[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

higistama <higista[ma higista[da higista[b higista[tud 27 v> izzad, verejtékezik, megizzad; (vaeva nägema) izzad, fáradozik; (auruga kattuma) párás ♦ jalad higistavad izzad a lába; raske ülesande kallal higistama beleizzadt a nehéz feladatba; prilliklaasid higistavad bepárásodik a szemüveg; higistasin saunas haiguse välja kiizzadtam a szaunában a betegséget

hooti <h'ooti adv> (hoogudena, puhangutena) egyszer-egyszer, időközönként, hébe-hóba, néhanapján; (aeg-ajalt) időnként, néha ♦ hooti puhus külm tuul időnként hideg szél fújt; hooti sajab vihma néha esik; töötasin käsikirja kallal hooti időnként dolgoztam a kéziraton

häda <häda häda häda h'ätta, häda[de häda[sid 17 s>
1. (raske olukord, õnnetus) baj, szükség, szorultság, slamasztika, pác, jaj, csáva; (kimbatus, raskused) nehézség, baj, bonyodalom ♦ oma häda kaebama panaszkodik; {keda} hädas aitama vkit kisegíteni a bajban; {keda} hädast välja aitama kisegít a bajból; {keda} hätta jätma bajban hagy, pácban hagy; häda kaela tõmbama bajt hoz vkire; ta on hätta sattunud bajba jutott/esett; üks häda ajab teist taga egyik baj a másik után, baj, baj hátán, csőstől jön a baj; olen hädas, mida vastata ajban vagyok a válasszal; olen hädas peavaluga fejfájással bajlódom; küll nägi ema temaga häda ja vaeva megszenvedett vele az anyja, meggyült vele az anyja baja; nende poistega on igavene häda ezekkel a fiúkkal csak a baj van; jäin hätta keemiaülesannetega gondban vagyok a kémialeckével; häda ei anna häbeneda, häda ajab härja kaevu szükség törvényt bont; häda ajab härja kaevu nagy úr a muszáj
2. (kitsikus, viletsus, puudus) szükség, hiány ♦ ajahäda időhiány; näljahäda éhínség; rahahäda pénzhiány; hädas ja viletsuses elama ínségben él
3. (haigus, tõbi) betegség, baj, kór; (valu) fájdalom ♦ hingehäda lelki baj; ihuhäda testi baj; tal on kuri häda kallal szörnyű kór gyötri; käsi teeb häda fáj a kezem; kas sa said kukkudes häda? megsérültél esés közben?
4. (vajadus, tarvidus) szükség ♦ häda korral szükség esetén; mis häda pärast ma peaksin valetama mi szükségem hazugságra; mis häda tal õppida, kui ilma saab mi szüksége lenne a tanulásra, ha anélkül is lehet; ilm on soe, kasukast pole häda meleg van, nincs szükség bundára
5. (viga, puudus) baj ♦ häda on selles, et ... a baj ott van, hogy; mehel pole häda midagi semmi baja a férfinak; supil pole häda midagi semmi baja a levesnek
6. kõnek (loomulik vajadus) szükség, dolog ♦ kakahäda nagy szükség, nagydolog; pissihäda kis szükség, kisdolog; on sul suur või väike häda? kis- vagy nagydolgod lesz?
■LS: häda+ (raske olukord) ♦ hädamaandumine kényszerleszállás; hädaolukord kényszerhelyzet, vészhelyzet, szükséghelyzet; hädapidur vészfék, biztonsági fék; hädaside med ideigenes kötés; hädasignaal vészjel; hädatapmine põll kényszervágás; hädavale füllentés, kegyes hazugság; hädaväljapääs vészkijárat
häda+ (vilets)

ilkuma <'ilku[ma 'ilku[da ilgu[b ilgu[tud 28 v> (parastama, kahjurõõmutsema) kárörvend; (pilama) gúnyol, csúfol ♦ ilkus teise ebaõnne üle a mások baján kárörvendezett; poisid ilkusid tüdrukute kallal a fiúk a lányokat gúnyolták/csúfolták; ilkuv naer gúnyos nevetés

irisema <irise[ma irise[da irise[b irise[tud 27 v> (virisema, nurisema) zsörtölődik, dohog, nyafog ♦ mis sa irised kogu aeg! mit nyafogsz állandóan; taat iriseb kõigi kallal az öreg mindenkivel zsörtölődik; irisev hääl nyafogü hang

