradtak

jürilill <+l'ill lille l'ille l'ille, l'ille[de l'ille[sid_&_l'ill/i 22 s> bot (Cardamine) kakukktorma ♦ aas-jürilill bot (Cardamine pratensis) réti kakukktorma; mõru jürilill bot (Cardamine amara) keserű kakukktorma

kanduma <k'andu[ma k'andu[da k'andu[b k'andu[tud 27 v>
1. (ühest paigast teise üle minema, ühelt objektilt teisele siirduma) terjed, (el)jut ♦ uudis kandus suust suhu szájról szájra terjedt a hír
2. (hääle kohta) (el)hallatszik ♦ kõrvu kanduma a fülébe jut; hääl kandub kaugele a hang messzire elhallatszik

karu <karu karu karu -, karu[de karu[sid 17 s> medve ♦ taltsutatud karu szelídített medve; bambuskaru zool (Ailuropoda melanoleuca) óriáspanda; emakaru nőstény medve; jääkaru zool (Ursus v Thalarotos maritimus) jegesmedve; kaeluskaru zool (Ursus thibetanus) örvös medve; malaikaru zool (Helarctos malayanus) maláj medve; merekaru piltl tengeri medve; prillkaru zool (Tremarctos ornatus) pápaszemes medve; pruunkaru zool (Ursus arctos) barna medve; karu on talveunes v magab talveund a medve téli álmot alszik; karu mõmiseb a medve dörmög; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
■LS: karu+ ♦ karujaht medvevadászat; karutantsitaja medvetáncoltató; karukoobas medveodú; karukämmal, karukäpp piltl a medve mancsa; karukütt medvevadász; karunahk medvebőr; karuliha medvehús; karupeied folkl medveünnep, medvetor; karurasv medvezsír; karupoeg medvebocs; karutopis kitömött medve

kibe <kibe kibeda kibeda[t -, kibeda[te kibeda[id 02 adj, s>
1. adj (mõru, viha) keserű ♦ kibe maitse keserű íz; kibe rohi keserű orvosság; kibe nagu koirohi keserű, mint az üröm
2. adj (raske, ebameeldiv taluda) keserű ♦ kibe kaotus keserű veszteség; kibe kogemus keserű tapasztalat; kibe mälestus keserű emlék; kibe naeratus keserű mosoly; kibe nutt keserű sírás; kibe tõde keserű igazság
3. adj (terav, salvav, sapine) csípős ♦ kibe märkus csípős megjegyzés
4. adj (suur, kange) kemény, erős ♦ kibe janu kínzó szomjúság; kibe külm kemény fagy; kibe nälg gyötrő éhség; kibe tuul erős szél; ma olen köögis kibe käsi tehetséges szakács vagyok
5. adj (tegevusrohke, pingeline) kemény ♦ kibe töö kemény munka
6. s kõnek (viin) keserű

kikitama <kikita[ma kikita[da kikita[b kikita[tud 27 v> (kikki ajama) hegyez ♦ kõrvu kikitama hegyezi a fülét

kikki <k'ikki adv> vt ka kikkis hetyke ♦ kuulasin kõrv kikkis csupa fül voltam; kõrvu kikki ajama hegyezi a fülét

kikkiskõrvu <+kõrvu adv>, ka kikkis kõrvu hegyezett füllel ♦ kikkiskõrvu v kikkis kõrvu kuulama hegyezett füllel hallgat

kipitama <kipita[ma kipita[da kipita[b kipita[tud 27 v> (kergelt, torkivalt valutama, kibe olema) csíp, bizsereg, sajog; (kurgus) fáj ♦ kurk kipitab fáj/kapar a torkom; tolm pani kõri kipitama a por súrolja a gégét; suits paneb silmad kipitama csípi a szemét a füst; paprika pani keele kipitama ég a szája a paprikától, a paprika csípi a száját; südame peal kipitab midagi piltl sajgó szívvel

kiskuma <k'isku[ma k'isku[da kisu[b k'is[tud 28 v>
1. (tõmbama, tirima, sikutama) kiragad, cibál, tép, rángat, húzgál; (lõhki, katki, puruks, tükkideks) széttép; (hammaste v küüntega) szétmar, marcangol; (küljest, pealt, ära, eemale) letép; (seest välja v ära) kitép; (end lahti) kitör; (hooga küljest lööma) leüt; (vaevaga, kiiruga peale tõmbama) ráránt; (sisse v kaasa tõmbama) beránt ♦ köit enda poole kiskuma maga felé rángatja a kötelet; kisu jänestele rohtu szedj füvet a nyulaknak; ta kiskus tüdruku tantsima táncba cibálta a lányt; palgid kisti jõest kaldale a farönköket a partra rángatták; laps kiskus end alasti a gyerek lerángatta magáról a ruhát; mul kisti tekk pealt ära lerántották rólam a takarót; kiskusin kiiresti riided selga gyorsan felrángattam magamra a ruhát; mul kisti kott käest kirántották kezemből a táskát; laps kiskus end minu käest lahti a gyerek kitépte magát a kezemből; miinikild kiskus tal käe otsast az akna repesz letépte a kezét; torm kisub puid juurtega maast a vihar gyökerestől tépi ki a fákat; ta riided olid lõhki kistud ruhája szét volt tépve; karu kiskus jahimehe surnuks a medve széttépte a vadászt; vanu haavu lahti kiskuma/rebima felszaggatja/feltépi a régi sebeket
2. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) ránt, húz ♦ kiskusin end valu pärast kägarasse összegörnyedtem a fájdalomtól; siil kiskus end kerra a sündisznó összegömbölyödött; kramp kiskus ta näo viltu a görcs félrehúzta az arcát; ta kiskus pea õlgade vahele vállai közé húzta a fejét; seda nähes kiskusid mu käed rusikasse ezt látva ökölbe szorult a kezem; lauad kiskusid kuivamisel kaardu a deszkák a száradás közben meggörbültek
3. (kalduma, mingis suunas arenema) hajlik, terelődik ♦ jutt kisub poliitika peale a beszélgetés a politikára terelődik; ilm kisub vihmale esőre hajlik az idő; kisub videvikule alkonyodik; kisub pimedaks sötétedik; päev kisub õhtusse v õhtule esteledik; kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel; tüdruk hakkas tasakesi nuttu kiskuma a lány lassan sírva fakad
4. (kaasa tõmbama, meelitama) csábít, magával ragad; (ligi tõmbama) vonz ♦ mind kisub loodusesse vonz a természet; valsihelid kisuvad tantsima a keringő dallamai táncra csábítanak
5. (kisklema) civakodik, civódik ♦ poisid läksid kiskuma a fiúk összekaptak; aina tülitsevad ja kisuvad csak vitatkoznak és civakodnak
6. (puutuma) megfog ♦ ära kisu! ne piszkáld!; lapsed kisuvad kõiki asju a gyerekek mindent megfognak
7. (pingul, kitsas olema) feszül ♦ pintsak kisub õlgadest a zakó feszül vállban

