[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

asemel <asemel adv, postp> vt ka asemele
1. postp [gen] helyett, helyében ♦ leiva asemel kenyér helyett; kellegi asemel töötama vki helyett dolgozik; paneb lilleõie asemel lindi kaabu külge virág helyett szalagot tesz a kalapjára; tema asemel az ő helyében; selle asemel ehelyett; selle asemel et ahelyett, hogy
2. adv helyette ♦ vana õpetaja läks pensionile, noor on juba asemel a régi tanár nyugdíjba ment, már jött is egy fiatal helyette

haakima <h'aaki[ma h'aaki[da haagi[b haagi[tud 28 v> (külge, järele) felzárkozik; (kokku) összeakaszt; (juurde, lisaks) hozzákapcsol; (end) kapaszkodik ♦ poisid haakisid kelgu reele järele a fiúk a szán után kötötték a szánkót; vedur haagiti rongile ette a mozdonyt a vonat elé kapcsolták; traktori järele oli haagitud kultivaator a traktor mögé kultivátor volt akasztva; ta haakis sõrmed kramplikult varrukasse ujjait görcsösen a ruha ujjába akasztotta; tüdruk haakis end poisi käsivarde a lány belekarolt a fiúba; lapsed haakisid end meile sappa kõnek a gyerekek a nyomunkba szegődtek

haakuma <h'aaku[ma h'aaku[da h'aaku[b h'aaku[tud 27 v>
1. (end külge haakima, klammerduma) kapaszkodik ♦ takjad haakusid riietesse v riiete külge a bojtorján beleragadt a ruhába
2. piltl (seostuma, omavahel kokku sobima) kapcsolódik, fűződik, kötődik ♦ minu arvamus haakub tema tähelepanekutega véleményem megegyezik az ő észrevételeivel; sündmused haakuvad üksteisega az események egymáshoz kötődnek; meie mõtted ei tahtnud haakuda eltérően gondolkodunk a dologról

ihu <ihu ihu ihu 'ihhu, ihu[de ihu[sid 17 s> test ♦ päevitunud ihu napbarnította test; paljas ihu meztelen test; lopsakas ihu telt alak; ihu sügeleb viszket a teste; külmavärin käib üle ihu végigfut a hideg a hátán; särk kleepub ihu külge testéhez ragad az ing; oma särk on ihule kõige lähem minden szentnek maga felé hajlik a keze; ihust ja hingest testestül-lelkestül

imema <ime[ma ime[da ime[b ime[tud 27 v>
1. (suhu tõmbama, lutsima) beiszik, szopogat, szop(ik), szív, megzív, iszik, felszív; (välja) kiszív; (aeg-ajalt, veidi) szopogat, szivogat; (lutsutama) szopogat ♦ laps imeb rinda a gyerek szopik; kompvekki imema cukorkát szopogat; piipu imema pipázik; mahla kõrrega imema gyümölcslevet szívószállal inni; pump imeb vett vizet szív a pompa
2. (midagi endasse v kuskilt välja tõmbama) beszív, kiszív ♦ taimed imevad pinnasest niiskust a növények nedvességet szívnak a talajból; kaan imes end jala külge kinni a pióca a lábra tapadt; sääsk on enda verd täis imenud a szúnyog teleszívta magát vérrel; maa imes endasse kogu niiskuse a föld beszívta az egész nedvességet; endasse teadmisi imema tudást szív magába; ma ei ole seda näpust välja imenud nem az ujjamból szop(ik)tam; näpust imetud az ujjából szopta
■LS: imemis+ ♦ imemisliigutused szopómozgás; imemisrefleks füsiol szopóreflex

jahune <jahune jahuse jahus[t -, jahus[te jahuse[id 10 adj>
1. (jahuga koos v kaetud) lisztes ♦ möldri riided on jahused a molnár ruhája lisztes; pühkis oma jahused käed põlle külge töröld a lsiztes kezed a köténybe; pink sai jahuseks lisztes lett a pad
2. (jahukas, mure) lisztes ♦ jahused kartulid lisztes burgonya

jootma <j'oot[ma j'oot[a jooda[b joode[tud, j'oot[is j'oot[ke 34 v>
1. (juua andma) itat; (piisavalt juua andma) megitat; (jootmisega kasvatama) locsol; (ära jootma) megitat ♦ isa jootis kaevul hobuseid apa a lovakat itatta a kútnál; too vett ja jooda loomad hozz vizet, és itasd meg az állatokat; vasikat joodeti piimaga a borjút tejjel itatták; külalisi joodeti ja söödeti hästi jóltartották a vendégeket; jootis külalised purju leitatta a vendégeket; mis jooki talle seal küll sisse joodeti? vajon milyen itallal itatták ott; allikas joodab jõge, jõgi linna a forrás táplálja a folyót, a folyó itatja a várost
2. (joodise vahelesulatamise teel ühendama) megforraszt; (kokku) összeforraszt; (kinni) beforraszt; (külge) ráforraszt ♦ jootis traadiotsad kokku összeforrasztotta a huzalvégeket; jootis augu tinaga kinni ónnal beforrasztotta a lyukat; jootsin ämbrile sanga külge fogantyút forrasztottama vödörre

kaan <k'aan kaani k'aani k'aani, k'aani[de k'aani[sid_&_k'aan/e 22 s> pióca, nadály ♦ kaanid zool (Hirudinea) piocák; apteegikaan zool (Hirudo medicinalis) orvosi pióca; kaane panema {kellele} piócát felhelyez vmire; kaan imes end jala külge pióca ragadt a lábába

