[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

armas <armas 'armsa armas[t_&_'armsa[t -, 'armsa[te 'armsa[id 05_&_03 adj, s>
1. adj (armastatud, kallis) kedves, drága, édes ♦ armas ema! drága anyú!; meie armas kodumaa édes hazánk; armas sõber! kedves barátom!; armsad kuulajad! kedves hallgatóim!
2. adj (kena, meeldiv) aranyos; (lahke, armastusväärne) kedves ♦ armas nägu kedves arc; küll teil on armsad lapsed Nagyon aranyos gyerekeitek vannak!; väga armas, et tulite nagyon kedves tőletek, hogy eljöttetek
3. s (armastatu, kallim) kedves, szerelem ♦ ütle, armas, millal me jälle näeme? Mikor láthatlak újra? Mikor szerelmem?

ehk <'ehk konj, adv; 'ehk ehku 'ehku 'ehku, 'ehku[de 'ehku[sid_&_'ehk/e 22 s>
1. adv talán, esetleg ♦ ta on ehk kodus talán otthon van; küsi temalt, tema ehk teab kérdezd meg tőle, talán ő tudja; sul on ehk igav talán unatkozol?
2. konj azaz, avagy ♦ reaalsus ehk tegelikkus a realitás, azaz a valóság; ehk küll jóllehet

frukt <fr'ukt frukti fr'ukti fr'ukti, fr'ukti[de fr'ukti[sid_&_fr'ukt/e 22 s> (puuvili); kõnek, hlv (isik, tüüp) gyümölcs ♦ lõunamaa fruktid déligyümölcs; küll on [alles] frukt fafej, kőagyú

haprasti <h'aprasti adv> kõnek (halvasti, pahasti) rosszul ♦ nüüd läheb sul küll haprasti most pórul jársz

hea <h'ea h'ea h'ea[d -, h'ea[de h'ä[id 26 adj, s>
1. adj jó ♦ hea arst jó orvos; hea enesetunne jó közérzet; hea idee jó ötlet; hea ilm jó idő; hea iseloom jó természet, jellem; head isu! jó étvágyat!; hea võimalus (millekski) jó alkalom vmire; hea kasvatus jólneveltség; head kavatsused jó szándék; head kombed móres; hea kuulmine jó hallás; hea käitumine jó viselkedés; hea leib jó kenyér; hea maa jó föld; kellelgi on hea maine jó híre van vkinek; hea mõte jó gondolat, jó ötlet; hea mängija jó játékos; hea nõu jó tanács; hea näide jó példa; head tulemused jó eredmények; head uudis jó hír; hea voodi jó ágy; hea õppeedukus jó btanulmányi eredmény; hea tuju jó kedv; heal tasemel színvonalas; vanal heal ajal a régi szép időkben; ühel heal päeval egy szép napon; head aega! viszontlátásra; häid pühi! kellemes ünnepeket!, kellemes ünnepeket (kívánunk)!; head reisi, head teed! jó utat!; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; head õhtut! jó estét!; head ööd! jó éjt!, jó éjszakát!; kõike head! minden jót!; head kuulajad! kedves hallgatóság!; olge nii hea legyen szíves; olge hea, aidake mind! legyen szíves, segítsen (nekem)!; hea tervise juures olema jó egészségnek örvend, jó állapotban van; tal on hea maitse jó ízlése van; endast heal arvamusel olema túl sokat gondol magáról; heas tujus olema jó kedve van, jókedvű; tal on hea põli jó sora van; head muljet jätma jó benyomást tesz; meil oli hea läbisaamine jó viszonyban voltunk; kedagi hea ja paremaga kostitama tyúkkal, kaláccsal tart vkit; ole hea ja tule siia! légy szíves, gyere ide!; mul on hea meel nagyon örülök; teen seda hea meelega szívesen csinálom ezt; saime hea vastuvõtu osaliseks jó fogadtak, kedves fogadtatásban volt részünk; heal juhul tuleb ta alles homme a legjobb esetben csak holnap jön; sul hea rääkida neked könnyű beszélned; hea kui õhtuks jõuame kõik tehtud jó, ha estére mindennel elkészülünk; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha a vége jó; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van
2. adj (rohke, ohter, paras, tugev, suur) jó ♦ hea korvitäis seeni jó kosárnyi gomba; hea summa raha jó kis összeg, szép összeg; ootasin sind hea pool tundi egy jó fél órát vártalak
3. s (miski väärtuslik, hinnatav, kasulik, meeldiv) jó ♦ head mäletama a jóra emlékezni; miski teeb head vmi jólesik, jót tesz; soovin sulle ainult head csupa jót kívánok neked; temast räägitakse üksnes head csak jókat mondanak róla; mis hea pärast? mi a csodáért?; heakene küll! jól van!; see asi ei lõpe heaga semmi jót nem jelent; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül; liiga palju head pole hea jóból is megárt a sok; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
4. s (koolihinne) jó ♦ tunnistusel olid üksnes head ja väga head a bizonyítványában csak jó és jeles volt

hea küll jól van

hullusti <hullusti adv>
1. kõnek (meeletult, hullupööra) nagyon, rettenetesen, szörnyen ♦ mul hakkas temast hullusti kahju rettenetesen megsajnáltam; tee tundub hullusti pikk szörnyen hosszúnak tűnik az út; hammas hakkas hullusti valutama nagyon megfájdult a fogam
2. (pahasti, inetult) rosszul ♦ asjad lähevad hullusti rosszul állnak a dolgok; täna kukkus küll hullusti välja ma rosszul sikerült

