[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

halb <h'alb halva h'alba h'alba, h'alba[de h'alba[sid_&_h'alb/u 22 adj, s>
1. adj rossz ♦ halb ilm rossz időjárás, rossz idő, csúnya idő; halvad ilmastikuolud kedvezőtlen időjárási viszonyok; halb käitumine rossz viselkedés; halb lõhn rossz szag; halb õhk rossz levegő; halb enesetunne rossz közérzet; halb nägemine gyenge látás; halb kuulsus rossz híre van vkinek; halb enne baljós(latú) jel; halb tegu gonosz tett; halb tuju rosszkedv; halb seltskond rossz társaság; halb eelaimus rossz sejtelem, rossz előérzet; halb kvaliteet rossz minőség; halb lahendus rossz megoldás; halb mõju rossz hatás; halb iseloom rossz természet; halvad kalduvused vkinek rossz hajlamai vannak; halb harjumus rossz szokás; halvad teated rossz hírek; halvad tingimused rossz viszonyok; halb suhe rossz kapcsolat; halb rüht rossz testtartás; halb näitleja rossz színész; halvad sõbrad rossz barátok; halb viljasaak rossz gabonatermés; halb õpilane rossz tanuló; halb töö rossz munka; halb õnn balszerencse; halvemal juhul rosszabb esetben; mul on halb rosszul vagyok; tal on halb maitse rossz ízlése van; õlil on halb maitse rossz íze van az olajnak; ta näeb halb välja rosszul néz ki; see mõte ei ole halb nem rossz ötlet; minuga tehti halba nalja csúnyán megvicceltek; lood on väga halvad rosszul áll a dolog; kala on halvaks läinud megromlott a hal; halval ajal rosszkor, rossz időben; halvaks panema rossz néven vesz; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül
2. s rossz ♦ ta ei soovi sulle halba nem kíván rosszat neked; ta kavatses halba rossz szándéka volt

hammustama <hammusta[ma hammusta[da hammusta[b hammusta[tud 27 v>
1. megharap, megmar, megcsíp, mar, harap, csíp; (katki, pooleks, puruks) szét, félbe, ketté; (tükki küljest) kiharap; (purema, salvama) beleharap ♦ hammustasin pähkli pooleks kettéharaptam a diót; hammusta niit katki elharapta a cérnát; supi kõrvale hammustati leiba a leveshez kenyeret ettek; hammustasin keelde a nyelvembe haraptam; see koer ei hammusta ez a kutya nem harap; miks kärbsed hammustavad? miért csípnek a legyek?; uss hammustas teda megmarta a kígyó; liiga suurt suutäit hammustama piltl nagy fába vágja a fejszéjét; haukuja/haukuv koer ei hammusta piltl amelyik kutya ugat, az nem harap
2. piltl mar ♦ hammustavad sõnad maró szavak; hammustav kriitika maró kritika

hea <h'ea h'ea h'ea[d -, h'ea[de h'ä[id 26 adj, s>
1. adj jó ♦ hea arst jó orvos; hea enesetunne jó közérzet; hea idee jó ötlet; hea ilm jó idő; hea iseloom jó természet, jellem; head isu! jó étvágyat!; hea võimalus (millekski) jó alkalom vmire; hea kasvatus jólneveltség; head kavatsused jó szándék; head kombed móres; hea kuulmine jó hallás; hea käitumine jó viselkedés; hea leib jó kenyér; hea maa jó föld; kellelgi on hea maine jó híre van vkinek; hea mõte jó gondolat, jó ötlet; hea mängija jó játékos; hea nõu jó tanács; hea näide jó példa; head tulemused jó eredmények; head uudis jó hír; hea voodi jó ágy; hea õppeedukus jó btanulmányi eredmény; hea tuju jó kedv; heal tasemel színvonalas; vanal heal ajal a régi szép időkben; ühel heal päeval egy szép napon; head aega! viszontlátásra; häid pühi! kellemes ünnepeket!, kellemes ünnepeket (kívánunk)!; head reisi, head teed! jó utat!; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; head õhtut! jó estét!; head ööd! jó éjt!, jó éjszakát!; kõike head! minden jót!; head kuulajad! kedves hallgatóság!; olge nii hea legyen szíves; olge hea, aidake mind! legyen szíves, segítsen (nekem)!; hea tervise juures olema jó egészségnek örvend, jó állapotban van; tal on hea maitse jó ízlése van; endast heal arvamusel olema túl sokat gondol magáról; heas tujus olema jó kedve van, jókedvű; tal on hea põli jó sora van; head muljet jätma jó benyomást tesz; meil oli hea läbisaamine jó viszonyban voltunk; kedagi hea ja paremaga kostitama tyúkkal, kaláccsal tart vkit; ole hea ja tule siia! légy szíves, gyere ide!; mul on hea meel nagyon örülök; teen seda hea meelega szívesen csinálom ezt; saime hea vastuvõtu osaliseks jó fogadtak, kedves fogadtatásban volt részünk; heal juhul tuleb ta alles homme a legjobb esetben csak holnap jön; sul hea rääkida neked könnyű beszélned; hea kui õhtuks jõuame kõik tehtud jó, ha estére mindennel elkészülünk; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha a vége jó; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van
2. adj (rohke, ohter, paras, tugev, suur) jó ♦ hea korvitäis seeni jó kosárnyi gomba; hea summa raha jó kis összeg, szép összeg; ootasin sind hea pool tundi egy jó fél órát vártalak
3. s (miski väärtuslik, hinnatav, kasulik, meeldiv) jó ♦ head mäletama a jóra emlékezni; miski teeb head vmi jólesik, jót tesz; soovin sulle ainult head csupa jót kívánok neked; temast räägitakse üksnes head csak jókat mondanak róla; mis hea pärast? mi a csodáért?; heakene küll! jól van!; see asi ei lõpe heaga semmi jót nem jelent; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül; liiga palju head pole hea jóból is megárt a sok; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
4. s (koolihinne) jó ♦ tunnistusel olid üksnes head ja väga head a bizonyítványában csak jó és jeles volt

hundiratas <+ratas r'atta ratas[t -, ratas[te r'atta[id 07 s> (ring kõrvale üle kätelseisu) cigánykerék ♦ hundiratast lööma v viskama v laskma cigánykereket hány/vet

hälbima <h'älbi[ma h'älbi[da h'älbi[b h'älbi[tud 27 v; h'älbi[ma h'älbi[da hälvi[b hälvi[tud 28 v> (kõrvale kalduma) eltévelyedik; (eksima, ekslema) eltéved, eltér, elkalandozik, elkóborol, letéved ♦ tehiskaaslane hälbis orbiidilt a műhold letért a pályáról; esineja hälbis teemast az előadó eltért a témától; mõtted hälbisid siia-sinna elkalandoztak a gondolataim; hälbiv pilk eltévedt pillantás; teelt hälbinud matkajad eltévedt túrázók; karjast hälbinud lambad nyájtól elkóborolt bárányok

hüppama <h'üppa[ma hüpa[ta h'üppa[b hüpa[tud 29 v>
1. ugrik, ugrál, szökken, szökik, szökell, pattog, pattan; (eemale) elugrik; (ligi, juurde) odaugrik; (püsti, peale, sisse) felugrik, felpattan ♦ langevarjuga hüppama ejtőernyővel ugrik; hüppasin liikuvale trammile felugrottam a mozgó villamosra; orav hüppab oksalt oksale a mókus ágról ágra ugrál; hüppasin üle kraavi átugrottam az árkon; hüppasin püsti felugrottam, talpraugrottam, talprapattantam; hüppas hobuse selga felugrottam a lóra, felpattantam a lóra; hüppasin teelt kõrvale félreugrottam az útból; süda hüppab rõõmust majd kiugrik a szívenm az örömtől; hüppa korraks minu juurest läbi kõnek ugorj be hozzám; turuhinnad hüppasid kõrgele felszöktek a piaci árak; jutt hüppas ühelt teemalt teisele a beszélgetés egyik témáról a másikra ugrált; üle oma varju hüppama átlépte a (saját) árnyékát; üle oma varju ei hüppa aki sokat markol, keveset fog; addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér; hüppab rõõmust või nahast välja majd kibújik/kiugrik a bőréből; ta hüppaks rõõmust lakke madarat lehet(ne) fogatni vele
2. kõnek (kiitlema, kelkima) felvág, kérkedik ♦ hüppab oma teadmistega kérkedik a tudásával