kass <k'ass kassi k'assi k'assi, k'assi[de k'assi[sid_&_k'ass/e 22 s>
1. zool (Felis) macska; (isakass) kandúr ♦ hall kass szürke macska; kollane kass vörös macska; vöödiline kass cirmos; hulkuv v kodutu kass kóbor macska; emane kass anyamacska; isane kass kandúr; angoora kass angóramacska; siiami kass sziámi macska; kodukass házimacska; kõrkjakass, rookass zool (Felis chaus) mocsári macska, csausz; luitekass zool (Felis margarita) homoki macska, margaritamacska; tõukass fajtatiszta macska; kass tõi pojad a macska előhozta a kölykeit; kass lööb nurru a macska dorombol; kass näub a macska nyávog; kass turtsub a macska fúj; kass lakub v limpsib piima a macska tejet lefetyel; kass peseb silmi a macska mosakszik; kass küünistab a macska karmol; kass varitseb hiirt a macska lesi az egeret; kass tõmbus kerra a macska összegömbölyödött; kass tõmbas küüru selga a macska fölpúposította a hátát; ära solguta v väntsuta kassi! ne húzd-vond, ne nyaggasd a macskát!; kui kassi kodus pole, on hiirtel pidu (ha) nincs otthon a macska, cincognak az egerek; mängib temaga nagu kass hiirega játszik vele, mint macska az egérrel; elab nagu kuninga kass (úgy) él, mint Marci Hevesen, úgy él, mint a molnár tyúkja, él, mint hal a vízben; magavale kassile hiir suhu ei jookse várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön; käib nagu kass ümber palava pudru kerülgeti, mint macska a forró kását; pimedas on kõik kassid hallid a sötétben minden tehén fekete
2. (hrl pl) kõnek (saapa külge kinnitatav ronimisvahend alpinistidel) hágóvas

keerama <k'eera[ma keera[ta k'eera[b keera[tud 29 v>
1. (ümber telje, keskpunkti) forgat, megforgat, elfordít, teker, csavar, sodor, felfordít, megfordít; (kummuli, teist külge) fordul ♦ ratast keerama forgatja a kereket; võtit lukus keerama elfordítja a kulcsot a zárban; ust lukku keerama bezárja az ajtót; raadiot mängima keerama bekapcsolja a rdiót; kella üles keerama felhúzza az órát; laualampi tuleb uus pirn keerata új izzót kell tekerni az asztali lámpába; keerasin pudelil korgi pealt letekertem az üvegről a kupakot; keerasin pannkookidel teise külje megfordítottam a palacsintákat; keerasin ämbri kummuli felfordítottam a vödröt; keera nägu akna poole fordítsd az arcod az ablak felé; ta keeras näo kõrvale elfordította az arcát; keerasin talle selja hátat fordítottam neki; keeras end kõhuli hasra fordult; haige keerati teisele küljele a beteget a másik oldalára fordították; magaja keerab end voodis küljelt küljele az alvó egyik oldaláról a másikra fordul az ágyban, az alvó forgolódik az ágyban; lapsed keerasid toa segamini v pahupidi kõnek a gyerekek felfordították a szobát; kellelegi käkki keerama borsot tör vkinek az orra alá, kellemetlenkedik; ümber sõrme keerama az ujja köré csavarja; kedagi ümber sõrme keerama vkit az ujja köré csavar/teker; vinti üle keerama túlfeszíti a húrt
2. (kokku rullima, rõngasse painutama) felteker, felcsavar; (millegi sisse mähkima v pakkima) begöngyöl, bugyolál, beteker ♦ paberit rulli keerama feltekeri a papírt; vaipa rulli keerama felcsavarja a szőnyeget; salli ümber kaela keerama nyaka köré tekeri a sálat; juukseid krunni keerama kontyba tűzi a haját; rulle pähe keerama felcsavarja a haját; ostu paberisse keerama papírba csomagolja a megvásárolt dolgokat; pläru keerama cigarettát sodor; keerasin endale pleedi ümber keha v keha ümber magam köré tekertem a takarót; ema keeras lapse teki sisse az anya takaróba bugyolálta a gyereket; müüja keeras lilled paberisse az eladó papírba csomagolta/tekerte a virágokat; kapsas hakkab pead keerama fejesedik a káposzta; traadist keeratud käevõru drótból tekert karperec; kikki keeratud vuntsid hegyesre pödört bajusz
3. (kahekorra painutama) tűr ♦ leheserva kahekorra keerama betűri a lap sarkát; teki äärt madratsi alla keerama a matrac alá tűri a takaró szélét; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát
4. (teist suunda andma) fordít, kanyarodik ♦ keeras auto suurelt teelt külavaheteele lefordult a főútról; öösel keeras tuule lõunasse éjszaka délnek fordult a szél; hommikuks oli ilma teiseks keeranud reggelre megváltozott az idő; keerasin jutu teisale másra fordítottam a szót
5. (oma suunda muutma) fordul, kanyarodik ♦ minge otse, ärge teelt kuhugi kõrvale keerake! menjenek egyenesen, ne forduljanak le az útról!; keerake vasakule! forduljon6forduljanak balra!; keerasin ümber nurga befordultam a sarkon; teekäijad keerasid maanteeäärsesse majja jooma az utazók betértek az országút melletti házba inni; keerasime tuldud teed tagasi visszafordultam; auto keeras metsateele az autó az erdei útra kanyarodott; tee keeras paremale az út jobbra kanyarodott; ilm keeras vihmale esőre fordult az idő
6. kõnek (virutama, äigama, lööma) üt, behúz, odavág ♦ vaat kui keeran sulle ribide vahele! mindjárt behúzok neked egyet!, ej, ha oldalba váglak!
7. kõnek (iiveldustunde kohta) felfordul ♦ mul hakkas sees keerama felfordult a gyomrom

