[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

hingama <h'inga[ma hinga[ta h'inga[b hinga[tud 29 v>
1. lélegzik, szuszog ♦ sügavalt hingama mélyen lélegzik, mély lélegzetet vesz; läbi nina hingama az orrán keresztül lélegzik; läbi suu hingama a száján keresztül lélegzik; hingasin kergendatult fellélegeztem; metsas on kerge hingata az erdőben könnyű lélegezni; arst laskis haigel hapnikku hingata az orvos oxigént lélegeztetett a beteggel; astusin trepile, et värsket õhku hingata kimentem a lépcsőre, hogy friss levegőt szívjak; kivid hingasid külma a kövek hideget árasztottak magukból
2. kõnek (kõnelema, välja lobisema) ♦ ärge juhtunust kellelegi hingake! senkinek egy szót sem arról, ami történt; vaata, et sa kellelegi ei hinga! Vigyázz, egy szót se szólj senkinek!

hulka <h'ulka adv, postp> vt ka hulgas, hulgast
1. postp [gen] (sekka, seltsi) közé ♦ kadus rahva hulka eltünt a tömegben; poiss läks teiste laste hulka a fiú csatlakozott a többi gyerekhez; istuge meie hulka üljetek le közénk; mina ei sobi teie hulka nem illek közétek; poetas ka mõne sõna meie jutu hulka pár szót ehjtett beszédünkbe; kartulite hulka on sattunud kive kövek is kerültek a burgonya közé; ilves kuulub kaslaste hulka a hiúz a macskafélék családjába tartozik; ta kuulub kooli parimate õpilaste hulka az iskola legjobb tanulói közé tartozik; sportlane ei pääsenud esimese kümne hulka a sportoló nem jutott be az első tízbe
2. adv (kampa, sekka, lisaks) közé, hozzá, bele ♦ kakelge, mis te mind sinna hulka kisute dulakodjatok, de engem ne keverjetek bele; mahlale on vett hulka valatud vizet töltöttek a gyümölcsléhez
3. adv kõnek (tunduvalt, palju) sok ♦ ta on hulka noorem ő sokkal fiatalabb; ta saabus hulka hiljem sokkal később érkezett; sa oled hulka kasvanud sokat nőttél

nurgakivi <+kivi kivi kivi k'ivvi, kivi[de kivi[sid_&_kiv/e 17 s> ehit (palkehitise nurga all olev kivi) alapkő, talpkő, sarokkő, sarkkő; (sokli esimene kivi) alapkő; piltl (miski millelegi aluseks olev) sarokkő ♦ need kivid sobivad aida nurgakivideks ezek a kövek megfelelnek a pajta sarokköveinek; endise maja nurgakivid on veel säilinud a hajdani ház sarokkövei fennmaradtak; hiljuti pandi pidulikult nurgakivi uuele teatrihoonele a közelmúltban ünnepélyesen lefektették az új színházépület sarokkövét

nürima <nüri[ma nüri[da nüri[b nüri[tud 27 v> (nüriks tegema) tompít, életlenné tesz; (pisut) tompít; (täielikult, ära) kitompít; (vaimselt, mõistuselt, hingelt) közönyössé, fásulttá, érzéketlenné, tompává tesz ♦ kivid nürivad labidat a kövek kitompítják az ásót; kes on noa ära nürinud? ki tompította ki a kést?; aastad pole teda sugugi nürinud az évek nem tették fásulttá

rand <r'and ranna r'anda r'anda, r'anda[de r'anda[sid_&_r'and/u 22 s>
1. part ♦ kaljune rand sziklás part; soine rand mocsaras part; piki randa part mentén; randa valvama partot őriz; lained jooksevad rannale a hullamok kifutnak a partra; mererand tengerpart
2. (supelrand) strand ♦ lähme randa! menjünk a strandra!
■LS: rand+ ♦ randaster pozsgás őszirózsa; randpung árokvirág; rand-ristik eperhere; rand-sõlmhein sziki budavirág; rand-teeleht sziki útifű; randtiir sarki csér
ranna+ (maismaaosaga seotud) ♦ rannaelamu vízparti ház; rannaelanik vízparti lakos; rannaheinamaa vízparti legelő; rannajoon partvonal; rannajärsak meredek part; rannakalju parti szikla; rannakivi parti kövek; rannaküla vízparti falu; rannaliiv parti homok; rannamaastik vízparti táj; rannaniit vízparti rét; rannapuhkus vízparti üdülés; rannapüük part menti halászat; rannarahvas vízparti nép; rannariba partsáv; rannasuurtükivägi parti tüzérség; rannataim vízparti növény; rannatuul parti szél; rannavalve parti őrség; rannavesi part menti víz; rannavöönd part menti övezet; rannaõigus (VAN) partjog, (JUR) parthasználati jog
ranna+ (supelrannaga seotud) ♦ rannahooaeg strandszezon; rannahoone strandépület; rannahotell strandszálloda; rannailm strandolási idő; rannakohvik strand kávézó; rannakott strandtáska; rannalina strandlepedő; rannamadrats strandmatrac; rannapall strandlabda; rannarestoran strand étterem; rannariided, rannarõivad strandruha; rannatool strand szék, nyugágy; rannavolle strandröplabda; rannavõrkpall strandröplabda

seas <s'eas postp, adv> (kelle-mille keskel, seltsis, kellegagi koos, osutab keskkonnale, kus midagi esineb, osutab rühmale, mille koosseisu kohta midagi mainitakse) között ♦ meie seas köztünk; muuseas egyebek között; seemnete seas oli ka kive a magok között kövek is voltak

sulgema <s'ulge[ma s'ulge[da sule[b sule[tud 28 v; s'ulge[ma s'ulge[da s'ulge[b s'ulge[tud 27 v>
1. (ava v avaga eset kinni panema) becsuk; (pudelit) elzár ♦ suleb ukse becsukja az ajtót; suleb raamatu becsukja a könyvet; suleb silmad becsukja a szemét; kellegi suud sulgema torkára forrasztja a szót
2. (takistama millegi liikumist, pääsu v kulgu) (be)zár, lezár, elzár; (verejooksu) elállít ♦ väiksed kivid on sulgenud sapijuha apró kövek elzárták az epevezetéket; suleb tee tõkkepuuga sorompóval lezárja az utat; jõgi suleti lüüsiga zsilippel elzárták a folyót; piire sulgema lezárja a határokat; suleb kraani elzárja a csapot
3. ([tegevust, tööaega] katkestama, lõpetama) (be)zár, lezár ♦ kauplus on lõunavaheajaks suletud az üzlet ebédidőben zárva tart; Ferihegyi lennuväli on tormi tõttu suletud lezárták Ferihegyet a vihar miatt; tasumata arve tõttu telefon suleti a kifizetetlen számla miatt a telefont kikapcsolták
4. (hrl tud-partitsiibina) (kitsamale ringkonnale määratuks tegema) zár ♦ suletud kogukond zárt közösség; suletud istung zárt ülés