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

istutama <istuta[ma istuta[da istuta[b istuta[tud 27 v>
1. ültet, telepít, palántáz, palántál; (palju) beültet; (eraldi, lahku) szétültet; (täis) teleültet; (välja, maha) elültet ♦ kapsaid istutama káposztát ültet; taimi avamaale istutama kiülteti a növényeket; istutasin peenra lilli täis beültettem az ágyást virágokkal; metsa istutama erdősít; istutasin kõikjale lilli mindenhováavirágot ültettem; tänavate äärde on istutatud paplid az utak mentét beültették nyárfákkal
2. (istuma panema) leültet; (end) leül ♦ istutas noormehe enda kõrvale maga mellé ültette a fiatalembert; istutas sõbra toolile székre ültette barátját; mehed istutasid end trepile a férfiak leültek a lépcsőre
3. piltl (sisendama) ültet, plántál ♦ mõtet istutama gondolatot ültet; ausust istutama {kellesse} becsületességet plántál vkibe; see istutas meisse ärevust aggodlommal töltötte be lekünket
4. med (siirdama) átültet ♦ nahka istutama bőrátültetés

juhtima <j'uhti[ma j'uhti[da juhi[b juhi[tud 28 v>
1. (liikumisele v kulgemisele suunda andma) vezet, vezérel, végigvezet, térít, terel, ráterel, odavezető, odavezet, levezet, kormányoz, kalauzol, irányít, igazgat, elvezet, átvisz, átvezet, átterel; (suunama) terel; (saates, kaasas olles) elvezet, odavezet ♦ autot juhtima autót vezet; hobuseid juhtima lovat vezet; laeva juhtima hajót vezet; laeva sihtsadamasse juhtima a célkikötőbe vezeti a hajót; peremees juhtis hobuse õue a gazda kivezette a lovat az udvarra; vesi juhiti järvest põllule a tóból a mezőre vezették a vizet; käsi juhib sulge a kéz vezeti a tollat; trepist üles juhtima felvezeti a lépcsőn; külaline juhiti kabinetti a vendéget az irodába vezették; torud juhivad sooja õhu tuppa a csövek a szobába vezetik a meleg levegőt; renn juhib kartulid kastidesse a vályú a ládába tereli a burgonyát; poiss juhib hobust suu kõrvalt kinni hoides a fiú a zablánál fogva vezeti a lovat; juhtisin hoobi kõrvale eltérítettem az ütést; tee juhitakse linnast mööda az utat a város mellett vezetik
2. (tegevust suunama) vezet, terel; (eesotsas olema) élen jár ♦ vestlust lauas juhtis ema az asztalnál folytatott beszélgetést az anya vezette; teda juhtis vaid raev csak a düh vezérelte; sind ei juhi mõistus nem az ész vezérel; juhtisin jutu uuele teemale új témára tereltem a beszélgetést; püüdsin oma mõtteid mujale juhtida megpróbáltam másra terelni a gondolataimat; {kelle} tähelepanu juhtima {millele} felhívja valaki figyelmét valamire; riiki juhtima országot kormányoz; ministeeriumi juhtima minisztériumot vezet; komisjoni tööd juhtima irányítja a bizottság munkáját; direktor juhib instituuti az intézetet az igazgató vezeti; rügementi juhtima ezredet vezet; majapidamist juhtima háztartást vezet
3. füüs (edasi kandma) vezet ♦ metallid juhivad hästi elektrit ja soojust a fémek jól vezetik az elektromosságot és a hőt
4. (võistluses esikohal olema) vezet ♦ odaviskes juhtima vezet gerelyhajításban; juhime kahe punktiga két ponttal vezetünk; meie meeskond asus juhtima csapatunk átvette a vezetést; poiss juhtis jooksu esimesed 300 meetrit a futás első 300 méterén a fiú vezetett

juurde <j'uurde postp, adv>
1. postp [gen] (vahetusse lähedusse) mellé, hozzá, -hoz, -hez, -höz ♦ akna juurde astuma az ablakhoz lép; tule minu juurde! gyere hozzám!; rada viib järve juurde az ösvény a tóhoz vezet
2. postp [gen] (kelle asukohta, kelle jutule, vastuvõtule) -hoz, -hez, -höz ♦ viisin lapse tuttavate juurde az ismerősökhöz vittem a gyereket; lähen arsti juurde megyek az orvoshoz
3. postp [gen] (osutab käsitletavale, otsusele) hozzá, mellett, -nál, -nél ♦ asusin kohe asja juurde azonnal hozzá fogtam a dologhoz; kas jääd oma arvamuse juurde? maradsz a véleményednél?, kitartassz a véleményed mellett?; ta jäi oma sõnade juurde kindlaks kitartott a szavainál
4. postp [gen] (mille alluvusse v koosseisu) -nál, -nél ♦ linnavalitsuse juurde moodustati komisjon a városi önkormányzatnál alakítottak egy bizottságot; jäin tööle ülikooli juurde az egyetemnél maradtam, az egyetemnél álltam munkába
5. postp [gen] (millele lisaks, mille kõrvale) -hoz, -hez, -höz ♦ kohvi juurde pakuti konjakit a kávéhoz konyakot kínáltak; ostis mantli juurde uue kübara új kalapott vett a kabáthoz; halva mängu juurde head nägu tegema jó képet vág a dologhoz
6. adv (vahetusse lähedusse) hozzá, a közelébe ♦ astus mulle juurde ja küsis teed hozzám lépett, és útbaigazítást kért; siia ei pääse autoga juurde ezt nem lehet autóval megközelíteni
7. adv (lisaks)- ♦ sain palka juurde fizetésemelést kaptam; sa oled kaalus juurde võtnud meghíztál, felszedtél pár kilót; ta on palju juurde õppinud sokat fejlődött; hoogu juurde! gyerünk, gyerünk!

