[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

alamõõduline <+mõõduline mõõdulise mõõdulis[t mõõdulis[se, mõõdulis[te mõõdulis/i 12 adj> méreten aluli ♦ alamõõduline kala méreten aluli hal

beluuga <beluuga beluuga beluuga[t -, beluuga[de beluuga[sid 16 s> zool (kala Huso huso) viza
■LS: beluuga+ ♦ beluugamari fekete kaviár, belugakaviár

forell <for'ell forelli for'elli for'elli, for'elli[de for'elli[sid_&_for'ell/e 22 s> (kala) pisztráng ♦ meriforell zool (Salmo trutta) sebes pisztráng; vikerforell zool (Salmo irideus) szivárványos pisztráng
■LS: forelli+ ♦ forellimajand pisztráng farm, pisztrángtelep; forellitiik pisztrángos tó; forelliuhhaa pisztrángleves

gupi <gupi gupi gupi[t -, gupi[de gupi[sid 16 s> zool (kala Poecilia reticulata) guppy, guppi

hakkama <h'akka[ma haka[ta h'akka[b haka[tud 29 v>
1. (ka impersonaalselt) (alustama) belekezd, szegődik, megy, lesz, lát, kezd, kel, felcsapható, felcsap, eredendő, ered, elmegy ♦ hakkas laulma énekelni kezdett; hakkab kahutama fagyni kezd; hakkab valgeks minema virrad, világosodik; on aeg tööle hakata ideje munkához látni; ma hakkan nüüd minema indulok; hakkas vihma sadama esni kezdett; kõik hakkab sellest, et ... minden ott kezdődik, hogy...; koosolek hakkab kell kolm az értekezlet háromkor kezdődik; tal hakkas halb rosszul lett; pea hakkas valutama elkezdett fájni a feje; meil hakkas häbi szégyelltük magunkat; mul hakkas hirm félni kezdtem; haigel hakkab parem a beteg jobban lett; vend hakkab autojuhiks a bátyám / az öcsém gépkocsivezető lesz
2. (mõjuma) ♦ hea sõna tema peale ei hakka nem fog rajta a jó szó; hele valgus hakkab silmadele az erős fény bántja a szemem; külm hakkas sõrmedesse megcsípte a hideg az ujjaimat; suits hakkas ninna megcsapott a füst; vein hakkas pähe a bor a fejembe szállt
3. (teistele kanduma) átragad, megfertőz ♦ ema ärevus hakkas lastessegi az anya idegessége átragadt a gyerekekre is; tema elurõõm hakkas minussegi megfertőzött életörömével
4. (kinni võtma v haarama) belekap, odakap, bekap ♦ koer hakkas hammastega püksisäärde a kutya belekapott a nadrág szárába; leek hakkas kuiva puusse a láng belekapott a száraz fába; kala hakkas õnge a hal bekapta a csalit; puder on põhja hakanud odakapott a kása
5. kõnek (sobima) jól áll ♦ roosa värv hakkab sulle jól áll neked a rózsaszín; see soeng mulle ei hakka nem áll jól nekem ez a frizura

halb <h'alb halva h'alba h'alba, h'alba[de h'alba[sid_&_h'alb/u 22 adj, s>
1. adj rossz ♦ halb ilm rossz időjárás, rossz idő, csúnya idő; halvad ilmastikuolud kedvezőtlen időjárási viszonyok; halb käitumine rossz viselkedés; halb lõhn rossz szag; halb õhk rossz levegő; halb enesetunne rossz közérzet; halb nägemine gyenge látás; halb kuulsus rossz híre van vkinek; halb enne baljós(latú) jel; halb tegu gonosz tett; halb tuju rosszkedv; halb seltskond rossz társaság; halb eelaimus rossz sejtelem, rossz előérzet; halb kvaliteet rossz minőség; halb lahendus rossz megoldás; halb mõju rossz hatás; halb iseloom rossz természet; halvad kalduvused vkinek rossz hajlamai vannak; halb harjumus rossz szokás; halvad teated rossz hírek; halvad tingimused rossz viszonyok; halb suhe rossz kapcsolat; halb rüht rossz testtartás; halb näitleja rossz színész; halvad sõbrad rossz barátok; halb viljasaak rossz gabonatermés; halb õpilane rossz tanuló; halb töö rossz munka; halb õnn balszerencse; halvemal juhul rosszabb esetben; mul on halb rosszul vagyok; tal on halb maitse rossz ízlése van; õlil on halb maitse rossz íze van az olajnak; ta näeb halb välja rosszul néz ki; see mõte ei ole halb nem rossz ötlet; minuga tehti halba nalja csúnyán megvicceltek; lood on väga halvad rosszul áll a dolog; kala on halvaks läinud megromlott a hal; halval ajal rosszkor, rossz időben; halvaks panema rossz néven vesz; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül
2. s rossz ♦ ta ei soovi sulle halba nem kíván rosszat neked; ta kavatses halba rossz szándéka volt

harjus <harjus harjuse harjus[t -, harjus[te harjuse[id 09 s> (kala) pénzes pér ♦ euroopa harjus zool (Thymallus thymallus) pénzes pér

hiigelsuur <+s'uur suure s'uur[t s'uur[de, suur[te s'uur[i 13 adj>, ka hiiglasuur, hiigla suur óriási ♦ hiigelsuur maa-ala óriási földterület; hiiglasuur v hiigla suur kala óriási hal

hink <h'ink hingu h'inku h'inku, h'inku[de h'inku[sid_&_h'ink/e 22 s> zool (kala Cobitis) Cobitis ♦ harilik hink zool (Cobitis taenia) vágó csík

hõbedane <hõbedane hõbedase hõbedas[t hõbedas[se, hõbedas[te hõbedas/i 12 adj> ezüst, ezüstös, ezüstszínű; (hõbedasarnane, kõlav, puhas) ezüstös ♦ hõbedane portsigar ezüst cigarettatárca; hõbedane helk ezüstös csillogás; hõbedane hääl ezüstös hang; hõbedased juuksed ezüstös haj; hõbedane kuuvalgus ezüstös holdfény; hõbedane naer ezüstösen csengő kacagás; kala hõbedased soomused a hal ezüstös pikkelyei

