[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

hauduja <h'auduja h'auduja h'auduja[t -, h'auduja[te h'auduja[id 01 s, adj>
1. s ♦ kättemaksu hauduja bosszút forráló
2. adj kotló ♦ hauduja kana kotlóstyúk, kotlós

hauduma1 <h'audu[ma h'audu[da h'audu[b h'audu[tud 27 v>
1. (loote arenemiseks hautav olema) kikel ♦ munad hauduvad kana all a tojások kikelnek a kotlós alatt; hauduma pandud munad keltetett tojások
2. (kuumuse mõju all olema) párolódik; (kuumutamisel pehmeks minema) gőzölődik, párolódik ♦ puder haudub ahjus kása a kemencében puhul; juurvili on pehmeks haudunud a zöldég puhára párolódott; viht haudub kuumas vees puhul a szaunavirgács a forró vízben
3. (põletikuliseks minema) kipállik ♦ mu jalad läksid kummikutes hauduma kipállott a gumicsizmában a lábam; haudunud nahk kipállott bőrfelület

hauduma2 <h'audu[ma h'audu[da h'au[b h'au[tud 28 v>
1. (loote arenemiseks mune soojendama) kikölt, kotlik, tojáson ül ♦ kana haub kolm nädalat a tyúk három hétig kotlik; hani pandi hauduma megültették a libát; pesal hauduv lind a fészkében költő madár
2. (soojuse ja niiskusega mõjutama) áztat, párol; (pehmeks) puhít
3. piltl (sepitsema, plaanitsema) tervel, forral, forgat a fejében vmit vki ellen ♦ kurja hauduma rosszat forral; haun ärasõitu töprengek az induláson

haue1 <haue h'aude haue[t -, haue[te h'aude[id 06 s> (haudumine) költés, kotlás ♦ kana asus haudele kotlik a tyúk. Vrd haue2

kana <kana kana kana -, kana[de kana[sid_&_kan/u 17 s>
1. (kodulind, mitme muu kanalise emaslind) tyúk ♦ must kana fekete tyúk; kirju kana tarka tyúk; hauduja kana kotlóstyúk; hea muneja kana jól/sokat tojó tyúk; poegadega kana tyúkanyó; faasanikana fácántyúk; kodukana (1) házityúk; (2) piltl tyúk; lihakana hústyúk; metsisekana, mõtusekana a fajd tyúkja; kanu kasvatama v pidama tyúkot nevel/tart/tenyészt; kanad kaagutavad v kõõrutavad a tyúkok kotkodácsolnak; kana muneb a tyúk tojik; kana haub [mune] a tyúk kotlik; kanadele meeldib õrrel istuda a tyúkok szeretnek rudakon ülni; kanadega tõusma a tyúkokkal kel; läheb koos kanadega magama piltl a tyúkokkal fekszik (le); tormab nagu peata kana futkos, mint a kerge birka; meil on veel üks kana kitkuda még elintézetlen dolgaink vannak egymással; pime kana leiab ka tera vak tyúk is talál szemet
2. (toiduna) csirke ♦ praetud kana rántott csirke, sült csirke
■LS: kana+ ♦ kanaaed tyúkudvar; kanafarm tyúkfarm; kanafilee kok csirkefilé; kanakarri kok currys csirkeragú; kanasulg tyúktoll; kanakasvatus tyúktenyésztés; kanarinnafilee kok csirkemellfilé; kanamuna tyúktojás; kanapraad sült csirke; kanapuljong tyúkhúsleves; kanarind med tyúkmell; kanakoib csirkecomb; kanasupp tyúkhúsleves; kanasõnnik tyúkszar

kenasti <kenasti adv>
1. (ilusasti, meeldivalt, hästi, korralikult) szépen ♦ kenasti riides käima szépen öltözik; kana on kenasti küpsenud szépen megsült a csirke; nad elavad üsna kenasti elég szépen élnek
2. (üsna palju, tublisti) elég jól ♦ teenin praegu kenasti mostanában elég jól keresek