jälestus <jälestus jälestuse jälestus[t jälestus[se, jälestus[te jälestus/i 11 s> (jälestamine, jäledustunne) undor, utálat ♦ jälestust tundma {kelle-mille vastu} undort/utálatot érez vki iránt; jälestust tekitama undorít, undort kelt; jälestusest võitu saama legyőzi undorát; pööras näo jälestuses kõrvale undorodva elfordította az arcát; {keda} haaras jälestus, {kellele} tuli jälestus peale elfogta az undor/utálat

jälkus <j'älkus j'älkuse j'älkus[t j'älkus[se, j'älkus[te j'älkus/i_&_j'älkuse[id 11_&_09 s> utálat, undor ♦ jälkust tundma utálatot érez; jälkusi rääkima undorító dolgokat mond; pööras jälkusega pea kõrvale undorodva elfordította a fejét; see roog tekitab minus jälkust ez az étel utálatot kelt bennem; jälkus tuleb peale elfogja az utálat

kalduma <k'aldu[ma k'aldu[da k'aldu[b k'aldu[tud 27 v> hajlik, tendál, dől; (laeva, lennuki kohta) kitér; (eesmärgist kõrvale) eltér a céltől ♦ laev kaldub paremale küljele a hajó jobb oldalára dől; päev kaldub õhtusse estére hajlik az idő, beesteledik; järeleandmistele kalduma engedményekre hajlik; ilm kaldub vihmale esőre hajlik az idő; areng kaldub sinna suunas, et a fejlődés afelé tendál, hogy…; kaldun arvama, et ... hajlok arra, hogy azt gondoljam; tüsedusele kalduv naine az elhízásra hajlamos nő

kardin <kardin kardina kardina[t -, kardina[te kardina[id 02 s> függöny ♦ aknakardin ablakfüggöny; dušikardin zuhanyfüggöny; kardinaid [akna eest] kõrvale tõmbama v lükkama félrehúzza a függönyt; kardinaid [akna] ette tõmbama behúzza a függönyt
■LS: kardina+ ♦ kardinariie függönyanyag

keerama <k'eera[ma keera[ta k'eera[b keera[tud 29 v>
1. (ümber telje, keskpunkti) forgat, megforgat, elfordít, teker, csavar, sodor, felfordít, megfordít; (kummuli, teist külge) fordul ♦ ratast keerama forgatja a kereket; võtit lukus keerama elfordítja a kulcsot a zárban; ust lukku keerama bezárja az ajtót; raadiot mängima keerama bekapcsolja a rdiót; kella üles keerama felhúzza az órát; laualampi tuleb uus pirn keerata új izzót kell tekerni az asztali lámpába; keerasin pudelil korgi pealt letekertem az üvegről a kupakot; keerasin pannkookidel teise külje megfordítottam a palacsintákat; keerasin ämbri kummuli felfordítottam a vödröt; keera nägu akna poole fordítsd az arcod az ablak felé; ta keeras näo kõrvale elfordította az arcát; keerasin talle selja hátat fordítottam neki; keeras end kõhuli hasra fordult; haige keerati teisele küljele a beteget a másik oldalára fordították; magaja keerab end voodis küljelt küljele az alvó egyik oldaláról a másikra fordul az ágyban, az alvó forgolódik az ágyban; lapsed keerasid toa segamini v pahupidi kõnek a gyerekek felfordították a szobát; kellelegi käkki keerama borsot tör vkinek az orra alá, kellemetlenkedik; ümber sõrme keerama az ujja köré csavarja; kedagi ümber sõrme keerama vkit az ujja köré csavar/teker; vinti üle keerama túlfeszíti a húrt
2. (kokku rullima, rõngasse painutama) felteker, felcsavar; (millegi sisse mähkima v pakkima) begöngyöl, bugyolál, beteker ♦ paberit rulli keerama feltekeri a papírt; vaipa rulli keerama felcsavarja a szőnyeget; salli ümber kaela keerama nyaka köré tekeri a sálat; juukseid krunni keerama kontyba tűzi a haját; rulle pähe keerama felcsavarja a haját; ostu paberisse keerama papírba csomagolja a megvásárolt dolgokat; pläru keerama cigarettát sodor; keerasin endale pleedi ümber keha v keha ümber magam köré tekertem a takarót; ema keeras lapse teki sisse az anya takaróba bugyolálta a gyereket; müüja keeras lilled paberisse az eladó papírba csomagolta/tekerte a virágokat; kapsas hakkab pead keerama fejesedik a káposzta; traadist keeratud käevõru drótból tekert karperec; kikki keeratud vuntsid hegyesre pödört bajusz
3. (kahekorra painutama) tűr ♦ leheserva kahekorra keerama betűri a lap sarkát; teki äärt madratsi alla keerama a matrac alá tűri a takaró szélét; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát
4. (teist suunda andma) fordít, kanyarodik ♦ keeras auto suurelt teelt külavaheteele lefordult a főútról; öösel keeras tuule lõunasse éjszaka délnek fordult a szél; hommikuks oli ilma teiseks keeranud reggelre megváltozott az idő; keerasin jutu teisale másra fordítottam a szót
5. (oma suunda muutma) fordul, kanyarodik ♦ minge otse, ärge teelt kuhugi kõrvale keerake! menjenek egyenesen, ne forduljanak le az útról!; keerake vasakule! forduljon6forduljanak balra!; keerasin ümber nurga befordultam a sarkon; teekäijad keerasid maanteeäärsesse majja jooma az utazók betértek az országút melletti házba inni; keerasime tuldud teed tagasi visszafordultam; auto keeras metsateele az autó az erdei útra kanyarodott; tee keeras paremale az út jobbra kanyarodott; ilm keeras vihmale esőre fordult az idő
6. kõnek (virutama, äigama, lööma) üt, behúz, odavág ♦ vaat kui keeran sulle ribide vahele! mindjárt behúzok neked egyet!, ej, ha oldalba váglak!
7. kõnek (iiveldustunde kohta) felfordul ♦ mul hakkas sees keerama felfordult a gyomrom

kohalt <kohalt postp [gen]> vt ka kohal, kohale
1. (millest-kellest ülaltpoolt, kõrgemalt) felül, fölül ♦ jõe kohalt tõusis udu a folyó felül köd szállt fel; mere kohalt on taevas pilves a tenger fölött felhős az ég
2. (kõrvalt, juurest, lähedalt) -nál/-nél

kokku hoidma
1. (säästma) takarékoskodik, megtakarít, spórol ♦ aega kokku hoidma takarékoskodik idővel; raha kokku hoidma takarékoskodik a pénzével; hoiab riiete pealt kokku a ruházatán takarékoskodik; kõhu kõrvalt kokku hoidma a hasán spórol; poole aastaga hoidis tuhat eurot kokku fél év alatt ezer eurót takarított meg
2. (ühte hoidma) összetart, összefog ♦ klass hoidis kokku az osztály összetartott

kõht <k'õht kõhu k'õhtu k'õhtu, k'õhtu[de k'õhtu[sid_&_k'õht/e 22 s>
1. (kehaosa inimesel) has ♦ suur kõht nagy has; paks kõht kövér has; alakõht alhas; keskkõht középhas; naerust kõhtu kinni hoidma a hasát fogja nevettében; vaid oma kõhtu kasvatama csak a hasát növeszti; tüdrukul on kõht ees domborodik a hasa; kõhu kõrvalt kokku hoidma a hasán spórol
2. (seedeelundite talitluse ja sellega seotud aistingute kohta) gyomor, has ♦ mul on kõht tühi üres a hasam; tal on kõht täis tele van a hasa; kõhtu täis sööma teleeszi a gyomrát; rohtu tühja kõhuga võtma éhgyomorra veszi be a gyógyszert; mu kõht valutab fáj a gyomrom; kõht koriseb korog a gyomra; kõht on kinni székrekedés; kõht on lahti megy a hasa; armastus käib kõhu kaudu a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út; tühi kõht on parim kokk az éhség a legjobb szakács
■LS: kõhu+ ♦ kõhugaasid füsiol szélgörcs; kõhugripp gyomorinfluenza; kõhuhaigus gyomorfertőzés; kõhuhingamine füsiol hasi légzés; kõhuhäda kõnek gyomorbaj; kõhukatarr gyomorhurut; kõhukelme hashártya; kõhulahtisus hasmenés; kõhulihased hasizom; kõhupiirkond anat gyomortáj; kõhupuhitus med gyomorrontás; kõhusein anat gyomorfal; kõhutants hastánc; kõhutantsija hastáncos; kõhutüüfus med hastífusz; kõhuvalu gyomorfájás, hasfájás; kõhuvoolmed gyomorgörcs, hascsikarás; kõhuõõs anat hasüreg, gyomorüreg