kell <k'ell kella k'ella k'ella, k'ella[de k'ella[sid_&_k'ell/i 22 s>
1. (kõlisti) harang ♦ jalgrattakell bicikli/kerékpár csengő; kirikukell harang; koolikell iskola harangja; tuukrikell mer búvárharang; kella lööma kongatja a harangot; kirikute kellad helisevad v löövad szólnak a harangok
2. (kellahelin) csengő ♦ alarmikell, hädakell, häirekell vészcsengő; tormikell viharcsengő; uksekell (ajtó)csengő; kell heliseb szól a csengő; keegi annab ukse taga kella valaki becsenget; midagi (suure) kella külge panema dobra üt/ver vmit; nagydobra ver vmit; suure kella külge sattuma a világ szájára kerül
3. (ajanäitaja) óra ♦ elektrikell villanyóra; käokell kakukkos óra; kuldkell aranyóra; kvartskell kvarcóra; käekell karóra; lauakell asztali óra; liivakell homokóra; malekell sakkóra; pendelkell ingaóra; taskukell zsebóra; tornikell toronyóra; seinakell falióra; äratuskell ébresztőóra; kella vedru az óra rugója; kella osuti az óra mutatója; kella pendel az óra ingája; kell käib jár az óra; kell tiksub ketyeg az óra; kell seisab v ei käi áll az óra; kell käib ette az óra siet; kell jääb taha, kell on järel késik az óra; kell lõi kaheksa az óra nyolcat ütött; kell on maha käinud az óra lejár; kella üles keerama felhúzza az órát
4. (kellaaeg) óra, idő ♦ mis v [kui]palju kell on? hány óra van?, mennyi az idő?; mis kellani? meddig?; kell on täpselt 3 pontosan három óra van; kell on veerand viis negyed öt van; kell on kolmveerand viis háromnegyed öt van; kell on pool viis fél öt van; kell on viis minutit üle nelja v viie peal négy óra elmúlt öt perccel; kell on viie [minuti] pärast viis öt perc múlva lesz öt; kell üks päeval délután egy órakor; kell neli öösel éjjel négy órakor; kell viis hommikul hajnalban öt órakor; kell läheneb kuuele nemsokára hat lesz; pärast kella kaheksat nyolc óra után; kella seitsme paiku hét óra tájt; kella ühest kaheni egytől kettőig; mis kellast mis kellani on kauplus avatud? mettől meddig van nyitva a bolt?; mis kell see juhtus? hánykor történt az?; kella kolme ja nelja vahel három és négy között; kell on juba palju már késő van; ootan sind juba kella kuuest peale már hat óta várlak
5. (pl) muus (löökpill) harang
■LS: kella+ ♦ kellahelin harangszó, harangzúgás; kellalöök óraütés; kellanupp csengőgomb; kellakapsel óratok; kellaklaas óraüveg; kellamehhanism óraszerkezet; kellaosuti óramutató; kellaparandus órajavítás; kellarihm óraszíj; kellatasku órazseb; kellavedru órarugó

kihistuma <kihistu[ma kihistu[da kihistu[b kihistu[tud 27 v> réteg(e)ződik ♦ pesumasin trumli külge on kihistunud katlakivi a mosógép dobján rétegződött a vízkő; inimühiskond on üha enam kihistunud az emberi társadalom egyre jobban rétegződött

kinni <k'inni adv>
1. (suletud seisundisse v seisundis) zárva, csukva ♦ aken on kinni csukva van az ablak; pood on kinni zárva van a bolt; kinni panema becsuk; kinnisilmi csukott szemmel; tõmbab luku kinni behúzza a cipzárt; paneb nööbid kinni begombolja a gombokat; (pane) suu kinni! csönd legyen!; keera raadio kinni! kapcsold ki a rádiót!; pane uks kinni! csukd be az ajtót!; telekas on kinni ki van kapcsolva a tévé; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája
2. (süvendi, ava korral: täis, umbe v umbes) össze, be ♦ jalgrada on kinni kasvanud benőtt az ösvény; haav kasvas kiiresti kinni a seb gyorsan összenőtt
3. (pealt kaetuks v kaetuna) be ♦ haava kinni siduma bekötözi a sebet; jõgi külmus kinni a folyó befagyott
4. (olukorda v olukorras, kus liikumine on takistatud, kellegi vabadus piiratud vms, kokkusurutud seisundisse v seisundis) el ♦ püüa kinni! kapd el!; auto jäi lumme kinni az autó elakadt a hóban; kellelgi jäid sõnad kurku kinni vkinek a torkán akadt a szó; {kellel} tal on kõht kinni székrekedése van; paati kinni siduma kiköti a csónakot; ta oli kinni seotud ja relvitu meg volt kötözve, és fegyvertelen; mul on nina kinni eldugult az orrom
5. (haarates külge, haardesse, haardes, küljes) ♦ kellelgi käest kinni võtma kézen fog valakit
6. (püütava, otsitava kättesaamise, vahistamise vms kohta) meg ♦ püüdsin palli kinni megfogtam a labdát; kass püüdis hiire kinni a macska megfogta az egeret
7. (peatamise v peatumise kohta) meg ♦ auto pidas hetkeks kinni megállt a kocsi egy pillanatra; pea kinni, ma tulen ka! állj meg, én is jövök
8. (vahetus läheduses või kokkupuutes) ♦ linnas on maja majas kinni városban ház ház hátán áll
9. (hõivatud) foglalt ♦ isa on tööga väga kinni apa el van foglalva a munkájával; tänane õhtu on mul juba kinni van már programom ma estére; see koht on kinni ez a hely foglalt; pani ühes hotellis toa kinni foglaltam egy szobát az egyik szállodában
10. kõnek (söömisega seoses) meg ♦ kass pistis linnu kinni a macska megfogta a madarat
11. (aja kohta, kus lehm ajutiselt ei lüpsa) ♦ lehm on kinni vemhes a tehén, elapadt a tehén

kinni külmuma (jäätuma) befagy; (millegi külge) ráfagy ♦ allikas ei külmu talvelgi kinni a forrásvíz télen sem fagy be

kinni siduma megköt, kiköt, elköt, beköt; (sidemega) bekötöz ♦ seob kingapaelad kinni megköti a cipőzsinórját; sidus hobuse lasila külge kinni kikötötte a lovat a fához; haav seoti kinni elkötötték a sebet; tal seoti silmad kinni bekötötték a szemét

