[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

hassetama <hasseta[ma hasseta[da hasseta[b hasseta[tud 27 v> (koera ässitama, võtatama) uszít ♦ koera kellelegi kallale hassetama ráuszítja a kutyát vkire

hing1 <h'ing hinge h'inge h'inge, h'inge[de h'inge[sid_&_h'ing/i 22 s>
1. (hingamine, hingetõmme) légzés, lélegzet, szufla ♦ tõmbasin kergendatult hinge megkönnyebbülten fellélegeztem; pidasin vee all hinge kinni visszatartottam a lélegzetem a víz alatt; peatusin, et hinge tagasi tõmmata megálltam, hogy kifújjam magam; tal on hing vaevalt sees már csak hálni jár belé a lélek
2. (sisemaailm, elu, eluvõime, õhin, innustaja, põhiolemus) lélek, lelkesedés ♦ õilsa hingega inimene jólelkű ember; seltskonna hing a társaság lelke; hing sai rahu megnyugodott a lelkem; hing on ärevil izgatott; hirm poeb hinge a félelem befészkeli magát a lelkembe; kadedus närib hinge eszi az irigység; hinges keeb viha lelkében a harag dúl; hinge jälge jätma nyomot hagyott a lelkén; {kelle} hinge kallale kippuma lelkére tör; tal on vaevalt hing sees alig él; jookse, kui sul hing armas fuss, ha kedves az életed; kedagi ei jäetud hinge senkit sem hagytak életben; olen hinges teiega lélekben veletek vagyok; hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; see on tema hingel lelke rajta; tal on palju hingel/arvel sok van a rovásán; miski on kellegi süü/hingel vmi a lelkén szárad vkinek; see on tema hinge peal az ő lelkén szárad; midagi oma hingele võtma lelkére vesz vmit; kogu hingest/südamest teljes lélekkel; (kellelgi) saab hing täis méregbe gurul/jön / elfutja a méreg; ihust ja hingest testestül-lelkestül; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre; (kedagi) hingepõhjani solvama vérig sért vkit
3. (mittemateriaalne alge, elusolend) lélek ♦ hing ja keha lélek és test; hinge surematus a lélek halhatatlansága; hingede rändamine lélekvándorlás; ära räägi sellest ühelegi hingele ne beszélj róla egy léleknek sem; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja
■LS: hinge+ ♦ hingeelu lelki élet; hingehaav lelki seb; hingejõud lelkierő; hingelaad habitus, lelkialkat; hingesugulus lelki rokonság; hingesuurus lelki nagyság; hingevalu fájdalom, lelki gyötrelem

hoog <h'oog h'oo h'oogu h'oogu, h'oogu[de h'oogu[sid_&_h'oog/e 22 s>
1. (liikumise kiirus, kiirendus) lendület, ütem, iram, roham, nekifutás, svung ♦ metsik hoog vad iram; suure hooga nagy lendülettel; hoogu maha võtma lassítani; jalgrattale hoogu sisse lükkama meglökte a biciklit; tormasin tulise hooga trepist alla villámgyorsan lerohantam a lépcsőn; kelk põrkas täie hooga vastu puud a szánkó teljes sebességel a fának csapódott; lõi hooga ukse kinni nagy lendülettel becsapta az ajtót
2. sport (hoovõtt) lendület; (võimlemisõõtse) lendít ♦ ettehoog előrelendül; jalahoog láblendület; kätehoog karlendítés; tahahoog hátralendül; ülehoog átlendül
3. (intensiivsus, tempo) intenzitás, tempó ♦ vihmasadu võtab hoogu erősödik az eső; tuli läks hooga põlema lángra lobbant a tűz; ehitamine käib täie hooga javában folyik az építkezés; asusime täie hooga asja kallale nagy lendülettel láttunk hozzá; jutt ei saanud õiget hoogu sisse nem indult be a beszélgetés
4. (puhang, sööst) roham, kitörés ♦ haigushoog roham; hüsteeriahoog idegroham; naeruhoog nevetőgörcs; tuulehoog szélroham, széllökés; valuhoog fájdalom-roham; vihahoog dühroham, dühkitörés; vihmahoog zápor, zuhé

innukalt <innukalt adv> lekesen, buzgón, nagy igyekezettel ♦ innukalt rääkima lelkesen beszél; innukalt tööd tegema buzgón dolgozik; noogutab innukalt lekesen bólogat; asus innukalt asja kallale nagy igyekezettel fogott a dologhoz