kokku hoidma
1. (säästma) takarékoskodik, megtakarít, spórol ♦ aega kokku hoidma takarékoskodik idővel; raha kokku hoidma takarékoskodik a pénzével; hoiab riiete pealt kokku a ruházatán takarékoskodik; kõhu kõrvalt kokku hoidma a hasán spórol; poole aastaga hoidis tuhat eurot kokku fél év alatt ezer eurót takarított meg
2. (ühte hoidma) összetart, összefog ♦ klass hoidis kokku az osztály összetartott

kroon <kr'oon krooni kr'ooni kr'ooni, kr'ooni[de kr'ooni[sid_&_kr'oon/e 22 s>
1. (riigivalitseja peaehe, monarhistlik valitsus) korona, párta ♦ kuldkroon arany korona; kuningakroon királyi korona; kroonist loobuma lemond a koronáról
2. (rahaühik) korona ♦ Eesti kroon észt korona; Rootsi kroon svéd korona
3. piltl (tippsaavutus, kõrg- v haripunkt) korona ♦ looduse kroon a teremtés koronája
4. (võra) korona ♦ puu kroon on hästi tihe a fa koronája nagyon sűrű
5. bot (õie-) párta
6. anat (hamba ülemine osa) korona; med (hambaprotees) korona ♦ kuldkroon, kullast kroon aranykorona; hambaarst pani talle kaks krooni a fogorvos két koronát tett be neki
7. astr (Päikese atmosfääri välimine osa) korona
8. etn (õlgedest, roost vms laekaunistus) szalmadísz ♦ jõulukroon mennyezetre függeszthető karácsonyi szalmadísz

kumisema <kumise[ma kumise[da kumise[b kumise[tud 27 v>
1. (tumedalt kajama) zúg, kong; (kõmisema) kondul ♦ kauguses kumiseb kõu messziről zúg a mennydörgés
2. (peas, kõrvus) zúg ♦ kumin kõrvades fülcsengés; kõrvad kumisevad zúg a füle

kumu <kumu kumu kumu -, kumu[de kumu[sid 17 s> (kuulujutt, kõmu) híresztelés, suttogás, szóbeszéd ♦ meie kohta levitati igasugust kumu mindenféle pletykákat híreszteltek rólunk

kuru <kuru kuru kuru -, kuru[de kuru[sid 17 s> geogr (ülekäik mägedes) hágó, szurdok, szoros ♦ mäekuru hágó, hegyszoros

kõdu <kõdu kõdu kõdu -, kõdu[de kõdu[sid 17 s, adj>
1. s (taimejäänuste lagunemissaadus) korhadtság
2. adj (pehkinud, pehastunud) korhadt ♦ kõdu palgid korhadt gerendák
3. s (kõdunemine) rothadás, korhadás

kõht <k'õht kõhu k'õhtu k'õhtu, k'õhtu[de k'õhtu[sid_&_k'õht/e 22 s>
1. (kehaosa inimesel) has ♦ suur kõht nagy has; paks kõht kövér has; alakõht alhas; keskkõht középhas; naerust kõhtu kinni hoidma a hasát fogja nevettében; vaid oma kõhtu kasvatama csak a hasát növeszti; tüdrukul on kõht ees domborodik a hasa; kõhu kõrvalt kokku hoidma a hasán spórol
2. (seedeelundite talitluse ja sellega seotud aistingute kohta) gyomor, has ♦ mul on kõht tühi üres a hasam; tal on kõht täis tele van a hasa; kõhtu täis sööma teleeszi a gyomrát; rohtu tühja kõhuga võtma éhgyomorra veszi be a gyógyszert; mu kõht valutab fáj a gyomrom; kõht koriseb korog a gyomra; kõht on kinni székrekedés; kõht on lahti megy a hasa; armastus käib kõhu kaudu a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út; tühi kõht on parim kokk az éhség a legjobb szakács
■LS: kõhu+ ♦ kõhugaasid füsiol szélgörcs; kõhugripp gyomorinfluenza; kõhuhaigus gyomorfertőzés; kõhuhingamine füsiol hasi légzés; kõhuhäda kõnek gyomorbaj; kõhukatarr gyomorhurut; kõhukelme hashártya; kõhulahtisus hasmenés; kõhulihased hasizom; kõhupiirkond anat gyomortáj; kõhupuhitus med gyomorrontás; kõhusein anat gyomorfal; kõhutants hastánc; kõhutantsija hastáncos; kõhutüüfus med hastífusz; kõhuvalu gyomorfájás, hasfájás; kõhuvoolmed gyomorgörcs, hascsikarás; kõhuõõs anat hasüreg, gyomorüreg

kõhunääre <+nääre n'äärme nääre[t -, n'äärme[te n'äärme[id 05 s> anat (pankreas) hasnyálmirigy
■LS: kõhu+näärme+ ♦ kõhunäärmepõletik med hasnyálmirigy-gyulladás

kõla <kõla kõla kõla k'õlla, kõla[de kõla[sid 17 s>
1. (heli värving) hangzás; (heli, helide kogum) hang ♦ meeldiv kõla kellemes hangzás
2. (kõmu) hangzás
■LS: kõla+ ♦ kõlavärv hangszín

kõlu <kõlu kõlu kõlu -, kõlu[de kõlu[sid 17 s> (koejäänused toornaha lihapoolel) húsolás hulladéka

kõmama <kõma[ma kõma[da kõma[b kõma[tud 27 v> (kõmisema) döng, dübörög; (kumedalt kajama) kondul ♦ kõu kõmab dübörög a mennydörgés; maa kõmas nende sammudest a föld dübörög lépteik alatt