kinnitama <kinnita[ma kinnita[da kinnita[b kinnita[tud 27 v>
1. (millegi külge kinni panema) alátámaszt, visszaigazol, tűz, tanúsít, rögzít, rácsatol, odaerősít, odacsíptet, nyugtáz, megpecsétel, megerősít, leszögez, kijelent, jóváhagy, igazol, hitelesít, esküszik, erősködik, erősít, csatol, biztosít, bizonyít, befog ♦ kaarti rõhknaeltega tahvlile kinnitama rajzszöggel a táblára erősítette a térképet; paati vaia külge kinnitama a cölöphöz köti a csónakot; töödeldav ese kinnitati kruustangide vahele a munkadarabot satuba fogták; palgid olid kinnitatud üksteise külge a farönköket egymáshoz erősítették; võrk kinnitati naeltega postide külge a hálót szegekkel az oszlopokhoz rögzítették; õnge otsa kinnitati söödaks vihmauss csaléteknek gilisztát tűztek a horogra; lapse rõivad kinnitati vööga a gyerek ruháját övvel fogták össze
2. kõnek (kellegi kasutada, hoolde andma) rábíz, meghatalmaz ♦ talu kinnitati poja nimele a tanyát a fiú nevére iratták
3. (rõhutavalt ütlema, väitma) állít, kijelent; (õigsust, tõelevastavust tõendama) megerősít; (otsusele kehtivust andma) megerősít ♦ ta on täiesti terve, seda võib kinnitada arst teljesen egészséges, ezt az orvos is megerősítheti; kinnitasin endale korduvalt, et sinna ma ei lähe többször megfogadtam, hogy nem megyek oda; kinnitas, et räägib tõtt kijelentette, hogy igazat beszél; kinnitas kirjas oma suulist lubadust levelében megerősítette szóbeli ígéretét; eelmiste aastate kogemused kinnitavad, et ... az előző évek gyakorlata megerősíti, hogy ...; katsetulemused kinnitasid oletust a vizsgálati eredmények megerősítik az elméletet; allkiri tuleb kinnitada az aláírást hitelesíteni kell; koopia õigsust kinnitati allkirja ja pitsatiga a másolat hitelességét aláírással és bélyegzővel igazolják, a másolatot aláírással és pecséttel hitelesítették; parlament kinnitas uue tsiviilkoodeksi az Országgyűlés elfogadta az új polgári törvénykönyvet; päevakord jäi kinnitamata a napirendet nem hagyták jóvá; erand kinnitab reeglit (a) kivétel erősíti a szabályt

kinnituma <kinnitu[ma kinnitu[da kinnitu[b kinnitu[tud 27 v> szegeződik, csatlakozik, rögzül ♦ üks palk kinnitub teise palgi külge a gerendához egy másik gerenda csatlakozik; kõigi pilgud kinnitusid esinejale minden szem az előadóra szegeződött

kinnitus <kinnitus kinnituse kinnitus[t kinnitus[se, kinnitus[te kinnitus/i 11 s>
1. (millegi külge kinnitamine v kinnitumine) rögzítés, csatolás ♦ kruvikinnitus tehn csavarrögzítés, csavarkötés
2. (kindlamaks, tugevamaks, kestvamaks muutmine) megerősítés; (rõhutamine, väitmine) nyilatkozat; (tõendamine) (vissza)igazolás, bizonyítás, elismervény, jóváhagyás ♦ tellimuse kinnitus a megrendelés visszaigazolása; kinnitus allkirjastatakse asjakohasel poliitilisel tasandil ezt a nyilatkozatot megfelelő politikai szinten írják alá; kirjalik kinnitus írásos elismervény
■LS: kinnitus+ ♦ kinnitusklamber tehn biztonsági kapocs; kinnituskoht rögzítési hely, felszerelési hely; kinnituskruvi szorítócsavar; kinnitusmutter tehn rögzítő csavaranya; kinnitussõnum visszaigazoló üzenet; kinnitusrihm rögzítő heveder; kinnitustross rögzítő sodrony

klammerduma <klammerdu[ma klammerdu[da klammerdu[b klammerdu[tud 27 v> akaszkodik, kapaszkodik, fogó(d)zkodik, belekapaszkodik, ragaszkodik ♦ laps klammerdus ema külge a gyerek az anyjába fogó(d)zkodott; ta klammerdub saatja käsivarde kísérőjének karjába akaszkodik; võimu külge klammerduma a hatalom felé kapaszkodik; ta klammerdus silla käsipuu külge belekapaszkodott a híd korlátjába; küünte ja hammastega klammerduma millegi külge foggal-körömmel ragaszkodik vmihez

kleepima <kl'eepi[ma kl'eepi[da kleebi[b kleebi[tud 28 v>
1. (liimima) ragaszt; (peale, külge) ráragaszt; (sisse) beleragaszt ♦ marki ümbrikule kleepima bélyeget ragaszt a borítékra; plangule kuulutust kleepima plakátot ragaszt a falra; laps kleepis endale vuntsid ette a gyerek bajuszt ragasztott magának; pilte albumisse kleepima képeket ragaszt az albumba; liim kleebib hästi jól fog az enyv; see hüüdnimi jäi talle nagu kleebituna külge rajta ragadt a gúnynév
2. kõnek (kleepuma) ragad, tapad ♦ pori kleepis mu kingade külge a sár a cipőmre ragadt; ta käed kleebivad ragad a keze

kleepuma <kl'eepu[ma kl'eepu[da kl'eepu[b kl'eepu[tud 27 v>
1. (millegi külge, kuhugi) ragad, tapad ♦ savi on saabaste külge kleepunud a sár a csizmámra ragadt; särk kleepub ihu külge az ing a hátához tapad
2. (kleepja ainega koos olema) ragad ♦ mu juuksed kleepusid higist laubale a hajam az arcomra tapadt a verejtéktől

kõrbema <k'õrbe[ma k'õrbe[da k'õrbe[b k'õrbe[tud 27 v>
1. (mustaks tõmbuma, söestuma) odaég; (küpsedes) megég; (külge, põhja) leég ♦ rasv kõrbeb odaég a zsír; liha läks pisut kõrbema a hús egy kicsit odaégett
2. (tugevasti päevituma) sül, leég ♦ pruuniks kõrbenud ihu barnára sült bőr
3. (põuaga ära kuivama) (meg)perzselődik ♦ muru kõrbeb päikese käes perzselődik a fű a napon
4. kõnek (tugeva janu puhul) (ki)szárad ♦ kurk kõrbeb kiszárad a torok; keel kõrbeb janust suulakke v kurku ínyéhez szárad a nyelve a szomjúságtól
5. kõnek (ebaõnnestuma, luhtuma) lebukik; (sisse kukkuma) tetten érik