kirju <kirju kirju kirju[t -, kirju[de kirju[sid 16 adj; k'irju k'irju k'irju[t -, k'irju[te k'irju[id 01 adj>
1. (mitmevärviline) tarka ♦ kirju kleit tarka ruha; kirju hobune tarka ló; kirju kana tarka tyúk; kirju sarikhernes bot (Coronilla varia) tarka koronafürt; lilledest kirju aas a virágoktól tarka rét
2. (mitmekesine, vaheldusrikas) sokszínű, változatos ♦ kirju seltskond sokszínű társaság, szedett-vedett társaság; laulja repertuaar on üsna kirju az énekes repertoárja elég változatos; palju nagu kirjuid koeri annyi, mint a tarka kutya; annyi, mint a nyű; annyi, mint rostán a lyuk; neid on nagu kirjuid koeri annyian vannak, mint az oroszok; on nagu kirjuid koeri Dunát lehetne rekeszteni vmivel; Dunát lehetne velük rekeszteni
■LS: kirju+ ♦ kirjuleheline tarkalevelű; kirjusuleline tarkatollú

kitkuma <k'itku[ma k'itku[da kitku[b kitku[tud 28 v> (välja kiskuma) foszt; (ära rebima) letép; (teatud hulka) ritkít; (rohima) kigyomlál; (lina koristama) nyű; (linnul sulgi katkuma) megtép, megkopaszt ♦ lina kitkuma nyüvik a lent; kana (sulgedest puhtaks) kitkuma megkopasztja a tyúkot; peenraid kitkuma gyomlálja a veteményest; kitkutud kulmud ritkított szemöldök; meil on veel üks kana kitkuda még elintézetlen dolgaink vannak egymással

kodukana <+kana kana kana -, kana[de kana[sid_&_kan/u 17 s>
1. (kana kodulinnuna) házityúk
2. piltl (vaimsete huvideta, üksnes kodule pühenduv naine) tyúk

koib <k'oib koiva k'oiba k'oiba, k'oiba[de k'oiba[sid_&_k'oib/i 22 s> (looma jalg) láb(szár) ♦ praetud kana koivad sült csirkecomb

kukk <k'ukk kuke k'ukke k'ukke, k'ukke[de k'ukke[sid_&_k'ukk/i 22 s>
1. (kana v mõne muu kanalise isaslind) kakas ♦ kirju kukk tarka kakas; noor kukk fiatal kakas; faasanikukk fácánkakas; kohikukk kappan; metsisekukk siketfajdkakas; tedrekukk nyírfajdkakas; kuke hari kakastaraj, a kakas taraja; kuke kannused a kakas sarkantyúja; kukk kireb kukorékol a kakas
2. (tulirelva vinn) ravasz

kõõrutama <kõõruta[ma kõõruta[da kõõruta[b kõõruta[tud 27 v> (kana häälitsuse kohta) kotkodácsol

leidma <l'eid[ma l'eid[a leia[b l'ei[tud, l'eid[is l'eid[ke 34 v> (üles, kätte) (meg)talál; (avastama) felfedez ♦ ta leidis oma võtme üles megtalálta a kulcsát; viga leidma hibát talál; nad leidsid teineteist egymásra találtak; ma ei leidnud tervest majast mitte kedagi az egész házban senkit sem találtam; üles leidma megtalál, rátalál; ma ei leia sõnu nem találok szavakat; tema eeskuju leidis järgimist példája követésre talált; tema vaev leidis tunnustust fáradozása elismerésre talál; kes otsib, see leiab aki keres, (az) talál; soodsat vastukaja leidma kedvező talajra talál; pime kana leiab ka tera vak tyúk is talál szemet