kõrval1 <kõrval postp, adv> vt ka kõrvale, kõrvalt
1. postp [gen] (kelle-mille juures, ligidal, järgnevuses) mellett ♦ tool on ukse kõrval a szék az ajtó mellett van; minu kõrval istuv tüdruk a mellettem ülő lány; kes seisab suure kollase auto kõrval? ki áll a mellett a nagy sárga autó mellett?
2. postp [gen] (samaaegselt millega, lisaks) mellett
3. postp [gen] (kellega-millega võrreldes) vmihez/vkihez képest ♦ mis on minu töö sinu töö kõrval! az én munkám a tiedhez képest semmi!
4. adv (juures, ligidal) mellett ♦ kes tal kõrval seisab? ki áll mellette?

kõrval+2 mellék ♦ kõrvalaine (õppeaine puhul) mellékszak; kõrvaleesmärk mellékcél; kõrvalharu mellékág; kõrvalheli mellékhang; kõrvalhoone melléképület; kõrvallaud mellékasztal; kõrvallause keel mellékmondat; kõrvalmaitse mellékíz; kõrvalmõju mellékhatás; kõrvalnähtus velejáró, kísérő jelenség; kõrvalosa mellékszerep; kõrvalpilk melléktekintet; kõrvalsaadus maj melléktermék; kõrvaltee (1) mellékút; (2) mellékvágány; kõrvalteenistus mellékjövedelem; kõrvaltegelane kirj mellékszereplő; kõrvaltegevus mellékfoglalkozás, mellékes tevékenység; kõrvaltoode maj melléktermék; kõrvaltulu mellékkereset; kõrvaltähendus mellékjelentés, mellékértelem; kõrvaltänav mellékutca, sikátor; kõrvaltöö mellékmunka; kõrvaluks mellékajtó

kõrvaldama <kõrvalda[ma kõrvalda[da kõrvalda[b kõrvalda[tud 27 v>
1. (eemaldama) eltávolít, eltöröl, levon, megszüntet, kiküszöböl; (ametist, töölt) felment az állásából; (kasutuselt, käibelt) kivon a használatból; (likvideerima) felszámol ♦ puudust/puudusi kõrvaldama megszünteti a hiányosságot, kiküszöböli a hiányosságokat; vigu kõrvaldama hibát elhárít; kõrvaldatud tooted kivont termékek
2. (kõrvale toimetama, varastama) sikkaszt ♦ pangadirektor on miljoneid kõrvaldanud a bankigazgató milliókat sikkasztott

kõrvale <kõrvale postp, adv> vt ka kõrval1, kõrvalt
1. postp [gen] (kelle-mille juurde, ligidale, äärde) mellé ♦ istu minu kõrvale ülj le mellém
2. adv; postp [gen] (kellele-millele lisaks, samaaegselt) mellé ♦ prae kõrvale anti kapsasalatit a sült mellé káposztasalátát tálaltak
3. adv (otsesuunast küljele, eemale) félre ♦ kõrvale vaatama eltekint, félrenéz; mustadeks päevadeks kõrvale panema nehéz/szűkös/rossz időkre félretesz

kõrvale hiilima kibújik, megkerül, meghátrál ♦ vastutusest kõrvale hiilima meghátrál a kötelességeitől, kibújik a felelősség alól

kõrvale hoidma elkerül, megszökik, megkerül, kitér, kerül ♦ vastusest kõrvale hoidma kérdés elől kitér

kõrvale hoiduma vonakodik, húzódozik, kikerül, ódzkodik

kõrvalehüpe <+hüpe h'üppe hüpe[t -, hüpe[te h'üppe[id 06 s>
1. (hüpe kõrvale) félreugrás
2. piltl (truudusemurdmine) félrelépés

kõrvale hüppama félreugrik

kõrvale juhtima elterel, elvezet, eltérít

kõrvale jätma elhanyagol, mellőz, félretesz

kõrvale jääma (mitte osa võtma, eemale jääma) félreesik

kõrvale kalduma elhajlik, letér, eltér, elkanyarodik, elkalandozik ♦ teemast kõrvale kalduma elkalandozik a tárgytól, eltér a tárgytól, elkanyarodik a témától

kõrvale põiklema húzódozik, ódzkodik

kõrvaline1 <kõrvaline kõrvalise kõrvalis[t kõrvalis[se, kõrvalis[te kõrvalis/i 12 adj, s>
1. adj (asjaga mitteseotud, asjasse mittepuutuv, mujalt lähtuv, väljaspoolt tulev) mellékes, kívülálló
2. adj (teisejärguline, ebaoluline) másodlagos, jelentéktelen ♦ kõrvalise tähtsusega másodlagos jelentőségű
3. adj (kõrvale jääv, eemal asuv) félreeső, elhagyatott, eldugott ♦ kõrvaline piirkond félreeső terület
4. s (asjaga mitteseotud isik) illetéktelen, jogosulatlan személy

kõrvalseisja <+s'eisja s'eisja s'eisja[t -, s'eisja[te s'eisja[id 01 s>
1. (kellegi kõrval seisja) mellette álló ember
2. (kõrvaline isik) illetéktelen, kívülálló

kõrvalt <kõrvalt postp, adv> vt ka kõrvale, kõrval1
1. adv; postp [gen] (kelle-mille juurest, ligidusest, äärest) mellől
2. postp [gen] (samaaegselt, samast kohast) mellett ♦ õppis töö kõrvalt munka mellett tanult; kõhu kõrvalt kokku hoidma a hasán spórol
3. adv (eemalt) kívülről ♦ kõrvalt vaadates kívülről szemlélve

kõrvalt vaatama
1. (midagi tegevusetult pealt vaatama) tétlenül ül, kívülről szemlél
2. piltl (abielu rikkuma) félrelép

kõrvuti <kõrvuti adv>
1. (üksteise kõrval v kõrvale) egymás mellett ♦ nad istusid kõrvuti egymás mellett ültek
2. (samaaegselt, paralleelselt) mellett ♦ kõrvuti uue meiliaadressiga töötab ka vana az új e-mail címem mellett régi is működik

käänama <k'ääna[ma kääna[ta k'ääna[b kääna[tud 29 v>
1. (asendi puhul: keerama, pöörama) fordít; (end) fordul ♦ käänab pea kõrvale félre fordítja a fejét
2. (kokku, rulli keerama) felteker ♦ käänasin vaiba rulli feltekertem a szőnyeget
3. (teist suunda, sisu andma) fordít ♦ käänas auto maanteelt kõrvale lefordította az autót az útról; käänas jutu teisele teemale más témára terelte a beszélgetést
4. (oma suunda muutma) fordul ♦ nad käänasid paremale jobbra fordultak; auto käänas kraavi az autó az árokba fordult
5. kõnek (keskpunkti v telje ümber keerama) fordít ♦ käänas ukse lukku bezárta az ajtót; autojuht käänas rooli vasakule a sofőr balra fordította a kormányt
6. keel (deklineerima) ragoz
■LS: käänamis+ ♦ käänamisreegel keel ragozási szabály; käänamistabel keel ragozási táblázat