jahutama <jahuta[ma jahuta[da jahuta[b jahuta[tud 27 v> hűt, lehűt, behűt, hűsít, fagyaszt ♦ piima jahutama tejet hűt; tuul jahutab palavust a szél lehűti a levegőt, a szél enyhíti a forróságot; käisin end õues veidi jahutamas kimentem egy kicsit lehűteni magam; viha jahutama lehűti haragját; kirge jahutama lehűti szenvedélyét; {kelle} meelt jahutama lehűti vki kedélyét; jahutatud kala lehűtött hal; jahutav kompress hűsítő pakolás

jõgi <jõgi j'õe jõge j'õkke, jõge[de jõge[sid 21 s> folyó ♦ kitsas jõgi keskeny folyó; lai jõgi széles folyó; madal jõgi sekély folyó; sügav jõgi mély folyó; veerikas jõgi bővízű folyó; vaikne jõgi csendes folyó; kiirevooluline jõgi gyors sodrású folyó; kärestikuline jõgi zúgókkal teli folyó; kalarikas jõgi halban bő folyó; laevatatav jõgi hajózható folyó; harujõgi elágazás, folyóelágazás; hiiglajõgi folyó óriás; inimjõgi piltl emberáradat; laavajõgi lávafolyam; lisajõgi mellékfolyó; mäestikujõgi hegyi folyó; parvetusjõgi tutajozható folyó; tasandikujõgi geogr síksági folyó; jõe algus a folyó forrása; jõe alamjooks a folyó alsó folyás; jõe keskjooks a folyó középső szakasza; jõe ülemjooks a folyó eredete, a folyó felső szakasza; jõe parem kallas a folyó jobb partja; jõe vasak kallas a folyó bal partja; jõe ääres a folyó mentén/mentében; jõe äärde minema a folyóhoz megy, a folyópartra megy; jõest üle minema, jõge ületama átkel a folyón; jõest kala püüdma halat fog a folyóból; jões suplema a folyóban fürdik; üle jõe ujuma átúszik a folyón; jõge tõkestama gátat emel; jõele silda ehitama hidat épít a folyón; jõele tammi ehitama gátat épít a folyóra; jõge paisutama felduzzasztja a folyót; jõgi voolab a folyó folyik; jõgi voolab järve a folyó a tóba ömlik; jõgi jookseb folyik a folyó; jõgi lookleb kanyarog a folyó; jõgi vahutab tajtékzik a folyó; jõgi kobrutab tajtékzik a folyó; jõgi kohiseb zúg a folyó; jõgi suubub merre a folyó a tengerbe folyik, a folyó a tengerbe ömlik; see jõgi algab soodest ez a folyó a mocsaraknál ered; jõgi tõusis üle kallaste kiöntött a folyó, a folyó kilépett a medréből; jõgi on kinni külmunud befagyott a folyó; jõgi vabanes jääst zajlik a jég a follyón; jõgi kuivas ära a folyó kiszáradt; jõgi ujutas luha üle a folyó elöntötte az árteret; üle jõe v jõest üle viib sild a folyón át híd vezet; jõgi on madalaks jäänud leapadt a folyó; käisime jões suplemas voltunk a folyónál fürödni; jõelt tõuseb udu köd száll a folyó felől; jõelt tuleb niiskust nedves levegő száll a folyó felől
■LS: jõe+ ♦ jõehaud hullámsír; jõekala folyami hal; jõekallas folyópart; jõekruus folyami kavics; jõekäänak, jõekäänd folyókanyar; jõelaev folyami hajó; jõelaevandus folyami hajózás; jõelaevastik folyami flotta; jõeluht folyami ártér; jõelähe eredet; jõemadalik sekély folyószakasz; jõemuda folyami iszap; jõeorg folyóvölgy; jõepõhi folyófenék; jõepüük folyami halászat; jõesaar folyami sziget; jõesadam folyami kikötő; jõesild folyami híd; jõesuu[e] geogr eredet, forrásterület; jõesäng folyómeder; jõetramm folyami utasszállító; jõetransport folyami szállítás; jõevaksal személyhajó-állomás; jõevedu folyami szállítás; jõevesi folyami víz; jõevool a folyó árja

jõnksutama <jõnksuta[ma jõnksuta[da jõnksuta[b jõnksuta[tud 27 v> rándít, rángat, húzogat ♦ kala jõnksutab õngekorki a hal rángatja az úszót; mis sa jõnksutad, tõmba rahulikult! miért rángatod, húzd nyugodtan; ära jõnksuta ust ne rángasd az ajtót

kahv <k'ahv kahva k'ahva k'ahva, k'ahva[de k'ahva[sid_&_k'ahv/u 22 s> (kala- v vähipüügiriist) szák, merítőszák

kala <kala kala kala -, kala[de kala[sid_&_kal/u 17 s> hal ♦ kalad zool (Pisces) halak; alamõõduline kala méretenaluli hal; püügimõõduline kala kifogható méretű hal; luine kala szálkás hal; keedetud kala főtt hal; kuivatatud kala szárított hal; külmutatud kala fagyasztott hal; praetud kala sült hal; värske kala friss hal; akvaariumikala díszhal; eluskala élőhal; jõekala folyami hal; kuumsuitsukala melegen füstölt hal; külmsuitsukala hidegen füstölt hal; mageveekala édesvízi hal; marjakala ikrás hal; merekala tengeri hal; niisakala tejes hal; siirdekala vándorló hal; soolakala besózott hal; suitsukala füstölt hal; kala v kalu püüdma halat fog; kala v kalu suitsutama halat füstöl; vinnutatud kala besózott, szárított hal; kalal käima halászni jár; kalale minema horgászni megy; kalal olema horgászik; kalalt tulema horgaszásból jön; kala näkkab harap a hal; nagu kala kuival mint a partra vetett hal; sogases vees kalu püüdma a zavarosban halászik; tumm kui kala néma, mint a hal; ei liha ega kala se hús, se hal; vana kala öreg motoros; elab nagu kala vees (úgy) él, mint hal a vízben
■LS: kala+ ♦ kalaahi halsütő; kalafilee kok halfilé; kalahais halszag; kalajahu põll halliszt; kalakahvel halvilla; kalakaitse halvédelem; kalakast haldoboz; kalakasvandus haltenyésztő telep, halgazdaság; kalakasvatus haltenyésztés; kalakaubandus halkereskedelem; kalakauplus halbolt; kalakaupmees halkereskedő; kalakonserv halkonzerv; kalakotlet kok halfasírt; kalakudu ivadék; kalalaev halászhajó; kalaleem hallé; kalaliha halhús; kalaliim halenyv; kalaluu halszálka, szálka; kalalõhn halszag; kalamaim halivadék; kalamajand halgazdaság; kalamajandus halgazdálkodás; kalamürgi[s]tus med halmérgezés; kalalett halaspult; kalafileerimisnuga halkés; kalanahk halbőr; kalapaat halászcsónak, halászbárka, halászladik; kalapallid kok halfasírt; kalaparv halraj; kalapirukas halbatyú; kalapood halbolt; kalapulgad panírozott halrúd; kalapuljong hallé; kalapõis halhólyag; kalapüünis halfogó eszköz; kalarasv halzsír; kalaretk halászati út; kalariik halász nép; kalarood szálka; kalaroog halétel; kalasaak (hal)fogás; kalasadam halászkikötő; kalasoomus halpikkely; kalasupp halászlé, halleves; kalasült halkocsonya; kalatiik halastó; kalatrepp hallépcső; kalaturg halpiac; kalatööstus halászati ágazat; kalavaru[d] halállomány(ok); kalaõli halolaj; kalavõrk halászháló