kõmisema <kõmise[ma kõmise[da kõmise[b kõmise[tud 27 v> (kõmama) dörög, kong, dübörög, döng ♦ kõu kõmiseb dübörög a mennydörgés; tünn kõmiseb kong a hordó

kõmu <kõmu kõmu kõmu -, kõmu[de kõmu[sid 17 s> (kuuldused) pletyka, szóbeszéd, hallomás, fáma; (sensatsioon) szenzáció ♦ palju kõmu tekitama nagy port kavar
■LS: kõmu+ ♦ kõmujutt szenzációs ügy; kõmuleht bulvárlap, szenzációéhes újság

kõrb1 <k'õrb k'õrbe k'õrbe[t k'õrbe, k'õrbe[te k'õrbe[id 02 s> sivatag ♦ elutu kõrb kihalt sivatag; viljatu kõrb terméketlen sivatag; kivikõrb kősivatag; klibukõrb kavicssivatag; liivakõrb homoksivatag; poolkõrb félsivatag; savikõrb agyagsivatag; soolakõrb sósivatag; hüüdja hääl kõrbes pusztába kiáltó/kiáltótt szó
■LS: kõrbe+ ♦ kõrbeelanik sivataglakó; kõrbekliima sivatagi éghajlat; kõrbelaev piltl a sivatag hajója, teve; kõrbeleevike zool (Bucanetes githagineus) trombitás sivatagipinty; kõrbeloom sivatagi állat; kõrbemaastik sivatagi táj; kõrbetaim sivatagi növény; kõrbetuul sivatagszél; kõrbevöönd geogr sivatagi zóna

kõrb2 <k'õrb kõrve k'õrbe k'õrbe, k'õrbe[de k'õrbe[sid_&_k'õrb/i 22 s> (suur asustamata metsaala) erdőség

kõrb3 <k'õrb kõrvi k'õrbi k'õrbi, k'õrbi[de k'õrbi[sid_&_k'õrb/e 22 s, adj>
1. adj (punakaspruun) pej ♦ kõrb varss pej csikó
2. s (punakaspruun hobune) pej

kõrg+ (kõrguv) magas; (astme, taseme poolest kõrge) felső ♦ kõrgharidus felsőoktatás, felsőfokú képesítés; kõrghoone magas/többemeletes épület, toronyház; kõrgkihtpilved meteor lepelfelhő; kõrgkool felsőoktatási intézmény, főiskola; kõrgkultuur magaskultúra; kõrglend lenn magasrepülés; kõrgmets szálerdő; kõrgreljeef kunst magas dombormű; kõrgrenessanss érett/virágzó reneszánsz; kõrgrõhk (1) meteor anticiklon; (2) tehn magasnyomás; kõrgrünkpilved meteor párnafelhő; kõrgsagedus füüs magasfrekvencia; kõrgstiil kirj, keel választékos stílus; kõrgtase klasszis; kõrgtrükk trük magasnyomtatás

kõrgahi <+ahi ahju 'ahju 'ahju, 'ahju[de 'ahju[sid_&_'ahj/e 24 s> tehn (šahtahi) kohó
■LS: kõrg+ahju+ ♦ kõrgahjugaas tehn kohógáz; kõrgahjuräbu tehn kohósalak

kõrgmäestik <+m'äest'ik m'äestiku m'äest'ikku m'äest'ikku, m'äestik/e_&_m'äest'ikku[de m'äest'ikk/e_&_m'äest'ikku[sid 25 s> geogr magas hegyvidék, nagy magasságú hegyek
■LS: kõrg+mäestiku+ ♦ kõrgmäestikujärv nagy magasságú hegyi tó; kõrgmäestikukliima meteor magashegyi éghajlat; kõrgmäestikukuurort magaslati üdülő

kõrgrõhk <+r'õhk rõhu r'õhku r'õhku, r'õhku[de r'õhku[sid_&_r'õhk/e 22 s> magas légnyomás
■LS: kõrg+rõhu+ ♦ kõrgrõhuala meteor magas légnyomású front; kõrgrõhuhari meteor anticiklon

kõri <kõri kõri kõri k'õrri, kõri[de kõri[sid 17 s> anat (hääletekkeelund) gége, torok ♦ toit jäi kõrisse kinni gégéjén akadt a falat; täiest kõrist, kõri põhjast teli torokkal/torokból; täiest kõrist röökima/karjuma kikiabálja/kiordítja a tüdejét; karjub kõigest v täiest kõrist ordít, ahogy a torkán kifér, teli torokból ordít; kellelgi saab kõrini vkiben felmegy a pumpa; kellelgi on millestki kõrini tele van a hócipője vkinek vmivel; mul on sellest kõrini elegem van, már a könyökömön jön ki; kellestki/millestki on kõrini torkig van vkivel/vmivel
■LS: kõri+ ♦ kõrihäälik keel torokhang; kõripõletik med gégegyulladás, gégehurut; kõrituberkuloos med gégetuberkulózis; kõrivähk med gégerák

kõrk <k'õrk kõrgi k'õrki k'õrki, k'õrki[de k'õrki[sid_&_k'õrk/e 22 adj> (üleolev, ülbelt uhke) önhitt, leereszkedő, kevély, gőgös, dölyfös, nyegle; (upsakas) rátarti, elbizakodott ♦ kõrk [hääle]toon nyegle hang; kõrk ilme kevély tekintet; kõrk naeratus leereszkedő mosoly

kõrreline <kõrreline kõrrelise kõrrelis[t kõrrelis[se, kõrrelis[te kõrrelis/i 12 adj, s>
1. adj (kõrt omav) fűféle ♦ kõrreline taim fűféle növény
2. s (pl) bot (taimesugukond Poaceae, Gramineae) pazsítfűfélék

kõrs <k'õrs kõrre k'õr[t k'õr[de, kõr[te k'õrs[i 14 s>
1. (taimevars) szár; (kõrrelistel) fűszál ♦ rohukõrs fűszál; õlekõrs szalmaszál; joogikõrs szívószál
2. (kõrretüügas, kõrrepõld) tarló
■LS: kõrre+ ♦ kõrrenõgi põll szárüszög; kõrrerooste põll fekete rozsda; kõrresõlm bot szárcsonk
kõrs+ ♦ kõrstaim pázsitfűféle