häda <häda häda häda h'ätta, häda[de häda[sid 17 s>
1. (raske olukord, õnnetus) baj, szükség, szorultság, slamasztika, pác, jaj, csáva; (kimbatus, raskused) nehézség, baj, bonyodalom ♦ oma häda kaebama panaszkodik; {keda} hädas aitama vkit kisegíteni a bajban; {keda} hädast välja aitama kisegít a bajból; {keda} hätta jätma bajban hagy, pácban hagy; häda kaela tõmbama bajt hoz vkire; ta on hätta sattunud bajba jutott/esett; üks häda ajab teist taga egyik baj a másik után, baj, baj hátán, csőstől jön a baj; olen hädas, mida vastata ajban vagyok a válasszal; olen hädas peavaluga fejfájással bajlódom; küll nägi ema temaga häda ja vaeva megszenvedett vele az anyja, meggyült vele az anyja baja; nende poistega on igavene häda ezekkel a fiúkkal csak a baj van; jäin hätta keemiaülesannetega gondban vagyok a kémialeckével; häda ei anna häbeneda, häda ajab härja kaevu szükség törvényt bont; häda ajab härja kaevu nagy úr a muszáj
2. (kitsikus, viletsus, puudus) szükség, hiány ♦ ajahäda időhiány; näljahäda éhínség; rahahäda pénzhiány; hädas ja viletsuses elama ínségben él
3. (haigus, tõbi) betegség, baj, kór; (valu) fájdalom ♦ hingehäda lelki baj; ihuhäda testi baj; tal on kuri häda kallal szörnyű kór gyötri; käsi teeb häda fáj a kezem; kas sa said kukkudes häda? megsérültél esés közben?
4. (vajadus, tarvidus) szükség ♦ häda korral szükség esetén; mis häda pärast ma peaksin valetama mi szükségem hazugságra; mis häda tal õppida, kui ilma saab mi szüksége lenne a tanulásra, ha anélkül is lehet; ilm on soe, kasukast pole häda meleg van, nincs szükség bundára
5. (viga, puudus) baj ♦ häda on selles, et ... a baj ott van, hogy; mehel pole häda midagi semmi baja a férfinak; supil pole häda midagi semmi baja a levesnek
6. kõnek (loomulik vajadus) szükség, dolog ♦ kakahäda nagy szükség, nagydolog; pissihäda kis szükség, kisdolog; on sul suur või väike häda? kis- vagy nagydolgod lesz?
■LS: häda+ (raske olukord) ♦ hädamaandumine kényszerleszállás; hädaolukord kényszerhelyzet, vészhelyzet, szükséghelyzet; hädapidur vészfék, biztonsági fék; hädaside med ideigenes kötés; hädasignaal vészjel; hädatapmine põll kényszervágás; hädavale füllentés, kegyes hazugság; hädaväljapääs vészkijárat
häda+ (vilets)

hästi <h'ästi adv>
1. jó, szép, rendjén, jól ♦ väga hästi nagyon jó; üsna hästi elég jól; hästi töötama jól dolgozik; õunad maitsevad hästi jóízű az alma; hästi sisustatud korter szépen berendezett lakás; kõik lõppes hästi minden jól végződött; tegid hästi, et siia tulid jól tetted, hogy ide jöttél; täitsin ülesande nii hästi-halvasti kui sain a legjobb tudásom szerint végeztem ezt a feladatot; ta saab kõigiga hästi läbi mindenkivel jól kijön; ela[ge] hästi! minden jót; mu käsi käib hästi jól megy
2. (eitusega) (kuigivõrd, päriselt, eriti) különösen, igazán ♦ ma ei tahtnud seda hästi uskuda nem akrtam hinni a fülemnek; ma ei saa teist hästi aru nem értem jól; seal talle hästi ei meeldinud nem igazán tetszett neki ott; sa pole teda ilmaski hästi sallinud sohasem kedvelted
3. (väga, õige, kangesti) nagyon ♦ hästi ilusad asjad nagyon szép dolgok; hästi odav riie nagyon olcsó szövet; hästi palju lilli nagyon sok virág; tulin koju hästi hilja nagyon későn jöttem haza; hästi vähese jutuga inimene nem túl beszédes ember; olen oma ametiga hästi rahul nagyon elégedett vagyok a szakmámmal
4. (tubli!, hea küll!, olgu!) rendben ♦ hästi, hakkame siis minema! rendben, akkor induljunk!; hästi, olgu nii! rendben, legyen így

hüva <hüva hüva hüva -, hüva[de hüva[sid 17 adj, s; hüva adv>
1. adj (hea) jó ♦ hüva sõna jó szó; hüva roog jó étel; hüva pärituult! jó szelet!
2. adj murd (parem, parempoolne) jobb ♦ läks hüva kätt jobbra ment
3. s (midagi head) jó ♦ igasugust hüva oli külluses bőségesen volt minden jóból
4. adv (hea küll) jó ♦ hüva, hakkame minema jó, menjünk

jah <j'ah adv>
1. (jaatuse v kinnitust väljendava vastuse puhul) igen, hogyne, de, igenis ♦ ah jah! igen, hogyne!; jah, me sõidame igen, mi utazunk
2. (küsimuse puhul, eks) ugye ♦ kas tuled meile, jah? jössz hozzánk, ugye
3. (rõhutamisel, küll, tõepoolest) igen, valóban ♦ seda oli kuulda jah igen, erőől valóban lehetett hallani; on jah ilus tüdruk igen, valóban szép lány; oleme jah uhked selle üle igen, valóban büszkék vagyunk erre
4. (kahtluse väljendamisel, eks ju) mi ♦ kuulab ta sul, jah, sõna küll! hallgat rád, mi!; võtab ta sul, jah, õppust! tanul belőle, mi

jaht1 <j'aht jahi j'ahti j'ahti, j'ahti[de j'ahti[sid_&_j'aht/e 22 s>
1. (jahipidamine, küttimine) vadászat, vitorlás, hajsza ♦ ajujaht hajtóvadászat; hundijaht farkasvadászat; hülgejaht fókavadászat; jänesejaht nyúlvadászat; karujaht medvevadászat; lõvijaht oroszlánvadászat; pardijaht kacsavadászat; peibutusjaht csalogatós vadászat; pistrikujaht solymászat; rebasejaht rókavadászat; jahil käima vadászik; jahile minema vadászatra indul/megy, vadászni megy; jahil olema vadászik; jahilt saabuma v koju tulema megjön/haza ér a vadászatból; karule jahti pidama medvére vadászik; kass peab hiirtele jahti a macska egerekre vadászik; kurjategijale jahti pidama piltl gonoszetvőre vadászik
2. piltl (tegutsemine millegi kättevõitmiseks) vadászat, hajhászat ♦ kasumijaht nyereségvadászat; kullajaht arany hajhászás; kuulsusejaht hírnév-hajhászás; medalijaht éremhajhászás; uudisejaht hír-hajhászás; õnnejaht boldogság-hajhászat; uudistele jahti pidama vadászik a hírekre; seelikukandjatele jahti pidama szoknyvadászat
3. kõnek (jändamine, sekeldamine) bajlódás, baj ♦ küll on selle asjaga jahti van baj ezzel a dologgal; oli mul kogu seda jahti tarvis! kellett nekem ez a sok baj!
■LS: jahi+ ♦ jahiaeg vadászati idő, vadászidény; jahiala vadászterület; jahieeskirjad vadászati szabályzat; jahifauna vadászati fauna; jahiharuldus vadászritkaság; jahihooaeg vadászidény, vadászévad; jahijutt vadásztörténet; jahijärelevalve vadászati felügyelet; jahikaaslane vadásztárs, vadászcimbora; jahikalender vadászati naptár; jahikeeld vadászati tilalom; jahikirg vadászszenvedély; jahikoer vadászkutya, vadászkopó; jahikott vadásztáska; jahilind szárnyasvad; jahiloom vad; jahiloss vadászkastély; jahiluba vadászengedély, vadászati engedély; jahilugu vadászhistória; jahimaja vadászház; jahimajand vadészfarm; jahinuga vadászkés, vadásztőr; jahipasun vadászkürt; jahipaun vadásztarisznya; jahipiirkond vadászkerület; jahipilet vadászbérlet; jahipüss vadászpuska; jahiretk vadászkirándulás; jahisaapad vadászcsizma; jahisaak zsákmány, vadászzsákmány; jahisarv vadászkürt; jahiseadus vadásztörvény; jahiselts vadásztársaság; jahiseltskond vadásztársaság; jahisport sportvadászat; jahitarbed vadászkellék; jahitrofeed vadásztrófea; jahiuluk vad; jahivarustus vadászfelszerelés; jahiõnn vadászszerencse; jahiülikond vadászöltözet