külg <k'ülg külje k'ülge k'ülge, k'ülge[de k'ülge[sid_&_k'ülg/i 22 s>
1. (kehaosa, eseme külgmine pind) oldal, lap ♦ parem külg jobb oldal; esikülg előlap, az elülső oldal; tagakülg hátoldal, hátlap; tagumine külg a hátsó oldal; tooli külge kinnitamise süsteem a székhez való rögzítésre szolgáló rendszer; elasime külg külje kõrval piltl egymás mellett laktunk
2. (lehekülg) oldal
3. (suund, kant); piltl (aspekt, vaatenurk); mat (hulknurka piirav sirglõik) oldal ♦ varjukülg árnyoldal, hátulütő, hátrány; vastaskülg mat túloldal; ühest küljest on see pakkumine soodne, teisest küljest aga ka riskantne egyrészt kedvező ez az ajánlat, másrészt viszont kockázatos is; (oma) häid külgi näitama a jó oldalát mutatja
■LS: külg+ ♦ külgharu bot oldalág; külgjoon sport partvonal, oldalvonal; külglaine mer oldalhullám; külglööv ehit oldalhajó; külgsein oldalfal; külgtahk mat oldallap
külje+ ♦ küljesissevise sport partdobás; küljetasku oldalsó zseb; küljetuul oldalszél

leivakõrvane <+kõrvane kõrvase kõrvas[t -, kõrvas[te kõrvase[id 10 s> (leiva kõrvale söödav toiduaine, eriti liha jms) rávaló, hozzávaló

must <m'ust musta m'usta m'usta, m'usta[de m'usta[sid_&_m'ust/i 22 adj, s>
1. adj (nõe, tõrva värvi, tume, tõmmu) fekete ♦ must värv fekete; must mantel fekete kabát; must pipar fekete bors; must hobune sötét ló; must kalamari fekete halikra; must kohv fekete, feketekávé; must leib fekete kenyér; must sõstar bot (Ribes nigrum) fekete ribizli/ribizke; must valgel feketén-fehéren; naine mustas feketébe öltözött nő; mustad rõuged med fekete/hólyagos himlő; must surm piltl fekete halál; must auk astr fekete lyuk; must kast lenn feketedoboz; pigimust szurokfekete; süsimust szénfekete; silme eest läks mustaks elsötétült előtte a világ; ta ei lausu (ei) musta ega valget egy (árva) kukkot sem szól; tal läks silme ees mustaks elfeketült/elsötétült a szeme előtt a világ; must kui pigi fekete, mint a szurok
2. adj (valgustuseta, pime) sötét
3. adj (tumedanahaline, tume) fekete
4. adj (määrdunud, pesemata, kasimata) koszos, piszkos, mosdatlan ♦ käed on mustad piszkos a keze; must vesi szennyvíz
5. adj piltl (sünge, morn) fekete; (raske, lootusetu, rõõmutu) sötét ♦ must huumor fekete humor; mustadeks päevadeks kõrvale panema nehéz/szűkös/rossz időkre félretesz
6. adj piltl (süüga koormatud, häbiväärne, kuritegelik) fekete ♦ must südametunnistus fekete lelkiismeret; tal on südametunnistus must vaj van a fején / a füle mögött; must turg feketepiac; pada sõimab katelt, ühed mustad mõlemad bagoly mondja verébnek, hogy nagy fejű; (kellegi) musta pesu pesema kiteregeti (vkinek) a szennyesét
7. adj piltl (nõidusega seotud) ♦ must maagia bűvészet
8. s (mustus) kosz, szenny
9. s (must värv v värvus) fekete
10. s kõnek (neeger vm tõmmu inimene) fekete
11. s (must loom, hrl hobune) sötét
12. s (must malend) fekete
musta+ ♦ mustajuukseline barna hajú

naljamäng <+m'äng mängu m'ängu m'ängu, m'ängu[de m'ängu[sid_&_m'äng/e 22 s>
1. (komöödia) vígjáték
2. (naljaasi, käkitegu) semmiség, játék ♦ see töö on tema käes naljamäng ez a munka semmiség a számára; sinu ülesanne on minu kõrval naljamäng a te feladatod az enyém mellett semmiség; elu pole naljamäng az élet nem játék

nägu <nägu n'äo nägu n'äkku, nägu[de nägu[sid 18 s>
1. arc, ábrázat, orca, kép, fizimiska, arculat; (looma pea esikülg) pofa ♦ meeldiv nägu kedves arc; kortsus v kipras v krimpsus nägu ráncos arc; näo poolest v näolt kena tüdruk szép arcú lány; läks v lahvatas näost v üle näo punaseks elpirult; ta punetab v õhetab v lõkendab näost pirul az arca; nägu läks laia naeru täis széles mosoly ült ki az arcára; nägu venis pettumusest pikaks megnyúlt az ábrazata / az arca / a képe / az orra; oled sellel fotol võõra näoga olyan idegen vagy ezen a képen; pööra nägu kõrvale v ära fordítsd el az arcod; tunnen v tean teda vaid näo järgi csak látásból ismerem; kõik nad on ühte nägu mind egyformák; ta on näost surmkahvatu olyan (az arca), mint a lárva; kellelegi näkku valetama vkinek a szemébe hazudik; kellelegi näkku naerma vkinek a szeme közé nevet
2. (näoilme) arckifejezés; (grimass) grimasz ♦ hapu nägu savanyú ábrázat; haput nägu tegema mosolyog, mint a vadalma, savanyú képet vág; pettunud nägu csalódott arc; ta nägu läks v tõmbus pilve elborult az arca, elkomorult; seletab midagi tähtsa näoga fontoskodó arccal magyaráz valamit; jäi mulle lolli näoga otsa vahtima bamba arccal rámbámult; näost näha, et ta valetab lerí az arcáról, hogy hazudik; näis, mis[suguse] näo ta teeb meglátjuk, milyen arcot vág; teeb näo, nagu poleks küsimust kuulnudki úgy tesz, mintha nem hallotta volna a kérdést
3. kõnek, hlv (inimene) arc ♦ igasuguseid kahtlasi nägusid liigub ringi mindenféle gyanús arcok mozognak erre; seal on uusi nägusid, keda ma veel ei tunne új arcok is voltak, akiket még nem ismerek; lunis igalt tuttavalt näolt raha minden ismerőstől pénzt kunyerált
4. piltl (ilme, pale) arculat, arc, kép ♦ ajalehe poliitiline nägu a lap politikai arculata; linna nägu on tundmatuseni muutunud a város arculata a felismerhetetlenségig megváltozott; need majad on ühte v sama nägu ezek a házak mind egyformák; asi paistab seda nägu, et oleme siin ülearused úgy tűnik, feleslegesek vagyunk itt; alatusel on palju nägusid az aljasságnak sok arca van; ta käis tundides ainult nägu näitamas piltl pofafürdőért járt az órákra; vaatab ohtudele näkku piltl nézz szembe a veszéllyel; ma ei salli sind, ära tule näolegi piltl ki nem állhatlak, ide ne told a képed
■LS: näo+ ♦ näojooned arcvonások; näojume arcszín; näokate álarc; näokreem arckrém; näokuju arc forma; näolihas anat arcizom; näomassaaž arcmasszázs; näonahk arcbőr; näonärv anat arcideg; näopiim arctej; näovesi arcvíz