köitma <k'öit[ma k'öit[a köida[b köide[tud, k'öit[is k'öit[ke 34 v>
1. (siduma) köt, fűz; (millegi külge) kötöz ♦ köidab hobuse lasila külge a lovat a kerítéshez kötözi; meid köidavad ühised huvid minket közös érdekek fűznek össze
2. trük (raamatut) beköt, befűz
3. piltl (haarama, kaasa kiskuma) vonz; (kütkestama, paeluma) lenyűgöz, lebilincsel ♦ tähelepanu köitma érdeklődését felkelti

külg <k'ülg külje k'ülge k'ülge, k'ülge[de k'ülge[sid_&_k'ülg/i 22 s>
1. (kehaosa, eseme külgmine pind) oldal, lap ♦ parem külg jobb oldal; esikülg előlap, az elülső oldal; tagakülg hátoldal, hátlap; tagumine külg a hátsó oldal; tooli külge kinnitamise süsteem a székhez való rögzítésre szolgáló rendszer; elasime külg külje kõrval piltl egymás mellett laktunk
2. (lehekülg) oldal
3. (suund, kant); piltl (aspekt, vaatenurk); mat (hulknurka piirav sirglõik) oldal ♦ varjukülg árnyoldal, hátulütő, hátrány; vastaskülg mat túloldal; ühest küljest on see pakkumine soodne, teisest küljest aga ka riskantne egyrészt kedvező ez az ajánlat, másrészt viszont kockázatos is; (oma) häid külgi näitama a jó oldalát mutatja
■LS: külg+ ♦ külgharu bot oldalág; külgjoon sport partvonal, oldalvonal; külglaine mer oldalhullám; külglööv ehit oldalhajó; külgsein oldalfal; külgtahk mat oldallap
külje+ ♦ küljesissevise sport partdobás; küljetasku oldalsó zseb; küljetuul oldalszél

külge <k'ülge adv, postp> vt ka küljes, küljest
1. adv; postp [gen] (kuhugi kinni, teatavasse olukorda) -ra/-re, -hoz/-hez/-höz
2. postp [gen] kõnek (vastu, sisse) -ba/-be ♦ ema kuivatas käed põlle külge az anya beletörölte a kezét a kötényébe

külge lööma
1. (külge kinnitama) ráhajt
2. (flirtivalt lähenema) udvarolgat, ráhajt, kikezd ♦ poisid löövad sellistele tüdrukutele külge, kes... a fiúk kikezdenek azokkal a lányokkal, akik...; ta on hullem naine, kes kunagi on mulle külge löönud ő a legőrültebb nő, aki valaha rám hajtott

küljes <küljes adv, postp> vt ka küljest, külge adv; postp [gen] (peal, kinni, teatavas olukorras) -n, -ban/-ben, -nál/-nél ♦ seina küljes a falon

küljest <küljest adv, postp> vt ka küljes, külge adv; postp [gen] (ära, lahti) -ból/-ből, -tól/-től, el-, le-, róla, arról ♦ nööp tuli küljest ära leszakadt a gomba; ühest küljest …, teisest küljest ... az egyik felől ..., a másik felől …; käed küljest! el a kezekkel!; (see) ei võta tal tükki küljest nem esik le a karikagyűrű az ujjáról

magnetism <magnet'ism magnetismi magnet'ismi magnet'ismi, magnet'ismi[de magnet'ismi[sid_&_magnet'ism/e 22 s>
1. füüs delej, mágnesesség
2. piltl (külge-, ligitõmbavus) mágnesesség

naelutama <naeluta[ma naeluta[da naeluta[b naeluta[tud 27 v> (millegi külge) szegez, szögez, szögel; (kokku) összeszegel ♦ naelutas sildi uksele az ajtóra szegezte a táblát; naelutasin kasti kokku összeszegeztem a ládát; halvatus naelutas ta voodi külge a bénulás az ágyba szegezte

nakkama <n'akka[ma naka[ta n'akka[b naka[tud 29 v> (haiguse kohta: külge hakkama) ragad, fertőz ♦ leetrid nakkasid paljudesse lastesse v paljudele lastele a kanyaró sok gyerekre rárgadt; temasse v temale ei nakka ükski tõbi ő nem kap el egyetlen betegséget sem; hirm nakkas kõigisse v kõigile a félelem mindenkit megfertőzőtt; nakkav haigus fertőző betegség

nakkuma <n'akku[ma n'akku[da n'akku[b n'akku[tud 27 v> (külge kinni jääma, kokku jääma) tapad ♦ mört nakkus tellisega a habarcs a téglához tapadt

neetima <n'eeti[ma n'eeti[da needi[b needi[tud 28 v> szegecsel; (külge) rászegecsel ♦ metallplaadid neediti kokku a fémlemezeket összeszegecselték
■LS: neetimis+ ♦ neetimismasin tehn szegecselőgép; neetimisvasar tehn szegecselő kalapács

nõiduma <n'õidu[ma n'õidu[da nõiu[b nõiu[tud 28 v> varázsol; (sõnadega nõiduma) megátkoz; (võluma, lummama) megbabonáz, elvarázsol ♦ nõidus mulle haiguse külge megrontott; nõiutud ring, kust pole väljapääsu ez egy ördögi kör, ahonnan nincs menekvés; arvati, et tüdruk on poisi enda külge nõidunud azt hitték, a lány megbabonázta a fiút; nõidus ei tea kust tordi lauale valahonnan egy tortát varázsolt az asztalra

nätske <n'ätske n'ätske n'ätske[t -, n'ätske[te n'ätske[id 01 adj> (kleepjas, sitke) nyúlós, ragadós; (niiske) nedves; (leiva kohta: tainjas, kobeduseta) tömör ♦ nätske savi ragadós agyag; muld on alles sulaveest nätske a föld még ragad a hólétől; asfalt läheb kuumaga nätskeks a aszfalt ragadóssá válik a melegtől; nätske komm jääb hammaste külge a ragadós cukorka a fogakra tapad; hein on veel nätske, ei kõlba saadu panna még vizes a széna, nem lehet boglyába rakni; leib on nätskeks jäänud tömör maradt a kenyér