kalakasvatus <+kasvatus kasvatuse kasvatus[t kasvatus[se, kasvatus[te kasvatus/i 11 s> haltenyészet, haltenyésztés
■LS: kala+kasvatus+ ♦ kalakasvatustiik halástó

kalamees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s> halász, halászember; (õngemees) horgász
■LS: kala+mehe+ ♦ kalamehesaapad halászcsizma; kalamehesõlm halászcsomó

kalapüük <+p'üük püügi p'üüki p'üüki, p'üüki[de p'üüki[sid_&_p'üük/e 22 s> halászat ♦ jääalune kalapüük jég alatti halászat; sportlik kalapüük sportos halászat; tööstuslik kalapüük ipari halászat; kalapüük õngega horgászat
■LS: kala+püügi+ ♦ kalapüügikeeld halászati tilalom; kalapüügilaev halászhajó; kalapüügiluba halászati engedély; kalapüügipiirkond halászati terület; kalapüügivahend halászati eszköz; kalapüügiõigus halászati jog

kallerdis <kallerdis kallerdise kallerdis[t kallerdis[se, kallerdis[te kallerdis/i 11 s> kocsonya ♦ kala kallerdises halkocsonya

kammeljas <kammeljas kammelja kammelja[t -, kammelja[te kammelja[id 02 s> (kala) rombuszhal ♦ kivikammeljas zool (Scophthalmus maximus) nagy rombuszhal

keetma <k'eet[ma k'eet[a keeda[b keede[tud, k'eet[is k'eet[ke 34 v> főz, megfőz ♦ putru keetma kasát főz; kohvi keetma kávét főz; madalal tulel keetma lassú tűzön főz; pesu keetma főzik a ruhát; seepi keetma szappant főz; pudruks keedetud kartulid péppé főtt krumpli; keedab tervele perele lõunat v lõunasööki főzi az ebédet egész családjának; keedetud kala főtt hal; pehmeks keedetud liha puhára főtt hús; kõvaks keedetud munad keményre főtt tojás; keedetud vesi főtt víz; ühtki suppi ei sööda nii kuumalt, kui seda keedetakse nem eszik olyan forrón a kását; olen vast supi kokku keetnud most itt állok megfürödve, micsoda kavarodást okoztál

koger <koger kogre k'okre k'okre, k'okre[de k'okre[sid_&_k'okr/i 24 s> (kala) kárász; zool (Carassius carassius) széles kárász ♦ hõbekoger zool (Carassius auratus) ezüstkárász; kokri püüdma kárászt fog
■LS: kogre+ ♦ kogreparv kárászraj

koha1 <koha koha koha -, koha[de koha[sid 17 s> (kala) fogas, süllő; zool (Sander lucioperca) fogassüllő

kroket2 <kroket kroketi kroketi[t -, kroketi[te krokete[id 02 s> kok (praetud liha-, kala- v köögiviljarull v -pall) krokett

kuivatama <kuivata[ma kuivata[da kuivata[b kuivata[tud 27 v>
1. (pühkides) eltöröl, megtöröl ♦ nõusid kuivatada eltörölgeti az edényeket; silmi pisaratest kuivatama megtörli a szemet
2. (kuivama pannes) szárít; (pealt, väljast) kiszárít; (ennast, seljas olevaid riideid) megszárít ♦ ravimtaimi kuivatama gyógynövényeket szárít; seep kuivatab nahka a szappan kiszárítja a bőrt; riideid kuivatama megszárítja a ruhákat; kuivatatud kala szárított hal; kuivatatud [mustad] ploomid aszalt szilva; kuivatatud puuvili szárított gyümölcs, aszalt gyümölcs
3. kõnek (kuivendama) lecsapol ♦ sood kuivatama lecsapolja a mocsarat

kuniks <kuniks adv> (kui kauaks, kui pikaks ajaks) ameddig; (niikauaks kui, seni kui) amíg ♦ kuniks meil on vett, on meil lootust mindaddig, amíg van vizünk, van némi remény is; kuniks elu! ameddig életünk tart!; püüame, kuniks kala jätkub halásszunk, amíg van hal

külmutama <külmuta[ma külmuta[da külmuta[b külmuta[tud 27 v> fagyaszt, jegel ♦ kala külmutatakse enne turule laskmist a halat forgalomba hozatal előtt jegelik; külmutatud puuvili fagyasztott gyümölcs

latikas <latikas latika latika[t -, latika[te latika[id 02 s> zool (kala Abramis brama) dévérkeszeg, keszeg

lest <l'est lesta l'esta l'esta, l'esta[de l'esta[sid_&_l'est/i 22 s>
1. (õhuke lai moodustis, kest) hüvely ♦ herne lest a borsó hüvelye; kõrvalest anat fülkagyló
2. (uju-) úszóhártya
3. (ujumis-) búvártalp
4. (kala) lepényhal; zool (kala Platichthys flesus) érdes lepényhal ♦ suitsulest füstölt lepényhal
5. zool (ämblikulaadne) atka
■LS: lesta+ (ujumisega seotud)
lesta+ (kala-)