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

jultuma <j'ultu[ma j'ultu[da j'ultu[b j'ultu[tud 27 v> merészel ♦ näljased hundid jultuvad, tungivad teelistele kallale az éhes farkasok meg merészelik támadni az utazókat

kallal <kallal postp, adv> vt ka kallale
1. postp [gen] (mille juures tegevuses, ametis) -on/-en/-ön ♦ käsikirja kallal töötama a kéziraton dolgozik
2. postp [gen] (osutab ründava tegevuse objektile) ♦ hulga laste kallal on nende endi vanemad füüsilist vägivalda tarvitanud sok gyermeket ütlegelnek hevesen saját szüleik
3. adv (ahistamas, kimbutamas) ♦ mul on mingisugune tõbi v haigus kallal valami betegségem van

kallale <kallale postp, adv> vt ka kallal
1. postp [gen] (mille juurde tegevusse, ametisse) -ra/-re, -nak/-nek ♦ asus töö kallale nekilátott a munkának; poiss kargas toidu kallale a fiú nekilátott az evésnek
2. postp [gen] (osutab ründava tegevuse objektile) ♦ nad läksid poisile kallale nekitámadtak a fiúnak, rátámadtak a fiúra
3. adv (ründama, ahistama, kimbutama) ♦ kallale tungima megtámad, nekilát; sääsed tükivad (meile) kallale megtámadnak minket a szúnyogok; nälg tikub kallale éhezni kezdek

kallaletung <+t'ung tungi t'ungi t'ungi, t'ungi[de t'ungi[sid_&_t'ung/e 22 s> támadás; (sõnadega) támadás ♦ ootamatu kallaletung rajtaütés, váratlan támadás; relvastatud kallaletung fegyveres támadás; kallaletungi alustama támadást kezd; kallaletungi tagasi lööma visszaveri a támadást; kallaletungi tõrjuma támadást elhárít
■LS: kallale+tungi+ ♦ kallaletungioht támadás veszélye

kallale tungima megtámad, rátámad

kargama <k'arga[ma kara[ta k'arga[b kara[tud 29 v>
1. (hüppama) ugrál, ugrik; (alla) leugrik; (üles) felugrik; (millestki üle) átugrik; (kallale) rárohan vkire ♦ jalule v püsti kargama talpra szökken; kellelegi turja kargama vkinek a lelkébe gázol
2. (karglema, hüplema) ugrál; (mõnda aega) ugrándozik
3. (põgenema, jalga laskma) elszökik, megszökik ♦ kodunt ära kargama elszökik otthonról
4. ♦ (naist) kargama dönget

kippuma <k'ippu[ma k'ippu[da kipu[b kipu[tud 28 v>
1. (tikkuma, tükkima) igyekszik; (kellegi juurde, sõbraks, külla) törekszik ♦ koju kippuma haza igyekszik; kõrgele kippuma felfelé törekszik; {kelle juurde} ta kipub mulle külla mindenáron ide akar jönni; {kelle} elu kallale kippuma megtámad vkit, rátámad vkire; need sindrid kipuvad toitja kätt hammustama ezek a dögök hajlamosak beleharapni a kézbe, amelyik eteti őket; jalgrattaturistid ei kipu reisima riikidesse, mida nad peavad ohtlikuks a kerékpáros turisták ritkábban mennek olyan országokba, amelyeket nem tartanak biztonságosnak; need vestlused kipuvad kiiresti kalduma veidrale pinnale az ilyen beszélgetések gyorsan fura irányba szoktak terelődni
2. (kalduma) hajlamos csinálni ♦ päev kipub õhtusse esteledik; ta kipub teisi kamandama hajlamos parancsolgatni másoknak; naer kipub peale rá akar jönni a nevetés; ta kipub muretsema hajlamos ok nélkül aggódni

möla <möla möla möla -, möla[de möla[sid 17 s> hlv (loba, rohkesõnaline sisutu jutt) duma, rizsa ♦ jäta oma möla! fogd be a pofád!, ne pofázz!; lõpetame möla ja asume asja kallale hagyjuk a dumát és lépjünk tovább