kõrv <k'õrv kõrva k'õrva k'õrva, k'õrva[de k'õrva[sid_&_k'õrv/u 22 s>
1. (kuulmiselund) fül ♦ peast eemale hoidvad kõrvad elálló fül; keskkõrv anat középfül; sisekõrv anat belsőfül; väliskõrv anat külsőfül; kõrv valutab féj a füle; kõrv jookseb mäda, kõrvast tuleb mäda folyik a füle; ta on ühest kõrvast kurt fél fülére süket, egyik fülére megsüketült; kõrvad lähevad lukku bedugul a füle; kõrvu teritama hegyezi a fülét; kellelegi kõrva sosistama vkinek a fülébe súg; andma kellelegi mööda kõrvu ad vkinek egy fülest; ta ei usu oma kõrvu nem hisz a fülének; olen üks suur kõrv csupa fül vagyok; kõrvust mööda laskma elengedi a füle mellett; poole kõrvaga kuulma fél füllel hallgat; kõrva taha panema eszébe vés; kõrvus kohiseb zúg a füle; ka seintel on kõrvad piltl a falnak is füle van; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; ühest kõrvast sisse, teisest välja az egyik fülén be(megy), a másikon ki; kellessegi kõrvuni armunud (olema) fülig szerelmes vkibe; kõrvuni punastama füle tövéig elpirul; kurtidele kõrvadele rääkima (hiába) koptatja a száját/nyelvét, süket fülekre talál; miski riivas ta kõrva megüti vmi a fülét; kellelegi kärbest kõrva panema bolhát ültet vkinek a fülébe; kõrvuni võlgadesse sattuma fülig eladósodik
2. (kuulmine) fül ♦ tal on hea[d] terav[ad] kõrv[ad] jó füle van
3. (sang, käepide) fül ♦ kruusi kõrv a bögre füle
4. (peakatte osa) fül, fülvédő ♦ mütsi kõrvad a sapka füle
■LS: kõrva+ ♦ kõrvaarst fülorvos; kõrvahaigus fülbetegség; kõrvalest anat fülkagyló; kõrvamärk põll füljelző; kõrvanibu anat fülcimpa; kõrvapõletik med fülgyulladás; kõrvatilgad fülcsepp; kõrvat[r]opp füldugó; kõrvavaik füsiol fülzsír

kõrvalt <kõrvalt postp, adv> vt ka kõrvale, kõrval1
1. adv; postp [gen] (kelle-mille juurest, ligidusest, äärest) mellől
2. postp [gen] (samaaegselt, samast kohast) mellett ♦ õppis töö kõrvalt munka mellett tanult; kõhu kõrvalt kokku hoidma a hasán spórol
3. adv (eemalt) kívülről ♦ kõrvalt vaadates kívülről szemlélve

kõrvu <kõrvu adv> (kõrvuti) egymás mellett ♦ istume kõrvu! üljünk egymás mellett!

kõu <k'õu kõue k'õue k'õue, k'õue[de k'õue[sid 22 s> (müristamine) mennydörgés; (äike, pikne) villámlás ♦ kõu kõmab v kõmiseb dörög az ég
■LS: kõue+ ♦ kõueilm zivatar; kõuekõmin mennydörgés; kõuemürin mennydörgés, égzengés; kõuepilv zivatarfelhő

käru <käru käru k'äru kärru, käru[de käru[sid 17 s>
1. taliga, kordé; (ühe rattaga) talicska, tragacs ♦ aiakäru kerti talicska; ostukäru bevásárlókocsi
2. kõnek (sõiduk) tragacs

külmuma <k'ülmu[ma k'ülmu[da k'ülmu[b k'ülmu[tud 27 v> (külma tõttu hukkuma, jäätuma) fagy, megfagy, befagy; (külmast kahjustuma) megfagy ♦ üks kodutu külmus surnuks halálra fagyott egy hajléktalan; elavhõbe külmub 39 kraadi juures a higany –39 foknál fagy; vesi külmub jääks a víz jéggé fagy; jõgi on kohati põhjani külmunud helyenként fenékig fagyott a folyó vize; lumetormis külmus ta kõrv ära a hóviharban megfagyott a füle
■LS: külmumis+ ♦ külmumisoht a fagyás veszélye; külmumispunkt füüs fagypont; külmumissurm fagyhalál; külmumissügavus a fagyás mélysége

larüngoskoopia <larüngosk'oopia larüngosk'oopia larüngosk'oopia[t -, larüngosk'oopia[te larüngosk'oopia[id 01 s> med (kõri peegelvaatlus) gégetükrözés

lõputu <lõputu lõputu lõputu[t -, lõputu[te lõputu[id 01 adj> (lõppematu) végtelen; (otsatu, ääretu) végeláthatatlan; (alatine) állandó ♦ lõputu kõrb végtelen sivatag; lõputu inimvool végtelen emberáradat

lüdi <lüdi lüdi lüdi -, lüdi[de lüdi[sid 17 s> bot (pähkli v tõru tupp) kupacs ♦ tammetõru lüdi a tölgy kupacsa

maik <m'aik maigu m'aiku m'aiku, m'aiku[de m'aiku[sid_&_m'aik/e 22 s> kõnek (suuga tajutav maitse); piltl (iseloomuliku kõrvaltooni, varjundi, värvingu kohta) íz ♦ mõru maik keserű íz; suus oli vastik maik rossz íz volt a számban; tunnen suus juba auhinna maiku a számban érzem a győzelem ízét; maiku suhu saama rájön az ízére

mesikäpp <+k'äpp käpa k'äppa k'äppa, k'äppa[de k'äppa[sid_&_k'äpp/i 22 s> rhvk (karu) mackó, medve

mõmm <m'õmm interj; m'õmm mõmmi m'õmmi m'õmmi, m'õmmi[de m'õmmi[sid_&_m'õmm/e 22 s> s lastek ([mängu]karu) mackó. Vrd mõmmik

mõmmik <mõmmik mõmmiku mõmmiku[t -, mõmmiku[te mõmmiku[id 02 s> lastek ([mängu]karu, karupoeg) maci, mackó. Vrd mõmm (2)

mõru <mõru mõru mõru -, mõru[de mõru[sid 17 adj>
1. (viha, kibe) keserű, kesernyés ♦ mõru ravim keserű orvosság; mõru nagu sapp keserű, mint az epe/üröm; mõru šokolaad keserű csokoládé
2. piltl (kibestunud) keserű ♦ mõru naeratus keserű mosoly; kibedat/mõru pilli alla neelama lenyeli a keserű pirulát
■LS: mõru+ ♦ mõrusool farm keserűsó