liha <liha liha liha l'ihha, liha[de liha[sid 17 s>
1. (toiduainena, toiduna) hús ♦ rasvane liha félkövér hús; lahja liha sovány hús; toores liha nyers hús; kuivatatud liha szárított hús; haneliha libahús; kahuriliha piltl ágyútöltelék; hakkliha fasírt; kanaliha tyúkhús, csirkehús; lambaliha birkahús; loomaliha kõnek marhahús; praeliha (praetud) sült hús; sealiha sertéshús; soolaliha, soolatud liha sós hús; suitsuliha, suitsutatud liha füstölt hús; tailiha, taine liha sovány hús; vasikaliha borjúhús; lihaga supp húsos leves; liha küpsetama v praadima húst süt; liha on pehmeks keenud a hús puhára főtt; liha haudub a hús párol; ei liha ega kala se hús, se hal
2. (elus inimesel v loomal) hús ♦ minu liha ja veri az én vérem; (kellegagi) üks liha, üks veri olema egy hús, egy vér vkivel; luust ja lihast (inimene) hús és vér (ember)
3. (inimese keha, ihu) test
4. (vilja-) gyümölcshús
■LS: liha+ ♦ lihahaamer húsklopfoló; lihakarn van mészárszék, hentesüzlet; lihakaste szószos hús; lihakirves hentesbárd; lihakonserv húskonzerv; lihalõik hússzelet; lihamägi piltl, hlv hústorony; lihanuga henteskés; lihapallid húsgomboc; lihapood hentesüzlet, húsbolt; lihaportsjon húsadag; lihapuljong kok húslé; lihasupp húsleves, raguleves; lihatoit húsétel; lihatoode húskészítmény; lihaturg húspiac; lihatööstus húsipar; lihatäidis hústöltelék; lihatükk húsdarab; lihavasar húsklopfoló; lihaveis húsmarha, szarvasmarha; lihavorm, lihavormiroog kok húsos rakott

linask <linask linaski linaski[t -, linaski[te linaske[id 02 s> zool (kala Tinca tinca) compó

luine <l'uine l'uise l'uis[t -, l'uis[te l'uise[id 10 adj> (rohkete luudega, kondine, kõhn) csontos, szálkás, sovány ♦ luine kala szálkás hal; luised käed csontos kezek

luts1 <l'uts lutsu l'utsu l'utsu, l'utsu[de l'utsu[sid_&_l'uts/e 22 s> zool (kala Lota lota) menyhal

moiva <moiva moiva moiva[t -, moiva[de moiva[sid 16 s> zool (kala Mallotus villosus) csuklyás hal

naljalt <naljalt adv> (hrl eitavas lauses) (mitte niisama lihtsalt, peaaegu mitte keegi v mitte kunagi, vaevalt küll) aligha, nehézségekkel, nem egykönnyen, jókedvéből ♦ bussid on nii täis, et naljalt peale ei saa a buszok annyira tele vannak, hogy alig lehet felszállni; see on niisugune töö, mida naljalt keegi ei taha teha ez olyan munka, amit csak úgy jókedvéből senki nem csinál; kannatlik inimene naljalt ei vihastu a türelmes ember nem lesz könnyen dühös; koer naljalt jänest kätte ei saa a kutya nem kapja el a nyulat egykönnyen; tema juba naljalt järele ei anna ő már olyan könnyen nem enged; ega ta minu juttu naljalt usu aligha hiszi el amit mondok; naljalt sa siit ojast kala saad ebből a patakból aligha fogsz halat

nolk <n'olk nolgi n'olki n'olki, n'olki[de n'olki[sid_&_n'olk/e 22 s>
1. hlv (poisike, piimahabe) zöldfülű, ifjonc, siheder, taknyos ♦ ah sina, nolk, tuled mind õpetama! te taknyos, te akarsz engem tanítani!; mis esimees sihuke on, nolk alles! miféle elnök ez, hiszen még zöldfülű
2. (noor loom) fiatal állat, kölyök; (alamõõduline kala) kis hal, méreten aluli hal ♦ havinolgid méreten aluli csukák, kis csukák

nurg <n'urg nuru n'urgu n'urgu, n'urgu[de n'urgu[sid_&_n'urg/e 22 s> zool (latikasarnane kala Blicca bjoerkna) karikakeszeg

nõksatama <nõksata[ma nõksata[da nõksata[b nõksata[tud 27 v> (nõksu tegema, nõksuga liigatama) rándul, megrándul, összerándul ♦ rong nõksatas liikuma a vonat egy rándulással elindult; õngenöör nõksatas -- kala näkkab a horgászzsineg megrándult - kap a hal; süda nõksatas ehmatusest összerándult a szíve az ijedtségtől; kõik nõksatasid ootamatusest tagasi a meglepetéstől mindenki visszahőkölt/megtorpant

näkkama <n'äkka[ma näka[ta n'äkka[b näka[tud 29 v>
1. (õnge hakkama) kap ♦ hommikul näkkab [kala] hästi reggelente jó a kapás; forell ei näkka ilma vihmaussita nem akad horogra a lazac giliszta nélkül
2. kõnek (õnnestuma, vedama) szerencse ♦ mul näkkas eksamil piletiga szerencsém volt a tétellel a vizsgán; meil näkkas ilmadega szerencsénk volt az időjrással; otsin sobivat tööd, aga ei näkka kuskilt megfelelő munkát keresek, de nincs szerencsém

oga <oga oga oga -, oga[de oga[sid 17 s> (terav okas, teravik) fullánk, tövis ♦ istmikuoga anat ülőcsont; niudeoga anat csípőtövis; kibuvitsa ogad csipkebogyó tövis; kala seljauime ogad a hal hátúszóinak tüskéi; ogadega kaelarihm szöges nyakörv

ogalik <ogal'ik ogaliku ogal'ikku ogal'ikku, ogalik/e_&_ogal'ikku[de ogal'ikk/e_&_ogal'ikku[sid 25 s> (kala) pikó ♦ harilik ogalik zool (Gasterosteus aculeatus) tüskés pikó, háromtüskés pikó

oma2 <oma adv> (mitte vähem kui) nem kevesebb mint, legalább; (tublisti, tervelt) egész, -nyi ♦ linna tuleb siit oma kolmkümmend kilomeetrit a város harminc kilométernyire van innen; ta oli oma nädal aega haige egy egész hétig beteg volt; kala oli oma kolm kilo raske a hal legalább hérom kiló volt; taadil on juba oma üheksakümmend aastat turjal az öregnek már legalább kilencven év nyomja a vállát

omastama <omasta[ma omasta[da omasta[b omasta[tud 27 v>
1. (omaks tegema) elidegenít, kisajátít, eltulajdonít, elsajátít; (enda valdusse haarama) birtokba vesz; (vägivaldselt) magához ragad, elfoglal; (oma taskusse pistma) zsebre tesz ♦ maad omastama elfoglalja a földet; omastas pettusega suure rahasumma csalással nagy pénzösszegre tett szert
2. biol felvesz ♦ taim omastab mullast vett a növény felszívja a talajból a vizet; kala omastab inimorganism väga kergesti a halat az emberi szervezet könnyen megemészti