ründama <r'ünda[ma rünna[ta r'ünda[b rünna[tud 29 v>
1. (kallale v peale tungima) (meg)támad, (meg)rohamoz, rátámad ♦ vaenlast ründama az ellenségre támad; valitsust ründama támadást intéz a kormány ellen; haavatud karu ründas jahimeest a sebzett medve a vadászra támadt; koer ründas möödakäijat a kutya rátámadt egy járókelőre
2. (sõnadega, kriitikaga, kedagi pealetükkivalt v agaralt piirama) rohamoz, (rá)támad ♦ nõudmistega ründama követelésekkel támad; kõik sõnavõtjad ründasid mind rám támadt minden felszólaló; reporterid ründasid võitjat küsimustega az újságírók kérdésekkel bombázták a győztest; autogrammikütid ründavad kuulsat filmitähte a híres művészt aláírásokért rohamozzák

tikkuma <t'ikku[ma t'ikku[da tiku[b tiku[tud 28 v> (vastu kellegi tahtmist minna, teha v kellekski saada püüdma, kippuma, tükkima) ♦ esile tikkuma előbújik; kallale tikkuma megtámad; sisse tikkuma behatol, benyomul; sääsed tikuvad kallale támadnak a szúnyogok; (mul) uni tikub silma kezdek álmos lenni, álmosodik a szemem

tormama <t'orma[ma torma[ta t'orma[b torma[tud 29 v>
1. (sööstma, väga kiiresti minema) rohan, száguld, vágtat; (ringi) rohangál; (kallale, peale) ront vkire ♦ tänavale tormama az utcára rohan; kuhu sa tormad, tule mõistusele! hová rohansz, térj eszedre!; politseinikud tormasid meeleavaldajate kallale a rendőrök rontottak a tüntetőkre; hobused tormavad galoppi a lovak vágtatnak
2. piltl (midagi tormakalt, kiirustades tegema, tormakalt toimima) rohangál ♦ tormab nagu peata kana rohangál/szaladgál, mint a fejetlen csirke

tuhin <tuhin tuhina tuhina[t -, tuhina[te tuhina[id 02 s>
1. (tugeva õhuvoolu, tule vms tekitatud heli) suhanás ♦ tuule tuhin a szél suhanása
2. (hoog; möll, tegutsemisind, õhin) láz, lendület, hév ♦ mängutuhin játékláz; noorustuhin ifjúi hév; mind haaras töötuhin elkapott a munkaláz; vaidlustuhinas a vita hevében; asus suure tuhinaga töö kallale nagy lendülettel látott munkához

tükkima <t'ükki[ma t'ükki[da tüki[b tüki[tud 28 v> (kuhugi minna, midagi teha püüdma, kippuma, tikkuma) próbál -ni, hajlamos -ni ♦ ta tükib teisi kamandama hajlamos parancsolgatni másoknak; tükib suudlema csókolózni próbál; tükib nõuandjaks tanácsokat osztogat; sääsed tükivad kallale a szúnyogok megtámadnak; ta silmad tükivad kinni le akarnak csukódni a szemei

ähvardama <ähvarda[ma ähvarda[da ähvarda[b ähvarda[tud 27 v>
1. (väljendama kavatsust teha kellelegi midagi halba) fenyeget, megfenyeget ♦ naaber ähvardas mulle koera kallale ässitada a szomszéd megfenyegetett, hogy rámuszítja a kutyát; ema ähvardas last sõrmega az anya megfenyegette ujjával a gyermeket
2. (andma põhjust kartuseks, ohustama) fenyeget ♦ ettevõtet ähvardab pankrot a vállalatot csőd fenyegeti; teda ähvardab hädaoht veszély fenyegeti; ähvardab vihma tulla v sadama hakata eső fenyeget

ässitama <ässita[ma ässita[da ässita[b ässita[tud 27 v>
1. (koera hassetama) uszít ♦ kui lähemale tuled, ässitan koera sulle kallale ha közelebb jösz, rád uszítom a kutyát
2. (midagi tegema õhutama, kellegi v millegi vastu üles kihutama) felbujtat, buzdít, felbuzdít, uszít, ösztönöz ♦ {keda} kuriteole ässitama bűncselekményre ösztönöz; {keda} vargile ässitama lopásra ösztönöz; püüdis poegi isa vastu üles ässitada megpróbálta a fiúkat apjuk ellen uszítani