naba <naba naba naba -, naba[de naba[sid 17 s>
1. anat (inimese jt imetajate kõhu keskosas) köldök ♦ nabast saadik v nabani vees köldökéig a vízben; imiku naba veritseb vérzik a csecsemő köldöke; raske tööga võib naba [paigast] ära tõsta v ära venitada v ära katkestada a nehéz fizikai munka köldöksérvet okozhat
2. (poolus) pólus, sark ♦ lõunanaba déli sark; põhjanaba északi sark; maailma naba a világ közepe; peab ennast maailma nabaks piltl azt hiszi magáról, hogy ő a világ közepe; ta arvab, et on maailma naba a világ közepének képzeli magát
■LS: naba+ ♦ nabaauk köldök; nabakönt anat köldökcsonk; nabapiirkond (1) anat köldök; (2) (pooluse kohta) sark; nabapõletik med köldökgyulladás; nabasong med köldöksérv; nabavõru anat köldökgyűrű

nahk <n'ahk naha n'ahka n'ahka, n'ahka[de n'ahka[sid_&_n'ahk/u 22 s>
1. bőr, héj, hártya, föl ♦ hele nahk világos bőr; kortsus nahk ráncos bőr; sile nahk sima bőr; vistrikuline nahk pattanásos bőr; näonahk arcbőr; pigmendilaigud nahal pigmentfoltok a bőrön; nahka hooldama bőrápolás; nahk on lõhenenud megrepedezett a bőr; selg ajab nahka hámlik a háta; tööga läks nahk soojaks kimelegedett a munkában; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
2. (loomanahk nülituna, toornahk) ♦ rebasenahk rókaprém; seemisnahk mosóbőr, hasított bőr; tehisnahk műbőr; veluurnahk velúr
3. piltl (inimese ihu ja hinge kohta) ♦ oma nahka päästma menti a bőrét, menti az irháját; ma ei tahaks tema nahas olla nem szeretnék a bőrében lenni; hüppab rõõmust või nahast välja majd kibújik/kiugrik a bőréből; oma nahka turule viima vásárra viszi a bőrét; pääses terve nahaga megúszta ép bőrrel; terve nahaga pääsema ép bőrrel megússza; (keegi) on paksu nahaga fát vághatnak a hátán; oma nahka hoidma félti az irháját; kelleltki seitset nahka võtma lenyúzza a bőrt vkiről; (kelleltki) mitu nahka koorima/nülgima/võtma egy rókáról két bőrt nyúz le
■LS: naha+ ♦ nahahooldus bőrápolás; nahakreem krém; nahalööve med bőrkiütés; nahapoor lyukacs; nahapõletik med bőrgyulladás; nahavähk med bőrrák
nahk+ ♦ nahkdiivan bőrdívány; nahkjalatsid bőr lábbeli; nahkkindad bőrkesztyű; nahkmantel bőrkabát; nahkpintsak bőrzakó; nahkrihm bőrszíj; nahksaapad bőrcsizma; nahktoode bőr termék; nahkvöö bőröv

neelama <n'eela[ma neela[ta n'eela[b neela[tud 29 v>
1. beiszik, nyel, iszik, felszippant, fal, eszik, elnyel ♦ toitu neelama lenyeli az ételt; mul on valus neelata fájdalmas a nyelés, fájdalmat okoz a nyelés; näri peeneks, ära tervelt neela rágd apróra, ne nyeld le egyben; laps neelas nööbi alla a gyerek lenyelte a gombot; jõudsin kiiruga paar võileiba neelata gyorsan bekaptam pár szendvicset; poiss loeb palju, lausa neelab raamatuid sokat olvas a fiú, szinte falja a könyveket; ta pidi kõik solvangud alla neelama minden sértést le kellet nyelnie; sööta alla neelama bekapja a horgot; ta oleks nagu teiba alla neelanud mintha karót nyelt volna; oleks justkui aiateiba alla neelanud mintha nyársat nyelt volna; kibedat/mõru pilli alla neelama lenyeli a keserű pirulát; solvangut alla neelama sértést zsebre vág
2. piltl (endasse valguda, vajuda laskma, endasse haarama v kiskuma) elnyel; (hääle, heli kohta) elfojt, tompít; (tule, leekide kohta) elfojt ♦ lained neelasid paadi a hullámok elnyelték a csónakot; kuiv maa neelas ahnelt vihmavett a száraz föld mohón nyelte a vizet; tuli neelas aplalt õlgkatust a tűz mohón falta a szalmatetőt; luksuslik elu neelab raha a luxus élet nyeli a pénzt
■LS: neelamis+ (neelulihastega seotud) ♦ neelamishäire med nyelészavar; neelamisliigutus füsiol nyelési mozgás; neelamistakistus med nyelési nehézségek
neelamis+ füüs ♦ neelamisvõime füüs abszorbeálóképesség

näpistama <näpista[ma näpista[da näpista[b näpista[tud 27 v>
1. (sõrmedega pigistama) csíp, megcsíp, lecsíp, kicsíp, csipked, becsíp ♦ näpistas mu käsivart v mind käsivarrest megcsípte a karomat; näpistas nii, et sinised plekid jäid järele úgy megcsípett, hogy megkékült a helye; hani näpistas poissi nokaga a liba megcsípte a fiút
2. piltl (millegi pigistava, näriva kohta) csíp, mar; (teravat külmatunnet tekitama) csíp; (ära külmetama, ära võtma) lefagy ♦ nälg näpistab kõhtu mar az éhség; pakane näpistab nina csípi a hideg az orrát; külm näpistas kurgid ära lefagyott az uborka; hinge näpistav tusk marja lelkét a bánat
3. (pigistades tükki otsast eraldama) lecsíp ♦ küünla tahti näpistama lecsípi a gyertya kanócát; nelgil tuleb külgpungad ära näpistada a szegfűről le kell csípni a mellékbimbókat; näpistas traadi tangidega katki elcsípte a fogóval a drótot
4. piltl (millestki napist teatavat väikest osa eraldama) lecsíp ♦ toidurahast ei anna midagi näpistada a kosztpénzből nincs mit lecsípni; kõhu kõrvalt näpistatud kroonid a hasán megspórolt koronák