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

jantima <j'anti[ma j'anti[da jandi[b jandi[tud 28 v>
1. (sekeldama, jändama) bajlúdik, vesződik, bíbelődik, foglalkozik, foglalatoskodik; (teatud aeg, teatud ajani) elfoglakozik, elbíbelődik ♦ jantisin auto kallal kogu päeva egész nap az autóval vesződtem
2. (tembutama) bolondozik, hülyeskedik ♦ ära jandi, lase magada ne bolondozz, hagyj aludni

jooksva <j'ooksva j'ooksva j'ooksva[t -, j'ooksva[te j'ooksva[id 01 s> (liigesereuma) reuma, izületi csúz ♦ jooksvast konksus sõrmed a reumától kampós ujjak; jooksva on kallal gyötri a reuma
■LS: jooksva+ ♦ jooksvarohi reuma elleni gyógyszer; jooksvasalv reuma kenőcs; jooksvavalu reumás fájdalom

jukerdama <jukerda[ma jukerda[da jukerda[b jukerda[tud 27 v> kõnek
1. (jändama, jantima) vacakol; (teatud aeg) időzik, elidőzik ♦ jukerdas terve pühapäeva mootorratta kallal egész vasárnap a motorral vacakolt
2. (jupsima, tõrkuma) akadozik, vacakol ♦ mootor jukerdab akadozik a motor; mul on süda jukerdama hakanud vacakolni kezdett a szívem

jupsima <j'upsi[ma j'upsi[da jupsi[b jupsi[tud 28 v> kõnek
1. (jukerdama) vacakol ♦ auto mootor kipub jupsima vacakol az autó motorja; süda jupsib vacakol a szívem
2. (jändama) vesződik, bíbelődik, bajlódik, piszmog ♦ selle puu kallal ei tasu kirvega jupsidagi ennél a fánál nincs értelme fejszével bíbelődni

jõrisema <jõrise[ma jõrise[da jõrise[b jõrise[tud 27 v>
1. (jõrinat tegema) morog, nyekereg, pöfög ♦ teel jõrisevad autod pöfögnek az autók az úton; jõriseb laulu v laulda dalt mormol; torupill jõriseb nyekereg a duda; koer jõriseb morog a kutya
2. (nurisema) morog, zsörtölődik ♦ muudkui jõriseb kõigi kallal egyre csak zsörtölődik mindenkivel

kallal <kallal postp, adv> vt ka kallale
1. postp [gen] (mille juures tegevuses, ametis) -on/-en/-ön ♦ käsikirja kallal töötama a kéziraton dolgozik
2. postp [gen] (osutab ründava tegevuse objektile) ♦ hulga laste kallal on nende endi vanemad füüsilist vägivalda tarvitanud sok gyermeket ütlegelnek hevesen saját szüleik
3. adv (ahistamas, kimbutamas) ♦ mul on mingisugune tõbi v haigus kallal valami betegségem van

kallale <kallale postp, adv> vt ka kallal
1. postp [gen] (mille juurde tegevusse, ametisse) -ra/-re, -nak/-nek ♦ asus töö kallale nekilátott a munkának; poiss kargas toidu kallale a fiú nekilátott az evésnek
2. postp [gen] (osutab ründava tegevuse objektile) ♦ nad läksid poisile kallale nekitámadtak a fiúnak, rátámadtak a fiúra
3. adv (ründama, ahistama, kimbutama) ♦ kallale tungima megtámad, nekilát; sääsed tükivad (meile) kallale megtámadnak minket a szúnyogok; nälg tikub kallale éhezni kezdek