jampsima <j'ampsi[ma j'ampsi[da jampsi[b jampsi[tud 28 v>
1. (sonima) félrebeszél, vacakol ♦ haige hakkas palavikus jampsima a beteg félrebeszél lázában; poiss aina jampsib mootorrattast a fiú egyre csak vacakol a motorral; ära jampsi, nii see küll pole ne beszélj félre, ez nem így van
2. kõnek (jändama, sekeldama) bajlódni; (lollusi tegema) bolodozni ♦ jampsisin tüdrukutega natuke egy kicsit elbolondoztam a lányokkal; küllalt temaga jampsimast van vele elég baj; ära jampsi tulega ne bolondozz a tűzzel

jaopärast <+pärast adv> részletekben, adagokban, részenként, kevés, nem sok ♦ ravimit tuleb võtta jaopärast a gyógyszert részenként kell szedni; liha oli jaopärast, igaüks sai ühe tüki kevés hús volt, mindenki egy darabot kapott; mõistust on sulle küll jaopärast antud nem sok ésszel áldottak meg

jeerum <j'eerum interj> istenem ♦ oh sa jeerum, küll on külm! jaj istenem, de hideg van!

jootma <j'oot[ma j'oot[a jooda[b joode[tud, j'oot[is j'oot[ke 34 v>
1. (juua andma) itat; (piisavalt juua andma) megitat; (jootmisega kasvatama) locsol; (ära jootma) megitat ♦ isa jootis kaevul hobuseid apa a lovakat itatta a kútnál; too vett ja jooda loomad hozz vizet, és itasd meg az állatokat; vasikat joodeti piimaga a borjút tejjel itatták; külalisi joodeti ja söödeti hästi jóltartották a vendégeket; jootis külalised purju leitatta a vendégeket; mis jooki talle seal küll sisse joodeti? vajon milyen itallal itatták ott; allikas joodab jõge, jõgi linna a forrás táplálja a folyót, a folyó itatja a várost
2. (joodise vahelesulatamise teel ühendama) megforraszt; (kokku) összeforraszt; (kinni) beforraszt; (külge) ráforraszt ♦ jootis traadiotsad kokku összeforrasztotta a huzalvégeket; jootis augu tinaga kinni ónnal beforrasztotta a lyukat; jootsin ämbrile sanga külge fogantyút forrasztottama vödörre

jumaluke[ne] <jumaluke[ne] interj> (väljendab imestust, jahmatust) istenem ♦ jumaluke[ne], küll sa oled suureks kasvanud! istenem, de nagyra nőttél

kaabakas <kaabakas kaabaka kaabaka[t -, kaabaka[te kaabaka[id 02 s> rohadék, gazember, szemét ♦ kaabakate kamp v jõuk gazemberek bandája; küll on ikka kaabakas! ez aztán egy gazember!

kahetsema <kahetse[ma kahetse[da kahetse[b kahetse[tud 27 v>
1. (midagi tegematuks soovima) megbán ♦ oma patte kahetsema megbánja a bűnjeit; ma kahetsen seda, et ... bánom, hogy …; küll sa veel kahetsed! Jó, de ezt még megbánod!; ta kahetses, et võttis kutse vastu megbánta, hogy elfogadta a meghívást; parem karta, kui kahetseda késő bánat ebgondolat, jobb félni, mint megijedni
2. (haletsema) sajnál ♦ ära kahetse mind ne sajnálj engem

kasvama <k'asva[ma k'asva[da kasva[b kasva[tud 28 v>
1. (mõõtmetelt suurenema) nő, növekszik ♦ suureks kasvama nagyra nő; Kui kiiresti küll see laps kasvab! Milyen gyorsan nő ez a gyerek!; rohi kasvab nő a fű; kokku kasvama összenő; kartulid on keldris kasvama läinud nagyon csírázik már a krumpli a pincében; juuksed kasvavad nő a haja; riietest välja kasvama kinövi a ruháit; kasvav põlvkond a most növő nemzedék; kellelgi üle pea kasvama a fejére nő vkinek
2. (esinema, leiduma: taimede kohta) nő, terem ♦ aias kasvasid põõsad ja lilled cserjék és virágok nőttek a kertben; luuderohi kasvab meil üksnes saartel a borostyán nálunk csak a szigeteken nő
3. (suurenema, rohkenema) nő ♦ linn kasvab növekszik a város; vajadused kasvavad nő a szükséglet; süües kasvab isu piltl evés közben jön meg az étvágy

kuigi <k'uigi adv, konj>
1. adv (eitusega) (mitte eriti) bár, habár, ámbár ♦ mitte kuigi suur nem is olyan nagy; õunad pole kuigi kallid az alma nem is túl drága; ta tuli tööle, kuigi on haige bejött dolgozni, bár beteg; lähen tööle, kuigi ma ei tunne end hästi ámbár nem jól érzem magam, mégis elmegyek dolgozni
2. konj (olgugi et, ehkki, ehk küll) noha, annak ellenére, hogy ♦ ma ei söönud, kuigi mul oli nälg én nem ettem, noha éhes voltam; ta vastab, kuigi keegi ei küsinud válaszol, bár senki nem kérdezte

kurat <kurat kuradi kuradi[t -, kuradi[te kurade[id 02 s>
1. (kurjuse kehastus) ördög; (kurivaim) fene ♦ kuradit seinale maalima (a) falra festi az ördögöt; ei ole hea kuradit seinale maalida nem jó az ördögöt a falra festeni; kuradit/peltsebuli peltsebuliga välja ajama kutyaharapást szőrével (gyógyítják); kellelegi/kellessegi on kurat sisse läinud az ördög bújt vkibe
2. (kirumissõna) ördög, fene ♦ mis kurat! mi az isten!, ördögöt!, mi a fene!; kuradi päralt v pihta a fene egye meg; käi v kasi kuradile! menj az ördögbe!; kurat teda võtku! az ördög vigyel el!; kurat võtku! vigye(n) el az ördög!; az ördög vigye el!, a fene vigyen el!; kus kurat ta jälle käis? hol a fenében jár már megint?; kurat, lõpeta ära! a francba, fejezd be!; kurat teab, millega see kõik lõpeb a fene tudja, mi lesz a vége; kurat/pagan (seda) teab! az ördög tudja! / tudja az ördög!; kuradile! süsd meg!; kurat küll! az ördögbe is!; ta ei karda keda kuraditki az ördögtől sem fél