oras <oras orase oras[t -, oras[te orase[id 09 s>
1. põll (kõrrelised taimed tärkamisest kõrsumiseni, orasepõld) sarj ♦ odraoras árpasarj; rukkioras sarjad a rozs; taliviljaoras sarjad az őszi vetés; oras on tärganud v üles tulnud sarjad a vetés; oras hakkab kõrt looma v kõrsuma szárba szökken a sarj
2. piltl (millegi tärkava kohta) serked ♦ habemeoras, lõuaoras serked a szaálla
■LS: orase+ ♦ orasepõld sarjadó vetés; oraseväli sarjadó mező

pea2 <p'ea p'ea p'ea[d pä[he, p'ea[de p'ä[id 26 s>
1. (inimese, looma keha osa) fej ♦ ümar pea kerek fej; suur pea nagy fej; linalakk pea szőke fej; punase peaga naine vörös hajú nő; värvitud peaga festett hajú; palja peaga hajadonfőtt; kaine v targa v selge peaga józan fejjel; purjus peaga részegen; mu pea valutab fáj a fejem; pead kummardama fejet hajt; pead langetama meghajt, lesüti a fejét, lehorgasztja a fejét, lecsüggeszti a fejét; kellelgi pead segi ajama megszédít/elszédít vkit; pead noogutama bólint; tal on kaabu peas kalap van a fejéén; pead murdma töri az agyát; nagu peata kana olyan, mint a kerge birka; peaga vastu seina jooksma fejjel megy a falnak; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; pead kaotama elveszti a fejét; kellelgi üle pea kasvama a fejére nő vkinek; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok; midagi pea peale pöörama a feje tetejére állít vmit; kõike pea peale pöörama mindent a feje tetejére állít; kellelegi midagi pähe taguma a fejébe ver vkinek vmit; mulle ei mahu pähe nem fér a fejembe; (kellegi) pea suitseb fő vkinek a feje; pead norgu laskma lógatja a fejét; päid (nõupidamiseks) kokku panema összedugják a fejüket; millegi kallal/üle pead murdma töri a fejét vmin; tormab nagu peata kana rohangál/szaladgál, mint a fejetlen csirke; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; pead liiva alla peitma homokba dugja a fejét; pistab pea liiva alla nagu jaanalind homokba dugja a fejét, mint a strucc; varga peas põleb müts akinek vaj van a fején, ne menjen a napra; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá
2. piltl (psüühiliste protsesside ja tunnete asupaigana) fej ♦ peaga poiss tehetséges fiú; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója; mulle tuli mõte pähe eszembe jutott egy gondolat; pähe tuupima bemagol; mu pea ei jaga nem értem; pähe õppima kívülről megtanul; arvutab peast fejben számol, fejszámol; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; tal on juba mõistus pähe tulnud benőtt már a feje lágya; ta pea lõikab jól forog az esze; peast põrunud a feje lágyára esett
3. piltl (juht, valitseja, eestvedaja, pea- v ninamees) fő ♦ riigipea államfő
4. (miski pead meenutav) fej
5. (sisekohakäänetes rõhutab millegi pea juurde v külge kuulumist) ♦ (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; kellelgi tõusevad juuksed peas püsti vkinek minden haja szála az égnek áll/mered
6. kõnek (elatiivis seisundi märkimiseks) ♦ noorest peast fiatal/ifjú éveiben, kölyök koromban; pimedast peast vaktában
■LS: pea+ ♦ peaehe fejdísz; peahaav fejseb; peahari hajkefe; peakapsas fejes káposzta; pealiigutus fejmozdulat; peanahk fejbőr; peanikutus, peanoogutus fejbiccentés, főhajtás, fejbólintó, fejbólintás; pearinglus szédülés, szédülési roham; pearaputus fejcsóválás; pearätik, pearätt fejkendő; peasalat fejes saláta; peatugi fejtámla; peavangutus fejcsóválás; peavigastus fejsérülés

pill2 <p'ill pilli p'illi p'illi, p'illi[de p'illi[sid_&_p'ill/e 22 s> farm (ravimkuulike) pirula ♦ antibeebipillid kõnek fogamzásgátlók; kibedat/mõru pilli alla neelama lenyeli a keserű pirulát

põrm <p'õrm põrmu p'õrmu p'õrmu, p'õrmu[de p'õrmu[sid_&_p'õrm/e 22 s>
1. (pihu, peenike puru, kõdu) por, porhüvely ♦ põrmuks pudenema/varisema porrá lesz, széthullik; pihuks ja põrmuks tegema ízekre szed/tép; kedagi/midagi pihuks ja põrmuks tegema ízzé-porrá/pozdorjává tör/zúz vkit/vmit
2. (surnukeha) por ♦ rahu tema põrmule! béke hamvaira/poraira!
3. (väga väike hulk: kübe, raasuke) csepp ♦ mitte põrmugi egy cseppet sem

päts2 <p'äts pätsu p'ätsu p'ätsu, p'ätsu[de p'ätsu[sid_&_p'äts/e 22 s> (karu, mesikäpp) medve

riisuma <r'iisu[ma r'iisu[da riisu[b riisu[tud 28 v>
1. (rehaga kraapima) gereblyéz ♦ heina riisuma szénat gereblyéz; õue puhtaks riisuma összegereblyézi az udvart
2. (kihti kokku koguma, [ära] koorima) leszed
3. ([riideid] ült võtma) levetkőzik; (ära v maha rebima) letép
4. (varastama, röövima) rabol
5. (koorima, nöörima) fosztogat ♦ liikus kõmu, et reisijaid riisutakse az a hír járta, hogy fosztogatják az utasokat

roog2 <r'oog r'oo r'oogu r'oogu, r'oogu[de r'oogu[sid_&_r'oog/e 22 s>
1. bot (kõrkja, bambuse vms tugev kõrs) nád; (roostik) nádas ♦ suhkruroog nádcukor; roost katusega suvemaja náddal fedett nyaraló
2. (rood) gerinc ♦ selgroog hátgerinc; sõi kala koos [kõige] rooga ära megette a halat gerincével együtt
■LS: roo+ ♦ rookatus nádfedél; roomatt gyékény; roopadrik, rootihnik nádas