ora <ora ora ora -, ora[de ora[sid 17 s> (naasklist jämedam metallvarras) vaspálca, fémpálca; (koonilise otsaga) nyárs; (praevarras) nyárs ♦ raudora fém nyárs; ora otsas küpsetama nyárson süt; lükib kala ora otsa nyársra húzza a halat; muster on oraga põletatud a mintát fémpálcával égették; rinnus pistab v torgib nagu tulise oraga úgy fáj a szívem, mintha tüzes vassal szúrkálnák

parv <p'arv parve p'arve p'arve, p'arve[de p'arve[sid_&_p'arv/i 22 s>
1. (inim-) falka, sereg; (kala-, linnu-) raj; (looma-) falka; (inim-) csoport
2. (palkidest veesõiduk) komp ♦ päästeparv mentőtutaj
■LS: parv+ ♦ parvlaev komp, komphajó

piraaja <piraaja piraaja piraaja[t -, piraaja[de piraaja[sid 16 s> zool (kala Serrasalmus piraya) pirája

praad <pr'aad pr'ae pr'aadi pr'aadi, pr'aadi[de pr'aadi[sid_&_pr'aad/e 22 s>
1. (ahjus küpsetatud lihatükk v lind) pecsenye, sült, szték ♦ vasikapraad borjúsült
2. (supi järel pakutav liha-, kala- või muu soe roog) főétel

praadima <pr'aadi[ma pr'aadi[da pr'ae[b pr'ae[tud 28 v>
1. (rasvainega kuumutama, pruunistama) süt; (läbi) megsüt ♦ kala praadima megsüti a halat; liha praadima húst süt; omas rasvas praadima saját levében fő
2. (rasvaines küpsema, pruunistuma) sül
3. piltl (liigse päevitamise kohta) sütteti magát, sütkérezik

puhastama <puhasta[ma puhasta[da puhasta[b puhasta[tud 27 v> tisztít, megtisztít, letisztít, kitisztít, pucol ♦ püssi puhastama puskát tisztít; marju puhastama bogyót tisztít; haava puhastama kitisztítja a sebet; kingi puhastama cipőt pucol; puhastab kala [sisikonnast] halat pucol; herneid puhastama borsót tisztít

püüdma <p'üüd[ma p'üüd[a püüa[b p'üü[tud, p'üüd[is p'üüd[ke 34 v>
1. (midagi v kedagi kätte saada üritama, kätte saama) fog; (kinni) elfog ♦ liblikavõrguga liblikaid püüdma lepkehálóval lepkét fog; püüab õngega kala horgászik; kliente püüdma ügyfelekre vadászik; tuult väljal püüdma piltl dobbal nem lehet verebet fogni; püüab tuult väljalt piltl bottal üthetik a nyomát; sogases vees kalu püüdma piltl a zavarosban halászik
2. (pingutama) iparkodik, igyekszik ♦ püüab kõigest väest minden erejével igyekszik
3. (püüdlema) törekszik ♦ püüame lepingut jätkata törekszünk megállapodásnak a folytatására
4. (üritama) (meg)próbál; (proovima) próbálkozik ♦ püüab magada megpróbál aludni; püüa vähemalt! legalább próbáld meg!; püüdis endalt elu võtta próbált öngyilkos lenni

püük <p'üük püügi p'üüki p'üüki, p'üüki[de p'üüki[sid_&_p'üük/e 22 s> fogás; (ainult kala kohta) halászat ♦ järvepüük tavi halászat; merepüük tengeri halászat; mõrrapüük varsázás; noodapüük kerítőhálós halászat; pärlipüük gyöngyhalászat; traalpüük vonóhálóval történő halászat; vaalapüük bálnavadászat; võrgupüük hálóval történő halászat, hálóállítás
■LS: püügi+ ♦ püügihooaeg halászati idény; püügikeeld halászati tilalom; püügikvoot halászati kvóta; püügilitsents halászati engedély; püügipiirkond halászati terület; püügiõigus halászati engedély

rabelema <rabele[ma rabel[da rabele[b rabel[dud 31 v; rabele[ma rabele[da rabele[b rabele[tud 27 v>
1. (ägedasti ennast liigutama) kapálózik, vergődik, ficánkol, rúgkapál, izeg-mozog, fészkelődik; (lahti) kiszakítja magát, elszabadul; (tunglema, sebima) törekszik, sürög-forog ♦ rabeleb nagu kala võrgus vergődik mint hal a hálóban; mõtted rabelevad siia-sinna a gondolatok ide-oda csaponganak; laps rabeleb voodis, ei jää magama a gyerek fészkelődik az ágyban, nem tud elaludni; hobune oli ennast rakkest lahti rabelnud a ló kiszabadította magát a hámból; seisa ometi paigal, mis sa rabeled! állj egy helyben, mit izegsz-mozogsz!
2. (rüseldes rammu katsuma) összeméri erejét vkivel, birkózik ♦ poisid rabelesid pisut a fiúk birkóztak egy kicsit; pulmas läksid mehed rabelema a lakodalomban a férfiak kimentek összemérni erejüket
3. (rabama, rühmama) küszködik, vesződik, gürcöl ♦ ema rabeles meeleheitlikult, et peret toita az anya kétségbeesetten küszködött, hogy a családot etetni tudja; rabeleb nagu hull, et kuidagi ära elada őrült módra gürcől, hogy valahogy megéljen
4. (sekeldama, õiendama, askeldama) kapkod ♦ rabeleb ajapuuduses kapkod időhiány miatt; kõike tehti rabeleva rutuga mindent kapkodó sietséggel csináltak; ei maksa nii hirmsasti rabelda, tehke korralikult nem érdemes borzasztóan kapkodni, csinálják meg rendesen

rai <r'ai r'ai r'ai[d -, r'ai[de r'ai[sid 26 s> ([mere]kala) rája

rappima <r'appi[ma r'appi[da rapi[b rapi[tud 28 v>
1. (kala, lindu) tisztít ♦ kalu rappima halat tisztít
2. (kiskuma, rebima) megtép, megtépáz ♦ tormist rappis puid a vihar megtépázta a fákat

