[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

juhtuma <j'uhtu[ma j'uhtu[da j'uhtu[b j'uhtu[tud 27 v>
1. (aset leidma, toimuma) adódik, végbemegy, történik, talál, megtörténik, megesik, jár, esik, előfordul, előadódik, akad ♦ juhtus õnnetus baleset történt; see lugu juhtus juba ammu régen történt ez az eset; see juhtus kogemata ez véletlenül történt; mis siin juhtus? mi történt itt?; nagu poleks midagi juhtunud mintha semmi sem történt volna; juhtus eksitus tévedés történt; isaga on midagi juhtunud történt valami apával; sellist asja pole enne juhtunud ilyesmi még sohasem történt; kõik võib juhtuda bármi megtörténhet, bármi megeshet
2. (juhuslikult midagi tegema) megtörténik ♦ kui juhtud kuulma või nägema ha netán hallod vagy látod; kui ta juhtub sinu käest küsima ha megkérdezné tőled; juhtusin nende juttu pealt kuulma véletlenül hallottuk a beszélgetésüket
3. (juhuslikult olema) véletlenül ott van; (juhuslikult kellelegi saama v kellegi kätte sattuma) véletlenül elkap, véletlenül találkozik, úgy adódik ♦ ta juhtus kodus olema véletlenül éppen otthon volt; kui teil juhtub aega olema ha lesz időtök; kas teil juhtub tikku olema? nincs véletlenül gyufája?; silma alla juhtuma a szemem elé került, véletlenül megláttam; ta juhtus petise küüsi csalók áldozatául esett; talle juhtus vilets tuba rossz szoba jutott neki; juhtusin võõrasse kohta idegen helyre keveredtem; raamat juhtus mulle kätte sattumisi véletlenül került kezembe a könyv; jahimees juhtus karu jälgedele a vadász medvenyomokra bukkant; juhtus ilus päev történetesen szép nap volt; täna juhtus [olema] raske päev ma nehéz nap volt; viskad riided kuhu juhtub ledobod a ruhád, ahova sikerül; töö on tehtud lohakalt, kuidas juhtub hanyagul végzett munka, ahogy éppen sikerült; sööb millal juhtub eszik, amikor sikerül

küüs <k'üüs küüne k'üün[t k'üün[de, küün[te k'üüs[i 14 s>
1. (inimesel) köröm ♦ varbaküüs lábköröm; küüsi lõikama körmöt vág; küüsi viilima körmöt reszel; küüsi närima lerágja a körmét; küünte-hammastega kinni hoidma foggal-körömmel védekezik; küüsi näitama mutogatja/megmutatja (az) oroszlánkörmeit
2. (küünis) karom ♦ kassi küüned a macska körme
3. kõnek (küüslaugu sibulake) gerezd
■LS: küüne+ ♦ küünealumik anat körömágy; küünehari körömkefe; küünejuur anat körömgyökér; küünekäärid körömolló; küünelakk körömlakk; küünetangid körömcsipesz; küüneplaat anat körömtányér, körömlemez; küüneseen körömgomba; küünevall anat körömsánc, körömbarázda; küüneviil körömreszelő

küüsi <k'üüsi adv, postp> vt ka küüsis, küüsist postp [gen] (kelle-mille meelevalda, kätte) vkinek a karmai közé kerül

küüsis <küüsis adv, postp> vt ka küüsi, küüsist postp [gen] (kelle-mille võimuses, käes) vkinek a karmai között (vergődik)

küüsist <küüsist adv, postp> vt ka küüsi, küüsis postp [gen] (meelevallast, käest) vkinek a karmai közül (kimenekül)

lakkima <l'akki[ma l'akki[da laki[b laki[tud 28 v> (lakiga katma) (ki)lakkoz ♦ lakib küüsi körmét lakozza