keel <k'eel keele k'eel[t k'eel[de, keel[te k'eel[i 13 s>
1. (elund, lihasaadus) nyelv ♦ punane keel piros nyelv; lehma keel a tehén nyelve; keelt suust välja ajama kidugja a nyelvét a szájából; keelt näitama kellelegi kinyújtja/kiölti a nyelvét vkire; keelt katki v keelde hammustama a nyelvébe harap; {kellel} on keel ripakil v suust väljas kilóg a nyelve; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; sellest läheb keel sõlme kibicsaklik tőle az ember nyelve; tal läheb keel sõlme majd kificamodik a nyelve; mul läheb keel sõlme majd kitörik benne a nyelvem; kurjad keeled a rossz nyelvek; kellegi peal/kallal keelt teritama köszörüli vkin a nyelvét; miski on keele peal a nyelvén / nyelve hegyén van vmi; see on mul keelel a nyelvemen van; tal on terav keel éles/csípős nyelve van; keel on vesti peal kilóg a nyelve; oma keelt talitsema vigyáz a nyelvére; keelepaelu valla päästma kinyitja a száját; mis meelel, see keelel ami a szívén, az a száján; millegi järele keelt limpsama mind a tíz ujját megnyalhatja vmi után
2. (suhtlusvahend, väljendusviis) nyelv ♦ eesti keel észt; ladina keel latin; vanakreeka keel ógörög nyelv; soome-ugri keeled finnugor nyelvek; elavad keeled élő nyelvek; ajalehekeel újságnyelv; ametikeel hivatalos nyelv; argikeel beszélt nyelv; emakeel anyanyelv; kirjakeel irodalmi nyelv; kõnekeel köznyelv; lastekeel gyermeknyelv; luulekeel költői nyelv; maailmakeel világnyelv; oskuskeel szaknyelv; piiblikeel bibliai nyelv; rahvakeel népnyelv; rahvuskeel nemzeti nyelv; riigikeel államnyelv; salakeel titkos nyelv; segakeel keveréknyelv; sihtkeel keel célnyelv; sugulaskeel rokon nyelv; tarbekeel, tavakeel köznyelv; teaduskeel tudományos nyelv; tehiskeel mesterséges nyelv; tänapäevakeel mai nyelv; tänavakeel utca nyelve; töökeel munkanyelv; vahendajakeel keel közvetítő nyelv; vargakeel tolvajnyelv; viipekeel jelnyelv; võõrkeel idegen nyelv; keele struktuur nyelv szerkezete; kellade keel a harangok nyelve; keeli õppima nyelveket tanul; prantsuse keelt oskama tud franciául; võõrkeelt rääkima idegen nyelven beszél; keelt ära õppima megtanulja a nyelvet; eesti keelest vene keelde tõlkima észtről oroszra fordít; raamat ilmus viies keeles a könyv öt nyelven jelent meg; tal on inglise keel suus, ta valdab vabalt inglise keelt folyékonyan beszél angolul
3. (miski keelt meenutav) nyelv ♦ lukukeel zárnyelv; tulekeel lángnyelv; saapa keel a bakancs nyelve
4. (pillil, reketil) húr ♦ pingul keel feszes húr; keelte kõla a húrok hangja; kitarrikeel gitárhúr
keele+ (elundisse puutuv) ♦ keelejuur anat nyelvgyök; keeleluu nyelvcsont; keelemandel anat nyelvmandula; keeleots nyelvcsúcs; keeleselg anat nyelvhát; keeletipp anat nyelvhegy; keelevähk med nyelvrák
keele+ (suhtlusvahendisse puutuv) ♦ keeleaines[tik] nyelvanyag; keeleala keel nyelvterület; keeleanne nyelvkészség; keeleatlas keel nyelvatlasz; keeleaps nyelvi baki; keelegeograafia keel nyelvföldrajz; keelebarjäär nyelvi korlát, nyelvi akadály; keelejuht nyelvmester, adatközlő; keelekursus nyelvtanfolyam; keelekorraldus keel nyelvművelés; keelenõu helyesírási tanácsadó szolgálat; keelepoliitika nyelvpolitika; keelepraktika nyelvgyakorlás; keeleseadus nyelvtörvény; keelesugulus keel nyelvrokonság; keeletarvitus nyelvhasználat, nyelvszokás; keeleteadus nyelvtudomány, nyelvészet; keeletoimetaja nyelvi lektor; keeletund nyelvóra; keelekümblus bemerítéses nyelvoktatás; keeleuniversaalid keel egyetemes nyelvi sajátosságok; keeletasemeeksam nyelvvizsga; keelevaist nyelvérzék; keeleõpe nyelvtanulás; keeleõpetaja nyelvtanár; keeleõpik nyelvkönyv; keeleõping nyelvtanulás
keelte+ ♦ keelteanne nyelvtehetség; keeltekool nyelviskola; keelteoskus nyelvtudás

kohmitsema <kohmitse[ma kohmitse[da kohmitse[b kohmitse[tud 27 v> kõnek (tasapisi midagi tegema v toimetama) kotlik, piszmog, pepecsel, szuszog, babrál ♦ mis sa kohmitsed selle kallal nii kaua? mit kotlasz rajta olyan sokáig?