loksuma <l'oksu[ma l'oksu[da loksu[b loksu[tud 28 v>
1. (vedeliku kohta) kotyog, lötyög; (maha) loccsan; (üle ääre) löttyen ♦ piim loksub kannus kotyog a tej a kannában; lained loksuvad kaldale a hullámok a parthoz csapódnak
2. (edasi-tagasi liikuma) kotyog, lötyög ♦ mu saapad loksuvad jalas lötyög a lábam a bakancsban
3. (aeglaselt sõitma, logistama) kotyog
4. (kana kohta) kotyog

munema <mune[ma mune[da mune[b mune[tud 27 v> (muna v mune kehast väljutama) tojik ♦ kana muneb iga päev naponta tojik a tyúk; munev kana tojós tyúk
■LS: munemis+ ♦ munemisvõime tojóképesség

pea2 <p'ea p'ea p'ea[d pä[he, p'ea[de p'ä[id 26 s>
1. (inimese, looma keha osa) fej ♦ ümar pea kerek fej; suur pea nagy fej; linalakk pea szőke fej; punase peaga naine vörös hajú nő; värvitud peaga festett hajú; palja peaga hajadonfőtt; kaine v targa v selge peaga józan fejjel; purjus peaga részegen; mu pea valutab fáj a fejem; pead kummardama fejet hajt; pead langetama meghajt, lesüti a fejét, lehorgasztja a fejét, lecsüggeszti a fejét; kellelgi pead segi ajama megszédít/elszédít vkit; pead noogutama bólint; tal on kaabu peas kalap van a fejéén; pead murdma töri az agyát; nagu peata kana olyan, mint a kerge birka; peaga vastu seina jooksma fejjel megy a falnak; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; pead kaotama elveszti a fejét; kellelgi üle pea kasvama a fejére nő vkinek; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok; midagi pea peale pöörama a feje tetejére állít vmit; kõike pea peale pöörama mindent a feje tetejére állít; kellelegi midagi pähe taguma a fejébe ver vkinek vmit; mulle ei mahu pähe nem fér a fejembe; (kellegi) pea suitseb fő vkinek a feje; pead norgu laskma lógatja a fejét; päid (nõupidamiseks) kokku panema összedugják a fejüket; millegi kallal/üle pead murdma töri a fejét vmin; tormab nagu peata kana rohangál/szaladgál, mint a fejetlen csirke; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; pead liiva alla peitma homokba dugja a fejét; pistab pea liiva alla nagu jaanalind homokba dugja a fejét, mint a strucc; varga peas põleb müts akinek vaj van a fején, ne menjen a napra; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá
2. piltl (psüühiliste protsesside ja tunnete asupaigana) fej ♦ peaga poiss tehetséges fiú; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója; mulle tuli mõte pähe eszembe jutott egy gondolat; pähe tuupima bemagol; mu pea ei jaga nem értem; pähe õppima kívülről megtanul; arvutab peast fejben számol, fejszámol; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; tal on juba mõistus pähe tulnud benőtt már a feje lágya; ta pea lõikab jól forog az esze; peast põrunud a feje lágyára esett
3. piltl (juht, valitseja, eestvedaja, pea- v ninamees) fő ♦ riigipea államfő
4. (miski pead meenutav) fej
5. (sisekohakäänetes rõhutab millegi pea juurde v külge kuulumist) ♦ (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; kellelgi tõusevad juuksed peas püsti vkinek minden haja szála az égnek áll/mered
6. kõnek (elatiivis seisundi märkimiseks) ♦ noorest peast fiatal/ifjú éveiben, kölyök koromban; pimedast peast vaktában
■LS: pea+ ♦ peaehe fejdísz; peahaav fejseb; peahari hajkefe; peakapsas fejes káposzta; pealiigutus fejmozdulat; peanahk fejbőr; peanikutus, peanoogutus fejbiccentés, főhajtás, fejbólintó, fejbólintás; pearinglus szédülés, szédülési roham; pearaputus fejcsóválás; pearätik, pearätt fejkendő; peasalat fejes saláta; peatugi fejtámla; peavangutus fejcsóválás; peavigastus fejsérülés