lõikama <l'õika[ma lõiga[ta l'õika[b lõiga[tud 29 v>
1. vág, metsz; (lahti, katki, lõhki) feldarabol; (pügama, kärpima) nyír; (sisse graveerima) vés ♦ leiba lõikama kenyeret vág; klaasi lõikama üveget vág; sõrme lõikama elvágja az ujját; juukseid lõikama hajat nyír; küüsi lõikama körmöt vág; hekki lõikama nyírja a sövényt; viljapuid lõikama megmetszi a gyümölcsfákat; kääridega lõikama kinyír, ollóz; viiludeks lõikama szeletekre vág; pluusi välja lõikama kiszabja az inget; nuga lõikab hästi a kés jól vág; laev lõikab laineid a hajó hasítja/szeli a hullámokat; loorbereid lõikama babérokat arat; mida külvad, seda lõikad amilyen az adj(on) isten, olyan a fogadjisten; ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát; ki mint vet, úgy arat; kes tuult külvab, see tormi lõikab aki szelet vet, vihart arat
2. (saagima) vág ♦ puid lõikama fát vág
3. (vilja) arat, vág ♦ rukist lõikama aratják/vágják a rozsot
4. kõnek (opereerima) operál, megműt; (kohitsema) kiherél ♦ patsienti lõigati mitu korda a pácienst többször megműtették; tal lõigati pimesool välja eltávolították a vakbelét, kivették a vakbelét; isast kassi lõikama kiheréli a kandúrt
5. piltl (valuaistingut v ebameeldivat tunnet tekitama) metsz ♦ külm tuul lõikas meile näkku hideg szél metszette arcunkat
6. kõnek (taipama, jagama) vág ♦ tal pea v nupp lõikab jól forog az esze; mõistus lõikab nagu vahe tera/nuga võid vág az esze, mint a borotva
7. piltl (millegi pealt teenima, kasu saama) ♦ kasu lõikama tudja, mitől döglik a légy; kõigest kasu lüpsma/lõikama a kútágast is megfeji

nokitsema <nokitse[ma nokitse[da nokitse[b nokitse[tud 27 v>
1. (nokaga toitu võtma, näkitsema) csipeget, szemelget, majszol; (mõnda aega, veidi) csipeget; (aeg-ajalt, tasapisi) szemelget; (looma kohta: raashaaval sööma) csipeget; (aeg-ajalt, mõnda aega) szemelget ♦ lind nokitseb teri a madár szemelgeti/csipegeti a magokat; kitsed nokitsevad kaselehti a kecskék a nyírfa leveleit majszolják; haigel polnud isu, nokitses ainult veidi süüa a betegnek nem volt étvágya, csak csipegetett; laps nokitseb isutult toidu kallal a gyerek étvágytalanul csipegeti az ételt
2. (midagi raashaaval eemaldama v eraldama) piszkál ♦ nokitseb küüsi puhastada kipiszkálta a körme alól a koszt; ära nokitse nina ne piszkáld az orrod; nokitses noaotsaga haavleid seinast välja a kés hegyével kipiszkálta a söréteket a falból
3. (kiirustamata, vähehaaval töötama, tasapisi toimetama, kõpitsema) bütyköl, pepecsel, barkácsol, foglalkozik ♦ õhtuti nokitseti käsitööd teha esténként kézimunkázással foglalkoztak; nokitseb mootori kallal a motort bütyköli; tööl ei käi, nokitseb niisama kodus nem dolgozik, otthon barkácsol; majas on ikka üht-teist nokitseda egy háznál mindig van mit bütykölni

näitama <n'äita[ma näida[ta n'äita[b näida[tud 29 v>
1. mutat, vetít, rámutat, pergetett, perget, példáz, mutogat, vall, megmutat, kimutat, jelez, feltüntet, érzékeltet; (kontrollimiseks esitama, ette näitama) bemutat ♦ näitab sõbrale fotosid fényképeket mutat a barátjának; näitab oma oste megmutatja amit vásárolt; näita ennast! mutasd magad!; näitasin kontrolörile sõidukaarti megmutattam az ellenőrnek a bérletem; giid näitab turistidele linna az idegenvezető megmutatja a várost a turistáknak; telerist näidati filmi filmet mutattak a televízióban; näita, kuidas seda sõlme tehakse mutasd meg, hogy kell ezt a csomót kötni; nagu kogemused näitavad, ei saa teda usaldada a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem lehet benne megbízni; näitas mulle trääsa fügét mutatott; kellegi peale näpuga näitama ujjal mut(og)at vkire; hambaid näitama kimutatja a foga fehér(j)ét; küüsi näitama mutogatja/megmutatja (az) oroszlánkörmeit
2. (asukohta, suunda osutama) mutat ♦ näitas käega kagu suunas v kagusse délkelet felé mutatott a kezével; näita kaardilt Gröönimaad mutasd mega térképen Grönlandot; läksin näidatud suunas a mutatott irányba mentem
3. (näitu näitama) mutat ♦ kell näitab aega az óra mutatja az időt; kellaosutid näitasid südaööd az óramutatók éjfélt mutattak; mis v kui palju sinu kell näitab? mennyit mutat az órád?; kui palju elektriarvesti näitab? mennyit mutat a villanyóra?
4. (välja paista laskma, ilmutama) mutat ♦ näita, mis sa suudad v võid mutasd, mit tudsz/mire vagy képes; näitas ennast heast küljest jó oldaláról mutatta magát; (oma) häid külgi näitama a jó oldalát mutatja; talle meeldib teistele oma jõudu näidata szereti fitogtatni az erejét mások előtt
5. ([dokumendis] fikseerima) feltüntet ♦ igal toimikul näidatakse selle alustamise ja lõpetamise aeg minden dosszién feltüntetik megnyitásának és lezárásának idejét; tehtud oli vähem kui aruannetes näidatud kevesebbet végeztek, mint a jelentésben feltüntettek
6. kõnek ([ähvardades] õpetust andma) mutat ♦ [küll] ma sulle näitan majd én megmutatom neked