kõpitsema <kõpitse[ma kõpitse[da kõpitse[b kõpitse[tud 27 v> (tasapisi toimetama) fúr-farag; (kohendama) fúr-farag; (nokitsema, meisterdama) fúr-farag, barkácsol ♦ vanamees kõpitseb kodu ümber a ház körül fúr-farag; ta kõpitses tõlke kallal pikalt sokat fúrt-faragott a fordításon

murdma <m'urd[ma m'urd[a murra[b m'ur[tud, m'urd[is m'urd[ke 34 v>
1. (katki tegema, lõhkuma) (meg)tör; (katki, puruks, tükkideks) eltör, széttör; (küljest ära) letör; (lahti) eltör; (pooleks, katki) összetör; (kokku) összehajt ♦ murrab tüki leiba tör egy darabot a kenyérből; streiki murdma letöri a sztrájkot
2. (painutades) hajlít ♦ murtud joon megtört vonal; piike murdma millegi nimel lándzsát tör vmi mellett
3. (jõuga kuhugi tungima) betör; (millestki läbi) áttör ♦ uksest sisse murdma betöri az ajtót; tammist läbi murdma áttöri a gátat
4. füüs (laine murdumist esile kutsuma) tör ♦ prisma murrab valguskiiri a prizma töri a fényt
5. (saaklooma tapma) ♦ hunt hunti ei murra holló a hollónak nem vájja ki a szemét; ega hunt hunti murra varjú a varjúnak nem vájja ki a szemét
6. piltl (midagi rikkuma, mitte arvestama) megszeg ♦ lepingut murdma megszegi a szerződést; sõna murdma megszegi a szavát
7. piltl (hävitama, olematuks muutma) megtör ♦ kellegi tahet murdma megtöri vkinek az akaratát; mure murdis ta megtörte a bánat
8. (intensiivse töötamise kohta) tör ♦ murrab tööd [teha] nagyon sokat dolgozik; millegi kallal/üle pead murdma töri a fejét vmin
9. kõnek (kangelt võõrkeelt kõnelema) tör ♦ ta murrab saksa keelt törve beszéli a németet

mässama <m'ässa[ma mässa[ta m'ässa[b mässa[tud 29 v>
1. (mässu tõstma, mässust osa võtma) felkel, lázad; (hakkama) fellázad
2. (tormitsema, möllama) dühöng; (veekogu kohta) tombol ♦ meri mässab tombol a tenger
3. (rähklema, askeldama, sekeldama) küzd, vesződik ♦ mässasin mitu tundi jalgratta kallal, enne kui ta korda sain több órát küzdöttem a biciklivel, mire sikerült

naaksuma <n'aaksu[ma n'aaksu[da naaksu[b naaksu[tud 28 v> kõnek, ka naakuma
1. (peale käima, norima, nuruma) kunyorál, kunyerál, koldul, kérlel ♦ poiss naaksub kommiraha a fiú pénzt kunyorál édességre; seni naaksub, kuni saab oma tahtmise addig kunyerál, míg eléri, amit akar; tule juba, kaua ma pean sind naaksuma! gyere már, meddig kérleljelek!
2. (tüütavalt korrutades ette heitma) zsörtölődik ♦ naine muudkui naaksub mehe kallal mahajoodud raha pärast az asszony egyre csak zsörtölődik a férjével az elivott pénz miatt

nagistama <nagista[ma nagista[da nagista[b nagista[tud 27 v>
1. nyikorgat, nyikorogtat, cincog, ropogtat ♦ ärge nagistage toole v toolidega ne nyikorgtassátok a székeket; tuul nagistab ukse kallal v uksega nyikorgatja a szél az ajtót; hiired nagistavad põranda all cincognak az egerek a padló alatt; orav nagistab käbi kallal v käbi närida a mókus ropogtatja a tobozt; nagistavad päevalilleseemneid süüa napraforgómagot ropogtatnak
2. (sõnelema, tülitsema) vitatkozik, veszekszik, veszekedik ♦ mille pärast v mille üle te nagistasite? min vitatkoztok?; me ei ole kunagi [omavahel] nagistanud sosem veszekedtünk