roog2 <r'oog r'oo r'oogu r'oogu, r'oogu[de r'oogu[sid_&_r'oog/e 22 s>
1. bot (kõrkja, bambuse vms tugev kõrs) nád; (roostik) nádas ♦ suhkruroog nádcukor; roost katusega suvemaja náddal fedett nyaraló
2. (rood) gerinc ♦ selgroog hátgerinc; sõi kala koos [kõige] rooga ära megette a halat gerincével együtt
■LS: roo+ ♦ rookatus nádfedél; roomatt gyékény; roopadrik, rootihnik nádas

rookima <r'ooki[ma r'ooki[da roogi[b roogi[tud 28 v>
1. (puhastama) tisztít; (kala v lindu sisikonnast) kibelez ♦ lund rookima havat eltakarít/kotor; tänavat rookima utcát söpör; roogib kalu halakat kibelez
2. kõnek (peksma, lööma) elver, megver

röstima <r'östi[ma r'östi[da rösti[b rösti[tud 28 v> kok (grillima) (meg)pirít, roston süt, pörköl ♦ pähkleid röstima mogyorót pörköl; röstib kala süte kohal halat süt a roston; leiba röstima kenyeret pirít; röstitud leivaviil pirított, pirítos; röstitud kohvioad pörkölt kávébab

rüsa <rüsa rüsa rüsa -, rüsa[de rüsa[sid 17 s> kal (võrkmõrd) varsa ♦ rüsaga kala püüdma varsával halászik

saak <s'aak saagi s'aaki s'aaki, s'aaki[de s'aaki[sid_&_s'aak/e 22 s> zsákmány, préda, martalék, hozam, hozadék; (vilja-) termés; (kala-) fogás ♦ hektarisaak a hektáronkénti hozam; jahisaak zsákmány, vadászzsákmány; kartulisaak krumplitermés; sõjasaak hadizsákmány, zsákmány; õunasaak almatermés; pangaröövlite saak a bankrablók zsákmánya; kerge saak könnyű/szabad préda; päevane kalasaak jäi kehvaks a napi fogás szegényes volt; see õunapuu ei anna veel saaki ez az almafa nem terem még gyümölcsöt; metsloomade saagiks langema vadállatok martalékává lesz
■LS: saagi+ ♦ saagikadu terméskiesés; saagikoristus aratás, betakarítás, szüretelés; saagilangus terméshozam-csökkenés

sisikond <sisik'ond sisikonna sisik'onda sisik'onda, sisik'onda[de sisik'onda[sid_&_sisik'ond/i 22 s> belek, zsiger; (loomal ka) belsőség, zsiger ♦ kala sisikond halbelsőségek; võttis pardil sisikonna välja kizsigerelte a kacsát

sobima <sobi[ma sobi[da sobi[b sobi[tud 27 v>
1. (millekski kõlbama, kohane, paras, vastuvõetav olema) megfelel, való vminek/vmire, alkalmas vmire; (sünnis olema) illik ♦ see kreem sobib kuivale näonahale ez az arckrém száraz bőrre való; ta sobib õpetajaks ő tanárnak való; see ettepanek ei sobi meile ez a javaslat nem felel meg nekünk; võti ei sobinud lukuauku a kulcs nem illik a zárba; mul ei sobi keelduda nekem nem illik nemet mondanom
2. (omavahel kooskõlas olema, klappima, kokku sobima) illik, megy, passzol; (läbi saama) kijön ♦ müts sobib salliga a sapka megy/illik a sálhoz; see kleit sobib sulle ez a ruha illik neked; me sobime naabritega kijövünk a szomszédainkkal; talle sobivad pastelsed toonid neki a pasztell színek illenek; kala juurde v kalaga sobib majoneesikaste a halhoz megy a majonéz öntet, a halhoz jó a majonéz öntet; nende iseloomud ei sobi az ő természetük nem illik egymáshoz, a jellemük nem passzol egymáshoz

soomus <soomus soomuse soomus[t -, soomus[te soomuse[id 09 s>
1. (plaatjas kattemoodustis) pikkely ♦ kattesoomus bőrpikkely; kalasoomus halhéj, halpénz; käbisoomus a fenyőtoboz pikkelye; kala soomustest puhastama a halat megtisztítja pikkelyétől
2. (kaitsekate) páncél, páncélzat ♦ soomustega kaetud lennuk páncélózott repülőgép
■LS: soomus+ bot ♦ soomuskarp[kala] pikkelyes ponty; soomussammaspool pikkelysömör
soomus+ sõj, el ♦ soomusauto páncélautó; soomuslaev páncélhajó; soomusrong páncélvonat; soomusveok páncélgépkocsi; soomusvest páncélmellény

sushi <sushi sushi sushi[t -, sushi[de sushi[sid 16 s> kok (Jaapani toit: riisirull kala vm lisandiga) szusi

sätendama <sätenda[ma sätenda[da sätenda[b sätenda[tud 27 v> ([valgust peegeldades] sädelema) ragyog, szikrázik, csillog, fénylik ♦ lumi sätendab hilise pärastlõuna päikeses a hó szikrázik a késő délutáni napon; lumivalge loss sätendab silmipimestavalt päikese käes v päikeses v päikesesäras hófehér kastély vakítóan szikrázik a napfényben; kala hõbedaselt sätendav nahk a hal ezüstösen csillogó bőre

taimen <t'aimen t'aimeni t'aimeni[t -, t'aimeni[te t'aimene[id 02 s> zool (Euraasia jõgede kala Hucho) tajmen

tarrend <tarrend tarrendi tarrendi[t -, tarrendi[te tarrende[id 02 s> kok (tarretunud liha-, kala- v köögiviljaleem, kaller[dis]) aszpik ♦ kalatarrend, kala tarrendis hal aszpikban; seakeel tarrendis aszpikos disznónyelv

tint1 <t'int tindi t'inti t'inti, t'inti[de t'inti[sid_&_t'int/e 22 s> zool (kala Osmerus) viaszlazac

tumm1 <t'umm tumma t'umma t'umma, t'umma[de t'umma[sid_&_t'umm/i 22 adj, s>
1. adj (kõnevõimetu) néma; (tummaks jäänud) elnémült ♦ sünnist saadik tumm születése óta néma; tummaks jääma elnémül, megnémül; tumm kui kala hallgat, mint a sült hal / a csuka
2. s (kõnevõimetu inimene) néma ♦ tummade kool némák iskolája
3. adj (sõnatu, hääletu, helitu, vaikne) néma, hangtalan, halk, csendes ♦ telefon on tumm a telefon süket
■LS: tumm+ ♦ tummfilm némafilm