näksima <n'äksi[ma n'äksi[da näksi[b näksi[tud 28 v> (korduvalt, kergelt hammustama) rágcsál, pedz, harapdál, csipked, csipeget; (küljest, pealt) leharap ♦ näksib mõtlikult rohukõrt elgondolkodva rágcsálja a fűszálat; tal on harjumus küüsi näksida szokása a körömrágás; laps näksib küpsist a gyerek kekszet rágcsál; ainult näksis toidu kallal csak csipegette az ételt; jänes näksib puukoort a nyúl fakérget rág; kits näksib rohtu [süüa] a kecske füvet rág

närima <näri[ma näri[da näri[b näri[tud 27 v>
1. rág, összerág, rágcsál, elemészt, megesz, mardos, mar, lerág, harapdál, furdal, fennakad, felőröl, emészt, elrágódik; (ümbertringi, pealt) lerág, körülrág; (katki, tükkideks) elrág, szétrág; (ära, puhtaks) lerág ♦ koorukesi närima kenyérhéjat rágcsál; porgandit närima sárgarépát rágcsál; tal pole hambaid, millega närida nincs foga, amivel rágjon; toit tuleb hästi peeneks närida az ételt jól/alaposan meg kell rágni; tal on rumal komme küüsi närida az a rossz szokása, hogy rágja a körmét; koer närib konti a kutya csontot rág; närib kondi ümbert liha v kondi lihast puhtaks lerágja a csontról a húst; jänesed on õunapuudelt koore ära närinud a nyulak lerágták az almafák kérgét; rotid on põrandasse augu närinud a patkányok lyukat rágtak a padlóba; hobune närib suuraudu a ló rágja a zablát; rooste närib rauda piltl a rozsda marja a vasat; näris raamatu läbi, näris end raamatust läbi piltl átrágta magát a könyvön; ennast paberite virnast läbi närima átrágja magát a papírok kásahegyén
2. piltl (kehvasti lõikama) nyiszál; (küljest) lenyiszál ♦ närib nüri noaga leiva küljest viilaku egy tompa késsel lenyiszált egy szeletet a kenyérből; lasi juuksed ära närida lenyiszáltatta a haját
3. piltl (etteheidete, süüdistustega kiusama) zaklat ♦ mis sa tast kogu aeg närid? mit zaklatod folyton?
4. piltl (piinama, vaevama: valu kohta) kínoz, fáj, sajog; (tunnete, mõtete kohta) emészt ♦ kontides närib sajognak a csontjaim; mind närib kahtlus emészt a gyanú; reuma närib luid-liikmeid kínoz a csúz, fájnak a csontjaim és az ízületeim; tuim näriv valu tompa fájdalom

sisse lööma (löögiga sisse suruma) becsap, leblokkol, beüt, bever, bevág, berúg, belő, beleüt, belever, belecsap ♦ küüsi sisse lööma váj; hambaid sisse lööma beleharap, belehasít

teritama <terita[ma terita[da terita[b terita[tud 27 v>
1. (terariista ihuma) élesít, köszörül, (ki)élez ♦ kirvest teritama élezi a baltát; kääre teritama köszörüli az ollót; vikatit teritama élesíti a kaszát; kass teritab küüsi macska élesíti a karmait; kellegi peal/kallal keelt teritama köszörüli vkin a nyelvét
2. (millegi otsa teravdama) hegyez ♦ pliiatsit teritama ceruzát hegyez
3. piltl (vaimsete võimete, meelte kohta: lihvima, arendama, peenemaks v tundlikumaks muutma) élesít ♦ arvutusülesannete lahendamine teritab mõistust a mennyiségtani példák megoldása élesíti az észt