kõhn <k'õhn kõhna k'õhna k'õhna, k'õhna[de k'õhna[sid_&_k'õhn/u 22 adj> (kõhetu, lahja) sovány, vékony, vézna, szikár, cingár ♦ küll on see poisike kõhn de cingár ez a fiúcska; kõhnad käed vézna kéz; kõhn setukas sovány ló; kõhn rahakott sovány pénztárca; kõhn(em)aks jääma lesoványodik; kõhn kui piitsavars (olyan) vékony, mint a giliszta; kõhn kui piibuork olyan sovány, mint a piszkafa

käima <k'äi[ma k'äi[a k'äi[b k'äi[dud, k'äi[s käi[ge käi[akse 38 v>
1. (kõndima) jár; (kindlas suunas) megy ♦ jala v jalgsi käima gyalog jár; kikivarvul käima lábujjhegyen jár/megy; laps õpib käima járni tanul a gyerek; kuidas käsi käib? hogy vagy/van?
2. (kuhugi minema ja tagasi tulema) jár ♦ arsti juures käima orvoshoz jár; poes käima elmegy a boltba; jahil käima vadászik; jalutamas käima sétáltat; ujumas käima úszni jár; kinos käima moziba jár; koolis käima iskolába jár; tööl käima munkába jár; kirikus käima templomba jár; loengutel käima előadásokra jár, előadásokat látogat; vannis käima fürdik, fürdőt vesz, megfürdik; ta käis mul külas meglátogatott
3. (hrl imperatiivis) kõnek (kao, kasi) megy ♦ käi minema! húzz el innen!, tűnés!; käi minema! takarodj innen!
4. (liikuma, kurseerima) jár ♦ öösel trammid ei käi éjjel a villamosok nem járnak; mul käib kaks ajalehte nekem két újság jár
5. (kukkuma) leesik
6. (masinate, seadmete kohta: töötama, talitlema) működik, megy ♦ kell käib täpselt az óra pontosan jár; mootor käib megy a motor
7. (toimuma, ajaliselt edenema) megy ♦ töö käib hommikust õhtuni reggeltől estig megy a munka; asi on käimas a dolog folyamatban van
8. (males, kabes, kaardimängus) lép ♦ etturiga käima a gyaloggal lép; lipuga käima a futóval lép; Käi, sinu kord on! Lépj, te vagy soron!
9. (kurameerima, sõbrustama) jár ♦ tüdruk käib juba poistega a lány már fiúkkal jár
10. (kulgema, suunduma, ulatuma) megy
11. (kõlbama, sobima) elmegy, megteszi ♦ esialgu käib küll egyelőre megteszi
12. (kahjustavalt mõjuma) megy ♦ närvidele käima az idegeire megy; miski käib kellelegi närvidele az agyára megy vkinek vmivel, idegeire megy vkinek vki/vmi
13. (kedagi-midagi puudutama) vonatkozik ♦ kogunemisalade kohta käivad nõuded a gyülekezési helyekre vonatkozó követelmények; see käib tema kohustuste hulka kötelességei közé tartozik; see käib teise asja kohta ez más dologra vonatkozik
14. (käärima) erjed ♦ õlu käib erjed a sör; vein käib forr a bor
15. kõnek (toimima, talitama) jár ♦ sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár

küll <k'üll adv; k'üll külla k'ülla k'ülla, k'ülla[de k'ülla[sid_&_k'üll/i 22 s>
1. adv (väidet rõhutav) majd ♦ istu rahulikult, küll mina lähen ülj nyugodtan, majd én megyek; küll ta tuleb majd jönni fog; täna tuleb küll vihma ma bizonyára esni fog
2. adv (vastust kinnitav, igatahes, tõepoolest) igen ♦ hea küll igen, jó, rendben
3. adv (vastanduse puhul) aztán ♦ ma küll ei tule! én aztán nem jövök!
4. adv (tundetooni rõhutamisel) bizony ♦ küll sina alles oskad kõike! te bizony sok mindent tudsz!
5. adv (küllalt, piisavalt) eléggé, elegendően ♦ muresid on rohkem kui küll rengeteg gondja van; tööjõudu on saada küll elegendő munkaerő áll rendelkezésre

küllap <küllap adv>
1. (arvatavasti, nähtavasti) valószínűleg ♦ küllap sul on õigus valószínűleg igazad van
2. (küll, eks) majd ♦ pole viga, küllap harjud! nem baj, majd megszoksz!

ladna <ladna adv; ladna ladna ladna[t -, ladna[de ladna[sid 16 adj> adv kõnek (hea küll, olgu) oké ♦ ladna, olgu siis nii! oké, legyen úgy!

lugu <lugu l'oo lugu l'ukku, lugu[de lugu[sid 18 s>
1. (juhtum, sündmus) történet; (jutt) elbeszélés ♦ naljakas lugu mulatságos történet, tréfás történet; pikem lugu hosszú történet; kurb lugu szomorú történet; väljamõeldud lugu dajkamese; esikaanelugu címlapsztori; armulugu szerelmi történet; haiguslugu kórtörténet; armastuslugu szerelmi történet
2. (liitsõna järelosana) (ajalugu) történet ♦ kirikulugu egyháztörténet; kirjanduslugu irodalomtörténet; kultuurilugu művelődéstörténet; teaduslugu tudománytörténet
3. (eepose laul, peatükk) ének
4. kõnek (rahvalik pilli-, tantsu-) szám, darab; (muusikapala) zeneszám ♦ mängi seda lugu! játszd el ezt a darabot!; tantsulugu táncszám; orkester alustas uut lugu a zenekar egy új számot kezdett játszani
5. (olukord, asjade seis) eset ♦ kummaline lugu furcsa eset; küll on lugu! nézze meg az ember!; ikka vana/seesama lugu! mindig a régi nóta!; vana/tuttav lugu régi nóta
6. kõnek (tükk) darab