turb <t'urb turva t'urba t'urba, t'urba[de t'urba[sid_&_t'urb/i 22 s> zool (kala, Leuciscus cephalus) fejes domolykó

tuulehaug <+h'aug haugi h'augi h'augi, h'augi[de h'augi[sid_&_h'aug/e 22 s> zool (rohekate luudega kala, tuulekala, Belone belone) csőrös csuka

tuun <t'uun tuuni t'uuni t'uuni, t'uuni[de t'uuni[sid_&_t'uun/e 22 s> zool (kala, Thunus) tonhal

tuunikala <+kala kala kala -, kala[de kala[sid_&_kal/u 17 s> (tuun) tonhal
■LS: tuuni+kala+ ♦ tuunikalasalat tonhalsaláta

ujuma <uju[ma uju[da uju[b uju[tud 27 v>
1. (inimese, kala, looma kohta) úszik ♦ rinnuli ujuma mellúszással úszik; selili ujuma háton úszik, hátúszással úszik; ujub koera kutyaúszással úszik; ujub konna békaúszással úszik; ujub liblikat pillangóúszással úszik; ujub lestadega békatalppal úszik; ujub üle jõe átússza a folyót; ujub sadat meetrit száz métert úszik; käime iga päev ujumas minden nap járunk úszni; ujub kaldale kiúszik a partra; ujub vene kirvest piltl úgy úszik, mint a nyeletlen fejsze/balta; pärivoolu ujuma úszik az árral; vastuvoolu ujuma az ár ellen úszik
2. (aeglase edasiliikumise kohta) úszik ♦ purjekad ujuvad mööda Balatoni vitorlások úsznak a Balatonon; Kuu ujub taevalaotuses a hold úszik az égbolton
3. (vee vm vedeliku pinnal/sees püsima) úszik ♦ palk ujub mööda jõge a fatörzs úszik a folyón; kartulid ujuvad rasvas a krumpli úszik a zsírban; kui tema duši all käib, siis vannituba ujub ha ő zuhanyzik, úszik a fürdőszoba
4. kõnek ([välja, nähtavale] ilmuma, esile kerkima) előkerül, felbukkan ♦ kust kohast sina välja ujusid? te honnan kerültél elő?

vana <vana vana vana -, vana[de vana[sid_&_van/u 17 adj, s>
1. adj (kaua elanud, pika eaga) öreg, vén, idős ♦ vana inimene öreg ember; vana koer öreg kutya; vanem vend bátya; vanul päevil, vanas eas idős korában; vanaks jääma megöregszik; eks/ka vana hobune tahab/sööb kaeru vén kecske is megnyalja a sót; öreg ember nem vén ember
2. adj (ammu tekkinud v olemas, kaua kestnud) régi ♦ vana linn régi város; vana käsikiri régi kézirat; vana kirik régi templom; mu vana sõber a régi barátom; vana kombe kohaselt ősi szokás szerint; vanu haavu lahti rebima/kiskuma felszaggatja/feltépi a régi sebeket
3. adj (kulunud) ócska ♦ vanad kingad ócska cipő
4. adj (kunagine, endine, mitte praegune) öreg, ó ♦ vanad keeled ókori nyelvek; vanad kreeklased az ókori görögök; Vana Maailm Óvilág; Vana Testament relig Ószövetség; vana kartul öreg krumpli; vana kala öreg motoros; vana aasta óév; kõik kulgeb vanades rööbastes minden a régi kerékvágásban halad; vanadesse rööbastesse tagasi minema (vissza) a régi kerékvágásba zökken; ikka seesama vana lugu! mindig a régi nóta!
5. adj (kellegi kohta: kauaaegne, ammuaegne, ammune) régi ♦ oleme vanad sõbrad régi barátok vagyunk
6. adj hlv (inimese kohta: igavene, kuradi[ma]) vén ♦ sa vana rebane te vén róka; sa vana nõid te vén boszorkány
7. adj (kahaneva kuufaasi kirjeldamisel) régi ♦ vana kuu a régi hold
8. s (vana inimene, ülemus) az öreg
9. s (pl) (vanemad) az öregek
■LS: vana+ ♦ vanaaeg aj ókor; vanaeit öregasszony, anyóka; vanahärra öregúr; vanajumal Úristen; vanakreeka ógörög; vanakurat ördög; vanalell nagybácsi; vanametall fémhulladék; vanamutt vénasszony, öregasszony; vanaonu nagybácsi; vanapagan ördög; vanaperemees idős gazda; vanaperenaine idős gazdasszony; vanapoiss agglegény; vanarahvas a régiek; vanaraud fémhulladék, ócskavas; vanaslaavi ószláv; vanatüdruk vénlány; vanavanaema dédanya; vanavanaisa dédapa; vanavara régiségek; vanaätt vénember