nakitsema <nakitse[ma nakitse[da nakitse[b nakitse[tud 27 v>
1. (näkitsema, nokitsema) rágni, rágcsálni ♦ lambad nakitsevad rohtu [süüa] a bárányok füvet rágcsálnak; jänes nakitseb puukoort a nyúl fakérget rágcsál; nakitseb päevalilleseemneid süüa napraforgómagot rágcsál
2. (millegi kallal nokitsema) bíbelődik, pepecsel ♦ nakitseb maniküüri teha manikűrrel pepecsel

nikerdama <nikerda[ma nikerda[da nikerda[b nikerda[tud 27 v>
1. (puusse kujutisi, mustrit lõikama, puust midagi välja lõikama v voolima) vés, lefarag, farigcsál, farag; (treima) esztergál ♦ nikerdasin oma nimetähed puukoorde a fa kérgébe véstem a nevem kezdőbetűit; isa nikerdas lapsele puuhobust az apa egy kis falovat faragott a gyereknek; elevandiluust nikerdatud krutsifiks elefántcsontból faragott feszület; nikerdatud kaanega laegas faragott fedelű ládikó
2. piltl (nokitsedes, kõpitsedes tegema) fúr-farag, barkácsol; (hoolega viimistlema) csiszol ♦ nikerdab iga fraasi ja lause kallal csiszolgat minden kifejezést és mondatot
3. kõnek (enda kasuks kombineerima) ügyeskedik ♦ nikerdasin endale ühe vaba päeva kiügyeskedtem magamnak egy szabdnapot

nokitsema <nokitse[ma nokitse[da nokitse[b nokitse[tud 27 v>
1. (nokaga toitu võtma, näkitsema) csipeget, szemelget, majszol; (mõnda aega, veidi) csipeget; (aeg-ajalt, tasapisi) szemelget; (looma kohta: raashaaval sööma) csipeget; (aeg-ajalt, mõnda aega) szemelget ♦ lind nokitseb teri a madár szemelgeti/csipegeti a magokat; kitsed nokitsevad kaselehti a kecskék a nyírfa leveleit majszolják; haigel polnud isu, nokitses ainult veidi süüa a betegnek nem volt étvágya, csak csipegetett; laps nokitseb isutult toidu kallal a gyerek étvágytalanul csipegeti az ételt
2. (midagi raashaaval eemaldama v eraldama) piszkál ♦ nokitseb küüsi puhastada kipiszkálta a körme alól a koszt; ära nokitse nina ne piszkáld az orrod; nokitses noaotsaga haavleid seinast välja a kés hegyével kipiszkálta a söréteket a falból
3. (kiirustamata, vähehaaval töötama, tasapisi toimetama, kõpitsema) bütyköl, pepecsel, barkácsol, foglalkozik ♦ õhtuti nokitseti käsitööd teha esténként kézimunkázással foglalkoztak; nokitseb mootori kallal a motort bütyköli; tööl ei käi, nokitseb niisama kodus nem dolgozik, otthon barkácsol; majas on ikka üht-teist nokitseda egy háznál mindig van mit bütykölni

norima <nori[ma nori[da nori[b nori[tud 27 v>
1. (väiklaselt, pahatahtlikult etteheiteid tegema) akadékoskodik, piszkálódik, okvetetlenkedik, kioktat, zsörtölődik, gáncsoskodik; (sõnadega torkima, pilkama) piszkálódik; (tüli norima) kötekedik ♦ alati leidub, mille kallal norida mindig van valami, amin; naine noris mehe kallal v mehega az asszony megint zsörtölődik a férjével; kellegagi tüli norima ujjat húz vkivel; jälle norid tüli megint kötekedik
2. (manguma, nuruma) kunyerál, kéreget ♦ norib isalt raha pézt kunyerál az apjától; lapsed norivad maiustusi a gyerekek édességet kunyerálnak; kass norib perenaiselt piima a macska tejet kunyerál a gazdasszonytól; norib brigadirilt suuremat palka magasabb fizetést kunyerál a brigadérostól
3. (välja korjama, valides otsima, endale meelepärast välja valima) válogat ♦ siga norib mollipõhjast paksemat a disznó válogatja a vályú aljáról a sűrűt; ta ei nori söögiga, sööb kõike, mis lauale toodud nem válogat az ételben, mindent megeszik, amit feltálalnak