naljalt <naljalt adv> (hrl eitavas lauses) (mitte niisama lihtsalt, peaaegu mitte keegi v mitte kunagi, vaevalt küll) aligha, nehézségekkel, nem egykönnyen, jókedvéből ♦ bussid on nii täis, et naljalt peale ei saa a buszok annyira tele vannak, hogy alig lehet felszállni; see on niisugune töö, mida naljalt keegi ei taha teha ez olyan munka, amit csak úgy jókedvéből senki nem csinál; kannatlik inimene naljalt ei vihastu a türelmes ember nem lesz könnyen dühös; koer naljalt jänest kätte ei saa a kutya nem kapja el a nyulat egykönnyen; tema juba naljalt järele ei anna ő már olyan könnyen nem enged; ega ta minu juttu naljalt usu aligha hiszi el amit mondok; naljalt sa siit ojast kala saad ebből a patakból aligha fogsz halat

niisugune <+sugune suguse sugus[t -, sugus[te suguse[id 10 adj> (selline, seesugune) ilyen, olyanféle, olyan; (sisaldab viidet eelnenud tekstis mainitud tunnusele) mint ♦ niisugust asja näen küll esimest korda először látok ilyet; ta on niisugune tugev mees ő olyan erős férfi; ta polnud niisugust tööd varem teinud nem végzett korábban ilyen munkát; ta on just niisugune inimene, keda meil vaja pontosan olyan ember, amilyenre szükségünk van; see on niisugune raamat, mida peab kindlasti lugema ez olyan könyv, amit biztosan el kell olvasni; midagi niisugust olen kuulnud valami ilyesmit hallottam; armastan mahla, limonaadi ja muid niisuguseid jooke szeretem a gyümölcslét, limonádét és más hasonló italokat; linnainimene, mis niisugune põllutööst teab! városi ember, mit tud az a földművelésről!; kes sa niisugune oled? ki vagy te?; inimesi on niisuguseid ja naasuguseid emberek vannak ilyenek is és olyanok is; kunst kui niisugune a művészet mint olyan; loodus kui niisugune a természet mint olyan

ninaots <+'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s> orrhegy ♦ ninaots sügeleb viszket az orra hegye; rohi tärkab, taimed torkavad ninaotsad mullast välja piltl sarjad a fű, a növények kidugják fejüket a földből; ta on nii tähtsust täis, et ei näe oma ninaotsagi piltl olyan nagyra van, hogy nem lát tovább az orránál; kuidas sa küll oma ninaotsast kaugemale ei näe piltl hogy hogy nem látsz tovább az orrod hegyénél; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál

nooruslik <n'oorusl'ik n'oorusliku n'oorusl'ikku n'oorusl'ikku, n'ooruslik/e_&_n'oorusl'ikku[de n'oorusl'ikk/e_&_n'oorusl'ikku[sid 25 adj> fiatalos, ifjú ♦ nooruslik hääl fiatalos hang; nooruslik nägu fiatalos arc; nooruslik figuur fiatalos alak; nooruslik pilk fiatalos tekintet; nooruslik uljus fiatalos merészség; nooruslik vanaema fiatalos nagymama; noor ta enam pole, aga nooruslik küll már nem fiatal, de fiatalos; on oma aastate kohta nooruslik korához képest fiatalos

nuiama <n'uia[ma nuia[ta n'uia[b nuia[tud 29 v>
1. (nuiaga taguma) ver; (tampima) ver, üt; (pinnasesse taguma, rammima) lever; (kinni, tihedaks) döngöl ♦ pesu pesunuiaga nuiama mángorolja a mosott ruhát; nuiasime vaiad maasse a földbe vertük a cölöpöket; kapsaid hapnema pannes tuleb neid tünnis nuiata savanyításkor a káposztát ledöngölik a hordóban
2. (nuruma, manguma) koldul, kérlel, könyörög, kunyerál ♦ lapsed nuiavad emalt kinnomineku luba a gyerekek kérlelik anyjukat, hogy engedje őket moziba; küll nuias, et võetagu teda kaasa úgy könyörgött, hogy vigyék magukkal; vanamees nuiab viinaraha az öreg pénzt kunyerál a pálinkára; nuias endale suurema palga välja magasabb fizetést kunyerált ki magának

nunnu <nunnu nunnu nunnu[t -, nunnu[de nunnu[sid 16 s, adj> lastek
1. s (nuku kohta) baba; (lapse, tita kohta) baba; (vaikne, vempudeta inimene) csendes ember ♦ laps mängib oma nunnudega a gyerek a babáival játszik; suur poiss, ega sa enam nunnu ole! nagy fiú vagy már, nem kisbaba!
2. adj (armsake) aranyos ♦ kassipojad on nii nunnud a kismacskák olyan aranyosak; küll on nunnu kampsun ez igazán aranyos pulóver

nuputama <nuputa[ma nuputa[da nuputa[b nuputa[tud 27 v> (millegi kallal juurdlema) gondolkodik, töpreng, töri a fejét; (välja mõtlema) kitalál ♦ mille kallal sa nuputad? min töröd a fejed?; selle mustri on kuduja ise [välja] nuputanud ezt a mintát a kötő maga gondolta ki; küll me midagi välja nuputame majd kitalálunk valamit; kas te midagi targemat ei osanud välja nuputada? valami okosabbat nem tudtatok kitalálni?

nurjatu <nurjatu nurjatu nurjatu[t -, nurjatu[te nurjatu[id 01 adj, s>
1. adj (alatu, häbitu, jultunud) alávaló, utolsó, rongy, nyomorult, komisz, gaz, galád, elvetemült, cudar ♦ nurjatu laim alávaló rágalom; nurjatu tegu gaztett; langes nurjatu pettuse ohvriks alávaló csalás áldozata lett; oh te nurjatud jõmpsikad, või poriste jalgadega tuppa! ej ti kis bitang kölykök, sáros lábbal a szobában!
2. s (nurjatu, alatu inimene) galád, bitang, elvetemült; (lapse kohta) komisz ♦ ühe nurjatu pärast peavad teised kannatama egy galád ember miatta kell a többieknek szenvedni; küll ma sellele nurjatule alles näitan! na, majd megmutatom én annak a komisz kölyöknek!