vesi <vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te vesi 15 s>
1. (tavalisim vedelik maakeral) víz ♦ puhas vesi tiszta víz; gaseeritud vesi szénsavas víz, szóda(víz); kare vesi kemény víz; pehme vesi lágy víz; allikavesi forrásvíz; heitvesi, reovesi szennyvíz; joogivesi ivóvíz; kaevuvesi kútvíz; kraanivesi csapvíz; pinnasevesi geol felszíni vizek; põhjavesi talajvíz; soojendab vett felmelegíti a vizet; vesi keeb forr a víz; veini lahjendati veega a bort vízzel hígították; see väide ei pea vett piltl ez az állítás nem áll meg; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül; nagu hane selga vesi falra hányt borsó; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdő vízzel együtt a gyereket is kiönti; sogases vees kalu püüdma a zavarosban halászik; sarnased nagu kaks tilka vett úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másikra; vee ja leiva peal elama kenyéren és vízen él; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos; vaga vesi, sügav põhi lassú víz partot mos; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; (erinevad) nagu tuli ja vesi tűz és víz; selge kui seebivesi világos, mint a vakablak; veri on paksem kui vesi (a) vér nem válik vízzé; torm veeklaasis vihar egy pohár vízben; elab nagu kala vees (úgy) él, mint hal a vízben; enne voolab veel hulk vett merre sok víz lefolyik még addig a Dunán; see on vesi minu veskile az én malmomra hajtja a vizet
2. (veekogusid v looduslikke veemasse moodustavana) víz ♦ sügav vesi mély víz; madal vesi sekély víz; mõõnavesi apály; tulvavesi árvíz; tõusuvesi dagály; vesi on vaikne kui peegel a víz tükörsima; tüdruk sulistab vees a lány vízben pancsol; kadus nagu vits vette piltl eltűnt, mint szürke szamár a ködben
3. (pl) (mingile riigile v riikide liidule kuuluva mereosa kohta) vizek ♦ neutraalveed pol semleges vizek; territoriaalveed maj felségvizek
4. (mitmesuguste eritiste jms kohta: pisar[ad]) könny(ek); (higi kohta) verejték; (sülje kohta) nyál ♦ lootevesi füsiol magzatvíz; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál; viskab v laseb vett vizel; vesi tuleb suhu összefut a nyál a szájában
5. ([muude] vedelike ja [vesi]lahuste kohta) víz ♦ kölni vesi kölni(víz); näovesi arcvíz
■LS: vee+ ♦ veealune víz alatti; veearvesti tehn vízóra; veeaur vízgőz; veeavarii csőtörés; veeboiler vízmelegítő; veefilter vízszűrő; veehoidla víztározó; veejalgratas vizibicikli; veejuga vízsugár; veejuhe tápcsatorna; veejõujaam vízerőmű; veekahjustus vízkár; veekahur vízágyú; veekaitse vízvédelem; veekartus víziszony; veekasutus vízhasználat; veekeeris örvény; veekeetja vízforraló; veekeskus fürdő; veekiht vízréteg; veekindel (vett mitte läbilaskev) vízálló, vízhatlan; veeklosett vízöblítéses vécé; veekraan vízcsap; veekulu vízfogyasztás; veelahe geogr vízválasztó; veeliiklus vízi közlekedés; veeliin mer vízvonal; veelind vízimadár; veelomp pocsolya, tócsa; veeloom víziállat; veemahuti víztartály; veemajandus vízgazdálkodás; veemootorisport motoros vízi sport; veenastik zool (Natrix tessellata) kockás sikló; veenõu vízedény; veepark élményfürdő; veepehmendi keem vízlágyító; veepelgus víziszony; veepump vízszivattyú; veepuudus vízhiány; veereostus vízszennyeződés; veeressursid vízkészletek; veerežiim geol, bot vízháztartás; veerohke bővízű, vízben gazdag; veeseis vízállás; veesilm piltl víztározó; veesoojendi vízmelegítő; veesoon (põhjavee kulgemise tee maapõues) vízér; veesport vízi sport; veesportlane vízi sportoló; veesurve víznyomás; veesuusatamine vízisí; veesõiduk vízi jármű; veetaim vízinövény; veetaimestik vízi növényzet; veetakistus (veeline takistus) vizesárok; veetarbija vízfogyasztó; veetarbimine maj vízfogyasztás; veetarve, veetarvidus vízszükséglet; veetase vízszint, a víz szintje; veetee vízi út; veetermomeeter vízhőmérő; veetilk vízcsepp; veetorn víztorony; veetoru vízcső; veetorustik vízvezeték; veetransport vízi közlekedés; veeturism vízi turizmus; veetünn vizesdézsa, vizeshordó; veevaene vízben szegény; veevajadus vízigény, vízszükséglet; veevarud vízkészletek; veevarustus vízellátás, vízszolgáltatás; veevool vízfolyás; veeväljasurve mer vízkiszorítás; veevärk vízellátás, vezetékes víz; veeõitsemine, veeõitseng biol vízvirágzás; veeämber vizes vödör; veeäärne vízparti
vesi+ ♦ vesiaeroobika vízi aerobik; vesiehitus vízépítés; vesihall vízszürke; vesihark zool (Nepa cinerea) közönséges víziskorpió; vesihein bot (Stellaria media) közönséges tyúkhúr; vesihirv zool (Hydropotes inermis) (kínai) víziőz; vesihunt zool (röövkala Hydrocyon v Hydrocynus) Hydrocynus; vesijahutus tehn vízhűtés; vesijalgratas vízibicikli; vesikakand zool (Asellus aquaticus) közönséges víziászka; vesikanep bot (Eupatorium) sédkender, kenderpakóca; vesikarikas bot (Stratiotes aloides) kolokán; vesikatk bot (Elodea) átokhínár; vesikelluke zool (Vorticella) harangállatka; vesikiil zool (Libellula quadrimaculata) négyfoltos acsa; vesi-kirburohi bot (Polygonum amphibium) vidrakeserűfű; vesiklaas keem vízüveg; vesiklosett angol vécé, vízöblítéses vécé; vesiviljelus aiand vízművelés, akvakultúra; vesiküte tehn vízfűtés; vesilahus vizes oldat; vesilained vízhullám; vesilennuk hidroplán; vesiliiv geol futóhomok; vesilood tehn vízszintező, vízmérték; vesilukk tehn vízzár; vesilääts bot (Spirodela) békalencse; vesimutt zool (Neomys fodiens) közönséges vízicickány; vesimärk vízjel; vesipapp zool (Cinclus cinclus) vízirigó; vesipaunikas bot (Hydrocotyle) gázló; vesipea med vízfej; vesipiip vízipipa; vesipilt matrica; vesipipar bot (Elatine) látonya; vesiputk bot (Oenanthe) hantmadár; vesipüks víztölcsér; vesiravi med vízgyógyászat; vesiravila gyógyfürdő; vesiriis bot (Zizania) vadrizs; vesirott zool (mügri Arvicola amphibius) közönséges kószapocok, vízipocok; vesitõbi med vízibetegség; vesitõmmis med gyógynövényfőzet; vesitäht bot (Callitriche) mocsárhúr; vesiveski vízimalom; vesivill vízhólyag; vesivoodi vízágy; vesivõimlemine vízitorna; vesivärvid (akvarell[värv]id) akvarellfesték; vesiämblik zool (Argyroneta aquatica) vízipók
vette+ ♦ vettehüpped műugrás és toronyugrás; vettehüppaja műugró; vettelaskmine vízre bocsátás

viidikas <viidikas viidika viidika[t -, viidika[te viidika[id 02 s> zool (kala, Alburnus alburnus) küsz

vimb <v'imb vimma v'imba v'imba, v'imba[de v'imba[sid_&_v'imb/u 22 s> zool (kala, vimm, Vimba vimba) szilvaorrú keszeg

vingerjas <vingerjas vingerja vingerja[t -, vingerja[te vingerja[id 02 s> zool (kala, Misgurnus fossilis) réticsík

õngitsema <õngitse[ma õngitse[da õngitse[b õngitse[tud 27 v> (õngega kala püüdma) horgászik, pecázik