nöör <n'öör nööri n'ööri n'ööri, n'ööri[de n'ööri[sid_&_n'öör/e 22 s> fűző, zsinór, zsineg, spárga, madzag; ([peenem] pakkimis-) zsineg; (pael) szalag; (jalatsi-) (cipő)fűző ♦ jäme nöör kötél; peenike nöör vékony madzag; kõva v tugev nöör erős spárga; kanepnöör, kanepist nöör kender zsineg; kaunistusnöör dekoratív zsinór; kellanöör csengőzsinór; saapanöör cipőfűző; sidus pakile nööri ümber, sidus v köitis paki nööriga kinni átkötötte madzaggal a csomagot; riputas v pani pesu nöörile kuivama kiteregette a ruhát a kötélre száradni; ajab seeni nööri otsa v nöörile kuivama madzagra fűzi a gombát, hogy száradjon; pani kelgule uue nööri külge új madzagot kötött a szánkóra; nöör läks katki elszakadt a madzag
■LS: nöör+ ♦ nöörilustus zsinórdísz; nöörkeraamika arheol zsinegdíszes kerámia; nöörkingad fűzős cipő; nöörredel kötélhágcsó; nöörsaapad fűzős csizma; nöörtikand zsinórhímzés
nööri+ ♦ nööriauk fűzőlyuk; nöörijupp zsinór darab; nööriots (1) madzagvég, zsinórvég; (2) (nöörijupp) madzag darab, zsinór darab

nöörima <n'ööri[ma n'ööri[da nööri[b nööri[tud 28 v>
1. (nööri[de]ga siduma) megkötöz; (kokku tõmbama) összehúz; (kinga-, saapapaelu kinni panema) megköt, befűz ♦ saapaid nöörima befűzte a csizmáját; nööris end kõvasti korsetti erősen meghúzta a fűzőt; mees nööriti puu külge kinni a fához kötözték a férfit; lõdvalt nööritud komps lazán bekötött batyu; nööritavad saapad fűzős csizma
2. (soonima) vág; piltl (kokku pigistama) összeszorít ♦ seljakoti rihmad nöörivad õlgadesse a hátizsák pántja vágja a vállam; pisarad nöörivad kurku fojtogat a sírás; hirm nöörib südant a félelem összeszorítja a szívét; ahastus nööris kurku fojtogatja a kétségbeesés
3. piltl (liigkasu võtma) nyerészkedik, kihasznál ♦ kaupmees nööris ostjaid a kereskedő a vásárlókon nyerészkedett; nööris kõrge hinnaga a magas árral nyerészkedett

otsa <'otsa postp, adv>
1. postp [gen]; adv (pealmisele pinnale, ülemise v otsmise osa peale) rá; (külge, peale) -rá/-ré ♦ kahvli otsa a villára; ronis puu otsa felmászott a fára; komistas kivi otsa kőbe botlott; pane mantel konksu otsa! akaszd a kabátot a kampóra; pani lapse rinna otsa mellére vette a gyermeket; kiirrong sõitis kaubarongile otsa a gyorsvonat összeütközött a tehervonattal; ähvardas majale tule otsa panna v pista v torgata azzal fenyegetett, hogy felgyújtja a házat; vaatas küsivalt mulle otsa kérdően nézett rám
2. postp [gen]; adv (lisaks, juurde) ♦ tegi ühe vea teise otsa egyik hibát a másik után követte el; aina üks häda teise otsa egyik baj a másik után; tants tantsu otsa tánc táncot követ
3. postp [nom] (teat. aja jooksul, vältel, kestel) ♦ öö otsa sadas vihma egész éjjel esett az eső; päevad otsa istuti toas naphosszat a szobában ültek; tegi talv otsa metsatööd egész télen fakitermeléssel foglalkozott
4. adv (lõpule, läbi) vége ♦ otsa saama (1) vége, elfogyott; (2) (suremise, hukkumise kohta) meghal, elhuny, eltávozik; otsa lõppema (1) vége; (2) (ülemäära kõhnuma) lesoványodik; raha sai otsa elfogyott a pénz; aeg sai v lõppes otsa elfogyott az idő; jõud lõppes otsa elfogyott az erő

panema <pane[ma p'ann[a pane[b p'an[dud, pan[i pan[ge pann[akse 36 v>
1. (asetama, paigutama horisontaalselt) tesz, helyez, rak; (sisse) beletesz; (vastu) ellenáll ♦ paneb raamatu lauale az asztalra teszi a könyvet; paneb rahakoti kotti beleteszi a pénztárcát a táskába; paneb karbi kapi peale felrakja a dobozt a szekrény tetejére; paneb kleidi selga felveszi a ruháját; mõtted paberile panema feljegyzi a gondolatait; mootorit käima panema beindítja a motort; kuulutust lehte panema feladja a hirdetést; paneb plaadi peale (mängima) felteszi a lemezt; tähele panema megjegyez, észre vesz; ära pane pahaks ne vedd rossz néven; panin kirja posti feladtam postára a levelet; see paneb mind mõtlema ez elgondolkoztat engem; mehele panema bekötik a fejét, férjhez ad; kõike ühele kaardile panema mindent egy kártyára tesz fel, mindent egy kockára (fel)tesz, mindent egy lapra tesz; midagi mängu panema latba vet vmit; paneb kogu oma jõu mängu minden erejét latba veti; kellelegi midagi südamele panema vkinek a lelkére köt vmit; panen/annan oma pea pandiks a nyakamat teszem rá; midagi kalevi alla panema vmit a szőnyeg alá seper/söpör
2. (kedagi kuhugi suunama, saatma) tesz ♦ laps pandi kooli a gyereket beíratták az iskolába; kurjategija pandi vangi a bűnözőt bebörtönözték
3. (mingit tegevust v seisundit esile kutsuma) ♦ midagi (suure) kella külge panema dobra üt/ver vmit; nagydobra ver vmit; loodan, et te ei pane pahaks remélem, nem veszi rossz néven