ründama <r'ünda[ma rünna[ta r'ünda[b rünna[tud 29 v>
1. (kallale v peale tungima) (meg)támad, (meg)rohamoz, rátámad ♦ vaenlast ründama az ellenségre támad; valitsust ründama támadást intéz a kormány ellen; haavatud karu ründas jahimeest a sebzett medve a vadászra támadt; koer ründas möödakäijat a kutya rátámadt egy járókelőre
2. (sõnadega, kriitikaga, kedagi pealetükkivalt v agaralt piirama) rohamoz, (rá)támad ♦ nõudmistega ründama követelésekkel támad; kõik sõnavõtjad ründasid mind rám támadt minden felszólaló; reporterid ründasid võitjat küsimustega az újságírók kérdésekkel bombázták a győztest; autogrammikütid ründavad kuulsat filmitähte a híres művészt aláírásokért rohamozzák

sapp1 <s'app sapi s'appi s'appi, s'appi[de s'appi[sid_&_s'app/e 22 s> (maksarakkude nõre); piltl (tigedus, kibedus, vimm) epe ♦ sappi oksendama epét hány; mõru kui sapp keserű, mint az epe; kellegi peale sappi valama/pritsima piltl epét okád vkire; sapp hakkas v läks keema piltl forr benne az epe, forr az epéje
■LS: sapi+ ♦ sapijuha epevezeték; sapikivid epekövek; sapipõis epehólyag; sapiteed epevezeték, epeömlés; sapivedelik epefolyadék
sapp+ ♦ sapphape epesav; sappkollane epesárga

sensatsioon <sensatsi'oon sensatsiooni sensatsi'ooni sensatsi'ooni, sensatsi'ooni[de sensatsi'ooni[sid_&_sensatsi'oon/e 22 s> (kõmu, kõmuline uudis v sündmus) szenzáció
■LS: sensatsiooni+ ♦ sensatsiooninäljane szenzációéhes

sensatsiooniline <sensatsiooniline sensatsioonilise sensatsioonilis[t sensatsioonilis[se, sensatsioonilis[te sensatsioonilis/i 12 adj> (kõmuline, kõmu-) szenzációs ♦ sensatsiooniline edu bombasiker

söötma <s'ööt[ma s'ööt[a sööda[b sööde[tud, s'ööt[is s'ööt[ke 34 v>
1. (süüa andma, toitma) táplál, (meg)etet; (loomi) takarmányoz ♦ last söötma eteti a gyereket; söödab kanadele teri darával eteti a tyúkokat; söötsin lastel kõhu täis teleetettem a gyerekeket
2. (seadmesse, masinasse [töötlemiseks] materjali sisse viima, sisestama) (be)táplál, (be)visz, felvisz ♦ söödab andmed arvutisse adatokat visz fel a számítógépre
3. sport (palli, litrit heites, lüües, visates teisele oma võistkonna mängijale toimetama) adogat, lepasszol, átad, szervál
■LS: söötmis+ ♦ söötmistool etetőszék

šokolaad <šokol'aad šokolaadi šokol'aadi šokol'aadi, šokol'aadi[de šokol'aadi[sid_&_šokol'aad/e 22 s> csokoládé, csoki ♦ mõru šokolaad keserű csokoládé; piimašokolaad tejcsokoládé; tume šokolaad étcsokoládé; täidisega šokolaad töltött csokoládé; tahvel šokolaadi egy tábla csokoládé
■LS: šokolaadi+ ♦ šokolaadiglasuur csokoládémáz, csokimáz; šokolaadijäätis csokoládéfagylalt; šokolaadikarp doboz csokoládé; šokolaadikaste csokoládélöntet, csokiöntet; šokolaadikompvek bonbon; šokolaadikreem csokoládékrém; šokolaadimuna csokoládé tojás; šokolaadinööp cokitallér; šokolaadipruun csokoládébarna; šokolaadipuding csokoládés puding; šokolaaditahvel tábla csokoládé; šokolaaditort csokoládétorta, csokitorta; šokolaaditäidis csokoládétöltelék

taltsutama <taltsuta[ma taltsuta[da taltsuta[b taltsuta[tud 27 v>
1. (metslooma taltsaks tegema) (meg)szelídít; (dresseerima) idomít ♦ taltsutatud karu megszelídített medve; taltsutamata täkk szelídítetlen mén
2. (talitsema, pidurdama, rahustama) megfékez, megzaboláz ♦ taltsuta oma viha! uralkodj a dühödön!

tammetõru <+tõru tõru tõru -, tõru[de tõru[sid 17 s> tölgymakk
■LS: tamme+tõru+ ♦ tammetõrujahu makkliszt; tammetõrukohv makk-kávé

tila <tila tila tila -, tila[de tila[sid 17 s>
1. (valamistoru, renn) csőr ♦ kannu tila a kanna csőre
2. (kella kõra) harangnyelv

tipp1 <t'ipp tipu t'ippu t'ippu, t'ippu[de t'ippu[sid_&_t'ipp/e 22 s>
1. (terav ülaosa) csúcs, csúcspont, tetőpont; (hari) tető ♦ mäetipp hegycsúcs, hegytető; püramiidi tipp a piramis csúcsa; mäe terav tipp a hegy éles csúcsa
2. mat (joone v pinna teatud punkt) csúcs ♦ keeletipp, keele tipp nyelvhegy, a nyelv hegye; kolmnurga tipud a háromszög csúcsai
3. piltl (kõrg-, haripunkt) csúcs ♦ laul on jõudnud edetabelite tippu a dal felkerült a slágerlisták élére; ta on oma õnne tipul a boldogsága csúcsán van
■LS: tipp+ ♦ tippaeg csúcsidőszak; tipphetk fénypont; tippklass élvonal; tippkohtumine csúcstalálkozó; tippkoormus csúcsterhelés; tippmark csúcsteljesítmény; tippsaavutus csúcsteljesítmény; tippsport élsport; tippsportlane élsportoló, élvonalbeli sportoló; tippsündmus csúcsesemény; tipptase csúcsszínvonal; tippteos csúcsmű; tipptulemus csúcseredmény, csúcsteljesítmény; tipptund (1) csúcsforgalom; (2) csúcsidő; tippvorm csúcsforma
tipu+ ♦ tipunurk csúcsszög