nosima <nosi[ma nosi[da nosi[b nosi[tud 27 v>
1. (omaette vaikselt sööma) eszeget, eszik, rágcsál, rág ♦ nosib midagi süüa valamit eszeget; supp jäi keetmata, nosime kuiva toitu nem készült leves, száraz ételt eszünk; võta piima peale, mis sa kuivalt nosid igyál hozzá tejet, ne rágd szárazon; nosib kogu aeg maiustusi folyton édességet rágcsál; hobune nosib kaeru zabot rágcsál a ló
2. (nokitsema, kohmitsema, pusima) piszmog, bíbelődik; (kobamisi otsima) tapogatva keres, tapogat; (mõnda aega) keresgél ♦ nosib saapapaelte kallal a csizma fűzőivel piszmog; natuke aega nosis ja saigi kella käima egy kis ideig elbíbelődött vele és megjavította az órát; koer nosib oma karvades kirpe otsida a kutya bolhákat keresgél a bundájában; nosis taskud läbi -- rahakotti pole végigtapogatta a zsebeit - nincs a pénztárca

nuhkima <n'uhki[ma n'uhki[da nuhi[b nuhi[tud 28 v>
1. (nuusutama, nuuskima) fürkész, szimatol, szaglász(ik), ólálkodik, kiles; (nuuskides, lõhna ajades otsima) szimatol ♦ koerad nuhivad teineteist a kutyák egymást szaglásszák
2. (salaja v sorides, uurides otsima) keresgél, kutat; (välja, üles) felkutat ♦ keegi on käinud kapi kallal nuhkimas valaki kutatott a szekrényben; nuhib mööda nurki minden sarkot végigkutat; peitsin šokolaadi ära, aga lapsed nuhkisid selle välja v üles eldugtam a csokoládét, de a gyerekek megkeresték
3. (nuhina tegutsema, peale passima, luurama) kémkedik, figyel; (välja) kiles ♦ nuhib ning kannab direktorile ette, mis töölised omavahel räägivad kémkedik, és mindent elmond az igazgatónak, amit a munkások egymás között beszélnek; mis sa nuhid mu järele mit kémkedsz utánam; mine nuhi välja, kas kõik on ära läinud menj, lesd ki, hogy mindenki elment-e

nuputama <nuputa[ma nuputa[da nuputa[b nuputa[tud 27 v> (millegi kallal juurdlema) gondolkodik, töpreng, töri a fejét; (välja mõtlema) kitalál ♦ mille kallal sa nuputad? min töröd a fejed?; selle mustri on kuduja ise [välja] nuputanud ezt a mintát a kötő maga gondolta ki; küll me midagi välja nuputame majd kitalálunk valamit; kas te midagi targemat ei osanud välja nuputada? valami okosabbat nem tudtatok kitalálni?

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

näksima <n'äksi[ma n'äksi[da näksi[b näksi[tud 28 v> (korduvalt, kergelt hammustama) rágcsál, pedz, harapdál, csipked, csipeget; (küljest, pealt) leharap ♦ näksib mõtlikult rohukõrt elgondolkodva rágcsálja a fűszálat; tal on harjumus küüsi näksida szokása a körömrágás; laps näksib küpsist a gyerek kekszet rágcsál; ainult näksis toidu kallal csak csipegette az ételt; jänes näksib puukoort a nyúl fakérget rág; kits näksib rohtu [süüa] a kecske füvet rág

näppupidi <+pidi adv>, ka näppu pidi az ujjánál fogva ♦ jäi näppupidi v näppu pidi ukse vahele az ujjánál fogva beszorult az ajtóba; lapsed tahavad näppupidi iga asja kallal olla a gyerekek mindenütt ott akarnak lenni

näägutama <nääguta[ma nääguta[da nääguta[b nääguta[tud 27 v> (hurjutama) zsörtölődik, zsémbeskedik; (ette heitma) szemére hány, szemére vet; (narritama) ugrat, tréfál, heccel, rászed; (nääksuma) felhánytorgat ♦ mis sa tema kallal v teda v temast näägutad miért zsörtölődsz vele folyton; ära takka järgi nääguta utólag ne hánytorgasd fel