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

näitaja <n'äitaja n'äitaja n'äitaja[t -, n'äitaja[te n'äitaja[id 01 s>
1. (see, kes v mis näitab, näidik) jellemző, mutató; (osuti) mutató ♦ minutinäitaja percmutató; suunanäitaja irányjelző, iránymutató; küll leidub näpuga näitajaid lesznek ujjal mutogatók
2. (näitarv, parameeter) mutató, paraméter ♦ kiirusenäitaja sebességmérő; majanduslikud näitajad gazdasági mutatók

näitama <n'äita[ma näida[ta n'äita[b näida[tud 29 v>
1. mutat, vetít, rámutat, pergetett, perget, példáz, mutogat, vall, megmutat, kimutat, jelez, feltüntet, érzékeltet; (kontrollimiseks esitama, ette näitama) bemutat ♦ näitab sõbrale fotosid fényképeket mutat a barátjának; näitab oma oste megmutatja amit vásárolt; näita ennast! mutasd magad!; näitasin kontrolörile sõidukaarti megmutattam az ellenőrnek a bérletem; giid näitab turistidele linna az idegenvezető megmutatja a várost a turistáknak; telerist näidati filmi filmet mutattak a televízióban; näita, kuidas seda sõlme tehakse mutasd meg, hogy kell ezt a csomót kötni; nagu kogemused näitavad, ei saa teda usaldada a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem lehet benne megbízni; näitas mulle trääsa fügét mutatott; kellegi peale näpuga näitama ujjal mut(og)at vkire; hambaid näitama kimutatja a foga fehér(j)ét; küüsi näitama mutogatja/megmutatja (az) oroszlánkörmeit
2. (asukohta, suunda osutama) mutat ♦ näitas käega kagu suunas v kagusse délkelet felé mutatott a kezével; näita kaardilt Gröönimaad mutasd mega térképen Grönlandot; läksin näidatud suunas a mutatott irányba mentem
3. (näitu näitama) mutat ♦ kell näitab aega az óra mutatja az időt; kellaosutid näitasid südaööd az óramutatók éjfélt mutattak; mis v kui palju sinu kell näitab? mennyit mutat az órád?; kui palju elektriarvesti näitab? mennyit mutat a villanyóra?
4. (välja paista laskma, ilmutama) mutat ♦ näita, mis sa suudad v võid mutasd, mit tudsz/mire vagy képes; näitas ennast heast küljest jó oldaláról mutatta magát; (oma) häid külgi näitama a jó oldalát mutatja; talle meeldib teistele oma jõudu näidata szereti fitogtatni az erejét mások előtt
5. ([dokumendis] fikseerima) feltüntet ♦ igal toimikul näidatakse selle alustamise ja lõpetamise aeg minden dosszién feltüntetik megnyitásának és lezárásának idejét; tehtud oli vähem kui aruannetes näidatud kevesebbet végeztek, mint a jelentésben feltüntettek
6. kõnek ([ähvardades] õpetust andma) mutat ♦ [küll] ma sulle näitan majd én megmutatom neked

nüüd <n'üüd adv>
1. (tähistab käes olevat ajahetke) ezúttal, mostan, most, mármost, jelenleg ♦ enne ja nüüd a múlt és a jelen; just nüüd on õige aeg most van az ideje; siis oli nii, aga nüüd on hoopis teisiti akkor így volt, most másképpen van; nüüd sa alles tuled! csak most jössz!; eile käis [siin] ja nüüd jälle tegnap volt itt, és már megint itt van; nüüd viimasel ajal ma pole seal käinud mostanában nem jártam ott; meil on nüüd rasked ajad nehéz idők járnak most felénk; nüüd on kõik selge most már minden világos; nüüd pole enam midagi parata már nincs mit tenni; mine nüüd, sind oodatakse mostmár menj, várnak rád; nüüd või iial most vagy soha
2. (väljendab modaalseid suhteid) azért, most, csak ♦ ära nüüd sellepärast meelt heida azért még ne keseredj el; mis sa nüüd nutad! most meg miért sírsz?; võta nüüd võta, kui pakutakse! vedd csak el, ha kínálják/adják!; sina nüüd ka midagi tead! tudsz is te valamit; tema nüüd küll süüdi ei ole ő aztán nem vétkes; mine nüüd most már menj; mis aastal see nüüd oligi? melyik évben is volt?; jäta nüüd! hagyd már!; no ütle nüüd! na, mond már!

oh <'oh interj>
1. (rõõmu, imestuse, üllatuse, soovi, kaastunde väljendamisel) hej, juj, jaj, ó, oh; (etteheite, kirumise puhul) ej!; (pahameele puhul) ó ♦ oh kui ilus ilm! jaj de szép!; oh tuleks juba kevad! ó bár jönne már a tavasz!; oh saaks ta terveks! ó, bárcsak meggyógyulna!; oh sa vaesekene, mis juhtus? ó te szegény, mi történt?; oh kui halvasti see välja kukkus! ej, de rosszul sült el a dolog!; oh kurat küll! kõnek ó az ördögbe!, a hét szentségit/szentségét!
2. (viisaka tõrjumise väljendamisel) ó ♦ oh, mis te nüüd! ó, szóra sem érdemes!; oh ei, tuppa ma küll ei tule! ó nem, nem jövök be!
3. (nõustumise, kinnituse väljendamisel) hát, ó, oh ♦ oh muidugi hát hogyne; oh ärge mind oodake oh, ne várjatok rám; oh olgu pealegi hát legyen; oh jaa, olen kuulnud ó igen, hallottam róla

ohkama <'ohka[ma oha[ta 'ohka[b oha[tud 29 v>
1. felsóhajt, sóhajt ♦ raskelt ohkama nehezet sóhajt; murelikult ohkama aggódva felsóhajt; ohkas kergendatult megkönnyebbülve felsóhajt; haige ajas end ohates püsti a beteg sóhajtozva felállt; tasa ohates loksuvad lained randa piltl a hullámok csendesen sóhajtozva nyaldossák a partot
2. (kurtma, hädaldama) sopánkodik, panaszkodik ♦ „Mis küll nüüd saab!“ ohkas ema „Mi lesz most!“ sopánkodott anyám; ohati halbade ilmade pärast panaszkodtak a rossz idő miatt; vanaisa ohkas oma halba tervist a nagyapa rossz egészségi állapotáról panaszkodott

ohkima <'ohki[ma 'ohki[da ohi[b ohi[tud 28 v>
1. (korduvalt ohkama) fohászkodik, sóhajtozik, jajveszékel, jajgat, jajdul ♦ haige ohib asemel a beteg az ágyban jajgat; ohkides ja ähkides roniti kuuendale korrusele nyögve, lihegve másztak fel a hatodik emeletre; akna taga ohib sügistuul az őszi szél jajveszékel az ablak mögött
2. (kurtma, hädaldama) panaszkodik, sopánkodik ♦ taat ohib seljavalu apó hátfájásra panaszkodik; ohib oma kurba saatust elpanaszolja szomorú sorsát; ära ohi midagi, küll me toime tuleme ne sopánkodj, megleszünk valahogy

omasoodu <+s'oodu adv>
1. (oma rada) a maga módján, a maga rendjén, rendre ♦ sündmused arenesid omasoodu az események a maguk módján fejlődtek; aeg kulub omasoodu az idő megy tovább; vanadus läheneb omasoodu az öregség rendre eljön; oota, küll kõik tuleb omasoodu várj, majd megy minden a maga rendjén
2. (omakorda) rendre, sorjában; (omalt poolt lisaks) továbbá, a maga részéről ♦ räägib omasoodu vastu rendre visszafelesel; tuju oli kehv ja peavalu piinas omasoodu a kedve rossz volt, és a fejfájás is kínozta
3. (omaette) maga, egyedől; (isekeskis) egymás között ♦ tahaks natuke omasoodu olla szeretnék egy kicsit egyedül lenni; istuvad omasoodu külön ülnek