pime <pime pimeda pimeda[t -, pimeda[te pimeda[id 02 adj, s>
1. adj (valgusetu, valgusvaene) sötét ♦ pime öö sötét éj; väljas on juba pilkane/pilkaselt pime kint már körömsötét van; väljas kisub juba pimedaks kint már sötétedik
2. s (pimedus) sötétség ♦ jõudsime koju enne pimedat még sötétedés előtt értünk haza; kardan pimedat félek a sötétben; istuma pimedas ül a sötétben; pimedas on kõik kassid hallid a sötétben minden tehén fekete
3. adj (nägemisvõimetu) vak, világtalan ♦ pime poiss vak fiú; pimedad kassipojad vak cicák; laps on sündimisest saadik pime a gyermek születésétől fogva vak; pimedaks jääma megvakul; pime kana leiab ka tera piltl vak tyúk is talál szemet; pime juhib pimedat piltl vak vezet világtalant
4. s (mittenägija) vak, világtalan ♦ pimedate kool (a) vakok intézete
5. adj piltl (tegelikkuse suhtes taipamatu) vak ♦ oled sa pime, et ei märka, milline ta tegelikult on! vak vagy, ha nem veszed észre, milyen is ő valójában!
6. adj piltl (vähearenenud, harimatu, mahajäänud: inimese kohta) vak; (ajajärgu kohta) sötét ♦ poliitiliselt pime inimene politikailag vak ember; pime keskaeg a sötét középkor
7. adj piltl (ohjeldamatu, pöörane) vak ♦ pime viha vak düh
8. adj (ettenägematu, juhuslik) vak ♦ pime juhus vakszerencse
9. adj piltl (sünge, rõõmutu) sötét
■LS: pime+ ♦ pimekurt siketvak; pimelend lenn vakrepülés; pimetähn anat vakfolt

pugu <pugu pugu pugu p'ukku, pugu[de pugu[sid 17 s>
1. zool (söögitoru lai osa) begy ♦ kana pugu a tyúk begye
2. kõnek (kõht) begy ♦ topib pugu täis teletömi a begyét

sulgima <s'ulgi[ma s'ulgi[da suli[b suli[tud 28 v; s'ulgi[ma s'ulgi[da s'ulgi[b s'ulgi[tud 27 v> (sulgi ajama, sulil olema) (el)hullatja a tollát, vedlik ♦ kana sulgib esimest korda 18 kuu vanusena egy tyúk tizennyolc hónapos vedlik először

tera2 <tera tera tera -, tera[de tera[sid_&_ter/i 17 s>
1. (vilja-, kaunvilja seeme) (gabona)szem ♦ hernetera borsószem, egy szem borsó; odratera, odra tera árpaszem; pipratera borsszem; nisutera búzaszem; teri sõkaldest eraldama szétválasztja a búzát az ocsútól; pime kana leiab ka tera vak tyúk is talál szemet
2. (väike kompaktne aineosake) szemcse, részecske ♦ liivatera homokszemcse
3. piltl (väike hulk, vähene määr) egy szemnyi ♦ tarkusetera tudásmorzsa; terake soola egy szemnyi só; tõetera egy szemnyi igazság; tal pole teragi tahtejõudu egyáltalán nincs akaratereje

tormama <t'orma[ma torma[ta t'orma[b torma[tud 29 v>
1. (sööstma, väga kiiresti minema) rohan, száguld, vágtat; (ringi) rohangál; (kallale, peale) ront vkire ♦ tänavale tormama az utcára rohan; kuhu sa tormad, tule mõistusele! hová rohansz, térj eszedre!; politseinikud tormasid meeleavaldajate kallale a rendőrök rontottak a tüntetőkre; hobused tormavad galoppi a lovak vágtatnak
2. piltl (midagi tormakalt, kiirustades tegema, tormakalt toimima) rohangál ♦ tormab nagu peata kana rohangál/szaladgál, mint a fejetlen csirke