pea2 <p'ea p'ea p'ea[d pä[he, p'ea[de p'ä[id 26 s>
1. (inimese, looma keha osa) fej ♦ ümar pea kerek fej; suur pea nagy fej; linalakk pea szőke fej; punase peaga naine vörös hajú nő; värvitud peaga festett hajú; palja peaga hajadonfőtt; kaine v targa v selge peaga józan fejjel; purjus peaga részegen; mu pea valutab fáj a fejem; pead kummardama fejet hajt; pead langetama meghajt, lesüti a fejét, lehorgasztja a fejét, lecsüggeszti a fejét; kellelgi pead segi ajama megszédít/elszédít vkit; pead noogutama bólint; tal on kaabu peas kalap van a fejéén; pead murdma töri az agyát; nagu peata kana olyan, mint a kerge birka; peaga vastu seina jooksma fejjel megy a falnak; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; pead kaotama elveszti a fejét; kellelgi üle pea kasvama a fejére nő vkinek; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok; midagi pea peale pöörama a feje tetejére állít vmit; kõike pea peale pöörama mindent a feje tetejére állít; kellelegi midagi pähe taguma a fejébe ver vkinek vmit; mulle ei mahu pähe nem fér a fejembe; (kellegi) pea suitseb fő vkinek a feje; pead norgu laskma lógatja a fejét; päid (nõupidamiseks) kokku panema összedugják a fejüket; millegi kallal/üle pead murdma töri a fejét vmin; tormab nagu peata kana rohangál/szaladgál, mint a fejetlen csirke; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; pead liiva alla peitma homokba dugja a fejét; pistab pea liiva alla nagu jaanalind homokba dugja a fejét, mint a strucc; varga peas põleb müts akinek vaj van a fején, ne menjen a napra; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá
2. piltl (psüühiliste protsesside ja tunnete asupaigana) fej ♦ peaga poiss tehetséges fiú; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója; mulle tuli mõte pähe eszembe jutott egy gondolat; pähe tuupima bemagol; mu pea ei jaga nem értem; pähe õppima kívülről megtanul; arvutab peast fejben számol, fejszámol; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; tal on juba mõistus pähe tulnud benőtt már a feje lágya; ta pea lõikab jól forog az esze; peast põrunud a feje lágyára esett
3. piltl (juht, valitseja, eestvedaja, pea- v ninamees) fő ♦ riigipea államfő
4. (miski pead meenutav) fej
5. (sisekohakäänetes rõhutab millegi pea juurde v külge kuulumist) ♦ (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; kellelgi tõusevad juuksed peas püsti vkinek minden haja szála az égnek áll/mered
6. kõnek (elatiivis seisundi märkimiseks) ♦ noorest peast fiatal/ifjú éveiben, kölyök koromban; pimedast peast vaktában
■LS: pea+ ♦ peaehe fejdísz; peahaav fejseb; peahari hajkefe; peakapsas fejes káposzta; pealiigutus fejmozdulat; peanahk fejbőr; peanikutus, peanoogutus fejbiccentés, főhajtás, fejbólintó, fejbólintás; pearinglus szédülés, szédülési roham; pearaputus fejcsóválás; pearätik, pearätt fejkendő; peasalat fejes saláta; peatugi fejtámla; peavangutus fejcsóválás; peavigastus fejsérülés

pintseldama <pintselda[ma pintselda[da pintselda[b pintselda[tud 27 v> (värvimise kohta) pamacsol, ecsetel; (võõpama) pingál; (määrima) bemázol ♦ ära pintselda selle pildi kallal enam nii palju! már annyit azon a képen!; kurku pintseldama ecsetelik a torkát

pusima <pusi[ma pusi[da pusi[b pusi[tud 27 v> (midagi vaevaga, kuid visalt tegema) piszmog, szöszmötöl ♦ poiss pusib kodutöö kallal a fiú piszmog a leckével

rügama <rüga[ma rüga[da rüga[b rüga[tud 27 v> ([tööd] rühmama, millegi kallal vaeva nägema) melózik, gürcöl ♦ ta on aastaid rüganud, et saaks ehitada évekig gürcölt, hogy építkezhessen; ta on kümme aastat selles tehases rüganud tíz évig melózott ebben a gyárban