orjus <'orjus 'orjuse 'orjus[t 'orjus[se, 'orjus[te 'orjus/i_&_'orjuse[id 11_&_09 s>
1. (orja seisund) rabiga, szolgaság, rabszolgaság, rabság; (iseseisvusetus) függőség; (orjapidamine) rabszolgaság ♦ teoorjus robot, úrdolga; orjuse kaotamine a rabszolgaság eltörlése; orjuses hoidma rabságban tart; {kelle} orjuses olema rabságban van; orjusesse sattuma v langema rabságba esik/kerül; {keda} orjusesse heitma leigáz
2. piltl (raske töökohustus) teher; (kohustus, vaev) kötelezettség, teher ♦ kooliorjus iskolakötelezettség; tööorjus munkakötelezettség; mina niisugust orjust küll enda peale ei võta én már nem veszek a nyakamba ilyen terhet

paistma <p'aist[ma p'aist[a paista[b paiste[tud, p'aist[is p'aist[ke 34 v>
1. (valgust, soojust kiirgama) süt
2. (näha, nähtav olema) tűnik; (kaugelt) (el)látszik ♦ siit paistab kaugele innen messzire el lehet látni; kas õpetajat ei paista? nem láttátok a tanárt?
3. kõnek (selguma, teatavaks saama, loota olema) látszik
4. (näima) tűnik, rémlik ♦ see paistab õige olevat ez helyesnek látszik; miski küll paistab, aga ma ei näe täpselt csak rémlik valami, de nem látom tisztán; mulle paistab, et sul on õigus nekem úgy tűnik, hogy igazad van

põdema <põde[ma põde[da p'õe[b p'õe[tud 28 v> betegeskedik, szenved ♦ külmetushaigusi põdema megfázástól szenved; ta põeb vähki rákja van; olen kaks nädalat juba põdenud két hete betegeskedem; taim põdes pikalt a növény sokáig szenvedett; ära põe, küll leiad uue pruudi! piltl ne aggódj, találsz majd új menyasszonyt!

põrutama <põruta[ma põruta[da põruta[b põruta[tud 27 v>
1. (põruma panema, põrumist esile kutsuma) döccen ♦ küll vanker põrutab nagyot döccen a szekér
2. (tugevasti lööma, virutama) üt, csap; (jalaga) dobbant; (mida hooga kuskile lööma v paiskama) (be)csap, bevág ♦ mees põrutas vihaselt rusikaga lauale v vastu lauda a férfi dühösen az asztalra ütött az öklével; jalaga v jalga vastu maad põrutama lábával dobbant; põrutas ukse paukudes v pauguga kinni bevágta az ajtót
3. (kehavigastusena) ráz ♦ ta sai autoõnnetuses põrutada autóbalesetben agyrázkódást szenvedett; põrutasin oma pea kukkudes ära csak beütöttem a fejem esés közben
4. piltl (rabama, jahmatama panema v üllatama, vapustama, [tugevasti] puudutama) meghökkent ♦ põrutav uudis meghökkentő hír
5. kõnek (laskma, tulistama) lő ♦ põrutas põgenikule kuuli jalga eltalálta a golyóval a szökevény lábát
6. kõnek (kihutama, kuhugi kiiresti minema) siet, rohan, vágódik ♦ kuhu sa nüüd põrutad? most hova rohansz?; istus autosse ja põrutas vastu tugiseina beült a kocsijába és nekihajtott egy támfalnak

rahulolematus <+olematus olematuse olematus[t olematus[se, olematus[te olematus/i_&_olematuse[id 11_&_09? s> elégedetlenség, nemtetszés, méltatlankodás ♦ ta ei varjanud oma rahulolematust minu suhtes nem titkolta irányomban az elégedetlenségét; rahulolematuseks pole sul küll mingit põhjust nincs semmi ok az elégedetlenségre; hääles oli tunda kerget rahulolematust a hangjában enyhe nemtetszést lehetett érezni

räbal <räbal räbala räbala[t -, räbala[te räbala[id 02 s, adj> (näru, kalts) rongy, cafat, foszlány ♦ räbalaiks kandma {mida} rongyossá visel vmit; räbalaiks kuluma elrongyolódik; räbalais ringi käima rongyokban jár; koer rebis püksid räbalateks a kutya a nadrágot cafatokra tépte; küll kulutab räbalate peale palju! de sokat költ rongyra!