tõmbama <t'õmba[ma tõmma[ta t'õmba[b tõmma[tud 29 v>
1. húz; (kuskilt välja, esile võtma v kiskuma) kihúz ♦ joont tõmbama vonalat húz; tõmbab teki üle pea a fülére húzza a takarót; tõmbab paadi kaldale partra húzza a csónakot; tõmbab ukse kinni behúzza az ajtót; tõmbab kõhu sisse behúzza a hasát; tõmbab hädapidurit meghúzza a vészféket; kedagi juustest tõmbama meghúzza vkinek a haját; tõmbab hamba välja kihúzza a fogat; tõmbab vetsus vett lehúzza a vécét; tõmbab kaardipakist kaardi kihúz egy kártyát a pakliból; kedagi käisest tõmbama meghúzza vkinek a ruhaujját; tõmbab suvilasse elektri sisse bevezeti az áramot a nyaralóba; tikku tõmbama gyúfát meggyújt
2. (rütmiliselt tõmmates midagi tegema) húz ♦ tõmbab aerudega húzza az evezőt; tõmbab tšaardašit mängida csárdást húz
3. (selga, kätte, jalga, pähe panema) felhúz, felvesz; (seljast, käest, jalast, peast võtma) lehúz ♦ tõmbab kindad kätte felhúzza a kesztyűt; tõmbab sokid jalga felhúzza a zoknit a lábára; tõmbab saapad jalast lehúzza a csizmát a lábáról
4. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) húz, húzódik ♦ ilm tõmbab pilve beborul; tõmba end koomale, ma istun sinu kõrvale! húzódj egy kicsit arrébb, leülök melléd!; tõmbab kulmu[d] kipra v kortsu összeráncolja a szemöldökét; kõuts tõmbas küüru selga macska felgörbítette a hátát; vana foto on kollaseks tõmmanud a régi fotó besárgult; taevas on selgemaks tõmmanud kiderült az ég; tõmbab paar õlut sisse felhajt két sört; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra, leissza magát
5. (sissehingamise kohta) (be)szív, elszív ♦ tõmbab kopsud õhku täis teleszívja a tüdejét levegővel; hinge tõmbama lélegzik; tõmbab ühe suitsu elszív egy cigarettát; ta tõmbab piipu pipázik; mina ei tõmba nem dohányzom
6. (tuuletõmbuse v õhu liikumise kohta) huzata van ♦ ahi tõmbab halvasti rossz huzata van a kemencének; siin tõmbab itt huzat van
7. (mingisse kooslusse, tegevusse kaasa haarama, tähelepanu, huvi äratama) magához vonz ♦ magnet tõmbab rauda [külge] a mágnes magához vonzza a vasat; üritus tõmbab publikut az esemény vonzza a közönséget; mind tõmbab mere äärde engem vonz a tenger
8. (hoogsalt liikuma hakkama, põrutama, kihutama) elhúz ♦ tõmbame Ameerikasse! húzzunk el Amerikába!; tõmba uttu v lesta v minema! húzz el!
9. kõnek (varastama) ellop; (petma, tüssama, alt tõmbama) becsap, rászed ♦ bussis tõmmati mul rahakott ära ellopták a pénztárcámat a buszon; haneks tõmbama átdob, mint szart a palánkon

tõru <tõru tõru tõru -, tõru[de tõru[sid 17 s> (tammetõru) makk

unine <unine unise unis[t -, unis[te unise[id 10 adj>
1. álmos ♦ unised silmad álmos szem; olen unine álmos vagyok; jäin uniseks álmos lettem; teeb uniseks álmosít; miks muutub karu sügisel uniseks? miért álmosodik el ősszel a medve?; uniseks jääma elálmosodik; unine linn álmos város
2. ([halluse, ükskõiksuse tõttu] unele ajav, magama uinutav) álmosító ♦ unine ilm álmosító idő

vits <v'its vitsa v'itsa v'itsa, v'its[te_&_v'itsa[de v'itsa[sid_&_v'its/u 23_&_22? s>
1. (peen painduv oks) gally, virgács, vessző ♦ küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; nagu vits vette kaduma köddé válik
2. (võru millegi kinni hoidmiseks) ♦ rattavits kerékabroncs; raudvits pánt, pántvas; tünnivits abroncs
■LS: vits+ ♦ vitskorv vesszőkosár; vitsmõrd kal varsa
vitsa+ ♦ vitsakimp vesszőnyaláb; vitsaraag vessző

ängistama <ängista[ma ängista[da ängista[b ängista[tud 27 v> (psüühiliselt suruma, kehaliselt pitsitama) nyomaszt, aggaszt, gyötör ♦ mingi õnnetuse eelaimus ängistab rinda valamiféle szerencsétlenség előérzete nyomasztja a szívét; teda näib miski ängistavat úgy tűnik, valami nyomasztja; lõputu kõrb tundus ängistavana a végtelen sivatag nyomasztónak tűnt

äratama <ärata[ma ärata[da ärata[b ärata[tud 27 v>
1. (virguma panema, üles ajama) ébreszt, költ, kelt, felkelt, felébreszt, éleszt ♦ ärata mind hommikul vara kelts/ébressz fel korán reggel; magajad äratati üles az alvókat felkeltették; talveunest äratatud karu téli álmából felébresztett medve
2. (ärksaks muutma, teadvusele tooma) ébreszt, kelt; (mingit tunnet, suhtumist esile kutsuma) kivált, gerjeszt ♦ kevadpäike äratas putukad talvetardumusest a tavaszi nap felébresztette a rovarokat téli álmukból; raamat äratas tähelepanu a könyv nagy figyelmet keltett; püüdis teistes enda vastu kaastunnet äratada megpróbált másokban szimpátiát kelteni maga iránt; see ei ärata usaldust ez nem kelt bizalmat; aukartust äratav vanus tiszteletreméltó kor

ülbe <'ülbe 'ülbe 'ülbe[t -, 'ülbe[te 'ülbe[id 01 adj> (kõrk, upsakas, üleolev, ennast täis) arrogáns, szerénytelen, ripők, pökhendi, pofátlan, pimasz, nyegle, nagyképű, kevély, gőgös, felfuvalkodott, elbizakodott, dölyfös

üleolev <+olev oleva oleva[t -, oleva[te oleva[id 02 adj> (ennast täis, kõrk, upsakas) fölényes, szerénytelen, pökhendi, nyegle, nagyképű, lenéző, leereszkedő, gőgös, fölényeskedő