pea2 <p'ea p'ea p'ea[d pä[he, p'ea[de p'ä[id 26 s>
1. (inimese, looma keha osa) fej ♦ ümar pea kerek fej; suur pea nagy fej; linalakk pea szőke fej; punase peaga naine vörös hajú nő; värvitud peaga festett hajú; palja peaga hajadonfőtt; kaine v targa v selge peaga józan fejjel; purjus peaga részegen; mu pea valutab fáj a fejem; pead kummardama fejet hajt; pead langetama meghajt, lesüti a fejét, lehorgasztja a fejét, lecsüggeszti a fejét; kellelgi pead segi ajama megszédít/elszédít vkit; pead noogutama bólint; tal on kaabu peas kalap van a fejéén; pead murdma töri az agyát; nagu peata kana olyan, mint a kerge birka; peaga vastu seina jooksma fejjel megy a falnak; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; pead kaotama elveszti a fejét; kellelgi üle pea kasvama a fejére nő vkinek; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok; midagi pea peale pöörama a feje tetejére állít vmit; kõike pea peale pöörama mindent a feje tetejére állít; kellelegi midagi pähe taguma a fejébe ver vkinek vmit; mulle ei mahu pähe nem fér a fejembe; (kellegi) pea suitseb fő vkinek a feje; pead norgu laskma lógatja a fejét; päid (nõupidamiseks) kokku panema összedugják a fejüket; millegi kallal/üle pead murdma töri a fejét vmin; tormab nagu peata kana rohangál/szaladgál, mint a fejetlen csirke; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; pead liiva alla peitma homokba dugja a fejét; pistab pea liiva alla nagu jaanalind homokba dugja a fejét, mint a strucc; varga peas põleb müts akinek vaj van a fején, ne menjen a napra; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá
2. piltl (psüühiliste protsesside ja tunnete asupaigana) fej ♦ peaga poiss tehetséges fiú; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója; mulle tuli mõte pähe eszembe jutott egy gondolat; pähe tuupima bemagol; mu pea ei jaga nem értem; pähe õppima kívülről megtanul; arvutab peast fejben számol, fejszámol; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; tal on juba mõistus pähe tulnud benőtt már a feje lágya; ta pea lõikab jól forog az esze; peast põrunud a feje lágyára esett
3. piltl (juht, valitseja, eestvedaja, pea- v ninamees) fő ♦ riigipea államfő
4. (miski pead meenutav) fej
5. (sisekohakäänetes rõhutab millegi pea juurde v külge kuulumist) ♦ (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; kellelgi tõusevad juuksed peas püsti vkinek minden haja szála az égnek áll/mered
6. kõnek (elatiivis seisundi märkimiseks) ♦ noorest peast fiatal/ifjú éveiben, kölyök koromban; pimedast peast vaktában
■LS: pea+ ♦ peaehe fejdísz; peahaav fejseb; peahari hajkefe; peakapsas fejes káposzta; pealiigutus fejmozdulat; peanahk fejbőr; peanikutus, peanoogutus fejbiccentés, főhajtás, fejbólintó, fejbólintás; pearinglus szédülés, szédülési roham; pearaputus fejcsóválás; pearätik, pearätt fejkendő; peasalat fejes saláta; peatugi fejtámla; peavangutus fejcsóválás; peavigastus fejsérülés

pidi <pidi postp [part]>
1. (mööda mingit pinda v mingi ala piires liikumise kohta) hosszában, végig ♦ läks tänavat pidi ment végig az utcán; kõnnib tuba pidi föl-alá járkál a szobában; jookseb poode pidi boltból boltba fut; asjad arenevad loomulikku rada pidi piltl a dolgok a természetes úton haladnak
2. (millegi külge kinnitatuna, millestki kinni hoides) vminél fogva ♦ köis on üht otsa pidi puu külge seotud a kötél egyik vége a fához van kötve; tirib tüdrukut juukseid pidi a hajánal fogva húzza a lányt
3. (millegi toimumise viisi ja laadi märkimisel väljendites ja liitsõnades) ♦ kõikepidi mindenféleképpen; vastupidi fordítva
4. (millegi põhjal, järgi) ♦ tunnen teda nägupidi arcról ismerős nekem, látásból ismerem

plommima <pl'ommi[ma pl'ommi[da plommi[b plommi[tud 28 v> (plommi külge kinnitama, plommi panema) betöm, (le)plombál, ólmoz ♦ plommitud hammas plombált fog

pookealus <+alus aluse alus[t -, alus[te aluse[id 09 s> aiand (taim, mille külge poogitakse) alany

poom <p'oom poomi p'oomi p'oomi, p'oomi[de p'oomi[sid_&_p'oom/e 22 s>
1. mer (puu, mille külge kinnitatakse purje alumine serv) alsó vitorlafa
2. sport (võimlemisriist) gerenda ♦ poomil võimlema gerendán tornázik

pragmaatiline <pragmaatiline pragmaatilise pragmaatilis[t pragmaatilis[se, pragmaatilis[te pragmaatilis/i 12 adj> (praktilist külge rõhutav, kasu silmas pidav) pragmatikus

raa <r'aa r'aa r'aa[d -, r'aa[de r'aa[sid 26 s> mer (keskelt masti v tengi külge kinnitatud rõhtpuu) vitorlarúd

riputama <riputa[ma riputa[da riputa[b riputa[tud 27 v>
1. (kuhugi v millegi külge rippuma panema) akaszt, felfüggeszt; (üles pooma) felakaszt ♦ riputab maali seinale felakasztja a festményt a falra; riputa mantel varna v nagisse akaszd fel a kabátot a fogasra; riputab pesu kuivama kiteregeti a ruhákat száradni; riputab lambi lakke felfüggeszti a lámpát a mennyezetre
2. (rippu[da] laskma) lógat ♦ riputas jalad vette a vízbe lógatta a lábát
3. (puistama, raputama) szór ♦ riputab suhkrut pannkoogi peale cukrot szór a palacsintára