näpistama <näpista[ma näpista[da näpista[b näpista[tud 27 v>
1. (sõrmedega pigistama) csíp, megcsíp, lecsíp, kicsíp, csipked, becsíp ♦ näpistas mu käsivart v mind käsivarrest megcsípte a karomat; näpistas nii, et sinised plekid jäid järele úgy megcsípett, hogy megkékült a helye; hani näpistas poissi nokaga a liba megcsípte a fiút
2. piltl (millegi pigistava, näriva kohta) csíp, mar; (teravat külmatunnet tekitama) csíp; (ära külmetama, ära võtma) lefagy ♦ nälg näpistab kõhtu mar az éhség; pakane näpistab nina csípi a hideg az orrát; külm näpistas kurgid ära lefagyott az uborka; hinge näpistav tusk marja lelkét a bánat
3. (pigistades tükki otsast eraldama) lecsíp ♦ küünla tahti näpistama lecsípi a gyertya kanócát; nelgil tuleb külgpungad ära näpistada a szegfűről le kell csípni a mellékbimbókat; näpistas traadi tangidega katki elcsípte a fogóval a drótot
4. piltl (millestki napist teatavat väikest osa eraldama) lecsíp ♦ toidurahast ei anna midagi näpistada a kosztpénzből nincs mit lecsípni; kõhu kõrvalt näpistatud kroonid a hasán megspórolt koronák

ohelik <ohel'ik oheliku ohel'ikku ohel'ikku, ohelik/e_&_ohel'ikku[de ohel'ikk/e_&_ohel'ikku[sid 25 s>
1. (nöörijupp) kötéldarab; (köidik) pányva, béklyó ♦ perenaisel oli lehm ohelikuga järel a gazdasszony kötélen vezette a tehenet; käed olid ohelikuga selja taha seotud hátrakötötték a kezét
2. piltl (laiskvorst) lustaság ♦ isa kõrval oli poeg igavene ohelik az apja mellett a fiú egy lustaság

painutama <painuta[ma painuta[da painuta[b painuta[tud 27 v> (esialgsest asendist kõrvale kallutama, kõverdama) hajlít; (kumeraks) görbít; (keha) (be)hajlít ♦ painutab ülakeha tahapoole hátrahajlítja a törzsét

pealt kuulama (kellegi juttu kõrvalt kuulama) hallgató(d)zik, kihallgat; (salaja) lehallgat titokban

puiklema <p'uikle[ma puigel[da p'uikle[b puigel[dud 30 v> (vastu vaidlema, tõrkuma) szembeszegül, ellenszegül; (kõrvale hiilima, millestki hoiduma) kikerül, kerülget, köntörfalaz ♦ puikleb ettepanekule vastu szembeszegül a javaslattal

põikama <p'õika[ma põiga[ta p'õika[b põiga[tud 29 v>
1. (liikumissuunast [kiiresti] kõrvale pöörama) letér (az útról), eltér ♦ mööda põikama megkerül; kõrvale põikama kitér
2. (korraks kuhugi minema, kuskilt läbi astuma) ruccan, beugrik, betér ♦ mägedesse põikama a hegyekbe ruccan; sisse põikama kellegi juurde beugrik vkihez; poodi sisse põikama betér a boltba

põiktänav <+tänav tänava tänava[t -, tänava[te tänava[id 02 s> (suuremast tänavast kõrvale suunduv v sellega ristuv väiksem tänav) keresztutca

päev <p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s>
1. nap ♦ ilus päev szép nap; laupäevane päev szombati nap; eilne päev tegnapi nap; homne päev holnapi nap; väsitav päev kimerítő nap; aprillipäev áprilisi nap; emadepäev anyák napja; puhkepäev munkaszüneti nap; südapäev dél; tööpäev munkanap; ärasõidupäev az indulás napja; päeval napközben, nappal; päise päeva ajal, päisel päeval fényes nappal; keset päeva napközben; iga jumala päev minden istenadta nap; päeval ja öösel nappal és éjjel; päev otsa, kogu päeva naphosszat; kahe päeva pärast két nap múlva; üle päeva minden második nap; mõni päev tagasi, mõne päeva eest néhány nappal ezelőtt; lähipäevil a közeli napokban; kolm korda päevas naponta háromszor; tänasest päevast alates mától kezdve; lahtiste uste päev nyílt nap; meie päevil napjainkban; tänase päevani mindmáig, a mai napig, mind a mai napig; päevast päeva v päev päeva kõrval napról napra; tere päevast! jó napot (kívánok)!, adj(on) isten (jó napot)!, fogadj isten!; elab päeva korraga márol holnapra él; iga[l] päev[al] mindennap; mis päev täna on? milyen nap van ma?; päev kisub v kaldub õhtusse v õhtule esteledik; sadas pool päeva [vihma] fél napig esett; tema päevad on loetud meg vannak számlálva a napjai; mustadeks päevadeks kõrvale panema nehéz/szűkös/rossz időkre félretesz; päeva surnuks lööma vkinek (a) hasára süt a nap; iga päev ei ole pühapäev egyszer volt Budán kutyavásár; elab ainult tänasele päevale csak a mának él; kellegi/millegi päev (veel) tuleb feljön/felsüt/felvirrad vkinek/vminek a napja; ka homme on päev holnap is nap lesz; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
2. (päike) nap
■LS: päeva+ (24-tunnise tsükliga seotud) ♦ päevaaeg napszak; päevakurss maj (antud päeva valuutakurss) a napi árfolyam; päevapaabusilm zool (päevaliblikas Inachis io) nappali pávaszem; päevapalk napibér; päevaplaan (päevakava) napirend; päevapoliitika napi politika; päevaraha napidíj; päevasärk ing; päevatoodang napi teljesítmény; päevauudised napi hírek
päeva+ (päikesega seotud) ♦ päevatõus napkelet

pöörama <p'ööra[ma pööra[ta p'ööra[b pööra[tud 29 v>
1. (ümber telje v keskpunkti keerama) fordít, kifordít, elfordít, felfordít; (end keerama) fordul, irányul ♦ rooli vasakule pöörama a kormánykereket balra fordítja; pöörake aeglaselt ümber lassan forduljon meg; pööras end ühelt küljelt teisele egyik oldalról a másikra fordult; pead pöörama elfordítja a fejét; kogu tähelepanu oli pööratud temale minden figyelem feléje irányult; pöörasin häbelikult pilgu kõrvale szégyenlősen elfordítottam a tekintetem; pööras taskud pahupidi kifordította a zsebeit; pöörab (end) hauas ringi forog/megfordul a sírjában
2. (millegi suunda muutma, teist suunda andma, oma suunda muutma) fordul; (tagasi, ümber) visszafordul ♦ järgmise maja juurest pöörake paremale a következő háznál forduljatok jobbra; tuul pööras lõunasse a szél délre fordult; ilm pööras külmale hidegre fordult az idő
3. (kellegi usku, maailmavaadet muutma) (meg)térít ♦ ristiusku pöörama {keda} a keresztény hitre térít
4. keel (konjugeerima) ragoz
5. piltl (millelegi teistsugust suunda andma, midagi teiseks tegema) fordít ♦ tähelepanu pöörama {kellele-millele} figyelmet fordít vkire/vmire; pöörates tähelepanu toodete omadustele különös tekintettel a termékek tulajdonságaira, különös figyelmet fordítva a termékek tulajdonságaira; kõike pea peale pöörama piltl mindent a feje tetejére állít; õnn on selja pööranud piltl megfordult a kocka