taga <taga adv; postp [gen]> vt ka taha, tagant
1. adv (tagapool, tagaosas) hátul, -n túl; (ajaliselt: seljataga, möödas) hátul ♦ sellel autol on mootor taga ennek az autónak hátul van a motorja
2. adv kõnek (järjest, üha) egyre ♦ taga külmemaks läheb kint egyre hidegebb
3. postp [gen] (tagapool) mögött ♦ ta istub minu taga mögöttem ül; maja taga a ház mögött; elab raja taga a határon túl lakik; ta istub trellide taga rács mögött van
4. postp [gen] (viitab esemele, mille kallal ollakse tegevuses, nähtusele, mille varjus miski v keegi on, takistavale põhjusele, osutab, et miski v keegi on kelle-mille poolt toetatud) mögött ♦ istusin päev läbi raamatute taga egész nap a könyvek fölött ültem; teadis, et tema taga on rahvas tudta, hogy mögötte áll a nép; arvude taga on inimesed a számok mögött emberek vannak; uue hoone ehitamine seisab raha taga az új épület építése pénzhiány miatt áll
■LS: taga+ ♦ tagaaju hátsó agy; tagaiste hátsó ülés; tagakülg hátoldal, hátlap; tagapink hátsó pad; tagaratas hátsó kerék; tagarida leghátulsó sor; tagatrepp hátsó lépcső; tagatuba hátsó szoba; tagatuli (1) farlámpa; (2) hátsó lámpa; tagauks hátsó ajtó; tagavokaal mély magánhangzó; tagavärav hátsó kapu

teritama <terita[ma terita[da terita[b terita[tud 27 v>
1. (terariista ihuma) élesít, köszörül, (ki)élez ♦ kirvest teritama élezi a baltát; kääre teritama köszörüli az ollót; vikatit teritama élesíti a kaszát; kass teritab küüsi macska élesíti a karmait; kellegi peal/kallal keelt teritama köszörüli vkin a nyelvét
2. (millegi otsa teravdama) hegyez ♦ pliiatsit teritama ceruzát hegyez
3. piltl (vaimsete võimete, meelte kohta: lihvima, arendama, peenemaks v tundlikumaks muutma) élesít ♦ arvutusülesannete lahendamine teritab mõistust a mennyiségtani példák megoldása élesíti az észt

torkima <t'orki[ma t'orki[da torgi[b torgi[tud 28 v>
1. (korduvalt torkama) szurkál, piszkálódik, piszkál, birizgál, bök ♦ hambaid torkima kõnek a fogát piszkálja
2. kõnek (häirivalt, segavalt v segi ajavalt puutuma) piszkál, bökdös, firtat ♦ ära torgi koera, ta võib hammustada! ne piszkáld a kutyát, mert megharap!
3. (korduvalt oma ütlustega ärritama, nöökima, pilkama) piszkál ♦ torgib pidevalt oma kaaslase kallal mindig piszkálja a társát

töötama <t'ööta[ma t'ööta[da t'ööta[b t'ööta[tud 27 v>
1. dolgozik ♦ ta töötab õpetajana tanárként dolgozik; ta töötab tehases gyárban dolgozik; ta töötab uue raamatu kallal új könyvön dolgozik; kelle heaks ta tööta? ő kinek dolgozik?; sandikopikate eest töötama bagóért dolgozik
2. (asutuse, ettevõtte kohta: eksisteerima, tegutsema, kehaosade, mõttetegevuse, masinate, seadmete kohta: tegevuses olema, talitlema, liikuma) működik, üzemel ♦ masin ei tööta a gép nem működik; homsest alates töötab juba ka uus turbiin holnaptól kezdve már az új turbina is üzemel; telefon ei tööta telefon nem működik

urgitsema <urgitse[ma urgitse[da urgitse[b urgitse[tud 27 v> (sorkima, koukima) vájkál, piszkál, bolygat ♦ laps urgitseb sõrmega nina[s] gyerek az orrában turkál; urgitseb orgiga hambaid fogát piszkálja; parem on mineviku kallal mitte urgitseda piltl jobb nem bolygatni a múltat