siduma <sidu[ma sidu[da s'eo[b s'eo[tud 28 v>
1. (köitma, ühendama) (meg)kötöz, összefűz; (külge) megköt; (ümber, kinni) pólyáz; (ette, ümber, peale) ráköt ♦ seob viinamarja toe külge a szőlőt a karóhoz kötözi; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit
2. ([haava] sidemega katma, sidet tegema) beköt ♦ haava siduma beköti a sebet
3. (ühendama, liitma) összeköt ♦ kahte linnaosa seob mitu silda a két városrészt több híd köti össze; siduvad asesõnad vonatkozó névmások
■LS: sidumis+ med ♦ sidumistarbed kötszerek; sidumistuba kötöző
sidumis+ (köitmis-, kinnitus-) ♦ sidumismaterjal kötszer; sidumisnöör fűzőzsinór

sobitama <sobita[ma sobita[da sobita[b sobita[tud 27 v> (kohandama) illeszt, hozzáigazít; (külge) hozzáigazít, hozzáilleszt; (kokku) összeilleszt, összeegyeztet ♦ luu sobitati paika ja jalg pandi kipsi helyére illesztették a csontot és begipszelték; sobitab kleidile varrukat otsa hozzáigazítja az ujjat a ruhához; sobitab detaile kokku összeilleszti a részleteket

takerduma <takerdu[ma takerdu[da takerdu[b takerdu[tud 27 v>
1. (millegi taha, sisse, vahele v külge kinni jääma) beleakad, beleragad, belezavarodik, belegabalyodik ♦ takerdusin jalgupidi juhtmetesse beleakadt a lábam a vezetékekbe
2. (edenemises peatuma, mitte sujuma, paigalseisu sattuma) elakad ♦ töö takerdub elakad a munka; majaehitus takerdus rahapuuduse tõttu a házépítés pénzhiány miatt elakadt; takerdusin pisiasjadesse elakadtam a részletekben

traageldama <traagelda[ma traagelda[da traagelda[b traagelda[tud 27 v> (mõne pistega kokku v kinni v külge õmblema) fércel

trapets <trapets trapetsi trapetsi[t -, trapetsi[te trapetse[id 02 s> mat (nelinurk, mille kaks külge on paralleelsed ning kaks mitte); sport (rippkang); mer (paatide ja kergete jahtide tugisüsteem) trapéz ♦ võrdhaarne trapets mat rgyenlő szárú trapéz
■LS: trapets+ ♦ trapetslihas anat trapézizom, csuklyás izom

tõmbama <t'õmba[ma tõmma[ta t'õmba[b tõmma[tud 29 v>
1. húz; (kuskilt välja, esile võtma v kiskuma) kihúz ♦ joont tõmbama vonalat húz; tõmbab teki üle pea a fülére húzza a takarót; tõmbab paadi kaldale partra húzza a csónakot; tõmbab ukse kinni behúzza az ajtót; tõmbab kõhu sisse behúzza a hasát; tõmbab hädapidurit meghúzza a vészféket; kedagi juustest tõmbama meghúzza vkinek a haját; tõmbab hamba välja kihúzza a fogat; tõmbab vetsus vett lehúzza a vécét; tõmbab kaardipakist kaardi kihúz egy kártyát a pakliból; kedagi käisest tõmbama meghúzza vkinek a ruhaujját; tõmbab suvilasse elektri sisse bevezeti az áramot a nyaralóba; tikku tõmbama gyúfát meggyújt
2. (rütmiliselt tõmmates midagi tegema) húz ♦ tõmbab aerudega húzza az evezőt; tõmbab tšaardašit mängida csárdást húz
3. (selga, kätte, jalga, pähe panema) felhúz, felvesz; (seljast, käest, jalast, peast võtma) lehúz ♦ tõmbab kindad kätte felhúzza a kesztyűt; tõmbab sokid jalga felhúzza a zoknit a lábára; tõmbab saapad jalast lehúzza a csizmát a lábáról
4. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) húz, húzódik ♦ ilm tõmbab pilve beborul; tõmba end koomale, ma istun sinu kõrvale! húzódj egy kicsit arrébb, leülök melléd!; tõmbab kulmu[d] kipra v kortsu összeráncolja a szemöldökét; kõuts tõmbas küüru selga macska felgörbítette a hátát; vana foto on kollaseks tõmmanud a régi fotó besárgult; taevas on selgemaks tõmmanud kiderült az ég; tõmbab paar õlut sisse felhajt két sört; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra, leissza magát
5. (sissehingamise kohta) (be)szív, elszív ♦ tõmbab kopsud õhku täis teleszívja a tüdejét levegővel; hinge tõmbama lélegzik; tõmbab ühe suitsu elszív egy cigarettát; ta tõmbab piipu pipázik; mina ei tõmba nem dohányzom
6. (tuuletõmbuse v õhu liikumise kohta) huzata van ♦ ahi tõmbab halvasti rossz huzata van a kemencének; siin tõmbab itt huzat van
7. (mingisse kooslusse, tegevusse kaasa haarama, tähelepanu, huvi äratama) magához vonz ♦ magnet tõmbab rauda [külge] a mágnes magához vonzza a vasat; üritus tõmbab publikut az esemény vonzza a közönséget; mind tõmbab mere äärde engem vonz a tenger
8. (hoogsalt liikuma hakkama, põrutama, kihutama) elhúz ♦ tõmbame Ameerikasse! húzzunk el Amerikába!; tõmba uttu v lesta v minema! húzz el!
9. kõnek (varastama) ellop; (petma, tüssama, alt tõmbama) becsap, rászed ♦ bussis tõmmati mul rahakott ära ellopták a pénztárcámat a buszon; haneks tõmbama átdob, mint szart a palánkon

ühendama <ühenda[ma ühenda[da ühenda[b ühenda[tud 27 v> (teise külge kinnitama) beköt, összevon, összepárosít, összeköt, összekapcsol, összeforraszt, összefog, összeereszt, tömörít, társít, párosít, láncol, kapcsol, ideköt, fűz, egyesít, egybeolvaszt, egybeköt, egybeilleszt, csatol, beolvaszt