pöörduma <p'öördu[ma p'öördu[da p'öördu[b p'öördu[tud 27 v>
1. (ümber keskpunkti v telje liikuma) (meg)fordul ♦ võti pöördus lukus a kulcs megfordult a zárban
2. (end pöörama) fordul, megfordul, odafordul ♦ lamaja pöördus selili a fekvő a hátára fordult; asjaolud pöördusid tema vastu a körülmények ellene fordultak
3. (kellegi juurde abi vms saamiseks) fordul ♦ arsti poole pöörduma orvoshoz fordul; {kelle poole} palvega pöörduma kéréssel fordul vkihez; võid alati minu poole pöörduda mindig fodulhatsz hozzám
4. (endisest suunast kõrvale v tagasi pöörama, oma suunda muutma) fordul ♦ tuul pöördus itta a szél keletre fordult
5. (kuskile [tagasi] minema v tulema, millegagi [taas] tegelema hakkama) visszatér ♦ elu lõpul pöördus kirjanik uuesti proosa juurde az élete végén az író újból visszatért a prózához; pöördugem tagasi endise teema juurde piltl törjünk vissza az előző témához
6. (usku vahetama) áttér (vallásra) ♦ pöördus katoliku usku katolikus vallásra tért
7. keel (konjugeeruma) ragozódik ♦ kuidas see verb pöördub? hogy ragozzák azt az igét?

sapp2 <s'app sapi s'appi s'appi, s'appi[de s'appi[sid_&_s'app/e 22 s> meteor (kollakas laik Päikese kõrval) epe

taanduma <t'aandu[ma t'aandu[da t'aandu[b t'aandu[tud 27 v>
1. (tahapoole liikuma, taganema) visszavonul, visszalép, hátrál ♦ taandus paar sammu hátrált néhány lépést; armee taandus itta a hadsereg kelet felé vonult vissza; tulvavesi on taandunud az árvíz levonult
2. (nõrgenema, järele andma [ja kaduma]) csökken, megszűnik, enyhül ♦ paistetus taandub a duzzadás lohad/apad; hirm taandus a félelem csökkent; enamasti need tunded taanduvad ezek az érzések többnyire alábbhagynak; pakane taandub enyhül a fagy
3. (kõrvale tõmbuma) félrehúzódik, visszavonul; (loobuma, lahti ütlema) visszalép ♦ tõenäoliselt taandub ta oma varasemast nõudmisest valószínűleg visszalép korábbi követelésétől; poliitikast taanduma visszavonul a politikától

tee1 <t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s>
1. (käimiseks, sõitmiseks) út ♦ sirge tee egyenes út; üle tee a túloldalon; tee ääres az út mentén, az út szélén; juurdepääsutee bevezető út; kiirtee autópálya; maantee országút; sõidutee autóút; veetee vízi út; teede ristumiskoht közúti csomópont; teede korrashoid útkarbantartás; rong seisab teisel teel a vonat a másik vágányon áll
2. (liikumissuund, marsruut) út ♦ teed juhatama útba igazít vkit, utat mutat vkinek; teelt eksima eltéved; teelt kõrvale kalduma letér az útról; näita v juhata mulle teed mutasd meg az utat nekem; kellegi teel ees seisma/olema útban van vkinek; teed andma utat enged; (tee pealt) eest ära! el az útból!
3. (teekond, ka piltl) út ♦ pikk tee hosszú út; head teed! jó utat!; poolel teel félúton; teele asuma útra kel; teel koju hazamenet, útban hazafelé, hazafelé jövet/menet; meie teed lähevad siin lahku itt elválnak útjaink; panin v saatsin kirja teele feladtam a levelemet; issanda teed on imelikud az Úr útjai különösek; legend saadeti viimsele teele utolsó útjára kísérték a legendát; kedagi libedale teele viima jégre visz vkit; sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár; kõik teed viivad Rooma minden út Rómába vezet
4. (teel, abil, vahendusel, kaudu) út ♦ läbirääkimiste teel tárgyalások útján; seaduslikul teel jogi úton; sel teel ily módon; telefoni teel telefonon; kohtu teel bíróság útján
5. (hrl pl; liitsõna järelosana) (elundite kohta, mille kaudu miski liigub) út ♦ hingamisteed légutak
■LS: tee+ ♦ teeehitus útépítés; teeharu útelágazás; teehöövel útgyalu; teekaaslane útitárs; teekate útburkolat; teekraav útszéli árok; teekäänak útkanyarulat, kanyar; teekäija vándor; teelõik útszakasz; teemaks autópályadíj; teemeister pályamester; teemoon útravaló, úti elemózsia; teeolud útviszonyok; teeparandus útjavítás; teepeenar útpadka, útszegély; teepind útfelület; teerada ösvény; teeröövel betyár; teerull úthenger; teeserv útszél; teesulg útlezárás; teetööd útjavítás; teeviit útjelző tábla
teede+ ♦ teedeatlas autótérkép; teedeehitus útépítés; teedevõrk úthálózat

tihedalt <tihedalt adv>, ka tihedasti
1. (väga lähestikku, külg külje kõrval) sűrűn ♦ tihedalt asustatud piirkond sűrűn lakott vidék; neli tihedalt täis kirjutatud lehekülge négy sűrűn teleírt oldal; saal oli rahvast tihedalt täis a terem zsúfolásig tele volt emberekkel
2. (tihti, sageli) sűrűn, gyakran ♦ pilgutab tihedalt silmi sűrűn pislog
3. (tugevasti, kindlalt ühendatuna) szorosan ♦ tihedalt sulguv kaas szorosan záródó fedő; need sündmused on omavahel tihedalt seotud ezek az események szorosan összefüggenek egymással