saama <s'aa[ma s'aa[da s'aa[b saa[vad s'aa[dud, s'a[i saa[ge s'aa[dakse 37 v>
1. (väljendab objekti siirdumist kellegi omandusse, kasutusse) (meg)kap ♦ sai kirja levelet kapott; laps saab rinda a gyerek szopik; emalt on ta saanud tumedad juuksed a gyerek az anyja sötét haját örökölte; sai koosolekul esimesena sõna az értekezleten elsőnek kapta meg a szót; sai kirjandi eest viie az esszére ötöst kapott; sain esmaabi elsősegélyt kaptam; kust võiks selle kohta infot saada? hol lehet erről információt kapni?; kui aega saan, räägin pikemalt ha lesz időm, bővebben beszélek; maja on odavalt saada a házat olcsón lehet megkapni; seda raamatut ei ole enam ühes[t]ki poes[t] saada ez a könyv egyik boltban se kapható; sain nohu náthás lettem; olen külma saanud megfáztam; terve öö ei saanud ta und egész éjjel nem tudott aludni; sain temalt kuulda, et kõik on hästi läinud hallottam tőle, hogy minden jól sikerült; saime hulga aega oodata, enne kui teised tulid sokat kellett várnunk, mielőtt jöttek a többiek; linn sai sõja ajal kõvasti kannatada a város a háború alatt sokat szenvedett; vanaisa sai sõjas jalast haavata a nagyapa a háborúban megsebesült a lábán; kedagi/midagi kaelast ära saama, kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. (hankima, muretsema) szerez ♦ kust saaks abilisi? honnan szerezhetnék/szerezzek segédeket?; nad said teise lapse nekik a második gyerekük született; jahimehed olid saanud kaks metssiga a vadászok két vaddisznót lőttek; meie võistkond sai esikoha a csapatunk első helyezést nyert
3. (väljendab tegevust, millega õnnestub objekt panna, suunata, viia mingisse kohta, olukorda, seisundisse) tud, képes, sikerül ♦ vaevaga sain ülikooli lõpetatud alig tudtam befejezni az egyetemet; ma ei saanud toitu suust alla nem tudtam lenyelni az ételt; sain talle aru pähe panna sikerült észhez térítenem; sügiseks saame majale katuse peale őszre meglesz a ház teteje; selle asja saame joonde ezt a dolgot rendbehozzuk; ei saanud pilli häälde a hangszert nem sikerült felhangolnia; haigus sai mehe pikali a betegség a férfit ágyba döntötte; poiss ei saanud mootorratast käima a fiúnak nem sikerült a motorkerékpárt beindítania; tanu alla saama bekötik a fejét; küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; peavõitu saama megüti a főnyereményt; ta sai tünga! ezt jól megszívta!; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
4. (muutuma) lesz, válik ♦ ta sai kurjaks dühös lett; märkamatult on lapsed suureks saanud a gyerekek észrevétlenül felnőttek; vihm tuleb, saate märjaks! jön az eső, megáztok!; tahaksin temaga tuttavaks saada szeretnék vele megismerkedni; poiss sai viis aastat vanaks v viieseks a fiú öt éves lett; kelleks sa tahad saada? mi akarsz lenni?; sain temaga sõbraks összebarátkoztam vele; Mari saab varsti emaks Mari nemsokára anya lesz; sa võid teiste naerualuseks saada mások előtt nevetségessé válhatsz
5. ([välja] tulema) lesz ♦ temast oleks võinud kunstnik saada művész lehetett volna; neist palkidest saab saun ezekből a gerendákból szauna lesz; talvest sai kevad a tél tavaszra fordult; mis siis minust saab? mi lesz belőlem?; remont sai korralik felújítás jól sikerült; kevadel saab meie abiellumisest juba neli aastat tavasszal már négy éve leszünk házasok; kell hakkab kaks saama nemsokára két óra lesz
6. (suutma, võima) tud, képes lesz ♦ ma ei saanud öösel magada nem tudtam éjjel aludni; ära aita, ma saan isegi ne segíts, én is meg tudom csinálni; ta ei saanud tulla nem tudott eljönni; ööbis, kus sai ott éjszakázott, ahol tudott; nii ei saa enam edasi elada így nem lehet tovább élni; ma ei saa sinu eest alla kirjutada nem írhatom alá helyetted
7. (jõudma, pääsema kohta v kohast, teat asendisse, seisundisse, tegevusse vms) ♦ saa siis ilusasti koju! menj szépen haza!; kuidas sa nii äkki siia said? hogy kerültél ilyen hirtelen ide?; ma pole ammu kodukanti saanud régóta nem voltam a szülőhelyemen; isa sai just äsja seitsekümmend täis az apa épp betöltötte a hetvenet; kõigest saab lõpuks himu täis az embernek a végén mindenből elege lesz; buss sai lõpuks liikuma a busz végül el tudott indulni; tehke silmapilk, et minema saate! azonnal tűnjetek el innen!; sain kartulid kooritud meghámoztam a krumplit
8. kõnek (sisult 1. isikut esindavates passiivilausetes) ♦ kõik saab tehtud minden meglesz; suvel sai palju reisitud a nyáron sokat utaztunk; külas sai kõvasti söödud a vendégségben sokat ettünk
9. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, möönmist) ♦ saagu mis saab, mina lähen lesz ami lesz, én elmegyek; ta pole targemaks saanud ega saa saamagi nem lett okosabb és nem is lesz
■LS: saamis+ ♦ saamislugu vmi keletkezésének a története, eredet

selguma <s'elgu[ma s'elgu[da s'elgu[b s'elgu[tud 27 v> (ilmsiks tulema) kiderül, kitűnik; (osutuma) bebizonyosodik ♦ küll see selgub majd kiderül

siristama <sirista[ma sirista[da sirista[b sirista[tud 27 v>
1. (putukate, lindude kohta: sirinat tekitades häälitsema) ciripel, csiripel, csicsereg ♦ pääsukesed siristavad päikesepaistes a napsütésben fecskék csicseregnek
2. piltl (kiiresti ja rõõmsalt rääkima, laulma vms) csipog, csicsereg ♦ küll tüdruk suudavad palju siristada sokat tudnak csicseregni ezek a kislányok
3. kõnek (kusema) levizel

sisse minema
1. (sisenema) belemegy, bemegy; (sisse mahtuma) belefér ♦ lähme tagauksest sisse menjünk be a hátsó ajtón
2. piltl (ebahariliku käitumise kohta) üt vkibe ♦ mis sulle küll täna sisse on läinud? mi ütött ma beléd?; kellelegi/kellessegi on kurat sisse läinud az ördög bújt vkibe

sodi <sodi sodi sodi -, sodi[de sodi[sid 17 s>
1. (saast) kosz; (rämps, praht) szenny, szemét ♦ põrand on sodi täis a padló koszos; mis sodi su taskutes küll on! milyen piszkosak a zsebeid!; ei taha igasugust sodi lugeda nem akarok mindenféle szemetet olvasni
2. (püdel mass, löga, lödi) latyak, locs-pocs
3. (ainsuse nominatiivis ja translatiivis adverbilaadselt: puru[ks], katki, löma[ks]) ♦ kartulid keesid sodiks a krumpli teljesen szétfőtt; sa sõitsid mu auto sodiks ízzé-porrá törted a kocsimat

tegelane <tegelane tegelase tegelas[t tegelas[se, tegelas[te tegelas/i 12 s>
1. (mingil alal [aktiivselt] tegutsev isik) személy, személyiség, szereplő ♦ avaliku elu tegelane, avalik tegelane közéleti szereplő, közszereplő; ametiühingutegelane szakszervezeti személyiség; kirikutegelane egyházi személy; kultuuritegelane kulturális személyiség; ühiskonnategelane közéleti szereplő
2. (tegelaskuju) szereplő ♦ koomiksitegelane képregényfigura; lemmiktegelane kedvenc karakter/szereplő; minategelane első személyű narrátor/elbeszélő; peategelane főszereplő; taustategelane háttérszereplő
3. kõnek (kuju, tüüp, sell, asjamees) alak, figura ♦ küll on tegelane! micsoda figura!

vits <v'its vitsa v'itsa v'itsa, v'its[te_&_v'itsa[de v'itsa[sid_&_v'its/u 23_&_22? s>
1. (peen painduv oks) gally, virgács, vessző ♦ küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; nagu vits vette kaduma köddé válik
2. (võru millegi kinni hoidmiseks) ♦ rattavits kerékabroncs; raudvits pánt, pántvas; tünnivits abroncs
■LS: vits+ ♦ vitskorv vesszőkosár; vitsmõrd kal varsa
vitsa+ ♦ vitsakimp vesszőnyaláb; vitsaraag vessző