tõmbama <t'õmba[ma tõmma[ta t'õmba[b tõmma[tud 29 v>
1. húz; (kuskilt välja, esile võtma v kiskuma) kihúz ♦ joont tõmbama vonalat húz; tõmbab teki üle pea a fülére húzza a takarót; tõmbab paadi kaldale partra húzza a csónakot; tõmbab ukse kinni behúzza az ajtót; tõmbab kõhu sisse behúzza a hasát; tõmbab hädapidurit meghúzza a vészféket; kedagi juustest tõmbama meghúzza vkinek a haját; tõmbab hamba välja kihúzza a fogat; tõmbab vetsus vett lehúzza a vécét; tõmbab kaardipakist kaardi kihúz egy kártyát a pakliból; kedagi käisest tõmbama meghúzza vkinek a ruhaujját; tõmbab suvilasse elektri sisse bevezeti az áramot a nyaralóba; tikku tõmbama gyúfát meggyújt
2. (rütmiliselt tõmmates midagi tegema) húz ♦ tõmbab aerudega húzza az evezőt; tõmbab tšaardašit mängida csárdást húz
3. (selga, kätte, jalga, pähe panema) felhúz, felvesz; (seljast, käest, jalast, peast võtma) lehúz ♦ tõmbab kindad kätte felhúzza a kesztyűt; tõmbab sokid jalga felhúzza a zoknit a lábára; tõmbab saapad jalast lehúzza a csizmát a lábáról
4. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) húz, húzódik ♦ ilm tõmbab pilve beborul; tõmba end koomale, ma istun sinu kõrvale! húzódj egy kicsit arrébb, leülök melléd!; tõmbab kulmu[d] kipra v kortsu összeráncolja a szemöldökét; kõuts tõmbas küüru selga macska felgörbítette a hátát; vana foto on kollaseks tõmmanud a régi fotó besárgult; taevas on selgemaks tõmmanud kiderült az ég; tõmbab paar õlut sisse felhajt két sört; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra, leissza magát
5. (sissehingamise kohta) (be)szív, elszív ♦ tõmbab kopsud õhku täis teleszívja a tüdejét levegővel; hinge tõmbama lélegzik; tõmbab ühe suitsu elszív egy cigarettát; ta tõmbab piipu pipázik; mina ei tõmba nem dohányzom
6. (tuuletõmbuse v õhu liikumise kohta) huzata van ♦ ahi tõmbab halvasti rossz huzata van a kemencének; siin tõmbab itt huzat van
7. (mingisse kooslusse, tegevusse kaasa haarama, tähelepanu, huvi äratama) magához vonz ♦ magnet tõmbab rauda [külge] a mágnes magához vonzza a vasat; üritus tõmbab publikut az esemény vonzza a közönséget; mind tõmbab mere äärde engem vonz a tenger
8. (hoogsalt liikuma hakkama, põrutama, kihutama) elhúz ♦ tõmbame Ameerikasse! húzzunk el Amerikába!; tõmba uttu v lesta v minema! húzz el!
9. kõnek (varastama) ellop; (petma, tüssama, alt tõmbama) becsap, rászed ♦ bussis tõmmati mul rahakott ära ellopták a pénztárcámat a buszon; haneks tõmbama átdob, mint szart a palánkon

tõmbuma <t'õmbu[ma t'õmbu[da t'õmbu[b t'õmbu[tud 27 v>
1. (tahapoole liikuma, eemalduma, taanduma) visszahúzódik, visszavonul; (kõrvale astuma) félrehúzódik, félrevonul ♦ tõmbub aknast eemale visszahúzódik az ablakból; endasse tõmbuma piltl magába zárkózik; ta tahaks poliitikast kõrvale tõmbuda szeretne visszavonulni a politikától
2. (märgib asendi, seisundi, olukorra muutumist) húzódik ♦ ta nägu tõmbub naerule mosolyra húzódik az arca; kokku tõmbuma összehúzódik; mu jalg tõmbub joostes krampi görcsbe rándul a lábam futás közben; auto aknad tõmbuvad uduseks az autó ablakai bepárásodnak; juba hakkab õhtusse tõmbuma már esteledik; silmus tema ümber tõmbub pingule/koomale szorul a hurok körülötte

tõrjuma <t'õrju[ma t'õrju[da tõrju[b tõrju[tud 28 v>
1. (eemale, kaugemale, kõrvale, tagasi, ära ajama, peletama) elhárít, visszaver, kivéd ♦ tõrjus mõõgatorke osavalt ügyesen hárította el a tőr szúrását; rünnakut tõrjuma visszaveri a támadást; väravavaht tõrjub pealelöögi a kapus kivédi a lövést
2. (kedagi v midagi hävitama) irt ♦ umbrohtu tõrjuma gyomot irt
3. (mitte nõustuma, vastu olema, ära ütlema, tagasi lükkama v ajama) visszautasít, elutasít ♦ minister tõrjub süüdistusi a miniszter visszautasítja a vádakat

tõukama <t'õuka[ma tõuga[ta t'õuka[b tõuga[tud 29 v>
1. ([järsult, hooga] lükkama) lök, tol, taszít ♦ tõukas tooli eemale odébb lökte a széket; kõrvale tõukama félretol, félrelök; kedagi selga tõukama hátba lök vkit; tuul tõukab paati a szél viszi a csónakot; sportlane tõukab kuuli a sportoló súlyt lök; kuningas tõugati troonilt piltl a királyt letaszították a trónról
2. (millegi põhjustamise v ajendamise kohta) taszít ♦ {keda} kiusatuse sisse tõukama kísértésbe taszít; sündmused tõukasid riigi kodusõtta az események polgárháborúba taszították az országot

tähelepanu <+panu panu panu -, panu[de panu[sid 17 s> figyelem ♦ tähelepanu {kellele-millele} juhtima v suunama felhívja rá a figyelmet; tähelepanu kõrvale juhtima {kellelt-millelt} elvonja figyelmet vmiről; tähelepanu {kellele-millele} pöörama figyelmet fordít vkinek/vminek, felfigyel vmire; tähelepanu keskpunktis olema a figyelem középpontjában van/áll; {kellele-millele} tähelepanu osutama figyelmet szentel vkinek/vminek; tähelepanu, valmis olla, läks! vigyázz, kész, rajt!; tähelepanu äratama figyelmet kelt; tähelepanu pälvima/saama figyelmet kap; endale tähelepanu tõmbama magára vonja a figyelmet; tänan tähelepanu eest! köszönöm a figyelmet!
■LS: tähele+panu+ ♦ tähelepanuvõime megfigyelőképesség; tähelepanuäratav figyelemfelkeltő

viilija <v'iilija v'iilija v'iilija[t -, v'iilija[te v'iilija[id 01 s> kõnek (tööst kõrvale hoidja, looder) lógós

viltu <v'iltu adv>
1. (asendi kohta: kaldu, kaldus, mitte otse) balul, sanda, rézsút, haránt, ferde, féloldalt, dőlt
2. (suuna kohta: õigelt teelt kõrvale, mitte otse) ♦ kõõrdi/viltu vaatama kancsalul / kancsal szemmel néz

vältima <v'älti[ma v'älti[da väldi[b väldi[tud 28 v> (millestki kõrvale hoiduma) elhárít, védekezik, óvakodik, megspórol, megkerül, kitér, kikerül, kerülő, kerülget, kerül, elkerül

vääratama <väärata[ma väärata[da väärata[b väärata[tud 27 v> (kõrvale v mööda astuma) botlik, ballépést követ el, elhibáz

äärde <'äärde postp, adv> vt ka ääres, äärest
1. postp [gen] (mille vahetusse lähedusse, kõrvale, juurde) mellé ♦ maja ehitati vee äärde a házat a víz mellé építették; reeturid pandi seina äärde piltl falhoz állították az árulókat
2. adv (ääre poole, ääre ligi) szélre ♦ keskele istutati punased lilled, äärde kollased középre piros virágokat ültettek, szélre sárgákat

ääres <ääres postp, adv> vt ka äärde, äärest
1. postp [gen] (mille v kelle juures, kõrval) mellett, mentén ♦ suvila asub järve ääres a nyaraló a tó mellett van; seisab akna ääres az ablaknál áll; istusime laua ääres az asztalnál ültünk
2. adv ([ääre] küljes) szélén ♦ rätil on narmad ääres a kendő széle rojtos

äärest <äärest postp, adv> vt ka äärde, ääres
1. postp [gen] (mille v kelle juurest, kõrvalt) mellől ♦ astus seina äärest eemale ellépett a fal mellől; lapsed tulid järve äärest a gyerekek visszajöttek a tópartról; jõgi on kinni külmunud ainult kalda äärest a folyó csak a part mentén van befagyva
2. adv (ääre poolt) szélén ♦ lõika äärest! a szélén vágd!